Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-10-18 / 84. szám

84 d. szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi political­enzek’, nevezetesb ese­tek’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’­ és mindennemű hirdetmények’minél gyorsabb köz­lésével; a’ Századunk terjedelm­ese political ’s rokon tudományú, u. m. statisticai, geo-és bio­­graphiai értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ ismertetésével foglalatoskodnak főképen. t . . S­zerkeszti s kiadja­ Balogfalvi Orosz »József. October’ 18. 1838. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 144 kr. .Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajos’ könyvnyomtató­ intézetében, hol a’ hir­detmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Mindennemű nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország ’s Erdély. Kinevezések: pestbudai hangászegyesület; Újvidék-városi tisztújítás; E­ eszmélkedé­­sei a’ franczia nép- é s hirlapszellemről, amnestiáról és a spa­nyol körvetválasztásokról; kolozsvári, deézsi, Belső-Szolno­k vármegyei és n.-szebeni hírek. Ausztria. A’ felséges Udvar Velenczében ; változások a’cs. k. hadseregnél. Nagybritan­­n­i­a. Az özvegy királyné Máltába, Eszterházy herczeg Bécsbe indulnak; asszonygyülekezet; radicalmozgalm­ak ; jamaicai és új-fou­nlandi hírek. Francziaország. Mexicói zárvonal. Schweiz, Lajos-T­apoleon útlevelet kap; hadkészületek Fran­cziaország ellen. Spanyol­o­r­s­z­á­g. A’ külföldiek’ veszedel­mes állása ; hadmozdulatok. Portugália. A’ király’ növekedő népszerűsége; cortesválasztások. Oroszország. Lengyel if­jak’ elfogatása. A­m­er­i­ka. A’megbüvölt ország. Elegy. Hir­detések. I?I.i gyár ország és Erd­ély. (­ cs.­­sáp. kir. Fels­ege Matty­assovszky Jánosnak magyar kir. udv. kamarai tanácsossá lett előlépetése által megürült valóságos titoknoksággal Specz Antalt, eddigelő a' mm­. magyar kir. udv. Kamara’ számfeletti 's elölülői ti­­toknokát, méltóztatott kegyelmesen felruházni. (­ cs. ’s ap. kir. Felsége Linyl Arnold körmöczbá­­nyai hatalmnokot tajovai hutakmnokká; az ekkor megürült körmöczbányai hutakrnokságra pedig Bálasovics Antalt, a selmeczi kamar. próbasóhivatal’ írnokát, méltóztatott kegyel­mesen kinevezni. A­­rm­. magyar kir. udv. Kamara Lieb Mihályt, a munkácsi sóhivatal’ ellenőrjét, ungvári k., sóbeszedővé;— Halavats Elek bártfai ellenőrködő sómázsamestert pedig a’ munkácsi sóhivatal' elenőrjévé nevezte ki. Ő cs. ’s op. kir. F­elsége Meirhoffer Pálnak, a' po­liticai alapítványok’ győri fiókpénztára beszedőjének, az általa tett hasznos és hű szolgálatokért legfelsőbb tetszését kegyelmesen tudtára adatni parancsolta. (Priv. tudj .) cs. 's ap. kir. Felsége Be­zy Lászlót, a’ budai kamar. főfizetőhivatal’ pénztári tisztjét, egész fizetésének évdijképeii meghagyásával kegyelmesen nyugalmazni mél­­tóztatott. Ő cs. ’s ap. kir.. Fel­sé­ge Brixenből f. é. sept. 21. költ legmagasb határozata szerint Popovics Vazul (Basi­­lius) nagyludasi­g, nem egyesült plebánust, legkegyelme­sebben tekintetbe vévén sokévi lelkészi érdemeit,­ közép szalagon függő arany érdempénzzel megajándékozni mél­­tóztatott. (W. Z. Pozsonyban a' szüret f. b. 13kán kezdődik, 14., 15. és Zfikán esős idő volt 's azért a' szüret felette szomorú; ma azonban (17.) nagyon kellemetes nap kecsegteti a’ szürete­inket. — Szomszéd hegységekben u. m. Sz.-Györgyön, Ba­­zinban, llécsén a’szüret lékén kezdődik. Pozsony, oct. 16. Ita a’ Hírnök 78. számában közlött czikkely’ írója Árpád megfenekléséről a’ mostani alacsony vízállás mellett némi kedvetlenséget láttat, ezt igen természetesnek tartom, minthogy akármelly utasnak sem esik ínyére, ha útjában akadályokra talál. Mivel azonban néhány álításai, hihetőleg a szükséges nyomozás’ hiányában, igaz­ságon nem egészen épülnek, kötelességemben áll, azokhoz emez igazolásokat ragasztanom. A’ kapitány’ felelete minden esetre roszul értetett, mert ez nem mondhatott egyebet, mint hogy , ha a’ hajó 24 óra alatt meg nem szabadul, akkor ő az utasok' továbbviteléről másképen köteles gondoskodni *). Alaptalan azon állítás, hogy a' hajó túlterhelve volt, mit az utas meg sem ítélhet (?); az igazgatóság’jegyzőkönyvei be­bizonyíthatják , hogy a' különben sem mélyen járó hajó har­madrésznyire sem volt megterhelve a’ szokotthoz képest. Mi­dőn a’ kapitány, szünetnélküli dolgoztatás után, az első nap’ délutánján szabadulási reményét elveszté, Pozsonyba egy dereglyéért küldött, mellyre kirakodhassék; s ezen dereglye éjjeli 1 órakor a' hajóhoz megérkezett. Szinte az utasok’ továbbszállítására 27 kocsi állott ,reggel a’ parton. 4 utas egy kocsin Pestre ment, 6 utas és 26 kocsi Pozsonyba vissza­tértek, a’ többi utazó a’ hajón maradt’s Pestre szállíttatott. Az érintett czikkely­ végén támasztott kérdés helytelen,­ mert nem létez olly törvény , melly szerint akár száraz akár vizi utazásoknál az elem­ek vagy más nem­ vétkes esetek által o­­kozott akadályok és késedelmek miatt méltányosan követelé­seket tenni lehessen*). Colloseus K. a dunagőzhajó­­zási társaság’ pozsonyi ügyviselője. Budapest, oct. 13. A’szüretnek már jobbadlán vége fővárosinkban, ’s a’ termett minőségben meglehetősnek’s több hegyen jónak mondják, mit minden esetre kárpótlás­nak tekinthetni a’mennyiségben tapasztalt veszteségért. Az egész szüretet legkedvezőbb idő kellemesíté , ’s mégis olly csöndesen, olly holtan ment véghez az egész, hogy a’ szüretelő napszámosokon kívül inas alig tudná az egyébkint olly vidámul megülni szokott gazdasági ünnepély’ bekö­szöntését. Való ugyan, hogy az 1831 ki gyászos emlékű epegörcs óta nem láttunk a’ régiekhez hasonló gig szüre­tet, de illy komorra, minő az idei volt, nem igen emlé­kezhetni, mit alkalmasint az árvíz’még mindig érezhető nyomasztó következményinek kell tulajdonítani. — A’ bu­dai vízivárosi házak’ ára mindjárt az állandó hid’ építése­ első komolyabb megpendítésekor emelkedni kezde, most pedig, a’ szerződés’ megkötése után, majd hihetlen ma­gasságra szökkent; így például egyházért, közel azon hely­hez , hol a’, hidat épít­ni szándék , tiz ezer forinttal ígérnek most többet mint a’ tulajdonostul tavaly kivánt ár volt, 's ő meg igy sem adja, tudván, hogy az építés’ megkezdése­, bor a’ házak’ becse azon vidékén még inkább emelkedni fog. Ennek következtében több lakos már előre néhány évi szerződésre lépett szállása iránt a’ háztulajdonosokkal, mivel a’ házak’ becsének emelkedése minden esetre ma­­gasbra fogja rugtatni a’ lakbért, melly eddig a’ nyilványos terhek’ lerovása után a’ külvárosban igen silányul gyüm­öl­­csözteté a’ házakban heverő tőkét. A’ magasb lakbér hihe­tőleg több szükséges szépítést eszközlend a’ Vízivárosban, mik közt, mint mondják, első helyet foglaland a’négyszegű kövekből építendő járda, m­ellynek hiánya olly rendkívül érezhető. (J­á­rj A’ pestbudai hangász-egyesület’ kormányzó biztoságá­nak f. 1838. évre sept. 30-án költ jelentése szerint, a’ szép és hasznos’ előmozdítására czélzó e’ jeles intézetnek álla­podja következő: pártfogó, amell. Cziráki és Dienesfalvi gr. Cziráky Antal arany gyapjas vitéz, országbíró ’stb. ő excja; elnök m. Tolnai gr .Festetics Leo; alelnök Linde­­naui Trexler Vilmos Antal; titoknok Málray Gábor; nagy tanács 40 tagból; kormányzó biztosság, elnök, alelnök, titoknok ’s pénztárnokon kívül 12 tagból; művészeti biz­tosság; hangászkari ügyelők; pénztári, gazdasági, juta­lomosztó , szegényi ’s nyugpénz-intézeti, tánczvigalmi biz­tosságok, ’s terembiztosok műelőadások alatt. Az egyesü­let’jövedelme 1837 ig évben 2860 p. ft. 36 kr., kiadása 2672 ft. 33 kr. volt, pénztári maradék 188 ft. 3 kr. E’ f. évben a’ fizető tagok’ száma 217 tel, ’s az egyesület’ jövedelme 997 p. 1’L 58 kral keresbedett. Számos bútorok, hangsze­rek és hangműveken kívül, a’ 21k hangászati év’ elejétől kezdve, ajándékoztak az egyesületnek: néhai Seeber K. 4 aranyat. Szerfjei N. J. arad városi tanácsnok 2 aranyat; Ullmutn L. Trencsin megyei főjegyző 1 aranyat; Festetics Leo gr. különféle czélokra 24 ft., egy hirdetmény’ ’s okle­vél’költségét; Hungvitz Henrik gr. Morvaországból 20 ft., Apachai Gratovszky Athanáz 20 ft., Eszterházy Pál hg. 50 L. Laicsák Ferencz püspök 100 f., Eötvös Fer. helytart. titok, évenkint 20 f., Szergej János 2 f., Eszterházy Pál hg. 5 f. Ígértek. Emerting K. 150 f. engedett át. Károlyi István az egyesületi irományok’ingyen nyomtatását ajánló. Hang­­műtár’alapítására, aláírás’ útján, adakoztak: nm. Czirákis Antal gr. 25 f., Festetics Leo gr. 100 f., Trexler A. 5 L, Rosly A. 5 f., Verlasen D. 5 f., Eötvös Fer. 5 fr., Szekré­nyesiy J. 2 f., Neuhofer J. 5 f., Kramerlauf A. 1 f., Szekré­ny­essy E. .2 f., Petz K. 1­ f., Put­schick K. 2 f., Clauer J. K. 1 f., Helm F. 1 f., Sebastian F. 2 f., Stampfl F. 1 f., Neefle IL 2 f., Winkler K. A. 1 f., Itaics .1. 2 f., Mátrais G. 5 f., Rössler J. 1 f., névtelen 7 f., Bretfeld E. 5­ f., Kiring­er M. 5 f., Mailách K. gr. 4 f.; igértetett még 10 f. mind p.­Újvidék szabad kir. városnak f. é. October' 3dik ’s következett napjain Groszschmid János kir. tanácsos’, mint illető királyi biztos elnöksége alatt tartatott tisztújítása következő renddel ment véghez: Főbiró leli: Körber János ‘stb.; polgármester: Láng Ferencz; kapitány: Kamber Já­nos 'stb.; tanácsbeli: Sztojanrovics Illés; rend. ügyész : Jov­­schics Gergely;­ actuarius: Schi­llics Péter; alszámvevő: Georgius Sándor; adószedő: Fleischer György; pénztári segéd: Ivanovics Antal; árvák gondviselője: Szaromda Péter; úrbéri pénztárhivatal’ ellenőrje: Laus­chin Tamás ; szószóló: Popovics Szabbás; választott közönség’ tagjai: Sadhl Ferencz,­­­eidl Wenczel, Soppron András, Király János, Hirschhorn Jakab, Joannovics Péter, Dimitrie­­vics György, Trandaphil János, Krszta-Silics János, Gyokarics János, Neuszinger János, Nákó Sándor, A­th­anaczko­vics J­á­n­os. A’ nyitrai installatiohoz pótlólag még ezen elkésett részlettudósítást adhatjuk. E’ fényes ünnepély’ alkalmával, jelesül sept. 18 dikán, művészektől és műkedvelőktől egy hangászati academia tartatott, mellynek jövedelme, miu­tán a’ költségek tönkintes, emberbaráti aláírások által fe­deztettek, 316 p. forintban telt. Uzovics Sándor táblabiró ur által , kinek fáradozásai hozók e’ hangversenyt legin­kább létre, a’ budapesti segély osztó biztosságnak a’ két fő­város’ és Esztergom’ vizkárvallotti’ javára már átadatott. A’ működött hölgyek’ és urak’ nevei: Zerdahelyi Mária asz­­szonyság klaviron, Schodel és Ster­ek Fanni kisassz. ének­ben, Balogh Lőrincz ur hegedűn, Romsz és Cristelli urak é­­nekben, Zahoransky, Gábori, Lieszkovszky é­s Ripelli urak fuvolyák, hegedűn, gitáron­ és filharmonicán­, végre­­Pa­rányi ur klaviron, ki úgy is mint m­agányjátszó, úgy is mint kisérő és igazgató az egésznek igen sikerült kivitelé­ben lényegi hatással volt. A" nagy számmal felsereglett, minden rendű hallgató közönség köz tetszéssel jutalmazó a­’ nemes vállalatot, melly egy újabb bizonyítványa,annak, milly szépen párosul a’ művészet’ bájai iránti érzék a’ jót­­­konyságg­al, szenvedő embertársaink’ kényeinek letörlésére! Tallós, oct. 15. Párisi tudósítások szerint ott, ismét történtek elfogatások két lázasztó irat’ nyomtatása miatt; de ezen iratok különben nem tesznek tetemes hatást.Parisban, mellynek szegényebb polgárai és közmunkási a’ júliusi zen­dülés óta kevés fogékonyságot mutatnak illyes felingerlések iránt, s nincs semmi kedvük feláldozni magokat néhány sze­rencsevadászért s úgy nevezett szabadságapostolért, kik, renyhék vagy büszkék kenyerüket munka és szorgalom által keresni, revolutiokra bujtanak, hogy azok’ alkalmával a’ za­varosban halásszanak *s magoknak hivatalokat, díszjeleket, méltóságokat szerezzenek. Egy Perrier kalmárgő-je, egy * Thiers haszonlesése, egy Barthe keménysége ’s több­elyé­nek eléggé megmutaták az alsóbb osztályoknak, mit várhat­nak olly emberektől, kiket egy revolutio, mellynek ők csak távol szemlélői voltak, hirtelen felemel ’s alacsony állásukból hatalomra juttat. Illy tapasztalások után a’ párisi köznépben lakó józan esz megóvja azt most már olly izgatások­ befo­lyásától, m­ellyek élénk képzelődéséhez intéztetvék, ’s m­i feledheti az sem Constant Benjáminnak ’s Lafayette­nek végszavait, mellyekben ezek a júliusi revolutiot „véres ala.+o. koskodás“-nak n­evezék, sem I^gfitte-nak nyilván kijelen­tett fájdalmát azon , hogy ő elég könnyen hivő volt, a jú­liusi revolutiot a’ népboldogság­ hajnala gyanánt üdvözleni. — Még kevesb hatással bírnak e’ hajtogató iratok a’ vagyo­nosabb párisi polgárra, ki erkölcsi apathiájában most egé­szen a’ kereskedőtt és műszorgalmi érdekeknek elés sem­mire sincs nagyobb gondja, mint kamatpapirosainak becsére, mellyet egy lázadás csupán csökkenthetne. Ez tehát egé­szen felhagyott a’ lázadási eszmékkel, reggel pongyolájába burkolva, cigarra szájában, néz ki az ablakon; délután, könnyebb emésztésre, egy sétát tesz; este pedig a' színház­ba vagy valamellyik kávéházba megy ’s itt a’ napi történe­tekről igazi apróságszellemmel vitatkozik, néha kelletinél többet is beszél, de mindig nyugalommal, minden­ felindu­lás nélkül, mert ekkor el kellene egykét pillanatra kamat­jairól vagy részvényeiről feledkezni, mit pedig a’ világért sem teszem Nevetséges hiúsággal ’s fitogatással hirdeti ha­­zafiságát, mellynek azonban egy fillért sem áldoz fel, gú­nyolja a’ czimeket és rendjeleket, de csak addig m­ig neki nincs,­ ’s ezt különösen­ az írókról és exkövetekről kell ér­teni, kik minden álhazafiságok mellett is mindenkor készek, hónak’ bármelly szabadságát pénzért, hivatalért s rendeken feláldozni. E’ néposztálynak sokáig kedvencz lapja vala a’ Const­itutionnel, mi azonban már nincs úgy, mert pártos­ság és személyességek miatt e lap is minden tekintetét el­vesztette , úgy annyira, hogy egy ügyvéd, kinek egy ház­mestert kelle védenie azért, hogy ez egy hazatérő házla­kosnak este­ az ajtót ki nem nyitó, védelmet azon okra épí­­té, mivel, úgy mond, a’ házmester a’ Constitutionnekt ol­­vastában unalomból elaludt. — Most ezen osztály’ nagyobb része a’ Sié­cle-t olvassa, melly magát egy lassan ha­ladó reformot ja való, korszerű irányzat által tünteti ki. A’ Temps is kedvelt lap a’ középosztály’ egy részénél, de csak annál, melly Thiers ur’ pártnézeteit a­­zon szolgai alázattal veszi oraculumok gyanánt, mellyel az igazhitű török szultánja ferm ónjait szokta. — Mi a’ több­ször rebesgetett közbocsánatot (amnestiát) illeti, ez aligha létre jövend, mivel a’ mostani franczia kormányemberek sokkal szűkkeblűbbek, hogysem ezen, az ész, politica és emberiség által javalt rendszabást elhatározni mernék, ‘s azt hiszik, hogy a nemzet’ szívét némi alakoskodások által sok­kal olcsóbban is megnyerhetik. Azért némellykor néhány tanuló által a’ marseila­iset énekeltetik, a’ Moniteurben egy Sebweizzal lehető összeütközést emlegettetnek, magaslelkű *3 Hogy a’ kapitány csak ezt mondhatta, azt Colloseus úr, ki a’ hajón jelen nem volt, csak sejdítheti; ellenben hogy számos és teljesh­itelts utazók a’ Hírnökben mondottakat a’ kapitánynak tulajdon szójából hallották, bizton állíthatja . «’ szerk­. Elemi akadályokról nem volt itt szó, hanem a’ kapitány’ válaszá­ról. Még igen ritkán hirdették lapjaink a’ gőzhajók’ fenakadá­­sait, noha azok sűrűn és már párosan is történnek. A’ szerit.

Next