Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-11-26 / 95. szám

tási jogokkal úgy, mint az őseikről rájok maradott, élje­nek. Ezen valójában hazafi kebelből származott üdvözlet­es felszólító beszédre a’ új Rendek’ nevében Bar­­ka Károly főjegyző úr felele; valóságos szabad választás követe ezen felszólítást, még pedig a’ múlt országgyűlés’ peldájára tit­kos levelkek által azon czélra készített ládacskában. Meny­nyire felelt meg ezen választás a’ köz óhajtásnak, ah­­ol ke­zeskednek a’ többséget, de tökéletes többséget nyertek közt Mikó György gr., Mikes János grHorval­t Albert, Apor József­­ , Kun József gr. ’stb. előforduló derekek nevei, biztosít továbbá azon egyesség is, melly az egész gyűlés alatt a’ nj Rendek közt uralkodok, melly lelre minden más érdekektől, csak a’ haza’, fejedelem’ jólletlett ’s igen természetesen ennek főalapja a’ törvények’ megtartásáért buzga. A’ mag el van vetve, a’ jövendő fógja gyümölcsét megertelni. Hogy az egész gyűlés a’ közjóért, haza ’s emberiség’ jóllétiért legyen, a’ pesti szerencsétlenek’ szá­mára, ezen gyűlést megelőzőleg oct. 28 dikán estve, fényes tánczvigalom adalék, mellyet ő mag a főkorm.­széki biz­tos úr is személyes megjelenésével szerencséltetni méltóz­tatott. — (Érd. Ilkrs.) Az alsó-símén­falvi nemes székely ifjúság egye­sületbe állván össze, fő figyelmet ébreszte benne a’ szám­vetés’ és földmérés’ tudománya, mellynek tökéletesítésé­re az egyesületi szálláson néhány fekete táblái minden­kor készen állnak; tanulja a’ helyesírást; gyakorolja ma­gát kérelem-levél, kötelezvény, bizonyítvány, nyugtatvány ’s több illyesnek törvényes és tudományos alakban készíté­sén ; •—ezeken kívül pedig, mint buzgó keresztény, az iste­ni dicséretek’ éneklésében iparkodik tökéletesülni. Hogy pedig az eddig olly hiányos mezei gazdaság itten bármi gya­rapodást vegyen, kiterjed az intézet’ gondoskodása eleven­gyepük’ készítésére, legfinomabb gyümölcsfák’ szaporítá­sára, a’ pityóka-(burgonya-) termesztés’ nagyobb divattali űzésére, mindennemű takarmány’ csinos és kellő rendbe­szedésére, gazdasági eszközök’ lehető legjobb móddali tar­tására, roskadozó épületek’ jobb karba helyzésére, haszon­talan és fölösleg költekezés’ gátlására, részegítő italok’ szabályozására, pénzes koczka- é s kártya-játékok’ eltörlésé­re. Kíván barátja lenni az emberiségnek közelebbről az ál­tal, hogy ha valamelly részvényes kérelmével az illető he­lyen megkeresi, jelentvén akár építésbeli akár egyéb gaz­dasági szükségeit, biztosságot nevez ki az egyesület, melly a’ kérelmező’ ügyét ellássa, és ha építtetni kíván, az alko­tandó épület­ helyét, legjobb móddali állását, szomszédsá­git és egyéb körülményit elhatározza, arróli munkálatát be­nyújtván a’biztosság az egyesületnek, a’ kerelmesnek annyi napszámbeli segedelem adatik, mennyit az egyesület szük­ségesnek lát, ’s mind a’ biztosság’ munkálata szóról szóra, mind pedig a’ segedelmezők’ neves emlék’ okáért a’segedel­­mezési jegyző által jegyzőkönyvbe iktattatnak. Hasonlag ha valamelly részvényesnek igavonó barmai szerencsétlen­ség által elpusztultak, azok’ ára rovatai szerint az egyesü­let’ tagjai közt fölvettetik, és igy a’ történt kár’ mennyisé­ge bármi részben kevesíttetik. Így czélja és haszna a’ köz­ségre hat vissza. Eddigelé ezen fölhozott siménfalvi egye­sület 54 tagból áll. Minden tag tartozik valamit fizetni, mi­dőn az intézetbe lép. Mintegy három évnegyed alatt, mióta már az egyesület fenáll, munkálatja’ sikere gazdasági te­kintetben az volt, hogy egy darab berket lelkes iparral ki­irtott ’s termesztett törökbuzát, mellynek árával pénztára szépen fog növekedni; ezenkívül a’ határban két igen ne­vezetes forrást, mellyek majd elpusztulva süllődének, is­mét közhasznúvá tett. fFls. Ujsoly.­ Ausztria. * B­é­c­s , nov. 20. Ma indulnak el Károly Főherczeg­ fiai őrhelyeikre. Lilienberg gróf dalmatiai kormányzó és fő szertármester minden órán ide váratik. Hadi segédje már meg­érkezett. Cattaroi legújabb hírek szerint a’ montenegróiak a’ határszélekről egészen visszavonultak ’s védelmi állomásba helyezték magokat. Ezen hirtelen fordulatnak oka nem egyéb, minthogy kapott parancsok után ausztriai és török seregek közösen egész a’ montenegrói határszélekig nyomultak elő. A­ dalmatiai kormányzó három hétig szándékozik itt maradni, ’s valószínűleg parancsokat kapand, mellyekhez magát, ha­sonló esetekben tartamtja. — Tegnap iszonyú embertömeg’ tódulása közben, az országos törvények szerint olvastatott fel a’ városház' piaczán halálos ítélete azon gyilkosnak, ki tavaly egy jóbirtokú özvegyet a pinezében megfojtott ’s az­tán saját kezével felakasztott. Minthogy ez az első kivégzés e’ császári városban Ferdinand Császár' trónralépése óta, felette nagyszámú nézők tódultak egybe. — Salzburgi ma­gányos levelek szerint f. h. Inkáról veszik észre, hogy a’ még ottmaradt spanyol királyi család’ részéről elutazási készü­letek léteznek. — Mondják, hogy don Sebastian infansné don Carlos ifjabb fiaival Florenzbe menend. Linz, nov. 6. Tegnap délután itt a’ kormányzó’ és igen számos közönség’jelenlétében, az Es­ther Wyss és tár­sai’ műhelyeiben Zürichben készült Sophia gőzhajó vízre bocsáttatott. Ez a’ legelső vaspléh-hajó a’ Dunán, melly folyamra, sekélyei miatt, ez alkat leginkább alkalma­tos ’s azért hamar fel fog kapni. 152 lábnyi hoszuság és 20 lábnyi szélesség mellett e’ hajó’ tömege csak 500 má­zsát nyom, mindazáltal elég erős a’ tetemes erejű gépe­­lyek’ megbizására, ’s egy csepp viz sem szivárog bele. Minthogy Ayrey professor’ találmánya által az éjszakta’ hamis fordulása a’ vaspléhhajókon elháríttatik, méltán várható, hogy illyetén hajók’ építése, számos hasznaiért tengeri hajókra is, mind gőzösökre mind vitorlásokra, ki fog terjesztetni, miből legfontosb eredmények remélhetők. Florenz, nov. 8. Azon még elláthatlan követke­­zésű hasznokhoz, mellyek a’ mailandi koronázásból nem csak a’ lom­bard-velenezei statusra, hanem egész Olaszországra e­­redhetnek, bizonyára mint nem legcsekélyebb számíttathatik az is, hogy a’ Császár Mailandban voltakor Lombardia’ könyvárusaitól egy kérelmet fogadott el, mellyben ezek az irói sajátjogot a’ Császár’ pártfogásába ajánlják, azon haszon’ tekintetéből, melly egy e’ végre Olaszország’ fő­városai közt kötendő egyezésből az olasz literaturára háram­­lanék. Ha majd elérendi Olaszország azon időt (’s ez or­szág’ jelenében valamennyire bízva ki ne lássa, hogy az kö­zéig?), melly az utánnyomást a’ vadság’ találmányának bé­lyegzi, világosabban átlátható lesz, milly nemes módon tisz­telé meg az olasz nép illy kérelmével a’ nagyszerű közbo­csánat’ Adóját. Nem titkolható, milly nehézségek szegülnek illy terv’kivitele' ellenébe ; de Né­metors­zág’legújabb pél­dája van szem előtt, melly országban a’ szilárd akarat egé­szen más akadályokat hárított el. A’ Gazella di Venecia szerint Császár Ő Felsé­ge tekintvén, hogy a’ remekművei által halhatatlanná lett Titian festőnek még eddig hozzáillő emlék nem emeltetett, od­.­lékén költ legfensőbb határozatánál fogva Alkirály Ő Fenségének legkegyelmesebben rendelni méltóztatott, ho­gy a’ nagy művésznek egy illy emlék carrari márványból emel­tessék ’s ennek kivitele velenczei művészekre bízassák. — Ez emléket, mellynek templomban vagy más alkalmas he­lyen kell fölállíttatnia. Ő Felsége Velencze városnak adja ajándékul. Ő­cs. fensége az orosz koronaörökös nagyherczeg, ki hét napi tartózkodás után Mailandot nov. lükén elhagyta, sokan Borodinsky gróf álnév alatt Velenczébe megérkezett. Bécs, nov. 23. Reményük Francziaországban , hogy a legközelebbi kamarák a" közlekedések’ rendezésével fog­­lalkozandanak, mert mindenki meg van győződve, mikép a nélkül teljes lehetsen a’ köz­jóllétet emelni, és sok részről gáncsolják, hogy Anglia’ ’­ Éjszakamerika’ példáját követni olly sokáig késedelmeztek. Ez utóbbi kivált hihetetlen dol­gokat vitt véghez, ha Francziaországgal összehasonlíttatik, mert az éjszakamerikai státusok még az ISI-dik évi crisis’ idején csatornákkal ’s úgyszólván egy jó országuttal sem bír­tak; elzárva az angol hajóhadak által, nem közlekedhettek Európával és Indiával, sőt még maguk az egyes státusok és városok között sem létezett összeköttetés; az éjszakamerikai kereskedés meg volt semmisítve, miből általán­os bukás kö­vetkezett. Milly messze sietett akkor Francziaország­ köz­lekedési rendszere az éjszakamerikai előtt, ’s mégis mi ez most amahhoz képest­? Mi annál szomorítóbb Francziaország­­ra nézve, mivel ez közlekedésinek tökélyesítése végett mind­inkább terhelteték adókkal, míg ezek Éjszakamerikában nagy részint a privát speculatiok’ művei. Egyébiránt Francziaor­szágban meg vannak győződve, hogy valamig az általán­os nevelésügy jobban nem lesz igazgatva, mindaddig valóságos „nemzeti munkásság’“ kifejtését sem lehetene az országban reményleni, melly az éjszakamerikaihoz hasonlítana. Éjszak­amerikában tudnillik a’ nevelés’ alapja : „munkakedvet“ ger­jeszteni az ifjúságban; az amerikai néptanítók ezt mondják a’ szegényebb gyermekeknek: „Dolgozzál, és tehetős em­ber válhatik belőled.“ Ennélfogva az amerikai szegényebb ifjú jobbára annyit dolgozik 18 esztendős korában évenkint, mint a’ mennyire Európában egy hadi vagy polgári tisztnek esztendei fizetése megy; ő annak egy részét megtakarítja, és miután több évig dolgozott, nagy summákat tett félre: most vagyonos, jó házat tartó és gyakorta képes valamelly na­gyobb vállalathoz állani, mellynél sokszor teszi szerencséjét. Ezen elve az amerikai népnevelésnek azon szép haszonnal jár az emberiség javára, hogy a’ statusok’ szegényebb polgárai­nak erkölcsi kiművelésére munkál; mert itt midenki tudja ifjúságától fogva, hogy minél nagyobb szorgalma, annál rendesebb életmódja; minél jelesbek ismeretei a’ gyakorlati tudományokban , annál nagyobbá kell lenni jóllétének, hite­lének, hatáskörének is; a’fiatal munkás ennélfogva gyakor­ta rendes , józan, erkölcsi életmódot követ; korosabb nap­jaiban többnyire mint jó családatya gyermekeit ismét tisztes polgárokká ’s becsületes emberekké neveli, és pedig úgy, hogy Éjszakamerikában több igen tisztelt családnak egész nemzedékei tartoznak a’ munkás osztályhoz. — De itt a’ gazdagabb családoknál is áll ezen elv a’ nevelésben : „Tanulj dolgozni, mert azáltal fogod vagyonodat szaporíthatni, a’ szegénységnek kenyeret szerezhetni, nagy vállalatokat igaz­gathatni, tiszteletet érdemelhetni, függetlenségedet megőrizhet­ni ’stb.“ E’ nevelésmód által tehát „munkásság“ uralkodik a’ társaság’ minden osztályinál (mellyekhez a’ néger rabszol­gák nem számíttatnak), melly munkásság Francziaországban nem fog feltaláltatni, mig itt „munkakedv és erkölcsiség“ nem lesznek a’ nevelés’ czéljai. — Jelenleg Francziaország­ban sokan foglalkoznak a’ vasgyártás’ tökélyesítésének esz­méjével. A’ vasgyártás 1820tól 1834ig ugyanazon állás­ponton volt; 1834 óta valamivel emelkedett. Ezen, az országra nézve olly fontos műiparág­ emelésére eddig elő­vett eszközök nem nagy eredményeket szültek. Most az­iránt létetett javaslat: állíttatnék fel részvényekre egy „min­­ta-hámormű“ (Jorge-modèle) azon nemben, minőben már két illyen intézet állott fen a’ császárság’ idején , melly in­tézetekben a’ bányamérnökök taníttattak, mellyek azonban csakhamar létesü­lésök után az 1814— 1815diki hadi tör­ténetek által semmivé lettek. A’ munkák’ vezetését vala­melly tapasztalt angol’ igazgatására akarják bízni, kinek vezérlete alatt fiatal belföldiek képezhetik ki magokat. Ezen intézet’ haszna igen nagy lehetne, mind általában az ország­ra, mind pedig pénzbeli tekintetben magára a’ részvényes­­társaságra is, mivel a vasnak épületekre, hidakra, vas- Utakra, kertkerítésekre ’stb. fordítása naponkint növekszik s még jobban is fogna növekedni Francziaországban, ha úgy értenének ott a’ vas’ feldolgozásához, öntéséhez ’stb. mint Angliában; tetemes fontosságú volna e’ mellett Fran­­cziaországra nézve, folytatni azon próbákat, mellyek itt a’ „faszénnek“ munkák körüli használására már tétettek. __ Mi a választási reformot illeti, többen a’ hírlapok közül kö­vetkezőt mondanak róla: Nem csak a’ választási, hanem egy általányos reformot kell kívánni; mert mindenütt ren­detlenség uralkodik: a’ községben, a’ kamarákban, az igaz­gatásokban, a’ tudományok’ egyetemében, az egész sta­tusban. e*** Nagybritannia, London, nov. 10. Tegnap, mint nov. 9kén, volt a’ lordmayor-nap, azaz ünnepélyes beiktatása a’ jövő eszten­dőre választott londoncityi lordmayornak es L. Wilson Samu­nak. A’ látni vágyók’ sokasága, melly oda tolakodott, ke­vesebb volt mint az előbbi években, kevésbbé tekintetes; a’ St.­Giles ’s más hasonló városbeli „mosdatlanok“ tevék a’ többséget, mellynél nem hibázhatott, hogy a’ ma külö­nösen szolgálatra kész rendőrség’ törekvései’ daczára, több apróbb balesetek történtek zsebkendőkkel, szelenczékkel ’s más hasonlókkal. — A’ szokott megjelenések után a’kincs­tár-kamarai törvényszék előtt a’ menet a’ Guildhallba tért vissza, hol az uj lordmayor ’s az uj sheriffek a’ szokott nagy ebédet adok, mellynek nagyszerű ételeit és italait a’ hírla­pok mint mindig, részletesen írják le----Azt is megjegyzik még a’lapok, hogy Lajos­ Napoleon hg. ezen ünnepeidre előt­te való nap incognito Leamingtonból Londonba megjelent, Blackfriars fogadóban volt szállva, hol az egész menetet a’ szárazon’és vizen szemlélhette. Midőn a’ rendőrség törekvők kocsijának a’ tömegen át utat nyitni, ráismertek, ’s hangos kiáltozásokkal ü­dvözlék: „Long live Prince Napoleon!“ „Bonaparte for ever!“ sőt nehány szózat kiáltá: „Vive l’Em­­pereur!“ mi a’ Gazelle de Francénak azon észrevételre ada alkalmat, hogy most már tudhatni, mit jelentsenek az an­golok’ ellenkiáltásai Souls marsainak ’s hallgatásai Nemours herczegnek megjelentekor. Lajos herczeg lödikén reg­gel Leamingtonba visszatért, hol egy házat több hetekre kibérlett. November’ fidikán Izlandban Kan­túr , város’ lakosi O'Connellnek vendégséget adtak. Négy angol mérföldnél to­vább mentek elejébe részint gyalog, részint majd 200 ko­csin és taligán. A’városhoz egy mérföld­nyíre a’ nép O'Con­nell’ kocsijából a’ lovakat kifogta, ’s maga huza azt a’ vá­rosba. Ebédfölötti beszédében O’Connell azon nézetét fe­jezé ki, hogy az angol reformerek gyávák és háladatlanok voltak az izlandi nép iránt, melly őket részökre a’ reform’ létrehozásában segítette. Erre előszámlálá Izland’ kivána­­tit, terjedelmes’ képviseletet az országos parlamentben, testületi újítást ’s a’ tizedek’ eltörlesztését. Hogy ő a’ tized­­bili’ vitatásakor az elsajátítás’ elvétől elállótt, ennek ment­ségéül azt adá, hogy e’ záradék által a’ főegyház’ szüksé­gein kívüli fölösleg csak 14 vagy 15 év múlva fogott volna a’ közös népoktatás’ javára fordíttatni, míg most az adót felényi idő alatt egészen el fognák törleszteni. O’ Connell így végző beszédét: „Keljetek fel országotokért, izlandiak! Ez országnak rátok szüksége van. Az angolok vadállatok­nak és ördögöknek neveznek titeket; mutassátok meg ne­kik , hogy ez rágalom! “ „Brougham lord“, igy ír a’ M. Post, „mindig hires volt ugyan mint jó társalkodó, de még ritkán mutatkozott ezen tekintetben olly kedvezőleg, mint ez utóbbi napokban Wel­­lington herczeg’ ebédjeinél Wallmer kastélyban, hol szeszé­lyes észrevételei által, azon megégetések felett, mellyek vele, Melbourne és Glenelg lordokkal,történtek Canadá­­ban, az egész asztalt megkaczagtatta. Ő lordságának ezen nyájassága és eredetisége, most midőn egészségállapotja annyira megerősödött, társalkodását épen olly keresetté, mint mulatságossá teszi.“ Hire van, hogy Brougham lord egy levél miatt, mely­­lyet hozzá Melbournes lord irt, ’s mellyben a’ ministerelnök az excancellart parlament­ beszédeiben tett hibás közlemé­nyekért vádolja, Doverből a’ fővárosba jött, hogy — mint a’ M. Post mondja — a’ ministert vagy levelének vissza­vételére bírja, vagy párviadalra hívja ki. Francziaország 1. A’ Moniteur f. h. sokáról következő diplomatái kine­vezéseket jelent: Montebello herczeg követté neveztetik a’ két Sicilia’ királyához; Mortier báró követté a schweizi szövetséghez; Bois-le-Comte báró rendkívüli követté és felhatalmazott ministerré Németalföld’ királyához; végre Bu­­rignot de Varennes báró rendkívüli követté és felhatal­mazott ministerré Portugália’ királynéjához. Toulon, nov. 12. Mindazon nehézségek, mellyek a’ franczia seregeknek anconábóli kitakarodását késleltették, el vannak hárítva. Tartare gőzhajó az, melly f. h. 4kén ér­kezett révünkbe, igen sürgetés hivatalos leveleket hozott Latour-Maubourg gróftól, mellyekben a’ franczia követ és a’ szent atya közt kötött szerződés foglaltatik. Ezen hiva­talos levelek­­ken érkeztek meg Parisba, ’s Kikén parancs adatott, hogy az elindulásra készen álló mindkét szállító­ cor­­vet ’s Diademe liniahajó tüstint küldessenek el Anconá­­ba. Ma indultak meg ezen hajók, miután elutazásukat az ellenkező szél mindeddig késleltette.­­ A’ tengerészet-minis­­tertöl szinte parancsok adattak, hogy Marengo és Algier liniahajók a’ legnagyobb sietséggel készíttessenek föl, egy­szersmind Brestben és Cherbourgban is mondatnak liniaha­jók elindulásra készíttetni. Ezen hadi hajók a’ mexicói öböl-

Next