Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-09-12 / 21. szám

POZSONY, kedden Tartalma: a’ honi politikai ’s nem politikai tárgyak, neveze­tes!) esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bő­vebb ’s részreh­ajlatlanabb közlése; a’ külföldi po­litikai tudósításoknak környülállásos és olly gyors k­i­aladása, hogy e’ tekintetben minden honi újság­­levelet megelőz; a’ magyar literaturában újlag fel­tűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos mun­kák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, kézmű­­­vek’, gazdaság’, közösülés­mód’ leírása; közélet­beli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulat­tató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s víz’ álladalmak ’s mindennemű hirdetmények. 31. szám. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. SEPTEMB. 13. ISN­T. J Fig­yeltetés. Elkésvén előfizetési jelentésünkkel, értesítjük a’ nagyérdemű közönséget, h­ogy most az egyszer évnegyedre is elfogadjuk az előfizetést, i. e. October’ elejétől kezdve december’ utoljáig, helyben 2 forinttal, postán 2 forint 24 kr. pengő pénzben; azoknak pedig, kik félév­re előfizetnek, még elejétől kezdve szolgálhatunk nehány példánnyal. Feltételek: Megjelen e’ hírlap minden kedden’s pénteken; — félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Elő­fizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál, vagy Wigand K. F könyvárulásában. Pesten Fáskúti Landerer Lajos' könyvmű­helyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget il­lető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtat­nak; nem különben minden postahivatalnál. Az értekezések e’czím alatt küldetendők: Hírnök' szerkesztő hivatalának. Pozsonyban,a­z A’ nem­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldése ké­retik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy sze­mélyességek fel nem vétetnek. Magyar- és Erdélyország*. Ő cs. k. a. Felsége Beöthy Sándor urat a’ nm. m. k. u. Kamara’ tanácsosát ’s királyi ügyek’ igaz­gatóját, a’ főméltóságu m. k. u. Cancellariánál meg­ürült valóságos tanácsosi ’s referendariusi hiva­talra; nemkülönben A’ szathm­ári káptalanban Schlachta Márton éneklő kanonokot olvasóvá; Linczy József őrka­nonokot éneklővé; Bodó Mihály székesegyházi esperest őr­­­kanonokká; Obermayer András iskolás kanonokot székes­egyházi esperessé; ’s az ekkép megürült (iskolás) kanonokságra Lázár János bélteki plébánost; Koczó Pált pedig a’ szathmári püspöki lyceumban szentirás-tudomány’ tanítóját ugocsai esperessé; ugyszinte A’ győri székesegyházi káptalanban Sütő Jó­zsef székesegyházi esperest őr-kanonokká; — Ho­henegg­er Lőrincz soproni esperest szent-alberti préposttá; hasonlólag A’ váczi székesegyházi káptalanban Toppler György éneklő kanonokot olvasóvá; Balogh István székesegyházi esperest éneklővé; Cseh Andrást székesegyházi esperessé; Ser­ess Pált pesti esperessé; egyszersmind most érintett S­e­r­e­s­s Pált ’s Medgyessy János püspöki titoknokot és Szarvas Ferencz nagy­kátai plébánost püspök­asztali kanonokokká; Mericzay Antal holdme­ző­­­vásárhelyi plébánost; jánosi (Ioanneus) ; végre Katona János bujáki plébánost tiszteletbeli kano­nokokká nevezni méltóztatott. Urassó sz. k. városa’ ’s kerülete’ változó hivatalaira i. e. április’ okán történt választás’ alkalmával, szótöbbséggel Tra­u­s­che­nf­e­­­s György városi ’s kerületi fő —, Wen­­czel József pedig kerületi bíráknak, Tartler Lukács ke­rületi albirónak, Graf József város-kapitánynak vagyis rend­­’s bátorság-igazgatónak — ’s végre Barbenius György népszószólónak, ugyszinte Nagy István Sepsi Sz. György városa’ közönségének szótöbbségével főbírónak választatván, legfensőbb helyen is hivatalukban megerősittettek. A’ kisdedóvó intézeteket Magyarországban terjesztő Egye­sület’ 1837diki évkönyve“ (választottsági határozatból kiadta Kacskovics Lajos, egyesületi titoknok, nyomtatta Trattner­ Károlyi) e kép adja elő az említett intézeti pénztár’ 1836ki állapotját. Bevétel 1632 for. pengőben ; kiadás 63 f. 49 kr.; kamatra adott tőkék: alapítvány-tőke száztól hatos 506 for.; ideiglenes tőke 500 for.; pénztár-maradék 1837re 56­2 for. 19 kr. (Ház. és Killf. Tudós.) A’ pesti gyapjú - raktárba augustus’ 18tól 29kéig t. Szirmay Teréz asszonyságtól — Boronkay Albert úrtól —­ Szyrmay Tamástól —■ Nákó Sándor gróftól — M­­­­a­­dár Tamástól — Domján Ádámtól — Dráskóczy Sá­mueltől — Ujházy Lászlótól — Csáky Károly gróftól — Kenéz Mihálytól — Izdenczy József bárótól — P­é­­terfyné asszonyságtól, szállítatott összesen 393,163 font. Eladatott Domján Ádám , — ifj. Bern­át­h György — Ujházy László — id. Bernáth György — Szent­­miklóssy Gejza — Orczy Lőrincz báró — Szapáry József gróf — és Bukofsky Ferdinand uraknak gyapja. Összesen 129,690 font. A’gyapjú-raktár vásáron kívül is na­ponként reggeli 8 órától fogva esti 6 óráig nyitva van. Liedemann J. S. Fridrik: Pest, augustus’ 31. Az idei jánosfővételi vásár’ alkalmával igen sok gyapjú­­vevő volt, kik között több külföldiek is találkoztak. A’ két­­nyiretű gyapjú 3 — 5 pengő forint felszállt áron vásároltaték, hasonlólag a’ közönséges egynyiretü gyapjú is 2 — 3 pengő forinttal feljebb kelt, azonban a’ középszerű’s finom egy­nyiretü gyapjú is elkelt volna, ha a’ tulajdonosok a’ múlt évi árnál 25—30 p­entóval alább adták volna, melly áron kiváltkép a’ vásár’ másik felében szembetűnő vásárlások tör­téntek; az e’ vásárban elkelt gyapjút, melly nagyobb részint kétnyiretü volt, 40,000 mázsára számítják; ’s a’ mi megma­radt,­ 16,000 mázsára teszik, az is nagyobb részint egynyi­retü. A’ gabona’ ára folyvást alább száll, mivel az aratás rendkívül bő volt. — A’ gubacs’ árára augustus’ elsejétől fogva várakoznak, mivel csak későbben fog kitetszeni, minő termend ez évben. — A’ repereolaj alább szállt és szállítás­sal együtt 10 forinton kel. — A’ hamuzsir’ ára nagyot csök­kent, úgy hogy az illyriai legszebbet i­s 12—30 forinton meg lehetett venni. — A’ faggyú az utolsó vásártól fogva , valamint a’ viasz is, drágábban vásároltaték. Liedemann J. S. Fridrik. Folyó ára a’ magyarországi termékeknek Pesten f. 1837 diki jári­o­sfővételi vásárkor. (Beküldetett a’ kereskedő-csarnokból.) pengő pénz fr. kr-tól.fr.kr­ ig. Arany gr­é­t, erdélyi............. 7— —— Bor, budai, vörös, ó . . . . 336 12— 4­7 5? 55 55 'J • • * * 55 55 fejér, ó . . . . 336 8— 55 55 55 Aj • • • • 4— 6— 5­ pesti, kőbányai, ó . .• * 55 6— 10— 55 55 55 l'j .... 5— 6— 55 hegyi bor, f. és v., ó. . .• ■ 55 336 15— 55 55 55 55 l,J • * • 4— 7— 55 kerti bor, fej. és vör. . . 3— 324 pengő pénz. fr. kr-tól fr. kr-ig. Borkő: fejér ....................mázsája 12— 14 vörös .................... 55 10— 12— Bőrök: borjúbőr ................ párja 112 2— birkabőr ................. 55 1— • 224 55 magyar juhbőr................ 55 112 136 55 báránybőr ................ 55 —24 112 55 kecske- és gödölyebőr . . 55 —36— 48 55 nyúlbőr .................... 100 dar. 16— 18— Dárdafény: rozsnyói....................mázsája 1230 13 —( 5) liptói .................... 55 11— 1130 Dohány: debrői eső oszt. . . . 55 20— 22— 55 ,, 2 dík .. ... 55 14— 16— 55 debreczeni lső oszt. . 55 8— 9— 55 pécsi dik oszt................... 555— 51— 55 szegedi lső oszt. . . . 55 10— 12— 55 ,, 2 dik oszt. . . . 55 6— 7— 55 tiszai-leveles ............. 55 11— 12— 55 tekercs-dohány . . . . 55 4— —— E­n­y­v :asztalosenyv.................... 55 16—­20— Faggyú: olvasztatlan rudban. . 55 1248 1336 olvasztott karikában . 55 17— 1724 55­­ lepenyegb. . 55 1648 176 Gabona: búza ....................pozs­­mér 112 124 55 kétszeres .................... 55 —48 —52 55 rozs .................... 55 —40 —42 55 árpa .................... 55 —28 —32 55 zab .................... 55 —20 —22 55 kukoricza.................... 55 —40 —56 Gubacs­­ó, 1 só oszt..................köble 120 f. 66 615 5­2dik .. ................. 55 530 —— 5 55 236 242 Gyapju: egynyiretű, legfinom. .mázsája 110—122— 55 ,, finom . . . 55 75— 95— 55 ,, középszer. 55 51— 74—• 55 ,, közönség.. 55 40— 52— 55 kétnyiretü, téli, finom 55 52— 62— 55 55 55 közP-55 42— 50—■­ 55 ,, ,, közö. 55 32—­40—* 55 ,, nyári fin. . 55 48— 5­5— 55 55 55 közP-55 42— 46— 55 „ „ közö. 55 34— 38— 55 báránygyap. „ „ 55 40— 120—* 55 bőrgyapju „ „ 55 50—125—• 55 csávagyapju „ „ 55 31— 42—• 55 zigara, báns., kézmos. 55 33—­40—• 55 ,, ,, úsztatott 55 28— 36— 55 magyarjuh kézmosatu 55 22— 27— 55 ,, úsztatott . 55 20— 24—■ sláj. . 55 1736 18— ssianyolországi öröködési kérdés. A’„Gaceta oficial“ Onatéból július’ Ildikéről a’ követke­ző czikket közli, melly a’ spanyolországi öröködési kérdést minden párti okoskodás nélkül történeti ’s publicistái állás­pontból felvilágítja: ,,A’ cum­berlandi herczegnek a’ hanno­­verai trónra­ emeltetése okot ád nekünk egy igen egyszerű ész­revételre , melly azonban véleményünk szerint igen könnyen alkalmaztatható jelen vitánk’ viszonyaira. S Hannovera 1814 óta egyesülve volt Nagybritanniával, de már most elválasz­­tatik tőle, mivel a’ hannoverai alaptörvények a’ nőöröködést nem engedik meg. Angliának ebben megegyezése igazságos és dicséretet érdemel. Nincs szándékuk a’ hannover­i­­akon erőszakot tenni ’s nem kívánják tőlök, hogy Victoria herczegnőnek hódoljanak. Ez megegyez az ész’ törvényeivel és az igazsággal. Minthogy pedig Spanyolország’ alaptör­vényei az asszonyi trónkövetkezést tiltják , mig a’ mellékvo­nalban férfiöröködők találtatnak, ugyan miért akarják egy ifjú herczegnő’ uralkodását, és egy messze­­ kinézésű nyug­talan kormányt reánk tolni? V. Fü­löpnek, Spanyolország­ban a’ bourboni dynastia’ alapítójának, mindenek előtt a’ vé­rengző öröködési harczot kelle­ttvívnia; de el lévén határoz­va a’ spanyolok között élni vagy halni, h­ozá az áldozatot és lemondott a’ franczia koronát illető jogairól ’s azon óhaj­tástól lelkesítve, hogy az új monarchia’ pompás épületét biz­tos alapra alkossa, megerősítette az öröködési kérdést illető elhatározásokat, mellyek a’ régi spanyolok’ törvényeiben és hagyományaiban foglaltattak , kik az arabok’ idejében a’ con­­vadongai meredek hegyek között tartózkodtak. A’ status’ ha­tározása szerint, és minthogy az ország’ cortesei és a’casti­­liai tanács is egyhangúlag ugyanazon kérelmet mondották ki, az atyai rokonok’ szoros öröködési rendje mint alaptör­vény a’ királytól megerősítetett és kihirdettetett, mivel meg volt győződve, hogy e’ rendszer leginkább megegyez a’ ter­mészetjogokkal és a’ spanyol törvényekkel összehangzásban áll. Egy úttal rendeltetett, hogy ezen öröködési rend örök időkig megtartassék, a’ nélkül hogy a’ ley de Partid­a, mellyben a’ spanyolországi trónöröködésről van szó, tekin­tetbe veendő volna, ’s épen úgy minden egyéb törvények’, rendeletek’ vagy szokásbavételek’ daczára, mellyek vele el­lenkezésben állhatnának; nemkülönben a’királyoknak min­den végintézetei vagy életbeni rendelései, valamint azok is, mellyek az orleansi herczeg és utódjai, mint donna Anna Mauricia’ unokái’kedvezéseire hozattak, semminek nyilat­koztattak, a’mennyiben az említett férfirokonsági öröködés­­sel ellenkezésben állanak. E’ törvény az utrechti szerződésen alapult, mellyben nehány európai fejedelmek az új törvény’ tekintetéből kölcsönös lemondást tevének , mint névszerint Fü­löp’ lemondása a’franczia koronáról és az orleansi ’s ber­­ryi herczegeké a’ spanyolról. Az ausztriai ház’ kizáratása az öröködésből , ellenben a’ szabaudiai háznak oda meghivatása és Nagybritannia’ öröködési joga és öröködési rendje elismer­­tetett. — Talán azt mondhatni, hogy az asszonyoknak a’ hannover­i trónöröködésből kizáratása egy erőben fenálló tör­vényen alapul, ’s ezért Europa’ minden nemzeteitől tisztel­­tetik; ellenben az V. Fü­löptől Spanyolországban felállított öröködési törvény IV. Károly által eltöröltetett és VII. Fer­dinand által atyja’ határozata köz­hírré tétetett. E’ nevet­séges okoskodással éltek a’ kis herczegnő’ védelmezői; de az hamis föltételen alapul ’s belőle csak az álokoskodók’ (so­­phisták) tudatlansága és rész akaratja tűnik ki. Először IV. Károly épen nem törölte el V. Fü­löp’ törvényét. Illy törvény, melly által az előbbi eltöröltetett volna , soha sem létezett. 1789 ben összehivattak ugyan a’ cortesek , azon comediában részt veendők, mellyet Campomanes az öröködési rend­változtatást illető javaslata által adott. De az is bizonyos, hogy az összehivó-levél egyedül az asturiai herczegnek lete­endő esküről szól, a’ nélkül hogy legkevésbé is említené a’ másik törvényjavaslatot, pedig az ország’ törvényei azt ren­delik, hogy az összehívó levélben minden egyes pont, melly tanácskozásba vétetendő, megérintessék, hogy a’ városok és helységek tudhassák és a’ szerint illő utasítást adhassanak ügyvivőiknek (követeiknek) , és e’ szabály’ teljesítése nélkül minden, mit a’ cortesek végeznek, erőnélküli ’s illy végzés soh­a sem tekintethetik úgy mint alaptörvénye az országnak. Másodszor már ma bizonyos , hogy IV. Károly a’ Campoma­­nestől feltett és a’ követektől (procurador) mülegesen (rae­­chanice) aláirt folyamodást (mihez azonban épen nem volt joguk, minthogy csak az asturiai herczegnek leteendő es­küre voltak meghiva) meghallgatta, de felőle mit sem hatá­rozott. Mondá, hogy teend egy határozást felőle, de az egész dolog elszenderült, a­­nélkül hogy negyven év alatt valaki csak szóba is hozta volna. Hol az akarat hiányzik, ott hatá­rozat ’s következésképen törvény sincsen. IV. Károly akart és mit sem határozott meg, miután a’ cortesek’ kivonata fe­lől tudósítást von; következésképen nem létezett törvény, hanem csak törvényjavaslat, és miként törölhetné ez el va­laha az ország’ alaptörvényét? — Azonfelül az úgynevezett törvény nem hirdettetett ki, pedig minden gyermek tudja, hogy a’ kihirdetés lényegesen megkivántatik minden törvényi rendelkezésre ’s ezen föltétel’ teljesítése nélkül semmi tör­vény sem létezhet. Következésképen IV. Károlynak úgyneve­zett eltörlő törvénye két, minden törvény’ lényegéhez tarto­zó tulajdonságot nélkülöz, t. i. a’ törvényhozó’ akaratját és az illető kihirdetést; sőt, mi még több, ha egyszer egy pil­lanatra megengedjük, hogy 1789 ben IV. Károlynak valódi

Next