Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-01-16 / 5. szám

szentegyház is, mellynek alapítványul 1500 frtot hagyni kegyeskedett. Nyugodjék csendesen! A’ magyar t­u­d­ó­s társaság, i. e. Januarius 2an tartott kisgyülésében, némelly belső dolgain kivül* I. Gegő Elek.l. t. a' moldvai magyarokról szóló munkájá­nak nyomtatás végett bekü­ldött toldalékértekezését. ,,A moldvai path. anyaszentegyház’ állapotáról a X­­IIdik század’ első felében, Bandin Mark után, Jankowich Miklós t. és Kállay Ferencz r. tagok’ ajánlatára elfogadta. II. Egy nyomtatás végett beküldött orvosi munkának bírálókat rendelt. . .......... , , A’ m. tud. társaság’ játékszíni küldöttsége munkálatiról adik értesítés.­­ A’ küldöttségnek Szalay László levéltárnok’ jegyzősége mellett, mult évi sept. 17től tíz év’ vécéig, tartott hét ülésében a’ következő hét szín­művet fogadta el: 1. Dubarry grófnő, vígjáték 3 felvo­násban, Ancelot után Fáncsy Lajos. — 2. IV. Henrik házi élete, via,játék 1 felvonásban , franczia után Fáncsy .— 3. A’ párisi naplopó, vígjáték 4 felvonásban, Dunkel Tódor’ kidolgozása szerint Szigligeti Eduard. — 4 Márkanézés, vígjáték 5 felvonásban, Marsano után Kis Iván. — 5. A’ veszedelmes nagynéne, vígjáték 4 felvo­násban egy előjátékkal, Albini után Szigligeti Eduard. — 6. Polgári és regényes, vígjáték 4 felvonásban, Bauern­­feld után László Miklós. — 7. A’ haramiák, szomorújá­ték 5 felvonásban Schillertől. Újra fordította ’s vele a küldöttségnek kedveskedett Schedel Ferencz. — Mind ezen mind a’ régebben hirdetett színmüvek leiratás végett bár­­melly szinésztársaságnak kiadatnak a’ m. tud. társaság’ levéltárából. Pesten, a’ kisgyülésből jan. Skán 1838. — Eggenberger József és fia academiai könyvárosok s általok a’ két haza’ minden hiteles könyvkereskedőinél kap­ható. Magyar tudós társasági „Névkönyv,“ astronomiai napkönyvvel és kalendáriommal 1838ra, Nagy Károly r. tag­tól. Budán, 81. összesen 124 lap; árn velin papiroson, csinos borítékba kötve 3 fikr. ep. — Tartalma: I. Astron; napkönyv és kalend.; fogyatkozások; nap’ belépte külön­böző állatkörjegyekbe ; a­ hold’változásai; időszakok; szá­mok és ünnepek; zsidó kalendáriom; török kalendáriom; keresztény kalendáriom; a’ napi rendszer’ elemei: 1. a’ napi rendszer’ elemei; 2. a’ főcsillagok’ helyei; observa­­toriumok; a’ legnevezetesb hoszmérők’ összehasonlítása; a’ legnevezetesb mérföldek összehasonlítva. II. A’ társaság’ személyzete; rendszabásai; utasító határozatai jelentés az 1836beli munkálkodásokról ’s a’ beül­étéről. — Kaphatók még 1) az 1836 folyamatok is, amabban a’ szokott tárgyakon kívül Simai, Görög, Kovács János, b. Berzeviczy Vincze, Végh­ István, Horváth János, Horváth Elek, Forgó, Geörcsi, Klaproth, b. Férussac, Ercsey és Berzsenyi, n emekben gr. Kornis Mihály és Petrovics Fridrik’ életrajzai találtatnak. Mindenik­­nek ára 20 kr. ep. 2)­A­ m. t. társaság’ alaprajza és rend­szabásai. Pesten, 1831. n. 4edrét, 27 lap. 12 kr. ep. — Dr. Schedel Ferencz, titoknok. Kolozsvár, jamiar. 1. Gróf Teleki Imre itt az ISOfidik évtől fogva nagy fáradsággal ’s költséggel szerzett görög és deák classicus írók’ gyűjteményét,, a’ kolozsvári ref. collegium’ könyv­tárának a’ tanuló ifjúság’ használására ajándékozta, minek következésében a’ tegnapi napon több mint 500­0 lon­doni, párisi, hollandi legszebb kiadású, részint ritka, nagy beeső, görög és római írók’ munkái’ birtokába juta az irt oskola’ könyvtára. A’ mint a’ gróf Teleki szép nemzetség minden időben jeles kitűnő lelki­ekkel ’s clas­sicai műveltséggel díszeskedett, úgy könyves gyűjtemé­nyeivel nem csak magának, de az egész hazának a’ jö­vendő korra nézve is haszonnal kíván szolgálni. Csak most ajándékozó meg ezen virágzó nemzetség’ egyik szép háza a’ magyar tudós társaságot ritka becsű könyv­tárával; nem rég alkotó a’ tudós udvari cancellár M. Vá­sárhelyt­; Erdély’ közhasznára köztudatú gazdag könyvtárát,­­s most ezen grófi nemzetségből a’ fentisztelt tudós ’s tudományokat becsülő gróf Kolozsvárt ajándékozó meg válogatott classicusokból álló gyűjteményével. Tettel ma­gyarázza a’ nemes gróf hosszufalv­ lakja’ azon felírását: „3 u i bene­­ a t u i­t, b­e­ne vixi­t.“ Minden tudja, ki a' tudományokban nem járatlan, hogy a’ régi classica lite­re­túra a’ mint az ifjúság’ lelki ’s­ erkölcsi kifejlődésének legjobb vezetője, úgy a’ tudományok’ széles mezején a' régi classica literatura útján lehet solid tudományos isme­retet szerezni. Az irt oskola elöljárói a’ mint a’ tisztelt gróf nemes ajándéka iránti h­á­láda­tosságu­kat ezennel kö­zönségesen kijelentik, úgy azt hiszik, hogy azon oskola azzal jutalmazhatja meg leginkább a’ gróf nemes tettét, ha az ifjúság azon könyvek’czélirányos használását önműve­lésére fordítja. Adja az Isten, hogy a’ nemzeti literatura mellett virágozzék a’régi is! ’s az illy szép tettek buzdítsanak másokat is az illy szép példa’ követésire! (Erdélyi Híradó.) titkos tanácsosi méltóság’ legkegyelmesebb megajándéko­zásával méltóztatott kinevezni. Bécs, jan. 10. E’ napokban kezdődik itt a’ polgármesterválasztás, mellyre a választott polgárok s a városi tanács meg hivattak. — Hasa herczeg, újabb tudósitások szerint, tovább maradom! Oldenburgban mint mondatott, s csak tavaszszal jövend ide vissza. — E hónap’ fidikán ment nálunk végbe Nimplsch gróf fő - hadi - szertárnok ’s János cs. k. Főherczeg’ főudvarmesterének pompás temettetése. Spányi báró, szinte fő - hadi - szertárnok, vezette a ha­lotti kiséretet, mellyben magát János Főherczeget is meg­indulással lehetett szemlélni. A Főherczeg gyalog ment a’ koporsóval egészen a’ város­ sorompóin kivül, s ez a’ legelső eset, hogy egy ausztriai főherczeg hasonló te­metésnél megjelent, egyszersmind világos tanúsága azon nagyra-becsülésnek, mellyel a főherczeg az elhunyt agg general iránt viseltetett. Csaknem valamennyi itt levő ge­neral megjelent a’ temetésen. — Károly főherczeg, ki fiának, Fridrik Főherczegnek, betegágyához Velenczébe sietett, egy ide tegnap érkezett gyorsposta tudósítása szerint újabb és szomorítóbb híreket kapott V­elenczéből. A’ nevezett ifjú Főherczeg’ megmaradásához, fájdalom, igen kevés a’ remény. Itt általányosan hiszik, hogy az angol egyházi re­form az ottani jelen parlamentben szóba jövend ’s hogy annál, valamint minden eddig történt reformoknál, a’ fen­­állónak megtartása és kijavítása leend a’ czél. Angliában minden párt a’ vallást úgy tekinti, mint a’ polgári tár­saság’ alapját 's minden áldás’ és minden vigasztalás’ kút­­forrását. Kiki megismeri azt, hogy az ember egy vallá­sosságra teremtett lény, ’s hogy az istentagadás nem csak az észszel, hanem az ember’ akaratlan lélek- és szívösz­töneivel is ellenkezik. A’ mindenik hivallásnak adandó polgári egyenlőség , mellyet a­ reformerek sürgetnek, nem a’ vallásosság’ hiányából eredeti kívánság, hanem inkább az igaz vallásosság’ bizonysága, melly azt akarja, hogy minden emberben magunkhoz hasonló felebarátot ismer­vén, a’ más hitre csábítással vagy erőltetéssel, minden ül­dözéssel vagy kirekesztéssel a’ vallás’ különbözése miatt,, szóval, minden vallási vakbuzgósággal hagyjunk fel. Álta­lában milly ritka Angliában a’ vallástalanság, mutatja az, hogy ott minden időben, a’ sajtó’ tökéletes szabadsága mellett is, kevés izó találkozott, ki a’ vallástalanságot hirdette volna, a’ mi Francziaországban sokáig divatban volt 's részint még most is van; ’s azon kevés angol iró, ki azt tette, nem talált nagy tetszést, nem lehetett semmi befolyással, nem igen olvastatott és csakhamar feledésbe ment, mint ezt Collins’, Tindáé, Toland­ Chub) Mor­gan) Boling brokerr és mások’ példái mutatják. — De a’ milly kevéssé kaphatott ott lábra a' vallástalanság, szint­­olly közös azon meggyőződés, hogy az egyházi szerke­zetbe csúszott visszaéléseknek lassankint el kell töröltet­­niek, ’s az egyházi vagyon’ igazgatásának és az iskola­­rendszernek czélirányosabbá tétetn­ek, hogy általok a’ nép’ legszámosabb és legszegényebb részének sorsa mind er­kölcsi, mind szellemi, mind anyagi tekintetben megjavittas­­sék. E’ nézetek kétségkívül uralkodókká lesznek ’s ki is vitetendnek a’ parlamentben, bármikép küzdjön ellenük a’ túlzó toryk’ türelmetlensége, önzése ’s előlátlansága. — Francziaországban a’ nyilványos oktatás’ ministere nem­régiben azon rendelményt bocsátó a’ megyei főispányok­­hoz, hogy ezentúl szorosabb vigyázat alatt tartsák a’ gyógyintézeti dolgokat, különösen pedig, hogy a’ gyógyá­szok’ és gyógyszerárusok’ diplomáit újabb vizsgálat alá vessék. Ez igen szükséges volt, mert a’ belső gyógyrend­­szer Francziaországban mindenha kevesebb alapossággal ’s tudománynyal taníttatott mint a’ seborvosság, miért is az ország tele vagyon kuruzslókkal ’s pepecselőkkel, kik magokat orvosdoctoroknak sőt professoroknak nevezik *s egyetemi gyógyszereket ’s efféléket árulnak, mig a’ gyógy­szertárak is, noha kívülről igen pompásak, felette hiá­nyosak. Általán Francziaországban most nagy az igyeke­zet a’ nyilványos intézetekbeni hibák’ kijavítására, de különösen a’ kézmunk­ás néposztály viszonyaihoz ké­pesti neveltetésére’s oktatatására, a’minthogy ennek nagy része már is igen örömest vesz részt a’ számára megnyi­tott leerkékben. Egyszersmind az ottani alsóbb néposz­tályokban most egy bizonyos vallásossági irány mutatko­zik, miből csupán üdvös gyümölcsöket várnak, miután meg­vannak győződve, hogy mindaddig sem a’ szabadság ál­dást nem hozhat, sem­­ a’ fenálló törvények szentsége meg nem ismertethetik, mig az erkölcsiség’ és vallás’ azon hanyatlása tart, mellyet Francziaországban a’ házi, nyil­ványos és vallásbeli oktatás’ hiánya szült­­s melly oka annak, hogy a’ szegényebb nép, a‘ franczia misera plebs, olly gyakran vetemedik távútokra és bűntettekre s mindig egyes lázadásapostolok’ laptája, kik aztán majd St.­Simo­­nisták’, majd republicanusok’, majd ismét legitimisták’ neve alatt igyekeznek az ő tudatlanságát és kiszelékenységét saját privát czéljukra használni. — A franczia literatura is, úgy látszik, más irányt vesz, és nem hódol többé egye­dül a’ phantasiának és elmélkedésnek. Többen azon hírla­pok közűl, mellyek a’ júliusi revolutio’ vulkánján a’ car­ vagy brit a ii­ni­a. Ő felsége a királyné, Kent herezegné’ ’s Mulgrave lady kíséretében, Londonból ágyú-dörgések között Wind­sor kastélyba dec. 26-án érkezett meg. A’ város pompá­san ki volt világítva. Aokán a’ cambridgei herczegcsalád­ is megérkezett ide. A’ brüsseli Emancipationban olvashatni: „Azt hall­juk, elhatározóban meg van állapítva (?), hogy az ifjabb Szász - Coburg herczeg leend Victoria királyné’ férje , ’s hogy az egybekelés a’ koronázással egy napon történen­­dik Sussex herczegnek a Bath-rend’ nagymesterévé lett kineveztetése nem ad neki jogot e’ rend’ kiosztására; e’ jog megmarad a’ királynénál, ki az alapszabályokhoz ké­pest „a rend fejedelemnéje“ czimét viseli. A’ herczeg legfölebb is a rend ünnepeinél ő felsége’ helyettese leend. A’ dublini Freeman­s Journal szerint O Connell még mindig ágyban fekvő beteg. A’ dec. 2 okán Dawis h­ajóépítőhelyben Tooley Street­­ben kiütött tűzveszély olly nagy volt, minőt Londonban évek óta nem láttak. Az elpusztult épület a’ folyam’ déli partján fekszik a’ londoni Towerrel szem közt, keletre st. John temetőtől Tooley-Streetben, ’s teli volt terpetinnel és gabonával. Hatodfél órakor egy hazatérő őr keskeny füstvonalt vett észre az épületből fölemelkedni; de mielőtt további segedelem érkezhetett, már az egész épület láng­ban állott. A’ dél-dél-nyugoti szél a' lángokat a’ gabonával megrakott Dream brigg, az olajjal terhelt Victoria és Sully felé hajtó, mellyek mind elégtek. 7 órakor a’ folyam sajátnemű tekintetet nyujta. Az olaj és terpetin lángolva ömlött a' folyóba, úgyhogy a’ hullámok égni lát­szottak, mig az épületekben a’sárga olajlángok ’s az égő szesz’ kék tűznyelvei majd magasan a’ levegőbe emelke­­dének, majd vastag fü­stgomolyoktól elnyomatának. Minden oltási intézvények’ daczára a’ dühös elem 12 óráig egyfor­mán dulongolt. Mint mondják, a’ tűz Curling­’ és társ­ olaj-és terpetin-raktáraiban ütött ki, hol az emberek reg­geli 4 órakor gyertyavilágnál rakodtak, midőn a’ hordók’ egyike szétpattanván, azonnal az egész légkör lángban állott, úgy hogy a’ munkások nagy bajjal menekhetének meg. Az angol radicalok’ mostani helyzetéről következőleg izél a’ Ledger: ,,E’ szó: radical, sok ideig olly kétértel­mű volt, hogy annak alkalmazása attól függ, ki vele épen él. Most azonban e’ nevezett úgy látszik, kirekesztőleg csak azon legszélsőbb parlamenttöredéket jelöli, mellynek szónokául ’s vezéréül az alsóházban Wakley urat kell te­kinteni , ’s melly az utóbbi választások által megfosztatva egy Eoebnck, Ewart, Buckingham­ , Thompson ez­redes’ és mások* talentumaitól, e’ jelen parlamentülés’ kez­detekor olly állás’ vételére határozta el magát, melly poli­­ticai semmiségét a’ legteljesebb világban láttatja. E’ párt’ vezérei olly oktalanol választók hareztéröket, hogy sem a’ ministeriummal nem állanak kapcsolatban és szövetségben, sem a’néptől nem gyámolittatnak. Azon korban, midőn a’ köz vélemény csaknem egyhangúlag a’ titkos szavazatok mellett nyilatkozott, a’ radicalok ezen egyhangúságot az által zavarók meg, hogy e’ kérdéshez még több olly kívá­natokat ragasztának, mellyek senki másnak eszében sem vol­tak. Most pedig, midőn a’ négerek’ tanításideje, az egyházi tizedek’ eltörlesztése ’s a’ nyilványos oktatás’ ügye forog­nak fen, a radicalok úgy tesznek, mintha ezen fontos státusügyekről szó sem volna.“ A kormány a parlamentnek ismétt összeillése után legott indítványt szándékozik tenni valamint a’ had- úgy a’ hajóseregnek is lényeges szaporítására. Az elsőhöz 15— 20,000, a másikhoz 5—10,000 embert kivánand. Ezen­kívül, úgy hallik, még néhány hadi­hajó is fog szolgálat­­tételre fölfeg­yverkeztetni. London, dec. 30. A’ tegnapi Times igen elaggasztotta a­ mi politizá­ló közönségünket. Az éjszakamerikai elnök’ beszéde, mely­­lyet az olvasók’ legnagyobb része igen békeségszeretőnek talált, a nevezett hírlap szerint merő háborút lehel, még­pedig háborút Orosz- és Francziaországgal egyesülten Nagy­­britannia ellen. Természetes, hogy erre az ösztönt a ca­­nadai lázadás adja. De hogy ezen lázadást Oroszország’ és a pápa* befolyása okozták, azt talán csak a­ mi tory lapjainkban lehetett olvasni. Egyébiránt az illyes éles-elméjű észrevételek mindenkor igen hasznosak, mert az újságírót egy messzelálónak ’s a’ Sión tornya’ hiv­űrjének tekinte­tével ruházzák fel, miilyen nélkül a’ status fen sem állhat­na; e mellett alkalom esik a’ ministeriumot rövidlátással vagy a’ haza iránt hirtelenséggel vádolni 's — a' mit hír­lapjaink' megítélésénél soha sem szabad elmellőzni — egy­ igazgatásnál pénztár' mi­es ISoTbeli Ausztria. . . (\-cs*­k- Felsége f. h. fián költ legfelsőbb cabinet­ kéziratával Morzin Péter gróf altábornagyot, János cs. k. Főherczeg’ eddigi szolgálattevő kamarását, ő császári Főherczegségének főudvarmesterévé, egyszersmind a’ belső magnole-t tánczolák, ez újabb időben leléptek a’ nyilványos­­ság’ színhelyéről, elítéltetve a" közvélemény által, melly szerint nem tevék ugyan nekik azon becsületet, hogy saj­tóikat széttördelték volna, hanem elegendőnek tartók őket nem olvasni, meg leven győződve, hogy az általok ma­gasztalt szabadság­ fa sem héjat sem gyümölcsöket nem hozott, sem az ígért intézvényekből nem hagyott egyebet maga után a harczban elesettek sírjainál, mellyeknél az egyenlőség, igenis, valóság. * # * *

Next