Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-05-28 / 43. szám

infans „Lora herczeg“ név alatt utaz, és csupán a’ becsü­letrendet viseld. Május’ 1lén a’ hatóságok, papság ’stb. ud­varlást tevének nála. Madrid, május’ 5.­­A Negri seregéből nyert foglyok majd mindnyájan beállottak a’ királyné’ táborába. 1000 ember Si­urté osz­tályába soroztatott, és vele együtt f. h.­lrén Burgosból Brivi­­escába ment, előbb a’ többi katonákat, eddigi ellenségeiket, megölelvén ’s a’ királynét ’s alkotmányt éltetvén ; ezek igen jól készíttettek föl. Ludinna, kinek fő hadi szállása okán Mirandában volt, 870 más foglyot keresett ki, egy második guia-zászlóalj alakítandó. Expelata brigádos az első testőr­ezreddel és a­ lengyel lovassággal Sierrába ment Merino fölkeresésére. Negri, mint mondják, mintegy 50 lovassal Aragóniába menekvelt. Ott Espinasse Calatayudból ismét visszavonult, ámbár folyvást carlosi száguldó csapatok nehe­zítik közlekedésünket Saragossával. Cabrera, mint mond­ják , lovasságával előnyomult Alcaniz felé. Ellenben Aspi­­roz brigádos Alsó-Aragonia felé menvén, m. h. 30-án Ca­­netében megtámadott egy carlosi csapatot, és vezéret 28 tiszttel és 100 közkatonával együtt elfogta, a’ nélkül hogy maga tetemes veszteséget szenvedne. Don Hasilio és Palillos átkeltek a’ Tájon, ’s tegnapelőtt csak 5 órányira voltak Avi­­lától; azt gyanítják, hogy a’ burgosi hegyek közzé iparkod­nak. Pardinas kergetni fogja őket, de ezáltal Toledo tar­tomány, melly carlosiaktól pezseg, egészen katonaság nél­kül h­agyatik. — Fliuter azalatt úgy viselte magát, hogy nem tudni, pártütővé lett­e, vagy megbolondult. M. h. 18-kán hadával hirtelen elhagyá Almadent, mellyet megerősítene kell vala, ’s visszavonult egész Villanueva de Cordovaig, jelent­vén a’ hatóságoknak, hogy Negri Basilioval egyesülve Alma­dent elfoglalta, ’s 8000 emberrel nyomúl Andalusiába. Ezál­tal az ijedség Cadizig terjedt, és Sevillában népmozgalmak történtek. Úgy látszik, Flinternek czélja volt, e’ mozgal­makat támasztani ’s a’ kormánytól kijelölt összeesküvés’ ki­törését serege által elősegíteni; mert mind a’ mellett, hogy elbocsáttatását megkapta, mégsem akará letenni hadai’ pa­rancsnokságát, ’s mint hallom, most már a­ kormány megparancsolta, hogy fogságba tétessék ’s feleletre vonassék. (Ally- Zeit­­lev.) Kéme törsz a 1 1. Május’ 3dik délután 5 és 6 óra között érkeztek meg Berlinbe az ide várt első magas vendégek, a’ hannoverai király és királyné ő felségük, kiséretökkel együtt, s elfog­lalák az általok már előbb lakott palotát a’ Vilmos-utczában. Meklenburg-Strelitz nagyherczeg és herczegné ő magassá­gok 16ra, Mek­lenburg-Schwerin nagyherczeg és herczeg­né ő magasságok ’s Anhalt-Dessau herczeg és herczegné Izkére, az orosz császárné pedig, koronaörökös nagy­herczeg , Alexandra nagyherczegnő ’s Miklós és Mihály ő császári magasságok lödikére váratnak ide. Az orosz csá­szár' megérkezése’ napja még nincs meghatározva, de hihe­tőleg ő felsége is még e’ héten érkezendik meg. (Por. sz. ujs.) Azon tűzvész, melly nem régiben Hanel urnak könyv­­nyomtató­ intézetét Magdeburgban semmivé tette, a­ kár’ nagy­sága miatt nevezetes. A’ tűz még eddig ismeretlen okból, de olly hirtelen ’s nagy erővel ütött ki, hogy minden mentés­próba sikeretlen lett. A’ 100 láb széles, négyemeletes gyár­épület most egy roppant hamuhalom; kevés óra alatt 12 évi feszült szorgalomnak s munkásságnak szüleménye semmivé lett, ’s egy minden ágaiban virágzott kereset e’ pillanatban leg­alább teljesen elakadt. Minden gyárépítvény, erőművek, szük­ségek ’s nagy részben már teljesített bizományok, a’ betűöntő- és nyomtató-műhely, mellékágaikkal együtt, a’ lángok’ marta­lékká lettek, sőt a* szedés alatt levő kéziratokat sem lehetett megmenteni. A’ gyönyörű Stanhope-, Columbia- és Imperial­­sajtók, a congrevei sajtóerőmű ’s a' betűöntő-műhelyben va­lamennyi minta, matrix, műszerek ’s kisebb erőművek, a' már öntésben volt s jobbára kész 30,000 fontnyi betű, az asztalosműhely, polytypék’ tára, az eredeti metszésekkel ’s öntvényekkel együtt, úgy a’ czifrázatok ’s azok’ 1200ra menő rajzai s két jeles erőműve, végre a’ tetemes papiros­­raktár ’s a’ már kinyomtatott munkák’ legnagyobb része — mindez oda van! Valóban a’ birtokos csak rendkívüli lélek­­erő ’s megszokott munkásság által képes arra, hogy illy csa­pás után el ne csüggedjen , sőt inkább magokon a’ füstölgő romokon készítse ’s kezdje meg a’ terveket, mellyek szerint az intézet hamvaiból földelendő. Hűnél ur, mint hallik, An­gliába szándékozik, hogy ott az erőművek’ ’s más készüle­tek’ kiegészítését sürgesse,­­s reményűt, hogy 3 hónap alatt munkáit, részben legalább, újra megkezdheti ’s régibb bizo­mányinak eleget tehet. Posen, május’ 6. Mióta tartományunk’ főpraesidense Berlinből az itteni érseki ügyet illető utasításokkal visszatért, azon hit terjesz­tetik mindenfelé, miszerint érsekünk, lépései’ meggondolat­lanságát átlátva, a’ hozzá intézett kivánatoknak meghódolt. A’ dolog’valósága azonban csak ennyiből áll: a’ főpraesidens által tudtára adatta érsekünknek a’ király, miszerint a’ fenál­­ló országos törvényeknek épen nem az értelmök, mintha általok a' catholicus pap a’ vegyes házasságoknak minden esetben, tehát ha ez lélekismeretével ellenkeznék is, meg­szentelésére kényszeríttetnék, s hogy tehát ezen kötelesség épen nem föltételetlen. — E’ nyilatkozásra az érsek azt vá­laszold, hogy ő eddig, igenis, e’ hibás véleménnyel volt; azért is mennyiben az általa kibocsátott körlevelek megyéje’ papjait szintazon tévedésben megerősíthették, ő kész azokat e’ részben felvilágosítani ’s a’ király nemes gondolkozásáról értesíteni; azonban ez még nem annyit tesz, mintha ő ama’ körleveleket egészben, vagy az azokban kijelölt föltételeket, mellyek alatt a’ vegyes házasságok’ megszentelésének helye lehet, visszahúzni akarná. — E’ ponton áll most a’ dolog, s az érsek minden visszahúzásrai nógatást azon nyilatkozás­sal háríta el magától, hogy ő e’ tárgyban egyedül s közvet­lenül a’ királlyal, senki mással sem, akar alkudozni. (L.A.Z.J M. m­. Frankfurt, május’ 15. A’ hágai journal (Journal de la Isaye) legújabb számá­ban egy érdekes czikkelyt közöl azon kérdés felett, valljon Hollandia a’ német szövetséghez csatlakozhatik e, ’s ha igen, kelle ezt tennie? A’felelet, elég érthetőleg, oda megy ki, hogy Hollandiának minden kitelhető módon a’ német keres­kedési rendszerhez kell simulnia, a’ nélkül azonban hogy e’ miatt egyszersmind a’ német szövetségnek egyik tagjává vál­nék. — Munch-Belling­hausen gróf ma estve városunkba érkezett. Helvetia. Május’ 11 kén a’ szövetségi főhely Schwyz cantonra nézve határozd: 1) két szövetségi biztost, u. m. Náffi fő­bírót (Landamman) St.- Gallenbő­l és Hertenstein Adolf fe­­nyítőtörvényszéki elnököt Luzernból Schwyzbe küldeni, olly meghagyással, hogy Schwyz canton’ jelen állapotját és en­nek okait vizsgálják meg, ’s ismét alkotmányszerű állapotot vigyenek be; 2) egy felszólítást, Schvwyz canton’ népéhez intézendőt, adjanak át minden kerületi tanácsnoknak (nem a’ kormánynak), melly nyilványos szószékekből olvastassék fel. 3) Glarus, St.- Gallen, Zürich, Zug, Luzern, Úri és Unterwalden cantonok szövetségi felügyelésre intették. Az imént említett felszólítás így hangzik: „Schwyz cantonbeliek! A’ szövetségi főhely sajnosan hallotta hirét, hogy május’ okán a’ cantonközség Rothenthurmban Schwyz canton’ legfőbb törvényhozóságát és választóhatóságát erő­szakosan feloszlató, ’s e’ szerint a’ legfőbb cantonhatóság’ munkássága megháboríttaték. Azáltal beállott a’ kormány­­talanság; ezen események’ következtében a’ magányosak’ köz nyugalma és bátorsága veszélyeztetvék. — A’ szövet­ségi főhely felelőség alatt van aziránt, hogy a’ nyugalom és bátorság Schweiz’ belsejében fentartassék. Ennélfogva dr. Náffi Vilmos főbírót St. - Gallenből, és dr. Slettenstein Adolf fenyítőtörvényszéki elnököt, a’ luzerni nagy tanács’ tagját, mint szövetségi biztosokat hozzátok küldi, hogy Schwyz canton’ kerületeinek és községeinek a’ nyilványos békét parancsolják, ’s minden erőszak’ indítóit személyesen feleletre vonván, az alkotmányszerű rendnek csendes és jó­zan utón leendő helyreállását eszközöljék. — Bízunk tör­­vényszerűségtekben, hogy ezen eszköz elegendő lesz a’ csend’ és alkotmányszerű rend’ helyreállításának a’ szövet­ség’ részére kitűzött czélját elérhetni, ’s a’ szövetségi főhely ennélfogva további rendelésektől meg fog kiméltetni, mire nézve óvakozásul a’ szükséges intézkedések a’ szövetség’ rendszabása szerint megtétetvék. Luzern, május’ 1 ikén 1838. Luzern canton’ bírája (Schultheisz) ’s kisebb tanácsa, mint szövetségi főhely. Gö­rög’országsz. Athénből április’ 29-én kelt levelek Hydra szigeten történt nyugtalanságokról tudósítanak, mellyekre alkalmat az uj katonaszedési törvény adott, melly szerint az említett szigetnek az ujonezok’ arányszerű számát sorshúzás által kell vala kiállítnia. Mivel Hydra sziget a’ szabadságharcz által különösen sokat szenvedett, úgy hogy alig létezik egy csa­lád, melly tagjai közül egyet vagy többet akkor el nem vesz­tett volna; azonfelül nagyszámú hydrioták tesznek szolgála­tot a’ görög hajóhadnál és a* fegyverházban, előre lehet­ látni, hogy az uj katonatörvény’ behozása a’ szigeten kelle­metlen benyomást teend; de formaszerinti ellenszegülés nem is gyaníttatott. Azonban alig tettek a’ hatóságok husvétkor, mellyet a’ fiatal emberek családjaik’ körében szoktak eltöl­teni, a’ törvény’ végrehajtására némi készületeket, már a’ nép is tömegestül gyülekezik, ellenállással fenyegetőzvén. A’ kormányzó gúnnyal, sőt tettlegi bántalommal is illettetett; az elöljárókat a’ nép mind kitette hivatalaikból, ’s ezekkel másokat ruházott fel; némelly helyeken az oklevelek mind­­megégettettek ’s t­­elt. Miután a’ felhevült indulatok vala­mennyire meghűltek, a’ királyhoz kérelem szavaztatok, a’ patens- és bélyegadó’ eltörlése végett ’s katonaszedési sza­badságért a’ sziget’ részére. Biztosság neveztetett ki, melly­­nek haladék nélkül el kelle mennie a’ bizománnyal, ’s ezt Ottó király’ kezéhez szolgáltatnia. E biztosság Piraeusba érkezvén, a’ királytól nem fogadtatott el, hanem a’ tenge­részet’ ministeréhez, Kriesi Antalhoz, utasíttatott, ki épen Poroson volt ’s egyszersmind parancsot von, hogy szemé­lyesen Hydra szigetre menjen. Kriesi hydrai születés, ’s e’ szigeten igen nagy tekintettel bir. E’ rendelésnek kivánt si­kere lön; mert ámbár eleinte Kriesi is gúnnyal fogadtatott; de mégis az okosság csakhamar erőt vett a’ katonaszedési törvény felőli túlságos hírekre fellobbant elméken, ’s miután a' nyugtalanságoknak (mellyek’ alkalmával egyébiránt sze­rencsére egy emberélet sem veszett el és semminemű privát vagyon nem bántatott) három főindítója tanácsosnak tartotta megszökni, a’ csend és rend ismét önkint helyreállt. Neve­zetes, hogy leginkább az asszonyok, könnyen hivőségök ál­tal elcsábíttatva, játszanak e‘ jelenetek' alkalmával főszere­pet. Asszony volt, ki a’ kormányzót tettleg bántotta, azt gondolván, hogy miután férjét a' szabadságharczban elvesz­tette, most a’ katonaszedés által egyetlen fiától is megfosz­­tatik. Némellyek e’ mozgalmakat angol ármánynak tulajdo­nítják; de véleményük általában képtelennek tartatik. Magyar hírlapok’ heti szentléje. Május­ 14 — 20. A’ M. Szion egy uj fő czikkely’ („tévedésink’ forrásb­ól“) megkezdésén kivil az erdélyi egyházi m­egye’ schematisimisat okoskodva ismerteti, s boldogult Vurum József nyitrai püspök’él­­­te fő vonásit írja le. — Szemlénk’ olvasói az általunk csak illy röviden adható kimutatásokból is észre fogják venni azon kitűnő különféleséget, melly e’ lapnak többnyire korszerű czikkelyeit bélyegzi, ’s melly egyedül a’ szerkesztőség’ figyelmének, fárad­­hatlanságának ’s igazán vallásos buzgalmának lehet gyümölcse. Az Athenaeumban egy elmefuttatást olvasunk Vörösmarti­ úrtól a felekezetekről, vagyis helyesebben a’ pártokra­­. A’ tárgy nem itj sem elméletben sem gyakorlatban, kivált e’ mi torunk­ban; azért ki róla csak röviden ’s általányosan értekezik, annak igen mély gondolkodónak, nagy történeti tanulmánnyal bírónak, va©y s akármi nemben, tapasztalt pártvezérnek kell lenni, hogy tőle valami újat ’s érdekest hallhassunk. Itt már eléggé ismert, sem különös erővel sem jeles határozottsággal nem bíró gondo­latokat találunk a’ legnagyobb általán­osságban elmondva, a’ nél­kül hogy az egészben egy szükséges belső összefüggést, vagy egy abból kipattanó fő és practica ideát föllelni képesek volnánk. ,,A’ párt — úgy mond V. ur — nem egyéb, mint az egy véle­ménynek’ ’s akaratnak’ szövetkezése bizonyos társasági főczél’ elérésére, ellentétben azokkal , kik ugyanazon főczélt más esz­közökkel vélik elérhetni.“ — „Annál tisztábban áll a’ párt, minél tisztább kezekkel nyúl dolgaihoz , minél nemesebb az eszközök’ választásában ’s nem kénytelen ollyakhoz folyamodni, mellyek a’ nyilványosság’ napvilágát ki nem állják. A’ párt, melly titokban szövi cseleit, homályba burkolja munkálódását: vagy igen gyenge, vagy alacson ’s a’ czimboráláshoz közelít, vagy épen összees­küvésen végződik el, melly már kivid esik a’pártok' határán.“— „Nem kívánatosabb e, hogy az emberek akármelly tárgy iránt két véleményen legyenek inkább mint egyen sem?“ —„Egy ne értsen azonban valaki, mintha én mindenben’s mindenütt pártokat kívánnék. Igen sok dolog van, mellyre nézve egy értelem ’s aka­rat viszi az embereket, ’s óhajtható, hogy ezt napról napra több dologról lehessen mondani.“ — „Gonosz párt, sőt nem is párt többé, hanem vad csoport, melly elvesztvén a’ czélt szeme elől, vakon és bűnösen egyszersmind, csak ellenpártja­ kiirtásán dolgozik! Tagadhatlan, hogy vannak illy korcs felekezetek; de h­ol azon szent társaság, melly soha el ne fajulhasson? Sokat lehetne még mondani a’ pártok’ hibáiról ’s alacson szenvedélyeiről; de ezek örökül jutának a­ gyarló embernek, mik, ha társaság­ba lépett, még ijesztőbb alakot öltenek magokra, ’s belőlök egé­szen kitisztulni ritkán vagy sohasem lehet.“ — „Azért tehát — igy végzi V. ur — egyesítsük erőnket azokéval, kik velünk egy utón járdálnak, ’s ha ezen törekedésinkben nemtelen’s alacson testek­től megóttuk magunkat, mindent tettünk, mi embertől telhetett.­ — Midezek igen jó, igenis ártatlan dolgok magokban, de mi be­lőlök a’ haszon, a’ tanulság? miképen lehet vagy kell ezeket a’ közöttünk divatozó pártokra alkalmazni? ’s hol vannak itt az is­­mertető jelek, mellyeknél fogva a’ pártok’ jó- vagy roszaságáról tárgyilag véve, azaz nem tekintve a’ nemtelen ’s alacsony , d­e V­­ur’ előadásakint mindig csak belső ’s csupa erkölcsi impulatio alá eső rugókra, mellyek azok’ egyes tagjait izgathatják? Íté­letem szerint napjainkban egy pártokróli értekezést nem ezzel kell berekeszteni: álljunk tehát mi is egy spártba, barátim, „egyesítsük erőnket azokéval, kik velünk egy úton járdálnak, ’s ha töreke­désinkben nemtelen’s alacson tettektől megóttuk magunkat, min­dent tettünk, mi embertől telhetett!“ mert ezzel még, V. ur’ engedelmével legyen mondva, semmit sem tettünk sem pártunk’ előmozdítására, sem annak igazolására. Részemről, nekem egy igen egyszerű házi kis catechismusom van, mellyet a’ kü­lönböző pártok’ megítélésében ’s megválasztásában mint mágnes­­tőt mindenkor tanácsul venni és követni szoktam, ’s mellyet itt, mivel rövid ’s e’ pártizgatta századunkban némelly olvasó talán ismerni szeretné, örömest közlök is. K. Mi a’ párt? F. Pártot, mint a’ szó’ eredete mutatja, csak valamelly egészhez képest kép­zelhetni, ’s jelenti valamelly társasági egész’ több tagjainak egyet­értését ’s összeállását az egész­ valamelly czéljának közrehatás és saját eszközökkeli kivitelére. K. Miről ismered meg akármelly pártnál is, jó és szabad e az, vagy pedig rész és tilos? F. Arról ismerem meg: 1) ha valljon annak eszközei jogszerük­e, ’s 2) valljon az egésznek, mellyhez tartozik, szavazattal bíró több­sége­ végzési előtt meghajol e. Ez utóbbi criterium mindig megválasztja a’jót a’ rosztól. — K. Világosítsd meg ezt példával. F. Vegyük Spanyolországot. Itt most három fő politicai párt vagyon: az exaltadoké, christinoké és carlosiaké, vagyis: a’ democratáké, constitutionalisoké s absolutistáké. Mind e’három pártnál a’jogszerű ’s jogszerűtlen eszközöket, mellyekkel eddig éltek, megkülönböztetni nem nehéz. Jogszerű eszköz péld. a’ túlzók’ kezében a’ sajtó, mennyiben azzal a’ fenálló törvény­ korláti kört véleményeik’ terjesztésére ’s igy közvetve a’ nép’ képviselőire ’s a’ kormányra hatni akarnak; nem jogszerű eszkö­zük ellenben a’ dlubbokban forralt összeesküvések, az utczai lá­zadások ’s a’ la­ granjai infamis coup-de-main ’stb. A’ constitutio­­nalisoknál jogszerű eszköz a’ törvény által kiszabott ’s most kezekben levő kormányhatalom egész kiterjedésében; nem jog­szerű ellenben e’hatalomnak bárminemű tulhágása, ’s az egyesek’ vagy testületek’ törvényes jogainak, ’s szabadalminak nyílt vagy alattomos elmellőzése vagy csorbítása. Végre, a’ carlosiaknál jogszerű eszköz a’ praetendens’ régi jó jogaira, elveire, ígére­teire ’s a’ nemzet’ nagy tömegének sympathiájára hivatkozás ’stb.; nem jogszerű ellenben a’ polgárháború ’s a’ durangos véres ren­delet ’stb. — K. Te tehát, ha a’ spanyol nemzetnek, mint po­

Next