Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-04-02 / 27. szám
39 dikszám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, ikori és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a' Századunk terjedelmes’ political's rokon tudományi értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok’ és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen.HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Április 13. 1840. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények és a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország- Kinevezések és halálozás; országgyűlési tudósítások; Zemplén megyei közgyűlés; paksi és német-kéri oskolaügy; magyar tud. társaság; Ausztria. E'** elmélkedése franezia, spanyol és orosz viszonyokról. Nagybritannia. Alsóházi ülés; a’ canadai indus törzsökök’ fölirása az angol királynéhoz. Francziaország. Csappantyus fegyverek’ behozatala a’ gyalogságnál. Berville tudósítása a’ titkos kiadásokról a’ kamara ülésében szőnyegre kerül; buloni hírek. Spanyolország. Portugália. A’ kormány elmozdítja az oppositionalis tisztviselőket. Hollandia. Országgyűlési hírek. Hannover a. Svéczia. Elegy. Hirdetések. Magyarország. ( cs. ’s ap. kir. Felsége Chukci Mihály tiszteletbeli ezredest nemes-levéllel méltóztatott kegyelmesen megajándékozni. (Privát tudósítás.) D cs. ’s ap. kir. Felsége az üveghutai fürdőnél lévő falában lelkésszé Zeisel Antal püspöki litoknokot, —továbbá beszterczebányai kir. rézhámor-figyelővé Hell Károly rohniczi kir. vasmű-ellenőrt; —végre a’rohniczi kir. vaskereskedésnél kezelő-helyettessé Glanzet’ Antal középerdei kir. köhfigyelőt méltóztatott kegyelmesen kinevezni. Ő cs. ’s ap. kir. Felsége f. é. febr. Sírkén kelt legfelsőbb határozatával Slesatt József brasini káplánt a’ zágrábi kir. academiához egyházi szónokká és hittudománytanítóvá méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. A’ nagymétt. magyar kir. udv. kamara Berlics József ó-gradiskai k. sómázsamestert a’ barcsi k. ellenőrködő sómázsamesteri helyre alkalmazta. Miskolczi hírek szerint b. Splenyi Ignácz, b. t. tan. lovassági tábornok ’s a’ magyar kir. ns testőrsereg’ kapitánya mart. 20-án Miskolczon jobb létre szenderült. Pozsony, mart. 27. A’ Rendek’ folyó hónap’ 24dikei országos ülésében felvétetett a’ többek közt: 1. Üzenete a’ KKr. és RR-nek a’ m. Fő -RRh ez a’ zsidók’ polgárosítása’ tárgyában, mellyben következőleg nyilatkoznak: ,,A’ népnek egy osztálya, melly századokon keresztül a’ törvényhozásban és közigazgatásban a’ nyomásnak polgári társaséletben a’ lealacsonyításnak zsibbasztó jármát ismeri, és mindaddig künnyebbítéséért a’ józan ész és emberiség előtt egyaránt hasztalan esdek lett, méltán megkívánhatja, hogy a’ törvényhozás azon közállományban, mellynek eddig csak súlyát érezé, őtet jótékonyságaiból is illő igazságos mértékben részesítse, az 1790 1: 34. törvénynek a’ következő idők’ viharai között eltompult szózata a’ bel- és kölesem!' haladásra felhívó szakában komolyan emelkedik és emlékezteti a’ nemzetet, hogy azon közigéretnek , mellyet félszázad előtt hirdete, tegyen eleget, és gyakoroljon igazságot azok iránt, kiknek ezt megkívánni sem szavuk sem polgári joguk nincsen. A’ zsidóság a’földmiveléstől, a’ kézművek’szabad gyakorlásától, ingatlan birtok-szerzéstől elzárva, rendes adózáson túl terhelve, a’ kereskedésnek előtte egyedül nyitva álló útján ezen lemondások között küzd az élet’ fen tartásáért ’s az élet’ gyönyöreinek élvezhetéséért, és száműzve a’ többi lakosok’ sorából, kik által naponkint realáztatik, kiragadni igyekszik azon földi javakat polgártársai’ kezéből, mellyeknek gyűjtését polgári állásánál fogva földi létében egyedüli feladatként tekinteni kénytelen. — Idegen, a’polgári jogokból kizárva eredeti üldözések’ ezredes emlékével terhelve, nem csuda, hogy az ipar’ és szorgalom’ útján visszatartani igyekszik mindazt, mit rajta az erőszak elkövetett, és szorgalma ’s szoros összetartása által nemcsak fentartotta lételét, hanem minden akadályokon és megszorításokon diadalmaskodva túlnyomóságot is tudott magának szerezni a’ többi osztályok között. — Hasznos e hát, hogy mint eddig, úgy ennekutána is elszigetelve maradjon a’ közérdektől? Ezen az ipar’ téréin csendes, de mély elkeseredéssel folytatott harcznak, ezen elszigetelt állapotnak véget vetvén, a’ közállomány’ érdeke kivánja, kibékíteni a’ zsidó lakosságot azon hazával, mellyben él, az emberiség’ szava int, megadni nekik azon jogokat, mellyekkel minden polgárnak bírnia kell, ki a’ közterhekben részesül; az igazság parancsolja: nyittassák meg a’ zsidóság előtt a’polgári szerzésnek minden forrása,nyittassák meg előtte az iparnak és szorgalomnak minden útja, és önkint egybeolvad közérdeke többi polgártársainak közérdekével, mert a’ törvénynek egyenlő védelmében részesül; töröltessék ki a’ törvénykönyvből a’ lealázó nevezet; szüntessenek meg a’ lealacsonyító közigazgatási rendeletek, mellyek a’ többi polgárok közül a’ zsidót száműzve tartják, ne tekintessék úgy mint idegen és jövevény, mint ellenséges alkotó része a’ polgári állománynak, mellytől félni kell, és szeretni fogja azon törvényt, melly elhagyott állapotáról megemlékezett, szeretni azon közállományt, melly őtet előbbi szomorú sorsából kiragadva, többi fiaival egyenlően ápoló karjai közé fogadá; — adassanak neki jogok, nyittassák meg előtte az út a’ tudománynak és vitézségnek külső megkülönböztetései’ elnyerésére, szüntessenek meg a’ rendkívüli adózások, és önként, nem kénytelenségből fog vérével is áldozni a’ hazának és azon törvénynek utalmára, melly reá nézve nem lesz terhelő egyedül, hanem jótékony is , holott mostani állásában a’ többi polgárokéval, sem közérdeke egy, sem érzeménye a’ közhaza iránt egy, sem a’ törvény, mellyet véd, előtte egy, a’ dolog’ természeténél fogva nem lehet. A’ KK. és RR. az országban lakó és itt letelepedett zsidóságot idegen népnek nem, hanem külön vallásbeli és épen vallása miatt minden polgári jogokból kirekesztett felekezetnek tekintik, és azt hiszik, hogy a’ felvilágosodásnak az ujabb időkben diadalmaskodó szelleme nagy részben kiegyenlítő már, és lassan lassan végkép ki fogja egyengetni azon mély csorbákat a’ társas életben is, mellyek a’ múlt ezred’ hoszszu során, a’ hantéletek által a’ zsidó és keresztény lakosság közötti jó érzeményeken ejtettek, de ennek elébb alapját, a’ kibékülés’ nagy szavát kimondani a’ törvényhozásnak kell, és ez a’ polgárosítás. A’ RR. és RR. azon törvényben , mellyet e’ tárgyra nézve alkottatni kívánnak, kettőt óhajtanak elrendelni: 1) A’ türelmi adó, az ország’ RRnek tudta és megegyezése nélkül vettetvén ki, és az ország’ törvényhatóságainak befolyása nélkül szedetvén be, az adózásnak ezen nemét sem az alkotmány’ fogalmával általán véve , sem pedig a’ honi alkotmánnyal különösen megegreztetni nem lehet; de ezenkívül a’mellett, hogy az előbbi századokban a’ zsidók ellen gyakorlott üldözések’ emlékét hordja magával, az adóztatás’ józan elveivel is ellenkezik, mert ennek egyedüli alapja a’ polgári haszon.— Ennélfogva a’ KK. és RR. azt óhajtanák, hogy ezen úgynevezett türelmi adó szüntessék meg. — 2) A’ polgárosítás’eszméje már magában foglalja mindazon jogokat, mellyek nem kiváltságosok,— ezeknél kevesebbet adni annyi lenne, mint tágítani ugyan a’ türelem’ bilincsein, könnyíteni a’ zsidóság’ anyagi állapotján, de koránsem éretnék el azon czél, mellyet a’ KK. és RR. a’ törvény’hozatalában kitűzve lenni vélnek, u. m. hogy a’ zsidóknak mint polgároknak érdeke minden tekintetben a’ közállomány’ érdekével összeolvasztassék; a’ KK. és RR. tehát kimondatni kívánják azt is, hogy a’zsidók a’nem-nemesek’ minden polgári jogaiban részesíthessenek.“ — II. Ugyanilly tartalmú felírási javaslat. •— III. Törvényczikk a’ zsidókról: A’ zsidó valláson lévőkre rendeltetik . 1. §. A’ türelmi adó eltörültetik. 2. §. A’ zsidók az ország’ egyéb nem-nemes lakosai által gyakorlott minden polgári jogokban a’ magyar szent korona alatt mindenütt egyaránt részesíttetnek. Váltótörvénykönyvi javaslat. (Folytatás.) XI. Czikkely: A’ határozatok’ végrehajtásáról (de executione sententiarum). 143. §. Váltótörvényszék előtti ügyekben a’ végrehajtás vagy biztosítási, midőn az elmarasztaltnak ingó javai a’ követelés’ biztosítására összeiratnak, ’s bírói zár alá tétetnek, vagy kielégítési, midőn a’ zár alá vett javak árverés’ útján eladatnak, ’s a’ bejött sommából a’ megítélt tartozás kifizettetik. 144. §. A’ végrehajtás véghatározat’ következtében egyedül biztosításra intéztetik: a) Midőn sommás eljárásnál a’ végzés ellen a’ 70. §. értelmében kifogások tétettek, b) Midőn a' rendes pörben hozott ítéletek törvényyes idő alatt rendesen felebbvitettek. c) Váltótörvényszék előtt történt megegyezéseknél a’ fizetés’ napja előtt is , ha az egyességben az ellenkező kikötve nincsen. 145. §. Rendes perfolyamban véghatározat előtt is bírói biztosítást kell a’ félnek folyamodására rendelni: a) Midőn a’ fél megmutatja, hogy követelése azon idő alatt is, míg a’ véghatározat hozathatik, veszélyeztetve van. b) Midőn a’ panaszlott kötelezését ugyan elismeri, de olly kifogásokat hoz elő, mellyeket a’ panaszló fél tagad. c) Midőn a’ panaszlott aláírását tagadja, de az iránt, hogy az aláírás tudtára ’s meggyőződése szerint hamis, az ellenfele által neki ajánlott esküt letenni nem akarja. d) Olly kereseteknél, mellyek kereskedési könyvek által bebizonyítandók, ha mind a’ mellett, hogy a’ bizonyító könyvek vagy azoknak törvényesített kivonatai bemutattattak, ’s törvényszerűeknek találtattak, a’ kereset ellen mégis kifogás létetett. 146. §. Kielégítési végrehajtás pedig történik: a) Midőn a’ sommás eljárásnál hozott végzés ellen a’ törvényes idő alatt kifogás nem tétetett. b) Midőn a’ rendes folyamatu pörben hozott végzés ellen a’ törvényes idő alatt felebbviteli folyamodás be nem adatott, vagy a’ feltörvényszék a’végzést helybenhagyta, c) ítéleteknél, ha annak idejében felebb nem vitettek, vagy a’ feltörvényszék által helybenhagyhattak. d) Midőn a’ hétszemélyes tábla elmarasztalólag ítélt, e) Midőna’ végzést vagy ítéletet felebbvivő fél kijelenti, hogy a’ felebbviteltől eláll, f) 11 a váltótörvényszékek előtt kötött egyezéseknél a’ feltételek meg nem tartattak. 147. §. A’ végrehajtást kivánó fél annak megrendelése végett, legyen az végzésnek, vagy ítéletnek következésében, biztosításra vagy kielégítésre intézendő, az első birósági váltótörvényszékhez köteles különösen folyamodni. Folyramodásában, az ítélet’ vagy végzés’ hozzá mellékeltével, előadandja azon törvényes okot, mellynél fogva végrehajtást kér, ’s megnevezendi azon személyt, kit maga helyett megbízott, hogy a’ végrehajtás’ teljesítésének érdekeire felügyeljen,’s folyamodását három egyenlő példányban nyújtsa be. 148. §. Az itélőszék törvényesnek találván a’ kérelmet, a’ kívánt végrehajtást új végzés által megrendeli, végzésében megnevezi azt, kit a’ folyamodó a' végrehajtáshoz maga helyett megbízott, ’s ha a' foglalás alá veendő vagyon a’ törvényszék helyén létez, a’ végrehajtás teljesítését egyik törvényszéki törvénytudó tagra bízza; ha pedig a’ végrehajtási foglalás alá veendő érték más helyen vagy’on, akkor a’ végrehajtás iránt a’ 43., 99. és 166. §§-ban kijelölt illető hatóságot az ítélet’ közlésével átküldő levél mellett tüstént megkeresendi, 's ezen végzését a’ folyamodásnak mind három példányaira felírja. A’ folyamodás egyik példányát a’ törvényszéki jegyzőkönyv mellett megtartja, a’ másikat a’ végrehajtást kérő félnek visszaadja, a’ harmadikat a’ kiküldött törvényszéki tagnak adja ki, vagy midőn a’végrehajtás átküldő-levél mellett történik, a’ megkeresett törvényhatóságnak megküldi. 149. §. Váltótörvény’szék előtti perekben a’ végrehajtási foglalás mindenek előtt az elmarasztaltnak ingó vagyonaira intéztetik, az ingatlanokra pedig csak akkor terjed ki, ha a’ követelés biztosítására vagy kielégítésére az ingó javak nem elegendők, ’s akkor is az ingatlanok’ bírói foglalását nem a’ váltótörvényszék maga teljesíti, hanem az mindenkor átküldő levél mellett a’ fentemlített illető bíróságok által véghez viendő. Ellentállásnak vagy visszafoglalásnak semmi ollyan végrehajtásnál, melly váltótörvényszéki ítélet’ következésében történik, bármelly illető bíróság által teljesíttessék, helyre nem leend. 150. §. A’ biztosításra intézett végrehajtási foglalás, midőn az a’ váltótörvényszék’ helyén, a’ fentebbiek szerint kiküldött törvényszéki tag által történik, következőképen teljesítendő : A’ végrehajtó félnek felszólítására az e’ végett kirendelt törvényszéki személy a’ hely’ színére , minden előre tett bejelentés nélkül, rögtön kimenvén, a’ foglalás alá került félnek, vagy háza’ népének a’ végrehajtást megrendelő végzés’ egyik példánrát adja, ’s azonnal, semmi ellenmondásra nem figyelmezve, az elmarasztalt fél’ ingó vagyonainak bírói összeírásához fog,’s az összeírást mindaddig folytatja, mig a’ nyertes fél, vagy annak megbízott ügyviselője a’ már összeirt vagyont követelésének minden esetre lehető teljes biztosítására elegendőnek nem találja. Ugyanazért, ha a’nyertes fél vagy megbízottja kívánják, becsüsök is használtathatnak. 151. §. Az ekképen összeírt javakat azonnal bírói zár alá vetteknek nyilatkoztatja, ’s ha azok között készpénzt, aranyzat, ezüstöt, vagy egyéb drágaságokat talál, ezeket, nyugtatvány mellett, bírói őrizet alá magához veszi, azon ingó javakat, mellyek zár ’s pecsét alá vehetők, azonnal elzárja ’s lepecsétli, végre azokat, mellyeknél ez nem történhetik, a’ foglalás alá került adósnál hagyja. Ila azonban a’ végrehajtó fél az adósban épen meg meg nem bíznék, ’s más, a’ bírónak ítélete szerint is bizodalmat érdemlő személyt nevezne meg, kinek a’ fentebbiek szerint zár alá vett javak gondviselése alá adathatnak, ezt a’ bíró megrendelendő 152. §. Ilyen tárgyak mind a’ foglalás alá került adósnál, mind a’ megbízott személynél olly letételnek tekintetnek, mellnek szántszándékos rontása, vagy* elidegenítése legsúlyosabb beszámítási tolvajság’ büntetésével megfenyítendő. —Minden a’ fentebbiek szerint összeirt ’s bírói zár alá vett javakra a’ végrehajtó félnek váltó törvényi zálog- és elsőbbségi joga vagyon. 153. §. Bírói összeírás és zár alá soha nem vétethetnek: a) az ereklyék — foglalásuk azonban összeirathatik; b) a’ hivatalhoz tartozó tárgyak, a’ hivatalos pecsét, irományok, vagy jegyzőkönyvek; c) a’ legszükségesebb öltözet ’s ágynemű; d) a’ nemesnél, kardja; e) mesterembereknek ’s napszámosoknak legszükségesebb eszközei és szerszáma; f) nemzetségi arczképek, de nem foglalásaik; g) Ha egyedül a’ férj ellen történik a’ végrehajtás, vele lakó feleségére ’s gyermekeire szabott ruhák, annak vagy gyermekeinek nevével megjegyzett fejérnemü és házi bútorok, úgymint az ágy, és mi különben kizárólag általa ’s gyermekei által használtabk. h) 11a egyedül a’ feleség ellen történik a’ végrehajtás, kihagyandó mindaz, a’ mi az asszony’ tulajdonának lenni de nem bizonyítatik. 154. §. Az összeírásnál a’ törvényszéki személy a’ végrehajtás alá került adós’ szobáinak, pinczéinek, boltjainak, tárainak, szekrényeinek, istállóinak fölnyittatását kívánhatja, sőt ezeket az adós benlévő vagyonának összeírása végett szükség’esetében fel is töretheti. 155 §. Ha a’végrehajtás alá került félnek összeírás alá veendő javai között olly vagyon találtatik, mellyre nézve ő maga, vagy más valaki azon észrevételt teszi, hogy az másnak tulajdona lévén, bírói zár alá nem vétethetik, az illyen vagyon csak akkor lészen az összeírásba vezetendő, ha a nyertes fél vagy a’jelenlévő megbízottja az elmarasztaltnak egyéb, helyben lévő vagyonaiba, mellyek iránt hasonló ellenvetés nem létetett, követelésére nézve teljes biztosítást nem talál. De illy esetben is az összeírást teljesítő törvényszéki tag az efféle vagyon’ feljegyzésénél azonnal megemlítendi az összeírásban az iránta tett észrevételt, megnevezendi azon személyt , kinek állítólag arra igéidei vágynak, ’s azt oda utasítja, hogy igényeit haladék nélkül a’ váltótörvényszéknél bizonyítsa be. 156. §. Ha ugyanazon időre többen jöttek össze, kik ugyanazon elmarasztalt ellen végrehajtási foglalást kívánnak, akkor a’ kiküldött törvényszéki tag minden egyes végrehajtási végzés’ bemutatását pontosan bejegyzendői, ’s ha a’ felek kívánják, a’ végrehajtás alá került félnek minden ingó javait azonnal összeírja. Ezen összeírás valamennyinek biztosítására fog szolgálni, de a’ kielégítésnél a’ végrehajtási végzés’ bemutatásának ideje fogja a’ kielégítési elsőbbséget elhatározni. 157. §. A’ bírói összeírás, a’ törvényszéki személyy ’s a’ végrehajtó fél