Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)
1837-09-19 / 23. szám
POZSOHÍr, kedden Tartalma: a’ honi politikai ’s nem politikai tárgyak, nevezetesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyorsabb, bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi politikai tudósításoknak környülállásos és olly gyors hirüladása, hogy e’ tekintetben minden honi újságlevelet megelőz; a’ magyar literaturában újlag feltűnő vagy hazánkat érdeklő tudományos munkák’ közlése ’s ismertetése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, közhasznú intézetek’, gyárak’, kézmftvek’, gazdaság’, közösülésmód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, jég’ ’s viz’ álladalmak ’s mindennemű hirdetmények. 23. szám. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Feltételek: Megjelen e’ hírlap minden kedden’s pénteken; — félévi előfizetés Pozsonyban házhoz hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulajdonosnál, vagy Wigand K. F. könyvárulásában, Pesten Fáskáti Landerer Lajos könyvműhelyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szerkesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nem különben minden postahivatalnál. Az értekezések e’czím alatt küldetendők: ^A’ Hírnök' szerkesztő hivatalának. Pozsonyban.* — A’ nemhivatalosoknak bérmentes levelekben küldése ké~ ■ vetik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. M Magyarország*. Ő cs. k. Felsége a’ n. m. magyar kir. Helytartó Tanácsnál megürült egyik tanácsnoki ’s az egyházi dolgokban előadói helyre, püspökczímmel, esztergomi kanonok és apát nagys. Keresik János urat mélóztatott kinevezni. Ő cs. k. a. Felsége, a’ németalföldi király Vilmos felségét iránta viseltető magas barátsága’ ’s tisztelete’jeléül sz. István a. m. király’nagy keresztjével megajándékozni; nemkülönben i. e. augustus 2--án kelt legfensőbb határozatánál fogva Szögyény Jánost, a’ cs. k.ióközönséges Kamara’ eddigélő számfeletti udv. titoknokát , valóságos fizetéses i. titoknokká kegyelmesen kinevezni méltóztatott. (3 cs. k. ap. Felsége Mukits Simont, sz. kir. Szabadka városa’ főbíróját polgári nagy arany emlékpénzzel tánczostúl; Eördögh Ferenczet pedig, Szeged városa’lakosát szinte polgári kis arany emlékpénzzel kegyelmesen megajándékozni méltóztatott. Csallóköz, September’ 15. Örvendetes hirek után szomorú adatokra szorultunk. Az öröm, mellyel a’természet’ adományi eltették a’ mezei gazdák’ sziveit, panaszra változott, ’s a’ szerencsétlenség’ zsarnok kezei elvonták még reményök’ csiráit is. — Telvék kamráink gabonával, tömvék pajtáink ’s kertjeink szénával és szalmával, de ki’számára ? mert puszták aklaink,— a’ marhadög olly hirtelen beütött, hogy egy birtokosnak, kinek ezelőtt 20 darab szarvasmarha diszesíté udvarát, most egy beteg borjú bőgvén , siratja társait, mellyeket részint a’ dög ragada el, részint a’ zsidók (mert másnak nem kellenek) fel áron vesznek meg. — Egyik mezővárosunkban vásár lévén, a’ szarvasmarha eltiltatott, a’ lovak’ ára pedig annyira fölemelkedett, hogy a’ vásárlók csak azért vettek, eladván vetni készitett gabonáikat is, mert itt lévén a’ szántás’ ’s vetés’ ideje, marhák’ hiánya miatt, lovak váltják fel az igát. — Alsó-Csallóközben kezdődött ezen ragály, ’s most már a’ felső járás’ némelly faluiban is dühöng, a’ betegség legelsőben étlenségén kezdődik , később nyála foly ’s szeme könyer a’ marhának; fejét tekergeti, fogát csikorgatja, hihetőleg fájdalomból, később ismét eszik; de harmadnapra ledül ’s nagy nyögés közt megdöglik, ’s rajta bármi szerekkel is segítni lehetetlen. Vágynak azonban példák, hogy a’ melly marhán betegsége előtt ér vágatik , könnyebben kiállja a’ sarat, vagy ha megdöglik is, tovább elhúzza ; világos jele, hogy ezen betegség leginkább a’ vérnek szüleménye. Milly haszonnal lehetne a’ hideg vizet itt használni ! kivált azon helységekben, hol folyóvíz van, ha már egyszer el lehetne hitetni a’ köznéppel a’ hideg viz’ jótékonyságát; de ettől futnak , mint a’veszettek, borhoz ’s pálinkához kapnak, pokolban tüzet élesztendők. Egy próbát akarok tenni hideg vízzel, ’s már az első felűlentésre látom, milly vidáman tekinte rám a’ beteg állat; de mielőtt folytathattam orvosi próbatétemet, a’ zsidók elvitték. Próbákat mindazáltal hideg vízzel teendek, minek módja ’s haszna felől bővebb tudósítást máskor. O. L. Fiume, September’ 11. A’ „Lloyd Austriaco“ társaságtól vett tudósítás szerint reménység vagyon , hogy a’ közösülés gőzhajók által, Trieszt és Fiume, — továbbá Fiume és Ancona, nemkülönben Fiume és Dalmátország’ kikötő helyei között, létesülni fog. Zágráb , aug. 22. A’ szomszéd bosnyák tartományból érkezett egészségbeli tudósítások szerint, az egészség’állapotja az emberek között jó; de az állatokra nézve, a’szarvasmarhák között a’ marhadög Priedor és Czazin helységekben újólag kiütött, és leginkább Bihach, Osztrochacz, Petrovacz és Wakupa kapitányságokban mindinkább terjed; azon tájékokban a’ juhok között a’himlő is folyvást nagyobb kiterjedésben uralkodik, de csak az Unnán túl; e’folyóvizén innen minden marhanemek egészségesek. Pest. A’ magyar tud. társaság f. sept. tőkén tartotta ns. Pest vármegye’ nagyobb teremében hatodik közülését. Gróf Teleki József ur. elnök ő excja, délelőtti 10x/2 órakor, köztetszést nyert beszéddel megnyitván az ülést, a’ titoknok előadó a’társaságnak 1836 nov. 21 dikétől fogva e’folyó 1837- beli sept. 9 dik. folytatott munkálódásait. Ezután Balásházy János rendes tag a’ vizek’ szabályozásáról földmívelési tekintetben , értekezést ; Perger János rendes tag Geordi Illés tiszt. tag felett emlékbeszédet; P. Gegő Elek lev. tag a’ moldvai magyar telepekről; Czuczor Gergely rendes tag Zrednai Vitéz János’ életrajzából töredékeket olvastak fel, mindnyájan a’ hallgatóknak éljenei által tiszteltetve meg. A’ továbbá felolvasott jelentések szerint az 1836diki 200 darab arany jutalmat nyerték Kazinczy Ferencz’ eredeti munkái. Dicsérettel említtettek: Czuczor’ versei; Fényes Elek’ statistikája ; Gaal’ Szirmay Ilonája; Győry’ mathesise; Jósika Miklós báró’regényei; Kerekes’ nyelvtudományi értekezései; Szlemenics’ fenyítő törvénye. A’ történetirási osztálynak 1834 ben másodszor kitett jutalomkérdésére bejött négy felelet közűl A Petényi János ekeli református prédikátora nyerte el a’ 100 arany jutalmat. E’ tudós hazánkfia már tavaly is 100 arannyal jutalmaztatott philosophiai értekezéséért. Az 1835ben kitett történetirási kérdésre bejött 8 felelet közül Kossovics Károly Nyitra vármegyei aljegyzőé találtatott legjobbnak ’s nyeré a’ 100 arany jutalmat. Az 1837diki drámai jutalomra beküldött 13 szomorujáték közül egy sem találtatott száz aranyra méltónak; az „Atyátlan“ czímű, — Tóth Lőrincztől, — tiszteletdíj mellett fog kinyomatni. A’ most lefolytadik nagy gyűlés által kitett nyelvtudományi és philosophiai jutalomkérdések alább olvashatók. Végre elnök ő excja, sokszoros éljenekkel tiszteltetve, rövid, velős beszéddel az ülést berekeszté. — A’ magyar tudós társaság által kitett jutalomkérdések 183 - ben . — Nyelvtudományi. Mellyek a’ két hazában és hajdani magyar tartományokban részint fenlevő, részint régi emlékekben találtató, azon magyar hangzatú helyirási (topographiai) és családnevek, mellyeknek eredeti jelentését bizonyossággal, vagy legalább hihetőséggel meghatározhatni! Jutalma 100 darab arany. — Philosophiai: Nyomoztassák ki a’ pantheismus’ természete, eredete, szülő okaival’s elágazásaival együtt; ’s adassák elő, millyen befolyása volt a’ régi, közép és újabb kori philosophiai rendszerekre‘ Jutalma 100 darab arany. — Mindenik osztálybeli pályairások’ beküldésének változhatatlan határnapja , mellyen túl semmi felelet el nem fogadható: martins’ 24. 1839 , midőn azt, írója’ nevét rejtő pecsétes levélre hivatkozó jeligével, a’ titoknak veszi által. A’ beküldött másolat, melly ki nem adatos’ esetében is az academia’ levéltárában marad, a’nélkül, hogy a’ szerző a’munka’ sajátsági jogát elvesztené, idegen kézzel és tisztán írva, lapozva, kötve küldessék. Ila a’jeligés levél’ felbontása után kitetszenek, hogy a’munka saját keze’ írása a’ szerzőnek, ez a’ jutalomtól elesik. A’ 100 arany jutalmon kívül, másod, sőt harmad korbelinek találandó felelet is kiadathatik, ívenként szabandó tiszteletdíj mellett. Pesten, a’ 6 dik közülésből, September’ 10.1837. Dr. Lebedei Ferencz, titoknok.— A’ m. n. tud. academiai főpénztár’ állapotja 1836 végén. I. Bevétel. 1835 diki pénztári maradvány dec. fogytán 6,960 sor. 567/26 kr.; lefizetett alapítványok ’s adományokból 5,140 for.; alapítványi kamatokból ’s évenkénti holtig-ajánlatokból 15,388 fr.; hitelezvényi kamatokból 2,757 fr. 45 kr.; az öszszes bevétel: 30,246 fr. 41 7/25 kr. 1836 ban ezen és múlt évekről fizetetlen maradt: alapítványi kamat 4,360 fr. ; hitelezvényi kamat 1,753 fr. 12 kr.; holtig - ajánlat 1,550 fr.; az összes maradék-tartozás 7,663 fr. 12 kr. II. Kiadás. Hitelezések 6,200 for.; titoknok’, helybeli ’s vidéki rendes tagok’, tisztviselők’, másolók’ és szolgák’ díjaira 8,984 fr. 27 kr.; fizetetlen vidéki rendes tagok’ nagy gyűléskori napdíjaira ’s utazási költségeire 649 fr. 24 kr.; könyvek’ kiadására a’ mellék-pénztárnak fizettetett 2.000 fr.; hivatalos nyomtatásokra, oklevélkészületi, könyvárosi’s kötési költségekre 544 fr. 33 kr.; bútorozásra 317 fr. 16 kr.; házbérre 900 fr.; irományszerekre, világításra és fára 370 fr. 54 kr.; jutalmazásokra 2,021 fr.; játékszínre 489 fr.; posta és elegy apró költségekre 296 fr. 12 kr.; az egész évi költség 22,772 fr. 46 kr.; ’s igy kivonván a’ 30,246 for. 417/20 kr. bevételből a’ 22,772 for. 46 kr. kiadást; marad a’ főpénztárban 1837re 7473 fr. 557/24 kr. pengőben. — A’ m. n. tud. academiai mellék-pénztár’ állapotja 1836 végén. A’mellék-pénztár’bevétele 1836ban: 1835diki pénztármaradvány 3,157 for. 14 kr.; az alaprajz szerint évenként nyomtatásra rendelt 2,000 for.; kölcsönvétel a’ főpénztártól 1,800 for.; eladott könyvek’ árából 4,429 for. 18 kr. ; öszszes bevétel 11,386 for. 32 kr.; kiadási összeség nyomtatásra’s ezzel rokon neműekre, ’s tartozás’visszafizetésére 10,206 for. 563/20 kr.; ezt levonván marad 1837re 1,179 fr. 3517/20 kr. Az igazgatóságnak Pesten, September’ 44. 1837. tartott üléséből. Gr. Teleki József, előlüle. Dr. Sehedel Ferencz, titoknok. (Ház. é s Kult. Tud.) Si c v e e a « s. Dunamelléki Alföldről, sept. 3»n 1837. Pestről haza jővén, el nem mulaszthatom, hogy azonnal tollat emelvén, nehány hazafiúi érzelmemet, mit láttam, mit tapasztaltam, ’s mit értettem’? egy honi újság’ lapjaiban röviden ki ne fejezzem ; — erre pedig kegyed’ Hírnökét választom. Megvallom, hogy újságának már külső tekintete is stb. meglepett. Pesti sokadalomra jöttemmel, végezvén csekély termesztményi eladásaimat ’s megvásárolván a’ veendőket, szellemi éldelésre szentelém hátralévő óráimat, vagy vásári különféle tárgyak’ nézdelésével töltém el azokat. — Legelőször is a’ Budapesthez tartozó legmagasb pontot, a’ hires Sz. Gellért-hegyet látogattam meg. — Fenséges ezen nézőpontról a’ kilátás: a’ két város’ épületeinek, a’ Duna’ folyamának , a’ szép szigeteknek, a’ gyönyörű budai szőlőknek bájos tekintete varázst alkot a’ szemlélődő’ fényében. — A’ csillagász'! épületben tudós Albert Ferencz másod csillagásztól igen szívesen fogadtattam. — E’ műveit, virágzó korábani férfiú a’ fenséges csillagászatban márig olly szép műveltségre emelkedett! — Tudományos szellemben ’s rövid, velős előadásban ismertete meg e’ dicső intézet’ műszereivel, többnyire a’ hires bajor 11 ei eh en b a eh’ műhelyéből eredtekkel. E’ műszerek’ új szerkezete bámulást gerjeszt, hogy azon nagyság, melly az emberi érzéknek megfoghatlan ’s fölfegyverkezett szemeknek alig észrevehető, micrometrumok’ pontossága által tökéletesen fölfoghatóvá és meghatározottá lehetett. ’S hol van még a’ messzelátó csők’ tökéletessége. Ila összehasonlítjuk ezeket ama’ még ott létező régi fali quadranssal, úgy látjuk a’ régi mesterműveket az újakhoz állani, mint 1: 1,000,000. — Örömmel nézegettem e’ dicső csillagász-intézetünk’ remek műszereit, és azon reményben ’s óhajtással hagyám el, hogy a’ külföld’példájára (mellynek csillagász-intézetei ’s nagytudományu igazgatói tudományos és lelkes munkálódásaikkal Német-, Franczia- és Olaszországban leirhatlan vágyat és tudományokhozragaszkodást gerjesztenek lelkemben) nem sokára a’ csillagászi vizsgálatok’ dicső gyümölcseit nyerjük, ’s e’ végre alapítandó csillagászi évkönyvet, jeles astronomiai ismeretekkel ’s más rokon tudományokkal diszesítve, lássunk, ’s a’ minden évben kijövendőt olvashassuk. Ezután a’ nemzeti musaeumot, mint hazámnak valóságos köztudományu kincstárát látogattam meg. — Örömtelve nézdettem az őskor’, a’ szent hajdan’ hagyományit, a’ földi természet’ országainak remek műveit, ’s elfogultan értettem békebbi alapítóinak halhatatlan neveit! — Nagytudományu Horvát Istvánunk, nem czím szerint, hanem a’ szó’ legszorosb értelmében, gyökeres tudománya’ ’s fáradhatlan munkássága’ tekintetéből hazánk’ valódi tudósai közé számitandó ’s mint első rendű tudós mélyen tisztelendő, őszinteségére, tudományos lelkére ’s barátságos popularitására nézve; szives vala, mint a’ nemzeti könyvtár’ őrzője, a’ musaeum’ honi tudományos kincseit velem bővebben megismertetni, ’s lelkem’ vágyainak le nem írható gyönyöröket szerezni. — Óhajtandó, hogy e’ nagynemü nemzeti intézetünk’ új épületei a’ magas ízléssel készült tervek szerint, egy régi nagy nemzethez illő pompában ’s fenségben minél előbb létre hozassanak, ’s az új alakú musaeum mindinkább virágozzék ’s a’ nemzet’ dicsőségére ’s hasznára gyümölcsözzék! A’ magyar kir. egyetem’ épületeit ’s intézeteit,mellynek nehány tanitó-széke vajha jobb fizetéssel volna diszesítve!) főkép az orvosi kar’ jelesb intézeteit ’s alaposb tanításmódját, egy e’ karbeli kitüntetett talentumú candidatus tanuló orvos’ kíséretében szellemi örömmel vizsgálgatom, és azon óhajtással vettem búcsút e’ hazám’ középponti legrégibb , legalaposb és legjelesb tudományos intézetétől, vajha a’ philosophiai rendszerben, főkép pedig a’ mathematikai, nevezetesen a’felsőbb mathesisi, felsőbb geometria - practikai ’s hydraulico-hydrotechnikai, ugyszinte a’ mechanikai tanításmódban, különösen az ország’ mérnökei’ számára (kik alapos tudományok nélkül többnyire szűkölködnek) valamint a’ gyönyörű természettudományban (physicában) a’ külföld’ példájára, annyi ríj változások ’s fölfedezések után, új időbeli szellem ’s új alapos tanitásmód a’ tudományok’ nagyobb kiterjedésében ’s fölvilágositásában vétetnék föl rendszerül! A’ nagy reményeket nyújtó Ludoviceánk’ pompás épületének elrendeltetése mély benyomással lepi meg először szemlélőjét, és ha már külseje is illy magas érzetet gerjeszt lelkünkben, milly szellem fogandja el keblünket akkor, ha honunk’ atyjainak magas gondoskodása után valahára benne a’ lelki világ fölébredend! — Vajha már ezt valóságban szemlélhetnék azon szives, őszinte és valódi hazafi óhajtásunk mellett: sőt hogy mindennemű elméleti és gyakorlati tudományok’ és művészetek’ tanításai ’s minden más egyéb gyakorlatok magyar nyelven történjenek; már hogy a’ külföldi nyelvek’ tanítása mellett főkép a’ németre különös figyelem fordítassék, melly nyelven a’ magyar után leginkább a’ katonai élethez megkivántató tanulmányok közöltessenek; úgy hogy ebben is, valamint a’ magyarban, kész férfiak műveltessenek; már hogy a’legjelesb európai tudományos rendszer vétessék föl alapúl, mellynek tanitására egészen új magyar tanítók (minthogy ezeknek valódi szűkében vagyunk) előre készítessenek; és pedig kívánatos volna, hogy jóval előre ezen legelső szükségről gondoskodnának hazánknak mélyen tisztelt atyjai ! — E’ szép jövendőket ígérő ’s remek nagyságú falainak emelkedésével diszeskedő katonai intézetünk’ szemlélete után , kívánatos volna egy magasb polgári életre vezérlő intézetnek látása, melly egy honi polytechnikai intézet által volna valahára kiegészítendő. — Erről valamint már egyes honfiak SEPTFJHI. 19. 1837.