Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-06-01 / 44. szám

maradhat; hanem itt nem csekély nehézség adta magát elő ,azon állás miatt, mellybe ő azon fregáton fogott jutni, mellyen a’ kir. herczeg vala utazandó. Szerencsére mégis találtak egy kimenekvő módot. Egy részről Marchand tiszt a’ nemzeti őrségnél; más részről föltétetett, hogy ő, mint meghitt szolgája a’ császárnak, nem fog annak maradvá­nyaitól elválni akarni, ’s igy határoztatok, hogy ő az utat Favorite corvetten tegye , hol egyszersmind tiszti rangjá­nál fogva, a’ parancsnok’ asztalánál ülhet. — Mi, részünk­ről , lelkünk’ együgyüségében, mindezekre a’ gondolatokra sohasem jutottunk volna; hanem a’herczegeknek segéd- és parancstisztjeik vannak, ’s ezeknek is csak kell vala­mi hasznukat venni.“ Szent-Dénes város’ lakosi egy a’követkamarának beadott kérelemben azt kívánják, hogy Napoleon’ földi maradványi az ő templomjukban tétessenek le, mivel a’ császár maga választotta azt utolsó nyughelyévé, nagy költséggel kijavíttató, ’s maga’ és családja’ számára saját sírboltot jelölt ki benne. Odilo­i-Bárról az ezen kérelmet május’ 29-én a’ kamara’ asztalára letette. Clauzel marsal hoszú értekezést tartott Thiers úrral. A’ követkamara’ máj. 18-ai ülésében beszélték, hogy a’ marsai harmadszor nyerendi meg az algíri kormányzósá­got.— Ugyanazon ülésben hire járt, hogy a’ ministerek kinyilatkoztatták, mikép ha a’ Napoleon tiszteletére tartan­dó gyászünnepély’ napján semmi rendetlenség nem törté­­nendik, a’ kormánynak szándéka, az év’ folytában javas­latba hozni, hogy a’ császár’ családja’ tagjainak engedtes­sék meg a’ visszatérés. — A’ Napoleon’ hamvainak Fran­­cziaországba hozatalát tárgyazó törvényjavaslat iránt je­lentést teendő biztosság, miután az invalid-templomot, a’ Pantheont és a’ Magdolna-egyházat meglátogatta, ’s a’ mi­­nisterelnökkel és a’ belügyek’ ministerével értekezést tar­tott, nyolez szóval egy ellen az invalid-templom’, mint Na­poleon’ sírjának legalkalmasb hely’, részére határozta el magát. Telegrafi tudósítás. „Toulon, máj. 20.Teniah de Muzaia, máj. 13. Vale'e marsal a’ hadministerhez. A’ muzaiai vár tegnap a’ hadsereg által egy, Abd-el-Kader összes hadereje ellen tartott fényes csata után bevétetett. A’ hadsereg a’ Medeahba viendő utat csinálja. Vesztesége­ink nem valának igen tetemesek. A’ herczegek jól van­nak.“ — A’ franczia hadsereg e’ szerint egyenes útón in­dult Medeah felé,mint Hans-Muzaya’ elfoglaltatása mindjárt gyaníttató. A’ Journal des Debuts magyarázattal kiséri a’ telegrafi tudósítást, ’s megemlíti, hogy a’ Muzaya törzsök­­birtokon lévő Teniali szorulaton már háromszor kelt át a’ franczia hadsereg: először Clauzel marsal 1830 novemb. 22-én 200 ember veszteséggel holtakban és sebesekben; másodszor Boyer general, ki a’ kiéhezett őrseregnek ele­­séget vitt; harmadszor Berthezene general, kinek kisded tábora visszatértekor igen nagy veszteséget szenvede. (A’ Journal des Débats feledi a’ negyedik táborozást, melly Clauzel marsai alatt 1836 ban volt.) Teniah szorulat öt órai távolságban fekszik Hans-Muzayától, ’s Medeahtól négy órányira. Magassága a’ síkság felett 400 ölnyi. A’ nevezett szorulat 3—400 lépés hoszasága ’s némelly helyeken olly keskeny sziklautat képez, hogy alig mehet egymás mellett négy ember. Balra ezen út mellett meredek, erdős szik­lák emelkednek, jobbra mély üreg tátong. A’ szorulat e’ szerint csak előlrül támadtathatik meg. Legközelebb e’ szorulathoz csak kabyl-törzsökök laknak, kik szintolly szá­mosak mint harczosak és vakhitűek. A’ Muzaya törzsök 1000 gyalogot állít, de lovassága nincsen; hozzá legköze­lebb a’ Beni-Salah és Sumatá törzsökök laknak, kik 2000 gyalogot és 500 lovast állítnak. Mindjárt Algír’ elfoglalta­­tásának elején a’ francziák’ tüzes ellenségeinek bizonyítot­ták magokat e’ törzsökök. A’ Journal des Débats még ezt jegyzi meg: „Valée marsal jelenti tudósításában, hogy a’ hadsereg azon át’ csinálásával foglalkodik, melly azt Me­deahba viendi. Ebből azt következtethetni, hogy a’ marsal a’ szorulaton állást von, ’s bevárja a’ szállítvány’ megérke­zését. Hihetőleg ezen időt egy a’ szorulaton megerősített tábor’ készítésére fordítandja, a’ közlekedést Algír és Me­deah közt biztosítandó. E’ vonal egész Algírt két részre osztja; Abd-el-Kadert nyugotra szorítja, és zabolán tartja a’ Belida ’s Medeah közt lakó törzsököket. Befolyást ad nekünk egész Dzseridig, hova a’legrövidebb útón visz.“ Bordeauxi lapokban következő közelebbi körülmények foglaltatnak az Eligabide által elkövetett hármas gyilkos­ságról: „Vasárnap május’ 10-kén az artiguesi biró tudó­­síttaték, hogy némelly parasztok a’ lantognei után egy asszony’ és egy 9—10 éves lányka’ megcsonkított holttes­teit fedezték föl. A’ tettesnek csupán egy nyomára akad­hattak : ugyanazon reggel más parasztok naptámadát előtt férjfiút láttak nagy teherrel a’ lantognei malom felé menni. A’ gyilkos azonban csakhamar az igazság’ kezeibe került. Ugyanazon vasárnap Bor­de­auxb­an egy vendégfogadós jelenté a’rendőrbiztosnak, hogy nála reggel óta egy bearni ember van szállva, ki nem adta át neki irományait,’s olly el­fogultnak látszék, hogy ő (a’fogadós) mindjárt gyanakodni kezde; miután azon ember egész nap nem ment ki, ő a’ kulcslyukon nézte,’s látta, hogy nóruhákat, minden lát­szat szerint vérrel bemocskoltakat, mosott és teregetett ki. Közelebbi tudakolásokra megértették, hogy jelentés érkezett az Artigues mellett talált holttestekről. A’ rend­őrbiztos és a’ fogadós, pisztolyokkal felfegyverkezve, tüs­­tint a’ szobába menének, és a’ gyanús vendéget megraga­­dák, ki is első szavainál zavartnak látszik. Megtalálták a’ vérfoltos fehérneműt, női ékszerekkel együtt. A’ gazember megvallá, hogy Eli­abidenek hívják, tanító Párisban, a’ Ilichelieu-utczában, és nem csak az Artigues melletti gyil­kosságokat követte el, hanem azon gyermeknek is gyilkosa, kinek megcsonkított holtteste régebben a’ villettei csa­tornához közel Párisban találtatott meg, ’s azóta mestersé­ges szerek által épségben megtartatott a’ Morguen. A’ meg­gyilkolt asszony ezelőtt közelebbi viszonyokban állott Eli­sabidevel, ’s nem rég azzal fenyegeté, hogy fölkeresi Pá­risban. A’ fiút Pauból szorgalomkocsin hozzá kü­ldé; a’ szorgalomkocsiról pedig elvivé a’ szörnyeteg, ’s aztán kö­­rülhordozá a’ városban. Este vendéglőbe mentek. Innen Eli­abide a’ szegény gyermeket a’ villettei csatornához vi­­vé, egy félreeső helyre, szétzúzó fejét egy kővel, ’s el­vágó nyakát. E’ gonosztett talán egyetlen maradt volna, ha az anya, ki látni kívánó fiát, nem m­andotta, hogy Pá­­risba menend. Eli­abide azt válaszola, hogy mivel Bor­­deauxban dolgai vannak, a’ nő ott várakozzék rá. A’ nő szombaton reggel ugyanoda megérkezett; Eli­abide foga­dó, ’s az anyával és lányával vidékre ment, a’ cenoni dombokra, hol velök ebédelt, ’s őket azután esti 9 órakor a’ mezőre vezeté. Itt először a’ lánykára rohant, szétzúzó fejét egy kővel, ’s elvágó nyakát és orrát. Eleinte csupán a’ gyermekeket akarta lerázni nyakáról, de félvén, hogy anyjok nem hallgatand, ezt is meggyilkoló ’s megcsonkító lánya után ugyanazon módon, ’s kését még hatszor döfé jobb halántékába. Az anyát egy patakba vété; lánya’ holt­testét vállán egy darabig vivé, ’s aztán szinte a’ vízbe ve­tő. Azon parasztok, kik itt vele találkoztak, málhája miatt dugárusnak tartották, ’s nem háborgatták. A’ nyomozó biró által iszonyú tettének színhelyére vezettetvén, külsőleg hidegvérű maradt, mig fel nem szólíttatott a’ holttestek’ megnézésére, mitől sokáig vonakodék, végre mégis elő­adó a’ közelebbi körülményeket. Most Bordeauxban ül du Ilá erőségben.“ — A’ Pauban megjelenő Observateur des Pyrenees egy e’ hírlap’ szerkesztőségéhez intézett levélben következő életirását közli a’gyilkosnak: „Eligabide , Gé­téin községi születés, Mauléon kerületben, papságra akará szánni magát, ’s e’ végre igen szorgalmatosan tanult; er­kölcse feddhetetlen is volt. A’ bayonnei papnövendék­­intézetbe lépett, miután a’ betharramiban két évig hit­tudományt tanult. Azon pillanatban, midőn pappá szente­lendő vala, megváltoztatta szándékát, ’s a’ tanítói hivatal­ra száná magát. Aztán Borde­au­xba ment, hol egy ideig házi tanító volt különféle családoknál. Visszatérvén Beám­ba, mint tanító egy elemi oskolába fölvétetett, melly nem rég állíttatott fel előbbi igazgatója (director), a’ betharra­­mi papnövendék-intézet’ elöljárója által. Semmi sem vette­­ték szemére egyéb, mint fiatal tanítványai iránti túlságos szigorúsága, kikkel néha hirtelen haragjában roszul bánt. — Betharrambani utolsó tartózkodása’ idején megismerke­dett Eli­abide egy, Salies canton’ Moncauville községe­­beli özvegyasszonnyal, kinek fia, a’ la Villette mellett meggyilkolt fiú, az elemi oskolába járt. A’ legközelebb mult October hónapban elhagyó Eli­abide Betherramot, szerencséjét Párisban keresendő. Gy­akrabban láttuk Vero­nese ur’ könyvkereskedésében, hol elemi­ oskolakönyveket vett. Elicabide kis termetű, igen szerény magaviseletű, nyájas beszédű, és senkinek sem merjél szemébe nézni. Hallottuk dicsérni szelídségét, mint a’ legjobb módot a’ gyermekek’ nevelésénél, melly képmutató theoria a’ legki­­áltóbb ellenkezésben állott gyakorlati baromiságával. — Anizal özvegy, mint mondják, emlőtestvére volt gyilko­sának. Sanyarúan tengődött Pauban ruhavasalásból, ’s ám­bár igen szorgalmatosan dolgozott, mégis alig volt képes magát és gyermekeit táplálni. Ez, összeköttetésben azon házasság-ígéretekkel, melleket Elh­abide szakadatlanul tön neki, megfejti, mikép hallgathatott e’ gazember’ csá­bításira. E’ szegény asszony’ férje, helyzete’ javíthatásának reményében, Afrikába ment, hol olly sok más gyarmatos­sal együtt az arabok által feje vétetett. Iszonyú sors nyo­­má ezen egész családot.“ ismét elhagyta, ’s még mindig hitték, hogy szándéka, a’ tengeren túl menekülni, ’s hadserege’ töredékeit sorsukra hagyni. Egy hoszú tapasztalás mégis arra tanít bennünket, milly bizonytalanok mind a’ Cabreráról szóló hírek; mert ha Moren­ában a’jelentett módon történt föllépte igaz, úgy egészsége szükségkép jobb, mint a’ hogy hónapok óta min­denfelől rajzoltatik. — Espurtero folytatja ostromkészüle­teit. A’ derék Zurbann brigades hagymázban (typhus) fek­szik, ’s mint mondják, Alcanizba, ha nem Saragossába, vi­tetik. Az egész hadsereg fájlalja e’ balesetet, melly által legderekabb vezéreinek egyikétől fosztatik meg. Ugyan­azon nyavalya az utóbbi napokban több katonát elragadott, ’s továbbharapozásától féltek. — A’ spanyol polgárháború’ iszonyai számtalanok ’s mértéktelenek, így a’ szörny­eteg Balmaseda mart. 25-kén Maróin­ segédtisztjének, Lapetre ezredesnek, Betetában az összegyűlt őrsereg’ és lakosok* jelenlétében két paraszt által fejét levágató’s a’ valsalobrei kapu előtt feltüzeté, midőn is örömzajjal kiálták katonák ’s nép: „Éljen a’ vallás! «A korlátlan király, a’ morellai gróf, vitéz parancsnokunk Balmaseda, ’s halál az árulókra!“ Spanyolország. Telegrafi tudósítás. Bayonne, máj. 18. A’ ki­rályné’ seregei CT Donnell general’ parancsnoksága alatt 11-kén Cantavieját kardvágás nélkül elfoglalták, mivel a’ pártosok e’ várost, miután meggyujtották, elhagyók. Bordeaux, máj. 18. Carlosi csoportok félelmetlenü­l fosztogatják Felső-Cataloniát. Felip cabecilla’ csordája nem rég olly közel merészkedett száguldani Olafhoz, hogy a’vá­ros’ ágyúi tüzeltek rája. Végre egy pár mozdítható hadlá­­bot akarnak szerkeszteni, hogy a’ Lampourdant némileg védelmezzék rablásaik ellen. Clemente és Salcedo generá­lok, amaz Manresából, emez Viciből lővén, mint mondják, a’ támadók’ főseregével megütköztek. Roquina pártfőnök 600 carlosival Villalongában áll. 3,000 embernek a’ belgai őrizetből Vici felé mozdulása, mint hallik, olly czélból esett, hogy Carbo christinai general akadályoztassák, az Aragóniából és Felső-Cataloniából futó carlosiakat vissza­­vonultakban megtámadni. Van Halén, részéről, erős csa­patot indított ki Barcelonából, melly az ellenség’ menete­lét szemmel tartsa. — Egy saragossai levél szerint május’ 13tól Morelia’ ostroma 12-kén elkezdődött. 41 ágyú, 11 mozsár ’s tiz haubiiz állottak az ágyutelepekben. Több falubeli parasztok, kiken a­ carlosiak előbb kegyetlenked­­tek, önkint fegyvert fogtak. — Május 1­5-kén néhny carlosi rabló egészen Ciudad Real’ kapujáig ment, és iszonyú fe­nyegetések közt néhány lakost elhurczolt magával. Bordeaux, máj. 17. Cabrera kevéssel ezelőtt Mo­ren­ában volt, így állíttatik legalább Saragossa és Alcaniz­­ból. Cabrera nagy egyenruhában volt, hathatós beszédet tartott az őrsereghez, minden katonának naponkint egy peseta zsoldot ígért,’s nekik 100,000 orosz­ és ausztriainak közel megérkezését hirdette, kiknek ő, mint bölcsen hoz­­zátevé, elejökbe siet, velök a’ beállandó táborozás’ terve iránt értekezendő. Úgy látszik, e’ szemtelen hazudság — ki hinné — nem tévesztő el hatását, mert a’ még Moren­á­ban lévő őrsereg (mint mondják 1500 ember) most már el­szántnak állíttatik az ellentállásra. Legelőbb kelő tisztjei­nek egyike, ki faragossal születés, megküldé néhány nap­pal ezelőtt öreg, ott lakó anyjának a’ maga végrendeletét, melly bebizonyítani látszik, hogy az őrsereg mindenre ké­szen tartja magát. Azóta csak kevés szökevény is jött az erősségből. Hir szerint Cabrera Moreirát rövid ottléte után Németország, Nürnberg, május’ 22. Már kedden több’s nevezetes utazó érkezett ide, jelenleendő Dürrer Albert’ szobrának le­leplezésén. Az ünnepély’ előestéje Haydnnak a’ városi terem­ben előadott„Teremtésé­’vel és fáklyamenettel a’ Sz.-János­­temetőbe , hol Dürrer’ hamvai nyugosznak tölteték. Kár, hogy igen erős éjszaknyugati szél ’s nyomban rákövetkező záporeső a’ minden utczákat, merre a’ menet vonult, betöl­tő nép’ örömének véget vetett. A’menet Dürrer Albert’ há­zából indult ki, mellynek őskori külseje számos kék és fe­hér lobogókkal ’s mindazon városok’ czimereivel vala éke­sítve, mellyekben műegyesületek állnak fen. Ma reggel ismét igen hideg nyugati szél fújt, ’s félni kezdtünk, hogy a’főünnepélyt hasonló akadály el fogná rontani, de az egész ünnepély alatt néhány félig fagyott eső­ cseppen kívül az idő kedvezett. Minden ház’ ablakai telve voltak emberek­kel, ’s a’ piacz, mellyen a’ szobor áll, csak nemzetőr-kato­naság által bajjal tartathatott szabadon. A' szél idő előtt fel- felkapá a’ bajor nemzeti színű leplet; midőn azonban ének és beszéd után az legördült, ekkor a’sötét, még ki nem simí­tott és az öntés-hártyában álló szobrot nem bámulhattuk eléggé. A’bajor God save the Kings eléneklése után a’menet ismét a’ városház elébe vonult ’s ott eloszlott. Berlin, május’ 20. Köz örömet ébresztő volt, ő fel­ségét, habár zárthintón is , kikocsizni látni. A’fegyver­gyakorlatra összegyűlt berlini ’s potsdami őrsereg’ kiszál­­lását (parade) a’ király holnap a’ királyi palota’ ablakából szinte nézni fogja. Nagyobb testi mozgásokat előlegesen ő felsége még nem engedhet magának, miután az utóbbi idő­ben ereje igen szenvedett. Hága, máj. 18. Az országrendek’ második kamará­jának esti ülésében a’ költséget illető törvényjavaslatok fe­letti tanácskozások berekesztettek. A’ folyó évi költségek’ meghatározásáról szóló törvényjavaslat 32 szótöbbséggel 22 ellen, ’s az ezen évi státusjövedelmek’ hovafordítását meghatározó törvényjavaslat 33 szótöbbséggel 21 ellen elfo­gadtatott. Lipcse, május’ 20. Az itt élő íróknak kirekesztetése után a’ sajtó’ feltalálásának közelgő ünnepléséből, ezen ünnepély hihetőleg nálunk is azon kézmüvesi jellemmel fog bírni, mellyre Poroszországban szoríttatott, ’s leg­főbb díszét az itteni könyvnyomtatóczéh’ költekezésének, mellyhezt a’ könyvkereskedők, a’város’stb. is járultak, fog­ja köszönni. Portugália, Lissabon, máj. 11. Egy rendkívüli, minden vitás kérdéseket kiegyenlítendő nagykövetnek az angol udvar­hoz már rég szándéklott küldetése most megvalósult, ’s a’ választás’ Saldanha marquisra esett. A’ neki adott felha­talmazások következők : 1) hogy Angliának minden , a’ portugál kormánytól megismert követeléseit azonnal ki­fizesse , még pedig nagy részint a’ dohányszerződés’ jöve­delmeire szóló zálogjegyekkel; 2) hogy Palmerston lordot egy angol és portugál vegyes vizsgáló biztosság’ kineve­zésére bírja, melly a’ többi, Portugáliától még meg nem ismert követelésekkel foglalkodjék; 3) hogyha ezen biz­tosság létre nem jöhetne, Francziaország’ közbenjárására hivatkozzék ; 4) hogyha pedig ezen közbenjárás sem sike­rülne , inkább minden követelést kifizessen, hogysem Angliával a’béke és barátság megszakadjon. — Úgy látszik, azon félelem, hogy Anglia Goát vagy Macaot szándékozik elfoglalni, bírta a’ követeket és senatorokat legutolsó e’ tárgy iránt tartott titkos gyülekezetökben az iménti határozatra. — A’ Globe’ levelezője szerint Saldanha marquis már vala­mennyi követelések’ közvetlen kifizetésével meg van bíz­va, miből a’ Standard a’portugál statuspapirosok’ újabb csökkenését jövendöli. — A’ Morning­ Chronicle máj. 18-án már jelenti Saldanha marquisnak Londonba érkezését. A’ Globe szerint következők Anglia’ követelései: a) öt angol magánszemélynek kárpótlási követelése vagyonbeli meg­károsításért, elfogatásért, elűzetésért ’s hajók’ elfoglalásá­ért: 23,500 font sterling; b) kárpótlás két jogtalanul elfo­gott matróznak: 100 ft. st.; c) Oglander úr’ adóssági köve­telése: 3,000 ft. st.; d) Beresford lord’ elmaradt nyugdíja: 40,000 ft. st.; e) ugyanaz Wellington herczegé: 18,000 ft. st.; f) angol seregek’ tartása Clinton general alatt: 300,000 ft. st.; mindössze : 384,000 ft. st. Törökország* A’török határszélről, máj. 10. Serbiában min­dennap növekszik a’ forrongás. Nem csak Belgrádban , ha­nem a’ sik földön is félreismerhetlen elkedvetlenültség uralkodik. Az oppositio’ pártját a’ jelen kormány ellen Ephraim (Jeffrem) herczeg, Milos herczeg’ testvére, veze­ti ; úgy látszik, e’ párt’ elkeseredése naponkint magasb fok.

Next