Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-11-26 / 95. szám
tási jogokkal úgy, mint az őseikről rájok maradott, éljenek. Ezen valójában hazafi kebelből származott üdvözletes felszólító beszédre a’ új Rendek’ nevében Barka Károly főjegyző úr felele; valóságos szabad választás követe ezen felszólítást, még pedig a’ múlt országgyűlés’ peldájára titkos levelkek által azon czélra készített ládacskában. Menynyire felelt meg ezen választás a’ köz óhajtásnak, ahol kezeskednek a’ többséget, de tökéletes többséget nyertek közt Mikó György gr., Mikes János grHorvalt Albert, Apor József , Kun József gr. ’stb. előforduló derekek nevei, biztosít továbbá azon egyesség is, melly az egész gyűlés alatt a’ nj Rendek közt uralkodok, melly lelre minden más érdekektől, csak a’ haza’, fejedelem’ jólletlett ’s igen természetesen ennek főalapja a’ törvények’ megtartásáért buzga. A’ mag el van vetve, a’ jövendő fógja gyümölcsét megertelni. Hogy az egész gyűlés a’ közjóért, haza ’s emberiség’ jóllétiért legyen, a’ pesti szerencsétlenek’ számára, ezen gyűlést megelőzőleg oct. 28 dikán estve, fényes tánczvigalom adalék, mellyet ő mag a főkorm.széki biztos úr is személyes megjelenésével szerencséltetni méltóztatott. — (Érd. Ilkrs.) Az alsó-síménfalvi nemes székely ifjúság egyesületbe állván össze, fő figyelmet ébreszte benne a’ számvetés’ és földmérés’ tudománya, mellynek tökéletesítésére az egyesületi szálláson néhány fekete táblái mindenkor készen állnak; tanulja a’ helyesírást; gyakorolja magát kérelem-levél, kötelezvény, bizonyítvány, nyugtatvány ’s több illyesnek törvényes és tudományos alakban készítésén ; •—ezeken kívül pedig, mint buzgó keresztény, az isteni dicséretek’ éneklésében iparkodik tökéletesülni. Hogy pedig az eddig olly hiányos mezei gazdaság itten bármi gyarapodást vegyen, kiterjed az intézet’ gondoskodása elevengyepük’ készítésére, legfinomabb gyümölcsfák’ szaporítására, a’ pityóka-(burgonya-) termesztés’ nagyobb divattali űzésére, mindennemű takarmány’ csinos és kellő rendbeszedésére, gazdasági eszközök’ lehető legjobb móddali tartására, roskadozó épületek’ jobb karba helyzésére, haszontalan és fölösleg költekezés’ gátlására, részegítő italok’ szabályozására, pénzes koczka- é s kártya-játékok’ eltörlésére. Kíván barátja lenni az emberiségnek közelebbről az által, hogy ha valamelly részvényes kérelmével az illető helyen megkeresi, jelentvén akár építésbeli akár egyéb gazdasági szükségeit, biztosságot nevez ki az egyesület, melly a’ kérelmező’ ügyét ellássa, és ha építtetni kíván, az alkotandó épület helyét, legjobb móddali állását, szomszédságit és egyéb körülményit elhatározza, arróli munkálatát benyújtván a’biztosság az egyesületnek, a’ kerelmesnek annyi napszámbeli segedelem adatik, mennyit az egyesület szükségesnek lát, ’s mind a’ biztosság’ munkálata szóról szóra, mind pedig a’ segedelmezők’ neves emlék’ okáért a’segedelmezési jegyző által jegyzőkönyvbe iktattatnak. Hasonlag ha valamelly részvényesnek igavonó barmai szerencsétlenség által elpusztultak, azok’ ára rovatai szerint az egyesület’ tagjai közt fölvettetik, és igy a’ történt kár’ mennyisége bármi részben kevesíttetik. Így czélja és haszna a’ községre hat vissza. Eddigelé ezen fölhozott siménfalvi egyesület 54 tagból áll. Minden tag tartozik valamit fizetni, midőn az intézetbe lép. Mintegy három évnegyed alatt, mióta már az egyesület fenáll, munkálatja’ sikere gazdasági tekintetben az volt, hogy egy darab berket lelkes iparral kiirtott ’s termesztett törökbuzát, mellynek árával pénztára szépen fog növekedni; ezenkívül a’ határban két igen nevezetes forrást, mellyek majd elpusztulva süllődének, ismét közhasznúvá tett. fFls. Ujsoly. Ausztria. * Bécs , nov. 20. Ma indulnak el Károly Főherczeg fiai őrhelyeikre. Lilienberg gróf dalmatiai kormányzó és fő szertármester minden órán ide váratik. Hadi segédje már megérkezett. Cattaroi legújabb hírek szerint a’ montenegróiak a’ határszélekről egészen visszavonultak ’s védelmi állomásba helyezték magokat. Ezen hirtelen fordulatnak oka nem egyéb, minthogy kapott parancsok után ausztriai és török seregek közösen egész a’ montenegrói határszélekig nyomultak elő. A dalmatiai kormányzó három hétig szándékozik itt maradni, ’s valószínűleg parancsokat kapand, mellyekhez magát, hasonló esetekben tartamtja. — Tegnap iszonyú embertömeg’ tódulása közben, az országos törvények szerint olvastatott fel a’ városház' piaczán halálos ítélete azon gyilkosnak, ki tavaly egy jóbirtokú özvegyet a pinezében megfojtott ’s aztán saját kezével felakasztott. Minthogy ez az első kivégzés e’ császári városban Ferdinand Császár' trónralépése óta, felette nagyszámú nézők tódultak egybe. — Salzburgi magányos levelek szerint f. h. Inkáról veszik észre, hogy a’ még ottmaradt spanyol királyi család’ részéről elutazási készületek léteznek. — Mondják, hogy don Sebastian infansné don Carlos ifjabb fiaival Florenzbe menend. Linz, nov. 6. Tegnap délután itt a’ kormányzó’ és igen számos közönség’jelenlétében, az Esther Wyss és társai’ műhelyeiben Zürichben készült Sophia gőzhajó vízre bocsáttatott. Ez a’ legelső vaspléh-hajó a’ Dunán, melly folyamra, sekélyei miatt, ez alkat leginkább alkalmatos ’s azért hamar fel fog kapni. 152 lábnyi hoszuság és 20 lábnyi szélesség mellett e’ hajó’ tömege csak 500 mázsát nyom, mindazáltal elég erős a’ tetemes erejű gépelyek’ megbizására, ’s egy csepp viz sem szivárog bele. Minthogy Ayrey professor’ találmánya által az éjszakta’ hamis fordulása a’ vaspléhhajókon elháríttatik, méltán várható, hogy illyetén hajók’ építése, számos hasznaiért tengeri hajókra is, mind gőzösökre mind vitorlásokra, ki fog terjesztetni, miből legfontosb eredmények remélhetők. Florenz, nov. 8. Azon még elláthatlan következésű hasznokhoz, mellyek a’ mailandi koronázásból nem csak a’ lombard-velenezei statusra, hanem egész Olaszországra eredhetnek, bizonyára mint nem legcsekélyebb számíttathatik az is, hogy a’ Császár Mailandban voltakor Lombardia’ könyvárusaitól egy kérelmet fogadott el, mellyben ezek az irói sajátjogot a’ Császár’ pártfogásába ajánlják, azon haszon’ tekintetéből, melly egy e’ végre Olaszország’ fővárosai közt kötendő egyezésből az olasz literaturára háramlanék. Ha majd elérendi Olaszország azon időt (’s ez ország’ jelenében valamennyire bízva ki ne lássa, hogy az közéig?), melly az utánnyomást a’ vadság’ találmányának bélyegzi, világosabban átlátható lesz, milly nemes módon tisztelé meg az olasz nép illy kérelmével a’ nagyszerű közbocsánat’ Adóját. Nem titkolható, milly nehézségek szegülnek illy terv’kivitele' ellenébe ; de Németország’legújabb példája van szem előtt, melly országban a’ szilárd akarat egészen más akadályokat hárított el. A’ Gazella di Venecia szerint Császár Ő Felsége tekintvén, hogy a’ remekművei által halhatatlanná lett Titian festőnek még eddig hozzáillő emlék nem emeltetett, od.lékén költ legfensőbb határozatánál fogva Alkirály Ő Fenségének legkegyelmesebben rendelni méltóztatott, hogy a’ nagy művésznek egy illy emlék carrari márványból emeltessék ’s ennek kivitele velenczei művészekre bízassák. — Ez emléket, mellynek templomban vagy más alkalmas helyen kell fölállíttatnia. Ő Felsége Velencze városnak adja ajándékul. Őcs. fensége az orosz koronaörökös nagyherczeg, ki hét napi tartózkodás után Mailandot nov. lükén elhagyta, sokan Borodinsky gróf álnév alatt Velenczébe megérkezett. Bécs, nov. 23. Reményük Francziaországban , hogy a legközelebbi kamarák a" közlekedések’ rendezésével foglalkozandanak, mert mindenki meg van győződve, mikép a nélkül teljes lehetsen a’ közjóllétet emelni, és sok részről gáncsolják, hogy Anglia’ ’ Éjszakamerika’ példáját követni olly sokáig késedelmeztek. Ez utóbbi kivált hihetetlen dolgokat vitt véghez, ha Francziaországgal összehasonlíttatik, mert az éjszakamerikai státusok még az ISI-dik évi crisis’ idején csatornákkal ’s úgyszólván egy jó országuttal sem bírtak; elzárva az angol hajóhadak által, nem közlekedhettek Európával és Indiával, sőt még maguk az egyes státusok és városok között sem létezett összeköttetés; az éjszakamerikai kereskedés meg volt semmisítve, miből általános bukás következett. Milly messze sietett akkor Francziaország közlekedési rendszere az éjszakamerikai előtt, ’s mégis mi ez most amahhoz képest? Mi annál szomorítóbb Francziaországra nézve, mivel ez közlekedésinek tökélyesítése végett mindinkább terhelteték adókkal, míg ezek Éjszakamerikában nagy részint a privát speculatiok’ művei. Egyébiránt Francziaországban meg vannak győződve, hogy valamig az általános nevelésügy jobban nem lesz igazgatva, mindaddig valóságos „nemzeti munkásság’“ kifejtését sem lehetene az országban reményleni, melly az éjszakamerikaihoz hasonlítana. Éjszakamerikában tudnillik a’ nevelés’ alapja : „munkakedvet“ gerjeszteni az ifjúságban; az amerikai néptanítók ezt mondják a’ szegényebb gyermekeknek: „Dolgozzál, és tehetős ember válhatik belőled.“ Ennélfogva az amerikai szegényebb ifjú jobbára annyit dolgozik 18 esztendős korában évenkint, mint a’ mennyire Európában egy hadi vagy polgári tisztnek esztendei fizetése megy; ő annak egy részét megtakarítja, és miután több évig dolgozott, nagy summákat tett félre: most vagyonos, jó házat tartó és gyakorta képes valamelly nagyobb vállalathoz állani, mellynél sokszor teszi szerencséjét. Ezen elve az amerikai népnevelésnek azon szép haszonnal jár az emberiség javára, hogy a’ statusok’ szegényebb polgárainak erkölcsi kiművelésére munkál; mert itt midenki tudja ifjúságától fogva, hogy minél nagyobb szorgalma, annál rendesebb életmódja; minél jelesbek ismeretei a’ gyakorlati tudományokban , annál nagyobbá kell lenni jóllétének, hitelének, hatáskörének is; a’fiatal munkás ennélfogva gyakorta rendes , józan, erkölcsi életmódot követ; korosabb napjaiban többnyire mint jó családatya gyermekeit ismét tisztes polgárokká ’s becsületes emberekké neveli, és pedig úgy, hogy Éjszakamerikában több igen tisztelt családnak egész nemzedékei tartoznak a’ munkás osztályhoz. — De itt a’ gazdagabb családoknál is áll ezen elv a’ nevelésben : „Tanulj dolgozni, mert azáltal fogod vagyonodat szaporíthatni, a’ szegénységnek kenyeret szerezhetni, nagy vállalatokat igazgathatni, tiszteletet érdemelhetni, függetlenségedet megőrizhetni ’stb.“ E’ nevelésmód által tehát „munkásság“ uralkodik a’ társaság’ minden osztályinál (mellyekhez a’ néger rabszolgák nem számíttatnak), melly munkásság Francziaországban nem fog feltaláltatni, mig itt „munkakedv és erkölcsiség“ nem lesznek a’ nevelés’ czéljai. — Jelenleg Francziaországban sokan foglalkoznak a’ vasgyártás’ tökélyesítésének eszméjével. A’ vasgyártás 1820tól 1834ig ugyanazon állásponton volt; 1834 óta valamivel emelkedett. Ezen, az országra nézve olly fontos műiparág emelésére eddig elővett eszközök nem nagy eredményeket szültek. Most aziránt létetett javaslat: állíttatnék fel részvényekre egy „minta-hámormű“ (Jorge-modèle) azon nemben, minőben már két illyen intézet állott fen a’ császárság’ idején , melly intézetekben a’ bányamérnökök taníttattak, mellyek azonban csakhamar létesülésök után az 1814— 1815diki hadi történetek által semmivé lettek. A’ munkák’ vezetését valamelly tapasztalt angol’ igazgatására akarják bízni, kinek vezérlete alatt fiatal belföldiek képezhetik ki magokat. Ezen intézet’ haszna igen nagy lehetne, mind általában az országra, mind pedig pénzbeli tekintetben magára a’ részvényestársaságra is, mivel a vasnak épületekre, hidakra, vas- Utakra, kertkerítésekre ’stb. fordítása naponkint növekszik s még jobban is fogna növekedni Francziaországban, ha úgy értenének ott a’ vas’ feldolgozásához, öntéséhez ’stb. mint Angliában; tetemes fontosságú volna e’ mellett Francziaországra nézve, folytatni azon próbákat, mellyek itt a’ „faszénnek“ munkák körüli használására már tétettek. __ Mi a választási reformot illeti, többen a’ hírlapok közül következőt mondanak róla: Nem csak a’ választási, hanem egy általányos reformot kell kívánni; mert mindenütt rendetlenség uralkodik: a’ községben, a’ kamarákban, az igazgatásokban, a’ tudományok’ egyetemében, az egész statusban. e*** Nagybritannia, London, nov. 10. Tegnap, mint nov. 9kén, volt a’ lordmayor-nap, azaz ünnepélyes beiktatása a’ jövő esztendőre választott londoncityi lordmayornak es L. Wilson Samunak. A’ látni vágyók’ sokasága, melly oda tolakodott, kevesebb volt mint az előbbi években, kevésbbé tekintetes; a’ St.Giles ’s más hasonló városbeli „mosdatlanok“ tevék a’ többséget, mellynél nem hibázhatott, hogy a’ ma különösen szolgálatra kész rendőrség’ törekvései’ daczára, több apróbb balesetek történtek zsebkendőkkel, szelenczékkel ’s más hasonlókkal. — A’ szokott megjelenések után a’kincstár-kamarai törvényszék előtt a’ menet a’ Guildhallba tért vissza, hol az uj lordmayor ’s az uj sheriffek a’ szokott nagy ebédet adok, mellynek nagyszerű ételeit és italait a’ hírlapok mint mindig, részletesen írják le----Azt is megjegyzik még a’lapok, hogy Lajos Napoleon hg. ezen ünnepeidre előtte való nap incognito Leamingtonból Londonba megjelent, Blackfriars fogadóban volt szállva, hol az egész menetet a’ szárazon’és vizen szemlélhette. Midőn a’ rendőrség törekvők kocsijának a’ tömegen át utat nyitni, ráismertek, ’s hangos kiáltozásokkal üdvözlék: „Long live Prince Napoleon!“ „Bonaparte for ever!“ sőt nehány szózat kiáltá: „Vive l’Empereur!“ mi a’ Gazelle de Francénak azon észrevételre ada alkalmat, hogy most már tudhatni, mit jelentsenek az angolok’ ellenkiáltásai Souls marsainak ’s hallgatásai Nemours herczegnek megjelentekor. Lajos herczeg lödikén reggel Leamingtonba visszatért, hol egy házat több hetekre kibérlett. November’ fidikán Izlandban Kantúr , város’ lakosi O'Connellnek vendégséget adtak. Négy angol mérföldnél tovább mentek elejébe részint gyalog, részint majd 200 kocsin és taligán. A’városhoz egy mérföldnyíre a’ nép O'Connell’ kocsijából a’ lovakat kifogta, ’s maga huza azt a’ városba. Ebédfölötti beszédében O’Connell azon nézetét fejezé ki, hogy az angol reformerek gyávák és háladatlanok voltak az izlandi nép iránt, melly őket részökre a’ reform’ létrehozásában segítette. Erre előszámlálá Izland’ kivánatit, terjedelmes’ képviseletet az országos parlamentben, testületi újítást ’s a’ tizedek’ eltörlesztését. Hogy ő a’ tizedbili’ vitatásakor az elsajátítás’ elvétől elállótt, ennek mentségéül azt adá, hogy e’ záradék által a’ főegyház’ szükségein kívüli fölösleg csak 14 vagy 15 év múlva fogott volna a’ közös népoktatás’ javára fordíttatni, míg most az adót felényi idő alatt egészen el fognák törleszteni. O’ Connell így végző beszédét: „Keljetek fel országotokért, izlandiak! Ez országnak rátok szüksége van. Az angolok vadállatoknak és ördögöknek neveznek titeket; mutassátok meg nekik , hogy ez rágalom! “ „Brougham lord“, igy ír a’ M. Post, „mindig hires volt ugyan mint jó társalkodó, de még ritkán mutatkozott ezen tekintetben olly kedvezőleg, mint ez utóbbi napokban Wellington herczeg’ ebédjeinél Wallmer kastélyban, hol szeszélyes észrevételei által, azon megégetések felett, mellyek vele, Melbourne és Glenelg lordokkal,történtek Canadában, az egész asztalt megkaczagtatta. Ő lordságának ezen nyájassága és eredetisége, most midőn egészségállapotja annyira megerősödött, társalkodását épen olly keresetté, mint mulatságossá teszi.“ Hire van, hogy Brougham lord egy levél miatt, melylyet hozzá Melbournes lord irt, ’s mellyben a’ ministerelnök az excancellart parlament beszédeiben tett hibás közleményekért vádolja, Doverből a’ fővárosba jött, hogy — mint a’ M. Post mondja — a’ ministert vagy levelének visszavételére bírja, vagy párviadalra hívja ki. Francziaország 1. A’ Moniteur f. h. sokáról következő diplomatái kinevezéseket jelent: Montebello herczeg követté neveztetik a’ két Sicilia’ királyához; Mortier báró követté a schweizi szövetséghez; Bois-le-Comte báró rendkívüli követté és felhatalmazott ministerré Németalföld’ királyához; végre Burignot de Varennes báró rendkívüli követté és felhatalmazott ministerré Portugália’ királynéjához. Toulon, nov. 12. Mindazon nehézségek, mellyek a’ franczia seregeknek anconábóli kitakarodását késleltették, el vannak hárítva. Tartare gőzhajó az, melly f. h. 4kén érkezett révünkbe, igen sürgetés hivatalos leveleket hozott Latour-Maubourg gróftól, mellyekben a’ franczia követ és a’ szent atya közt kötött szerződés foglaltatik. Ezen hivatalos levelekken érkeztek meg Parisba, ’s Kikén parancs adatott, hogy az elindulásra készen álló mindkét szállító corvet ’s Diademe liniahajó tüstint küldessenek el Anconába. Ma indultak meg ezen hajók, miután elutazásukat az ellenkező szél mindeddig késleltette. A’ tengerészet-ministertöl szinte parancsok adattak, hogy Marengo és Algier liniahajók a’ legnagyobb sietséggel készíttessenek föl, egyszersmind Brestben és Cherbourgban is mondatnak liniahajók elindulásra készíttetni. Ezen hadi hajók a’ mexicói öböl-