Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-10-10 / 81. szám
pe mintegy álomból ébredettnek látszik; mintha valóságos csuda történt volna. Az erősítmények Esparteros parancsára az egész vonalon széthányattak. Az általunk keresztül utazott vidéknek pusztult állapotát alig ábrázolhatni. Az valami borzasztó tekintet. Most reménység lépett a’ kétségbeesés’ helyébe. Az utakat lepve láttuk emberekkel, kik egymásnak szerencsét kívántak, hogy viszont találkozhatának; mások pogyászokat hordtak vissza lakjaikba a’ városokból, hol azokat rejtve tartottak. A’ faluk kezdenek ismét népesülni. Nagybritannia. Az aratási tudósítások az angol megyék legnagyobb részéből szomorúan hangzanak, így névszerint Nottingham grófságból, Corniwallisból, Lancasterből, Hullból, Devon grófságból, Derbyből, Oxfordból és Sussexből; hasonló hírek érkeznek Izlandból, névszerint Dublinből, Corkból és Belfastból. Legtöbbet ártott az utóbbi időben a’ sok esőzés, mellynek következtében számos és igen terjedelmes gabonaföldek viz alatt állottak. A’ leendő gabonaszükséget olly bizonyosnak tartják, hogy máris több hajó küldetett el Franczia- és Dél-Oroszországba, ottan gabonával rakandók. Anno 111 onban közelebb ismét egy mérsékleti egyesület alakult „Iuvenile-Temperance-Society“ czím alatt, mellynek czélja: a’ részegítő italoktól (még a’ sertől is) tartózkodás’ elveit terjeszteni mindkétnemű ifjúság között. Stanhope gróf, elnöke ezen egyesületnek is, az első igen népes gyűlés’ alkalmával nagy tetszéssel fogadott beszédet tarta, mellyben elbeszélé többi közt, hogy midőn őt nem rég Kent herczegné a’ király’ asztalánál, hova hivatalos volt, vele egy pohár bornak kiürítésére fölszólítá, ő ezt azon meggjegyzéssel mellőzte el udvariasan, hogy ő soha nem iszik bort, azonban szerencsésnek tartamtja magát ő királyi magassága’ egészségéért egy pohár vizet üríthetni. Most, midőn a’ Themse-tunnel már bevégeztetéséhez közelít, imitt-amott azon kérdést hallhatni, valljon fog e az valóban annyi hasznot hajtani, hogy a’ ráfordított tetemes és nem könnyen kamatoztatható tőkesummát megjutalmazza. — Azonban már ismét szándékoznak egy tunjielt építeni Liverpoolban a’ Mersey folyam alatt, melly a’ várost a’ folyam’ túlsó partjával hozandja kapcsolatba. Skótországban egy iszonyú szélvész, felhőszakadástól kísértetve, igen nagy kárt okozott; számtalan fát letérdelt, kitépett, ’s az aratásnak egy részét elpusztító. francziaország« Orleans herczeg sept. 21 kén Minorcára Mahonba megérkezett. Y Würtembergi Vilmos gróf megérkezett Algirba ’s oda várta az orléansi herczeget, kinek Valée marsai sept.lékén Oranig szándékozott elibe menni. A’ Mode szerint a’ sept. 28ikai ministertanácsban elhatároztaték, hogy don Carlosnak, kívánságához képest, útlevelek adassanak a’ külföldre. A’ Moniteur jelenti sept. 29 ről: „Egy barátságos kereskedési és halózati szerződés kötteték i. h. 25 ikén Franeziaország’ és Texas köztársaság’ részéről ’s iratok ala a’ ministertanácsi elnök, külügyek’ igazgatója és Henderson tábornok a’ köztársaság’ meghatalmazottja által. — Ugyane’ nap fogadá el a’ király ő felsége Henderson’ látogatását.“ Paris, sept. 24. Bourges városa tele van régi ’s gazdag aristocrata és legitimista családokkal, kiknek buzogniok kell vala vendégszeretettel fogadni a’ szerencsétlen fejedelmet, kit király gyanánt kell tekinteniük ; de— ők csak azon voltak,hogy e’ fenséges szerencsétlent kizsebeljék, legtulságosabb árt követelvén lakházaikért. Végre mégis tatatt a’ kormányzóság egy házat az igazgatóság mellett a’ városbiró’ tőszomszédságában. A’ ház’ külseje igen komor; egy igen keskeny udvar’ közepén fekszik, ’s homlokzata egyik részén fákkal sűrűn beültetett kertecske van. A’ csendes szomorgó városban ez a’ legsötétebb lak, melly csak kapható vala; fogság egyszersmind és sir. De képzelje csak a’ legitimista birtokosok’ pénzszobrját; e’ nyomorú ház havonkinti kétszáz frank szörnyű bereit adaték ki, olly föltétellel, hogy ha egy hónapnál tovább használtatik, az egész évi bért le kelljen fizetni. Egy esztendei bére tehát 24,000 frank ! Azonban ez még nem elég; ehhez még 6,000 frank járul azon vászonneműekért ’s néhány darab bútorért, mellyet a’ háztulajdonos ad , ’s igy az egész bér 30,000 frankra megy olly házért, melly általában nem ér 50,000 frankot! így bánnak a’ királyokkal azok, kik magokat a’ „legtisztább monarchicus elvüeknek“ tartják! Ebből következést vonhatni másokra! Azon kérdés, mellyről a’ párisi lapok most igen gyakran szólnak, ’s mellyel mint mondják a’ cabinet igen komolyan foglalatoskodik, a’ hivatalok’ áruba bocsáthatása. Mint tudva, Francziaországban különféle hivatalok vannak, mellyek az azokat viselők’ tulajdonai gyanánt tekintetnek, ’s mellyeket azok el is adhatnak; illyenek a’ váltószéki ügyvivőségek, jegyzőségek, ügyvédi, ajtónállói és irnoki hivatalok. A’császári uralkodás alatt csak életfogytig adattak e’ hivatalok, ’s az azokat viselőnek halála után viszszaestek a’kormány’rendelkezése alá. De 1816ban törvény hozaték, miszerint megengedteték amai hivatalviselőknek, utódaik gyanánt valakit kijelölni, ’s ez egy lábra állítá a’dolgot az áruba bocsáthatás’ engedelmével, mert szükségkép előleges értekezést foglalt magában a’ hivatalos és a’ helyébe lépendő személy között. Ismert dolog p. o., hogy 1824- ben midőn a’ nyilványos pénzalapok körül nagyszerű munkálkodások történtek, egy váltószéki ügyvivőség a’ párisi pénzcsarnoknál egy millió sőt 1,200,000 frankon is vásároltaték. Ezen intézmény ellen régóta dolgozik az oppositio, elégnek állítván, hogy valakinek életében tetemes jövedelme legyen, ’s nem szükség még fölül rá illyes hivatalokat áruba bocsátható magányos birtoknak elismerni. Maga a’ kormány nem látszik idegenkedni attól, hogy az e’ hivatalok fölötti .szabad rendelkezést visszanyerhesse, mi igen könnyen megfogható. Csak abban fekszik nehézség : mikép kártalaníttassanak azok’ mostani viselői. Más részről azonban az oppositio e’ hivatalok’ átruházási jogát nem akarja a’ kormánynak engedni, hanem a’ hatóságoknak kívánja adatni. Törökország, Konstantinápoly, sept. 25. Tegnapelőtt mutattaték be a’ magas portánál Hesz tábornagy, gr. Zichy-Ferraris alezredes’ kíséretében, b. Stürmer cs. kir. követ ur által, látogatást tevén Choszreiv-Mehmed basa nagyvezérnél, hol Resid basa a’külügyminister is jelen volt. Ma volt szerencséje Hesz tábornagynak a’ beilerbeyi serailban adott audientian ő magassának Abdul-Medsid szultánnak átnyújthatni ő felségének az ausztriai Császárnak szerencsekivánó iratát, és szóval biztosítani azon barátságos érzelem’ tartósságáról, mellyel Ő Felsége boldogult Mahmud szultán iránt viselteték , mire Abdul-Medsid császár Ő Felségének Hesz tábornok’ küldetése által nyilványított figyelméért hálás érzetét fejezé ki. Ez alkalommal bemutató b. Stürmer gr. Zichy-Ferraris grófot a’ szultánnak, ki ettől Metternich herczegségének egészségi állapotja iránt tudakozódék ’s örömét nyilványítá annak helyreállásán. A magassága, kegyes indulatának tanujeleül, mind Hesz tábornagyot, mind gróf Zichy alezredest a’ „nisani ittihar“ ottomán renddel megtisztelni méltóztatott. Az audientia után ő magassága’ parancsára a’ beilerbeyi serail’ minden osztályai megmutogattatának a’ tábornagynak. — A’ főváros’ egészségi állapotja folyvást megnyugtató. Toulon, sept. 23. A’ levantei postahajó megérkezett, ’s következő levelet hoz Tenedósból, egy sorhajóról sept. 8 ról: „Mi folyvást itt horgonyozunk, francziaországi vagy konstantinápolyi parancsok nélkül. A’ franczia hajóhad most két osztályt képez, ’s két hadlábban horgonyoz, mellyek’ egyikének Jena sorhajó, Lalande ellen-admirallal, másikának a’ Montebello, Lasusse ellen-admiral’ lobogójával, áll elején. Lalande, mint legidősb a’ gradusban, tartá meg a’ főparancsnokságot. — A’ parton sok apró deszkasátor ültetett, élelemtartás végett a’ révben fekvő hajók’ számára. Néhány sárgalázas eset fordult elő e’ sátorokban, de egy hajóhoz sem férkezett. — Konstantinápolyból sept.zig terjedő levelek nem hoznak semmi fontosat. A’diplomatia csak időzni akar; a’ legkisebb nehézség’ alkalmával tartoznak a’ nagykövetek bevárni kormányaik’ párán esik, miért is nem láthatni előre azon időpontot, mellyben a’ keleti kérdés netalán meg fog oldatni, ha ugyan általában megoldatik. Az ausztriai hajóosztály most 1 fregat-, 2 corvet-, 1 brigg-, 1 goelette- ’s 1 nagy gőzhajóból áll. Guerriére fregat váratik Fridrik Főherczeggel. — Az utóbbi napokban hire járt, hogy Ibrahim basa azon ürügy alatt, mintha ellenséges seregek gyűltek volna össze Kis-Ázsiában, előnyomult Koniah felé, mi azonban még valósulást kíván.“ Konstantinápolyból sept.zdikéről ezt közli a’ Times: „Itt nem titok többé, miszerint Oroszország kijelenté abbeli határozatát, hogy az egyiptomi kérdést illető, most függő alkudozásokban részt nem veend; egyszersmind értésökre adta a’ többi hatalmaknak, hogy ő úgy fog cselekedni , mikép a’ körülmények kivánandiak; szóval, Oroszország azon bánás mellett akar megmaradni, mellyet eddig Törökország iránt követett. E’ lépése Oroszországnak, úgy hiszik, arra birondja a’ többi hatalmakat, hogy tőle szándékairól közelebb ’s határozottabb nyilatkozást kívánjanak, melly ha megtagadtatnék vagy ki nem elégítőleg esnék ki, akkor a’ szövetségeseknek nem maradna más választás hátra, mint olly hathatós rendszabásokat tenni, mellyek által Törökországnak mostani és jövendőbeli java biztosíttassák. E’ lépés Anglia’ méltóságához sokkal illőbb, mint Oroszországnak önző tanácsai és segedelmét kérni ki, mellynek Törökország iránti szándékai az egész világ előtt tudva vannak. Az angol hajóhad még nem hagyta el a’ Dardanellákat. A’ törökök nem akarják, hogy Alexandria alá evezzen, mert igen helyesen jegyzik meg, hogy ez csak jeladás volna Mehemed-Alinak a’ török hajóhad’ tönkretételére; tudják, hogy az egyesült hajóhad’ megtámadása nekik elárult hajóikat nem fogná visszaszerezni. Nyugodalmasan várják az alkudozások’ kimenetelét, mint egyedüli eszközt hajóhadak’ visszanyerésére. Hiszik egyszersmind, hogy az angol hajóhad az Alexandria előtti hasztalan czikázás helyett sokkal jobban tenné, ha a’ fekete tengerre nyomulna. A’ szerb határszélről, sept. 21. Milos herczeg protestátiójára Sz.-Pétervárból választ kapott, mellyben mondatik, hogy az orosz cs. kormány nem kételkedhetik, törvényesnek tekinteni leköszönését, ’s a’ herczeg okosan teendi, ha ehhez tartja magát, és nyugalomban ’s a’ privát élet kellemességiben tölti hátra lévő napjait; különösen pedig ha óvakodik, Mihály fiának, Szervin’mostani fejedelmének, állását hebehurgya vagy megfontolatlan cselekedetek által nehezíteni ’stb. E’ szerint nem igen hihető, hogy Milos herczeg megmaradand protestatiója mellett, miért is az ifjú fejedelemnek Belgrádba érkezése váratik. Milos kinyilatkoztatta , hogy fiát a’ szerb határszélig kisérendi. Igen megboszankodék a’lemondott fejedelem a’ porta’ részéről a’ Elegy. Az orosz császár ő felsége sept.lödikén délután 4 órakor Moszkvába érkezett. A’ müncheni politicai újság következőt jelent Berchtesgadenből odéljéről: „Minthogy ő felsége a’király a’ náthahuruttól, mellybe mostanában esett, még nem szabadult meg egészen, legfelsőbb szándéka szerint, a’jelen évi müncheni octoberünnep’elejére meg nem érkezhetik. Ő felsége egyébiránt, közös örömre, javuló egészségű, ’s f. h. 9kén Münchenbe igyekszik a’ wittelsbach-téri lovagoszlop’ lelepleztetésének ünnepét legfelsőbb jelenlétével dicsőítendő.“ Új-Yorkból, sept.5 ről írják, hogy Voltigeur franczia hadi brigg (kapitánya Bevard) Veracruzból oda megérkezett. E’ hajó a’ második fizetést hozza Mexicoból Francziaországba, de egy kemény szélrohanás által olly tetemes sérüléseket szenvedett, hogy Új-Yorkban ki kelle kötnie a’ hajó’ kijavítása’s az elromlott élelem’ megujíthatása végett. Ez alkalmasint eltart két hétig. Páris, sept. 27. A’ király Denis királyt, egy néger főnököt a’ guineai tengeröbölnél, ki franczia hajóknak°ott lényeges szolgálatokat tön, a’ becsületrenddel ajándékozta meg, mellyet ő maga kért ’s minden más jutalmat elhárított. Chinában, áprilisokon a’ főfelügyelő, Elliot kapitány, utolsó hirdetményét bocsátó a’ cantoni angolokhoz. Rajzolja abban a’ rajtok elkövetett méltatlanságokat, ’s felszólítja őket, adnak be pontosan kárpótlási követeléseiket, hogy ezek közöltethessenek a’ brit kormánnyal. A’ kereskedők Palmerston lordhoz egy emlékiratot bocsátottak, mellyben kinyilatkoztatják, hogy tulajdonukat csak a’ főfelügyelőnek azon állítására adtak ki, hogy a’ brit kormány annak visszanyerésére nézve felelős. 22kén Elliot kapitány a’ szabadon bocsátott 16 kezessel elhagyá Dantont, ’s 27kén Macaóba érkezett. Minden brit alattvalók elhagyandják Cantont. Félnek, hogy az amerikaiak Cantonban fognak maradni, ’s egészen magokhoz ragadandják az ottani kereskedést. A’ kormányzónak május’ 8kán költ rendelete által az elmenő kereskedőknek örökre megtiltatik a’ visszatérés, ’s a’mákony - bevitel jövendőre halállal fenyegettetik. Az ügyviselőségek fallal vétetnek körül, mellyet nem szabad többé elhagyni a’ kereskedésűző „barbároknak.“ Csupán még négy lépésnyi tér hagyatott nekik sétálásra. Bombay, aug. 1. A’ Delhi-Gazette szerint Rundsit- Szingh Firozpurban halt meg. Az angol hatóságok nem gátolhaták, hogy a’maharadsa’temetési ünnepélye’alkalmával négy herczegnő, a’ megholtnak hitvesei, ’s hét rabszolganő magát meg ne égettesse. Sükeretlen volt minden igyekezet az elsőket szándékuk’ változtatására bírni. A’ fejedelem’ fiát azonban, Chian-Szinghet, lebeszélték hasonló maga elszámásáról. Milly mélyen gyökerezik e’ borzasztó szertartás az indus szokásokban, kitetszik abból, hogy magok a’ sikhek sem mondanak le róla, noha ők reformált felekezetet képeznek, és számos egyéb indusoknál uralkodó szokást ’s balvéleményt, névszerint az emberosztályzatét (Kaste), levetkezték. Bagdadi legújabb levelek jelentik, hogy e’ város egy idő óta idegenekkel, névszerint lengyelekkel, olaszokkal és angolokkal, dugva tele van. Persiávali viszonyainknak meg nem nyugtató állapotja birta őket azon ország’ elhagyására’s Bagdadba menekülésre. E’jámbor török város nem kevéssé vala e’ tünemény által meglepetve. (Times.) Duna vizálláa October’ 9.ién: 2‘ 2 • Az igazságminister jelenleg egy biztosságot nevezett ki, melly e’ tárgyát meghányja ’s róla tudósítást adjon. A’ Moniteur Várisién szerint Batanero carlospárti főnök és cuencai kanonok, ki előbb Cabrera’ hadából egy kisded sereget vezérlett, de utóbb Francziaországba menekülvén, a’ tartózkodása’ helyéül kijelölt Perigueux-t engedelem nélkül odahagyta, Parisban épen azon pillanatban, midőn a’ gyorskocsiból kiszállott, elfogaték. Nantesben sept. 22dikén a’ lovassági kaszárnya leégett. Az anyagi kár csekélység azon áldozatok’ számához képest, kik ez égéskor egy mellékfal’ bedőlése által élteket vesztették. A’ fecskendők épen e’ fal mellett állottak; hét halottat vontak elő eddig a’ dőledék alól; a’ súlyos sebet kapottak’ száma 23. Mint mondják, a’ tűz a’ szénapadláson ütött ki, még pedig a’ nedvesen berakott szénának meggyuladása által. Algírból sept. 21ről érkezett levél az ismeretes Ben- Durand’ halálát jelenti, ki annyiszor viselt alkárságot Francziaország és Abd-el-Kader között, ’s kire alkalmasint fognak még emlékezni olvasóink a’ Brossard-féle per’ vitatkozásiból. Ben-Durand visszautazófélben volt az emir’ birtokáról, ’s a’ határszélén halt meg hirtelen és véletlenül Szolgáját is kemény bélgörcs szállá meg, ’s gyanítják , hogy mindketten megmérgeztettek. nissai basa által hozzá intézett azon felszólításon, hogy küldje vissza a’ harvant (díszkardot)’s a’ drágakövekkel gazdagon kirakott rendjeleket, mellyeket korábban a’portától kapott. Erre, úgy látszik, nagy befolyása volt a’ Dardenellák’ bejárásánál egyesült hajóhadak’ fenyegető állásának ’s a’ hunkiár-szkelesszis szerződésre ’s általában az európai békéséire nézve ebből támadandó veszélynek. Folyó hónap’ 20ikán indult meg a’ sure emini a’ nagyúrnak a’ próféta’ sírjára szánt ajándékival ’s a’ zarándokkaravánnal Mekka felé. Az ajándékok, szokás szerint, nagyúri gőzsarkán Skutariba vitetének, hol a’szultán, néhány főméltóságunkkal együtt a’ pénteki imádság’ végezte, után a’ megindulás’ ünnepélyénél is jelen volt. Persia. A’ Morning-Chronicle igy ir Konstantinápolyból sept. 4kéről: ,,E’ héten levelek érkeztek ide Taurisból jul. 24, ’s Erzerumból jul. 20káról. Ezek szerint Persia igen ingerült állapotban látszik lenni azon heves ellentállas’ következésében, mellyet az orosz ügyviselők’ befolyása a’ lakosság’ részéről mindenütt tapasztal. Iszpahan és Lírász tartományokban a’ kormányzók, kik, mint tudva van, orosz zsoldosok, elűzettek ’s menekvést csak futásban találtak. Kasanban, Nohawendben és Taurisban is történtek mozgalmak az orosz beavatkozás ellen. Névszerint Taurisban támadás ütött ki, mellyről nem hitték, hogy vérontás nélkül fog elmúlni, azonban a’ nép’ dühe szerencsésen lecsilapíttatott, mielőtt a’ legvégsőre került volna a’ dolog. Alkalmat (mint az Ally. Zty. után már Hírnökünk is irta) egy orosz védelem alatt álló örmény ada, ki az utczán heves mocskolódásokat szórt a’ mohamedán vallás ellen. A’ felbőszült nép az orosz consul’ lakása’ elébe gyűlt, mellybe az örmény menekvék, ’s annak lerontásával és a’ városban lakó valamennyi orosz’ és örmény’ meggyilkolásával fenyegetőzék ha az ember ki nem adatik. Az orosz ügyvivő eleinte makacsul vonakodott ’s a’ nép már némi erőszakoskodást is tőn, midőn két mollah megjelent ’s a’ zajt azon ígérettel csilapítá le, hogy a’ bűnös ki fog hozatni ’s ugyanazon helyen , hol káromlásait szórá, nyilványosan megbotoztatni. Ez megtörténvén, a’ nép szétoszlott ’s csendesen dolgaihoz látott; de a’ gyűlölet minden ellen, mi Oroszországgal kapcsolatban van, e’ történet óta annyira felindult, hogy sok georgiai kereskedő, kiknek tárai voltak Taurisban, kénytelennek látá magát azokkal felhagyni ’s Tiflisbe visszatérni.“