Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-12-03 / 97. szám
91 szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, nevezetesb esetek’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindennemű hirdetmények’minél gyorsabb közlésével; a’ Századunk terjedelmesb political’s rokontudományé, u. m. statisticai, geo-és biographiai értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ ismertetésével foglalatoskodnak főképen. . Szerkeszti é s kiadja Marosfalvi Oroszt József. december 23. 1839. ’ Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajos’ könyvnyomtató-intézetében, hol a’ hirdetmények ’a a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Mindennemű nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: Csongrád vármegyei tisztújítás; fővárosi hitek; kocséri agarászat; pécsi selyemtermesztő egyesület; marhadög Kolozs vármegyében. Ausztria. Gazdasági egyesület’ közgyűlése; E*** eszmélkedései a’ párisi camarilláról ’s az összeülendő követkamara’ szelleméről. Nagybritannia. Durham lord’ privát levele; oraniai egyesület; gyilkossági merény a’ magát úgynevező normandiai herczeg ellen ; hírek a’ birthan királyságból. Francziaország. Párisi levél. Mongis kir. főügyész’ nevezetes nyilatkozata az esküttszékek felől. Spanyolország. A’ ministerium a’ visszatorlási juntákat feloszlatja; a’ Journal des Débats’ítélete a’ spanyol állapotokról. Németország. Aacheni, poseni és koblenzi hírek. Belgian. A’ képviselőkamara’ válaszfelirata. Hírlapi szemle. Hirdetések. Magyarország s Erdély. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége Wenkheim Antal grófot, a’ ameit, magyar kir. Helytartó-Tanácsnál eddig elő fogalmazó gyakornokot, tiszteletbeli fogalmazóvá kinevezni; — továbbá Dienes Sándor eperjesi lelkészt kér. Sz. János’ szolai (Szepes vármegyében) czímzetes prépostságával felruházni; — végre A’ nemesek’ theréziai academiájában megürült magyar növendéki helyet Barthodeiszky Ignácz’, a’ nmelt. cs. kir. Kamaránál a’ pénzügyben elnöki udv. fogalmazó , fiának Gejzának adatai kegyelmesen méltóztatott. (Priv. tud.) A’ nmélt. magyar kir. udv. Kamara a'broczkai cs. k. vám- és harminczadhivatalnál beszedővé Zeit Jánost, a' miklósvári vámrakhivatal’ ellenőrjét, nevezte ki. Pozsony, dec. 1. Mult hó’ 29én este a’ hirtelen növekedett fagy miatt hajóhidunk kiszedetett; most azonban időnk is lágyulván, Miklós-vásárunk is közeledvén, készületek tétetnek annak ideigleni visszahelyezésére. Szeged, nov. 24. Csongrád vármegye f. hó" 21 kén és 22kén Szegvár helységben tartotta tisztujitását mélt. Tajnai Tajnay János cs. kir. kamarás, tanácsos és főispányi helytartó ur’ kormányzása alatt, mellynek eredménye, részint felkiáltással részint egyes szavazatokkal, következő tiszti kar jön: alispány: Horgosi Kárász Benjamin; főjegyző: Siaszap Mihály; aljegyző, főjegyzői czímmel: Horgosi Kárász István; levéltárnok: Vidovich Mihály; főügyész: Müller Ferencz; alügyész: Bogyó Sándor; fizetéses táblabírák: Klauzál Gábor és Nagy Ferencz; főadószedő: Dobosy Lajos; aladószedő: Müller József; számvevő: Szomor József; főbiztos: Vály András; úti biztos: Szabó László; hadi biztos: Keresztes Uriel László; mezei biztosok: Kamocsay László, Kovács Sándor, Kolumbán Imre és Temesvári Mihály; főorvos: Sebők Samu; seborvos, tiszt, belorvosi czimmel: Topperezer Tamás; földmérők: Schöner György, Várnai Oláh József. — Tiszamelléki járásban főszolgabíró: Temesváry István; alszbiró Oexl Mihály; esküitek: Horvát József és Beniczky András. — Tiszántúli járásban főszolgabíró: Müller Ignácz, egyszersmind helyettes alispány; alszolgabiró: Knézsik Lajos; esküttek: Beliczay Pál és Kókay Sándor. Pesten nov. 26-án reggel éji nagy hóförgeteg után csontkeménységüvé fagyott a’ föld mindenütt, ’s a’ legtisztábban sütő napsugárok’ daczára sem engedett föl, a’ szél pedig olly iszonyúan dühönge, hogy a’ Duna’ hulla mit több helyen a’ hidi gyalogjárdára csapdosá, mellyen a’ viz azonnal megingyott, ’s annál veszélyesbbé tévé a’ járást, mivel a’ rendkívüli erejű szél erőszakosan a’ kariakhoz szórttá az embereket. Csupán e’ nagy szél okozá, hogy még nem mutatkozik jég a’ Dunán. A’ híd’ karfáit már ugyan nov. 26kán kiszedék, 27kén a’ kocsiátmetsző gerendákat, 26kán az egész hidat. Az iszonyú szélvész alkalmasint több szerencsétlenséget okozott; eddig azonban csak négy malom’elveszése juta köztudomásra, miket olly erővel fojtott a’ szél az ó-budai szigethez, hogy egyiknek csak födele látszott ki a’ vízből, ’s a’ többi is egészen haszonvehetlenné lön. Kisfaludy-társaság. I. Az ez idei február, sikán tartott közülésben a’ Kisfaludy-társaság által kihirdetett színészettudományi jutalomtételre nov. 20-áig, mint kitűzött határnapig, pályamunka egy sem érkezett, mit egy részről a’tárgy’ bőségének, más részről az idő’ rövidségének ’s talán némelly részben az országszerte közbe jött árinzi akadályoknak is hajlandó a’ társaság tulajdonúm. Ennélfogva czélirányosnak ítélte azt újra ’s több ágra osztva bocsátani pályázásra; és pedig legközelebb a’ következő tételt. ..Készíttessék kézi könyv, melly a’ szavalásnak mind általányos mind különösen a’ színészetre alkalmazott elveit és szabályait kimerítőleg ’s gyakorlatilag adja elő, szükséges ügyelettel a’ magyar nyelv’ grammaticai viszonyaira, dialectusira, versszerkezetére ’s azon hibákra, mik jelennen színészink’ szóbeli előadását gyakran dísztelenítik.“ A’ pályamunkáknak az igazgatóhoz beküldése szokott mód szerint történjék. Határnap nov. 20. 1839. A’jutalom, melly 1840.i február, fikán adatik ki, 20 darab arany. 11. Készíttessék ballada következő tárgyról: ,,Első Géza királyfi ’s Magyarország’ harmadrészének ura a’ nemcsak birtoka ’s méltósága, de még este ellen is gonosz tanácsból hitszegéssel törekvő Salamon királynak, bár azt erős hadával megronthatá, a’ haza’ nyugalmáért, ’s hogy polgári vér ne ontassék, a’ koronát’s uralkodást, az önmegtagadás’ legszebb diadala közt, oltár előtt harmadszor is átengedi.“• A’ balladák’ szokott mód szerinti beküldésének határnapja január. 20.a 1839. a’jutalom, melly 1839.i február, fikán adatik ki, 10 darab arany. A’kéziratok a’társaságnál maradnak, azok’ sajátsági ’s így kiadhatási joga a’ szerzőé. Pesten, a’ Kisfaludy-társaság’ nov. 27. 1838. tartott üléséből. Füsj András, igazgató (Pest, Kalap-utcza, 251.) Tóth Lőrincz, jegyző s. k. A’ m. hó’ sfikére kitűzött társasági agarászat a’kocséri pusztán csakugyan véghez ment. A’ társaság’ billikomára több agár’próbafutta után pályázó agaraknak kijelöltelek: Cziczka, Kovács Ágostoné, ’s Kutya, Marton Péteré; nyertes Cziczka lett. Volt még egy kisebb dijpohár is Kocsis Andortól a’ legjobb kangárra kitéve; ezért futottak: Szellő, Kovács Imréé, és Sólyom, Marion Jánosé; nyertes Szellő. Azon derült kedv ’s lelkesülés, melly az egészen a’ nem épen kedvező idő’ ellenére is uralkodók, eléggé bizonyítá, hogy ez csakugyan valódi nemzeti kedvtöltés. — O cs.’sáp.kir. fels. határozata’következtében a’ bánsági oláh-illyr ’s német határőrezredből egy uj illyr bánsági határőr-zászlóal alakult, mellynek katonai székhelye Fehértemplomban fog létezni. Pécsett f. e. sept. Ifián a’ selyemtenyésztés’ tárgyában közgyűlés a’ választott polgárság’ teremében tartatván, arra nem csak polgárok, hanem számos nemesség is megjelent, egyes akarattal a’ köz ipar’ előmozdítása’ ’s a’ lakosok’ fölsegélése’ tekintetéből a’ selyemtermesztést megalapították, melly alkalommal e’ tárgy aláírásra bocsáttatván , máris 182 taggal diszeskedik az egyesület, egyszersmind reményük, hogy jövő 1839ik febr.lig még számos taggal fog szaporodni. — Jelen alkalommal a’ tisztválasztás is megtörtént szótöbbség mellett; elnöknek Dollinger Károly polgármester úr, jegyzőnek Nyers János, alelnöknek és pénztárgondviselőnek Fiacsek József népszószóló, inspectornak Zöld András, pénztárnoknak Niezmer Antal, választmányi tagokká: Kis-Jeszeni és Megyefalu Jeszenszky János főbíró, Parnády József senator , Spiesz János táblabíró és senator, Falkovics Ferdinánd senator, Morvaik János pécsi püspökségi jószág-igazgató, Granasztai Rimer Ferencz táblabíró és ügyvéd, Nagy József, és Gayer János ügyvéd, Náray János számtartó, Faulovics József városi perceptor, Luzsovits László telekbirói hivatal-igazgató, Darázsi Péter jegyző, Gerdenics András sebész, Frenthlentzberger Vincze, Schöner Mihály, Tall János, Fucker József, Mayer János, Grundier András, Tailsbauer Károly választottak. Ez egyesületet elősegéti még azon örvendetes körülmény is, hogy annak pártoltatását (felsőbb parancsok’ következtében) sz. kir. Pécs városának tanácsa magára vállalni szíves volt, ’s e’ végett már nem csak a’ köz sétahelyeket, hanem még a’ temetőket is több ezerre menő, ’s már 4 esztendős szederfákkal beültette; reményijük egyszersmind, hogy jövő tavasszal és városunk’ segedelmével még több ezerre menő szederfákkal, mellyek már a’ szedres kertben készen állanak, minden szabad helyet teli ültetni fog. Ezen előadottakból láthatni Pécs’ emelkedését, egy esztendő alatt ugyanis posztó- és czukorgyárakon fölül részvényekre a’ selyemtermesztést is meghonosítani eltökélt szándéka, miket a’ nyomtatásban már megjelent ’s jövőre közlendő rendszabályok is tanúsítanak. Hazánk’ külön részeiből érkezett hírek szerint földművelésünkre nézve ij kedvező időszak látszik közelgeni. A’ gabona’ kerete ugyanis emelkedni kezd, ’s az ár is hihetőleg magasbra szökkenen, miután a’ termést általányosan véve középszerűnek kell mondani. Hogy már most is nem kél nagyobb áron a’ gabona, azt csupán azon körülménynek tulajdoníthatni, mivel az előbbi bő termésekből olly mennyiség eladatlan, melly darab ideig a’ belszükségen kívül még a’ külkereskedést is kielégíteni képes mostani terjedésében. Az őszi vetés némelly tájakon, különösen hazánk’ majd egész nyugati részében, kitünőleg szép, az éjszak-nyugati részén mindazáltal kissé vigályos, sok helyen főleg a’ Tiszán túl a’ tömérdek egér és hörcsök sok kárt tett ’s a’ folytonos szárazság od. elejéig rendkívül gátlá ’s nehezítő a’szántásvetést az agyagos határokon. A’ bozár itt-ott kissé emelkedni kezd, ’s általányosan mondhatni, hogy a’ termés egész hazánkban megfelelt minőségre nézve (de mennyiségre nem) a’ várakozásnak, némelly kevés vidékeket kivevőn. A’ pesti sok építés’ hatása a’ haza’ távolabb részeiben is érezhető vala. A’ faeszközök’ ára mindenütt emelkedik, mivel a’ főbb áruhelyekről tömegesen szállítnak és szállítanak épületfákat Pestre, az építő munkások pedig országszerte úgy megritkultak, hogy több helyen a’ megkezdett építéseket nem végezhetek be. Mennyiben ez némi káros befolyású volt, annyiban (az építtetőket kivéve) a’ nagyobb pénzforgás’ haszna kiegyenlítő a’ hiányt. A’ marhadög ismét több helyen uralkodik, ’s ez azon rész, melly már darab idő óta évenkint sajnos abban sújtja mezei gazdaságunkat. Kolozsvár, nov.21. IIs. Kolozs vmegye’ felső kerületében, és Bihar vmegyéből általharapozott veszedelmes marhadög már darab idő óta pusztítja a’ marhákat. Jelenleg nagyobbára B. Hunyadhoz közel eső 12 helységekben uralkodik, ’s Kolozsvár felé Panyik nevű falunál van az elzáró vonal. A’ veszedelmes nyavalya’ megfojtására ’s további harapozása’megakadályozására minden czélirányos tiszti rendelések megtétettek; a’ beteg marhák’ számára ispotályok állíttattak; gyógyítási ’s a’ nyavalya ellen óvó szerek közhírré tétettek, minden szükséges helyekre őrök állíttattak , ’s az egészséges helyektőli elzárásra szorgos gond fordíttatik. (Érd. Híradó.) Ausztria, a cs. k. Felségének legfelsőbb engedelmével az ausztriai cs. k. gazdasági egyesület f. b. 17én délelőtti 9 órakor nyitandja meg közgyűlését Bécsben, ezúttal a’ cs. kir. várpalotában, különösen pedig az e’ végre legkegyelmesebben átengedett nagy teremében a’ hajdani birodalmi cancelláriának. Bécs, nov. 30. A’ franczia oppositioi lapoknál fogva úgy látszik, amaz ismeretes, hatalmas camarilla, mellynek széke Parisban vagyon, jelenleg czéljául tűzte ki, a' választási reformot már a’ követkamara’ felírásában félrevettetni, ugyszinte mindenek előtt a’ párisi gróf’ számára nagy mennyiségű évpénzt (apanage) szavaztatni, mimellett az ezen alkalommal felállítandó udvari szolgálatok« zsoldosaival reményű betölthetni. Az országban egyébiránt csaknem köz kivánság: vajha a’ legközelebbi kamara minden egyéb tárgy előtt a’ választási reformhoz, azután pedig a’ fenyítőtörvénykönyv’ átvizsgálásához fogna; egyszersmind igen szükségesnek tartatik, hogy a’ kamara mindazon régibb törvényeket törölje el, mellyek az alkotmánnyal ellenkeznek, illyenek pedig számosan vannak; mert Francziaország eddig elő nem követte az angolok’ példáját, kik az alkotmányváltoztatáskor a' másodrendű törvényeket is eltörlötték, ’s így az egész alkotmányba „összehangzást“ tudtak behozni. Francziaországban elégnek tartatott, az előidő’ romjai’ elébe uj homlokfalat állítani, melly kívülről vakít, de belsejében iszapot és rothadást rejt, miáltal szomorú bizonytalanság támadott a’ jogállapotban, mivel a’ kormányhivatalok és itélőszékek majd a’ régi törvények szerint bíráskodnak, azon elvet állítván fel, hogy e’ törvények „nincsenek eltörölve“; majd ismét az alkotmánnyal egyező ítéletet hoznak azon okból, hogy ezen alkotmány a’ vele ellenkező törvényeket mind „önkint eltörlötte“. Ennélfogva általában óhajtják, hogy e’ haosnak az igazságszolgáltatásban végzettessék, nemkülönben hogy némelly uj intézményekre nézve, minek péld. a’ vasutak, uj , világos, czélszerű törvények hozassanak. Félnek azonban, hogy a’ legközelebbi követkamara e’ kívánságokat nem teljesítendi, 's ismét nem eléggé foglalkozandik az ország’ belső rendbeszedésével, mi alkalmasint meg is fog történni, miután a' megyékbeni választások többnyire ama’ fellendített camarilla’ kívánsága szerint ütnek ki, mivel ez a’ maga felekezetei által, mellyek’ tagjai nagy részben neki köszönhetik a’ megyékben nyert hivatalaikat, nagy befolyást gyakorol a' választásokra; a’ birák (maires), segédek (adjoints) és jegyzők, ugyszinte egy sereg megyei alrendű tisztviselő, e’felekezetek által sűrűen használtatnak választási ármányokra, mire örömest is adják magokat, minthogy azáltal mind pártfogást és hivatalokat nyerhetni reménylenek, mind pedig, mert szeretnek némi fontos szerepet játszani, melly nekik egyszersmind napi dijakat szerez. A választók igen nagy része’ kellő tanításának hiánya e’ mellett felette jó hasznukra van e' rabulistáknak, valamint azon körülmény is, hogy a’ függetlenebb, nagyobb földbirtokos és a’ parasztok közötti kötelékek mind elszaggatvák, melly körülményt ők igen jól tudnak használni, és pedig a' charta’ varázsformáját mindig szájokban hordozva, de a’ mellett csupán és egyedül azon dolgozva, hogy a’ kamara’ többségét olly emberekből választassák, kik ama’ camarilla’ nézeteinek vakon hódolnak, kik ravaszság- és kincsszomjtól vezéreltetnek, és igy érdekök azt hozza magával, hogy a’ tiszti személyek’ visszaélései fentartassanak, s kik általában idegenkedők, az országnak emberbaráti, a’ helyviszonyoknak megfelelő, a’ hitelt előmozdító, a’ pénztárügyet ellenőrző , valóban practical ’s a' közjót tárgyazó intézményeket adni. A’jövő kamara iránti bizalmatlanság egyébiránt naponkint növekszik, mert mi