Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-10-27 / 34. szám

azt hiemlík, hogy a’ „Kárpátok“ alatt történt a’ dolog, kivált kik Zágráb ’s Fiume’ fekvését nem tudják. 3) A’„Messengerben“ „ruffians“ van, melly még: vad, durva, dühös, rabló ’s zsiványt is jelent. 2) Ez a’ dolog’ fő bibéje. — Tellát Gleig­er, mire Inspruckba ért, elfeledte e°­észen, hogy már a’ bosanczei kocsisra, 31 usz M­á­tyásra , ki őt M­or­a­vi­c­z­é­r­e vitte — a’ többszöri hátbado­­bást nem akarván említeni — kétszer, mint a’ kocsis mondá „p­o­eno­lesk­i“ — angol módra — azaz: „hatalmasan“ kardlappal rá­csapott? Elfeledte, hogy a’ skrádi biró Dellach, Jure nevű fiának megveretéséért, ’s az ottani hajdú Abramovich Iván a’ borravaló helyett nyert oldaldöfésekért Gleig­inon elégtételt köve­telnének, ha megyénkből olly könnyen ki nem menekszik vala ? Avagy ez, ’s a’ lock­­ei hajdún és kocsison elkövetett méltat­lanság ’s durvaság, legcsekélyebb ok sem a’ megtámadás­ra? ’S ezt, mint látjuk, azon helységbeli emberek tanúsítják, mellyeken Gleig­er minden baj nélkül haladott át; ollyanok, kik a’ merzljavodiczai verekedésben legkisebb részt sem vőnek , ’s kik — ha a’ verekedést nyugottan néző merzljavodiczai lakosoknak hinni nem akarunk is, ámbár nekik, ha nem többet, legalább any­nyit, mint magának Gleig urnak, saját ügyében, hinnünk kell — minden esetre hitelt érdemelnek. Ergo .... r’) Ekkint fölfegyverkezve a’ nép csak a’ pisztoly-durranásra futott Gleig ur felé , ki a’ lovait feltartóztató suhancz után — nem pe­dig az öt minden ok nélkül megrohanó pórcsoport’ feje fölé — lőtt. Puskájok egyébiránt e’ vidéken csak a’ szerezsán­oknak szo­kott lenni, melly nevezet alatt azon nemzeti pórkatonaság ismere­tes , melly egyszersmind a’ bosniai rablók ellen őr- és védk­épen szolgál. 6) Tehát erős töltés volt Gleig­er’pisztolyában, melly halált is okoz­hatott volna? 7) De ingerelte is valóban és méltán. 5) Ezen nincs ok annyira csodálkozni, mint azon, hogy az ingerlett _’s minthogy épen vasárnap volt, tán bortal is hevített — bősz, vagy lator pórcsoport, mellyre Gleig ur már tüzelt is, ennek ’s fiának életét kímélte; ebből kitetszik, hogy megtámadói nem vol­tak olly vadok ’s dühösek (barbarous and ruffians) mint ő hiszi. s.) Ezt ő mondja, hanem sokkal hihetőbb mit a’ fiumei közlés is mon­dott, hogy t. i. Gleig ur hátrálván, egykében megbotlott, ’s hanyatt esvén, fejét tetemesen megsértette. 10) Megvallja a’ második pisztolylövést is. ") Ki a’ merzljavodiczai fuvarozókat ismeri, tudja, hogy ezek nem ijednek meg saját árnyékuktól, ’s könnyen át fogja látni, mennyi­re magasztalja itt Gleig ur önnön ’s fia’ bajnoki erejét. Négy merzljavodiczai suhancz, nemcsak a’13 évis gyerkőczét, hanem magát Gleig urat is rövid birkózás után könnyen legyőzte volna. —s Itt eszembe jutnak W­a­sh­i­n­gto­n Irwing szavai a’külföl­dön utazó angolokról. Gleig ur és fia hősök voltak, ’s a’mi i­z­­m­o­s parasztjaink 1 i 1 i p u t i a k 1 ? 12) Gróf Li­ech­te­nb­er­g helyett, ki Fu c cin én, hová Merzljavo­­dicza is tartozik, kit kincstári erdőmester. 13) Ugyan mint egyez meg ezen szabad megadás a’ fölebb mondottak­kal? Két, vagy inkább másfél angol, harmincz, negyven felbőszült paraszt előtt önként rakja le fegyverét ’s önként adja meg magát a’ vad pórcsoportnak, melly őt elnyomó? 14) Ez, véleményünk szerint, legnagyobb hiba volt parasztjaink’ ré­széről, de némileg menthető, ha az előzményeken kívül azt is meggondoljuk, hogy e’ vidéken három óra­ járásra kaphatni csak seborvost. Egyébiránt, fájdalom! nem tagadhatjuk, hogy művelet­len kezekbe került angolunk, ki maga is nem nagy műveltséget mutatott, ’s kémnek, vagy bosniai rablónak tartatott. 15) Illet volna megmondani közlésében azt is, hogy pogyásza, iro­mányai ’s pénze Gleig urnak minden legkisebb hiány nélkül visz­­szaadattak; sőt még azon 1 forintja is, mellyet a’lockvei kocsisnak fizetett, annyiban visszafizettetett, hogy midőn másodszor útnak indult, vonóbér’ fejében 1 forinttal kevesebbet fizetett. 10) Mint értésünkre esett, e’ kereskedő Matcovich ur volt, kinek nevét Gleig ur azon suhanczéval cserélte föl, ki lovait feltartóz­tatta ’s később e’ tétjéért nyolcz pálczát kapott.­­ ?) Helyesebben: „Lockve faluba,“ mint felebb is, nem: „Marlavo­­dicza“, hanem: Merzljavodicza. De a’tulajdon nevekre általában nem igen nagy figyelmet fordított utasunk. 18) Útlevele Gleig urnak —melly angol nyelven vala kiadva —meg­engedjen— nem volt rendben. Benne vakarás és vörös czeruzávali javítás volt látható. Azonfölül, Bécsből csupán Pozsonyba ’s innen vissza volt látomozva, ’s e’ szerint Gleig­ernak augustus’ isikén Bécsben kellett volna lennie, ’s ő 13ikán — útlevelének minden további látomozása nélkül — Fiumébe utazandó, e’ várostól 4 ’s Bécstő­l körülbelül 65 mérföldnyire volt. — Továbbá parasztkocsin utazott, fegyverrel ellátva, ’s szelíd bánásmódjának ’s kelletlen borravaló­ osztogatásának hire már Bosanczétől fogva állomásról ál­lomásra kisérte. Mi csuda tehát, ha a’pórnép, mellynek nyelvéből egy szót sem érte, kémnek vagy rablónak, ’s a’ szolgabiró, útle­vele’ hiányai’ tekintetéből, minthogy angolúl nem is érte, igaz után nem járó ’s azért minden esetre gyanús személynek tartotta?­­— Suuin cuique! 19) Hiszen fölebb azt mondá Gleig­er, hogy harmincz, negyven főből álló pórcsoport rohanta meg, ’s hogy a’támadókat a’ merzlja­vodiczai biró vezérelte (the leader of the assault, the Rich­ter ’stb.) ? Ha már máskint akar az ember valamit leírni, mintsem az történt, akkor csak jobban kell vigyáznia, hogy ellenmondások­ba ne keveredjék. Az angol közlés’ ezen helye nyilván mutatja, hogy Gleig­er nagyon eltért az igazságtól, ’s hogy a’fiumei közlő annak nagyobb, k­ivebb barátja volt. 20) A’ szolgabiró tisztében akart eljárni. Egyébiránt Hill fiumei brit al-consul urnak szilárd ’s ügyes magaviseleté’magasztalását bízvást kihagyhatta volna az angol közlő tudósításából, mivel ő csupán okosan viselte magát; azaz: kért, könyörgött, esedezett a’ főszolgabírónak, hogy eresz,sze szabadon az angolt; a’szilárd­ság itt igen ügyetlen lett volna, mert a’ dolgot bizonyosan csak nehezítni fogó, ’s meg lehet győződve Gleig úr, hogy megyénkben ezen tisztelt al-consul úr épen semmit sem fogott vol­na kieszközölni; azért igen bölcsen cselekedett, hogy kérésé­ben szilárd maradott. Megszabadulását ’s az említett főszbiró­­nak iránta később mutatott engedékenységét csupán és egyedül a’ fiumei kormányzó ur’ ő méltósága’ (ki kegyes volt Hill úrral a’ helyszínre egy sebészt ’s ügyvédet is kiküldeni) közbejárásának köszönheti, ki iránt viseltető tiszteletéből ’s szolgálati készségéből mondott szolgabiró ur Gleig urat ’s fiát szabadon bocsátotta; sőt, hogy a’ felbőszült pórság által uj bántalma ne legyen, maga is szinte Fiumébe követte. 21) Valóban mi sem kétkedünk egy cseppet is, hogy Felséges Urunk Királyunk’ igazságszerető ’s valóban atyai kormánya, ha a’ megsértett felek hozzá folyamodnának, nem fogná megtagadni azon elégtétel’ kieszközlését, mellyet leghívebb adózó jobbágyai, a’ raj­tok egy ismeretlen külföldi által elkövetett durva ’s méltatlan bá­násmódért joggal követelhetnének. N. Szeben, oct. 12. October’ 7kén nm. Gönczruszkai gróf Kornis János fő­kormányzó ur’ elölü­lése alatt országos ülés tartatott, melly­­ben Ő cs. kir. Felségének két k. leirata olvastatott fel ’s köz­­leirásra bocsáttatni rendeltetett. Azután nm. Nopcsa Elek ur országos elnöki hivatalától ékes beszéddel von búcsút, mire Földvári Farkas országos itélőmester ur hasonlólag ékesen válaszolt. — Az od­.­lőkén tartatott országos ülés­ben gr. Lázár László tartományi cancellár ur’ elnöksége alatt az országos elnökségre (Statuum Praeses) választás ha­­tároztatván , a’ ik­ országos ülésben választattak r. catholi­­cusok: báró Kemény Ignácz kir. hivatalos, 106; gróf B­á­n­f­f­y József nyug. kormányszéki tanácsos, 102; Barcsai János kir. hivatalos, 100 szózattal. Reformátusok: báró Ke­­méén­y Ferencz kormánysz. tanácsos, 153; báró Bánffy László Kraszna vármegye’ követe, 132; gróf Teleki Jó­zsef bels. titk. tan. ’s a’ magyar kir. udv. Cancellariánál refe­­rendarius, 103 szózattal. Lutheránusok: B­e­d­e­u­s József tar­tományi főbiztos, 145; Conrád András kormánysz. taná­csos, 132; Regius János beszterczevidéki követ, 102 szó­zattal. Unitáriusok: Szenti­ványi Bániel kir. táblabiró, 144; Sala Sámuel itélőmester 132; Bartha István kor­mánysz. titoknok, 108 szózattal. A’ gűzh­ajóknak indulás- és érkezés-napjai november h­ónapb­an 1.37. Maria Anna, 60 lóerejű­: Bécsből Pozsonyba (dél u. 2 ó.) 1. 3. 5. 8. 12. 19. 21. 25. 28. Pozsonyból Pestre (regg. 6 ó.)..................13............................... Pestről Pozsonyba és Bécsbe............................15........................ Pozsonyból Bécsbe........................ 2. 4. 6. 10. . . 20. 23. 26. Nádor, 42 lóerejű­: Bécsből Pozsonyba (d. u. 2. 6.)............................15........................ Pozsonyból Pestre (reg. 6 ó.) 2. . 6. . 10. . 16. . 22. . 29. Pestről Pozsonyba.................4. . 8. . 18...................24 . . . Pestről Pozsonyba és Bécsbe................................12........................ Árpád, 80 lóerejű: Pozsonyból Pestre (reggel 6. 6.)..............4. . . 9. . . • Pestről Pozsonyba........................31 oct.................6. . . . Pestről Zimonyba és Drenkovára.........................12. . . . Zimonyból Pestre..................................................................20. Drenkováról Zimonyba......................................18. Zrínyi, 80 lóerejü: Pestről Zimonyba és Drenkovára .... 14. . . . 30.­ Zimonyból Pestre....................... 6. . . . 22. Drenkováról Zimonyba............................... 4. . . . 20. I. Ferencz, 60 lóerejü : Pestről Zimonyba és Drenkovára.................. 7. . . . 23. Zimonyból Pestre.............................................15................. Drenkováról Zimonyba..................................13. . . . 29. Argó, 60 lóerejű 14. 30. Skela-Cladováról Galaczra . . . Galaczról Skela-Cladovára.............. 5..............21. I. Ferdinand, 160 lóerejü: Galaczról Konstantinápolyba........................4. . . . Konstantinápolyból Galaczra.......................................... Herczeg Metternich Kelemen, 140 lóerejü: Konstantinápolyból Trapezundba.........................10. Trapezundból Konstantinápolyba............................................. Maria Dorothea, 70 lóerejű: Konstantinápolyból Smyrnába ) . . , ci y ,. r n , ( minden heten egyszer, Smyrnaból Konstantinápolyba ) CJ 24: többnyire minden írókban úgy találjuk, kivévén azokat, kik úgy kezdik a’ történetírást mint Livius: „Quae ante condi­­tam condendamique urbem poeticis magis decora fabulis —, haec et bis similia, utcumque aestimata erunt, hand equi­­dem in magno ponam .“ — vagy mint Justinus: „Princi­­pio rerum, gentium, nationumque imperium penes reges erat. Arbitria principum pro legibus erant;“ — vagy mint Mózes: „Porro­chus genuit stemrod­­­ipse coepit potens esse in terra et erat robustus venator coram Domino;“ Tacitus pedig: „Urbem romanam principio reges habuere“ etc. Má­sok közönségesen a’ családi, patriarchai, külön érdekű, jós­lói, religioi, nemzetségi, vezér’s király alatti társaságokon keresztül ballagtatják ’s nevelik az embernemet, egész a polgári alkuszövetségig, azaz a’ már polgári jogos alkotmányokig, a’ választási capitularekig, bullákig, char­tákig ’stb. — — — Herder igy ír: „Der Naturstand des Menschen ist der Stand der Gesellschaft, denn in dieser wird er geboren und erzogen. — Mit ihnen sind also auch die ersten Regierungen unter den Menschen gegründet: Ord­nungen der Familie, ohne die unsere Gesellschaft nicht be­stehen kann, Gesetze, die die Natur gab-------wir wollen sie den ersten Grad natürlicher Regierungen nennen.“ — A’ harmadik lépcsőnél a’ többi közt ezt mondja: ,,Gewaltsame Eroberungen vertraten also die Stelle des Rechts, das nach­her nur durch Verjährung, oder, wie unsere Staatslehrer sagen, durch den schweigenden Contract R­ec­h­t ward.“ Ezen, és a’ második lépcső között méltán kérdi: „Wo hören hier die Gesetze der Natur auf? oder wo fangen sie an?44 *) — Ezt mi is kérdezzük a’ 1. czáfolótól, megtudja e mutatni historice az első, eredeti öszszeforrását a’ jogos polgári tár­saságnak ! Minden igazságszeretőnek meg kell vallani, hogy a történetek fonalán , nem eszméleten ’s elméleti fo­galmakon, hanem tételes (positiva) ismereteken nehéz az át­menet a’ jogos polgári szerződésekre. Gutry ’s Gray’ kö­zönséges történetkönyvében **) ezt olvassuk: „Dass er (der Vater) Zeit seines Lebens, oder so lange sie um ihn blieben, ein hohes und beinahe unumschränktes Ansehen über alle seine Abkömmlinge behauptet habe, welche man für gott­los angesehen haben würde, wenn sie seinen Rath verwor­fen, oder seine Befehle nicht befolgt hätten.“ Végre Mon­tesquieu is igy vágja el a’ gordiusi csomót: ,,s­ans la nais­­sance des sociétés ce sont les chefs de republique, qui font l’institution , et c’est ensuite l’institution, qui forme les chefs de republiques.“ *) ’stb. Ezek tehát mind „sötétítők ?44 Vagy talán az „logica elleni okoskodás,44 hogy az emberi társaságoknak, sőt a’ polgári társaságnak is eredetét a’ ter­mészeten ’s ennek alkotóján fenekiti a’ mi oktatónk? Hiszen ezt a’ mi értelmünkben még a’ pogány A ri s t o te r e s és Ci­cero ’stb. sem'­ szégyenlették elismerni. — Cicero már a’ t. czáfoló’ dik pontjában fölhívott szavaival is : nihil esse principi Deo etc.“ eleget bizonyít, más számtalan helyeit el­hallgatván. — A’ sz. írást, melly azt mondja „nulla potestas nisi a’ Deo“ a’ t. czáfolónál szelidebb magyarázókra bízzuk. — A' szabad elvű Rousseau is vallja: „Les clauses de ce contrat sont tellement determinées etc. — en sorte, que bien qu’elles n’aient peut-être jamais formellement é­n­on­cé­e­s, elles sont par tout les mimes, par tout t­a­c­i­te­ment admises et reconnues“ **) ’s azok mégsem természe­tiek ? mégsem a’ természet’ alkotójától származtathatók? ha­nem egyedül a’ szüntelen ’s mindenben változó emberi kény­től’s akarattól eredhetek?— Talán helyesebben cselekedett volna a’ haragos czáfoló is, ha Martiniként, kit mi is olvas­gattunk tanuló korunkban, sőt tisztelünk ma is, ámbár „Ma­ria Therezia alatt44 élt (mert akkor is voltak tudósok, ak­kor is boldogul éltek eleink szép alkotmányunk mellett) ha, mondom, a’ polgári társaság’ eredetérőli vélekedéseket egy­mással egyeztetni igyekezett volna. Az nem tartotta „botrán­­koztatónak44 a’ különbféle állításokat magyarázni, összesi­mítani*) ’s igy fejezni: „Ita fieri potuit, aliquarum civita­­tum formas aut ex benevolentiae, aut benefi­­ciorum magnitudine aut dignitatis p­r­a­e­s­t­a­n­t­i­a aut spe­r a­r­g­i­ti­o­n­i­s *) coaluisse , sed ea res est cogni­­tionis historical­, quum a facto singulari tota dependent. Nos vere civitatis finem ex ejusdem natura sola rati­one contemplati sumus , qui utique ad cognitionem spectat philisophicara.“­­ Mi pedig épen csak a’ historia mellett kívánunk maradni, lássák a’ jogtanitók, miképen víják ki a’ polgári szövetségnek j­o­go­s p­o s t­u r­a­tu­m­á­t, mi azt nem bántjuk, csak az igen t. czáfoló keveri ide erőtetve — — — — —. De úgy látszik , hogy a’ csupa tettlegi eredheté­­sére a’ polgári társaságnak alku nélkül (von Allen mit Allen) legalább idősülés által, időveli jogulással bölcsen rést hagy­nak még az újabb írók is, mint tudós Virozsil**). — Tud­juk igenis , hogy a’ rendszeres, elméleti munkákban ’s jog­tudományokban — mint följebb láttuk Martini’ vallását — már maga a’ jog’ szentsége miatt is — a’ „pactum socialét“ vitatják ’s tanítják a’ tudósok, egyebet nem is tehetnek; de ez talán nem sokkal több , mint midőn Aristoteles azt mond­ja: „Et prius quidem natura civitas est, quam domus et unus quisque nostrum, totum enim prius necesse est esse quam partem,a metaphysice értvén. — A’ mi tudatlan oktatónk annyira sem megy mint Fi­évée M­apoleonnak adott absolu­­tista tanácsában, ki a’ zendülés’ vulkánja’ füstölgő torkánál, még az uj szabadság’ szellemi dühe között igy irt. „Non obstantibus hominum ac system­atum­ piaci­tis, potestatis unitas per se ipsam existit, seu demum jure quaesito sen­vi eventuum , leges eam­ efficere nequemnt. — Ipso hoc seculo nostro, cui societas nihil est aliud, quam experim­entorum materia, contractual socialem ita, quem admodum philosophi cum nobis sistunt, i. e. tamquam fontum potestatis, in effec­tual deductum hand vidtimus“ etc. ***) Mégsem követték meg őt egy szabad országban, sem anathemát nem mondtak rá. — *) Ideen zur Geschickte der Menschheit. Wien, 4813.9. B., IV. 230 1- **) 6'tes Iianptstiick im I. B. *) Considerations sur les causes etc. c. I. §. 9. — A’ „L’esprit des Lois“ ezen kérdést kikerüli ‘mondván: „Ces dcux sortes d’étal de guerre font etafilir les lois pormi les homines.“ — Hobbes, Lin­­guet ’sat. többet mondanak, mint kell. **) Prop. de J. C. $5- XVI—XXVII. *) Ezek Cicero’ szavai Off. c. b. II. **) J. N. T. III $. 4­96. ff) ***) Lásd : Mellkas 111. K. 807. hív fordítás Fiévée’ könyvéből: Cores­­pondance et Relations de J. Fiévée avec Buonaparte etc. A­usztria. Bécs, oct. 24. Konstantinápolyból e’ h. 9dikéről a’ mai postával érkezett levelek szerint János cs. k. Főherczeg visszautazása’idejét megrövidítette ’s a’ jövő hónap’ 20 dika körűl már Bécsben lenni szándékozott. — Ferencz Károly Főherczeg fen­séges családjával együtt minden órán visszaváratik. — Ő kir. magassága, a’ bádeni nagyherczegné, mint hallik, huza­­mosb ideig fog itt mulatni ’s külön palotába szállani. — Gróf Kollowrath statusminister, báró Eichhof udv. kamarai elnök, és hg. L­i­e­c b­­­­en s­t­ein Károly, ki Victoria király­nénak vive szerencsekivánatokat, megérkeztek. — A’ török külü­gyministernek kinevezett Resid bey, Londonból haza utaztában, tegnapelőtt vala audientián Metternich her­­czegnél, ki ma az ő tiszteletére nagy ebédet adott. Resid bey haladék nélkül folytatandja útját Konstantinápoly felé. — A’ mi udvarunkhoz kinevezett uj török követ, Rifaat bey, három svét alatt váratik ide. — Az erdélyi uj cancellár ő excja szombaton érkezik meg ’s az eskü’ letétele után hi­vatalát nyomban általveszi. — Laibachi privát levelek sze­rint e’ h. 19ről az idriai higanybányákba egy akna’ keresz­­tű­ltörése által annyi viz rohant be, hogy a’ munkákat meg­ kelle szüntetni. Ügyes hydraulák küldettek el innen a’ baj’ el­hárítására. — Mint hallani, ő Felsége jóvá hagyta egy a’ Duna’ partján épitendő uj nagy vámháznak tervét, melly a’ dublininak mintájára készíttetni és 3 millió forintba fog ke­rülni. Az épités már jövő tavaszszal elkezdetik. Bécsről magáról nem sok újat irhatok. Scholz comicus a’Wien melletti színházban még mindig mulatja publicumát, midőn az ,,Er ist sie, und Sie ist Er“ czimű­ darabban ca­­chuchát tánczol. — Ugyane’ színpadon egy uj varázs-bohó­zat „Der glücklichste Mensch, der grösste Narr, und das beste Weib“ meglehetős sikerrel adatik. — Dan­tan Paris­ban Elssler Fannynak, mint a’ cachucha’ tánczosnéjának, ’s­­l’agl­io­ni kisasszonynak mint Sylphidenek szobrocskáit készítette legújabban el; általában ő a’ szobrászatot e’ fővá­rosban most igen népszerűvé teszi. Ugyanitt La bla­ece, Ivan­off (egy orosz), Tam­bur­ini, és Grisi kisasszony

Next