Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-01-03 / 1. szám

ta siáni. Szerkeszti és kiadja Szívásfalvi Oross J­ozsef. Januar. 3. 1839. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások, honi és al­földi politicai hírek’, mindennemű sta­­tisticai adatok’, pénzkelet’,, piaczi árak’, duna­­vizállás’ és mindenfele h i r­n• e fl!c m‘n®* gyorsabb közlésével 3 __ a’ Századunk terjedel­­mesb politicai ’s rokon tudományi­ értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak (aképen. Megjelennek c’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4­0­. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Fü­skúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nemhivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes bekü­ldetése kéretik. T­a­r­t­a­l­o­m­. M­­­a­g­y­a­r­o­r­s­z­á­g és Erdély. Kinevezések : Fenséges Ná­dorunk' gondoskodása a' vizár által szerencsétlenült budapestiek' fedél alá juthatásáról; Győr megyei nemes árvákat ápolóintézet­ alapszabályai; állóhiti a’ Balatonon; bánsági, Szolnok-melléki, zág­rábi, dévai ’s alamori tudósítások. Auszt­ria. Udvari hírek; az irgalmas barátok’ múlt évi jótékony munkálkodása a cs. k. ürükös tartományokban. Nagy britannia. Udvari hitek; Durham lord a' ministerium’és a’ Westminsteri reformegyesület’ellenében; a Morning-Herald’ nézete a' catholicismus’ terjedéséről Angliában; gyülekezetek, közlemények az éjszakamerikai egyesült statusok’ elnökének üzenetéből. Fr­an­c­z­iaorsz­ág: Dupin’ székfogla­ló beszéde; a’ coalitio nagy többséget nyer a’ válaszfelirati biz­tosság’ kinevezésében. Abd-el-Kader. Spanyolország. Hadi hírek; a’két fél­ vezéreinek vérengző szándéka. Belgium. Né­metalföld. Németország. Törökország. Orosz­or­­s­z­á­g. Elegy. Hirdetések. Magyarország és Erdély. (­­ cs. ’s ap. kir. Felsége Obermayer András szatmári kanonokát czím­zetes apáttá nevezni; — továbbá Aiffl Pál kanonokot a’ pécsi püsp. lyceum­’ aligazgatói hivatalában ategerös­teni; —ugyszinte A’ váczi székes-káptalanban megürült nagyprépostság­­gal Sághy Mihályt, a’ szombathelyi székes-káptalan’ éneklő­­kanonokát ; — végre A’ veszprémi székes-káptalanban megürült két kano­­noksággal Bezerédy Miklóst, Keszthely mezőváros’ lelké­szét, és Tömör Jánost, Marczali mezőváros’ lelkészét fel­­ruházni kegyelmesen méltóztatott. (Priv. tud.) Tasch­er Domokos magyarországi ügyvéd, 1836-diki martius’ 5kén kelt legfelsőbb udvari­ rendelet’ következté­ben, az alsó-ausztriai cs. kir. felebbviteli­ törvényszék által magyar nyelv’ tolmácsává neveztetett. A’ amélt. magyar kir. udv. Kamara Miroszavlevich Ferenczet, eddig elő a’keblebeli erdészeti-főfelügyelőségnél szolgált temesvári kamar. erdészeti-mérnök-segédet, szent­­andrási; — Feueregyer Ferenczet pedig, eddig mondorlaki kamar. kerületi-erdészt, pécskai kamar. erdőügyelővé lép­tette elő; — továbbá Pirinyer Mihály kanisai ellenőrködő­ sómázsamestert az ugyanottani megürült k. só-beszedői tisztségre, — helyébe pedig Romáik Károly sopronyi k. sómázsamestert,— ’s kör­mendi k. sópajtnőrré Paulai­ Augusztot, a’ pesti sóhivatal’ gyakornokát, nevezte ki; — nemkülönben Németh János iglói sómázsamestert az ugyanottani meg­ürült ellenőrködő­ sómázsamesteri tisztségre, —’s az ekkép ürességbe jött sómázsamesteri szolgálatra Dominkovics Fe­­rencz nyugalmazott hadnagyot ’s a’ pesti sóhivatal’ gyakor­nokát alkalmazta; — végre Szokolovich György’ halála által ürességbe jött bácsi kir. kamar. igazgató-mérnökséggel Willetz Jánost, eddig élő kassai kamar. kerületi­ építész-segédet ruházta fel számos évi jeles szolgálatainak tekintetéből. Gérzon Antal m. k. kamarai tanácsos, mármarosi ka­marai fáradhatlan szorgalmú administrator, több ns. megye’ táblabi­rá­ja, hoszabb gyöngélkedéssel járt munkás életének 66dik, kamarai hivatalnok-pályája’ 47dik, boldog házassága’ 41 ik évében, m. e. dec. tékén jobb­ életre szenderült; tete­mei 18 dikán tétettek örök nyugalomra. Özvegye Dörgécsei Farkas Therézia asszony, ’s gyermekei: Ferencz, és Szat­­már megye’ főszolgabírója, Antal kir. kamarai fogalmazó, Therézia, Irinyi András­­biró’ hitvese menyével, báró Vay Katalinnal é s három unokáival mélyen kesergik nagy vesz­teségüket az elhunytban. Budapest. Azon számos jótétemények közzé, mellye­­ket a cs. k. Főherczegségének Fenséges Nádorunknak az iszonyú Duna-áradás által elszerencsétlenült budapesti la­kosok köszönnek, méltán számláljuk () Fenségének atyai atyai gondoskodását, miszerint a’ födél nélkül maradt szerencsét­leneket egészséges lakásokba juttatni kívánta. Ö cs. k. Fensége Lónyay János helytartósági tanácsnok királyi biz­tos urat méltóztatott egy saját szállásozó-biztosság’ egybe­­szerkesztésével kegyelmesen megbízni, hogy azok, kik az árvíz által lakás nélkül maradtak ’s a’ tel’ közeledtével még nem voltak födél alatt, téres, száraz és füthető lakásokat kaphassanak. Ezen szállásozó-biztosság a’ nevezett kir. biz­tos ur’ elintézése szerint jött létre; áll­­. Patacsách József városi tanácsnok, Ferdinandi és Goxillu Emánuel sz. k. pest­városi választó polgár urakból és Georgievich Mihály a’ vá­roskapitányi hivatal’jegyzőjéből, mint jegyzőből. A’ biztos­ság naponkint dél előtt és után egy különösen erre rendelt szálláson, az új városkapitányi épületben, az előbb úgyne­vezett Auguston-házban tartja üléseit, ’s a’ szükséges szállá­sért jelentkezőket felveszi, így illy lakástalanok közül a’ Ludovíceum’ épületében, hol a’ főfelügyelést Pistory Jakab városi tanácsnok úr viszi, okt. 14-e óta 264 család vétetett fel, névszerint ISO fér­fi, 180 asszony, 77 özvegy, 105 gyer­­mek 10 éven alól, 93 gyermek 10 —16 éves, 76 ifjú 16 éven felül, összesen 74 személy. Ugyanide helyzé lakását az igen ügyes A­linco orvos doctor úr is, kire e’ gyámolítottak’orvosi felügyelése bízatott, mellé egy városi kerületi biztos és a’ szükséges rendőrség adatvan. De hogy legalább némileg pó­toltassák az étkezés-, fűtés-, világítás- és egyéb szükségesek­re megkívántató költség, minden felvett férfi lakás- és fűté­sért 10 e. krajerárt fizet, asszonyok hasonlag 10 krt., fiatalok 16 éven felül 10 krt., a’ 10—16 évesek ennek felét, teh­ét 5 krt., heten­kint. Gyermekek 10 éven alól a’ fizetéstől föl­­mentvék. Ezen csekély hétenkinti fizetések az illető­ sze­mélyek’ kereseti tehetségeivel teljes öszhangzásban van­nak. A’ nagy, nemzeti lovaglóiskolába is számos lakásta­­lan vétetett fel pet­­ékén, még pedig összesen 223 család, számszerűit 137 fér­fi, 183 asszony, 54 özvegy, 1 IS gyer­mek 10 éven alól, 87 gyermek 10—10 éves, 44 pedig 10 éves; összesen 532 személy, kik ugyanazon rendszabá­lyok szerint, mint a’ludoviceumbaniak 6 és 3 krt. fizetnek hetenkint szállás- és fűtésért. A’ rend­ fen tartása vegett a’ lo­vaglóiskolában egy városi kerületi­ biztos lakik. A‘ fő­ felfi­gyelést itt Szekrény­­ay Endre városi tanácsnok úr viszi. Tűz­veszély’ elhárítására ’s az egészség’ és tisztaság’ nagyobb fen­­tartására, valamint a’ Ludoviceumba úgy a’ lovaglóiskolába is egy különös vendéglő állíttatott nagyérdemű várostaná­csunk által, ki a’ különösen e’ czélra készített étjegyzék szerint köteleztetik az ételek’ minősége­ és mennyiségé­ről­ legszigorúbb felelőség alatt, az étkeket, mellyek na­ponkint különös ellenőrség alá jutnak, kiszolgáltatni. Mind a' Ludoviceumban mind a’ lovaglóiskolában különös mosó­konyha van, ’s egy család egyszeri mosásért (a’ tűzifát hoz­zá számítva) alig fizet többet 3 váltó krnál. Sok család a’ ka­tonaság által épített új épületekbe vétetett fel. Egy-egy szo­ba- ’s konyháért általában véve 12 e. krt. fizetnek a’ háztu­lajdonosnak hetenkint, még pedig egészen Szent-Györgyig, minthogy ekkor a’ háztulajdonosra száll a’ kiadási jog. Oláh urnák majorjában is, mellyel tulajdonosa mindjárt elein a’ la­­kástalanok’ számára ajánlott oda, sok család lelt menedék­helyet, főleg mesteremberek, ’s hogy készítményeiket a’ városba szállíthassák, naponkint kocsikat is kapnak be- és kiszállításra. — Több egészen vagyontalanok a’ város’ költ­ségein tartatnak. Ezekről különösen gondoskodik Eichholtz Ján, polgármester úr, egyetértésben Staff­enberg városi szószó­ló úrral. Illyképen (­ cs. k. Főherczegsége’ bölcs, mindig éber, atyai gondoskodása által az árözön’ egyik legiszo­nyubb, igen rettegett következése, a’ szükséges szállásokban­ hiány téren által, elháríttatott. —­ A’ biztosság emberszerető hivatalában munkáján halad, midőn a’ szenvedőkért olly gyengéden érező ’s javokért olly szüntelen ’s fáradhatlan energiával cselekvő kir. biztos úr igen ügyel arra, hogy egy szükséget szenvedő se maradjon e’ jótéteményből ki­zárva. Egyébiránt a’felvettek naponkint reggeltől estig dol­goznak, részint mint’mesteremberek, részint mint napszá­mosok. Helyzetük e’ szerint nem csak elviselhető, hanem, némi takarékosság mellett, még jövőre is félretehetnek valamit. Végre a’ kir. biztos úr még hitvallási szükségeik­ről is gondoskodott, ’s a’ gyermekek’ nevelése iránt e’ me­nedékhelyben legczélszerűbb rendszabályokat hozott. Pest. Az angol kisasszonyok’ intézetéhez tartozó Sz.­­Mihály-templom, melly az árviz által tetemesen megrongál­­tatott, azon idő óta nem csak kijavíttatott, hanem szépsé­gében is sokat nyert. Minthogy két oldaloltár’ építtetett ben­ne, ezek dec. 3kán szenteltettek föl. A’ fölszentelést a’ belső város’plébánosa, főtiszt. Feichtinger Domokos ur, vitte végbe. Bécsben a’ polgári gyógyszerészek’ összesége 1837- dik évi dec. 1-jén egy tudósítást bocsátott ki a’ közönséghez, mellyben azon határozata felől tesz említést, hogy más nagy­lelkű testületek’ példájára a’ szokott újévi ajándékok’ kül­dötése helyett ezután szolgálatra képtelenné lett ’s elnyo­­morodott segédjeik’ gyámolítására alap­pénzt tesznek össze, melly segedelem nélkül eddig szűkölködtek. Múlt 1838dik évi dec. 15-én e’szép példa után felbuzdulva a’ pest budai gyógyszerészek hasonló tudósítást bocsátanak ki azon hozzá­adással, hogy nálok ezután az eddig szokásban volt procen­­tualis elengedések (privatusoknál) a’ gyógyszerek’ kiszabott árából meg fognak szűnni. * A’ Hírnök­ben már említett, tek. Győr vármegyei nemes árvákat ápoló alapítvány’ szabályai imigy követ­keznek: Isőezikk. A’nyilványosság lévén ezen alapítvány­nak is legfőbb biztosítéka, az a’ nemes megye’ közönségé­nek felügyelése alá helyeztetik, olly nyilvánvaló kije­lentéssel, hogy azt onnan elvonni semminemű szin alatt szabad nem leend. — Kik czikk. Ezen alapítvány’ fő czélja, hogy azon nemes árváknak, kik szüleiktől megfosztatva ’s nevüknél egyébben alig örökösülve, élelmük’ megszerzé­sére gyenge koruk miatt még nem elégségesek, mindenek előtt élelmezési segedelem nyuttathassék. További czélja pedig, ha tudniillik az alapítvány’ tőkéje az élelmezésre szükségesnél nagyobbra növekedhetnék, az, hogy a’ sze­gényebb sorsú nemes árváknak neveltetési segedelem is adathassák. — cik czikk. A’segedelemre számot tarthat min­­­den, kebelbeli nemesárva. Minthogy azonban a’segedelmezés elenleg — az alapítvány’ csekélysége miatt —csak a’ leg­szükségesebbre szoríttathatik, mindenek előtt tekintetbe vé­tetnek azok, kik épen semmi értékkel sem bírnak, az­után pedig azok, kikre maradt ugyan valamelly érték, de annak haszonvétele élelmezésükre elégtelen. Az évenkinti segedelmezés’ legfőbb summája, egyre-egyre nézve, jelenleg LM) ezüst forintban állapíttatik meg; fenmaradván mindazon­által ezen alapítvány’ tőkéjének szaporodtával a’ segedelme­­zés’ körének, a’ második czikkelyben kimondott elvek sze­rinti kiterjesztése. — cik czikk. A’ járásbeli szolgabiráknak, valamint eddig, u­gy ezután is mindenkor kötelességükben fog állani, a járásaikban találtató árvákról rendes jelenté­­seiket beadni, melly jelentésekben az árváknak sorsa kö­rülményesen kitétetvén,az is előterjesztessék, hogy szüksé­ges e a segedelmezés ? Egyébiránt minden árva’ részéről az árvák’ sorsára ügyelő választmányhoz teendő folyamodhatás szabad lévén, megjegyeztetik, hogy a’ segedelmezés csak az illető szolgalmainak az árva’ körülményeiről szóló vizsgá­lata után rendeltethetik meg. —cik czikk. A’ negyedik czik­­kely szerint beadott jelentés után a’ segedelmezendő árvát mindenkor a' megyebeli árvák’ sorsára ügyelő választmány— a’ harmadik pontban megállapított elveken alapuló sorozás szerint — nevezendő ki, úgy nemkülönben a’ segedelmül adandó summa’mennyiségét is az határozza meg; mindezekről pedig jelentését a’ nemes megye’ közönségére időnkint be­adni fogja. —ifik czikk. Ezen segedelmezési pénztárnak for­rása : a’ kegyes adakozások, valamint azon summa is, melly az évenkinti kamatokból—teendő segedelmezés után — ne­talán megmaradván, a’ tőkéhez csatoltatik. — cik czikk. Az alapítványnak pénztárnoka mindenkor a’ nemes megye’ al­­adószedője leend, a’ ki csak az árvák’ sorsára ügyelő vá­lasztmánytól vett utasítás után és szerint adhatja ki a’ tőke­­summákat kamatra, ’s kifizetéseket is csak az onnan vett utasítás szerint tehet. — cik czikk. Az alapítvány’ pénzeinek biztosítása’ tekintetéből rendeltetik, hogy azok elegendő bátorságot szolgáltató helyre, ’s csak belapozás (intabu­­latio) mellett adassanak ki kamatra, ’s az úgy vett kötelez­vények megyebeli levéltárba tétessenek. —Cik czikk. A’ he­tedik czikkelyben nevezett pénztárnok számadását minden­kor november’ lső napjáig — mint ezen alapítványra szolgá­ló év’ kezdetéig — berekesztvén, az árvák’sorsára ügyelő választmány’ elébe terjessze, a’ honnan az megvizsgáltat­va, a’ nemes megye’ közönségéhez beadassék, a’ nyert helybenhagyás után kinyomtattassék, és igy köztudomásra bocsáttassák. Keszthely. Az állóhid, mellyet Tolnai gróf Festette­s László Fenék mellett, közel Keszthelyhez a’ Balatonon é­­sk ittet, ’s melly Zala megyét Somoggyal ’s igy ezen várme­gyék’ kereskedési közlekedéseit szorosabban egybekötendi, már félig készen áll. — Keszthelyen, hol eddig csak levél­­szedés volt, rövid idő óta k. postahivatal állíttatott fel. Bánságban az első hó m. é. nov. 26 ka’ éjjelén esett mintegy hüvelyknyire, de melly a’ következett meleg esők miatt azonnal elenyészett. Megelőzék ezt az őszi hoszabb szárazság után gyakorabb meleg esők, ’s nov. végén a’vi­déken két ízben szivárvány is vala látható, délről pedig tisztán lehete hallani a’ mennydörgést. Dec. elején a’ Bán­ságban a’ juhok még úgy legeltettek mint nyáron, a’mező szépen zöldéit, sőt rajta sárga virágokat ’s gombákat is le­hete itt ott látni. A’ földművesek még szánt ittak és vetettek, mi ugyan a’ Bánságra nézve nem ritka ’s nem késő, de az ország’ fölebb vidékin az i­ly vetésből, ha ollykor megtör­ténhetnék is, közönségesen mégis alig lenne valami. Egyéb­iránt a’ gabonának odalent semmi kelete , ’s a’ temesvári piatz is csak amúgy teng, minthogy folyamán a’ gabona­szállítások a’ tél miatt már megszűnvén*, annak forrása, a’ gabonakereskedés is fenakadt. Mutatkoztak ugyan itt ott még némelly oláh gabonakereskedők, de hihetőleg a’ tovább ad­­hatás nálok is fenakadván, később a’gabonát keresni meg­szűntek. A’ marhadög a’ Bánságban még sem szűnt meg mindenütt. — Torontóiban a’repeze felől panaszkodnak; a’ féreg gyökerestül fölemészti. Még részint jól esett, hogy a’ Bánságban annak idején a’ szárazság miatt vetni nem lenn­­­e, mert annak is hihetőleg ez lett volna sorsa. A’ Tisza’ vidékéről Szolnok mellől ezt írják: Decs 3kán délelőtt 11 órakor itt is láttatott szivárvány. A’ zöld repezét több helyen, szintúgy mint Torontálban, a’ hernyók megették, úgy hogy repezeföbleinket be is vetettük búzával. Az egerek’ leirhatlan sokasága a’ novemberben esett hóval el nem pusztulván, most már alig zöldévi buzavetésinket rágja ’s emészti, de még több kárt tesz a’ tömérdek hüvesök. Ez saját csapás az idén a’ tiszai vidékekre. Olly nagy itt az egerek’ és hörösökök’ sokasága néhol, hogy az udvarokon is elterjednek ’s minden félelem nélkül rágódnak a’ talált szüleségen ; másutt a’ szobákban naponkint vadászatot kell tartani kipusztíttatásukra. E’napokban, mond a’ levelező, egy szalmakazal mellől kaparékot alomnak az istállóba vitel végett gyüjtvén béresim, csupán egy kis helyen 17 hörcsö­­köt ütöttek agyon; különben a’mezei gazdák majd minde­nütt vizzeli kiöntéssel fogyasztják a’ nagy sokaságot, sokan pedig bőreik’ használása végett öldösik e’ kártékony férget. Majorsági, főképen gyep­ földeink, mint a’rosta, át vannak lyuggatva. — A’ Tisza áradásban van; ha fokainkat be nem töltjük, az özön ismét elborítja réteinket, mellyekről külön­ben is, csak augustusban takarodott le az árviz, miután szép kaszálóinkat kákaerdőkké változtatta. — A’ marhák’ száj­fájása helyenkint most is, pedig már másod ízben az idén, mutatkozik, csakhogy e’ hidegekben nincs olly ereje ’s kár­tékonysága, mint a’ nyári hőségekben. Zágráb, dec. 17. Ma ment véghez Zdenchay Miklós Zágráb megyei főispány’ hivatalába iktatása. Tegnap délu­tán a’ turopolyai nemesség, uj egyenruhában, Jozipocsek Antal turopolyai ispány’ vezérlete alatt, megérkezvén, a’ Száva-utczában a’ polgári katonaság által csengő zenével fogadtaték. Innen az egyesült fegyveres csapatok meglepő tartással ’s pompával léptetének a’ városba. Az ünnepély’ napján ugyane’ fegyveres csapatok egész fényben állottak a’ megyeház előtt, honnan a’ polgárkatonaság egészen a’ főispányiakig tisztelgő sort képeze. 10 órakor fényes kül­döttség járult a’ főispányhoz, őt az ünnepélyes szertartásra meghívandó. A’ megyeház’ elébe érkeztekor uj küldöttség fogadó a’főispányt, ’s a’ teremben a’ nagy számmal össze­gyűlt IUE, kik közt Holulik György zágrábi megyés püspök

Next