A Magyar Hidrológiai Társaság XXX. Országos Vándorgyűlése (Kaposvár, 2012. július 4-6.)

9. szekció: Vizes élőhelyek védelme - Dr. Pomogyi Piroska (KDTVIZIG): A Balaton parti sáv 2010-2011. évi növényzetfelmérésének és minősítésének eredményei

nádnak,­­mert ott már az egész állomány egészségi állapota kétségbe vonható. Ha szájszilárdságot mérnének ilyen nádasban, akkor az elég lehangoló eredményt mutatna. És ha már gazdasági szempont: nem szabad G2 kategóriába sorolni azokat az állományokat sem, amik ugyan homogén nádasok, de kicsi területűek, ipari hasznosításuk, learatásuk emiatt nem lehet gazdaságos. Ennek méretkorlátot lehet szabni, amit befolyásolhat az engedélyezett/javasolt aratási technológia is: pl. kézi módszerre már a 0,25 ha is lehet G2 kategóriájú, kisüzemi módszerre a 0,5 ha, de nagyüzemi módszerre már az 1 ha. Mindegyik méretnek lehet létjogosultsága: összefüggő nádasban lévő foltról van-e szó, vagy szoliter foltról, ami pl. a kikötők, hullámtörők „árnyékában" a feltöltődés miatt újonnan telepedett meg. A gazdasági minősítő kódok alkalmazásával a 22/1998. kormányrendelet szerinti kategóriák elvileg az alábbiak szerint alakulhatnak: I. A_G2 II. AG1/G2 III. A_G1-G0 IV. A_G1-G0 V. AG0 I. B_G1(G2?) II. BG1/G2 III. B_G1-G0 IV. B_G1-G0 V. BG0 Fenti eljárásmód jogilag nem kifogásolható, ugyanis a 22/1998. (II. 13.) kormányrendelettel nem ellentétes, azt kiegészíti éppen annak, valamint a 120/1999. (VIII. 6.) kormányrendelet szellemének megfelelően. Ugyanakkor jó támpontot ad a nádgazdálkodás megtervezéséhez: a G- kategóriák segítségével könnyebb megtervezni az aratási forgókat, a felújítandó és még reálisan felújítható állományokat, az esetleges tisztító és/vagy vízminőségvédelmi aratásra kijelölt nádasállományok helyét és az aratás ütemezését. A G-kategóriák képet adnak arról is, hogy a durván 1400 ha balatoni nádasból mekkora az a terület, amelyen ma még piacképes, ipari hasznosításra alkalmas nád állítható elő. És igaz az ellenkezője is: a G0 kategóriába sorolt terület­adatok megmutatják azt is, hogy az össz­nádasból (akár települések közigazgatási határaira bontva) mekkora az a terület, ahol már ipari célra nem alkalmas a nádas minősége. Esetleg még nem alkalmas, ha újonnan terjedő állományról van szó. És van egy olyan közvetlen haszna, ami a nádasminősítésben, ill. a botanikában, növénytársulástanban kevésbé járatos nádminősítési térképet alkalmazó­ felhasználó számára nyújt segítséget, nevezetesen, a 22/1998. (II.13.) kormányrendelet szerinti kategóriákat nem mindig a nád dominanciájú nádasokra alkalmazzuk, hanem olyan más növénytársulásra is, amelyben a nád esetleg csak kísérőfaj, vagy esetleg nincs is jelen. Ez főleg a „B" kategóriába sorolt állományoknál fordul elő. A G-kategória segítségével egyértelműen azonosíthatók a nádasok. A 2010-2011. évi nádasminősítés során alkalmaztuk a kiegészítő G-kategóriába sorolást is. Az attribútumtáblákban külön oszlopot állítottunk be neki és a nádasállományok mindegyikét besoroltuk a három (G2/G1/G0) kategória egyikébe. Azoknál a növényfoltoknál, amelyek nem nádasok, nem alkalmaztuk a G-kategória egyikét sem. A G0 kódmegjelölést alkalmaztuk azoknál a poligonoknál is, amelyek az előző felmérés idején nádasok voltak, de jelen felmérésre már élő nádhajtás nem fordult elő, de a rizómaszint még megfigyelhető volt. Gyakorlati, települési, illetve természetvédelmi- és vízügyi­, környezetvédelmi jelentősége a G- kategóriánként való összesítésnek van. Ez mutatja meg, hogy az egyes települések közigazgatási határain belül lehatárolt térképezési egységből mennyi a balatonparti ténylegesen nád-dominanciájú nádas, és abból mennyi a gazdasági szempontból jó állapotban lévő hányad, ill. a már leromlóban lévő, de felújítás, rehabilitálás után még jó állapotba hozható hányad. És végül összesítve láthatjuk azt is, hogy mekkora az a hányad, amit gazdasági szempontból már nem lehet - költséghatékonysági és/vagy időbeli okok miatt - ipari célra hasznosítható állapotba hozni. Ez kiegészíti a 22/1998. szerinti minősítést is, de annál jobban megalapozza egy nádkezelési szabályzat elkészítését, ill. a meglévők településenkénti aktualizálását. Ez alapján lehet a nádasok jövőbeni - közép- és hosszútávú (10-30 év) - célállapotának definiálása, amihez ki lehet dolgozni a megfelelő kezelési terveket. Ilyenek a korábbiakban vagy nem voltak, vagy pedig csak szubjektív .

Next