Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-01-16 / 5. szám

ja, mi meg is történt; ő egyébiránt nem tudta, hogy e'pénz, összeesküvés’ képezésére van szánva; de ama' hatalmas­ságnak itteni nagykövete ez ügyben nem volt munkás. — Nyilvá­vgos tárgyaltatás sok botrányt okozhatna a’ közön­ségnél ’s a’ sajtónál, ’s ekképen cs­akugyan összeütközésre vezethetne ama’hatalmassággal. Még nem tudni, mi mó­don szabadítandják ki statusférfiiaink magokat e' zavarból. — Midőn Qdilon-Barrót a’ múlt szünet alatt Londonban volt, Napoleon Lajos őt látni akará, ’s alkalmat talált erre egy házban, mellyet Barrot gyakran látogatott. A’ franczia ko­­ronárai jogairól beszélt neki. Barrot a’ herczeget megh­óz­ni igyekezék, hogy a’ dolgok’ mostani helyzetében semmit sem reményi­tet; még most csak maradjon nyugottan. . . Köz hiedelem miszerint Barrot e’ tanácsnak köszönheti, hogy a’ he­rczeg és Crouy-Chanel közötti levelezésben meg nem neveztetett. Oran, dec. 12. A’ marokkói császár folytonos le­velezésben áll Abd-el Kádere­l­ és ügyviselőivel. Nem rég az orani ukil kapott tőle levelet, mellynek az pecsétjét m­egcsókolá, mielőtt felnyitná. Az arabok azt mondák, hogy a’ császár Abd-el-Kader emirt szultánná nevezte ki. A’ marokkóiaknak halálbüntetés alatt meg van tiltva, ha­jóikkal franczia kikötőkbe evezni. Nem rég egy bárkájok horgonyt vetett 6 mérföldnyire Mers-el Kabirtól és árui vol­tak; de a’ marokkói kapitány nem­ mert bemenni a‘ kikötő­be, hanem áruit egy sardiniai hajó által szállíttatta oda.­­ Egy karaván, melly nem rég hadi lőszerekkel küldetett Marokkóból Abd­el káderhez , az angadi puszták’ lakóitól kifbsztatott. Az emir egyik khalifaját küldötte ki, hogy ezen merényeket boszúlja meg. Sianyolország, Madrid, dec. 26. A’hadsereg ugyanazon állásban van. Milly iszonyú sokba kerül a’ lakosoknak e’ szeren­csétlen háború, elgondolható azon tett dologból, hogy Sa­ragossa tartományban minden teherhordó ’s vonós marha lefoglaltaték , ugyannyira, hogy a’ mezei lakosoknak sem földeik’ m­unkálására sem termesztményeik’ szállítására nem maradt semmi. A’ carlosiak több ragadozást valának elkövetendők egyes megyékben, kiváltkép a’ hozzájuk legközelebb eső Ginebrosában , de mindenkor visszafizet­tek. Valenciában elfoglalák tőlük lükén, rövid lövöldözés’ után, Manzanera erőséget, honnan a’ Valenciából Terit­eibe küldött szállítmányokat bolygaták. Hasonló sors fogja érni Chulillát is, melly ellen rotkán egy ágyutelep sze­­gezteték. Az ellenvéleményü családok’ kiűzése mindkét részről szigorúan, a’ carlospártiakéról különösen iszonyú kegyetlenséggel gyakoroltatik. Cabrera még jegyzéket is készíte olly helységekre nézve, mellyeknek mindenikéből két-két személy fog agyonlövetni; ’s e’ sors még a’ carlo­­siakat is éri, mint ez egy helységben a’ legelőkelőbb két férfiúval történt, épen azokkal, kiknél Cabrera és Forca­­dell mindig beszállani szokott. E’ kegyetlenség’ okát meg nem foghatni, hacsak azért nem történik, hogy a’ béke utáni vágyódásnak minden jelensége meggátoltassák, melly néhol a’ carlosiak között is kitör. Madrid, dec. 28. Cabrera most már kiadó parancs­ban, hogy a’ madridi kormánynak minden hívei, kik az ál­tala megszállott vidékeket tüstint el nem hagyják, agyon lövessenek, vagy saját házaikban égett­essenek meg. E’ parancsot még a’ betetai carlosi őrizet is végre­hajtja Guadalajara és Cuenca tartományokban, mellyeknek szerencsétlen , a’ kormánytól figyelembe nem vett lakosi mindenüket odahagyják ’s a’ fővárosba menekülnek. — A’ kisoavai juntában don Simon de la Torre excarlesi general azon indítványt tévé, hogy az eddigi (constitutionalis) tar­tományi biztosság’ minden hivatalos irományiból a’ „car­­lospárti, lázadó“’s más efféle kifejezések töröltessenek ki, a’ mi meg is történt. — Marató folyvást a’ fővárosban tar­tózkodik ’s visszavonultan él; azt mondja, hogy ő a’ ki­rálynénál hivatalért nem esedezhetik. —Francziaországba pénz küldetett, hogy az ott tartózkodó carlosi tisztek Spa­nyolországba visszaédesgettessenek. Csakugyan többen megjelentek, ’s kiváltképen a’ lovasságnál szolgálatot kaptak. Oroszország,. Sz.-Pétervár, dec. 28. Folyó hó’ ladikén meghalt itt a’ viszontagságról és irományairól hires dr. Veszler Ignácz, az oroszországi evang. egyháznak fő superinten­­dense és egyházi tanácsnok, életének 83dik évében. Ő 1810 ben hivatott meg Oroszországba, ’s az Alexander- Newski-academiában a’ keleti nyelvek’ és philosophia’ pro­­fessorává neveztetett. Későbben Saratoffba ment ’s az ot­tani gyarmatok körül jeles érdemeket szerzett magának, mignem élte’ utolsó éveiben ide ismét visszatért. Sz.-Pétervár, dec. 31. Az utolsó tiz napi kemény (22—23 foknyi) hideg’következtében 35 személy halt meg hirtelen e’ székes-városban. 20 a’ házak’belsejében ’s­­ az utczákon halva, 2 idegen pedig a’ szabadban egészen meg­fagyva találtatott. Több tűzveszély támadt a’ város’ külön részeiben, az erős fűtés miatt, melly a’ kályhákat megre­­peszté; részint pedig ez utóbbiak’ rész alkotása’ ’s a’ ház­beliek’ vigyázatlansága’ következtében. Azonban e’ tüzek, még kezdetükben, a’ nélkül hogy a’ házakat tetemesen megsértenék , derék oltóintézeteink által elnyomattak. Déloroszországi hirek szerint folyvást új hadosztá­lyok érkeznek a’ Feketetenger’ martvidékeire. Most, ki­váltkép Odessa’, Nikolajev’ és Sebastopol’vidékén, olly nagy számú fegyveres nép gyűlt már össze , hogy kevés nap múlva 50.000 embert hajóra lehet szállítai, föltévén, hogy szállítószerekben fogyatkozás ne legyen. Egyébiránt jugy látszik, e’ részben szükség nincsen, mert számba nem vévén a’ császári tengerészetet, a’bel- é s külföldi keres­kedő- és szállítóhajók annyira összegyűltek közelebb a' Feketetenger’ különféle kikötőiben, hogy magában az odessai kikötőben 500 hajó valt megszámlálható dec. 12 én. Általánvéve idegen hajók, ugyan, nyugoti tartományok­ ré­szére gabonát viendők, de rendkívüli esetben, jó szállítási bérért, alkalmasint könnyen megszerezhetők volnának. Nem kevésbbé számosak a­ járművek Sebastopolban és az azo­­­vi tengeren, ugyannyira, hogy ha Mehemed-Alit netalán túlságos lépésekre vinnék szenvedélyei, könnyen megmu­tatható volna neki tévedése, miszerint önhittségében azt állítá, hogy" megszégy­enítendi az európaiak­ legokosabb számolatait is, ha igazságtalan módon szándékoznának őt nyomni. Törökország, Konstantin­á­p­o­lv , dec. 18. Tegnapelőtt egy török gőzös vitorlázott Alexandriába, mellyen a' porosz udvarnál követséget viselt Kiatnil basa volt. Ő a’ hattiserifet viszi magával ’s egy formánt, melly a’ hattiserifet minden tar­tományban, ’s így ?C Mehemned-Ali­ kormánya alatt lévőkben is, kihirdettetni parancsolja. Miért késett a’porta ezzel illy soká, megmagyarázható a’ viszonyok­ korábbi állásá­ból, melly az alkirálynak volt kedvező, holott most már a’ porta’ részére fordult. A’ díván most már bizonyossággal látszik hinni, hogy az egyiptomi basa nem szegületűl elle­ne a' hattiserif’kihirdetésének, ámbár könnyen megtörtén­hetik, hogy mindennemű ürügy alatt kész teend magát ki­vonni alárendeltetésének illy nyilványosan elismerése alól. A­ magas porta egy választmányt nevezett ki az uj törvé­nyeknek ’s a’ hattiserifben ígért rendszeres szabályozhat­nak szerkesztésére. Alexan­d­ri­a, dec. 16. A’ ramadan’ utolsó napjaiban is­mét történtek szökések a’török hajóskatonaság körül. Mint­egy husz ember elfoglalt egy dsermet, (úgynevezett deák­vitorlás fedeletlen sarkát, melly csupán martvidék melletti hajózásra szolgál) legyömözték a’ rajta elaludt három ha­jóscselédet ’s kieveztek az uj kikötőből. Útközben egy hajóra találtak, melly őket felvevé ’s alkalmasint Konstan­tinápolyit szállító; a’ dsermét ismét visszaküldötték. A’ basára nézve legfájdalmasb szökés az örmény Avedik tol­mácsé, ki némelly dolgok’ titkába beavatottnak mondatik. Ez egy franczia gőzössel utazott el innen titkon. Azóta a­ legszigorúbb parancsok osztattak; minden hajót körüljár ésenkint egy legénységgel megrakott bárka, az őrök min­den hajón megkettőztetvék, ’s folyvást számos őrbárka czirkál a’ hadihajók’ hosszú vonala előtt. Ezenkívül min­den más európai kereskedőhajó’s gőzös is féltékenyen őriz­tetik ’s ezentúl alkalmasint nehéz lesz valamelly jelentőbb személynek megszökni. Látni ebből, mennyire visszavágy­nak a­ törökök az ő­stambuljokba. Közelebb fizetteték ki ismét a’ török hajóhad’ népének havi zsoldja, melly alapos tudósítás szerint 1475 erszényre megy; minthogy pedig egy erszényben 500 piaszter van , 10 egyiptomi piaszter pedig 1 ezüst forintot tesz, így a’ török hajóhadnak havi fizetése 73,760 ezüst­öt rá rúg. Minthogy azonban a’ hasa táplálja is e népet, a’ mi egyébiránt igen mérsékelten tör­ténik, a’ havonkinti összes kiadást mintegy 100,000 ezüst forintra tehetni­. Schweix, Zürich, januar. 3. A’ Tessinből érkezett hirek igen kellemetlenek. Az uj kormány eleve ügyészekből áll. A’ köznép világos fenyegetésekkel csikará ki azon végzést, hogy többen a’ lelépett kormánytagok közül vádállapotba tétessenek. Boszú és pénzszomj (mert amazok közt vagyo­nos férj fiak találtatnak) győztenek; a’nagytanács kénytelen volt engedni, mivel maga is fenyegettetett. Ez olly álla­pot, mellynek tartósságára nem számolhatni. Wall­is­ban most merőbben állnak a’ pártok szemközt egymással, mint valaha. A’ szövetségi képviselők továbbá a­ legdurvább garázdaságoknak vannak kitéve ; sőt nem rég, mint mondják, Maillardoz-ra, lövés is ment. Közben­járásról gondolkozni sem lehet, ’s a’ képviselőknek wal­­lisban maradása még csupán a’ polgárháború’ kiütésének megakadályozását czélozza. Frei­b­u­r­g, W­a­a­d­t és Genf cantonok aligha kivánnak seregeket megindítani; a’ waad­­ti kormány már meg is üzente a’ főhelynek, hogy katona­ságáról nem állhat jót, mivel a’ rokonérzelmek a’ waadt­­vidéki ’s az alsó-wallisi nép között igen nagyok. Habár kimondja is a’ főhely, hogy a' katonaság csak azon részre van rendelve, melly az országos békét megzavarná, vagy polgárháborút okozna, ez mégis csak üres biztosítás, mi­vel a’pártok olly mértékben felingereltetvék egymás ellen, hogy nem volna kipuhatolható, mellyik rész szegte meg az országos békét. A’ főhely dec. 25-én rendkívüli köve­te­t küldött Litt­e­nbe , hogy magán a’hely’színén győződjék meg a’ dolgok’ állásáról, ’s útjában alkudozzék a’ genfi, freiburgi ’s waadti kormányokkal. A’ szövetség­­gyűlés’ összehívása illy körülmények közt elkerülhet­­len lesz, de nehezen fog eredményhez vezetni. E’ mellett a s ressini legújabb események még szövevényesbekké ’s roszabbakká teszik a’ dolgokat, ’s ha okosan és erősen nem ragadtatik meg a’ kormány, a’Schweiz­ népuraság­­nak alkalmasint szomorú vége lesz.­­—­ Tessin cantonból igy írnak dec. 25ről: „Milly uj korszakát hozá meg ne­künk a’ szerencsének és szabadságnak dec. 7ke , kitetszik abból, hogy az uj nagytanács már első ülésében áldozatja lön a' fölfegyverzett köznépnek. A­ nagytanács 22kén, 43 szóval 30 ellen, elhatározó, nem kezdeni meg a’ régi sta­tustanácsnokok ellen indítványozott pert; ekkor a’ tanács­­ház előtti köznép a’ hazatérő statustanácsnokokat új ülés­re kényszeríti, ’s azoknak terrorismusa alatt, kik az uj kormányt beiktaták, e’ kormány áldozatul esik, mivel a’ nagytanács most már engede az erőszaknak , ’s egyhangú­lag elhatározá a’ pert.“ Eleny. Januar.­8-án délelőtti 11 órakor nyittatott meg szo­kott módon a’ bajor országgyülés­, melly alkalommal a’ király beszédet tarta. Rómából dec. 25dikéről következőt írnak franczia hírlapok: „Bordeaux herczeg’ elutazása Nápolyba dec. 30 vagy 31dikére határoztatok.— Wulsh úr, a„ La Mode hír­lap’szerkesztője , ki legitimista ármányokba elegyedett, parancsot kapott a­ rendőrségtől, hogy a’ római birtokból takarodjék ki, és abba soha többé lábát vissza ne tegye. Ő is Nápolyba utazott. Berlin, dec. 31. A’ lengyel határszélekről érkezett tudósítások állítják, hogy Lengyelország már több év óta nem volt annyira katonaságtól ment mint jelenleg. Minden hadsereg dél felé indul, ’s máris rendkívül nagy haderő vonatik össze déli Oroszország’ kormánykeresleteiben a’ Feketetenger’ és Duna’ vidékén. Hír szerint roppant rak­tárak is temetnek meg minden felől összehordott ga­bonával, azon szmnleges okból, hogy az idei aratás igen silány volt; általában minden előkészület úgy létezik, mint­ha nagy háború fogna bekövetkezni. Az orosz diplomatiá­­nak egy igen szembetűnő elsőbbsége van a’ nyugat’ ten­geri hatalmasságai fölött; neki nem kell a’ — kü­lügyekre nézve gyakran igen is rövidlátó — sajtóval küzködnie,­­s ennélfogva nem kénytelen soha föláldozni az ügyet a' lát­szatnak, sőt ellenkezőleg mindaddig alárendelheti a’ pusz­ta látszatot a’ dolognak, mig ezt jónak tartja. Hága, dec. 31. A­ generalstatusok’ második kamará­jának tegnapi ülésében öt törvényjavaslat terjesztetek elő az alaptörvény’megváltoztatására vonatkozésig. De az in­dítványozott változtatások által csupán alakja nyer itt-ott más idomot, lényegére nézve az alaptörvény ugyanaz ma­­radand. Az I. törvényjavaslat Németalföld’ felosztását tár­­gyazza ; a’ 11. a’ királynak ünnepélyes megesketését és a’ hódolatot; a’ Hl. a’ kormánytanács’ tagjainak kinevezteté­­sét; a’ IV. a’ generalstatusok’ kamarája’ tagjainak számát; a’ 2 dik kamarának 58 tagból kellend állania, ’s közülök háromnak Limburg herczegségből valónak lennie; az első kamarának ne legyen 20nál kevesebb ’s harmincznál több tagja, kik negyven évet meghaladottak legyenek, ’s a’ király által neveztessenek ki boltiglanosan; az V. törvény­­javaslat megszünteti az alaptörvény’ 98dik czikkelyét, melly azt rendeli, hogy a’ generalstatusok fölváltva az or­szág’ éjszaki ’s déli részében tartsanak gyűlést. — E’ vál­toztatások épenséggel meg nem felelnek a’ kamara’ vára­kozásának. Maga a’ király is azt nyilatkoztatja kisérő ira­tában, hogy ezek csak olly változtatások, mellyek a’ Bel­giummal kötött végszerződés által tétettek szükségessé. Ő felsége nem találja Németalföld’ érdekeivel összeillőnek, még most több változtatást tenni, egyébiránt készségesnek nyilatkozik fontolóra venni mindazt, mi a’ nemzet’ bol­dogságát előmozdíthatja. A’fönebbi tör­vény,javaslatok az illető osztályok elébe utasíttattak. A’ kamara elhalasztó, üléseit tizennégy napra. Az elhalasztás bizonytalan időre indítványoztatok ugyan, de félrevettetett. A’ mai ülésben csak 37 tag volt jelen, minthogy már sokan elutaztak. Kereskedés és ipar. Tagadhatatlan, hogy" jelen korunknak törekvései fő­kép most, sokkal inkább mint bármikor ezelőtt, nem any­­nyira szellemi, mint anyagi ismereteink’ haladására irá­­nyozvák, és a’ kornak újabb ’s újabb szüleményeitől függő elvváltozásokban az látszik főczélul kitűzve, hogy az emberek’ minden osztásaiban éber és munkás élet fejlőd­vén ki, a’ jóllét és közboldogság biztosíttassák. — Az em­beri tudomány­’óriási előmenetele, ’s az ebből eredő szoros kapcsolat’s kölcsönös hatásnál fogva, mellyük által előbb egészen szétválasztott tudományágak egyesíttetnek, a’ me­zei gazdaság is, különösen a’természettan’ és újabb korban a’ vegytan’ haladása által, olly tudományos érdeket nyert, hogy összehasonlítva a’ jelen kort egy nem rég múlttal, melly azonban még némelly­ tartományokban a’ jelent is avult szennyével tölti el, ezen tudomány az alsó fokról egy­­­szerre a’ legfelsőbbre hágott fel, ’s ez által olly ellenkező irányt vett, hogy az, a’ mi ennekelőtte könnyűnek és egy­szerűnek tetszett, most a’ felsőbb fokra törekvőnek egé­szen más alakban tűnik fel. — Minthogy a’ gyapjutenyész­­tő gazdának semmi sem lehet hasznosabb, mint gyapjuját már csak azért is, hogy a’szállítás-és vám költségek keve­­sedjenek, a’ mennyire csak lehet, fejérre és tisztára mosat­ni : az ujabb korban találkoztak némel­y iparos vállalko­zók, kiknek jeles találmányai, mikint lehessen a’juhok’ gyapját ezen állatok’ testen, mellén megmosni, köz figyelemre méltattalak; de ezen módok az állatokra és emberekre nézve alkalmatlanok és gyötrők voltak. Pachter Ferencz úr Pesten egy" vegytani készítményt talált fel, mellyel a’gyapjút hidegen mosni lehessen; ez hideg víz­ben igen könny­en és hamar feloldozható. •— Ezen készít­ményből ő nekem először m. e. máj. hónapban , ’s hogy" a’ téli hideg mosásban is megpróbálhassam, nem régiben is­mét egy mennyiséget küldött, és a’ tapasztaltakról azután véleményemet közhírré tétetni kérte. — Minélfogva igen örvendetes reám nézve is a’t. ez. közönséggel közölhetni, hogy Pachner urnák vállalata teljesen sikerült; mert ő egy igen olcsó, czélszerű, egyébként az előbbiektől egészen különböző találmányra akadt, miszerint a’ gyapjú vagy az állaton vagy a’ nyárés után , a­ nélkül hogy értéke és mi­nősége legkevesebb kárt szenvedne, hidegen igen tisztása és fejérre mosható. —­ Ezen találmányával ő egy már ré­gen érzett hiányt kipótolt, ’s úgy vélem, hogy minden gaz­dáknak igen kívánatos, ennek sikeréről értesítésemet, ol­vashatni. — Azon hasznok, mellyek ez uj találmány által a’ gyapjutenyésztésnek előmozdítására árasztatnak, sok­félék; mert azonkívül hogy a’ vám- és szállítás-, vala­mint munkabér igen leszállíttatik, még­ azon tekintetben is figyelmet érdemlő, hogy a’ hideg mosás az embereknek ’s á­latoknak egészségesebb, továbbá hogy az igen drága üstök, valamint a’ költséges tüzelés és a’ fűtés körül fog­lalkozó személyek’ napszáma megkiméltetik; leginkább pedig jeles azért, hogy­ a’ gyapjúban minden mocskot is

Next