Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-06-01 / 44. szám
maradhat; hanem itt nem csekély nehézség adta magát elő ,azon állás miatt, mellybe ő azon fregáton fogott jutni, mellyen a’ kir. herczeg vala utazandó. Szerencsére mégis találtak egy kimenekvő módot. Egy részről Marchand tiszt a’ nemzeti őrségnél; más részről föltétetett, hogy ő, mint meghitt szolgája a’ császárnak, nem fog annak maradványaitól elválni akarni, ’s igy határoztatok, hogy ő az utat Favorite corvetten tegye , hol egyszersmind tiszti rangjánál fogva, a’ parancsnok’ asztalánál ülhet. — Mi, részünkről , lelkünk’ együgyüségében, mindezekre a’ gondolatokra sohasem jutottunk volna; hanem a’herczegeknek segéd- és parancstisztjeik vannak, ’s ezeknek is csak kell valami hasznukat venni.“ Szent-Dénes város’ lakosi egy a’követkamarának beadott kérelemben azt kívánják, hogy Napoleon’ földi maradványi az ő templomjukban tétessenek le, mivel a’ császár maga választotta azt utolsó nyughelyévé, nagy költséggel kijavíttató, ’s maga’ és családja’ számára saját sírboltot jelölt ki benne. Odiloi-Bárról az ezen kérelmet május’ 29-én a’ kamara’ asztalára letette. Clauzel marsal hoszú értekezést tartott Thiers úrral. A’ követkamara’ máj. 18-ai ülésében beszélték, hogy a’ marsai harmadszor nyerendi meg az algíri kormányzóságot.— Ugyanazon ülésben hire járt, hogy a’ ministerek kinyilatkoztatták, mikép ha a’ Napoleon tiszteletére tartandó gyászünnepély’ napján semmi rendetlenség nem történendik, a’ kormánynak szándéka, az év’ folytában javaslatba hozni, hogy a’ császár’ családja’ tagjainak engedtessék meg a’ visszatérés. — A’ Napoleon’ hamvainak Francziaországba hozatalát tárgyazó törvényjavaslat iránt jelentést teendő biztosság, miután az invalid-templomot, a’ Pantheont és a’ Magdolna-egyházat meglátogatta, ’s a’ ministerelnökkel és a’ belügyek’ ministerével értekezést tartott, nyolez szóval egy ellen az invalid-templom’, mint Napoleon’ sírjának legalkalmasb hely’, részére határozta el magát. Telegrafi tudósítás. „Toulon, máj. 20.Teniah de Muzaia, máj. 13. Vale'e marsal a’ hadministerhez. A’ muzaiai vár tegnap a’ hadsereg által egy, Abd-el-Kader összes hadereje ellen tartott fényes csata után bevétetett. A’ hadsereg a’ Medeahba viendő utat csinálja. Veszteségeink nem valának igen tetemesek. A’ herczegek jól vannak.“ — A’ franczia hadsereg e’ szerint egyenes útón indult Medeah felé,mint Hans-Muzaya’ elfoglaltatása mindjárt gyaníttató. A’ Journal des Debuts magyarázattal kiséri a’ telegrafi tudósítást, ’s megemlíti, hogy a’ Muzaya törzsökbirtokon lévő Teniali szorulaton már háromszor kelt át a’ franczia hadsereg: először Clauzel marsal 1830 novemb. 22-én 200 ember veszteséggel holtakban és sebesekben; másodszor Boyer general, ki a’ kiéhezett őrseregnek eleséget vitt; harmadszor Berthezene general, kinek kisded tábora visszatértekor igen nagy veszteséget szenvede. (A’ Journal des Débats feledi a’ negyedik táborozást, melly Clauzel marsai alatt 1836 ban volt.) Teniah szorulat öt órai távolságban fekszik Hans-Muzayától, ’s Medeahtól négy órányira. Magassága a’ síkság felett 400 ölnyi. A’ nevezett szorulat 3—400 lépés hoszasága ’s némelly helyeken olly keskeny sziklautat képez, hogy alig mehet egymás mellett négy ember. Balra ezen út mellett meredek, erdős sziklák emelkednek, jobbra mély üreg tátong. A’ szorulat e’ szerint csak előlrül támadtathatik meg. Legközelebb e’ szorulathoz csak kabyl-törzsökök laknak, kik szintolly számosak mint harczosak és vakhitűek. A’ Muzaya törzsök 1000 gyalogot állít, de lovassága nincsen; hozzá legközelebb a’ Beni-Salah és Sumatá törzsökök laknak, kik 2000 gyalogot és 500 lovast állítnak. Mindjárt Algír’ elfoglaltatásának elején a’ francziák’ tüzes ellenségeinek bizonyították magokat e’ törzsökök. A’ Journal des Débats még ezt jegyzi meg: „Valée marsal jelenti tudósításában, hogy a’ hadsereg azon át’ csinálásával foglalkodik, melly azt Medeahba viendi. Ebből azt következtethetni, hogy a’ marsal a’ szorulaton állást von, ’s bevárja a’ szállítvány’ megérkezését. Hihetőleg ezen időt egy a’ szorulaton megerősített tábor’ készítésére fordítandja, a’ közlekedést Algír és Medeah közt biztosítandó. E’ vonal egész Algírt két részre osztja; Abd-el-Kadert nyugotra szorítja, és zabolán tartja a’ Belida ’s Medeah közt lakó törzsököket. Befolyást ad nekünk egész Dzseridig, hova a’legrövidebb útón visz.“ Bordeauxi lapokban következő közelebbi körülmények foglaltatnak az Eligabide által elkövetett hármas gyilkosságról: „Vasárnap május’ 10-kén az artiguesi biró tudósíttaték, hogy némelly parasztok a’ lantognei után egy asszony’ és egy 9—10 éves lányka’ megcsonkított holttesteit fedezték föl. A’ tettesnek csupán egy nyomára akadhattak : ugyanazon reggel más parasztok naptámadát előtt férjfiút láttak nagy teherrel a’ lantognei malom felé menni. A’ gyilkos azonban csakhamar az igazság’ kezeibe került. Ugyanazon vasárnap Bordeauxban egy vendégfogadós jelenté a’rendőrbiztosnak, hogy nála reggel óta egy bearni ember van szállva, ki nem adta át neki irományait,’s olly elfogultnak látszék, hogy ő (a’fogadós) mindjárt gyanakodni kezde; miután azon ember egész nap nem ment ki, ő a’ kulcslyukon nézte,’s látta, hogy nóruhákat, minden látszat szerint vérrel bemocskoltakat, mosott és teregetett ki. Közelebbi tudakolásokra megértették, hogy jelentés érkezett az Artigues mellett talált holttestekről. A’ rendőrbiztos és a’ fogadós, pisztolyokkal felfegyverkezve, tüstint a’ szobába menének, és a’ gyanús vendéget megragadák, ki is első szavainál zavartnak látszik. Megtalálták a’ vérfoltos fehérneműt, női ékszerekkel együtt. A’ gazember megvallá, hogy Eliabidenek hívják, tanító Párisban, a’ Ilichelieu-utczában, és nem csak az Artigues melletti gyilkosságokat követte el, hanem azon gyermeknek is gyilkosa, kinek megcsonkított holtteste régebben a’ villettei csatornához közel Párisban találtatott meg, ’s azóta mesterséges szerek által épségben megtartatott a’ Morguen. A’ meggyilkolt asszony ezelőtt közelebbi viszonyokban állott Elisabidevel, ’s nem rég azzal fenyegeté, hogy fölkeresi Párisban. A’ fiút Pauból szorgalomkocsin hozzá küldé; a’ szorgalomkocsiról pedig elvivé a’ szörnyeteg, ’s aztán körülhordozá a’ városban. Este vendéglőbe mentek. Innen Eliabide a’ szegény gyermeket a’ villettei csatornához vivé, egy félreeső helyre, szétzúzó fejét egy kővel, ’s elvágó nyakát. E’ gonosztett talán egyetlen maradt volna, ha az anya, ki látni kívánó fiát, nem mandotta, hogy Párisba menend. Eliabide azt válaszola, hogy mivel Bordeauxban dolgai vannak, a’ nő ott várakozzék rá. A’ nő szombaton reggel ugyanoda megérkezett; Eliabide fogadó, ’s az anyával és lányával vidékre ment, a’ cenoni dombokra, hol velök ebédelt, ’s őket azután esti 9 órakor a’ mezőre vezeté. Itt először a’ lánykára rohant, szétzúzó fejét egy kővel, ’s elvágó nyakát és orrát. Eleinte csupán a’ gyermekeket akarta lerázni nyakáról, de félvén, hogy anyjok nem hallgatand, ezt is meggyilkoló ’s megcsonkító lánya után ugyanazon módon, ’s kését még hatszor döfé jobb halántékába. Az anyát egy patakba vété; lánya’ holttestét vállán egy darabig vivé, ’s aztán szinte a’ vízbe vető. Azon parasztok, kik itt vele találkoztak, málhája miatt dugárusnak tartották, ’s nem háborgatták. A’ nyomozó biró által iszonyú tettének színhelyére vezettetvén, külsőleg hidegvérű maradt, mig fel nem szólíttatott a’ holttestek’ megnézésére, mitől sokáig vonakodék, végre mégis előadó a’ közelebbi körülményeket. Most Bordeauxban ül du Ilá erőségben.“ — A’ Pauban megjelenő Observateur des Pyrenees egy e’ hírlap’ szerkesztőségéhez intézett levélben következő életirását közli a’gyilkosnak: „Eligabide , Gétéin községi születés, Mauléon kerületben, papságra akará szánni magát, ’s e’ végre igen szorgalmatosan tanult; erkölcse feddhetetlen is volt. A’ bayonnei papnövendékintézetbe lépett, miután a’ betharramiban két évig hittudományt tanult. Azon pillanatban, midőn pappá szentelendő vala, megváltoztatta szándékát, ’s a’ tanítói hivatalra száná magát. Aztán Bordeauxba ment, hol egy ideig házi tanító volt különféle családoknál. Visszatérvén Beámba, mint tanító egy elemi oskolába fölvétetett, melly nem rég állíttatott fel előbbi igazgatója (director), a’ betharrami papnövendék-intézet’ elöljárója által. Semmi sem vetteték szemére egyéb, mint fiatal tanítványai iránti túlságos szigorúsága, kikkel néha hirtelen haragjában roszul bánt. — Betharrambani utolsó tartózkodása’ idején megismerkedett Eliabide egy, Salies canton’ Moncauville községebeli özvegyasszonnyal, kinek fia, a’ la Villette mellett meggyilkolt fiú, az elemi oskolába járt. A’ legközelebb mult October hónapban elhagyó Eliabide Betherramot, szerencséjét Párisban keresendő. Gyakrabban láttuk Veronese ur’ könyvkereskedésében, hol elemi oskolakönyveket vett. Elicabide kis termetű, igen szerény magaviseletű, nyájas beszédű, és senkinek sem merjél szemébe nézni. Hallottuk dicsérni szelídségét, mint a’ legjobb módot a’ gyermekek’ nevelésénél, melly képmutató theoria a’ legkiáltóbb ellenkezésben állott gyakorlati baromiságával. — Anizal özvegy, mint mondják, emlőtestvére volt gyilkosának. Sanyarúan tengődött Pauban ruhavasalásból, ’s ámbár igen szorgalmatosan dolgozott, mégis alig volt képes magát és gyermekeit táplálni. Ez, összeköttetésben azon házasság-ígéretekkel, melleket Elhabide szakadatlanul tön neki, megfejti, mikép hallgathatott e’ gazember’ csábításira. E’ szegény asszony’ férje, helyzete’ javíthatásának reményében, Afrikába ment, hol olly sok más gyarmatossal együtt az arabok által feje vétetett. Iszonyú sors nyomá ezen egész családot.“ ismét elhagyta, ’s még mindig hitték, hogy szándéka, a’ tengeren túl menekülni, ’s hadserege’ töredékeit sorsukra hagyni. Egy hoszú tapasztalás mégis arra tanít bennünket, milly bizonytalanok mind a’ Cabreráról szóló hírek; mert ha Morenában a’jelentett módon történt föllépte igaz, úgy egészsége szükségkép jobb, mint a’ hogy hónapok óta mindenfelől rajzoltatik. — Espurtero folytatja ostromkészületeit. A’ derék Zurbann brigades hagymázban (typhus) fekszik, ’s mint mondják, Alcanizba, ha nem Saragossába, vitetik. Az egész hadsereg fájlalja e’ balesetet, melly által legderekabb vezéreinek egyikétől fosztatik meg. Ugyanazon nyavalya az utóbbi napokban több katonát elragadott, ’s továbbharapozásától féltek. — A’ spanyol polgárháború’ iszonyai számtalanok ’s mértéktelenek, így a’ szörnyeteg Balmaseda mart. 25-kén Maróin segédtisztjének, Lapetre ezredesnek, Betetában az összegyűlt őrsereg’ és lakosok* jelenlétében két paraszt által fejét levágató’s a’ valsalobrei kapu előtt feltüzeté, midőn is örömzajjal kiálták katonák ’s nép: „Éljen a’ vallás! «A korlátlan király, a’ morellai gróf, vitéz parancsnokunk Balmaseda, ’s halál az árulókra!“ Spanyolország. Telegrafi tudósítás. Bayonne, máj. 18. A’ királyné’ seregei CT Donnell general’ parancsnoksága alatt 11-kén Cantavieját kardvágás nélkül elfoglalták, mivel a’ pártosok e’ várost, miután meggyujtották, elhagyók. Bordeaux, máj. 18. Carlosi csoportok félelmetlenül fosztogatják Felső-Cataloniát. Felip cabecilla’ csordája nem rég olly közel merészkedett száguldani Olafhoz, hogy a’város’ ágyúi tüzeltek rája. Végre egy pár mozdítható hadlábot akarnak szerkeszteni, hogy a’ Lampourdant némileg védelmezzék rablásaik ellen. Clemente és Salcedo generálok, amaz Manresából, emez Viciből lővén, mint mondják, a’ támadók’ főseregével megütköztek. Roquina pártfőnök 600 carlosival Villalongában áll. 3,000 embernek a’ belgai őrizetből Vici felé mozdulása, mint hallik, olly czélból esett, hogy Carbo christinai general akadályoztassák, az Aragóniából és Felső-Cataloniából futó carlosiakat visszavonultakban megtámadni. Van Halén, részéről, erős csapatot indított ki Barcelonából, melly az ellenség’ menetelét szemmel tartsa. — Egy saragossai levél szerint május’ 13tól Morelia’ ostroma 12-kén elkezdődött. 41 ágyú, 11 mozsár ’s tiz haubiiz állottak az ágyutelepekben. Több falubeli parasztok, kiken a carlosiak előbb kegyetlenkedtek, önkint fegyvert fogtak. — Május 15-kén néhny carlosi rabló egészen Ciudad Real’ kapujáig ment, és iszonyú fenyegetések közt néhány lakost elhurczolt magával. Bordeaux, máj. 17. Cabrera kevéssel ezelőtt Morenában volt, így állíttatik legalább Saragossa és Alcanizból. Cabrera nagy egyenruhában volt, hathatós beszédet tartott az őrsereghez, minden katonának naponkint egy peseta zsoldot ígért,’s nekik 100,000 orosz és ausztriainak közel megérkezését hirdette, kiknek ő, mint bölcsen hozzátevé, elejökbe siet, velök a’ beállandó táborozás’ terve iránt értekezendő. Úgy látszik, e’ szemtelen hazudság — ki hinné — nem tévesztő el hatását, mert a’ még Morenában lévő őrsereg (mint mondják 1500 ember) most már elszántnak állíttatik az ellentállásra. Legelőbb kelő tisztjeinek egyike, ki faragossal születés, megküldé néhány nappal ezelőtt öreg, ott lakó anyjának a’ maga végrendeletét, melly bebizonyítani látszik, hogy az őrsereg mindenre készen tartja magát. Azóta csak kevés szökevény is jött az erősségből. Hir szerint Cabrera Moreirát rövid ottléte után Németország, Nürnberg, május’ 22. Már kedden több’s nevezetes utazó érkezett ide, jelenleendő Dürrer Albert’ szobrának leleplezésén. Az ünnepély’ előestéje Haydnnak a’ városi teremben előadott„Teremtésé’vel és fáklyamenettel a’ Sz.-Jánostemetőbe , hol Dürrer’ hamvai nyugosznak tölteték. Kár, hogy igen erős éjszaknyugati szél ’s nyomban rákövetkező záporeső a’ minden utczákat, merre a’ menet vonult, betöltő nép’ örömének véget vetett. A’menet Dürrer Albert’ házából indult ki, mellynek őskori külseje számos kék és fehér lobogókkal ’s mindazon városok’ czimereivel vala ékesítve, mellyekben műegyesületek állnak fen. Ma reggel ismét igen hideg nyugati szél fújt, ’s félni kezdtünk, hogy a’főünnepélyt hasonló akadály el fogná rontani, de az egész ünnepély alatt néhány félig fagyott eső cseppen kívül az idő kedvezett. Minden ház’ ablakai telve voltak emberekkel, ’s a’ piacz, mellyen a’ szobor áll, csak nemzetőr-katonaság által bajjal tartathatott szabadon. A' szél idő előtt fel- felkapá a’ bajor nemzeti színű leplet; midőn azonban ének és beszéd után az legördült, ekkor a’sötét, még ki nem simított és az öntés-hártyában álló szobrot nem bámulhattuk eléggé. A’bajor God save the Kings eléneklése után a’menet ismét a’ városház elébe vonult ’s ott eloszlott. Berlin, május’ 20. Köz örömet ébresztő volt, ő felségét, habár zárthintón is , kikocsizni látni. A’fegyvergyakorlatra összegyűlt berlini ’s potsdami őrsereg’ kiszállását (parade) a’ király holnap a’ királyi palota’ ablakából szinte nézni fogja. Nagyobb testi mozgásokat előlegesen ő felsége még nem engedhet magának, miután az utóbbi időben ereje igen szenvedett. Hága, máj. 18. Az országrendek’ második kamarájának esti ülésében a’ költséget illető törvényjavaslatok feletti tanácskozások berekesztettek. A’ folyó évi költségek’ meghatározásáról szóló törvényjavaslat 32 szótöbbséggel 22 ellen, ’s az ezen évi státusjövedelmek’ hovafordítását meghatározó törvényjavaslat 33 szótöbbséggel 21 ellen elfogadtatott. Lipcse, május’ 20. Az itt élő íróknak kirekesztetése után a’ sajtó’ feltalálásának közelgő ünnepléséből, ezen ünnepély hihetőleg nálunk is azon kézmüvesi jellemmel fog bírni, mellyre Poroszországban szoríttatott, ’s legfőbb díszét az itteni könyvnyomtatóczéh’ költekezésének, mellyhezt a’ könyvkereskedők, a’város’stb. is járultak, fogja köszönni. Portugália, Lissabon, máj. 11. Egy rendkívüli, minden vitás kérdéseket kiegyenlítendő nagykövetnek az angol udvarhoz már rég szándéklott küldetése most megvalósult, ’s a’ választás’ Saldanha marquisra esett. A’ neki adott felhatalmazások következők : 1) hogy Angliának minden , a’ portugál kormánytól megismert követeléseit azonnal kifizesse , még pedig nagy részint a’ dohányszerződés’ jövedelmeire szóló zálogjegyekkel; 2) hogy Palmerston lordot egy angol és portugál vegyes vizsgáló biztosság’ kinevezésére bírja, melly a’ többi, Portugáliától még meg nem ismert követelésekkel foglalkodjék; 3) hogyha ezen biztosság létre nem jöhetne, Francziaország’ közbenjárására hivatkozzék ; 4) hogyha pedig ezen közbenjárás sem sikerülne , inkább minden követelést kifizessen, hogysem Angliával a’béke és barátság megszakadjon. — Úgy látszik, azon félelem, hogy Anglia Goát vagy Macaot szándékozik elfoglalni, bírta a’ követeket és senatorokat legutolsó e’ tárgy iránt tartott titkos gyülekezetökben az iménti határozatra. — A’ Globe’ levelezője szerint Saldanha marquis már valamennyi követelések’ közvetlen kifizetésével meg van bízva, miből a’ Standard a’portugál statuspapirosok’ újabb csökkenését jövendöli. — A’ Morning Chronicle máj. 18-án már jelenti Saldanha marquisnak Londonba érkezését. A’ Globe szerint következők Anglia’ követelései: a) öt angol magánszemélynek kárpótlási követelése vagyonbeli megkárosításért, elfogatásért, elűzetésért ’s hajók’ elfoglalásáért: 23,500 font sterling; b) kárpótlás két jogtalanul elfogott matróznak: 100 ft. st.; c) Oglander úr’ adóssági követelése: 3,000 ft. st.; d) Beresford lord’ elmaradt nyugdíja: 40,000 ft. st.; e) ugyanaz Wellington herczegé: 18,000 ft. st.; f) angol seregek’ tartása Clinton general alatt: 300,000 ft. st.; mindössze : 384,000 ft. st. Törökország* A’török határszélről, máj. 10. Serbiában mindennap növekszik a’ forrongás. Nem csak Belgrádban , hanem a’ sik földön is félreismerhetlen elkedvetlenültség uralkodik. Az oppositio’ pártját a’ jelen kormány ellen Ephraim (Jeffrem) herczeg, Milos herczeg’ testvére, vezeti ; úgy látszik, e’ párt’ elkeseredése naponkint magasb fok.