Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-10-10 / 81. szám

pe mintegy álomból ébredettnek látszik; mintha valóságos csuda történt volna. Az erősítmények Esparteros parancsára az egész vonalon széthányattak. Az általunk keresztül uta­zott vidéknek pusztult ál­lapot­­át alig ábrázolhatni. Az vala­mi borzasztó tekintet. Most reménység lépett a’ kétségbe­esés’ helyébe. Az utakat lepve láttuk emberekkel, kik egy­másnak szerencsét kívántak, hogy viszont találkozhatá­­nak; mások pogyászokat hordtak vissza lakjaikba a’ váro­sokból, hol azokat rejtve tartottak. A’ faluk kezdenek is­mét népesülni. N­agybritannia. Az aratási tudósítások az angol megyék­ legnagyobb ré­széből szomorúan hangzanak, így névszerint Nottingham grófságból, Corniwallisból, Lancasterből, Hullból, Devon grófságból, Derbybő­l, Oxford­ból és Sussexből; hasonló hí­rek érkeznek Izlandból, névszerint Dublinből, Corkból és Belfastból. Legtöbbet ártott az utóbbi időben a’ sok esőzés, mellynek következtében számos és igen terjedelmes gabo­naföldek viz alatt állottak. A’ leendő gabonaszükséget olly bizonyosnak tartják, hogy máris több hajó küldetett el Franczia- és Dél-Oroszországba, ottan gabonával rakandók. An­no 111 on­ban közelebb ismét egy mérsékleti egye­sület alakult „­Iuvenile-Temperance-Society“ czím alatt, mellynek czélja: a’ részegítő italoktól (még a’ sertől is) tar­tózkodás’ elveit terjeszteni mindkétnemű ifjúság között. Stanhope gróf, elnöke ezen egyesületnek is, az első igen népes gyűlés’ alkalmával nagy tetszéssel fogadott beszédet tarta, mellyben elbeszélé többi közt, hogy midőn őt nem rég Kent herczegné a’ király’ asztalánál, hova hivatalos volt, vele egy pohár bornak kiürítésére fölszólítá, ő ezt azon meggjegyzéssel mellőzte el udvariasan, hogy ő soha nem iszik bort, azonban szerencsésnek tartamtja magát ő királyi magassága’ egészségéért egy pohár vizet üríthetni. Most, midőn a’ Themse-tunnel már bevégeztetéséhez közelít, imitt-amott azon kérdést hallhatni, valljon fog e az valóban annyi hasznot hajtani, hogy a’ ráfordított te­temes és nem könnyen kamatoztatható tőkesummát meg­jutalmazza. — Azonban már ismét szándékoznak egy tun­­jielt építeni Liverpoolban a’ Mersey folyam alatt, melly a’ várost a’ folyam’ túlsó partjával hozandja kapcsolatba. Skótországban egy iszonyú szélvész, felhőszaka­­dástól kísértetve, igen nagy kárt okozott; számtalan fát le­térdelt, kitépett, ’s az aratásnak egy részét elpusztító. f­rancziaország« Orleans herczeg sept. 21 kén Minorcára Mahonba meg­érkezett. Y Würtembergi Vilmos gróf megérkezett Algirba ’s oda várta az orléansi herczeget, kinek Valée marsai sept.­lé­kén Oranig szándékozott elibe menni. A’ Mode szerint a’ sept. 28ikai ministertanácsban elha­­tároztaték, hogy don Carlosnak, kívánságához képest, út­levelek adassanak a’ külföldre. A’ Moniteur jelenti sept. 29 rő­l: „Egy barátságos­ keres­kedési és halózati szerződés kötteték i. h. 25 ikén Franezia­­ország’ és Texas köztársaság’ részéről ’s iratok ala a’ mi­­nistertanácsi elnök, külügyek’ igazgatója és Henderson tá­bornok a’ köztársaság’ meghatalmazottja által. — Ugyane’ nap fogadá el a’ király ő felsége Henderson’ látogatását.“ Paris, sept. 24. Bourges városa tele van régi ’s gaz­dag aristocrata és legitimista családokkal, kiknek buzogniok kell vala vendégszeretettel fogadni a’ szerencsétlen feje­delmet, kit király gyanánt kell tekinteniük ; de­­— ők csak azon voltak,­hogy e’ fenséges szerencsétlent kizsebeljék, legtulságosabb árt követelvén lakházaikért. Végre mégis tatatt a’ kormányzóság egy házat az igazgatóság mellett a’ városbiró’ tőszomszédságában. A’ ház’ külseje igen komor; egy igen keskeny udvar’ közepén fekszik, ’s homlokzata egyik részén fákkal sűrűn beültetett kertecske van. A’ csen­des szomorgó városban ez a’ legsötétebb lak, melly csak kapható vala; fogság egyszersmind és sir. De képzelje csak a’ legitimista birtokosok’ pénzszob­rját; e’ nyomorú ház ha­­vonkinti két­száz frank szörnyű bereit adaték ki, olly föl­tétellel, hogy ha egy hónapnál tovább használtatik, az egész évi bért le kelljen fizetni. Egy esztendei bére tehát 24,000 frank ! Azonban ez még nem elég; ehhez még 6,000 frank járul azon vászonneműekért ’s néhány darab bútorért, mellyet a’ háztulajdonos ad , ’s igy az egész bér 30,000 frankra megy olly házért, melly általában nem ér 50,000 frankot! így bánnak a’ királyokkal azok, kik magokat a’ „legtisztább monarchicus elvüeknek“ tartják! Ebből követ­kezést vonhatni másokra! Azon kérdés, mellyről a’ párisi lapok most igen gyakran szólnak, ’s mellyel mint mondják a’ cabinet igen komolyan foglalatoskodik, a’ hivatalok’ áruba bocsát­­hatása. Mint tudva, Francziaországban különféle hivatalok vannak, mellyek az azokat viselők’ tulajdonai gyanánt te­kintetnek, ’s mellyeket azok el is adhatnak; illyenek a’ váltószéki ügyvivőségek, jegyzőségek, ügyvédi, ajtónállói és irnoki hivatalok. A’császári uralkodás alatt csak életfogy­tig adattak e’ hivatalok, ’s az azokat viselőnek halála után visz­­szaestek a’kormány’rendelkezése alá. De 1816ban törvény hozaték, miszerint megengedteték amai hivatalviselőknek, utódaik gyanánt valakit kijelölni, ’s ez egy lábra állítá a’­­dolgot az áruba bocsáthatás’ engedelmével, mert szükségkép előleges értekezést foglalt magában a’ hivatalos és a’ helyé­be lépendő személy között. Ismert dolog p. o., hogy 1824- ben midőn a’ nyilványos pénzalapok körül nagyszerű mun­kálkodások történtek, egy váltószéki ügyvivőség a’ párisi pénzcsarnoknál egy millió sőt 1,200,000 f­rankon is vásárolta­­ték. Ezen intézmény ellen régóta dolgozik az oppositio, elég­nek állítván, hogy valakinek életében tetemes jövedelme le­gyen, ’s nem szükség még fölül rá illyes hivatalokat áruba bocsátható magányos birtoknak elismerni. Maga a’ kormány nem látszik idegenkedni attól, hogy az e’ hivatalok fölötti .­szabad rendelkezést visszanyerhesse, mi igen könnyen megfogható. Csak abban fekszik nehézség : mikép kártala­­níttassanak azok’ mostani viselői. Más részről azonban az oppositio e’ hivatalok’ átruházási jogát nem akarja a’ kor­mánynak engedni, hanem a’ hatóságoknak kívánja adatni. Törökország, Konstantinápoly, sept. 25. Tegnapelőtt mutattaték be a’ magas portánál Hesz tábornagy, gr. Zichy-Ferraris alezredes’ kíséretében, b. Stürmer cs. kir. követ ur által, lá­togatást tevén Choszreiv-Mehmed basa nagyvezérnél, hol Resid basa a’külügyminister is jelen volt. Ma volt szerencséje Hesz tábornagynak a’ beilerbeyi serailban adott audientian ő magassának Abdul-Medsid szultánnak átnyújthatni ő felségé­nek az ausztriai Császárnak szerencsekivánó iratát, és szóval biztosítani azon barátságos érzelem’ tartósságáról, mellyel Ő Felsége boldogult Mahmud szultán iránt viselteték , mire Abdul-Medsid császár Ő Felségének Hesz tábornok’ küldeté­se által nyilványított figyelméért hálás érzetét fejezé ki. Ez alkalommal bemutató b. Stürmer gr. Zichy-Ferraris grófot a’ szultánnak, ki ettől Metternich­­ herczegségének egészsé­gi állapotja iránt tudakozódék ’s örömét nyilványítá annak helyreállásán. A magassága, kegyes indulatának tanujele­­ül, mind Hesz tábornagyot, mind gróf Zichy alezredest a’ „ni­­sani ittihar“ ottomán renddel megtisztelni méltóztatott. Az audientia után ő magassága’ parancsára a’ beilerbeyi serail’ minden osztályai megmutogattatának a’ tábornagynak. — A’ főváros’ egészségi állapotja folyvást megnyugtató. Toulon, sept. 23. A’ levantei postahajó megérkezett, ’s következő levelet hoz Ten­e­dósból, egy sorhajóról sept. 8 ról: „Mi folyvást itt horgonyozunk, francziaországi vagy konstantinápolyi parancsok nélkül. A’ franczia hajóhad most két osztályt képez, ’s két hadlábban horgonyoz, mellyek’ egyikének Jena sorhajó, Lalande ellen-admirallal, másikának a’ Montebello, Lasusse ellen-admiral’ lobogójával, áll elején. Lalande, mint legidősb a’ gradusban, tartá meg a’ főparancs­nokságot. — A’ parton sok apró deszkasátor ültetett, élelemtar­tás végett a’ révben fekvő hajók’ számára. Néhány sárgalá­­zas eset fordult elő e’ sátorokban, de egy hajóhoz sem fér­kezett. — Konstantinápolyból sept.­zig terjedő levelek nem hoznak semmi fontosat. A’diplomatia csak időzni akar; a’ legkisebb nehézség’ alkalmával tartoznak a’ nagykövetek bevárni kormányaik’ párán esi­k, miért is nem láthatni előre azon időpontot, mellyben a’ keleti kérdés netalán meg fog oldatni, ha ugyan általában megoldatik. Az ausztriai hajó­osztály most 1 fregat-, 2 corvet-, 1 brigg-, 1 goelette- ’s 1 nagy gőzhajóból áll. Guerriére fregat váratik Fridrik Fő­­herczeggel. — Az utóbbi napokban hire járt, hogy Ibrahim basa azon ürügy alatt, mintha ellenséges seregek gyűltek volna össze Kis-Ázsiában, előnyomult Koniah felé, mi azonban még valósulást kíván.“ Kon­s­tan­tin­ápo­l­y­ból sept.­zdikéről ezt közli a’ Ti­mes: „Itt nem titok többé, miszerint Oroszország kijelenté abbeli határozatát, hogy az egyiptomi kérdést illető, most függő alkudozásokban részt nem veend; egyszersmind érté­sökre adta a’ többi hatalmaknak, hogy ő úgy fog cseleked­ni , mikép a’ körülmények kivánandiak; szóval, Oroszor­szág azon bánás mellett akar megmaradni, mellyet eddig Törökország iránt követett. E’ lépése Oroszországnak, úgy hiszik, arra birondja a’ többi hatalmakat, hogy tőle szán­dékairól közelebb ’s határozottabb nyilatkozást kívánjanak, melly ha megtagadtatnék vagy ki nem elégítőleg esnék ki, akkor a’ szövetségeseknek nem maradna más választás hát­ra, mint olly hathatós rendszabásokat tenni, mellyek által Törökországnak mostani és jövendőbeli java biztosíttassák. E’ lépés Anglia’ méltóságához sokkal illőbb, mint Oroszor­szágnak önző tanácsai és segedelmét kérni ki, mellynek Törökország iránti szándékai az egész világ előtt tudva van­nak. Az angol hajóhad még nem hagyta el a’ Dardanellákat. A’ törökök nem akarják, hogy Alexandria alá evezzen, mert igen helyesen jegyzik meg, hogy ez csak jeladás volna Me­­hemed-Alinak a’ török hajóhad’ tönkretételére; tudják, hogy az egyesült hajóhad’ megtámadása nekik elárult hajóikat nem fogná visszaszerezni. Nyugodalmasan várják az alku­dozások’ kimenetelét, mint egyedüli eszközt hajóhadak’ visszanyerésére. Hiszik egyszersmind, hogy az angol hajó­had az Alexandria előtti hasztalan czikázás helyett sokkal jobban tenné, ha a’ fekete tengerre nyomulna. A’ szerb határszélről, sept. 21. Milos herczeg protestátiójára Sz.-Pétervárból választ kapott, mellyben mon­datik, hogy az orosz cs. kormány nem kételkedhetik, tör­vényesnek tekinteni leköszönését, ’s a’ herczeg okosan te­­endi, ha ehhez tartja magát, és nyugalomban ’s a’ privát élet kellemességiben tölti hátra lévő napjait; különösen pe­dig ha óvakodik, Mihály fiának, Szervin’mostani fejedel­mének, állását hebehurgya vagy megfontolatlan cselekede­tek által nehezíteni ’stb. E’ szerint nem igen hihető, hogy Milos herczeg m­egmaradand protestatiója mellett, miért is az ifjú fejedelemnek Belgrádba érkezése váratik. Milos kinyi­latkoztatta , hogy fiát a’ szerb határszélig kisérendi. Igen megboszankodék a’lemondott fejedelem a’ porta’ részéről a’ Elegy. Az orosz császár ő felsége sept.­lödikén délután 4 órakor Moszkvába érkezett. A’ müncheni politicai újság következőt jelent Berch­­tesgadenből od­é­ljéről: „Minthogy ő felsége a’király a’ náthahuruttól, melly­be mostanában esett, még nem sza­badult meg egészen, legfelsőbb szándéka szerint, a’jelen évi müncheni octoberünnep’elejére meg nem érkezhetik. Ő felsége egyébiránt, közös örömre, javuló egészségű, ’s f. h. 9kén Münchenbe igyekszik a’ wittelsbach-téri lovagoszlop’ lelepleztetésének ünnepét legfelsőbb jelenlétével dicső­ítendő.“ Új-Yorkból, sept.5 ről írják, hogy Voltigeur franczia hadi brigg (kapitánya Bevard) Veracruzból oda megérke­zett. E’ hajó a’ második fizetést hozza Mexicoból Franczia­országba, de egy kemény szélrohanás által olly tetemes sé­rüléseket szenvedett, hogy Új-Yorkban ki kelle kötnie a’ hajó’ kijavítása’s az elromlott élelem’ megujíthatása végett. Ez alkalmasint eltart két hétig. Páris, sept. 27. A’ király Denis királyt, egy néger főnököt a’ guineai tengeröbölnél, ki franczia hajóknak°ott lényeges szolgálatokat tön, a’ becsületrenddel ajándékozta meg, mellyet ő maga kért ’s minden más jutalmat elhárított. Chinában, áprilisokon a’ főfelügyelő, Elliot kapi­tány, utolsó hirdetményét bocsátó a’ cantoni angolokhoz. Rajzolja abban a’ rajtok elkövetett méltatlanságokat, ’s fel­szólítja őket, adnak be pontosan kárpótlási követeléseiket, hogy ezek közöltethessenek a’ brit kormánnyal. A’ kereske­dők Palmerston lordhoz egy emlékiratot bocsátottak, melly­ben kinyilatkoztatják, hogy tulajdonukat csak a’ főfelügye­lőnek azon állítására adtak ki, hogy a’ brit kormány annak visszanyerésére nézve felelős. 22kén Elliot kapitány a’ sza­badon bocsátott 16 kezessel elhagyá Dantont, ’s 27kén Macaó­ba érkezett. Minden brit alattvalók elhagyandják Cantont. Félnek, hogy az amerikaiak Canton­ban fognak maradni, ’s egészen magokhoz ragadandják az ottani kereskedést. A’ kormányzónak május’ 8kán költ rendelete által az elmenő kereskedőknek örökre megtiltatik a’ visszatérés, ’s a’mákony - bevitel jövendőre halállal fenyegettetik. Az ügyviselőségek fallal vétetnek körül, mellyet nem szabad többé elhagyni a’ kereskedésűző „barbároknak.“ Csupán még négy lépés­nyi tér hagyatott nekik sétálásra. Bombay, aug. 1. A’ Delhi-Gazette szerint Rundsit- Szingh Firozpurban halt meg. Az angol hatóságok nem gá­­tolhaták, hogy a’maharadsa’temetési ünnepélye’alkalmával négy herczegnő, a’ megholtnak hitvesei, ’s hét rabszolganő magát meg ne égettesse. Sükeretlen volt minden igyekezet az elsőket szándékuk’ változtatására bírni. A’ fejedelem’ fiát azonban, Chian-Szinghet, lebeszélték hasonló maga elszámá­­sáról. Milly mélyen gyökerezik e’ borzasztó szertartás az in­dus szokásokban, kitetszik abból, hogy magok a’ sikhek sem mondanak le róla, noha ők reformált felekezetet ké­peznek, és számos egyéb indusoknál uralkodó szokást ’s balvéleményt, névszerint az emberosztályzatét (Kaste), le­­vetkezték. Bagdadi legújabb levelek jelentik, hogy e’ város egy idő óta idegenekkel, névszerint lengyelekkel, olaszok­kal és angolokkal, dugva tele van. Persiávali viszonyaink­nak meg nem nyugtató állapotja birta őket azon ország’ elhagyására’s Bagdadba menekülésre. E’jámbor török vá­ros nem kevéssé vala e’ tünemény által meglepetve. (Times.) Duna vizálláa October’ 9.ién: 2‘ 2 • Az igazságminister jelenleg egy biztosságot nevezett ki, melly e’ tárgyát meghányja ’s róla tudósítást adjon. A’ Moniteur Várisién szerint Batanero carlospárti fő­nök és cuencai kanonok, ki előbb Cabrera’ hadából egy kisded sereget vezérlett, de utóbb Francziaországba mene­külvén, a’ tartózkodása’ helyéül kijelölt Perigueux-t enge­delem nélkül odahagyta, Parisban épen azon pillanatban, midőn a’ gyorskocsiból kiszállott, elfogaték. Nantes­ben sept. 22dikén a’ lovassági kaszárnya leégett. Az anyagi kár csekélység azon áldozatok’ számához képest, kik ez égéskor egy mellékfal’ bedőlése által élteket vesz­tették. A’ fecskendők épen e’ fal mellett állottak; hét halot­tat vontak elő eddig a’ dőledék alól; a’ súlyos sebet kapot­tak’ száma 23. Mint mondják, a’ tűz a’ szénapadláson ütött ki, még pedig a’ nedvesen berakott szénának m­eggyuladá­­sa által. Algírból sept. 21ről érkezett levél az ismeretes Ben- Durand’ halálát jelenti, ki annyiszor viselt alkárságot Fran­­cziaország és Abd-el-Kader között, ’s kire alkalmasint fognak még emlékezni olvasóink a’ Brossard-féle per’ vitatkozási­­ból. Ben-Durand visszautazó­félben volt az emir’ birtokáról, ’s a’ határszélén halt meg hirtelen és véletlenül Szolgáját is kemény bélgörcs szállá meg, ’s gyanítják , hogy mind­ketten megmérgeztettek. nissai basa által hozzá intézett azon felszólításon, hogy küldje vissza a’ h­a­r­v­a­n­­­t (díszkardot)’s a’ drágakövekkel gazdagon kirakott rendjeleket, mellyeket korábban a’portától kapott. Erre, úgy látszik, nagy befolyása volt a’ Dardenellák’ be­járásánál egyesült hajóhadak’ fenyegető állásának ’s a’ hun­­kiár-szkelesszis szerződésre ’s általában az európai békéséi­re nézve ebből támadandó veszélynek. Folyó hónap’ 20ikán indult meg a’ sure­ emini a’ nagy­­úrnak a’ próféta’ sírjára szánt ajándékival ’s a’ zarándok­­karavánnal Mekka felé. Az ajándékok, szokás szerint, nagy­úri gőzsarkán Skutariba vitetének, hol a’szultán, néhány főméltóságunkkal együtt a’ pénteki imádság’ végezte, után a’ megindulás’ ünnepélyénél is jelen volt. Persia. A’ Morning-Chronicle igy ir Konstantinápolyból sept. 4kéről: ,,E’ héten levelek érkeztek ide Taurisból jul. 24­, ’s Erzerumból jul. 20káról. Ezek szerint Persia igen inge­rült állapotban látszik lenni azon heves ellentállas’ követ­kezésében, mellyet az orosz ügyviselők’ befolyása a’ lakos­ság’ részéről mindenütt tapasztal. Iszpahan és Lírász tarto­mányokban a’ kormányzók, kik, mint tudva van, orosz zsoldosok, elűzettek ’s menekvést csak futásban találtak. Kasanban, Nohawendben és Taurisban is történtek moz­galmak az orosz beavatkozás ellen. Névszerint Taurisban támadás ütött ki, mellyről nem hitték, hogy vérontás nélkül fog elmúlni, azonban a’ nép’ dühe szerencsésen lecsilapít­­tatott, mielőtt a’ legvégsőre került volna a’ dolog. Alkalmat (mint az Ally. Zty. után már Hírnökünk is irta) egy orosz védelem alatt álló örmény ada, ki az utczán heves mocsko­­lódásokat szórt a’ mohamedán vallás ellen. A’ felbőszült nép az orosz consul’ lakása’ elébe gyűlt, mellybe az örmény menekvék, ’s annak lerontásával és a’ városban lakó vala­mennyi orosz’ és örmény’ meggyilkolásával fenyegetőzék ha az ember ki nem adatik. Az orosz ügyvivő eleinte ma­kacsul vonakodott ’s a’ nép már némi erőszakoskodást is tőn, midőn két mollah megjelent ’s a’ zajt azon ígérettel csilapítá le, hogy a’ bűnös ki fog hozatni ’s ugyanazon he­lyen , hol káromlásait szórá, nyilványosan megbotoztatni. Ez megtörténvén, a’ nép szétoszlott ’s csendesen dolgaihoz látott; de a’ gyűlölet minden ellen, mi Oroszországgal kap­csolatban van, e’ történet óta annyira felindult, hogy sok georgiai kereskedő, kiknek tárai voltak Taurisban, kényte­lennek látá magát azokkal felhagyni ’s Tiflisbe visszatérni.“

Next