Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-10-22 / 85. szám

nek Tipperary grófság’ részére egy előkészítő­ társaságot szerkesztetni vala czélja. Ötvenezer ember vala jelen, so­kan lovon. A’gyülekezet békésen oszlott szét. A’ lelkészek’ tanácsára senki sem ivott visszatérte előtt pálinkát. Az oppositioi sajtó’ ismételt állítása, hogy O’ Connel befolyása Izlandra mindinkább hanyatlik, csakugyan való­sulni látszik, mert az agitátornak Izland­ népéhez intézett negyedik levele (Derrynane-Abbeyből, sept. 27 ről) úgy­szólván csak az utolsó parlament ülések alatti magavisele­tének igazolásában áll, tekintettel az izlandi rendszabá­lyokra, kivált a’tizedbilire. Láthatni e’ levélből, mikép­p’ Connell jól tudja, hogy az izlandiak’ várakozásit korán­­sem teljesítette, ’s hogy a’mostani ministerium iránt foly­vást tartó engedelmessége igen rosz néven vétetik tőle. — „Ha a’ ministerek elleni opposition! — úgy mond a’ többi közt — csak legkisebb kilátást is nyújtana nekem egy jobb. igazgatásra: magam is tustint ellenszegülnék; de sőivel kilépésük elkerülhetlenül a’ toryknak cabínetbe-lépését fogná maga után vonni: választásom elhatározott. Én a’ vvsngeket többre becsülöm a’ toryknál, noha koránsem olly jók, mint kívánnám.“ Brunei ur legutóbbi tudósításában a’Themse-Tunnel körüli munkákról megjegyzi, hogy a’ munkások jelenleg inkább a’ tűz mint viz által veszelyeztetnek. A’ kifejlő lég­szeszek hirtelen meggyuladnak, ’s a’ veszélyes gőzök által megfúltak’ felélesztéséhez kevés a’ remény. A’ gyakori explosiók eloltják a’ gyertyákat; a’ tér azonban olly nagy, hogy veszélytől nem tarthatni. A’ jégszeszek a’ folyóból fejlenek ki felül a’ boltozat’ egyik repedésén át. György cambridgei herczeg — mond a’ M. Herald — igen terjedelmes utazásra látszik készülni. Nem csak a’ fontosabb udvarok’ követinél, hanem a’ görög-, török- és­­egyiptominál is (Mehem­ed Ali tudnillik ügyvivőt tart Ang­liában) íratott magának útleveleket. A’ herczeg­’ távolléte három évig tartami. A’ Jamaicából érkezett hírlapok aug. 26ig terjedő tu­dósításokat közlenek, mellyek’ tartalma azonban koránsem örvendetes a’ sziget’ helyzetére nézve. Még mindig nagy f­e­l­in­du­lts­ág ur­a­l­k­o­d­o­tt a’ négerek k­ö­z­t, ’s mind az ültetvényesek mind a’ fehér népség általában aggoda­lomban voltak. A’ napszám’ közelgő meghatároztatásáról még gondoskodni sem lehete. Némelly esetekben a’ nége­rek 2 shilling és 6 pence napszámért dolgoztak , mi igen soknak tartatott, mivel az ültetvényesek ’s maga a’ kor­mányzó is olly vélekedésben voltak, hogy 1 shilling és 8 pence a’ maximum. Sőt némelly négerek 10 dollárt is kértek, ’s a’ czukornak a’ tengerparthoz viteléért 1 shil­linget és 8 pencet egyegy mérföldre. Egy bors-ültetvény’ birtokosa felét ígérte a’ termésnek, csak hogy betakarít­hassa; de a’ négerek nem fogadták el. A’ városok napon­kint telvék négerekkel, kik dologtalanul őgyelegnek az utczákon és piaczokon. Reményük azonban, hogy a’ né­gerek nem sokára engedni fognak, mert mihelyt telkei­ken az élelem elfogy, kénytelenek lesznek magokat az ültetvényesek’ kivánatához szabni. Egyébiránt a’ felindult­­ságot, mint mondják, igen nevelte bizonyos baptista­ térí­­tők’ éretlen buzgalma. De mer azából kedvezőbben hang­zanak a’ tudósítások; ott a’ négerek majd minden ültet­vényen ismét elkezdék munkáikat; a’ munkabér ugyanott általában 8 dollár volt havonkint lakással és kerttel. A’ kormányzó által ottan tett körutazás és a’ négerekhez in­tézett levele okozták, úgy látszik, e’jó következést. Nem olly örvendetes hirek érkeznek Bar­badoes­, Trinidad­es Grenadából. A’ ministeri lapok hiszik azonban, hogy az ezen szigetekből ’s Jamaicából küldött tudósítások­ban a’ sötét színek kissé erősen vannak előadva, az ültet­vénybeli munkákban keletkezett pillanatnyi zavar’ vétkét pedig nagy részben magokra az ültetvényesekre is hárít­ják , mivel ezek nemhogy nyájasan bánnának a’ négerek­kel, még azzal fenyegetik őket, hogy házaiktól elűzik, ha az élejökbe szabott feltételeket el nem fogadják. Egy tartományi hírlap megjegyzi, hogy Perier testvérek, ha követelésüket megnyernék, ezáltal legalább is 5 millió frankot kapnának, minthogy a mai vádlott czikkelyt az Eu­rope- ból mintegy 50 más franczia hírlap­ vette föl. Uránból *sept. 26ról írják : „Bebizonyodik, hogy Abd­­el-Kader seregei Ain Maideh előtt megverettetének; az arab hadisereg sok embert és sok hadiszert vesztett. Az emir’ párthívei ugyan azt mondják, hogy a’ tedjinik (Ain Maideh’ fő emberei) a’ különböző ágú marabatok’ közben­járása által azon kéréssel folyamodtak, hogy vétetnének fel az új szultán’ alattvalói közé. ’S ez nekik megengedte­tett, mondják, minélfogva barátságos egyezkedésre lép­tek. De ez merő költemény,­ a’ tett dolog inkább az, hogy Abd-el-Kader kényszerítve volt az ostrommal felhagyni ’s Ain Maideh’ elfoglalhatásáról, hol tetemes pénzeket re­mélt találni, lemondani. A’ sivatag’ lakói, kik eleinte ré­szére látszottak hajlani, az ostromlott városnak segítsé­gére siettek, mi az arab expeditio’ vereségét határza el. Még körülményes részletek váratnak ez esetről, melly felette fontosnak tekintendő. Erős csapás ez, mellyet Ain Maideh’ harezos népsége Abd-el-Kader’ hatalmán ejtett. Az utóbbi, már nem tarthatván párthíveit zabolán, azon re­ménységgel biztatja őket, hogy nem sokára ismét h­ada­­kozandnak a’ hitetlenek ellen. Ez csak azt mutatja, milly zavarban van az emir. Mindazáltal azon tudósítás, hogy némelly népágok lovakat adtak el az afrikai lovasságnak, igen felháborító ’s ez ellen a’ legszigorúbb parancsokat adó ki. Francziaország*. A’ Moniteur oct. 9. következőt jelent. ,J­onaparte Lajos Schweizot elhagyta. Ezen tudósítás telegrafon és nem futár által érkezett Párisba.“ — A’ Moniteur5 ugyanezen száma a’ Commercet azon tudósítását, miszerint Aymard general a’ parancsnokságtól fölmentetett, következő szavak­kal erősíti: „Báró Aymard general, ki néhány nap óta igen beteges, a’ parancsnokságtól fölmentetését kérte. Helyébe Schram vicegróf lépendő. — A’ Constitutionnel bizonyos­nak mondja, hogy Bonaparte Lajos’ Schweizból távozzának hírére a’ sereggyű­jtés felfüggesztetett. A’tengeri városok’meghatalmazottjai által a’királyhoz intézett felirat egy 100 kilogr. gyarmati czukortól 20 frank­­nyi vámleszállítást tárgyaz, mind addig, mig egy alkotandó törvény ugyanegy lábra nem állítja az adót a’ répaczukoré­­val. A’ felirat erő­ de egyszersmind tiszteletteljesen van ír­va, ’s nem foglal magában semmi fenyegetést a’ kereskedési kamarák’ részéről, hogy ezek munkáikkal felhagynának. A’ Journal du Commerce szerint egyébiránt Malé­ gróf azt nyilatkoztató: habár az egész világ’ meghatalmazottjai jönnének is Parisba’s itt egész életök’ fogytáig maradnának, mégsem fogja magát egy vámleszállító rendelet’ kibocsá­tására hivatni,­ hanem legfálebb megígérni, hogy a’ parla­ment’ elébe eziránt törvényjavaslat fog terjesztetni. . Feh­ér testvéreknek több hírlapok ellen indított pere he­ves vitatkozásokra adott alkalmat. A’ vádlott hírlapok azon elvre hivatkoznak, hogy a’ halottak a’ történetírás’ köré­be tartoznak’s igy a’ felőlöki ítélet rágalomvád’ tárgya so­ha sem lehet. A’ National több, illy értelmű törvényes íté­leteket idéz; egyszersmind azon tett dologra is emlékeztet, miképen Janin Gyula (a’ „Barnave“ czimír irat’ szerzője, mellyben a’ mostani király’ atyjával olly rútul bánátik) nemcsak nem üldöztetek, hanem utóbb Lajos­ Files saját kezéből kapta a’ becsületlegio’ keresztjét. „Hát a’ Perier­­ház (hozzáteszi a’ National) olly feníléfázó lenne, hogy érzékenyebbnek mutassa magát, mint az Orléans-ház?“ —■ Jél­­anyolország. Egy haragossai levél od­. Skáról, a’ bayonnei Phare-ban, jelenti, hogy Parth­­ias general Cabreral seregeitől Maella és Caspe közt (Alsó-Arragonia’ keleti részében) megtámadta­­tott és megverettetett; sőt hite volt hogy maga Pardinas is fogságba esett; mások szerint a­ csatában veszett el, vagy kétségbeesésből magát főbe lőtte; ezen tudósításhoz a’ Phare azon igen való ’s az ő szájában nem gyanús észrevételt teszi, hogy Arragonia a’ christinók’ ügyére nézve el van veszve ’s hogy a’morellai eset óta ezen tartományt „második Navarrá­­nak“ lehet tekinteni. — Van Halén a’ középponti sereg’ pa­rancsnokságát átvette; két hadi segéd, kiket Espartero külde, van nála — A’ Gazelle de France szerint, ki, mint írja, határszéli levelezőjétől Cabrera’ fentebb érintett új győzel­me felől tudósítást kapott, mellyben — hihetőleg igen túl­vitte­n­ — a’ megveretett ’s csaknem egészen tönkre tett ch­ri­­stino csapat’ ereje 4000 emberre tétetik; mint mondják, a’ christinók dühökben saját vezéreikre lőttek. Cabrera az üt­közet előtt ezen pár szavat intézte katonáihoz: „Katonák! Gondoljátok meg, hogy az anyám itt­hen fegyvereink’ győ­zelmiért imádkozik.“ A, Pardinas alatti christinai csapat’ vereségéről a’ Ga­­­zelle de France f. h.­lökéről következő tudósítást közöl Olo­­ronból October’ Okáról: „Egy saragossai futár, ki párisi út­jában ezen keresztül ment, azon tudósítást hozta, hogy Pardinas’ osztálya f. h. okán Caspe és Maella közt Cabrera által semmivé tétetett. — Pardinas hadi gyakorlatokat tett, azon szándékkal, hogy Fayonnál az Ebron átkeljen, Fal­­cetot (Cataloniában, hol az ólombányák vannak), mellyet Cabrera tarta megszállva, felszabadítandó. A’ carlosi gene­ral, az ellenség’ mozgalmairól pontosan tudósítva, Móránál átszállt az Ebron, hirtelen mozdulás által jobb szárnyán, utolérte Pardinas’ osztályát ’s ezt olly hevességgel támadta meg, hogy ez, a’ morellai fényes győzelemtől még ittas el­lenségnek nem birt ellentállni. Pardinas general veszve látván szép osztályát, e’ szerencsétlenség felett kétségbe­esetten ragadó meg egyik pisztolyát ’s magát főbe lőtte. — Ezen a’ középponti hadsereg’ legtökéletesb osztályából ’s némileg egyetlenből Arragoniában, csak h­usz lovag’s né­hány gyalogos szabadult meg; a’ többi vagy megöletett vágy fogollyá lett.“ Saragossa, oct. 4. Pardinas general’ megveretése és halála a’ caspei hadi kormányzó által San Miguel gene­­ralnak hivatalosan tudtára adatott. Saragossa ezen eset’ következtében a’ legélénkebb ingerültségben mutatkozott. A’ nép az utczákon futkozva kiáltozó: „Le a’ ministerek­kel!“ Igen komoly nyugh­atatlanságoktól tartottak. A’ható­ságok sietséggel minden hatalmaséban lévő óvó rendszabáso­kat megtevőnek. Néhány piaezon ’s a’ főutezák elején ágyúk valónak felállítva. — A’ carlosiak Alsó-Arragoniában és Éjszak-Valenciában egy formaszerinti kormányt alakúnak. — Narvaez general még mindig Manchában van ’s békítő rendszerét számos kivégeztetésekkel folytatja. A’ Sentinelle des Pyrenees, bővebb részletek nélkül, egy uj csatáról szól, melly odt. 3kán a’ christinók és car­losiak közt El Perdon mellett (hol Aláír veretett meg sept. 19kén)­ez úttal a’ christinokra nézve kedvezőleg történt, ’s a’ parton tolongó nagy tömegben eltévelyedett. Mihelyt ez köz tudomásra jött, ezeren indulónak a’ kis állat’ felke­resésére. Végre egy fiatal leányzó, egy szegény árva, meghozó a’ kis szökevényt, ki a’ tolongásból az ő lábai­hoz menekhetett. Huszonöt aranyból álloti ajándék vala jutalma, kiházasítási költségein kívül, minthogy a’leány­zó jegyben jár , de az első segedelem’ hiánya miatt férj­hez nem mehetett. Mainz, oct. 5. Mal­ét political fogoly (a’ frankfurti­­ támadásból) fog innen, a’ hardenbergi erősségből, négy nemzetiőr’ ’s egy biztos’ kíséretében egy omnibusan Bré­mába vitetni, onnan Éjszakamerikába, ön választásuk’ országába, szállíttatandók. Ezen átszállítás Frankfurt vá­ros’költségein történik, ’s mint hallani 4000 forint fordítta­­tik reá. A’ politicai foglyok’ maradványa aztán itt még csak nyolczra menend, kik közül kettőnek már ez évben folyik le büntetési ideje, midőn a’ többi alkalmasint ismét Frankfurtba vissza fog vitetni, így a’ hardenbergi erősség nem sokára megürülend a’ frankfurti áprilisi merény’ foglyaitól. A’ hannover­i hírlap od­. ilről következő czik­kelyt közöl ’. A’ Journal des Débats' oct. 1. számában egy vezérczikkely foglaltatik a’ magas német szövetséggyülés­­nek azon végzéséről, mellynél fogva Osnabrück városnak az 1­33diki alkotmány’ megtartása iránti kérelme vissza­­utasíttatott. Helyesen adja e elő a’Journal des Débats azon tanácskozásokat, mellyek a’ szövetség­gyűlés’ kebelében azon alkalommal előfordultaknak mondatnak, nem ítélhet­jük meg, titkosak lévén a’szövetséggyülés’ tanácskozásai, ’s ezért meg sem foghatjuk, milly után tudathatnak azok jog­­szerí­leg Francziaországban. Mi pedig magát a’ Journal des Débats’ nézetét illeti: e’ hírlap a’ szövetség’ ama’ ha­tározatának alapját főkép abban találja, hogy a’ szövet­­séggyülés, Ausztria ’s Poroszország által vezéreltetve, csak arról gondolkozik, miszerint Németország’ egysége Francziaország ellen­őriztessék, de a’ népek’ alkotmányai­nak ügyében legkisebb részt sem vesz. Mi németek meg vagyunk győződve, hogy azon magas gyűlés illy jogkér­désekre nézve egyszersmind a’ jog’ törvényei szerint szi­gorúan ítél, ’s ennélfogva azon kaján sugalmakat is, mellye­­ket ama’h­irlap e’ gyűlés ellen felhozni merészel, illejéig tudjuk méltánylani. A’ Journal des Débats itt is, egy isme­retes francziaországi pártnak szokott politicája szerint, arra akarja használni az alkotmányos ügyet, hogy az al­kotmányos német státusok Ausztriától és Poroszországtól elválasztassanak, szemlátomást azért, hogy egy idegen hatalmasság’ védő karja alá adják magokat. Végre csak mégis át kellene látnia e’ próbatételek’ hasztalanságát,’stb.“ Eszterházy herczeg londoni követ, és fia Miklós herczeg, vd­. Ilikén Augsburgban hált, ’s következő nap’ reggelén útját Münchennek folytató. Németország*, Berlin , oct. 4. Számos könyek közt ’s a’ legmélyebb megindulással von a’ császárné búcsút királyi atyjától. A’ király erre azonnal kikocsizott Charlottenburgba, hogy másnap reggel az elutazásnál ’s az ezzel összekapcsolt bucsuzási jelenetnél ne lehessen. Megfogható, hogy a’ mostani elválás mindkettőnek igen nehéz vala, minthogy egy részről az élet’ határaihoz mindinkább közeledő ko­rosság, más részről ingatag egészségi állapot, melly a’ használt szerek által sem állíttathatott egészen helyre, a’ lelket komoly gondolatokkal töltheté el. — A’ tudósítások, mellyek Schwedt- és Stettinből a’ magas utazókról beér­keztek, a’ császárnénak hasonló mély megindulásairól szólnak. Stettinben a’ király’ lányának fogadtatása az ábrándosságig szíves valt. A’ kikötőben olly tolongás volt, hogy alig lehet e rést nyitni. A’ császár és császárné még a’ hajóról is vissza köszöntek az ujjongató népnek.­­A’ csá­szár még­ egyszer kiszállt a’ szárazra, ’s megölelte a’ ko­ronaörököst , ki őt elkiséré, közepette a’ tolongó népnek. Egy kis baleset nagy szerencsére adott alkalmat. A’ csá­szárné’, kedvencz ölébecskéje „Ischola“ hajóról elveszett Olaszország 1. Sept. 27dikén Resid basa három fiával ’s ezek’ neve­lőjével, egy franczia abbéval, audientián volt a’ pápánál, ki őt azon egész kitüntetéssel fogadó, mellyel a’ keresztény hatalmasságok’ követei iránt viseltetni szokás, vele sokáig mulatott ’s őt és kísérőit gazdagon megajándékozó. A’ ba­sának egy franczia beszéde forog köz­kézen, melly be­szédben ő a’ szultán’ részéről három hónappal ezelőtt Fethi Ahmed basa által szent barátságos indulatokat ismétli, ’s a’ törökországbani keresztény alattvalóknak szabad vallás­gyakorlatot ’s minden sérelmeik ellen utalmat igér. Resid basa Florenczen és Velenczén át elutazott Londonba. Resid basa azon alkalommal, midőn Rómában audi­entián volt, a’ szent atyához következő beszédet tarta fran­­tzia nyelven: „Ő magassága Mahmud szultán nagy öröm­mel hallotta azon szíves fogadtatást, mellyben szentséged a’ franczia udvarnál levő nagykövetét (Ahmet-Fethi basát) részesíté. Szerencsésnek tartom magamat, hogy alkalmam van, fenséges uralkodómnak ezen érzelmeit nyilványíthatni. — Reményiem, hogy ezen első viszonyok, mellyek szent­séged’ rendkívüli hajlandóságának és szeretetreméltó szíves­ségének köszönik eredetüket, egyéb, a’ szent székre ’s az ottomán birodalomra nézve szintolly kellemes mint hasznos összeköttetéseket is fognak magok után vonni. “ — A’ szent atya e’ beszédre a’ legkegyesebb kifejezésekkel válaszolt, ’s értésére adá a’ basának, milly nagyon tudja becsülni azon részrehajlatlan igazságot, mellyel Mahmud szultán az ő tág birodalmában lakó catholicusokat védi, és számol annak tartósságára. Ő szentsége nem mulasztó el, hathatósan szí­vére kötni Resid basának, hogy a’ catholicusokat pártolja a’ maga uralkodójánál, újra és szívesen kérvén, hogy ne­vében ajánlaná neki azokat. A’ basát megható a’ kegyes fogadtatás, mellyel ő szentsége megtisztelte, ’s azon ígé­retre birá, hogy a’ szent atya’ kivánságit minél foganato­­sabban és tökéletes megelégedésére fogja teljesíteni. Mez­­zofante bibornok, a’ szent atya’ rendeléséből, jelen volt ezen audientián­, melly alkalommal a’ kölcsönös beszédek’ tolmácsául szolgált. Törökország*, Konstantinápoly, sept. 26. Smyrnai tudósítások szerint az angol hajósereg egyesült a’ kapudán-basa’hajóha­dával, és a’ délszaki görögtengernek vette útját. — Mehe­­med Ali megfizette hátralevő adóját; még a’ mi több, a’ portát teljes engedelmességéről biztosította, e’ biztosítást a’ leghizelgőbb szavakkal kisérvén. Sőt a’ portával Anglia ’s Francziaország közt kötött kereskedési szerződés’ föltételei­nek is alájok akarja magát vetni; ellenben tovább is kivánja családja’ számára az uralkodásban*t­ülöködést. Most már hire van, hogy a’ porta meghagyta a’ kapudán-basának, alkudoznék eziránt az egyiptomi basával. Úgy látszik, na

Next