Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-10-22 / 85. szám
nek Tipperary grófság’ részére egy előkészítő társaságot szerkesztetni vala czélja. Ötvenezer ember vala jelen, sokan lovon. A’gyülekezet békésen oszlott szét. A’ lelkészek’ tanácsára senki sem ivott visszatérte előtt pálinkát. Az oppositioi sajtó’ ismételt állítása, hogy O’ Connel befolyása Izlandra mindinkább hanyatlik, csakugyan valósulni látszik, mert az agitátornak Izland népéhez intézett negyedik levele (Derrynane-Abbeyből, sept. 27 ről) úgyszólván csak az utolsó parlament ülések alatti magaviseletének igazolásában áll, tekintettel az izlandi rendszabályokra, kivált a’tizedbilire. Láthatni e’ levélből, miképp’ Connell jól tudja, hogy az izlandiak’ várakozásit koránsem teljesítette, ’s hogy a’mostani ministerium iránt folyvást tartó engedelmessége igen rosz néven vétetik tőle. — „Ha a’ ministerek elleni opposition! — úgy mond a’ többi közt — csak legkisebb kilátást is nyújtana nekem egy jobb. igazgatásra: magam is tustint ellenszegülnék; de sőivel kilépésük elkerülhetlenül a’ toryknak cabínetbe-lépését fogná maga után vonni: választásom elhatározott. Én a’ vvsngeket többre becsülöm a’ toryknál, noha koránsem olly jók, mint kívánnám.“ Brunei ur legutóbbi tudósításában a’Themse-Tunnel körüli munkákról megjegyzi, hogy a’ munkások jelenleg inkább a’ tűz mint viz által veszelyeztetnek. A’ kifejlő légszeszek hirtelen meggyuladnak, ’s a’ veszélyes gőzök által megfúltak’ felélesztéséhez kevés a’ remény. A’ gyakori explosiók eloltják a’ gyertyákat; a’ tér azonban olly nagy, hogy veszélytől nem tarthatni. A’ jégszeszek a’ folyóból fejlenek ki felül a’ boltozat’ egyik repedésén át. György cambridgei herczeg — mond a’ M. Herald — igen terjedelmes utazásra látszik készülni. Nem csak a’ fontosabb udvarok’ követinél, hanem a’ görög-, török- ésegyiptominál is (Mehemed Ali tudnillik ügyvivőt tart Angliában) íratott magának útleveleket. A’ herczeg’ távolléte három évig tartami. A’ Jamaicából érkezett hírlapok aug. 26ig terjedő tudósításokat közlenek, mellyek’ tartalma azonban koránsem örvendetes a’ sziget’ helyzetére nézve. Még mindig nagy felindultság uralkodott a’ négerek közt, ’s mind az ültetvényesek mind a’ fehér népség általában aggodalomban voltak. A’ napszám’ közelgő meghatároztatásáról még gondoskodni sem lehete. Némelly esetekben a’ négerek 2 shilling és 6 pence napszámért dolgoztak , mi igen soknak tartatott, mivel az ültetvényesek ’s maga a’ kormányzó is olly vélekedésben voltak, hogy 1 shilling és 8 pence a’ maximum. Sőt némelly négerek 10 dollárt is kértek, ’s a’ czukornak a’ tengerparthoz viteléért 1 shillinget és 8 pencet egyegy mérföldre. Egy bors-ültetvény’ birtokosa felét ígérte a’ termésnek, csak hogy betakaríthassa; de a’ négerek nem fogadták el. A’ városok naponkint telvék négerekkel, kik dologtalanul őgyelegnek az utczákon és piaczokon. Reményük azonban, hogy a’ négerek nem sokára engedni fognak, mert mihelyt telkeiken az élelem elfogy, kénytelenek lesznek magokat az ültetvényesek’ kivánatához szabni. Egyébiránt a’ felindultságot, mint mondják, igen nevelte bizonyos baptista térítők’ éretlen buzgalma. De mer azából kedvezőbben hangzanak a’ tudósítások; ott a’ négerek majd minden ültetvényen ismét elkezdék munkáikat; a’ munkabér ugyanott általában 8 dollár volt havonkint lakással és kerttel. A’ kormányzó által ottan tett körutazás és a’ négerekhez intézett levele okozták, úgy látszik, e’jó következést. Nem olly örvendetes hirek érkeznek Barbadoes, Trinidades Grenadából. A’ ministeri lapok hiszik azonban, hogy az ezen szigetekből ’s Jamaicából küldött tudósításokban a’ sötét színek kissé erősen vannak előadva, az ültetvénybeli munkákban keletkezett pillanatnyi zavar’ vétkét pedig nagy részben magokra az ültetvényesekre is hárítják , mivel ezek nemhogy nyájasan bánnának a’ négerekkel, még azzal fenyegetik őket, hogy házaiktól elűzik, ha az élejökbe szabott feltételeket el nem fogadják. Egy tartományi hírlap megjegyzi, hogy Perier testvérek, ha követelésüket megnyernék, ezáltal legalább is 5 millió frankot kapnának, minthogy a mai vádlott czikkelyt az Europe- ból mintegy 50 más franczia hírlap vette föl. Uránból *sept. 26ról írják : „Bebizonyodik, hogy Abdel-Kader seregei Ain Maideh előtt megverettetének; az arab hadisereg sok embert és sok hadiszert vesztett. Az emir’ párthívei ugyan azt mondják, hogy a’ tedjinik (Ain Maideh’ fő emberei) a’ különböző ágú marabatok’ közbenjárása által azon kéréssel folyamodtak, hogy vétetnének fel az új szultán’ alattvalói közé. ’S ez nekik megengedtetett, mondják, minélfogva barátságos egyezkedésre léptek. De ez merő költemény, a’ tett dolog inkább az, hogy Abd-el-Kader kényszerítve volt az ostrommal felhagyni ’s Ain Maideh’ elfoglalhatásáról, hol tetemes pénzeket remélt találni, lemondani. A’ sivatag’ lakói, kik eleinte részére látszottak hajlani, az ostromlott városnak segítségére siettek, mi az arab expeditio’ vereségét határza el. Még körülményes részletek váratnak ez esetről, melly felette fontosnak tekintendő. Erős csapás ez, mellyet Ain Maideh’ harezos népsége Abd-el-Kader’ hatalmán ejtett. Az utóbbi, már nem tarthatván párthíveit zabolán, azon reménységgel biztatja őket, hogy nem sokára ismét hadakozandnak a’ hitetlenek ellen. Ez csak azt mutatja, milly zavarban van az emir. Mindazáltal azon tudósítás, hogy némelly népágok lovakat adtak el az afrikai lovasságnak, igen felháborító ’s ez ellen a’ legszigorúbb parancsokat adó ki. Francziaország*. A’ Moniteur oct. 9. következőt jelent. ,Jonaparte Lajos Schweizot elhagyta. Ezen tudósítás telegrafon és nem futár által érkezett Párisba.“ — A’ Moniteur5 ugyanezen száma a’ Commercet azon tudósítását, miszerint Aymard general a’ parancsnokságtól fölmentetett, következő szavakkal erősíti: „Báró Aymard general, ki néhány nap óta igen beteges, a’ parancsnokságtól fölmentetését kérte. Helyébe Schram vicegróf lépendő. — A’ Constitutionnel bizonyosnak mondja, hogy Bonaparte Lajos’ Schweizból távozzának hírére a’ sereggyűjtés felfüggesztetett. A’tengeri városok’meghatalmazottjai által a’királyhoz intézett felirat egy 100 kilogr. gyarmati czukortól 20 franknyi vámleszállítást tárgyaz, mind addig, mig egy alkotandó törvény ugyanegy lábra nem állítja az adót a’ répaczukoréval. A’ felirat erő de egyszersmind tiszteletteljesen van írva, ’s nem foglal magában semmi fenyegetést a’ kereskedési kamarák’ részéről, hogy ezek munkáikkal felhagynának. A’ Journal du Commerce szerint egyébiránt Malé gróf azt nyilatkoztató: habár az egész világ’ meghatalmazottjai jönnének is Parisba’s itt egész életök’ fogytáig maradnának, mégsem fogja magát egy vámleszállító rendelet’ kibocsátására hivatni, hanem legfálebb megígérni, hogy a’ parlament’ elébe eziránt törvényjavaslat fog terjesztetni. . Fehér testvéreknek több hírlapok ellen indított pere heves vitatkozásokra adott alkalmat. A’ vádlott hírlapok azon elvre hivatkoznak, hogy a’ halottak a’ történetírás’ körébe tartoznak’s igy a’ felőlöki ítélet rágalomvád’ tárgya soha sem lehet. A’ National több, illy értelmű törvényes ítéleteket idéz; egyszersmind azon tett dologra is emlékeztet, miképen Janin Gyula (a’ „Barnave“ czimír irat’ szerzője, mellyben a’ mostani király’ atyjával olly rútul bánátik) nemcsak nem üldöztetek, hanem utóbb Lajos Files saját kezéből kapta a’ becsületlegio’ keresztjét. „Hát a’ Perierház (hozzáteszi a’ National) olly feníléfázó lenne, hogy érzékenyebbnek mutassa magát, mint az Orléans-ház?“ —■ Jélanyolország. Egy haragossai levél od. Skáról, a’ bayonnei Phare-ban, jelenti, hogy Parthias general Cabreral seregeitől Maella és Caspe közt (Alsó-Arragonia’ keleti részében) megtámadtatott és megverettetett; sőt hite volt hogy maga Pardinas is fogságba esett; mások szerint a csatában veszett el, vagy kétségbeesésből magát főbe lőtte; ezen tudósításhoz a’ Phare azon igen való ’s az ő szájában nem gyanús észrevételt teszi, hogy Arragonia a’ christinók’ ügyére nézve el van veszve ’s hogy a’morellai eset óta ezen tartományt „második Navarrának“ lehet tekinteni. — Van Halén a’ középponti sereg’ parancsnokságát átvette; két hadi segéd, kiket Espartero külde, van nála — A’ Gazelle de France szerint, ki, mint írja, határszéli levelezőjétől Cabrera’ fentebb érintett új győzelme felől tudósítást kapott, mellyben — hihetőleg igen túlvitten — a’ megveretett ’s csaknem egészen tönkre tett christino csapat’ ereje 4000 emberre tétetik; mint mondják, a’ christinók dühökben saját vezéreikre lőttek. Cabrera az ütközet előtt ezen pár szavat intézte katonáihoz: „Katonák! Gondoljátok meg, hogy az anyám itthen fegyvereink’ győzelmiért imádkozik.“ A, Pardinas alatti christinai csapat’ vereségéről a’ Gazelle de France f. h.lökéről következő tudósítást közöl Oloronból October’ Okáról: „Egy saragossai futár, ki párisi útjában ezen keresztül ment, azon tudósítást hozta, hogy Pardinas’ osztálya f. h. okán Caspe és Maella közt Cabrera által semmivé tétetett. — Pardinas hadi gyakorlatokat tett, azon szándékkal, hogy Fayonnál az Ebron átkeljen, Falcetot (Cataloniában, hol az ólombányák vannak), mellyet Cabrera tarta megszállva, felszabadítandó. A’ carlosi general, az ellenség’ mozgalmairól pontosan tudósítva, Móránál átszállt az Ebron, hirtelen mozdulás által jobb szárnyán, utolérte Pardinas’ osztályát ’s ezt olly hevességgel támadta meg, hogy ez, a’ morellai fényes győzelemtől még ittas ellenségnek nem birt ellentállni. Pardinas general veszve látván szép osztályát, e’ szerencsétlenség felett kétségbeesetten ragadó meg egyik pisztolyát ’s magát főbe lőtte. — Ezen a’ középponti hadsereg’ legtökéletesb osztályából ’s némileg egyetlenből Arragoniában, csak husz lovag’s néhány gyalogos szabadult meg; a’ többi vagy megöletett vágy fogollyá lett.“ Saragossa, oct. 4. Pardinas general’ megveretése és halála a’ caspei hadi kormányzó által San Miguel generalnak hivatalosan tudtára adatott. Saragossa ezen eset’ következtében a’ legélénkebb ingerültségben mutatkozott. A’ nép az utczákon futkozva kiáltozó: „Le a’ ministerekkel!“ Igen komoly nyughatatlanságoktól tartottak. A’hatóságok sietséggel minden hatalmaséban lévő óvó rendszabásokat megtevőnek. Néhány piaezon ’s a’ főutezák elején ágyúk valónak felállítva. — A’ carlosiak Alsó-Arragoniában és Éjszak-Valenciában egy formaszerinti kormányt alakúnak. — Narvaez general még mindig Manchában van ’s békítő rendszerét számos kivégeztetésekkel folytatja. A’ Sentinelle des Pyrenees, bővebb részletek nélkül, egy uj csatáról szól, melly odt. 3kán a’ christinók és carlosiak közt El Perdon mellett (hol Aláír veretett meg sept. 19kén)ez úttal a’ christinokra nézve kedvezőleg történt, ’s a’ parton tolongó nagy tömegben eltévelyedett. Mihelyt ez köz tudomásra jött, ezeren indulónak a’ kis állat’ felkeresésére. Végre egy fiatal leányzó, egy szegény árva, meghozó a’ kis szökevényt, ki a’ tolongásból az ő lábaihoz menekhetett. Huszonöt aranyból álloti ajándék vala jutalma, kiházasítási költségein kívül, minthogy a’leányzó jegyben jár , de az első segedelem’ hiánya miatt férjhez nem mehetett. Mainz, oct. 5. Malét political fogoly (a’ frankfurti támadásból) fog innen, a’ hardenbergi erősségből, négy nemzetiőr’ ’s egy biztos’ kíséretében egy omnibusan Brémába vitetni, onnan Éjszakamerikába, ön választásuk’ országába, szállíttatandók. Ezen átszállítás Frankfurt város’költségein történik, ’s mint hallani 4000 forint fordíttatik reá. A’ politicai foglyok’ maradványa aztán itt még csak nyolczra menend, kik közül kettőnek már ez évben folyik le büntetési ideje, midőn a’ többi alkalmasint ismét Frankfurtba vissza fog vitetni, így a’ hardenbergi erősség nem sokára megürülend a’ frankfurti áprilisi merény’ foglyaitól. A’ hannoveri hírlap od. ilről következő czikkelyt közöl ’. A’ Journal des Débats' oct. 1. számában egy vezérczikkely foglaltatik a’ magas német szövetséggyülésnek azon végzéséről, mellynél fogva Osnabrück városnak az 133diki alkotmány’ megtartása iránti kérelme visszautasíttatott. Helyesen adja e elő a’Journal des Débats azon tanácskozásokat, mellyek a’ szövetséggyűlés’ kebelében azon alkalommal előfordultaknak mondatnak, nem ítélhetjük meg, titkosak lévén a’szövetséggyülés’ tanácskozásai, ’s ezért meg sem foghatjuk, milly után tudathatnak azok jogszeríleg Francziaországban. Mi pedig magát a’ Journal des Débats’ nézetét illeti: e’ hírlap a’ szövetség’ ama’ határozatának alapját főkép abban találja, hogy a’ szövetséggyülés, Ausztria ’s Poroszország által vezéreltetve, csak arról gondolkozik, miszerint Németország’ egysége Francziaország ellenőriztessék, de a’ népek’ alkotmányainak ügyében legkisebb részt sem vesz. Mi németek meg vagyunk győződve, hogy azon magas gyűlés illy jogkérdésekre nézve egyszersmind a’ jog’ törvényei szerint szigorúan ítél, ’s ennélfogva azon kaján sugalmakat is, mellyeket ama’hirlap e’ gyűlés ellen felhozni merészel, illejéig tudjuk méltánylani. A’ Journal des Débats itt is, egy ismeretes francziaországi pártnak szokott politicája szerint, arra akarja használni az alkotmányos ügyet, hogy az alkotmányos német státusok Ausztriától és Poroszországtól elválasztassanak, szemlátomást azért, hogy egy idegen hatalmasság’ védő karja alá adják magokat. Végre csak mégis át kellene látnia e’ próbatételek’ hasztalanságát,’stb.“ Eszterházy herczeg londoni követ, és fia Miklós herczeg, vd. Ilikén Augsburgban hált, ’s következő nap’ reggelén útját Münchennek folytató. Németország*, Berlin , oct. 4. Számos könyek közt ’s a’ legmélyebb megindulással von a’ császárné búcsút királyi atyjától. A’ király erre azonnal kikocsizott Charlottenburgba, hogy másnap reggel az elutazásnál ’s az ezzel összekapcsolt bucsuzási jelenetnél ne lehessen. Megfogható, hogy a’ mostani elválás mindkettőnek igen nehéz vala, minthogy egy részről az élet’ határaihoz mindinkább közeledő korosság, más részről ingatag egészségi állapot, melly a’ használt szerek által sem állíttathatott egészen helyre, a’ lelket komoly gondolatokkal töltheté el. — A’ tudósítások, mellyek Schwedt- és Stettinből a’ magas utazókról beérkeztek, a’ császárnénak hasonló mély megindulásairól szólnak. Stettinben a’ király’ lányának fogadtatása az ábrándosságig szíves valt. A’ kikötőben olly tolongás volt, hogy alig lehet e rést nyitni. A’ császár és császárné még a’ hajóról is vissza köszöntek az ujjongató népnek.A’ császár még egyszer kiszállt a’ szárazra, ’s megölelte a’ koronaörököst , ki őt elkiséré, közepette a’ tolongó népnek. Egy kis baleset nagy szerencsére adott alkalmat. A’ császárné’, kedvencz ölébecskéje „Ischola“ hajóról elveszett Olaszország 1. Sept. 27dikén Resid basa három fiával ’s ezek’ nevelőjével, egy franczia abbéval, audientián volt a’ pápánál, ki őt azon egész kitüntetéssel fogadó, mellyel a’ keresztény hatalmasságok’ követei iránt viseltetni szokás, vele sokáig mulatott ’s őt és kísérőit gazdagon megajándékozó. A’ basának egy franczia beszéde forog közkézen, melly beszédben ő a’ szultán’ részéről három hónappal ezelőtt Fethi Ahmed basa által szent barátságos indulatokat ismétli, ’s a’ törökországbani keresztény alattvalóknak szabad vallásgyakorlatot ’s minden sérelmeik ellen utalmat igér. Resid basa Florenczen és Velenczén át elutazott Londonba. Resid basa azon alkalommal, midőn Rómában audientián volt, a’ szent atyához következő beszédet tarta frantzia nyelven: „Ő magassága Mahmud szultán nagy örömmel hallotta azon szíves fogadtatást, mellyben szentséged a’ franczia udvarnál levő nagykövetét (Ahmet-Fethi basát) részesíté. Szerencsésnek tartom magamat, hogy alkalmam van, fenséges uralkodómnak ezen érzelmeit nyilványíthatni. — Reményiem, hogy ezen első viszonyok, mellyek szentséged’ rendkívüli hajlandóságának és szeretetreméltó szívességének köszönik eredetüket, egyéb, a’ szent székre ’s az ottomán birodalomra nézve szintolly kellemes mint hasznos összeköttetéseket is fognak magok után vonni. “ — A’ szent atya e’ beszédre a’ legkegyesebb kifejezésekkel válaszolt, ’s értésére adá a’ basának, milly nagyon tudja becsülni azon részrehajlatlan igazságot, mellyel Mahmud szultán az ő tág birodalmában lakó catholicusokat védi, és számol annak tartósságára. Ő szentsége nem mulasztó el, hathatósan szívére kötni Resid basának, hogy a’ catholicusokat pártolja a’ maga uralkodójánál, újra és szívesen kérvén, hogy nevében ajánlaná neki azokat. A’ basát megható a’ kegyes fogadtatás, mellyel ő szentsége megtisztelte, ’s azon ígéretre birá, hogy a’ szent atya’ kivánságit minél foganatosabban és tökéletes megelégedésére fogja teljesíteni. Mezzofante bibornok, a’ szent atya’ rendeléséből, jelen volt ezen audientián, melly alkalommal a’ kölcsönös beszédek’ tolmácsául szolgált. Törökország*, Konstantinápoly, sept. 26. Smyrnai tudósítások szerint az angol hajósereg egyesült a’ kapudán-basa’hajóhadával, és a’ délszaki görögtengernek vette útját. — Mehemed Ali megfizette hátralevő adóját; még a’ mi több, a’ portát teljes engedelmességéről biztosította, e’ biztosítást a’ leghizelgőbb szavakkal kisérvén. Sőt a’ portával Anglia ’s Francziaország közt kötött kereskedési szerződés’ föltételeinek is alájok akarja magát vetni; ellenben tovább is kivánja családja’ számára az uralkodásban*tülöködést. Most már hire van, hogy a’ porta meghagyta a’ kapudán-basának, alkudoznék eziránt az egyiptomi basával. Úgy látszik, na