Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-09-19 / 23. szám

POZSOHÍr, kedden Tartalma: a’ honi politikai ’s nem politikai tárgyak, neveze­­tesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bő­vebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi po­litikai tudósításoknak környülállásos és olly gyors hirüladása, hogy e’ tekintetben minden honi újság­­levelet megelőz; a’ magyar literaturában újlag fel­tűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos mun­kák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, kézm­ft­­vek’, gazdaság’, közösülés­mód’ leírása; közélet­beli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulat­tató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, jég’ ’s viz’ álladalmak ’s mindennemű hirdetmények. 23. szám. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Feltételek: Megjelen e’ hírlap minden kedden’s pénteken; — félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Elő­fizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál, vagy Wigand K. F. könyvárulásában, Pesten Fáskáti Landerer Lajos­ könyvműhelyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget il­lető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtat­nak, nem különben minden postahivatalnál. Az értekezések e’czím alatt küldetendők: ^A’ Hírnök' szerkesztő hivatalának. Pozsonyban.* — A’ nem­­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldése ké~ ■ vetik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy sze­mélyességek fel nem vétetnek. M Magyarország*. Ő cs. k. Felsége a’ n. m. magyar kir. Helytartó Tanácsnál megürült egyik tanácsnoki ’s az egyházi dolgokban előadói helyre, püspökczímmel, eszter­gomi kanonok és apát nagys. K­eresik János urat m­é­l­ó­z­t­a­t­o­tt k­i­n­e­v­e­z­n­i. Ő cs. k. a. Felsége, a’ németalföldi király Vil­­mos­ felségét iránta viseltető magas barátsága’ ’s tisztelete’jeléül sz. István a. m. király’nagy kereszt­jével megajándékozni; nemkülönben i. e. augustus 2--án kelt legfensőbb határozatánál fogva S­zögy­én­y Jánost, a’ cs. k.­ióközönséges Kamara’ eddig­­élő számfeletti udv. titoknokát , valóságos fizetéses i­. titoknokká kegyelmesen kinevezni méltóztatott. (3 cs. k. ap. Felsége Mukits Simont, sz. kir. Szabadka városa’ főbíróját polgári nagy arany emlékpénzzel tánczostúl; Eördögh Ferenczet pedig, Szeged városa’lakosát szinte polgári kis arany emlékpénzzel kegyelmesen megajándékozni méltóztatott. Csallóköz, September’ 15. Örvendetes hirek után szomorú adatokra szorultunk. Az öröm, mellyel a’természet’ adományi eltették a’ mezei gaz­dák’ sziveit, panaszra változott, ’s a’ szerencsétlenség’ zsar­nok kezei elvonták még reményök’ csiráit is. — Telvék kam­ráink gabonával, tömvék pajtáink ’s kertjeink szénával és szalmával, de ki’számára ? mert puszták aklaink,— a’ mar­hadög olly hirtelen beütött, hogy egy birtokosnak, kinek ez­előtt 20 darab szarvasmarha diszesíté udvarát, most egy beteg borjú bőgvén , siratja társait, mellyeket részint a’ dög ragada el, részint a’ zsidók (mert másnak nem kellenek) fel áron vesznek meg. — Egyik mezővárosunkban vásár lé­vén, a’ szarvasmarha eltiltatott, a’ lovak’ ára pedig annyira fölemelkedett, hogy a’ vásárlók csak azért vettek, eladván vetni készitett gabonáikat is, mert itt lévén a’ szántás’ ’s ve­tés’ ideje, marhák’ hiánya miatt, lovak váltják fel az igát. — Alsó-Csallóközben kezdődött ezen ragály, ’s most már a’ felső járás’ némelly faluiban is dühöng, a’ betegség leg­elsőben étlenségén kezdődik , később nyála foly ’s szeme kö­­nyer a’ marhának; fejét tekergeti, fogát csikorgatja, hihető­leg fájdalomból, később ismét eszik; de harmadnapra ledül ’s nagy nyögés közt megdöglik, ’s rajta bármi szerekkel is segítni lehetetlen. Vágynak azonban példák, hogy a’ melly marhán betegsége előtt ér vágatik , könnyebben kiállja a’ sarat, vagy ha megdöglik is, tovább elhúzza ; világos jele, hogy ezen be­tegség leginkább a’ vérnek szüleménye. Milly haszonnal le­hetne a’ hideg vizet itt használni ! kivált azon helységek­ben, hol folyóvíz van, ha már egyszer el lehetne hitetni a’ köznéppel a’ hideg viz’ jótékonyságát; de ettől futnak , mint a’veszettek, borhoz ’s pálinkához kapnak, pokolban tüzet élesztendők. Egy próbát akarok tenni hideg vízzel, ’s már az első felű­lentésre látom­, milly vidáman tekinte rám a’ be­teg állat; de mielőtt folytathattam orvosi próbatétemet, a’ zsidók elvitték. Próbákat mindazáltal hideg vízzel teendek, minek módja ’s haszna felől bővebb tudósítást máskor. O. L. Fiume, September’ 11. A’ „Lloyd Austriaco“ társaságtól vett tudósítás szerint reménység vagyon , hogy a’ közösülés gőzhajók által, Trieszt és Fiume, — továbbá Fiume és Ancona, nemkülönben Fiu­me és Dalmátország’ kikötő helyei között, létesülni fog. Zágráb , aug. 22. A’ szomszéd bosnyák tartományból érkezett egészségbeli tudósítások szerint, az egészség’állapotja az emberek között jó; de az állatokra nézve, a’szarvasmarhák között a’ marha­dög Priedor és Czazin helységekben újólag kiütött, és legin­kább Bihach, Osztrochacz, Petrovacz és Wakupa kapitány­ságokban mindinkább terjed; azon tájékokban a’ juhok között a’himlő is folyvást nagyobb kiterjedésben uralkodik, de csak az Unnán túl; e’folyóvizén innen minden marhanemek egész­ségesek. Pest. A’ magyar tud. társaság f. sept. tőkén tartotta ns. Pest vármegye’ nagyobb teremében hatodik közülését. Gróf Teleki József ur. elnök ő excja, délelőtti 10x/2 órakor, köz­tetszést nyert beszéddel megnyitván az ülést, a’ titoknok előadó a’társaságnak 1836 nov. 21 dikétől fogva e’folyó 1837- beli sept. 9 dik. folytatott munkálódásait. Ezután B­a­l­á­s­h­á­zy János rendes tag a’ vizek’ szabályozásáról földmívelési te­kintetben , értekezést ; Perger János rendes tag Geordi Illés tiszt. tag felett emlékbeszédet; P. Gegő Elek lev. tag a’ mold­vai magyar telepekről; Czuczor Gergely rendes tag Zrednai Vitéz János’ életrajzából töredékeket olvastak fel, mindnyá­jan a’ hallgatóknak éljenei által tiszteltetve meg. A’ továbbá felolvasott jelentések szerint az 1836diki 200 darab arany jutalmat nyerték Kazinczy Ferencz’ eredeti munkái. Dicsé­rettel említtettek: Czuczor’ versei; Fényes Elek’ stati­­stikája ; Gaal’ Szirmay Ilonája; Győry’ mathesise; Jó­sika Miklós báró’regényei; Ke­r­ekes’ nyelvtudományi ér­tekezései; Szlemenics’ fenyítő törvénye. A’ történetirási osztálynak 1834 ben másodszor kitett jutalomkérdésére bejött négy felelet közűl A Petény­i János ekeli református prédikáto­ra nyerte el a’ 100 arany jutalmat. E’ tudós hazánkfia már ta­valy is 100 arannyal jutalmaztatott philosophiai értekezéséért. Az 1835ben kitett történetirási kérdésre bejött 8 felelet kö­zül Kos­so­vics Károly Nyitra vármegyei aljegyzőé találta­tott legjobbnak ’s nyeré a’ 100 arany jutalmat. Az 1837diki drámai jutalomra beküldött 13 szomorujáték közül egy sem találtatott száz aranyra méltónak; az „Atyátlan“ czímű, — Tóth Lőrincztől, — tisztelet­díj mellett fog kinyomatni. A’ most lefolyt­adik nagy gyűlés által kitett nyelvtudományi és philosophiai jutalomkérdések alább olvashatók. Végre elnök ő excja, sokszoros éljenekkel tiszteltetve, rövid, velős be­széddel az ülést berekeszté. — A’ magyar tudós társa­ság által kitett jutalomkérdések 1­8­3 - ben . — Nyelvtudományi. Mellyek a’ két hazában és hajdani magyar tartományokban részint fenlevő, részint régi emlékekben ta­láltató, azon magyar hangzatú helyirási (topographiai) és család­nevek, mellyeknek eredeti jelentését bizonyossággal, vagy legalább hihetőséggel meghatározhatni­! J­utal­m­a 100 darab arany. — Phil­osophiai: Nyomoztassák ki a’ pan­­theismus’ természete, eredete, szülő okaival’s elágazásaival együtt; ’s adassák elő, m­illyen befolyása volt a’ régi, kö­zép és újabb kori philosophiai rendszerekre‘­ Jutalma 100 darab arany. — Mindenik osztálybeli pályairások’ bekül­désének változhatatlan határnapja , mellyen túl semmi fele­let el nem fogadható: martins’ 24­. 1839 , midőn azt, író­ja’ nevét rejtő pecsétes levélre hivatkozó jeligével, a’ titok­nak veszi által. A’ beküldött másolat, melly ki nem adatos’ esetében is az academia’ levéltárában marad, a’nélkül, hogy a’ szerző a’munka’ sajátsági jogát elvesztené, idegen kézzel és tisztán írva, lapozva, kötve küldessék. Ila a’jeligés le­vél’ felbontása után kitetszenek, hogy a’munka saját keze’ írása a’ szerzőnek, ez a’ jutalomtól elesik. A’ 100 arany ju­talmon kívül, másod, sőt harmad korbelinek találandó fele­let is kiadathatik, ívenként szabandó tiszteletdíj mellett. Pesten, a’ 6 dik közülésből, September’ 10.1837. Dr. Lebe­dei Ferencz, titoknok.— A’ m. n. tud. academiai főpénztár’ állapotja 1836 végén. I. Bevétel. 1835 diki pénztári maradvány dec. fogytán 6,960 sor. 567/26 kr.; lefizetett alapítványok ’s adományokból 5,140 for.; alapítványi kamatokból ’s évenkénti holtig-ajánlatokból 15,388 fr.; hitelezvényi kamatokból 2,7­57 fr. 45 kr.; az ösz­­szes bevétel: 30,246 fr. 41 7/25 kr. 1836 ban ezen és múlt évek­ről fizetetlen maradt: alapítványi kamat 4,360 fr. ; hitelez­vényi kamat 1,753 fr. 12 kr.; holtig - ajánlat 1,550 fr.; az összes maradék-tartozás 7,663 fr. 12 kr. II. Kiadás. Hite­lezések 6,200 for.; titoknok’, helybeli ’s vidéki rendes ta­gok’, tisztviselők’, másolók’ és szolgák’ díjaira 8,984 fr. 27 kr.; fizetetlen vidéki rendes tagok’ nagy gyűléskori napdíjaira ’s utazási költségeire 649 fr. 24 kr.; könyvek’ kiadására a’ mellék-pénztárnak fizettetett 2.000 fr.; hivatalos nyomtatá­sokra, oklevélkészületi, könyvárosi’s kötési költségekre 544 fr. 33 kr.; bútorozásra 317 fr. 16 kr.; házbérre 900 fr.; iro­mányszerekre, világításra és fára 370 fr. 54 kr.; jutalmazá­sokra 2,021 fr.; játékszínre 489 fr.; posta és elegy apró költ­ségekre 296 fr. 12 kr.; az egész évi költség 22,772 fr. 46 kr.; ’s igy kivonván a’ 30,246 for. 417/20 kr. bevételből a’ 22,772 for. 46 kr. kiadást; marad a’ főpénztárban 1837re 7473 fr. 557/24 kr. pengőben. —­ A’ m. n. tud. academiai mellék-pénztár’ állapotja 1836 vé­gén. A’mellék-pénztár’bevétele 1836ban: 1835diki pénztár­maradvány 3,157 for. 14 kr.; az alaprajz szerint évenként nyomtatásra rendelt 2,000 for.; kölcsönvétel a’ főpénztártól 1,800 for.; eladott könyvek’ árából 4,429 for. 18 kr. ; ösz­­szes bevétel 11,386 for. 32 kr.; kiadási összeség nyomtatás­ra’s ezzel rokon neműekre, ’s tartozás’visszafizetésére 10,206 for. 563/20 kr.; ezt levonván marad 1837re 1,179 fr. 3517/20 kr. Az igazgatóságnak Pesten, September’ 44. 1837. tartott ül­éséből. Gr. Teleki József, előlüle. Dr. Sehe­del Fe­rencz, titoknok. (Ház. é s Ku­lt. Tud.) Si c v e­­ e a « s. Dunamelléki Alföldről, sept. 3»n 1837. Pestről haza jővén, el nem mulaszthatom, hogy azonnal tollat emelvén, nehány hazafiúi érzelmemet, mit láttam, mit tapasztaltam, ’s mit értettem’? egy honi újság’ lapjai­ban röviden ki ne fejezzem ; — erre pedig kegyed’ Hírnökét választom. Megvallom, hogy újságának már külső tekin­tete is stb. meglepett. Pesti sokadalomra jöttemmel, végezvén csekély termeszt­­ményi eladásaimat ’s megvásárolván a’ veendőket, szellemi éldelésre szentelém hátralévő óráimat, vagy vásári külön­féle tárgyak’ nézdelésével töltém el azokat. — Legelőször is a’ Budapesthez tartozó legmagasb pontot, a’ hires S­z. Gellért-hegyet látogattam meg. — Fenséges ezen néző­pontról a’ kilátás: a’ két város’ épületeinek, a’ Duna’ folya­mának , a’ szép szigeteknek, a’ gyönyörű budai szőlőknek bájos tekintete varázst alkot a’ szemlélődő’ fényében. — A’ csillagász'! épületben tudós Albert Ferencz másod csilla­gásztól igen szívesen fogadtattam. — E’ műveit, virágzó korábani férfiú a’ fenséges csillagászatban márig olly szép műveltségre emelkedett! — Tudományos szellemben ’s rö­vid, velős előadásban ismertete meg e’ dicső intézet’ műsze­reivel, többnyire a’ hires bajor 11 ei eh en b a eh’ műhelyé­ből eredtekkel. E’ műszerek’ új szerkezete bámulást gerjeszt, hogy azon nagyság, melly az emberi érzéknek megfoghat­­lan ’s fölfegyverkezett szemeknek alig észrevehető, microme­­trumok’ pontossága által tökéletesen fölfoghatóvá és megha­tározottá lehetett. ’S hol van még a’ m­esszelátó­ csők’ töké­letessége. Ila összehasonlítjuk ezeket ama’ még ott létező régi fali quadranssal, úgy látjuk a’ régi mesterműveket az újakhoz állani, mint 1: 1,000,000. — Örömmel nézeget­tem e’ dicső csillagász-intézetünk’ remek műszereit, és azon reményben ’s óhajtással hagyám el, hogy a’ külföld’példá­jára (mellynek csillagász-intézetei ’s nagytudományu igaz­gatói tudományos és lelkes munkálódásaikkal Német-, Fran­­czia- és Olaszországban leirhatlan vágyat és tudományokhoz­­ragaszkodást gerjesztenek lelkemben) nem sokára a’ csil­­lagászi vizsgálatok’ dicső gyümölcseit nyerjük, ’s e’ végre alapítandó csillagászi évkönyvet, je­les astronomiai ismeretekkel ’s más rokon tudo­mányokkal diszesítve, lássunk, ’s a’ minden év­ben kijövendőt olvashassuk. Ezután a’ nemzeti musaeumot, mint hazámnak valóságos köztudományu kincstárát látogattam meg. — Örömtelve néz­­dettem az őskor’, a’ szent hajdan’ hagyományit, a’ földi ter­mészet’ országainak remek műveit, ’s elfogultan értettem bé­­kebb­i alapítóinak halhatatlan neveit! — Nagytudományu Horvát Istvánunk, nem czím szerint, hanem a’ szó’ leg­­szorosb értelmében, gyökeres tudománya’ ’s fáradhatlan mun­kássága’ tekintetéből hazánk’ valódi tudósai közé számitandó ’s mint első rendű tudós mélyen tisztelendő, őszinteségére, tudományos lelkére ’s barátságos popularitására nézve; szi­ves vala, mint a’ nemzeti könyvtár’ őrzője, a’ musaeum’ honi tudományos kincseit velem bővebben megismertetni, ’s lel­kem’ vágyainak le nem írható gyönyöröket szerezni. —­ Óhaj­tandó, hogy e’ nagynemü nemzeti intézetünk’ új épületei a’ magas ízléssel készült tervek szerint, egy régi nagy nemzet­hez illő pompában ’s fenségben minél előbb létre hozassanak, ’s az új alakú musaeum mindinkább virágozzék ’s a’ nemzet’ dicsőségére ’s hasznára gyümölcsözzék! A’ magyar kir. egyetem’ épületeit ’s intézeteit,­­mellynek nehány tanitó-széke vajha jobb fizetéssel volna diszesítve!) főkép az orvosi kar’ jelesb intézeteit ’s alaposb tanítás­mód­ját, egy e’ karbeli kitüntetett talentumú candidatus tanuló orvos’ kíséretében szellemi örömmel vizsgálgatom­, és azon óhajtással vettem búcsút e’ hazám’ középponti legrégibb , leg­­alaposb és legjelesb tudományos intézetétől, vajha a’ philo­sophiai rendszerben, főkép pedig a’ mathematikai, neveze­tesen a’­felsőbb mathesisi, felsőbb geometria - practikai ’s hydraulico-hydrotechnikai, ugyszinte a’ mechanikai tanítás­­módban, különösen az ország’ mérnökei’ számára (kik alapos tudományok nélkül többnyire szűkölködnek) valamint a’ gyö­nyörű természettudományban (physicában) a’ külföld’ pél­dájára, annyi ríj változások ’s fölfedezések után, új időbeli szellem ’s új alapos tanitás­mód a’ tudományok’ nagyobb kiterjedésében ’s fölvilágositásában vétetnék föl rendszerül! A’ nagy reményeket nyújtó Ludoviceánk’ pompás épü­letének elrendeltetése mély benyomással lepi meg először szemlélőjét, és ha már külseje is illy magas érzetet gerjeszt lelkünkben, milly szellem fogandja el keblünket akkor, ha honunk’ atyjainak magas gondoskodása után valahára benne a’ lelki világ fölébredend! —­ Vajha már ezt valóságban szemlélhetnék azon szives, őszinte és valódi hazafi óhajtá­sunk mellett: sőt hogy mindennemű elméleti és gyakorlati tudományok’ és művészetek’ tanításai ’s minden más egyéb gyakorlatok magyar nyelven történjenek; már hogy a’ kül­földi nyelvek’ tanítása mellett főkép a’ németre különös fi­gyelem fordítassék, melly nyelven a’ magyar után leginkább a’ katonai élethez megkivántató tanulmányok közöltessenek; úgy hogy ebben is, valamint a’ magyarban, kész férfiak mű­­veltessenek; már hogy a’legjelesb európai tudományos rend­szer vétessék föl alapúl, m­e­lly­n­e­k t­an­i­t­ás­á­r­a egészen új magyar tanítók (minthogy ezeknek valódi szűkében vagyunk) előre készítessenek; és pedig kívánatos volna, hogy jóval előre ezen legelső szükségről gondoskodnának hazánknak mélyen tisztelt atyjai ! — E’ szép jövendőket ígérő ’s remek nagyságú falainak emel­kedésével diszeskedő katonai intézetünk’ szemlélete után , kí­vánatos volna egy magasb polgári életre vezérlő intézetnek látása, melly egy honi polytechnikai intézet által volna va­lahára kiegészítendő. — Erről valamint már egyes honfiak SEPTFJHI. 19. 1837.

Next