Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1837-09-12 / 21. szám
POZSONY, kedden Tartalma: a’ honi politikai ’s nem politikai tárgyak, nevezetes!) esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi politikai tudósításoknak környülállásos és olly gyors kialadása, hogy e’ tekintetben minden honi újságlevelet megelőz; a’ magyar literaturában újlag feltűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos munkák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’, gazdaság’, közösülésmód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s víz’ álladalmak ’s mindennemű hirdetmények. 31. szám. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. SEPTEMB. 13. ISNT. J Figyeltetés. Elkésvén előfizetési jelentésünkkel, értesítjük a’ nagyérdemű közönséget, hogy most az egyszer évnegyedre is elfogadjuk az előfizetést, i. e. October’ elejétől kezdve december’ utoljáig, helyben 2 forinttal, postán 2 forint 24 kr. pengő pénzben; azoknak pedig, kik félévre előfizetnek, még elejétől kezdve szolgálhatunk nehány példánnyal. Feltételek: Megjelen e’ hírlap minden kedden’s pénteken; — félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál, vagy Wigand K. F könyvárulásában. Pesten Fáskúti Landerer Lajos' könyvműhelyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak; nem különben minden postahivatalnál. Az értekezések e’czím alatt küldetendők: Hírnök' szerkesztő hivatalának. Pozsonyban,az A’ nemhivatalosoknak bérmentes levelekben küldése kéretik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. Magyar- és Erdélyország*. Ő cs. k. a. Felsége Beöthy Sándor urat a’ nm. m. k. u. Kamara’ tanácsosát ’s királyi ügyek’ igazgatóját, a’ főméltóságu m. k. u. Cancellariánál megürült valóságos tanácsosi ’s referendariusi hivatalra; nemkülönben A’ szathmári káptalanban Schlachta Márton éneklő kanonokot olvasóvá; Linczy József őrkanonokot éneklővé; Bodó Mihály székesegyházi esperest őrkanonokká; Obermayer András iskolás kanonokot székesegyházi esperessé; ’s az ekkép megürült (iskolás) kanonokságra Lázár János bélteki plébánost; Koczó Pált pedig a’ szathmári püspöki lyceumban szentirás-tudomány’ tanítóját ugocsai esperessé; ugyszinte A’ győri székesegyházi káptalanban Sütő József székesegyházi esperest őr-kanonokká; — Hohenegger Lőrincz soproni esperest szent-alberti préposttá; hasonlólag A’ váczi székesegyházi káptalanban Toppler György éneklő kanonokot olvasóvá; Balogh István székesegyházi esperest éneklővé; Cseh Andrást székesegyházi esperessé; Seress Pált pesti esperessé; egyszersmind most érintett Seress Pált ’s Medgyessy János püspöki titoknokot és Szarvas Ferencz nagykátai plébánost püspökasztali kanonokokká; Mericzay Antal holdmezővásárhelyi plébánost; jánosi (Ioanneus) ; végre Katona János bujáki plébánost tiszteletbeli kanonokokká nevezni méltóztatott. Urassó sz. k. városa’ ’s kerülete’ változó hivatalaira i. e. április’ okán történt választás’ alkalmával, szótöbbséggel Trauschenfes György városi ’s kerületi fő —, Wenczel József pedig kerületi bíráknak, Tartler Lukács kerületi albirónak, Graf József város-kapitánynak vagyis rend’s bátorság-igazgatónak — ’s végre Barbenius György népszószólónak, ugyszinte Nagy István Sepsi Sz. György városa’ közönségének szótöbbségével főbírónak választatván, legfensőbb helyen is hivatalukban megerősittettek. A’ kisdedóvó intézeteket Magyarországban terjesztő Egyesület’ 1837diki évkönyve“ (választottsági határozatból kiadta Kacskovics Lajos, egyesületi titoknok, nyomtatta Trattner Károlyi) e kép adja elő az említett intézeti pénztár’ 1836ki állapotját. Bevétel 1632 for. pengőben ; kiadás 63 f. 49 kr.; kamatra adott tőkék: alapítvány-tőke száztól hatos 506 for.; ideiglenes tőke 500 for.; pénztár-maradék 1837re 562 for. 19 kr. (Ház. és Killf. Tudós.) A’ pesti gyapjú - raktárba augustus’ 18tól 29kéig t. Szirmay Teréz asszonyságtól — Boronkay Albert úrtól — Szyrmay Tamástól —■ Nákó Sándor gróftól — Madár Tamástól — Domján Ádámtól — Dráskóczy Sámueltől — Ujházy Lászlótól — Csáky Károly gróftól — Kenéz Mihálytól — Izdenczy József bárótól — Péterfyné asszonyságtól, szállítatott összesen 393,163 font. Eladatott Domján Ádám , — ifj. Bernáth György — Ujházy László — id. Bernáth György — Szentmiklóssy Gejza — Orczy Lőrincz báró — Szapáry József gróf — és Bukofsky Ferdinand uraknak gyapja. Összesen 129,690 font. A’gyapjú-raktár vásáron kívül is naponként reggeli 8 órától fogva esti 6 óráig nyitva van. Liedemann J. S. Fridrik: Pest, augustus’ 31. Az idei jánosfővételi vásár’ alkalmával igen sok gyapjúvevő volt, kik között több külföldiek is találkoztak. A’ kétnyiretű gyapjú 3 — 5 pengő forint felszállt áron vásároltaték, hasonlólag a’ közönséges egynyiretü gyapjú is 2 — 3 pengő forinttal feljebb kelt, azonban a’ középszerű’s finom egynyiretü gyapjú is elkelt volna, ha a’ tulajdonosok a’ múlt évi árnál 25—30 pentóval alább adták volna, melly áron kiváltkép a’ vásár’ másik felében szembetűnő vásárlások történtek; az e’ vásárban elkelt gyapjút, melly nagyobb részint kétnyiretü volt, 40,000 mázsára számítják; ’s a’ mi megmaradt, 16,000 mázsára teszik, az is nagyobb részint egynyiretü. A’ gabona’ ára folyvást alább száll, mivel az aratás rendkívül bő volt. — A’ gubacs’ árára augustus’ elsejétől fogva várakoznak, mivel csak későbben fog kitetszeni, minő termend ez évben. — A’ repereolaj alább szállt és szállítással együtt 10 forinton kel. — A’ hamuzsir’ ára nagyot csökkent, úgy hogy az illyriai legszebbet is 12—30 forinton meg lehetett venni. — A’ faggyú az utolsó vásártól fogva , valamint a’ viasz is, drágábban vásároltaték. Liedemann J. S. Fridrik. Folyó ára a’ magyarországi termékeknek Pesten f. 1837 diki járiosfővételi vásárkor. (Beküldetett a’ kereskedő-csarnokból.) pengő pénz fr. kr-tól.fr.kr ig. Arany grét, erdélyi............. 7— —— Bor, budai, vörös, ó . . . . 336 12— 47 5? 55 55 'J • • * * 55 55 fejér, ó . . . . 336 8— 55 55 55 Aj • • • • 4— 6— 5 pesti, kőbányai, ó . .• * 55 6— 10— 55 55 55 l'j .... 5— 6— 55 hegyi bor, f. és v., ó. . .• ■ 55 336 15— 55 55 55 55 l,J • * • 4— 7— 55 kerti bor, fej. és vör. . . 3— 324 pengő pénz. fr. kr-tól fr. kr-ig. Borkő: fejér ....................mázsája 12— 14 vörös .................... 55 10— 12— Bőrök: borjúbőr ................ párja 112 2— birkabőr ................. 55 1— • 224 55 magyar juhbőr................ 55 112 136 55 báránybőr ................ 55 —24 112 55 kecske- és gödölyebőr . . 55 —36— 48 55 nyúlbőr .................... 100 dar. 16— 18— Dárdafény: rozsnyói....................mázsája 1230 13 —( 5) liptói .................... 55 11— 1130 Dohány: debrői eső oszt. . . . 55 20— 22— 55 ,, 2 dík .. ... 55 14— 16— 55 debreczeni lső oszt. . 55 8— 9— 55 pécsi dik oszt................... 555— 51— 55 szegedi lső oszt. . . . 55 10— 12— 55 ,, 2 dik oszt. . . . 55 6— 7— 55 tiszai-leveles ............. 55 11— 12— 55 tekercs-dohány . . . . 55 4— —— Enyv :asztalosenyv.................... 55 16—20— Faggyú: olvasztatlan rudban. . 55 1248 1336 olvasztott karikában . 55 17— 1724 55 lepenyegb. . 55 1648 176 Gabona: búza ....................pozsmér 112 124 55 kétszeres .................... 55 —48 —52 55 rozs .................... 55 —40 —42 55 árpa .................... 55 —28 —32 55 zab .................... 55 —20 —22 55 kukoricza.................... 55 —40 —56 Gubacsó, 1 só oszt..................köble 120 f. 66 615 52dik .. ................. 55 530 —— 5 55 236 242 Gyapju: egynyiretű, legfinom. .mázsája 110—122— 55 ,, finom . . . 55 75— 95— 55 ,, középszer. 55 51— 74—• 55 ,, közönség.. 55 40— 52— 55 kétnyiretü, téli, finom 55 52— 62— 55 55 55 közP-55 42— 50—■ 55 ,, ,, közö. 55 32—40—* 55 ,, nyári fin. . 55 48— 55— 55 55 55 közP-55 42— 46— 55 „ „ közö. 55 34— 38— 55 báránygyap. „ „ 55 40— 120—* 55 bőrgyapju „ „ 55 50—125—• 55 csávagyapju „ „ 55 31— 42—• 55 zigara, báns., kézmos. 55 33—40—• 55 ,, ,, úsztatott 55 28— 36— 55 magyarjuh kézmosatu 55 22— 27— 55 ,, úsztatott . 55 20— 24—■ sláj. . 55 1736 18— ssianyolországi öröködési kérdés. A’„Gaceta oficial“ Onatéból július’ Ildikéről a’ következő czikket közli, melly a’ spanyolországi öröködési kérdést minden párti okoskodás nélkül történeti ’s publicistái álláspontból felvilágítja: ,,A’ cumberlandi herczegnek a’ hannoverai trónra emeltetése okot ád nekünk egy igen egyszerű észrevételre , melly azonban véleményünk szerint igen könnyen alkalmaztatható jelen vitánk’ viszonyaira. S Hannovera 1814 óta egyesülve volt Nagybritanniával, de már most elválasztatik tőle, mivel a’ hannoverai alaptörvények a’ nőöröködést nem engedik meg. Angliának ebben megegyezése igazságos és dicséretet érdemel. Nincs szándékuk a’ hannoveriakon erőszakot tenni ’s nem kívánják tőlök, hogy Victoria herczegnőnek hódoljanak. Ez megegyez az ész’ törvényeivel és az igazsággal. Minthogy pedig Spanyolország’ alaptörvényei az asszonyi trónkövetkezést tiltják , mig a’ mellékvonalban férfiöröködők találtatnak, ugyan miért akarják egy ifjú herczegnő’ uralkodását, és egy messze kinézésű nyugtalan kormányt reánk tolni? V. Fülöpnek, Spanyolországban a’ bourboni dynastia’ alapítójának, mindenek előtt a’ vérengző öröködési harczot kellettvívnia; de el lévén határozva a’ spanyolok között élni vagy halni, hozá az áldozatot és lemondott a’ franczia koronát illető jogairól ’s azon óhajtástól lelkesítve, hogy az új monarchia’ pompás épületét biztos alapra alkossa, megerősítette az öröködési kérdést illető elhatározásokat, mellyek a’ régi spanyolok’ törvényeiben és hagyományaiban foglaltattak , kik az arabok’ idejében a’ convadongai meredek hegyek között tartózkodtak. A’ status’ határozása szerint, és minthogy az ország’ cortesei és a’castiliai tanács is egyhangúlag ugyanazon kérelmet mondották ki, az atyai rokonok’ szoros öröködési rendje mint alaptörvény a’ királytól megerősítetett és kihirdettetett, mivel meg volt győződve, hogy e’ rendszer leginkább megegyez a’ természetjogokkal és a’ spanyol törvényekkel összehangzásban áll. Egy úttal rendeltetett, hogy ezen öröködési rend örök időkig megtartassék, a’ nélkül hogy a’ ley de Partida, mellyben a’ spanyolországi trónöröködésről van szó, tekintetbe veendő volna, ’s épen úgy minden egyéb törvények’, rendeletek’ vagy szokásbavételek’ daczára, mellyek vele ellenkezésben állhatnának; nemkülönben a’királyoknak minden végintézetei vagy életbeni rendelései, valamint azok is, mellyek az orleansi herczeg és utódjai, mint donna Anna Mauricia’ unokái’kedvezéseire hozattak, semminek nyilatkoztattak, a’mennyiben az említett férfirokonsági öröködéssel ellenkezésben állanak. E’ törvény az utrechti szerződésen alapult, mellyben nehány európai fejedelmek az új törvény’ tekintetéből kölcsönös lemondást tevének , mint névszerint Fülöp’ lemondása a’franczia koronáról és az orleansi ’s berryi herczegeké a’ spanyolról. Az ausztriai ház’ kizáratása az öröködésből , ellenben a’ szabaudiai háznak oda meghivatása és Nagybritannia’ öröködési joga és öröködési rendje elismertetett. — Talán azt mondhatni, hogy az asszonyoknak a’ hannoveri trónöröködésből kizáratása egy erőben fenálló törvényen alapul, ’s ezért Europa’ minden nemzeteitől tiszteltetik; ellenben az V. Fülöptől Spanyolországban felállított öröködési törvény IV. Károly által eltöröltetett és VII. Ferdinand által atyja’ határozata közhírré tétetett. E’ nevetséges okoskodással éltek a’ kis herczegnő’ védelmezői; de az hamis föltételen alapul ’s belőle csak az álokoskodók’ (sophisták) tudatlansága és rész akaratja tűnik ki. Először IV. Károly épen nem törölte el V. Fülöp’ törvényét. Illy törvény, melly által az előbbi eltöröltetett volna , soha sem létezett. 1789 ben összehivattak ugyan a’ cortesek , azon comediában részt veendők, mellyet Campomanes az öröködési rendváltoztatást illető javaslata által adott. De az is bizonyos, hogy az összehivó-levél egyedül az asturiai herczegnek leteendő esküről szól, a’ nélkül hogy legkevésbé is említené a’ másik törvényjavaslatot, pedig az ország’ törvényei azt rendelik, hogy az összehívó levélben minden egyes pont, melly tanácskozásba vétetendő, megérintessék, hogy a’ városok és helységek tudhassák és a’ szerint illő utasítást adhassanak ügyvivőiknek (követeiknek) , és e’ szabály’ teljesítése nélkül minden, mit a’ cortesek végeznek, erőnélküli ’s illy végzés soha sem tekintethetik úgy mint alaptörvénye az országnak. Másodszor már ma bizonyos , hogy IV. Károly a’ Campomanestől feltett és a’ követektől (procurador) mülegesen (raechanice) aláirt folyamodást (mihez azonban épen nem volt joguk, minthogy csak az asturiai herczegnek leteendő esküre voltak meghiva) meghallgatta, de felőle mit sem határozott. Mondá, hogy teend egy határozást felőle, de az egész dolog elszenderült, anélkül hogy negyven év alatt valaki csak szóba is hozta volna. Hol az akarat hiányzik, ott határozat ’s következésképen törvény sincsen. IV. Károly akart és mit sem határozott meg, miután a’ cortesek’ kivonata felől tudósítást von; következésképen nem létezett törvény, hanem csak törvényjavaslat, és miként törölhetné ez el valaha az ország’ alaptörvényét? — Azonfelül az úgynevezett törvény nem hirdettetett ki, pedig minden gyermek tudja, hogy a’ kihirdetés lényegesen megkivántatik minden törvényi rendelkezésre ’s ezen föltétel’ teljesítése nélkül semmi törvény sem létezhet. Következésképen IV. Károlynak úgynevezett eltörlő törvénye két, minden törvény’ lényegéhez tartozó tulajdonságot nélkülöz, t. i. a’ törvényhozó’ akaratját és az illető kihirdetést; sőt, mi még több, ha egyszer egy pillanatra megengedjük, hogy 1789 ben IV. Károlynak valódi