Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-09-12 / 73. szám
tetten űzzék a’ kereskedést, vagy távozzanak az öbölből. Az angolok’ részéről élénk reclamatiók történtek. A' kormányzó’czélja volt, ezáltal a’ funzas-mórokat, kik időnkint Portendicben laknak, ’s kikkel mi akkor háborúban állottunk, minden segélytől megfosztani. Minden kétértelműség’ elhárítása végett legegyszerűbb volt Portendicot párvonalas állapotban levőnek nyilatkoztatni, ’s ez megtörtént maga rendén a’ két angol hajónak horgonyvetése után. Következtek most uj reclamatiók az angolok részéről. Az első reclamatiók alaposoknak látszhattak a’ huzamos telep szavaknak talán kissé erőtetett magyarázatára nézve; a’ másodrendűért azonban teljesen alaptalanok voltak, mert olly jogot kétesítettek, mellyel mi tökéletesen bírtunk, t. i. a’ zárvonal’ fölállíthatását Portendicban. Az angol kereskedők első rendbeli kármentességi követelésüket mintegy 800,000, a’ másodikat 1,300,000 ikra, ’s így összesen 2,100,000 ikra, tettek. De minthogy ez utóbbi követelmény egészen alaptalan, annak végkél mellőztetnie kell; tehát csak az első rendűek maradnának ion, mellyeket én alaposan megvizsgáltam,s mellyek, minden nemzeti részrehajlás nélkül,10.000 ikra számíthatók. Ez volna tehát szigorú mennyisége’ szomszédunk’ reclamatioja’ tárgyának, sőt egy czikket, mellyről különböző nézetek vannak, még itt is nekik kedvezőleg kell magyarázni. A’ párisi asztaloslegények már régóta halálos gyülölséggel viseltetnek a’német pajtások iránt (Kameraden, de közéjük foglalják az elsassiakat is), kiket arról vádolnak, hogy a’ munkádijt csökkentik. Aug. 27-én este többen az elsők közül megrohantak ’s ütlegeltek 0—7 illy munkást. A’ városhájóluknak meztelen karddal kellett a’ csoportozást elszéleszteni, melly annyival veszélyesb volt, mivel St. Antoine külváros’ közelében történt, hol ezerenkint laknak belga, német és elsassi asztaloslegények. Másnap este mindazáltal újra összecsoportozott mintegy 1,200— 1,500 szemnegy; minthogy a’rendőrbiztosok’ minden rábeszélése sikeretlen maradt, városőrségnek és sorkatonaságnak kelle körbejárulni, de ezek kőzápporral fogadtattak. Csak sok fáradság után sikerült, a’ legmacsabbak közül négyet, kik a’ külvárosnak egyik házából minden kigondolható tárgyakat hajigáltak a’ katonaságra, elfogni ’s a’ csendet helyreállítani. , , Valenciennes és Avesnes kerületek repaczakorgyartói, mindössze hatvanan, egyelműleg elhatározok az adót megtagadni. Több maire beadta lemondását. Más részről a’ megyei főtanácsok veszik e’tárgyat fontolgatás alá. Az éjszakmegyei (départam. du Nord) választmány már oda nyilatkozott ,hogy , a’ legújabb czukorramleszállítás alkotmány elleni. A lillei kereskedőkamara is élénken protestál e’ rendszabály ellen a’ kereskedésministerhez bocsátott előterjesztésében, noha egyszersmind kinyilatkoztatja, hogy az önbiróságról mit sem akar tudni. Egyik cambraii hírlap szinte az adómegtagadás ellen szól, mivel, úgy mond , az érdeklett kir. rendelet a’ répaczukortermesztésre semmi új terhet sem szab, sem annak kárt nem tesz, ’s mivel, habár az törvény elleni volna is, erről csupán a’ törvényhozó kamarákat illeti az ítélet. Spanyolország. 15ayonneból, aug. 30ról következő telegrafi tudósítás érkezett: „Aug. 26k án valamennyi carlosi főnök közt conferentia tartatott, mellynek következtében don Carlos és Maroto teljesen meghasonlottak egymással. Don Carlos 27- ken Estella felé fordult, Maroto pedig csak 4 zászlóaljjal Aspelliába ment, ki is nyílt érintkezésbe téve magát Espartero-val, miközben egy angol ezredes háromszor egymás után a’ carlosiak’ andoaini táborába ment. A’ tartományokban nagy forrongás uralkodik.“ 13a y onneból aug. ölről következő telegrafi tudósítást közöl a’ Moniteur. ..2Skán Maroto négy zászlóaljjal Zumarragába érkezett. Espartero Bergarát elfoglalta. Don Carlos 29kén Larrainzarban volt, Elisondóban váratok. Moreno ’s Villareal viselik a’ seregek’ parancsnokságát. Laterre Simon négy alavai zászlóaljjal ’s Iturriaga hét guipuzcoai zászlóaljjal még nem nyilatkoznak. Don Carlos csupán a’ navarraiakra számolhat.“ — Míg a' Quotidienne kétségbe látszik hozni a’ fentebbi híreket, ’s a’ Gazette de France azt állítja, hogy ezekre a’ királyi udv. tábor sem nyugtalanságba nem jött, sem általok meg nem lepetett, a’ France, mint mondja, következő közelebbi tudósítást vett Maroto’ árulásáról: „A’26kán (Villareal de Zumarragában)tartatott conferentián a’ pártütés fölfedeztetett. Maroto megvallotta , hogy Iray John lorddal alkudozott, ’s a’ fuerók’ fentartása, az astúriai kir. herczegnek Isabellaval leendő egybekelése, ’s a’ király’ számára, kinek külföldön kellene lakni, rendelendő nyugdíj mellett, megkötötte a’ békeséget. Az összegyűlt főnökök mindnyájan önkint fölkelének e’ vallomásra ’s kimondák az „áruló!“ szavat. Maroto némi mentségeket hebegett, esküvel erősíté a’ király iránti hűségét, ’s kinyilatkoztató, hogy kész az alkudozást félbeszakasztani, ’s mindazt, mit az összegyűlt tanács határozand, teljesíteni. Ezáltal sikerült neki, a’ zivatart kikerülni és szárazan menekedni meg onnan; ámde az adott szabadságot csak arra használta, hogy parancsnokává tegye magát négy zászlóaljnak, mellyet nem elcsábított, hanem megcsalt, és sikerült neki, azokat átadni az ellenségnek. Hozzá kell adnunk, hogy Maroto meg akará újítani az estellai véres jeleneteket, de ezúttal vérszomjas tervei szerencsésen meghiusíttattak a’ végrehajtás előtt.“ Madrid, aug. 24. Mindazon levelek, mellyek San Sebastian-, Bilbao-, Vitoria- ’s általában az éjszaki tartományokból ide érkeznek, a’ legnagyobb hiedelemmel fejezik ki azon várakozást, hogy rövid idő alatt vég fog vettetni egyezés által a’ háborúnak. Sőt annyira megy a’ dolog ama’ tudósításokban, hogy még a’ pontok is előadatnak, mellyeknek alapján ezen egyezés kötendő. Ezek szerint a’tartományoknak eddigi szabadságaik 25 évre, ’s a’ carlosi generáloknak és tiszteknek rangfokaik és fizetéseik biztosíttatni fognának, ezeknek viszont a’ spanyol királyné’ kormánypalotája alá kellene vetni magokat. E’föltételek , mint állíttatik, Maroto által javasoltattak, ’s llair John lordtól megküldettek az angol kormánynak, melly is felszólittatik, hogy a’ carlosiaknak azok’ teljesítéséért biztosítmányt nyújtson. Itt mindenki annyival inkább hajlandó volt hitelt adni e’ híreknek, mivel megtudta, hogy Martines carlosi ezredes, ki egykor a’ királyné’ testőr-láncsásezredében szolgált. Iokán mint alkukövet Espartero’ fő hadi szállásán megjelent, ’s vele hoszui értekezést tartott, melly után ez egy futárt küldött ide, ki 21kén érkezett meg, ’s a hadministernél szállott le. Ez mindjárt a’ regens-királynéhoz ment a’ vett hivatalos levelekkel, ’s ministertanács tartatván, a’ futár még aznap visszaindíttatott Esparteróhoz, ’s egy másik Fázisba küldetett. A’ beérkezett hivatalos levelek’ tartalmáról semmi sem hallatott, gyanítják azonban, hogy azok részint a’ VIartinez ezredesseli imént említett összejövetelt, részint a’ carlosi seregek’ egy része közötti Maroto ellen kiütött zendülést tárgyazták. Bármint legyen a’ dolog, nekem mégis úgy látszik, hogy az állítólagos egyezésterv inkább az éjszaki tartományok’ békeség után vágyódó lakosai’ óhajtásinak nyílt kifejezése, mintsem a’ valósággal történt kölcsönös alkudozáson alapuló. Egy részről llay John lord maga sem terjesztett legkisebb hírt is Maroto’s Esparteroval tartott értekezésinek foglalatáról, ’s bizonyossá tehetem önt a’ felől, hogy magához az itteni angol követséghez sem érkezett még most semmi hivatalos tudósítás ama’ tárgyról. Továbbá pedig meg nem győződhetem felőle, hogy Maroto az állítólagos ajánlatokat tette, ’s még kevésbbé a’ felől, hogy a’ királyné’ kormánya elfogadandja azokat. Mit most a’ carlosiak, állítólag, kívántak, a’ literük’ fen tartását ’s a’ rangíokok’ és fizetések’ biztosítását, azt már ezelőtt két évvel ünnepélyesen megígérte nekik maga Espartero, de megvetéssel utasíttatott vissza ezen ajánlat. Én ugyan mindig olly véleményben voltam, hogyMaroto azon szerep által, mellyet az Estellában elkövetett kivégeztetések után a’ praetendenssel játszata, a’carlosi királyságnak halálos döfést adott; azt is hallom, hogy olly személyek, kik Marotóhoz személyesen közel állottak, ’s őt még amaz időben mint a’ törvényes trónnak a’ gondviselés által kiválasztott egyetlen megmentőjét istenítették, most ördögnek nevezik, ’s habár illy ingatag ítélet bizonyosan nem alkalmas ama’ férfiú’ becséről egy igen is túlságos nézetet vétetni föl, mégsem hiszem felőle, hogy azon fejdelmet, kinek jogait utolsó csepp véréig védeni nyilván fogadta, gyalázatos pénzért eladni kész volna. Mert önmaga’számára a’ rendfok’ és fizetés’ megtartását kikötni, ’s ezekért a’ praetendenst feladni, csakugyan nem teendene egyéb illy eladásnál. Ila tehát Maroto, Ilay lorddal tartott értekezésében, talán némelly czélzásokat tett a’ föltételekre, mellyek a’ harez’ bevégzéséhez vezethetnének : ezek könynyen magasbra lehetnének helyezve, mintsem hogy a’ királyné’ kormánya rájok állhatna. Sőt inkább ez azon elvnek látszik hódolni, hogy a’ carlosiaknak , kivált azon szorult helyzetben, mellybe belviszálkodások’s ellenségeik’ nagyobb ereje által éjszakán tétetve látják magokat, ne adassanak elébb engedmények, mig önkint vagy kényszerítve le nem rakandják fegyvereiket. Ha az egyezkedések csakugyan olly messze haladtak volna, mint mondauik, mire való akkor a’ gabonaföldek’ pusztítása ’s a’ naponkinti vérontás’ folytatása ? Épen midőn ezt írom, Astoriából azon hivatalos tudósítás érkezik, hogy Espartero’ hadai Oehandianón keresztül a’ durangoi után előnyomulának, ’s 20kán délután Urquiola várat, a’legerősebb Hegyi állások’ egyikét, a’ carlosiak’ gyenge ellenvédelme után , elfoglalták. Ez utóbbiak 40,000 töltést’s igen sok élelemszert hagytak oda, ’s egészen Manana’ vidékéig űzettek. Espartero tehát, mint látszik, kardhegyét akarja ultimátummá tenni. Halljuk egyszersmind, hogy Belascoain gróf (dán Diego Leon) sokán Allot, Dicastillot, több sánczolatokkal együtt, bevette, ’s Elloyban Estella mellett éjjelezett.— O’ Donnell general még 20kán A Valenciában, Aspiroz’ osztálya'Nulesben , lloos Segorbeben voltak. Cabrera 20kán a’ pattantyússággal Chelvába ment, ’s hitték, hogy próbát teend Cuenca ellen. Caneteből a’ carlosiak Alcarriába nyomulnak, Zafrillát (innen 14 mérföld) erősítik, ’s ezáltal uraivá teszik magokat a’ Tajo-völgynek , kezdetétől Thiloig. — Itt a’ ministeri ármányok folytattatnak. Ximenez pénzügyminister, ki titkos egyetértésben volt a’ túlzókkal, megnyeré elbocsáttatását, s’ mivel, a’ cabinetnek előrelátható bukása miatt, senkinek sincs kedve tárczához; ideiglen a’ pénzügyi tárcza a’ tengerészeti ministernek adatott át. Hir szerint Espartero don Antonio van Halen generált kívánta tábornoki karának főnökéül, de Alaix ellene szegült e’ kinevezésnek, mivel van Halen Segurából történt visszavonulta miatt törvényszék előtt áll. E’ felett, mint mondják, némi viszálkodás támadt Espartero és Alaix között. — Mendizabal egy pompás részét bérné ki Tepa gróf’ palotájának, melly a’ túlzó párt’ követeinek ’s főembereinek gyüléshelyéül szolgáland.— Itt ezt jacobi unsclublenak nevezik. Cuba sziget’ főkapitánya, don Joaquin Ezpeleta, elbocsáttatását kivánja. — Utóirat. Epen most, esti 8 órakor érkezik az angol követséghez egy futár Londonból. Autón az jelenti, hogy nyolcz nap alatt megérkezendik ide. (Alig. Zeitiers A’ spanyol zavarok mindig szorosb csomóba szorítkoznak két főszemély: Espartero és Maroto körül. A’ népnek egyedül Spanyolország’ éjszaki részén van nagy erkölcsi értéke, az ország’ déli részeiben mindazon képtelen pletyka van forgásban, melly Europa’ éjszak-protestans részében a’catholicismus és a’ voltairei Francziaországban a’ kereszténység ellen; miilyen a’ többek közt, hogy a’ catholicismus bálványos babonahit; az angolok (külországi helyzetek’tudásában általányosan a’legkorlátozottabb nép) egészen különös módon valónak e’tekintetben elfoglalva. Protestáns tudomány, rendszeretet, erényesség és becsületesség nélkül a’ spanyolokkal minden protestáns declamatiók közöltettek, hogy önostobaságuk felett elpiruljanak, a’ francziák pedig eneylopaediai piszkokból részesítek őket; ennek Spanyolország’ déli és központi részein sokkal kevesebb nyoma. Szerencsére a’spanyolok keveset olvasnak, különben még sokkal zavarodtabbak lennének, mint most. Angolok és Francziák anticatholicismus- és alkotmányossággal cziíráztak fel nevelésöket, de a’ spanyolok mindezt felhasználják Törökország. A’ Journal des Débats következő levelét közli Choszrem basának Mehemed-Ali-hoz, dátum nélkül: „Aettem Akiféifendi’ viszatérte által fenséged’ válaszát azon levélre, melylyet ezen küldött által Kegyedhez intézni szerencsém volt, ’s annak tartalmáról, valamint Akif’ tudósításából mindazokról, mik fenséged és ő közötte végeztettek, értesültem. Ezt és amazt ő fensége’ nagyszivü uralkodónk’ lábaihoz tettem, ki azokat megtekintette ’s aztán a’ magas porta’főméltóságival az összegyűlt divánban közlötte. Örültünk midőn megtudtuk, hogy fenséged, a’porta’ régi hírbérnöke, ki nagyobb szolgálatokat tett neki minden másoknál, ’s ki azért köztünk a’ legnagyobbak’ egyikévé lön, azon nemes gondolatot táplálja, hogy a’ muzulmán nemzetnek legnagyobb befolyással biró ’s legkészebb szolgáival közösen munkáljon, s könyörögtünk Istennek, hallgassa meg egyező kivánságunkat a’ birodalom’ boldogságáért. Azon levélben, mellyet Akif effendi által volt szerencsém átadatni fenségednek, csupán az egyiptomi tartományoknak öröklése utján leendő átruházásáról szólottam; de ez csak forma volt arra, hogy fenségednek bocsánat hirdettessék. Egyébiránt Akif effendi nem birt felhatalmazottsággal az alkudozásra, hanem egyszerűen a’ végett bízatott meg, hogy kedgyednek minden hírek’ legkivánatosbikát, isméti kegyelembe-vételét, jelentse meg. Azért fenségednek bővebb felvilágosításokat adni elmulasztottam. Egyébiránt, a’ magas portának minden nagyméltóságival azon véleményben valék, hogy kegyed minden szükséges bátorságot és biztosítmányt nyerjen, ’s mivel kegyed kész volt, egyesíteni fáradozásinkat a’ magáéival a’ birodalom’ jólétére, ő fensége’ dicső uralkodónk’ legfelsőbb parancsát vevén, ő extrájához Szaib elleneihez, a’ magas porta’ egyik ministeréhz, azon parancsot bocsátottam, menne el fenségedhez, ’s értekeznék kegyeddel az előterjesztett követelések ’s tenni szándéklott szolgálatok és azon rendszabályok iránt, mellyekhez kegyed a’jelen körülményekben nyúlni akar. E’ küldött készülőben volt, a’ gőzhajóval elindulni, midőn az öt nagy hatalmasság’ főkövetei a’ magas portához egy általuk aláirt jegyzéket bocsátanak, mellynek fordítása a’ jelen levélhez van mellékelve. E’ jegyzék’ tartalma tudomásul adja, hogy az öt nagy hatalmasság egyesült a’ keleti ügyek’ megvizsgálására ’s elrendezésére. E’ jegyzék’ előterjesztetése után azonnal újra összegyűltek a’ magas porta’ nagyméltóságai a’ divánban, ’s az valt nézetük, hogy idegeneknek a’ főhűbérur és vazail közötti ügybe avatkozása nem igen alkalmas dolog; megfontolván azonban, hogy, miután az öt nagy hatalmasság már egyszer egyezőleg avval foglalkozott, miszerint közbenjárásuk’ el nem fogadása melly az európai szokásokkal ellenkezik, rájok nézve sértő lenne, ’s a’ muzulmán nemzetre, a’ dolgok’ természeti állását tekintve , aggodalmakat és zűrzavart vonhatna; megfontolván továbbá, hogy a’kegyednek adott kegyelem’, ’s az erőbe lépő egyesülési tervek’következtében, a’ külső együttmunkálás’ biztosítmányai feleslegesek lesznek, ’s hogy e’ szerint a’hatalmasságok’ beavatkozása vagy be nem avatkozása nem bir semmi fontossággal: az összegyűlt nagyméltóságok, ámbár óhajtották volna , vajha soha se helyeztetnének azon szükségbe, mellynél fogva idegenhez folyamodjanak, mindazáltal a’jelen körülmények közt nem vélték czélszerűnek, az öt főkövet’ előre nem látott kívánatot visszautasítani, ’s igy reáállottak. Óhajtották, ’s ő fensége’ akaratja, hogy kegyed mindenek előtt a’ történtekről értesíttessék. Azért halasztatott el a’ kérdéses küldöttnek elutazása. Bátorkodtam, a’jelen levelet fenségedhez bocsátani, s’ elküldöttem azt a’ gőzhajó által. Miután fenséged e’ levél’ tartalmáról, ugyszinte a’ főköveteknek a’ főconsulokhoz intézett hivatalos leveleiről értesült, kérem kegyedet, szíveskedjék tudatni velem a’maga nézetét. Choszrew basa.u— Utóirás. „Megegyeztünk benne, hogy kegyednek konstantinápolyi ügy viselője, Mufj'it bey, maga vigye fenségednek e’ levelet, hogy tartalmát szóval magyarázza meg. Ezáltal könnyebben megértendi fenséged a’ dolgot, ünnepélyes és üres szavalásokkal; ha ehhez a’ Németországból özönlő, a’ francziákba napról napra jobban beható sok- és résztudás járulna, minden déli népek, spanyolok, portugálok ’s gyarmataik a’legmélyebb butaságba sülyednének. Ha a’ franczia még soká hallgat az úgynevezett történet-philosophiára, pantheismus- és hegelismusra, mit neki az ősaint demonisták fecsegnek, akkor a’ valódi frantziaság megszünend, egy csudatermészetű, óriási szappanbuboréku fattya, természet- ’s történeti tünemény, franczia hiúság- ’s német túlfeszültség keverék lépenk helyébe; mársokat fecsegnek ezek felől a’ spanyolok, de nem igen foghatják meg; ha teleit Espartero és Maroto nem egyedül szélháziak, kik haszontalan piszkálták be magokat vérrel és resz tettekkel, a' cataloniaiak’ és galíciaiak’ mírszorgalma mellett könnyen kiirthatják a madridi franczia-angol keverékből származott salakot s diadalmaskodhatnak don Carlosi udvarszemélyzetének tébolyodtságán. Latorre Simon carlosi general Sodupe és Areca melletti állomásit vitézül védelmezte, miután Eybarban von állomást. — Navarrában Elle general minden veszteség nélkül háborgatja a’ christinokat dán Diego Leon’ parancsnoksága alatt. Ez utóbbi folytatja gyalázatos pusztítási rendszerét; gyújtogatás és rablás jelölik mindenhol serege’ átmentét. — Arragonia, Valencia és Castiliának egy része folyvást ki vannak téve Morelia gróf’ (Cabrera’) gyakran győzedelmes kiesapásinak. O Donnell christinoi general minden erejét összeszedi, e’ rettenthetetlen hadvezér ellen munkálandó. Jápoly, Nápoly, aug. 23. A’árosunk’ népességéről pontos tudósítás jelent meg. 1830 ban született 13,228 gyermek, közülök 6,850 fiu’s fi,378 lány-magzat, közöttük 2022 kor és 973 fiú’s 1029 lány. Meghalt 12,993, 6962 férfi, 6031 nőnemű. Házasság 3543 köttetett. A’ népesség 1838diki januar. Ijén 336,302 lejekből állott; 1839ki jan. Lén pedig 336,537, köztük 156,695 férfi- és 179,842 nőnembeli; egy év alatt tehát csak 235 személlyel szaporodott; ellenben házasság 490