Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-05-28 / 43. szám
infans „Lora herczeg“ név alatt utaz, és csupán a’ becsületrendet viseld. Május’ 1lén a’ hatóságok, papság ’stb. udvarlást tevének nála. Madrid, május’ 5.A Negri seregéből nyert foglyok majd mindnyájan beállottak a’ királyné’ táborába. 1000 ember Siurté osztályába soroztatott, és vele együtt f. h.lrén Burgosból Briviescába ment, előbb a’ többi katonákat, eddigi ellenségeiket, megölelvén ’s a’ királynét ’s alkotmányt éltetvén ; ezek igen jól készíttettek föl. Ludinna, kinek fő hadi szállása okán Mirandában volt, 870 más foglyot keresett ki, egy második guia-zászlóalj alakítandó. Expelata brigádos az első testőrezreddel és a lengyel lovassággal Sierrába ment Merino fölkeresésére. Negri, mint mondják, mintegy 50 lovassal Aragóniába menekvelt. Ott Espinasse Calatayudból ismét visszavonult, ámbár folyvást carlosi száguldó csapatok nehezítik közlekedésünket Saragossával. Cabrera, mint mondják , lovasságával előnyomult Alcaniz felé. Ellenben Aspiroz brigádos Alsó-Aragonia felé menvén, m. h. 30-án Canetében megtámadott egy carlosi csapatot, és vezéret 28 tiszttel és 100 közkatonával együtt elfogta, a’ nélkül hogy maga tetemes veszteséget szenvedne. Don Hasilio és Palillos átkeltek a’ Tájon, ’s tegnapelőtt csak 5 órányira voltak Avilától; azt gyanítják, hogy a’ burgosi hegyek közzé iparkodnak. Pardinas kergetni fogja őket, de ezáltal Toledo tartomány, melly carlosiaktól pezseg, egészen katonaság nélkül hagyatik. — Fliuter azalatt úgy viselte magát, hogy nem tudni, pártütővé lette, vagy megbolondult. M. h. 18-kán hadával hirtelen elhagyá Almadent, mellyet megerősítene kell vala, ’s visszavonult egész Villanueva de Cordovaig, jelentvén a’ hatóságoknak, hogy Negri Basilioval egyesülve Almadent elfoglalta, ’s 8000 emberrel nyomúl Andalusiába. Ezáltal az ijedség Cadizig terjedt, és Sevillában népmozgalmak történtek. Úgy látszik, Flinternek czélja volt, e’ mozgalmakat támasztani ’s a’ kormánytól kijelölt összeesküvés’ kitörését serege által elősegíteni; mert mind a’ mellett, hogy elbocsáttatását megkapta, mégsem akará letenni hadai’ parancsnokságát, ’s mint hallom, most már a kormány megparancsolta, hogy fogságba tétessék ’s feleletre vonassék. (Ally- Zeitlev.) Kéme törsz a 1 1. Május’ 3dik délután 5 és 6 óra között érkeztek meg Berlinbe az ide várt első magas vendégek, a’ hannoverai király és királyné ő felségük, kiséretökkel együtt, s elfoglalák az általok már előbb lakott palotát a’ Vilmos-utczában. Meklenburg-Strelitz nagyherczeg és herczegné ő magasságok 16ra, Meklenburg-Schwerin nagyherczeg és herczegné ő magasságok ’s Anhalt-Dessau herczeg és herczegné Izkére, az orosz császárné pedig, koronaörökös nagyherczeg , Alexandra nagyherczegnő ’s Miklós és Mihály ő császári magasságok lödikére váratnak ide. Az orosz császár' megérkezése’ napja még nincs meghatározva, de hihetőleg ő felsége is még e’ héten érkezendik meg. (Por. sz. ujs.) Azon tűzvész, melly nem régiben Hanel urnak könyvnyomtató intézetét Magdeburgban semmivé tette, a kár’ nagysága miatt nevezetes. A’ tűz még eddig ismeretlen okból, de olly hirtelen ’s nagy erővel ütött ki, hogy minden mentéspróba sikeretlen lett. A’ 100 láb széles, négyemeletes gyárépület most egy roppant hamuhalom; kevés óra alatt 12 évi feszült szorgalomnak s munkásságnak szüleménye semmivé lett, ’s egy minden ágaiban virágzott kereset e’ pillanatban legalább teljesen elakadt. Minden gyárépítvény, erőművek, szükségek ’s nagy részben már teljesített bizományok, a’ betűöntő- és nyomtató-műhely, mellékágaikkal együtt, a’ lángok’ martalékká lettek, sőt a* szedés alatt levő kéziratokat sem lehetett megmenteni. A’ gyönyörű Stanhope-, Columbia- és Imperialsajtók, a congrevei sajtóerőmű ’s a' betűöntő-műhelyben valamennyi minta, matrix, műszerek ’s kisebb erőművek, a' már öntésben volt s jobbára kész 30,000 fontnyi betű, az asztalosműhely, polytypék’ tára, az eredeti metszésekkel ’s öntvényekkel együtt, úgy a’ czifrázatok ’s azok’ 1200ra menő rajzai s két jeles erőműve, végre a’ tetemes papirosraktár ’s a’ már kinyomtatott munkák’ legnagyobb része — mindez oda van! Valóban a’ birtokos csak rendkívüli lélekerő ’s megszokott munkásság által képes arra, hogy illy csapás után el ne csüggedjen , sőt inkább magokon a’ füstölgő romokon készítse ’s kezdje meg a’ terveket, mellyek szerint az intézet hamvaiból földelendő. Hűnél ur, mint hallik, Angliába szándékozik, hogy ott az erőművek’ ’s más készületek’ kiegészítését sürgesse,s reményűt, hogy 3 hónap alatt munkáit, részben legalább, újra megkezdheti ’s régibb bizományinak eleget tehet. Posen, május’ 6. Mióta tartományunk’ főpraesidense Berlinből az itteni érseki ügyet illető utasításokkal visszatért, azon hit terjesztetik mindenfelé, miszerint érsekünk, lépései’ meggondolatlanságát átlátva, a’ hozzá intézett kivánatoknak meghódolt. A’ dolog’valósága azonban csak ennyiből áll: a’ főpraesidens által tudtára adatta érsekünknek a’ király, miszerint a’ fenálló országos törvényeknek épen nem az értelmök, mintha általok a' catholicus pap a’ vegyes házasságoknak minden esetben, tehát ha ez lélekismeretével ellenkeznék is, megszentelésére kényszeríttetnék, s hogy tehát ezen kötelesség épen nem föltételetlen. — E’ nyilatkozásra az érsek azt válaszold, hogy ő eddig, igenis, e’ hibás véleménnyel volt; azért is mennyiben az általa kibocsátott körlevelek megyéje’ papjait szintazon tévedésben megerősíthették, ő kész azokat e’ részben felvilágosítani ’s a’ király nemes gondolkozásáról értesíteni; azonban ez még nem annyit tesz, mintha ő ama’ körleveleket egészben, vagy az azokban kijelölt föltételeket, mellyek alatt a’ vegyes házasságok’ megszentelésének helye lehet, visszahúzni akarná. — E’ ponton áll most a’ dolog, s az érsek minden visszahúzásrai nógatást azon nyilatkozással háríta el magától, hogy ő e’ tárgyban egyedül s közvetlenül a’ királlyal, senki mással sem, akar alkudozni. (L.A.Z.J M. m. Frankfurt, május’ 15. A’ hágai journal (Journal de la Isaye) legújabb számában egy érdekes czikkelyt közöl azon kérdés felett, valljon Hollandia a’ német szövetséghez csatlakozhatik e, ’s ha igen, kelle ezt tennie? A’felelet, elég érthetőleg, oda megy ki, hogy Hollandiának minden kitelhető módon a’ német kereskedési rendszerhez kell simulnia, a’ nélkül azonban hogy e’ miatt egyszersmind a’ német szövetségnek egyik tagjává válnék. — Munch-Bellinghausen gróf ma estve városunkba érkezett. Helvetia. Május’ 11 kén a’ szövetségi főhely Schwyz cantonra nézve határozd: 1) két szövetségi biztost, u. m. Náffi főbírót (Landamman) St.- Gallenből és Hertenstein Adolf fenyítőtörvényszéki elnököt Luzernból Schwyzbe küldeni, olly meghagyással, hogy Schwyz canton’ jelen állapotját és ennek okait vizsgálják meg, ’s ismét alkotmányszerű állapotot vigyenek be; 2) egy felszólítást, Schvwyz canton’ népéhez intézendőt, adjanak át minden kerületi tanácsnoknak (nem a’ kormánynak), melly nyilványos szószékekből olvastassék fel. 3) Glarus, St.- Gallen, Zürich, Zug, Luzern, Úri és Unterwalden cantonok szövetségi felügyelésre intették. Az imént említett felszólítás így hangzik: „Schwyz cantonbeliek! A’ szövetségi főhely sajnosan hallotta hirét, hogy május’ okán a’ cantonközség Rothenthurmban Schwyz canton’ legfőbb törvényhozóságát és választóhatóságát erőszakosan feloszlató, ’s e’ szerint a’ legfőbb cantonhatóság’ munkássága megháboríttaték. Azáltal beállott a’ kormánytalanság; ezen események’ következtében a’ magányosak’ köz nyugalma és bátorsága veszélyeztetvék. — A’ szövetségi főhely felelőség alatt van aziránt, hogy a’ nyugalom és bátorság Schweiz’ belsejében fentartassék. Ennélfogva dr. Náffi Vilmos főbírót St. - Gallenből, és dr. Slettenstein Adolf fenyítőtörvényszéki elnököt, a’ luzerni nagy tanács’ tagját, mint szövetségi biztosokat hozzátok küldi, hogy Schwyz canton’ kerületeinek és községeinek a’ nyilványos békét parancsolják, ’s minden erőszak’ indítóit személyesen feleletre vonván, az alkotmányszerű rendnek csendes és józan utón leendő helyreállását eszközöljék. — Bízunk törvényszerűségtekben, hogy ezen eszköz elegendő lesz a’ csend’ és alkotmányszerű rend’ helyreállításának a’ szövetség’ részére kitűzött czélját elérhetni, ’s a’ szövetségi főhely ennélfogva további rendelésektől meg fog kiméltetni, mire nézve óvakozásul a’ szükséges intézkedések a’ szövetség’ rendszabása szerint megtétetvék. Luzern, május’ 1 ikén 1838. Luzern canton’ bírája (Schultheisz) ’s kisebb tanácsa, mint szövetségi főhely. Görög’országsz. Athénből április’ 29-én kelt levelek Hydra szigeten történt nyugtalanságokról tudósítanak, mellyekre alkalmat az uj katonaszedési törvény adott, melly szerint az említett szigetnek az ujonezok’ arányszerű számát sorshúzás által kell vala kiállítnia. Mivel Hydra sziget a’ szabadságharcz által különösen sokat szenvedett, úgy hogy alig létezik egy család, melly tagjai közül egyet vagy többet akkor el nem vesztett volna; azonfelül nagyszámú hydrioták tesznek szolgálatot a’ görög hajóhadnál és a* fegyverházban, előre lehet látni, hogy az uj katonatörvény’ behozása a’ szigeten kellemetlen benyomást teend; de formaszerinti ellenszegülés nem is gyaníttatott. Azonban alig tettek a’ hatóságok husvétkor, mellyet a’ fiatal emberek családjaik’ körében szoktak eltölteni, a’ törvény’ végrehajtására némi készületeket, már a’ nép is tömegestül gyülekezik, ellenállással fenyegetőzvén. A’ kormányzó gúnnyal, sőt tettlegi bántalommal is illettetett; az elöljárókat a’ nép mind kitette hivatalaikból, ’s ezekkel másokat ruházott fel; némelly helyeken az oklevelek mindmegégettettek ’s telt. Miután a’ felhevült indulatok valamennyire meghűltek, a’ királyhoz kérelem szavaztatok, a’ patens- és bélyegadó’ eltörlése végett ’s katonaszedési szabadságért a’ sziget’ részére. Biztosság neveztetett ki, mellynek haladék nélkül el kelle mennie a’ bizománnyal, ’s ezt Ottó király’ kezéhez szolgáltatnia. E biztosság Piraeusba érkezvén, a’ királytól nem fogadtatott el, hanem a’ tengerészet’ ministeréhez, Kriesi Antalhoz, utasíttatott, ki épen Poroson volt ’s egyszersmind parancsot von, hogy személyesen Hydra szigetre menjen. Kriesi hydrai születés, ’s e’ szigeten igen nagy tekintettel bir. E’ rendelésnek kivánt sikere lön; mert ámbár eleinte Kriesi is gúnnyal fogadtatott; de mégis az okosság csakhamar erőt vett a’ katonaszedési törvény felőli túlságos hírekre fellobbant elméken, ’s miután a' nyugtalanságoknak (mellyek’ alkalmával egyébiránt szerencsére egy emberélet sem veszett el és semminemű privát vagyon nem bántatott) három főindítója tanácsosnak tartotta megszökni, a’ csend és rend ismét önkint helyreállt. Nevezetes, hogy leginkább az asszonyok, könnyen hivőségök által elcsábíttatva, játszanak e‘ jelenetek' alkalmával főszerepet. Asszony volt, ki a’ kormányzót tettleg bántotta, azt gondolván, hogy miután férjét a' szabadságharczban elvesztette, most a’ katonaszedés által egyetlen fiától is megfosztatik. Némellyek e’ mozgalmakat angol ármánynak tulajdonítják; de véleményük általában képtelennek tartatik. Magyar hírlapok’ heti szentléje. Május 14 — 20. A’ M. Szion egy uj fő czikkely’ („tévedésink’ forrásból“) megkezdésén kivil az erdélyi egyházi megye’ schematisimisat okoskodva ismerteti, s boldogult Vurum József nyitrai püspök’élte fő vonásit írja le. — Szemlénk’ olvasói az általunk csak illy röviden adható kimutatásokból is észre fogják venni azon kitűnő különféleséget, melly e’ lapnak többnyire korszerű czikkelyeit bélyegzi, ’s melly egyedül a’ szerkesztőség’ figyelmének, fáradhatlanságának ’s igazán vallásos buzgalmának lehet gyümölcse. Az Athenaeumban egy elmefuttatást olvasunk Vörösmarti úrtól a felekezetekről, vagyis helyesebben a’ pártokra. A’ tárgy nem itj sem elméletben sem gyakorlatban, kivált e’ mi torunkban; azért ki róla csak röviden ’s általányosan értekezik, annak igen mély gondolkodónak, nagy történeti tanulmánnyal bírónak, va©y s akármi nemben, tapasztalt pártvezérnek kell lenni, hogy tőle valami újat ’s érdekest hallhassunk. Itt már eléggé ismert, sem különös erővel sem jeles határozottsággal nem bíró gondolatokat találunk a’ legnagyobb általánosságban elmondva, a’ nélkül hogy az egészben egy szükséges belső összefüggést, vagy egy abból kipattanó fő és practica ideát föllelni képesek volnánk. ,,A’ párt — úgy mond V. ur — nem egyéb, mint az egy véleménynek’ ’s akaratnak’ szövetkezése bizonyos társasági főczél’ elérésére, ellentétben azokkal , kik ugyanazon főczélt más eszközökkel vélik elérhetni.“ — „Annál tisztábban áll a’ párt, minél tisztább kezekkel nyúl dolgaihoz , minél nemesebb az eszközök’ választásában ’s nem kénytelen ollyakhoz folyamodni, mellyek a’ nyilványosság’ napvilágát ki nem állják. A’ párt, melly titokban szövi cseleit, homályba burkolja munkálódását: vagy igen gyenge, vagy alacson ’s a’ czimboráláshoz közelít, vagy épen összeesküvésen végződik el, melly már kivid esik a’pártok' határán.“— „Nem kívánatosabb e, hogy az emberek akármelly tárgy iránt két véleményen legyenek inkább mint egyen sem?“ —„Egy ne értsen azonban valaki, mintha én mindenben’s mindenütt pártokat kívánnék. Igen sok dolog van, mellyre nézve egy értelem ’s akarat viszi az embereket, ’s óhajtható, hogy ezt napról napra több dologról lehessen mondani.“ — „Gonosz párt, sőt nem is párt többé, hanem vad csoport, melly elvesztvén a’ czélt szeme elől, vakon és bűnösen egyszersmind, csak ellenpártja kiirtásán dolgozik! Tagadhatlan, hogy vannak illy korcs felekezetek; de hol azon szent társaság, melly soha el ne fajulhasson? Sokat lehetne még mondani a’ pártok’ hibáiról ’s alacson szenvedélyeiről; de ezek örökül jutának a gyarló embernek, mik, ha társaságba lépett, még ijesztőbb alakot öltenek magokra, ’s belőlök egészen kitisztulni ritkán vagy sohasem lehet.“ — „Azért tehát — igy végzi V. ur — egyesítsük erőnket azokéval, kik velünk egy utón járdálnak, ’s ha ezen törekedésinkben nemtelen’s alacson testektől megóttuk magunkat, mindent tettünk, mi embertől telhetett. — Midezek igen jó, igenis ártatlan dolgok magokban, de mi belőlök a’ haszon, a’ tanulság? miképen lehet vagy kell ezeket a’ közöttünk divatozó pártokra alkalmazni? ’s hol vannak itt az ismertető jelek, mellyeknél fogva a’ pártok’ jó- vagy roszaságáról tárgyilag véve, azaz nem tekintve a’ nemtelen ’s alacsony , de Vur’ előadásakint mindig csak belső ’s csupa erkölcsi impulatio alá eső rugókra, mellyek azok’ egyes tagjait izgathatják? Ítéletem szerint napjainkban egy pártokróli értekezést nem ezzel kell berekeszteni: álljunk tehát mi is egy spártba, barátim, „egyesítsük erőnket azokéval, kik velünk egy úton járdálnak, ’s ha törekedésinkben nemtelen’s alacson tettektől megóttuk magunkat, mindent tettünk, mi embertől telhetett!“ mert ezzel még, V. ur’ engedelmével legyen mondva, semmit sem tettünk sem pártunk’ előmozdítására, sem annak igazolására. Részemről, nekem egy igen egyszerű házi kis catechismusom van, mellyet a’ különböző pártok’ megítélésében ’s megválasztásában mint mágnestőt mindenkor tanácsul venni és követni szoktam, ’s mellyet itt, mivel rövid ’s e’ pártizgatta századunkban némelly olvasó talán ismerni szeretné, örömest közlök is. K. Mi a’ párt? F. Pártot, mint a’ szó’ eredete mutatja, csak valamelly egészhez képest képzelhetni, ’s jelenti valamelly társasági egész’ több tagjainak egyetértését ’s összeállását az egész valamelly czéljának közrehatás és saját eszközökkeli kivitelére. K. Miről ismered meg akármelly pártnál is, jó és szabad e az, vagy pedig rész és tilos? F. Arról ismerem meg: 1) ha valljon annak eszközei jogszerüke, ’s 2) valljon az egésznek, mellyhez tartozik, szavazattal bíró többsége végzési előtt meghajol e. Ez utóbbi criterium mindig megválasztja a’jót a’ rosztól. — K. Világosítsd meg ezt példával. F. Vegyük Spanyolországot. Itt most három fő politicai párt vagyon: az exaltadoké, christinoké és carlosiaké, vagyis: a’ democratáké, constitutionalisoké s absolutistáké. Mind e’három pártnál a’jogszerű ’s jogszerűtlen eszközöket, mellyekkel eddig éltek, megkülönböztetni nem nehéz. Jogszerű eszköz péld. a’ túlzók’ kezében a’ sajtó, mennyiben azzal a’ fenálló törvény korláti kört véleményeik’ terjesztésére ’s igy közvetve a’ nép’ képviselőire ’s a’ kormányra hatni akarnak; nem jogszerű eszközük ellenben a’ dlubbokban forralt összeesküvések, az utczai lázadások ’s a’ la granjai infamis coup-de-main ’stb. A’ constitutionalisoknál jogszerű eszköz a’ törvény által kiszabott ’s most kezekben levő kormányhatalom egész kiterjedésében; nem jogszerű ellenben e’hatalomnak bárminemű tulhágása, ’s az egyesek’ vagy testületek’ törvényes jogainak, ’s szabadalminak nyílt vagy alattomos elmellőzése vagy csorbítása. Végre, a’ carlosiaknál jogszerű eszköz a’ praetendens’ régi jó jogaira, elveire, ígéreteire ’s a’ nemzet’ nagy tömegének sympathiájára hivatkozás ’stb.; nem jogszerű ellenben a’ polgárháború ’s a’ durangos véres rendelet ’stb. — K. Te tehát, ha a’ spanyol nemzetnek, mint po