Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-07-09 / 55. szám

állatod, a* kormány, kénytelennek látá magát, még a' gyűlés’ befejezése előtt egy birodalmi szavazásit kérni. A’ külön­­féle ministeriumok ugyan budgetjeiket előterjesztek; azon­ban az illető választmányok nem értek reá, irántoki véle­­ményöket a’ gyűlésnek benyújtani, ’s azért a’pénzügy minis­­tér ilén azt kérte, h­atalmaztatnék fel a’ kormány, e’ folyó évben az adókat úgy felemelni, mint azok az 1835. máj. 26-i törvény’ erejénél fogva eddig felemeltettek, ’s hogy amaz, a’ választmányok elébe terjesztett budgetek erőbe léphes­senek. Már sókan javasló az e’ végett kinevezett választ­mány, ajánltatnék meg a’ kormánynak ama’ kívánt felha­talmazás. Ugyanez’ ülésben kivárni az igazságminiszer, hogy amaz, a’ kormány által a’ cortesnek benyújtott, az is­­tenszolgálat’ ’s a’ papság’ adományozása iránti előleges ter­vezet a’ folyó évre előbe léphessen. Ez ajánlat szinte a’ felnevezett választmányra bizatott. A’ ministerek által kívánt felhatalmazás’ helybenhagyása nem fog nehézségek­re akadni, mihelyt tehát az adók’(folyvástt felemelése irán­ti törvény a’ senatusban is átmenendett , a kamarak bezá­rattathatnak. , , A’ Sentínelle des Pyrenees hírlapban egy madridi levél foglaltatik, mellyben a’ belső tartományok’, névszerint Glan­cba’sanyarú állapotjáról következők mondatnak: ,,A’ tar­talékhad csupa szellemi lényekből látszik állani, majd egy majd más ponton van, ’s mindjárt álmélkodva tapasztaljuk, hogy ismét eltűnt. Minap egy brigádja volt Manzan­aresben; midőn legkevesbbé reménylék, ismét eltűnt, ’s távollétét a’ pártosak a’ tartomány’ pusztítására használták. Későbben Mancha felé indult az említett tartalékhad; egy 3600 emberből álló brigád már Ocaniába érkezett, Madridból 12 órányira; a' másik kettő Sierra­ Morénán innen állott, az andalusiaiat teli volt katonasággal; szállítmányainknak nem kellett töb­bé védkiséret... Nosza! Azonban egyszerre mind eltűn­tek , a’ pártosokon kívül, kik a’futárokat és utasokat el­­fogdossák, a’ városokat és falukat megsarczolják, a’ tar­tományt pusztítják, a’ nélkül hogy valakitől akadályoztat­nának’ ‘S a’ tartalékhad, hol van? mit csinál? Nem tud­juk. Némellyek azt állítják, hogy Aldama general, ki né­hány nap előtt indult ki 400 lóval Madridból, a’ közösülé­seket biztosokká teendő, a’ felemlített első brigádot magá­val vitte Estremadura felé, ’s hogy Narvaez a’ többi két brigádot, nem tudni miért, visszaküldőbe Andalusiába; némellyek tudni akarják, hogy az első brigád Cuencába rendeltetett, a’ derékhaddal egyesülten munkálandó. E­­gyébirant nem tudunk semmi bizonyost, mivel a‘ partosok minden összeköttetést elvágnak.44 A német­ország, Poroszországból, júniusban. Noha Berlinben, mint bizonyossággal állíttatik, az ott egybegyülve volt fe­jedelmek csak fehlendest kerestek, és semmi foglalkozá­sokba nem bocsátkoztak, mégis a’ nyilványos viszonyokra némi hasznos fejlett ki, a’ személyes érintkezés által, mellybe ama’ főszemélyek egymással jöttek. Névszerint ama’ darabos közfal, melly az éjszaki és nyugati politica között vala, alkalmasint tetemesen összébb simult, ’s ez utóbbinak törekvései, magát a’ törvényszerű uralkodókhoz méltónak mutatni , megismertettek. Ez eddig élő bizonyos helyeken nem tudott viszhangra találni. De most már két­séget nem szenved, hogy korábbi idegenkedéseknek el kellend némulniok, ’s karon fogva járni törekvendenek ollyanok, kik előbb némi becset helyeztek benne, mago­kat antagonistáknak tartatni. Hanno­vera, jun. 22. A’ mint Rumann megelőzte a’ neki szánt éjjeli hangot, úgy a’ polgárságot is reá bira, hogy, utolsó levelünkben említett, szándékáról, a’ városi tanácsnak in pleno egy felirást benyújtani, lemondott. A’ polgárság e’szerint fentartja magának, városi tanácsa’ fő­nökéhez viseltető ragaszkodását más után bebizonyítani. (N­ art­eb. Corresp.) Hannover a jun. 25. Miután az uj alkotmányterv­ első meghányása ma bevégeztetett, a' VII. fej. elfogadtatott, a’ Vill. fej. pedig visszavettetett, még az egész feletti sza­vazás előtt Conradi törvényszéki tanácsos’ javaslatát ve­­vék tanácskozás alá. A’ vitatkozás felette élénk vala, az ülés szokatlanul hoszan tartott. Midőn valamelly közöm­bös tárgy feletti szavazásnál az oppositio’ tetemes többsége által azon meggyőződésre jutottak, hogy a’ végzés csak­­ugyan az ő értelmében fogna hozatni, a’ kormányi biztos odahagyá a’ kamarát, épen így távozott el szinte az elnök is, midőn a’ fő és javítási javaslatok feletti tanácskozás befejeztetett ’s az alelnök (ilj. dr. Láng) foglalta el az el­nöki széket. A’ gyülekezet rendkívül számos volt, névsze­rint több eddig betegeskedett tagok ma jelentek meg elő­ször, e’ fontos tanácskozásban részt venni, főleg ollyanok, kik az oppositiohoz tartoztak, azonban más, véleményük­ben még ingadozó, tagok is távoztak el a’ teremből a’ sza­vazáskor. Egészben, részint a’ kormánypártiak által tett kérdezések, részint néhány módosítványok végett, hatszor szavaztak, ’s mindannyiszor az oppositio győzött. A’ fő­végzés következő volt a’ Conradi-féle javaslathoz Lang syn­­dicus által tett javító­ ajánlatra: „ A’ rendek azon alkotmány felett, mellyet ő felsége nekik előterjesztett, tanácskozni akarnak, azonban azon nézettel kell tenniök, hogy ezáltal amaz alkotmány, melly ő felsége’kormányra lépte előtt jo­gosan fenállott, nem szüntettethetik vagy változtathatik meg máskép kielégitőleg, mint ha ahhoz a’ statusalaptör­vényben alapult, a’ rendeknek az u­j alkotmány tervhez teendő ajánlatival megegyező, képviselőség, úgy szinte a’ tartományi rendek’ megegyezése is járul.“ Minthogy ezen j­avaslatot mint javítási javaslatot még a’ főjavaslat előtt­­esre szavazásra bocsátani, ezen fekvék az egész fontos­ság, és a’kormánypárt azért névszerinti szavazatot sür­getett. Ebben a’javaslat 34 szóval 24 ellen elfogadtatott. Osnabrückben a’ polgári ’s katonai tisztviselők elha­tározók, a’ király’ tiszteletére megérkezésekor estveli mu­latságot adni, de a’ városi tanácsot (melly t. ff a’ szövet­­éléshez előterjesztést nyújtott be a’ statusalaptörvény’ eltörlesztése ellen) abból kizárni. A’polgárok ebben meg­­bántást láttak, ’s a’ lövészegyesület’ kormányzója kinyi­latkoztati, hogy ő az elfogadási ünnepélyen nem fog meg­jelenni, ha a’ tanácsnak fényes elégtétel nem adatik. A’ tartománynagy (Landdrost), ki az említett határozatban nem vett részt, a’ dolgot kiegyenlíteni iparkodók ; de mivel a’ polgárok, nem csak a’határozat’ megsemmisítését, hanem szerzőitől azt is kívánók, hogy megbánásukat nyilván is ki­jelentsék, az alkudozások félbeszakadtak, ’s méltán lehet­ félni, hogy e’ miatt az elfogadási ünnepély csorbát fog szenvedni. Osnabrück, jun. 21. Semmi békés kiegyenlítésre, minden a’ tartománynagy és a’ tettleges polgármester között folyt közlekedések mellett is, nem hozathattak a’ dolgok. Am a’ végzés’ hozói a’ tőlök kívánt nyilatkozást, a’ mennyi­re tudjuk, nem tették meg, ’s így az elfogadási ünnepélyek nehezen fognak a’ korábbi várakozásoknak megfelelni. (­ felsége’ elutazta ném­elly kellemetlen esetekre szol­gáltatott okot, névszerint Osnabrückben, mi felől a’ bremeni újság kimerítői­eg tudósít. Ugyanígy voltak a’ szomszéd Pattensen városkában ő felsége’ örvendetes jelenlétének kellemetlen következései. Két vagy három itteni lakos pa­naszt tett a’ cabinetnél saját várostanácsára, hogy ez ő fel­ségének örvendetes jelenléte’ alkalmával nem teljesíté ki­rálya iránti tisztelkedései’ ’s örömkifejezései­ kötelességeit, sőt egyet mást, mit a’ polgárság tenni akart, megakadályoz­­tatott, p. o. a’ harangok’zúgatását 'stb. —­ A’ cabinet en­nek következésében vizsgálatot rendelt a' pattenseni város­­tanács ellen. A’ würtembergi kamarák jun. 2-ban legfelsőbb rende­letnél fogva sept.­lökéig felfüggesztették, a’ nélkül hogy a' fenyitőtörvénykönyv félre tétetettnek tekintethetnék. A' gyűlés azonnal eloszlott. Csak Zeller követ kinlta fel, hogy a'választmány iránti kérdés még előbb eldöntendő. De min­denfelől hangzik, hogy nem szabad már tovább vitatkozni. Felfüggesztések’ esetében alkotmányszerűleg a’ régi vá­lasztmány marad meg, 's igy egyáltalában nem vala ok a' tovább vitatkozásra. U c I ts i n isi. Ném­elly brüsseli hírlapok azon körülményt, hogy a‘ Rothschild-ház 37 milliónyi kölcsön iránt a'belga kormány­­nyal szerződésre lépni készül, igen kedvező jelnek tekin­tik; benne a’ béke’ fentartásának biztosítmán­yát látják, mivel a" nevezett ház más körülmények között nehezen határozná el magát illy szerződésre. Lüttich, jun. 23. A’ seraingi kőszénbánya tegnap borzasztó catastrophenak valt láthelye, t. i. egy részében ez aknának nem csekély gas-kigyuladás történt; mintegy 50 — 55 szerencsétlen napszámos lelhető halálát. Az eset tegnap estre történt; épen az éjjeli munkát valónak elkez­­dendők. Még nem szállott le minden munkás az aknába, mi­dőn a’ munkamester, ki bevett szokás szerint legutolsó száll le, észreveszi, hogy a’ nappali aknából valamelly gőz- ’s füst­­féle nyomul ki. Ez elég vala tapasztalásának; azonnal gya­nítja, hogy gas-gyuladásnak, mellyet itt nálunk rosz időjá­rásnak neveznek, kellett történni; legott lebocsátja tehát a' nagy kosarakat, az úgynevezett euffat-okat. ’S fájdalom,igen­is igaz vala gyanítása; sokan sebekkel’s félig elégve léptek ki a’veremből, mások halva maradtak benne. A’sebesül­ők’ számát mintegy lire teszik. Nem tudni, honnan eredett e’ szerencsétlenség. A’ gépely, melly arra van rendelve, hogy az aknába levegőt vigyen, nem szűnt meg dolgozni; alkalmasint valamelyiknek gondatlansága, ki bizonyára első esett áldo­zatul, okozhatá e’ borzasztó kigyuladást.—Későbbi, Seraing­­ból érkezett tudósítások igy egészítik ki a’rémes esetet: „Ki­­lenczvenkilencz munkás vala len a’ kigyuladás’ pillanatá­ban ; 56 halálát lelé, 7 többé vagy kevesebbé megsérülve fel­­húzatott, így állának a’dolgok e’napon délutáni 1 órakor; a nyomozódások egyre folytattatnak. Egyike a’sérületlen fel­húzott munkásoknak, elég bátor valaujlag az aknába szállni, visszamaradt társainak segítséget nyújtandó; ő és a’mun­kamester 7 — 8 embert szabadítottak ki. A’ munkamester nagy hidegvérűséget ’s bátorságot mutatott; a’ legtöbb szol­gálatokat ő tette. Három brigád őrsereg érkezett meg a’ hely’ szik­ére. A’ királyi ügyész még mindig itt van, hol kötelességeit, mellyek tisztével járnak, buzgón teljesíti. Egy családapa, kit atyai szeretete az első hírekre a’ hely’ szik­ére siettetett, három fiának ismert holt testeire! A’ többi munkások, kik a’gyuladás’ pillanatában nem dolgoz­tak még, az aknába szállnak, mintha semmi sem történt volna; keresztet vetnek magokra 's legnagyobb nyugalom­mal eresztetik le magokat a’ világból fekete vermeikbe.44 Lüttich, jun. 24. Az „esperance társaság’44 szénak­nájában elszerencsétlenültek’ száma 70. A’ szerencsétlen­ség onnan eredett, mert az egyik tornáczot zárva zárták, hogy a’ fris levegő azáltal jobban elterjedhessen a’ többi­ekben. A’ bezárt tornáczhoz felállított munkás vigyázatlan volt. Gyertyája felgyújtá az abban lévő gast ’s okozá a’ ki­törést. A’ munkások’ nagyobb része megfult, csak keve­sen zúzattak szét. A’ Brüsselbe már egy idő óta bevitt ujnemű műipar, miszerint az olvasottabb franezia hírlapok bizonyos egy­szerű chemiai bánásmód által lenyomatnak (a’ nélkül hogy újra szedetnének) ’s olcsón áruitatnak, mindinkább elter­jed. Julius’­lje óta a’ Journal des Debats és GalignaniMes­senger lapokból adatnak ki illy lenyomatok, még pedig minden nap, csakhamar a’ párisi posta’ megérkezése után, ugy hogy a’ vidéki előfizetők egyszerre kapják ezeket az eredetiekkel. A’ Journal des Débats’ ára ott csak 24 (Pa­risban 80) frank. Francziaország, Paris, jun. 23. Az angol külpolitica valamint Spa­nyolországban, úgy Hollandiában is Francziaországra nézve felette sértőleg mutatkozik. Spanyolországban, minthogy az angolok, mint Monjagorre bujtói, azon fáradoz­nak, hogy Krisztina és a’ bask tartományok között don I Carlos’ rovására békét eszközöljenek, melly nem folyami­s Francziaország­ érdekeiből. Hollandiában, mivel az ango­lok nem akarják, megengedni, hogy Belgium nagyon erős lábra álljon ’s magát nagyon is elrendezze. Inkább óhajta­nak egy Francziaország iránti ellenséges hatalmat, m­inő Hollandia, annak szomszédjául, mint egy barátját Fran­­cziaországnak, minő Belgium, megerősíteni. Bizonyosképen állíttatik, hogy a’ házmotozás’ alkal­mával Luitg­erd vádlott röpiratának kézirata megtaláltatott. Mondatik, hogy azon az ifjú Napoleon Bonaparte’ kézvo­násaira ismertek. (Ganette de France.) Schweiz. Schwyz canton’ ügyei mindinkább bonyolódottabbak lesznek. A’ főhely biztosai által a’sehwyzi kormánynak egy ultimátumot küldött, mellyre jun. 20. esti 9 órára jelen­tené ki, hogy seregeit szétoszlassa, azok’ fegyvereit el­szedje ’s jövő vasárnap ne tartson kerületi község­gyűlést, különben a’ cantont katonai erő fenyegeti. Azonközben a’ körömpártiak bántatlanul állnak fegyverben, megszállják Erősidévi kolostort, bántják és sértegetik a’ másképen gon­dolkozókat. Schwyz’ kormánya a’ főhely’ jogtalan felhívá­sára nem felelhetett máskép mint visszautasítólag. Erre a’ főhely Bern, Aargau, Thurgau és Zug cantonokból öt zász­lóal pattantyússágot, lövészt és lovasságot szólított fegy­verre. A’szövetségi hadi­tanács egybehivatott, 1 zászlóal Luzern cantonból, 2 zászlóal Zürichből, 1 St. Gallenből és egy csapat lövész Zimmerlin ezredes’ vezérlete alá adva, hogy Schwyz­be induljon. A’ sch­wyzi kormány ellenben fu­tárok által 21ke és 22ke közötti éjjel a’ főhelynek kijelen­­teté, hogy a’ megszökött körömpártiak Schwyzben bátor­ságban vannak, ne küldene mégis a’ főhely katonaságot, többnyire Zürich, Uri, Unterwalden és Zug cantolmkai hű vigyázatra felszólította. Jun. 20. költ felírás által Uri közbenjárt a’ schwyziek’ ügyében, kérvén a’ főhelyet, kí­mélné meg szövetségi katonaságoktól, azon nyilatkozást kapcsolván hozzá, hogy Im Schwyz canton felszólítaná* ő azonnal melléje állami. (Basel. Zung.) E­legy. Konstantinápoly, jun. 20. A' büntetési rendsza­bály a’ nagyúri tisztviselők’ vétségeire nézve, mellyben a’ megvesztegettetésekről szóló czikkely kimerítőleg dolgoz­tatott ki, már megjelent.­­ Egy nem rég kiadatott rende­let által, minden cath­olicus hitű török jobbágyok polgári tekintetben a’ catholicus-örmény patriarcha alá adattak, a’ római szertartási­ ráják azonban kivétetnek, kik, va­lamint ezelőtt is, az itteni catholicus érsek’ ’s pápai vica­­rius' hatalma alatt állami mondatnak. Bostonban is, mint Philadelphiában, nem rég mármár néplázadás volt kiütendő az abolitionisták ellen. A­ nép össze akart rombolni egy templomot, mivel ezt fehérek és színesek együtt látogatják; de a’ polgármester sorka­tonaságot bocsátott ellene töltött fegyverrel, és szétverete a’ rajongókat. Magyar hírlapok’ heti szemléje. Junius­ 26. —­ Jul.­i. A’ M. Sztori­ múlt félévi utolsó száma bevégzi ,,a’ ke­resztény anyaszentegyház’ három első századi tanításai 44-t (Tass László kanonok és professor ur’ alapvonalai után Nagy Jánostól). A’ folyó félévi első szám (jul.­ijéről) még eddig nem érkezett hozzánk. — Az Anastasia' júniusi ívé­ben énekelt „halotti misére44 Szabó Imrétől, és a’ „meg­átalkodott44 Sajdnszkytó­l kétségkívül a'legjelesb dolgozatok. Az Athenaeum egy jeles fordítást közöl németből „szel­lemi foglalkodás, kivált gyermekeknél 44 czím alatt----A' játékszini krónika az 5-idik számban elég bő, noha csak jun. 18káig —hatod nap a’ szám’ kiadatása előtt —­ terjed, ’s ugyanitt igértetik, hogy „az Athenaeum’ szerkesztő­sége valamint eddig, úgy, ezentúl is őrszemekkel fogja kí­sérni a’ pesti magyar színház’ mozgalmait;44 de az 51-dik számban már ismét semmi krónika sincs, jóllehet hely elég jutott volna, miután az egész utolsó lap egyveleggel van tele. Az említett krónikában, nem tudni mi alkalomra. Bajza úr jelenti azt is, hogy azok, kik a’ pesti magyar színház* igazgatóságát akármiféle tárgyban megkeresni szándékoznak, ne terheltessenek Szentkirályi Móricz úr­hoz fordulni ’s leveleiket is ő hozzá utasítani, mert neki (B. urnak) ezentúl a’ pesti magyar színház’ igazgatásába semmi befolyása nincs. Lehet, hogy ezt Pesten, vagy bár­hol is, 19 napra B. ur’ lemondása után még nem elegen tudták, ’s ezek’ számára van ez az Athenaeum­ban mondva; vagy talán B. urnák jun. 6-kától 24-kéig, mellyen e’ lap kelt, a’ nevezett igazgatóságba még volt némi befolyása? A’ Figyelmező' 26dik számában egy nevetséges angyal, vagyis helyesebben daimon, villámokat szór Grósz-Szekré­­nyesy’ „magyar magányos polgári törvényiére (Pest, 1837, Trattner-Károlyi’ tulajdona). Szerencse még, hogy ez csak amollyan száraz mennykő, melly üt, de nem gyújt; de, ha mindjárt tüzes mennykő volna is, a’ könyv ollyan vizes, hogy egyhamar lobot nem vethet. Igazán: a’ recen­­sio kemény és kíméletlen, csakhogy, fájdalom, a’ recen­­sensnek mindenben igaza van ’s documentumai czáfolha­­tatlanok. Meg nem foghatni különösen azt, mikép téved­hetett Szekrényesy ur a' juridicus nyelvben és a’ fordí­tásban annyira, hogy itt kijelölt botlásiból megannyi democritusi cseppeket lehetne csinálni. P. o. Valaki ezt: „quaestus vini nobiliaris grami in submontanis partibus iu­­daeis interdicitur44 így fordította: „a’ borral 's nemesebb gabonanemekkel kereskedés a* Hegyalján el van a’ zsidók­nak tiltva.44 És ismét: „Comitatus debet rationes exigere a suis officialibus, qui si praesentent et magistratus intra bimestre non censuret, mortuis interim officialibus damnum emergens magistratus compensat,44 igy: „a’vármegye tar­tozik tisztviselőitől számadást kívánni, kik ha azt beadják, ’s az elöljáróság azt két év alatt nem vizsgálja meg és a' számadók időközben meghalnak, a’származott kárt a’ tisz­ti kar viseli 44 ’stb. Hihető, mit a’rec.is gyanítni látszik, hogy Sz.­ur e’ munkának fordítását, részenkint legalább, másra bizta, ’s maga utóbb át nem nézte; vagy, ha csakugyan

Next