Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-04-02 / 27. szám

39 dik­szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, ikori és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a' Századunk terjedel­­mes’ political's rokon tudományi értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­­beli jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen.HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Április 1­3. 1840. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények és a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem-hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalo­m­: Magy­aro­rs­zág- Kinevezések és halálozás; ország­gyűlési tudósítások; Zemplén megyei közgyűlés; paksi és ném­et-kéri oskolaügy; m­agyar tud. társaság; Ausztria. E'** elmélkedése franezia, spanyol és orosz viszonyokról. Nagy­­britannia. Alsóházi ülés; a’ canadai indus törzsökök’ fölirása az angol királynéhoz. Francziaország. Csappantyus fegy­verek’ behozatala a’ gyalogságnál. Berville tudósítása a’ titkos kiadásokról a’ kamara ülésében szőnyegre kerül; b­uloni hírek. Spanyolország. Portugália. A’ kormány elmozdítja az oppositionalis tisztviselőket. Hollandia. Országgyűlési hírek. Hanno­ver a. Svéczia. Elegy. Hirdetések. Magyarország. (­ cs. ’s ap. kir. Felsége Chukc­i Mihály tiszteletbeli ezredest nemes-levéllel méltóztatott kegyelmesen megaján­dékozni. (Privát tudósítás.) D cs. ’s ap. kir. Felsége az üveghutai fürdőnél lévő falában lelkésszé Zeisel Antal püspöki litoknokot, —továb­bá beszterczebányai kir. rézhámor-figyelővé Hell Károly rohniczi kir. vasmű-ellenőrt; —végre a’rohniczi kir. vas­­kereskedésnél kezelő-helyettessé Glanzet’ Antal középerdei kir. köhfigyelőt méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége f. é. febr. Sírkén kelt leg­felsőbb határozatával Sles­­att József brasini káplánt a’ zág­rábi kir. academiához egyházi szónokká és hittudomány­­tanítóvá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. A’ nagym­étt. magyar kir. udv. kamara Berlics Jó­zsef ó-gradiskai k. sómázsamestert a’ barcsi k. ellenőrkö­­dő­ sómázsamesteri helyre alkalmazta. Miskolczi hírek szerint b. Splenyi Ignácz, b. t. tan. lovassági tábornok ’s a’ magyar kir. ns testőrsereg’ kapitá­nya mart. 20-án Miskolczon jobb létre szenderült. Pozsony, mart. 27. A’ Rendek’ folyó hónap’ 24dikei országos ülésében felvétetett a’ többek közt: 1. Üzenete a’ KKr. és RR-n­e­k a’ m. Fő -RRh e­z a’ zsidók’ polgáro­­sítása’ tárgyában, mellyben következőleg nyilatkoz­nak: ,,A’ népnek egy osztálya, melly századokon keresz­tül a’ törvényhozásban és közigazgatásban a’ nyomásnak polgári társaséletben a’ lealacsonyításnak zsibbasztó jár­mát ismeri, és mindaddig künnyebbítéséért a’ józan ész és emberiség előtt egyaránt hasztalan esdek lett, méltán meg­kívánhatja, hogy a’ törvényhozás azon közállományban, mellynek eddig csak súlyát érezé, őtet jótékonyságaiból is illő igazságos mértékben részesítse, az 1790­ 1: 34. tör­vénynek a’ következő idők’ viharai között eltompult szóza­ta a’ bel- és kölesem!' haladásra felhívó szakában komolyan emelkedik és emlékezteti a’ nemzetet, hogy azon közigé­­retnek , mellyet félszázad előtt hirdete, tegyen eleget, és gyakoroljon igazságot azok iránt, kiknek ezt megkívánni sem szavuk sem polgári joguk nincsen. A’ zsidóság a’föld­­miveléstől, a’ kézművek’szabad gyakorlásától, ingatlan bir­tok-szerzéstől elzárva, rendes adózáson túl terhelve, a’ ke­reskedésnek előtte egyedül nyitva álló útján ezen lemon­dások között küzd az élet’ fen tartásáért ’s az élet’ gyönyö­reinek élvezhetéséért, és száműzve a’ többi lakosok’ sorá­ból, kik által naponkint realáztatik, kiragadni igyekszik azon földi javakat polgártársai’ kezéből, mellyeknek gyűj­tését polgári állásánál fogva földi létében egyedüli feladat­­ként tekinteni kénytelen. — Idegen, a’polgári jogokból kizárva eredeti üldözések’ ezredes emlékével terhelve, nem csuda, hogy az ipar’ és szorgalom’ útján visszatartani igyek­szik mindazt, mit rajta az erőszak elkövetett, és szorgalma ’s szoros összetartása által nemcsak fentartotta lételét, ha­nem minden akadályokon és megszorításokon diadalmas­kodva túlnyomóságot is tudott magának szerezni a’ többi osztályok között. — Hasznos e hát, hogy mint eddig, úgy ennekutána is elszigetelve maradjon a’ közérdektől? Ezen az ipar’ téréin csendes, de mély elkeseredéssel folytatott harcznak, ezen elszigetelt állapotnak véget vetvén, a’ köz­állomány’ érdeke kivánja, kibékíteni a’ zsidó lakosságot azon hazával, mellyben él, az emberiség’ szava int, megadni nekik azon jogokat, mellyekkel minden polgárnak bírnia kell, ki a’ közterhekben részesül; az igazság parancsolja: nyittassák meg a’ zsidóság előtt a’polgári szerzésnek min­den forrása,nyittassák meg előtte az iparnak és szorgalom­nak minden útja, és önkint egybeolvad közérdeke többi polgártársainak közérdekével, mert a’ törvénynek egyenlő védelmében részesül; töröltessék ki a’ törvénykönyvből a’ lealázó nevezet; szüntessenek meg a’ lealacsonyító közigazgatási rendeletek, mellyek a’ többi polgárok közül a’ zsidót száműzve tartják, ne tekintessék úgy mint idegen és jövevény, mint ellenséges alkotó része a’ polgári állo­mánynak, melly­től félni kell, és szeretni fogja azon törvényt, melly elhagyott állapotáról megemlékezett, szeretni azon közállományt, melly őtet előbbi szomorú sorsából kiragad­va, többi fiaival egyenlően ápoló karjai közé fogadá; — adassanak neki jogok, nyittassák meg előtte az út a’ tudo­mánynak és vitézségnek külső megkülönböztetései’ elnye­résére, szüntessenek meg a’ rendkívüli adózások, és önként, nem kénytelenségből fog vérével is áldozni a’ hazának és azon törvénynek utalmára, melly reá nézve nem lesz ter­helő egyedül, hanem jótékony is , holott mostani állásában a’ többi polgárokéval, sem közérdeke egy, sem érzeménye a’ közhaza iránt egy, sem a’ törvény, mellyet véd, előtte egy, a’ dolog’ természeténél fogva nem lehet. A’ KK. és RR. az országban lakó és itt letelepedett zsidóságot ide­gen népnek nem, hanem külön vallásbeli és épen vallása miatt minden polgári jogokból kirekesztett felekezetnek tekintik, és azt hiszik, hogy a’ felvilágosodásnak az ujabb­ időkben diadalmaskodó szelleme nagy részben kiegyenlítő már, és lassan lassan végkép ki fogja egyengetni azon mély csorbákat a’ társas életben is, mellyek a’ múlt ezred’ hosz­­szu során, a’ han­téletek által a’ zsidó­ és keresztény lakos­ság közötti jó érzeményeken ejtettek, de ennek elébb alap­ját, a’ kibékülés’ nagy szavát kimondani a’ törvényhozás­nak kell, és ez a’ polgárosítás. A’ RR. és RR. azon tör­vényben , mellyet e’ tárgyra nézve alkottatni kívánnak, kettőt óhajtanak elrendelni: 1) A’ türelmi adó, az ország’ RRnek tudta és megegyezése nélkül vettetvén ki, és az or­szág’ törvényhatóságainak befolyása nélkül szedetvén be, az adózásnak ezen nemét sem az alkotmány’ fogalmával általán véve , sem pedig a’ honi alkotmánnyal különösen megeg­reztetni nem lehet; de ezenkívül a’mellett, hogy az előbbi századokban a’ zsidók ellen gyakorlott üldözé­sek’ emlékét hordja magával, az adóztatás’ józan elveivel is ellenkezik, mert ennek egyedüli alapja a’ polgári ha­szon.— Ennélfogva a’ KK. és RR. azt óhajtanák, hogy ezen úgynevezett türelmi adó szüntessék meg. — 2) A’ polgárosítás’eszméje már magában foglalja mindazon jogo­kat, mellyek nem kiváltságosok,— ezeknél kevesebbet ad­ni annyi lenne, mint tágítani ugyan a’ türelem’ bilincsein, könnyíteni a’ zsidóság’ anyagi állapotján, de koránsem éretnék el azon czél, mellyet a’ KK. és RR. a’ törvény’ho­zatalában kitűzve lenni vélnek, u. m. hogy a’ zsidóknak mint polgároknak érdeke minden tekintetben a’ közállo­mány’ érdekével összeolvasztassék; a’ KK. és RR. tehát kimondatni kívánják azt is, hogy a’zsidók a’nem-nemesek’ minden polgári jogaiban részesíthessenek.“ — II. Ugyan­­illy tartalmú fel­írási javaslat. •— III. Törvény­­czikk a’ zsidókról: A’ zsidó valláson lévőkre rendelte­tik . 1. §. A’ türelmi adó eltörültetik. 2. §. A’ zsidók az ország’ egyéb nem-nemes lakosai által gyakorlott minden polgári jogokban a’ magyar szent korona alatt mindenütt egyaránt részesíttetnek. Váltótörvénykönyvi javaslat. (Folytatás.) XI. Czikkely: A’ határozatok’ végrehajtásáról (de executione sententiarum). 143. §. Váltótörvényszék előtti ügyekben a’ végrehajtás vagy biztosítási, midőn az elmarasztaltnak ingó javai a’ követelés’ biztosítására összeiratnak, ’s bírói zár alá tétetnek, vagy kielégítési, midőn a’ zár alá vett javak árverés’ útján eladatnak, ’s a’ bejött sommából a’ megítélt tartozás kifizettetik. 144. §. A’ végrehajtás vég­határozat’ következtében egyedül biztosításra intéztetik: a) Midőn sommás eljárásnál a’ végzés ellen a’ 70. §. értel­mében kifogások tétettek, b) Midőn a' rendes pörben ho­zott ítéletek törvényyes idő alatt rendesen felebbvitettek. c) Váltótörvényszék előtt történt megegyezéseknél a’ fize­tés’ napja előtt is , ha az egyességben az ellenkező kiköt­ve nincsen. 145. §. Rendes perfolyamban véghatározat előtt is bírói biztosítást kell a’ félnek folyamodására ren­delni: a) Midőn a’ fél megmutatja, hogy követelése azon idő alatt is, míg a’ véghatározat hozathatik, veszélyeztet­ve van. b) Midőn a’ panaszlott kötelezését ugyan elismeri, de olly kifogásokat hoz elő, mellyeket a’ panaszló fél ta­gad. c) Midőn a’ panaszlott aláírását tagadja, de az iránt, hogy az aláírás tudtára ’s meggyőződése szerint hamis, az ellenfele által neki ajánlott esküt letenni nem akarja. d) Olly kereseteknél, mellyek kereskedési könyvek által be­­bizonyítandók, ha mind a’ mellett, hogy a’ bizonyító köny­vek vagy azoknak törvényesített kivonatai bemutattattak, ’s törvén­yszerűeknek találtattak, a’ kereset ellen mégis ki­fogás létetett. 146. §. Kielégítési végrehajtás pedig törté­nik: a) Midőn a’ sommás eljárásnál hozott végzés ellen a’ törvényes idő alatt kifogás nem tétetett. b) Midőn a’ ren­des folyamatu pörben hozott végzés ellen a’ törvén­yes idő alatt felebbviteli folyamodás be nem adatott, vagy a’ fel­törvényszék a’végzést helybenhagyta, c) ítéleteknél, ha annak idejében felebb nem vitettek, vagy a’ feltörvény­szék által helybenhagyhattak. d) Midőn a’ hétszemélyes táb­la elmarasztalólag ítélt, e) Midőn­­a’ végzést vagy ítéletet felebbvivő fél kijelenti, hogy a’ felebbviteltől eláll, f) 11 a váltótörvényszékek előtt kötött egyezéseknél a’ feltételek meg nem­ tartattak. 147. §. A’ végrehajtást kivánó fél an­nak megrendelése végett, leg­yen az végzésnek, vagy íté­letnek következésében, biztosításra vagy­ kielégítésre inté­zendő, az első birósági váltótörvényszékhez köteles külö­nösen foly­amodni. Folyramodásában, az ítélet’ vagy végzés’ hozzá mellékeltével, előadandja azon törvényes okot, mellynél fogva végrehajtást kér, ’s megnevezendi azon személyt, kit maga helyett megbízott, hogy a’ végrehajtás’ teljesítésének érdekeire felügyeljen,’s folyamodását három egyenlő példányban nyújtsa be. 148. §. Az itélőszék törvé­nyesnek találván a’ kérelmet, a’ kívánt végrehajtást új vég­zés által megrendeli, végzésében megnevezi azt, kit a’ folyamodó a' végrehajtáshoz maga helyett megbízott, ’s ha a' foglalás alá veendő vagy­on a’ törvényszék helyén létez, a’ végrehajtás teljesítését egyik törvényszéki törvénytudó tagra bízza; ha pedig a’ végrehajtási foglalás alá veendő érték más helyen vagy’on, akkor a’ végrehajtás iránt a’ 43., 99. és 166. §§-ban kijelölt illető hatóságot az ítélet’ közlé­sével átküldő­ levél mellett tüstént megkeresendi, 's ezen végzését a’ folyamodásnak mind három példányaira felírja. A’ folyamodás egyik példányát a’ törvényszéki jegy­zőkönyv mellett megtartja, a’ másikat a’ végrehajtást kérő félnek visszaadja, a’ harmadikat a’ kiküldött törvényszéki tagnak adja ki, vagy midőn a’végrehajtás átküldő-levél mel­lett történik, a’ megkeresett törvényhatóságnak megküldi. 149. §. Váltótörvén­y’szék előtti perekben a’ végrehajtási foglalás mindenek előtt az elmarasztaltnak ingó vagyo­­naira intéztetik, az ingatlanokra pedig csak akkor terjed ki, ha a’ követelés biztosítására vagy kielégítésére az ingó javak nem elegendők, ’s akkor is az ingatlanok’ bírói foglalá­sát nem a’ váltótörvényszék maga teljesíti, hanem az min­denkor átküldő­ levél mellett a’ fentemlített illető bíróságok által véghez viendő. Ellentállásnak vagy visszafoglalásnak semmi ollyan végrehajtásnál, melly váltótörvényszéki íté­let’ következésében történik, bármelly illető bíróság által teljesíttessék, helyre nem leend. 150. §. A’ biztosításra in­tézett végrehajtási foglalás, midőn az a’ váltótörvényszék’ helyén, a’ fentebbiek szerint kiküldött törvényszéki tag által történik, következőképen teljesítendő : A’ végrehajtó félnek felszólítására az e’ végett kirendelt törvényszéki személy a’ hely’ színére , minden előre tett bejelentés nél­kül, rögtön kimenvén, a’ foglalás alá került félnek, vagy háza’ népének a’ végrehajtást megrendelő végzés’ egyik példán­rát adja, ’s azonnal, semmi ellenmondásra nem figyelmezve, az elmarasztalt fél’ ingó vagyonainak bírói összeírásához fog,’s az összeírást mindaddig folytatja, mig a’ nyertes fél, vagy annak megbízott ügyviselője a’ már összeirt vagyont követelésének minden esetre lehető teljes biztosítására elegendőnek nem találja. Ugyanazért, ha a’nyertes fél vagy megbízottja kívánják, becsüsök is használtathatnak. 151. §. Az ekképen összeírt javakat azonnal bírói zár alá vetteknek nyilatkoztatja, ’s ha azok között kész­pénzt, aranyzat, ezüstöt, vagy egy­éb drága­ságokat talál, ezeket, nyug­tat­vány mellett, bírói őrizet alá magához veszi, azon ingó javakat, mellyek zár ’s pe­csét alá vehetők, azonnal elzárja ’s lepecsétli, végre azo­kat, mellyeknél ez nem történhetik, a’ foglalás alá került adósnál hag­yja. Ila azonban a’ végrehajtó fél az adósban épen meg meg nem bíznék, ’s más, a’ bírónak ítélete sze­rint is bizodalmat érdemlő személyt nevezne meg, kinek a’ fentebbiek szerint zár alá vett javak gondviselése alá adathatnak, ezt a’ bíró megrendelendő 152. §. Ilyen tárgyak mind a’ foglalás alá került adósnál, mind a’ meg­bízott személynél olly letételnek tekintetnek, mellnek szántszándékos rontása, vagy* elidegenítése legsúlyosabb beszámítási­ tolvajság’ büntetésével megfenyítendő. —Min­den a’ fentebbiek szerint összeirt ’s bírói zár alá vett ja­vakra a’ végrehajtó félnek váltó törvényi zálog- és elsőbb­ségi joga vagyon. 153. §. Bírói összeírás és zár alá soha nem vétethetnek: a) az ereklyék — foglalásuk azonban össze­­irathatik; b) a’ hivatalhoz tartozó tárgyak, a’ hivatalos pecsét, irományok, vagy jegyzőkönyvek; c) a’ legszüksé­gesebb öltözet ’s ágynemű; d) a’ nemesnél, kardja; e) mesterembereknek ’s napszámosoknak legszükségesebb eszközei és szerszáma; f) nemzetségi arczképek, de nem foglalásaik; g) Ha egyedül a’ férj ellen történik a’ végre­hajtás, vele lakó feleségére ’s gyermekeire szabott ruhák, annak vagy gyermekeinek nevével megjegyzett fejérnemü és házi bútorok, úgymint az ágy, és mi különben kizáró­lag általa ’s gyermekei által használtab­k. h) 11a egyedül a’ feleség ellen történik a’ végrehajtás, kihagyandó mindaz, a’ mi az asszony’ tulajdonának lenni de nem bizonyítatik. 154. §. Az összeírásnál a’ törvényszéki személy a’ végre­hajtás alá került adós’ szobáinak, pinczéinek, boltjainak, tá­rainak, szekrényeinek, istállóinak fölnyittatását kívánhatja, sőt ezeket az adós benlévő vagyonának összeírása végett szükség’esetében fel is töretheti. 155 §. Ha a’végrehajtás alá került félnek összeírás alá veendő javai között olly va­gyon találtatik, mellyre nézve ő maga, vagy más valaki azon észrevételt teszi, hogy az másnak tulajdona lévén, bírói zár alá nem vétethetik, az illyen vagyon csak akkor lészen az összeírásba vezetendő, ha a­ nyertes fél vagy a’jelen­lévő megbízottja az elmarasztaltnak egyéb, helyben lév­ő vagyonaiba, mellyek iránt hasonló ellenvetés nem létetett, követelésére nézve teljes biztosítást nem talál. De illy eset­ben is az összeírást teljesítő törvényszéki tag az efféle va­gyon’ feljegyzésénél azonnal megemlítendi az összeírás­ban az iránta tett észrevételt, megnevezendi azon sze­mélyt , kinek állítólag arra igéidei vágynak, ’s azt oda utasítja, hogy igényeit haladék nélkül a’ váltótörvény­­széknél bizonyítsa be. 156. §. Ha ugyanazon időre többen jöttek össze, kik ugyanazon elmarasztalt ellen végrehajtá­si foglalást kívánnak, akkor a’ kiküldött törvényszéki tag minden egyes végrehajtási végzés’ bemutatását pontosan bejegyzendői, ’s ha a’ felek kívánják, a’ végrehajtás alá került félnek minden ingó javait azonnal összeírja. Ezen összeírás valamennyinek biztosítására fog szolgálni, de a’ kielégítésnél a’ végrehajtási végzés’ bemutatásának ideje fogja a’ kielégítési elsőbbséget elhatározni. 157. §. A’ bí­rói összeírás, a’ törvényszéki személyy ’s a’ végrehajtó fél

Next