Híradástechnika, 1980 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1980 / 1-2. szám

Az intermodulációs zajok számítása preemfázis esetén Bár az utóbbi években számos cikk jelent meg az intermodulációs zajok számításáról, ezek vagy túl­zottan leegyszerűsítve tárgyalják a problémát, vagy túlzottan általánosítva. E cikk elsősorban a [14, 19] irodalomban ismerte­tett számítási módszereken alapul, amelyek különö­sen alkalmasak a vezetékes híradástechnikában elő­forduló preemfázis karakterisztikák esetén az inter­modulációs zajok számítására. A fontosabb jelölések a következők: / a frekvencia, /г és /2 az átvitt sáv alsó és felső határfrekvenciája, B=f2—f1 az átvitt sávszélesség, Af egy csatorna effektív vételi sávszélessége, A'f—— egy csatorna átlagos sávszélessége, F · f1 a relatív frekvencia,­­ a sáv relatív eltolása, PU)’P( F) a terhelés teljesítménysűrűsége [MW/Hz, mW/Bj, p(O) a teljesítménysűrűség /x-en, P abszolút, illetve relatív teljesítmény [mW, mWO]. A referenciaerősítő intermodulációs teljesítmény­sűrűsége : )•■ w'2(F) az Ej —Ej termékek teljesítménysűrűsége, w'2'(F) az Ej-I-Ej termékek teljesítménysűrűsége, w'3(F) az Ej + Ej - Ek termékek teljesítménysűrű­sége, wl3(F)az Ej+Ej + Ek termékek teljesítménysűrű­sége (negatív frekvenciákon), w3(F) az Ej+Ej + Ek termékek teljesítménysűrű­sége, w2( E) = w',( E) + w2{ E), w3( F) = w3( F) + w3( F) + wL3( E). A tényleges erősítő AF sávra eső intermodulációs teljesítménye: 4(F), z2( E), z'(E), zi,( E), z­'(E), z2(E), z3(E). A tényleges erősítő egy csatornára eső zajteljesít­ménye 0 szintre vonatkoztatva: 12(E), &(F), fз(E), i­3(E), C(E), ?a(E), f3(E), Уг( E), y2( E), yá( E), i/13( E), г/3'( E) súlyozási tényezők ö( E) relatív szint az erősítő kimenetén [Br, dBr, Npr], a T(F) relatív szint a referenciaerősítő kimenetén, a 0 , a(0) a szint az /x frekvencián, ati egy csatorna terhelése [BmO, dBmO, NpmO], a az átlagos szint, h a preemfázis mértéke [B, dB, Np], N, a csatornák száma, m a feszültség szerint összegeződő erősítők szá­ma, l az erősítőszakasz hossza, E [dB] ιл. erősítő zajtényezője. Megjegyezzük,, hogy cikkünkben a szinteket béi­ben adjuk meg(­ B = 10 dB). Fizikai formulákban értelmetlen és az új Sí mértékrendszer szellemének ellentmondó a dB használata, így elkerülhető a 10-zel való kellemetlen osztás. Nem kerülhető el viszont egyes esetekben a neper használata. Cikkünk­ben a megfelelő helyeken erre külön utalunk majd. De külön utalás nélkül is, ha egy formulában e2kx, kx 10kx vagy 1010 szerepel, akkor magától értetődően x-et Np-ben, e-ben, ill. dB-ben kell vennünk, így automatikusan fennáll az X A = 12x=10x = 1015 szimbolikus egyenlőség. Például ha x = 1,15 Np = 1 B = 10 dB, akkor A = 10. 1. Alapfogalmak Lineáris átviteli rendszer esetén — legyen az át­viteli tényező egységnyi — a kimeneti jel az 1. ábra szerint megegyezik a bemeneti jellel. Ha az átviteli karakterisztika eltér a lineáristól — az ábrán szag­gatottan jelölve —, akkor a kimeneti jel is eltér a СЕВЕ LÁSZLÓ Telefongyár Fejlesztési Intézet, Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Beérkezett: 1979. IX. 25. Híradástechnia XXXI. évfolyam 1980. 1 — 2. szám .

Next