Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-03-28 / 25. szám

35di,1 szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’ és mindenféle h­i­r­de­tmé­nyek’ minél gyorsabb közlésével 3__a’ Sxdxadunk terjedel­mesb political ’s rokon tudományi értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­­beli jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja Halásfalvi Orosz József. Martins’ SS. 1939. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr.­­44 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nemhivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. T­artalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: pozsonyi, pesti, szegszárdi, nagylétai, csongrádi, verebélyi és dévai tu­dósítások; honi elegy­tár. Ausztria. N­agy b­r­i­t­an­ni­a. Alsó- és felsőházi viták; az éjszakamerikai egyesült statusok­ elnöke rendkívüli követet küld a’ két status között fenforgó határkérdé­sek’ elintézésére; keletindiai fontos oklevelek: Francziaor­­szág. Egy Soult-Thiers ministerium hihető; Pakenham angol követ’ közbenjárása a’ m­exicoi ügyekben franczia részről elfogad­­tatik. Spanyolország. Ik­rek a’ spanyol határszélről és don Carlos’fő hadi­szállásáról. Belgium. A követkamara fel­hatalmazza a’ kormányt a’ Belgium és Hollandia közötti viszonyokat a’ conferentia határozatihoz képest végkép elintézni. Elegy. Hirdetések. STtu­gyarorszá­g és Erdély. A’ amest, magyar kir. udv. Kamara a’ mittroviczi és barcsi k. sóhivatalnál megnyílt sómázsamesteri tisztségekre Mayer Károly mittroviczi mázsást, és illetőleg Hamnisch Fe­renc­, nyugalmazott hadnagyot, a’ tárkányi k. sóhivatal’ ed­digi gyakornokát; — továbbá a’ barcsi k. sómázsási tiszt­ségre, melly Mihalek Vinczének hasonló minőségben Mitt­­roviczra lett áttétele által ürült meg, Sommerfeld András ugyanottani partnőrt; — ennek helyébe pedig Szlabigh Ja­kabot, a’ győri sóhivatal’ gyakornokát; — végre a’ csacsai megürült k. sómázsási tisztségre Fischhoff Ferdinánd hely­beli főlovaskerülőt alkalmazta. Pozsony, mart. 2(­. A’ bekövetkezendő húsvéti ün­nepek miatt az itteni hangász-egyesület minden hónap’ utolsó vasárnapján tartatni szokott versenyét múlt vasárnap odá, melly szokás szerint most is felette látogatott volt. A’ játszott darab Klopstock’ Messiásából kivett oratórium, zenére téve Neukommtó­l, különös praecisioval adatott ’s minden műértőben álmélkodást gerjesztett. — A’ legköze­lebb lefolyt napok’ estéi igen kellemesek voltak reánk nézve; ugyanis 24én Schiller'' „Haramiát“ adattak az itteni kórház’ javára, benne, különös szívességből a’ bécsi udv. színház’ két jeles tagja La Roche és Lucas úr mű­ködött, az első mint Mór Ferencz, az utóbbi mint Károly; felesleg volna említenünk e’ két derék művész’ tehetségét, mit tettleg is már több ízben bebizonyítanak városunkban, de minden illy alkalomnál szeretnék, ha nemzeti színházunk’ némelly tanulni akaró ’s nem büszke tagjai is jelen lehetnének; ollyanok, kik ha Bécsbe utaznak, a’ művészet’ kedvéért teszik ezen utjukat ’s kik nem egyszer vagy két­szer jelennek meg az udvari színházban, ha talán két hétig odafen mulatnak; szóval, kik átlátják, hogy ők még nem művészek. Tegnap másodszor léptek fel La Roche és Lu­cas urak ’s még egy kellemes jelenet, Reichel kisasszony. Ez alkalommal „Donna Diana“ adalék az irgalmas szerzete­sek’ javára; nézőkkel tömve volt a’ színház a’felemelt ár’ daczára. Köszönetet mondunk a’ derék két művésznek ’s a’ bájoló Dianának, kik nem haszonból vagy dicsvágyból, ha­nem egyedül emberszeretetből jöttek le városunkba. — Idő­járásunk két kellemes tavaszi nap után ismét esőzésre válto­zott, ’s utaink, mellyek úgyis már majd járhatlanok voltak, most épen feneketlenekké változtak. — Tegnap esti kilencz óra tájban a’ váralján tűz ütött ki ’s 3 házat emésztett el, mert vízhiány miatt a’ fecskendők nem sokat használtak. — Folyó hó’ 17én halálozott meg 63ik évében Angyal­fy Mátyás András, m. tud. társ. lev. tag, ki több gazdasági munkájával szerzett méltó érdemei mellett is ínségben végzé életét. A’ honi gazdasági­ egyesület f.hó’ 17’stadikán tartá a’ n. casinóban téli rendes közgyűlését, hol számos b r. tag valódi részvéttel jelent meg. E’ közgyűlésen több ér­dekes határozat keletkezett, jelesül: 1) A’ pénztárt illető­leg a) hogy a’ verseny- és állattenyésztési osztály’ pénztára Heinrich n. János ur által továbbad is külön, a’ gazdaság’ egyéb ágainak osztályáé pedig Szekrényes­/ József úr által és szinte külön kezeltetvén, ezen két külön pénztárról a’ számadások is külön ’s egymástól függetlenül szerkesztve vitessenek; b) amabba, t. i. az állattenyésztési osztályéba, folyjanak jövedelemkép a’ versenyalapítványi kamatok, gyeppénzek, versenytéri néző alkotvány, Bhurtpore­mén ’s a’ köztelek’ jövedelmei az állattenyésztési rovatba aláirt ’s 3841 ik évi dec. végéig kötelezett 10 po­ntos részvények, el­lenben mint kiadások ugyanabból lesznek fedezendők min­den a’versenyt ’s állattenyésztést illető költségek is, jele­sen: a’ versenytér’ és köztelek’jó karban tartása, gyep­­könyvek’ nyomtatási költsége, paraszt kanczacsikók’ jutal­­maztatása, paraszt díjak’stb., továbbá a’köztelek’kamatai, ’s kötelezvények’időnkénti beváltása ; c) a’ gazdasági osztály’ pénztárába fognak tartozni: a’ gazdasági egyesület’ örö­kítéséül aláirt tőkék’ kamatai, a‘ gazdaság’ egyéb ágai­nak rovatába aláirt és szinte 1841iki december’ végéig kö­telezett 10 p­o­ntos részvények. Ezeknek megállapítása’ következtében, miután a’ gyülekezet Andrásy György gróf­nak s Csapó Dániel urnak az örök alapítványi kamatok’ke­zelése körül eddig tett szives és buzgó fáradozásaikért kö­szönetet szavazott, elnök gróf a’ pénztári számadások’ pon­tos vitelére való felügy­elést, alelnök urak pedig az ellenőr­ködést lévén szívesek elvállalni, határoztatok, hogy innen­­tova az állattenyésztési osztály’pénztári számadásai a’ gyep­könyvben tétetvén közzé, ebben semmi egyéb a’gazdasági osztály’ munkálatit tárgyazó czikkely ne közöltessék, — a’ „Gazdasági Tudósítások’“ értesítő részében pedig a’ gaz­dasági osztály’ pénztárát illető számadások ’s minden egyéb az egyesület’ ügyében hivatalosan közlendők is koronkint hirdettessenek ki. 2) Hogy a’ szabályterv’ 15dik pontjá­ban érintett alosztályok (sectiók) minél előbb életbe hozas­sanak, a’ választottság megbizaték, miszerint a’ borismer­­tető- és gyapjutár-egyesü­leteket szinte külön alosztályok gyanánt ezen egyesület’ keblébe­­igyekezvén venni, javas­latot fog terjeszteni a’júniusi közgyűlés’ elébe azon viszo­nyok’ meghatározásával együtt, mellyekben ezen most füg­getlen egyesületek mint alosztályok a’ kormányzó válasz­tottsága ellenében állani fognának. Hasonló alosztályok lesz­nek péld. a’ lóverseny­, állatmutatási, gyapjutári, földé­­szeti (agronomiai) és földművelési, borterm­esztési, kerté­szeti , erdészeti, folyóirati ’stb. — 3) Czéljai közzé tűzetett ki az egyesületnek, miszerint a’ pénztár’ jövedelmei’ növe­­kedtével a’ köztelken (melly e’ szerint emeletet nyerend) vagy egyéb alkalmas helyen erőmű­vészeti, kéznaptani, ché­­miai ’s egyéb a’ gazdasággal szoros kapcsolatban levő tu­dományok fognak taníttatni; hogy pedig a’ theoriát a’ gya­korlat nyomban követhesse, példány-gazdaság’ felállításául egy Pesthez közelebb fekvő ingatlan birtok’ megszerzése is elrendeltetett, m­ellynek sikerülése, miután az e’ végre megnyitott előleges aláírás a’ kivánt mennyiséghez közele­dik, szinte a’ választottságra bízatott. 4) Olvastatott nemes Tolna megyének közgyűléséből az egyesülethez intézett levele , mellyben főorvos Havas Ignácz ur értekezését ,,a’ marhadög’ kóranyagának egészséges marhába oltásáról ’s ennek sikeréről“ vala szives közleni olly felszólítással, hogy annak közönségessé tételét az egyesület is segítse elő; köszönettel fogadtatott e’ becses közlemény, ’s a’ továbbiak’ elintézése a’ választottságra bízatott. 5) Köszönettel fogad­tatott alelnök Czindery László ur’ szigeti répaczukorgyá­­rának becses mutatványa, melly az egyesület’gyűjteményei közzé tétetvén, a’ titoknoknál mindenki által megtekintet­hetik. Voltak még egyéb nevezetes tárgyak is, mellyek időrövidség miatt elintézésül a’ választottsághoz utasíttatván, annak idején szinte köztudomásra fognak jutni. Pesten, mart. llkén 1839. Kacskovics Lajos s. k. egyesületi titoknok. A’ pesti gyapjú tár-egyesület’ f. e. mart. lelkén a’ n. casinóban tartott közgyűlésén 1) Liedemann Fridrik S. J. pesti nagykereskedő ajánlá, hogy az egyesület’ ügyvivő­­ségét Folyó évi június’ Iső napjától kezdve jövő 1840 évi junius’ Iső napjáig ismét kész elvállalni, melly ajánlata a’ nevezett ügyvivő urnak olly hozzátéttel fogadtatott el, mi­szerint a) ezen évre kétnyíretű gyapjú is beszállíttathatik az aláirók által, b) ügyvivő Liedemann Fridrik úr az Ullmann Móricz úrral kötött raktár-haszonbéri szerződés’ idejének kiteltével az egyesületi részeseknek benne találtatandó gyapjokat folyó 1839dik évi augustus’ 29dikén saját raktá­raiba fogja ön­költségin átszállítani. Az egyesület’és neve­zett ügyvivő ur között létező szerződési feltétek az érintett 1840dik évi junius e­lső napjáig épségben maradnak. 2) Az 1837. nov. I7dikén megkezdett hat éves aláírás nyitva ma­rad, ’s Pesten a’ n. casinóban Pregardt János urnál, egye­bütt pedig több megbízottnál továbbá is folytattatni fog. 3) F. e. Medárd-vásárra az elnökség szives lesz az egyesület’ tagjait az általa kitűzendő határnapnak ujságlapokbani ki­hirdetése által a’ „tennivalók’“ elintézéséül egybehíni. Költ Pesten, mart. 20kán 1839. Közli Kacskovics Lajos.­­Budapest, mart. 22. Alig emlékezünk olly kelle­metlen, esővel, hóval, förgeteggel, sárral és faggyal elegy József-napi vásárra, mint az épen oszladozó volt; ’s már csak ez egy körülmény is könnyen megfoghatóvá teszi azon dermedt lassúságot, melly a’ kereskedésben általányosan mutatkozott, ’s magyarázza a’ rendkívüli elkedvetlemitést, mellyet e’ vásári dugulás kivált idegeneknél szült. Kérdés, nem illyesmi kényszerűée Ildikán dél tájban (Vélce) azon sziléziai vászonkereskedőt is öngyilkosságra, ki a’ zöldkert­­utcza’ szögletén nyilván lőtte magát szívbe. Csüggedékeny embert legalább tántoríthatának illy lépésre a’ jelen keres­kedési viszonyok. Hisszük ennélfogva, hogy ama’ vásárvál­toztatási terv, melly közelebbi évben több folyóiratok által közölve igen alaposan indítványoztatok, e’ körülmények ál­tal újólag­ ajánlva lesz Pest városa’ tisztviselőségénél ’s az itteni kereskedő-testületnél. — A’ tek. kir. táblának e’ múlt törvényfolyamot záró ülésében, f. h. f6kán mélt. Saardi Somsich Pongrácz személynek ’s előlüle ur érzékeny búcsút von e’ fényes itélőszék’eloszló tagjaitól, kiknek egyetemes óhajtása szerint ő méltgának, mint eddigi személynökeink’ egyik jelesblkének, arczképe, folyvást díszesíteni fogja a’ teremet, mellyben ő méltga olly szigorú igazságérzettel, mindenektől szeretve ’s tisztelve elnökösködött. — Sopron megye 1. hónap’ elején tartott k. gyűléséből terjesztő föl a’ amélt. magyar kir. Helytartó-Tanácshoz a’ b. Sina által é­­pítni szándéklott ’s a’ megyén keresztülvezető vasut-vonal­­tervnek a’ hely’ színén megvizsgálására kiküldve volt vá­lasztmány’ jelentését, m­ellynek következtében, minthogy a’ vállalkozó úr’ jelen volt megbizottjai minden előgördült nehézséget, részint kárpótlás, részint hidaknak, töltések­nek, sőt egy alagút­nak (Tunnel) is megajánlott készítése által, elhárítottak, a’ megye semmi kifogásra vagy ellenve­tésre okot nem talál. Szeg­szárd. A’ főispányi elnökség alatt feb. 15. tar­tott közgyűlésben következő előléptetések történtek: Fő­szolgabíróvá eddigi alsz. Vizsolyi Eduárd, ennek helyébe eddigi eskü­tt Lipovszky György, eskütté pedig Alapi Sala­­mon Sándor. — A’ vármegye’ teremében jan. 21. és febr. 4-én tartott tánczmulatságok a’már három év óta fenálló helybeli kisdedóvó-intézet’javára igen fényesek voltak; 2000 sors­jegy adatott el 20 e.­krjával. A’ kijátszandó 150 darabból álló díszes asszonyi munkák előbb köznézésül voltak ki­állítva az első dalban ’s csak a­ másodikban játszattak ki. Nagy-Léta, mart. 10. Időjárás és gazdasági tudósítás. 1) Egész Boldogasszony-havában 24 órai ál­landó idő nem volt; a’ havazást eső, ezt ismét lanyha idő követte; némelly este igen hideg, reggelre hó vagy eső esék. Ezen időjárás nem kevés káros befolyással volt e­­gyéb marhák közt a’ birkák’ egészségtelensége’ előállításá­ra is. Böjtelő-hava’ elsőre esővel lépett be, délután hava­zott ’s arra állandós hideg széllel 9dikig, attól 15kig nappal engedékeny, éjjel fagy, Kitől 24kig szeles borongás és esős idő volt, 24dikén sárra havazott egész bokáig, estve meg­eredvén az eső, reggelre semmi hó sem maradt, 25dikén is esőzött é s ollyan viz futamodott, mihez hasonlóra régen nem emlékezünk; több helyeken a’ közösülést vagy meg­akadályoztatta, vagy veszélyeztette; még veszélyesé lesz pedig, ha az áradást lágyra fordult éjjelek nem hátráltatták volna. Az idő illy rögtöni változása egyik tulságból a’ má­sikba, egyik veszedelemből a’ másikba sülyeszté a’ földé­­szetet; mert a’ vetéseket pullasztó jég borítá ’s a’ tavaszi munkálódást hátráltatja. Szóval: alig emlékezni kellemet­lenebb és gazdát sujtóbb télre, ’s most kiki láthatja, mikép kézzelfogható igazság ama’ közpéldabeszéd: ha a’ gözü jó­kor holt el, nagy tél lesz. — 2) A’ mostoha tél miatt őszi repeténk kiveszett, ugyana’ miatt a’ szőlő” fája elrom­lott és, fájdalom! már negyedik terméketlen szüretet fog­unk számlálni! Múlt évi Sz.­András­ hava’ 24dikétől min­dennemű marha takarmányon van, a’ tél most is tart, ta­karmány fogy, néhűtt el is fogyott, a’ gazda aggódik. Né­­mellyek’ birkája rothadásban döglik, okát mindenütt és csak ott nem keresik, hol épen létesült, t. i. sok gazda örül az őszi buja uj mezőn javíthatni birkáját, pedig épen az a’ veszedel­me, mire nézve szívesen ajánljuk, mikép őszi bő ’s uj legelő’ idején esténkint száraz takarmányt, legyen az bár szalma is, kell adni a’birkáknak. A’koczák is ez idén, közönséges panasz szerint igen keveset íiaznak. — Az uradalmi tiszt­ség. (Ismertető.) Csongr­ád, mart. 13. Tőlünk a’ térséget ez idén jó ide­ig lakta, esőzéssel és havazással állott be, ’s utainkat itt-ott a’szó’ értelmében járhatatlanokká tette. Sokat hallani az alföld’ rész utai­ ’s barátságos saráról, de a’ hallgató ek­kor többnyire nagyítottnak hiszi a’ dolgot, holott bátran el­­hihete az egészet, mert bizonyos, hogy a’ rosz idők’ beáll­tával térségin­ken az utak a’ keresztényi türelem’ legszi­gorúbb próbakövei,a tengelyig sülyed a’ kocsi, ’s a’ kere­kek egy a’ tengely körül forogni képtelen sárgömbbé ala­kulnak, m­ellynek mázsákra rugó súlya alatt addig görbe­­dez a’ vonó jószág, mig végre kidől. Látni kell ezt, mert különben csakugyan alig hihetni, hogy üres kocsival csinált utakon is elakadhasson az ember, pedig ez úgy van, mivel töltésieken 3­­ és 4 ló erőködik egy üres kocsi előtt, ’s minden 20—30 lépésre megáll. Ezen képlete a’térség’ utai­­nak mármár búcsút intő terünkre igen alkalmazható. Koros férfiaknak, kik félszázadok’ terhit hordják, nyilatkozásaként évek óta nem voltak olly sarak mint az idén. Havunk télen át kevés,­­s az is oivatag, különben a’ Tisza’jegét néhány hétig nagyon járták. A’ Körös már febr.­l­én jobbadán ki­­zajlotta magát, ’s néhány malomnak kereseti utat nyitott. A’ Tisza meg e’ hó’ Skán is hozott hátán jégtáblákat. Időjá­rásunk különben változó, szép és langyos deleinket még e’ hó’ 12kén is hóesés váltogatta, ’s hirtelen olvadása csak a’ tavaszi munkákat késteti. A’ dög ez évben jobbadán a’szár­nyasokat pusztította. E’hó’ 12kén két gyilkos kisérteték vá­rosunkba és innét Kecskemétre. Ezen latrok hatan voltak, ’s e’ hó’ egyik napján a’ kecskeméti tanyák’ egyikében két paraszt hadnagyot vertek agyon; hármát ezen vérontó czim­­boráknak azonnal elfogták, ’s hárma megszökött, de a’ kecskeméti nyomozók Vásárhely körül elérék őket; a’ gyil­kosok’ egyike azonnal agyonlövő smagát, ketteje pedig megkötöztetve Kecskemétre sarczoltatott, hol gyilkos tet­teik’ bündíját (rögtön ítélet általi akasztófát) elnyerők. (J.r.) •­* Verebély, mart. 19. Igen fényesen ünnepelte ezen érseki mezőváros ő herczegsége hazánk’ prímásának ragyo­gó névnapját; — reggeli 9 órától alig tiszt. Jaross Vincze alesperes és plebánus ur által az anya­ szente­gyház’ tere­mében tartatott ájtatosságra a’ hivek igen számosan jelentek meg, ő herczegsége’ hoszu életéért, forró fohászaikat az egek’ Urához bocsátva; sziveiket még inkább buzgalomra gerjesz­tő egy kilencz személyből álló ékes hangászkar, és az áj­­tatoss­ág alatt a’ mozsaraknak szünetlen durrogtatása; ezen hódoló buzgóságnak vége lévén , köz öröm uralkodók , úgy megelégedés vala látható a’ lakosok’arczain. Délben Jan­­dák Mihály ur’asztalánál, mellyet szinte azon hangászkar ékesített, 24 személy díszesen vendégeltetett meg; itt is ki­­magyarázhatóan öröm forrott e’ társaságban jelenlévők’ szi­veiben. Estveli 7 órakor, a’ mozsarak’ durrogtatása jelt ad­ván, minden kivétel nélkül ugyan az egész mezőváros, leg­nevezetesebben mégis az érseki nemesszékek, cs. kir. só­háznak első emelete, t. Boronkay, Süllő, Draskóczy, Vol­­land, Dillesz, Lukácsy és Egyed urak’ házai, nemkülönben a’ plébánia, uradalmi vámház és nagy vendégfogadó, leg­­fölebb öt perez alatt kényelmesen kivilágítva voltak; az e’ mezővárosban ekkorig talán hallatlan ünnepélyes látvány

Next