Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-09-26 / 77. szám
Maroto segédtisztje, Martinez, által felszolttata Espai tero , nyomulna elő nyugottan Durango ’s Vergara tele, mer a carlosiak által minden állások elhagyatvák. Ez meg ezen . De azon összejövetel’alkalmával, mellyet Espai e, menikén Durangonál(magával Marotoval tartott , mivel ez állhatatosan kivonta a tueroknak fölteteletlen igeretet, olly kevéssé nyezhetének meg, hogy az alkudozás ismét megszakadt ’s Espartero 27kén tudtokra ada egy proclamatioban seregeinek, hogy a’ harcz újra el fog kezdődni. Maroto, ki sokkal messzebb ment, mintsem hogy visszaléphetne, Est 't uj halasztásra biratá de la Torre .Simon által, s P? ,p ‘yobb zavarba hozatva látá magát, mert épen azon a ’k° mellyekre számolt, gyanakodni kezdenek rá, s sel»készítettek egy irományt a’ praetendenshez , mellyben ennek fölteteletlen hűséget igértek, ha megbocsátja nekik kétértelmű önviseletöket. Ezen irományt Iturbe elfoga s utóda Marotonak. Ekkor ez 29kén megtetete az utolso probat segédtisztje, Linares, által, Esparteronak a’ tuerok megadására birhatása végett, de azt nyere válaszul, hogy az alkudozás megszakadt, ’s masnap megtámadáshoz fogandanak. Mareto nem talált egyéb rést, mint 30án személyesen Vergurába menni ’s Esparteroval a’ tudva lévő szerződést megkötni. Midőn másnap a’ mindkét részrőli seregek egymás’ ellenébe állíttattak, leteendők ama’ fegyvereket, mellyekkel addiglan élet-halálra víttanak, dobogó szívvel vara Espartero e’ merész vállalat’ kimenetelét, melly elhatározandaná Spanyolország’sorsát. Tudva a’következés, ’s minden ide érkező levelek megerősítik azon várakozást, hogy az eddig még késedelmező baskok és navarraiak követendik rokonbelieik’ példáját. Tegnap hivatalos utón jelentetett Vitoriából hogy azon 4% zászlóaljnyi guipuzcoaiak, kik az andoaini vonalakat elfoglalták, 2kan benyomultak Azpeitiaba és Azcoitiaba, hogy, mint a’többiek, a’ királyné’hadseregéhez kapcsoltassanak. A’ navarraiak vonakodtak , tovább kisérni a’praetendenst; alkudozás kezdetett velők; de, úgy látszik csak akkor akarják letenni a’ fegyvert, ha bizonyosak lesznek benne, hogy a’ fuerok a’ cortesaltal megerősítvék. Rész jel volna, ha igaz, hogy a’ kórházakban maradt betegeket és sebeseket e’ kiáltás közben, éljen a’ vallás és a’ király’ mind megöldöstek. Azonban Vitorlából okán délután kelt levélből értjük, mikép egy a’ fő hadi szállásról oda érkezett tábornok karbeli tiszt azon hivatalos tudósítást hozta, hogy 11 zászlóaljnyi navarraiak’s minden erőségeik meghódoltak, ’s don Carlost Spanyolország’ elhagyására kényszerítették. Ez utóbbi, más tudósítások szerint okán összejövetelt vala tartandó Marotoval Tolosában. Mécr 3ban egy felszólításban a’ vérontás’folytatására hivátel Navarra’ szerencsétlen lakosit; vessük össze evvel a’béke’, megengesztelődés’ ’s türelem’ szavait, mellyeket Esparteronak a’ baskok és navarraiakhoz 1 jen intézett felszólítása teljes. A’ franczia kormány jelentete a’ spanyol kormánynak, hogy minden intézkedéseket megteend, mellyek által don Canos, ha átlép a’határon, Spanyolországba próbálandó viszszatérésében gatoltassék.Mosolyognunk kell, ha itt olvassuk, hogy a’ franczia oppositioi lapok, m. h. 31., az éjszaki tartományoknak franczia seregek általi elfoglaltatását szükségesnek állítják. Természtesen e’ háború’ kimenetele némelly statusbölcseség’ számításait dugába fogja dönteni, de következményeiben tanulságos leend. A’hála, mellyre Francziaország és Anglia Spanyolország’ részéről számot tartanak, máris gúnnyá ’s kérkedéssé változik. Egy dal sem zendül meg Madridban, egy czikkely sem jelenik meg a’ hírlapokban, mellyben ki nem emeltetnék, hogy a’ kibékülés Anglia’ ’s Francziaország’segítsége nélkül történt meg. Sőt egy hírlap azt beszéli, hogy midőn egy franczia meghatalmazott ajánlkozik Esparteronak, miszerint kormányától biztosítmányt eszközlend ki az egyezség’ teljesítése iránt, Espartero meglógó Maroto’ kezeit ’s felkiálta: „Elég biztosítmány e önnek becsületszavam?“ mire Maroto ezt felelé: „Önnek mint spanyol generálnak becsületszava rám nézve erősebb biztosítmány mint Francziaországé, ’s nincs szükségem más biztosítmányra.“ Milly hálát nyertek volna még az éjszaki hatalmasságok is, ha Spanyolország’ békéltetői akarnak vala lenni? A’ négyes-szövetség most alkalmasint tettleg fel fog oszlani, Anglia visszavonandja hajóit legalább Spanyolország’ éjszaki partjától, ’s Francziaország ismét megnyithatja a’ pyrenaeusi határszélek’ legnagyobb részét a’ kölcsönös közlekedésnek. Az itteni diplomata-test elhatározó, ünnepélyes audientián ő felségének a’régens-királynénak megvinni szerencsekivánatit. Eddig azonban még nem egyezhettek meg a’ diplomaták a’ tartandó beszéd iránt, minthogy azon beszéd, mellyet az éjszakamerikai követ, Eton ur, ki sem spanyolul sem francziául nem ért, angol nyelven készített, a’ többieknél nem talál elismerést. De Eton ur épen most rang szerint az első, ’s azért állhatatosan megmarad a’ mellett, hogy ő tartamtja a’ beszédet a’ többiek’ nevében. Egyébiránt itt még minden az öröm’ első indulatinak van átadva, ’s több hírlapok kívánják a’ kormánytól, hogy politicai közbocsánatot hirdessen. Azonban meg kell gondolni, hogy Espana és Cabrera még mindig veszélyes ellenségek. Az utóbbi benyomult Cuenca tartományba, ’s Carbonerasban a’ királynénak egy brigádját vitéz védelem után elfogd. Egy másik zászlóalj Alarconba menekült, de útközben mintegy 150 embert vesztett. Okán magában Cuencában is megtámadás váratott. O'Donnell generalijén Valenciából Limába ment, 6 zászlóaljt ’s 500 lovat ott hagya, ’s ugyanannyi sereggel Chiva felé folytató útját. — A’ congressus még mindig a’ hatalmazványok’ vizsgálatával foglalkozik, miáltal a’ fuerok’ megadása iránti határozat, fájdalom, késleltetik. — Utóirat. Este. A’ diplomata-test ma este jelenté ki szerencsekivánatit ő felségének a’ regens-királynénak, miután Eton ur megengedte, hogy a’ portugál követ tartson egy mindnyájoktól jóváhagyott beszédet. Hónapra a’ regens-királyné 60 követet és senatort hivott meg lakomára. — Éjszakról nincsenek további tudósításaink. (Alig. Zeit. lev.) Madrid, sept. 7. Már az estellai vérengző kivérgeztetések után bizodalmas tudósítást intéze Espartero Mareiéhoz , mellyben ezt megkínálja, hogy azon esetre, ha ellene fordulandna a’ szerencse, főtáborában biztos menendékre találatul. Maroto köszönetét fejezé ki válaszában ezen ajánlatért ’s többi közt nyilatkoztam, milly fájdalmas, hogy két sok éviglenes barát és fegyvertárs (mindketten Amerikában szolgáltak) most ellenkező zászlók alatt áll Espartero ezután fel-betűs a kezét külde Marotonak a’ viszonyos értekezések’ könnyíthetése végett. Maroto csakhamar nyíltabb lön. Késznek valla magát egy nagy csapás’ tételére, melly által a’ hazának végtelen szolgálatot tesz; e’ czélra mindazáltal kezességekre van szüksége, minélfogva erőséget kíván, Pamplonát vagy San-S Sebastiant. Espartero ebben megegyezett, olly kikötéssel, hogy neki kiadja don Carlost. A’ következmények megmutatak, milly nagy változást szenvedett az egyezségnek ezen alapja. A’ kormányzó királynét rendesen tudósító Victoria herczeg az alkudozás’ folyamáról, ’s az mindenkép hozzájárult annak befejeztetéséhez. Ezt különösen könnyíté az is, hogy a’ tartományok’ küldöttségei mintegy előre elkészíték annak útját a’ kibékülés’ ajánlata által. Most már a’ cortestől függ, a’ dolognak szerencsés bevégeztethetése. A’ túlzók annyira megfélemlettek az utóbbi események miatt, ’s olly igen félreismerik a’súlyt, mellyet ők a’mérsékeltek’serpenyőjében nyomnak, hogy hihetőleg kifogást sem teendnek a’ tuerok’ elfogadtatására nézve. Ha pedig mégis cselekednék, a’ kamarának eloszlatása ’s új választások’ eszközlése által, bizonyosan túlnyomóságot szerezne a’ kormány mostani körülmények közt. A’ Toulouseban megjelenő Emancipation’ állítása szerint f. h.ilről, Maroto elpártolása óta a’ tartományokban egy új párt keletkezett. ,,A’ köztársaság’ pártja“ czím alatt, mellynek főnöke Lardizabal ügyész, ki 1833 ban legelső támadt föl Guipuzcoában don Carlos és a’ fuerok mellett. Mint hallatszik, már 500 fegyveres, mind guipuzcoai, gyűlt lobogója alá. Az Observer következő adatokat közöl a’ spanyol adósságról, mint ez jelenleg áll: belföldi adósság, mellytől 18341k évig kamat fizettetett: 9,130,000 font sterling , mellytől ugyanazon ideig kamat nem fizettetett: 38,430,000 ft. st.; összesen 47,560,000 ft. st.; külföldi adósság 25,440,000 ft. st.; corteskölcsön : 16,600,000 ft. st.; összesen 42,040,000 ft. st. Madrid, sept. 5. Az éjszaki békület miatti örömnyilatkozások folyvást tartanak. Ma ünnepélyes „Te Deum“ tartalék a’ Sz.-Izidor-templomban. Tegnap mind a’ két kamara’ küldöttsége szerencsekivonattal járult a’ trónhoz. A’ tanács köszönetet szavazott már de la Victoria herczegnek. Az itt levő baskok és navarraiak tegnap esti 8 órakor zenével vonultak a’ palotatérre, ő felségüknek fényes estek hangászatot tartandók. Lobogóikon különféle fölrás volt, egy baski közmondás, e’ spanyol szavak: „Somos todos hermanos“ (mindnyájan testvérek vagyunk). Midőn a’ menet megindult a’ baskokból álló nemzeti öltözetű hangászkar zordeot (nemzeti népdalt) zengedeztetett. A’ kir. palota ebbe tömérdek nép tódult össze. Abdon a’ két királyné az erkélyen megjelent, általános örömriadással fogadák őket; megéljenezték az alkotmányt, a’ békét, a’ kiengeesztelődést; egyszersmind nagyszámú galambot röpítettek a’ levegőbe , mellyeknek nyakán következő föliratú szalagok voltak : „Navarra, Alava; a’ békéért, II. Izabelláért, Guipuzcoa, Biscaya.“ Párisból sept. 15-én délutáni 1 órakor közlött telegrafi tudósítás szerint, melly Strassburgban köztudomásúvá téteték, don Carlos előtt napon, családjával együtt Francziaországba menekült. • Nagy forst annia. Ferdinand herczeg, Victoria herczegnő, August és Leopold szász-coburgi herczegek sept.llkén elhagyák a’ Windsor-kastélyt, Wolwichban hajóra kelendők a’száraz föld felé. Victoria királyné, a’ belgák’ királya’s királynéja ’s Kent herczegnő egész a’ révig kisérték magas rokonikat, ’s délután visszatértek Windsorba. A’ londoni torylapok gyalázással halmozzák Marotok Közülök a’ Times igy emeli föl szavát: ,,A’ brit nemzet’ szégyenére jövendőben említés fog tétetni arról, hogy don Carlos nem harezmezőn győzetek meg azon segely’ daczára is, mellyet Anglia ollykor lopva, ollykor nyilványosan , de mindig becstelenül, nemzetjogellenileg ’s egy külön szerződés’ durva megsértésével, ellenfeleinek nyújtott. Még ezen segédszerek által sem győzeték le don Carlos. Angliának még jobban le kellett alacsonyíttatni, sőt jó hírneve’ fényének majd eltörölhetlenül bemocskoltatnia, csupán hogy ama’ boszunak elég tétessék, mellyel a’ mi whig ministereink don Carlos ellen viseltettek, azért, mert az ő gálád csínyjaikat bizonyos mértékben meggátoló. Igen, ő brit felségének tengerésztisztei, ő felsége’ ministerei által hivatalosított ügyviselők, használtattak amaz ocsmány — becstelen meg igen díszes szó — amaz ocsmány munka’ végbevitelére, hogy don Carlos’ főtábornokát eltántorítsák, miszerint ez uralkodóját eláruló ’s csapatait zászlójától elcsalá. Mutassanak nekünk a’ brit történetek’ évkönyveiben egyetlen egy lapot, mellytől egyenes lelkű férfiak, bármilly felekezetüek legyenek is azok, olly nagy szégyennel fordulandnak el, mint attól, mellyen e’ gyalázatos békekötés följegyezve leend! Azonfölül az áruló Maroto csak társainak, fejedelmük iránt engedelmes, hű és jeles tiszteknek, hidegen átgondolt meggyilkoltatása által hajtható végre árulását. Fogják e évek múlva hinni — de miért is hinnék ? — hogy a’ brit kormány e’ bűncselekvényben szintúgy részt nem ven, mint azon árulásban , melly Marotot olly helyeztetésbe téve, hogy fejedelme ellen sükerrel áskálódhassák. Szégyen, gyalázat az egész alkura! Egy szalmaszálat érő nyomosság nincs nemzeti becsületünkre nézve abban: valljon don Carlos’ megbukása áldást vagy veszélyt hozand e Spanyolországra. Bármit gondoljanak is a’ czélról, az eszköz sötét és szemrehányható folt marad hírünkön, ’s ezt, mint száz egyes eltörölhetlen bélyeget, az O’Connell-whig-féle cabinetnek köszönhetjük.“ A Morning-Herald Marotot hidegvérű gyilkosnak, gazembernek nevezi, ki, a’ londoni tolvajok’ nyelvén szólva, azért ültetteték (planted upon) don Carlos oldalához, hogy ezen elvakított fejedelmet ellenségei’ kezére játsza; dudás Iskariotesnek, kinek don Carlos, mint a’juh, még nyalogatta is kezeit, mellyek föl voltak emelve vére’ kiontására.“ E’ hírlap reményű, hogy, valamint a’ nyomorult Moreno, más jutalmat nyerend Maroto is gonozságáért mint mellyet neki a’ christinai kormány ígért. London, sept. 13. Ezeknek a’ toryknak itt csakugyan soha sem tehet az ember kedvük szerint. Alig Spanyolországban a’ polgárháború tartott, még pedig a’ bevégződés’ minden kilátása nélkül, nem leltek elegendő szót az elleni iszonyuk’ kifejezésére, ’s nagy vétkül tulajdoníták Palmerston lordnak, miért nem lépett hathatósabban föl. Alost, hogy e’ föllépés megtörtént és Spanyolország’ kibékítését minden hihetőséggel várhatni, a’ Times és társai gyöngéd lélekismeretekben, úgy találják , hogy Palmerston. Anglia’ becsületét örökre meggyalázta, mivel Alaroto’ elpártolását segíté, ha azt egyenesen nem okozó. Már hogy az itt érdeklett újabb spanyol történetek nem csupán Alaroto’ ’s néhány, netalán angol pénzzel megvesztegetett főbb tiszt’ művei voltak, eléggé kitetszik azon készségből, melylyel annyi ezer alsóbb rangú tiszt, altiszt és közember tüstint lerakta fegyverét ’s honába visszatért, mások pedig még folyvást naponkint adnak át erőségeket ’s önkint megmaradnak a’ helyeken, hova a’ christinok jönnek, vagy pedig messze földről sereglenek össze, hogy a’ szerződés* jótéteményiben részesüljenek; ugyszinte a’ városi és falusi lakosság’ örömmámorából, az eddig ellenségeskedett vidékek’ teljes kibéküléséből, é s végre abból, hogy hémegy, előbb carlosi zászlóaljak ökként indulnak ki a’ meg támadásban levők ellen. — Egyébiránt a’ tory lapoknak e’ vádjai saját pártjok előtt sincsenek semmi hatással, sőt inkább minden emberbarát örül, hogy végre kilátás esik e’ borzasztó polgárháború’ közelgő megszünendésére. A’chartisták’ izgatása majd egészen megszűnt, ’s a’ kevés tagokra olvadt nemzeti convent legközelebb forma szerint fel fog oszlani. Legutóbbi üléseinek egyike igen zajos volt. A’ „tanács“ tudnillik az Izlandba küldött emissariusoknak kiadta hetenkint a’ 2 font sterlinget, min a’ többi conventtagok annyival inkább boszankodtak, mivel ezen küldetéseknek, mint tudjuk, igen rész foganatjok jön. Többen ezen kiadási rovatokat ki akarták töröltetni a’ számadásból, ’s a’ küldetések’ indítóinak privat erszényére kívánták utasíttatni, de mégis ez utóbbiak szerencsésen megmenekedtek.— Taylor dr., a’még szabadon járó kevés chartistavezérek’ egyike, ellen a’ carlislei tanács befogatási parancsot bocsáta ki egy lazító beszédért, mellyet ugyanaz minap a’ carlislei színházban tartott. Némi idő előtt az ismeretes Owen Robert szinte bemutattatott a’ királynénak egy level’ alkalmával, még pedig nem a’ szolgálattevő kamarás, hanem maga Alesbourne lord által. A’ főegyházpárti sajtó e’ miatt nagy lármát üt. Jelesül a’ Standard Owent — a’ félst. simonista, hasznossági tanokkal tartó socialisták’ fejét — a’ hitlenség’ apostolának ‘s az erkölcstelenség’ nyilványos hirdetőjének mondja, kinek tanítási által az ország némi mészárszékké fogna átváltoztattatni. Egyébiránt e’ párt az általa elterjesztett számtalan „tractatusocskák’“ következtében naponkint szaporodik. Alig a’ múlt évi husvétkor csak 33, rendesen szerkezeti egyesülettel bírt, ezek’ száma most már 61, mellyek leginkább Londonban ’s a’ nagyobb gyárvárosokban szekeznek. Részvevőik’ összes száma, kik között jeles tehetségű férfiak ’s különösen sok ügyes kézműves találtatnak, 7000 főre létetik. Alost már egy felirás kereng, mellyben jó keresztények sajnálkozásukat fejezik ki ama’ „goromba sértés“ felett, melly a’ királynén ezen ember’ bemutatása által történt. Alagában Liverpoolban 15,000 hölgy irta alá e’felírást. A’ Morning Chronicle következőleg nyilatkozik a’kapurlán-basa’ tettének a’franczia lapokban Foglalt mentségéről ’s Mehemed-Alinák Chosrew basához intézett válaszáról: „Nem vádolhatjuk a’ török hajóhadvezért, hogy tett dolgokat hazudott vagy azokat eltorzította; nem, ő épen nem is idézettdolgokat. Alegvallja, hogy mindenben Chesrew elleni gyülölsége ’s tőle való félelem által vezetteték. E’ személyes indítóokokat nyíltan fölfedezi. Europa bizonyára igen nagy épűletességet vehet magának a’ török és alexandriai okoskodásnak e’ példájából, mint az Ahmed Fevzi basa’ hivatalos nyilatkozásában foglaltatik. Ahmed hajóhadvezér’ lelkülete igen csekély jelentőségű. Csupán Mehmed’ helyzete és politicája kiván figyelmet; ’s Chosrew és az európai követek’ értesítésére adott válaszából láthatni, hogy czéljának elérése végett cselszövényekhez akar folyamodni. Izgatókat ’s kétségkívül pénzt is külde szét, hogy az egész birodalomban nyugtatlanságokat támasszon, ’s munkálkodásának egyik fő mezeje Konstantinápoly leend. Itt nincs barátok’ hijával, magában a’ divánban is.Nincs hiány olly hivatalra jelöltekben, kik, ugyanazon eszközök által mint Ahmed, helyet reménylének nyerhetni a’divánban. Oly táborlatok ellen nincs az őt hatalmasságnak sem fegyvere sem akadályozó rendszabálya. A’ békeségnek Törökországban és ennek fővárosában föntarthatási reménye egyedül Chosrewtől függ; ő az egyetlen személy, kinek befolyása van a’hadseregre ’s ennek tiszteire. A’ boldogult szultán igen jól tudta ezt, midőn fiatal örökösét ’s utódját Chosrew’ tanácslatira biza. Ezért fő czélja a’ nagyvezér Alehmed’ és Ahmed’gyülölségének; az ő kitárhatása nekik „sine qua non“,’s ennek eszközlésében, fájdalom, semmi által nem hagyandjak magokat gátoltatok Ha tehát a’ nagy hatalmasságok el vannak szánva’ a’ török birodalom’ egész voltát ’s békéjét föntartani, nemcsak azt kell elhatározniuk, mit kelljen tenni Ibrahim basa’ előnyomulásának esetén, hanem azt is, mihez kelljen fogni Rumenában sőt magának Konstantinápolyban támadandó sikeres lázadások esetén. Oroszország nem fogja engedni, hogy franczia és angol haderő védelmezze, Anglia és Francziaország pedig szinte nem hagyják azt Oroszország által ótalmaztatni. Alim a’ két rész féltékeny egymás iránt, a’ mi különben nemigen természetelleni dolog, ‘s Alehmed Ali óhajtása’kétségkívül az, hogy a’ czivódás minél előbb kezdődjék. E’ nyereségre nem kell őt juttatni. Francziaország és Anglia olly hangon szólalhattak volna föl Alexandriában, hogy a’ basa viszszarettent volna attól, mi szerint a’ keletet sőt magát Europát is bomladozás’ veszélyének tegye ki. De ha ezt Franczia* ország nem akarja, tehetendi talán Ausztria. Az ő kezeske*