Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-01-16 / 5. szám
ja, mi meg is történt; ő egyébiránt nem tudta, hogy e'pénz, összeesküvés’ képezésére van szánva; de ama' hatalmasságnak itteni nagykövete ez ügyben nem volt munkás. — Nyilvávgos tárgyaltatás sok botrányt okozhatna a’ közönségnél ’s a’ sajtónál, ’s ekképen csakugyan összeütközésre vezethetne ama’hatalmassággal. Még nem tudni, mi módon szabadítandják ki statusférfiiaink magokat e' zavarból. — Midőn Qdilon-Barrót a’ múlt szünet alatt Londonban volt, Napoleon Lajos őt látni akará, ’s alkalmat talált erre egy házban, mellyet Barrot gyakran látogatott. A’ franczia koronárai jogairól beszélt neki. Barrot a’ herczeget meghózni igyekezék, hogy a’ dolgok’ mostani helyzetében semmit sem reményitet; még most csak maradjon nyugottan. . . Köz hiedelem miszerint Barrot e’ tanácsnak köszönheti, hogy a’ herczeg és Crouy-Chanel közötti levelezésben meg nem neveztetett. Oran, dec. 12. A’ marokkói császár folytonos levelezésben áll Abd-el Káderel és ügyviselőivel. Nem rég az orani ukil kapott tőle levelet, mellynek az pecsétjét megcsókolá, mielőtt felnyitná. Az arabok azt mondák, hogy a’ császár Abd-el-Kader emirt szultánná nevezte ki. A’ marokkóiaknak halálbüntetés alatt meg van tiltva, hajóikkal franczia kikötőkbe evezni. Nem rég egy bárkájok horgonyt vetett 6 mérföldnyire Mers-el Kabirtól és árui voltak; de a’ marokkói kapitány nem mert bemenni a‘ kikötőbe, hanem áruit egy sardiniai hajó által szállíttatta oda. Egy karaván, melly nem rég hadi lőszerekkel küldetett Marokkóból Abdel káderhez , az angadi puszták’ lakóitól kifbsztatott. Az emir egyik khalifaját küldötte ki, hogy ezen merényeket boszúlja meg. Sianyolország, Madrid, dec. 26. A’hadsereg ugyanazon állásban van. Milly iszonyú sokba kerül a’ lakosoknak e’ szerencsétlen háború, elgondolható azon tett dologból, hogy Saragossa tartományban minden teherhordó ’s vonós marha lefoglaltaték , ugyannyira, hogy a’ mezei lakosoknak sem földeik’ munkálására sem termesztményeik’ szállítására nem maradt semmi. A’ carlosiak több ragadozást valának elkövetendők egyes megyékben, kiváltkép a’ hozzájuk legközelebb eső Ginebrosában , de mindenkor visszafizettek. Valenciában elfoglalák tőlük lükén, rövid lövöldözés’ után, Manzanera erőséget, honnan a’ Valenciából Teriteibe küldött szállítmányokat bolygaták. Hasonló sors fogja érni Chulillát is, melly ellen rotkán egy ágyutelep szegezteték. Az ellenvéleményü családok’ kiűzése mindkét részről szigorúan, a’ carlospártiakéról különösen iszonyú kegyetlenséggel gyakoroltatik. Cabrera még jegyzéket is készíte olly helységekre nézve, mellyeknek mindenikéből két-két személy fog agyonlövetni; ’s e’ sors még a’ carlosiakat is éri, mint ez egy helységben a’ legelőkelőbb két férfiúval történt, épen azokkal, kiknél Cabrera és Forcadell mindig beszállani szokott. E’ kegyetlenség’ okát meg nem foghatni, hacsak azért nem történik, hogy a’ béke utáni vágyódásnak minden jelensége meggátoltassák, melly néhol a’ carlosiak között is kitör. Madrid, dec. 28. Cabrera most már kiadó parancsban, hogy a’ madridi kormánynak minden hívei, kik az általa megszállott vidékeket tüstint el nem hagyják, agyon lövessenek, vagy saját házaikban égettessenek meg. E’ parancsot még a’ betetai carlosi őrizet is végrehajtja Guadalajara és Cuenca tartományokban, mellyeknek szerencsétlen , a’ kormánytól figyelembe nem vett lakosi mindenüket odahagyják ’s a’ fővárosba menekülnek. — A’ kisoavai juntában don Simon de la Torre excarlesi general azon indítványt tévé, hogy az eddigi (constitutionalis) tartományi biztosság’ minden hivatalos irományiból a’ „carlospárti, lázadó“’s más efféle kifejezések töröltessenek ki, a’ mi meg is történt. — Marató folyvást a’ fővárosban tartózkodik ’s visszavonultan él; azt mondja, hogy ő a’ királynénál hivatalért nem esedezhetik. —Francziaországba pénz küldetett, hogy az ott tartózkodó carlosi tisztek Spanyolországba visszaédesgettessenek. Csakugyan többen megjelentek, ’s kiváltképen a’ lovasságnál szolgálatot kaptak. Oroszország,. Sz.-Pétervár, dec. 28. Folyó hó’ ladikén meghalt itt a’ viszontagságról és irományairól hires dr. Veszler Ignácz, az oroszországi evang. egyháznak fő superintendense és egyházi tanácsnok, életének 83dik évében. Ő 1810 ben hivatott meg Oroszországba, ’s az Alexander- Newski-academiában a’ keleti nyelvek’ és philosophia’ professorává neveztetett. Későbben Saratoffba ment ’s az ottani gyarmatok körül jeles érdemeket szerzett magának, mignem élte’ utolsó éveiben ide ismét visszatért. Sz.-Pétervár, dec. 31. Az utolsó tiz napi kemény (22—23 foknyi) hideg’következtében 35 személy halt meg hirtelen e’ székes-városban. 20 a’ házak’belsejében ’s az utczákon halva, 2 idegen pedig a’ szabadban egészen megfagyva találtatott. Több tűzveszély támadt a’ város’ külön részeiben, az erős fűtés miatt, melly a’ kályhákat megrepeszté; részint pedig ez utóbbiak’ rész alkotása’ ’s a’ házbeliek’ vigyázatlansága’ következtében. Azonban e’ tüzek, még kezdetükben, a’ nélkül hogy a’ házakat tetemesen megsértenék , derék oltóintézeteink által elnyomattak. Déloroszországi hirek szerint folyvást új hadosztályok érkeznek a’ Feketetenger’ martvidékeire. Most, kiváltkép Odessa’, Nikolajev’ és Sebastopol’vidékén, olly nagy számú fegyveres nép gyűlt már össze , hogy kevés nap múlva 50.000 embert hajóra lehet szállítai, föltévén, hogy szállítószerekben fogyatkozás ne legyen. Egyébiránt jugy látszik, e’ részben szükség nincsen, mert számba nem vévén a’ császári tengerészetet, a’bel- é s külföldi kereskedő- és szállítóhajók annyira összegyűltek közelebb a' Feketetenger’ különféle kikötőiben, hogy magában az odessai kikötőben 500 hajó valt megszámlálható dec. 12 én. Általánvéve idegen hajók, ugyan, nyugoti tartományok részére gabonát viendők, de rendkívüli esetben, jó szállítási bérért, alkalmasint könnyen megszerezhetők volnának. Nem kevésbbé számosak a járművek Sebastopolban és az azovi tengeren, ugyannyira, hogy ha Mehemed-Alit netalán túlságos lépésekre vinnék szenvedélyei, könnyen megmutatható volna neki tévedése, miszerint önhittségében azt állítá, hogy" megszégyenítendi az európaiak legokosabb számolatait is, ha igazságtalan módon szándékoznának őt nyomni. Törökország, Konstantinápolv , dec. 18. Tegnapelőtt egy török gőzös vitorlázott Alexandriába, mellyen a' porosz udvarnál követséget viselt Kiatnil basa volt. Ő a’ hattiserifet viszi magával ’s egy formánt, melly a’ hattiserifet minden tartományban, ’s így ?C Mehemned-Ali kormánya alatt lévőkben is, kihirdettetni parancsolja. Miért késett a’porta ezzel illy soká, megmagyarázható a’ viszonyok korábbi állásából, melly az alkirálynak volt kedvező, holott most már a’ porta’ részére fordult. A’ díván most már bizonyossággal látszik hinni, hogy az egyiptomi basa nem szegületűl ellene a' hattiserif’kihirdetésének, ámbár könnyen megtörténhetik, hogy mindennemű ürügy alatt kész teend magát kivonni alárendeltetésének illy nyilványosan elismerése alól. A magas porta egy választmányt nevezett ki az uj törvényeknek ’s a’ hattiserifben ígért rendszeres szabályozhatnak szerkesztésére. Alexandria, dec. 16. A’ ramadan’ utolsó napjaiban ismét történtek szökések a’török hajóskatonaság körül. Mintegy husz ember elfoglalt egy dsermet, (úgynevezett deákvitorlás fedeletlen sarkát, melly csupán martvidék melletti hajózásra szolgál) legyömözték a’ rajta elaludt három hajóscselédet ’s kieveztek az uj kikötőből. Útközben egy hajóra találtak, melly őket felvevé ’s alkalmasint Konstantinápolyit szállító; a’ dsermét ismét visszaküldötték. A’ basára nézve legfájdalmasb szökés az örmény Avedik tolmácsé, ki némelly dolgok’ titkába beavatottnak mondatik. Ez egy franczia gőzössel utazott el innen titkon. Azóta a legszigorúbb parancsok osztattak; minden hajót körüljár ésenkint egy legénységgel megrakott bárka, az őrök minden hajón megkettőztetvék, ’s folyvást számos őrbárka czirkál a’ hadihajók’ hosszú vonala előtt. Ezenkívül minden más európai kereskedőhajó’s gőzös is féltékenyen őriztetik ’s ezentúl alkalmasint nehéz lesz valamelly jelentőbb személynek megszökni. Látni ebből, mennyire visszavágynak a törökök az őstambuljokba. Közelebb fizetteték ki ismét a’ török hajóhad’ népének havi zsoldja, melly alapos tudósítás szerint 1475 erszényre megy; minthogy pedig egy erszényben 500 piaszter van , 10 egyiptomi piaszter pedig 1 ezüst forintot tesz, így a’ török hajóhadnak havi fizetése 73,760 ezüstöt rá rúg. Minthogy azonban a’ hasa táplálja is e népet, a’ mi egyébiránt igen mérsékelten történik, a’ havonkinti összes kiadást mintegy 100,000 ezüst forintra tehetni. Schweix, Zürich, januar. 3. A’ Tessinből érkezett hirek igen kellemetlenek. Az uj kormány eleve ügyészekből áll. A’ köznép világos fenyegetésekkel csikará ki azon végzést, hogy többen a’ lelépett kormánytagok közül vádállapotba tétessenek. Boszú és pénzszomj (mert amazok közt vagyonos férj fiak találtatnak) győztenek; a’nagytanács kénytelen volt engedni, mivel maga is fenyegettetett. Ez olly állapot, mellynek tartósságára nem számolhatni. Wallisban most merőbben állnak a’ pártok szemközt egymással, mint valaha. A’ szövetségi képviselők továbbá a legdurvább garázdaságoknak vannak kitéve ; sőt nem rég, mint mondják, Maillardoz-ra, lövés is ment. Közbenjárásról gondolkozni sem lehet, ’s a’ képviselőknek wallisban maradása még csupán a’ polgárháború’ kiütésének megakadályozását czélozza. Freiburg, Waadt és Genf cantonok aligha kivánnak seregeket megindítani; a’ waadti kormány már meg is üzente a’ főhelynek, hogy katonaságáról nem állhat jót, mivel a’ rokonérzelmek a’ waadtvidéki ’s az alsó-wallisi nép között igen nagyok. Habár kimondja is a’ főhely, hogy a' katonaság csak azon részre van rendelve, melly az országos békét megzavarná, vagy polgárháborút okozna, ez mégis csak üres biztosítás, mivel a’pártok olly mértékben felingereltetvék egymás ellen, hogy nem volna kipuhatolható, mellyik rész szegte meg az országos békét. A’ főhely dec. 25-én rendkívüli követet küldött Littenbe , hogy magán a’hely’színén győződjék meg a’ dolgok’ állásáról, ’s útjában alkudozzék a’ genfi, freiburgi ’s waadti kormányokkal. A’ szövetséggyűlés’ összehívása illy körülmények közt elkerülhetlen lesz, de nehezen fog eredményhez vezetni. E’ mellett a s ressini legújabb események még szövevényesbekké ’s roszabbakká teszik a’ dolgokat, ’s ha okosan és erősen nem ragadtatik meg a’ kormány, a’Schweiz népuraságnak alkalmasint szomorú vége lesz.— Tessin cantonból igy írnak dec. 25ről: „Milly uj korszakát hozá meg nekünk a’ szerencsének és szabadságnak dec. 7ke , kitetszik abból, hogy az uj nagytanács már első ülésében áldozatja lön a' fölfegyverzett köznépnek. A nagytanács 22kén, 43 szóval 30 ellen, elhatározó, nem kezdeni meg a’ régi statustanácsnokok ellen indítványozott pert; ekkor a’ tanácsház előtti köznép a’ hazatérő statustanácsnokokat új ülésre kényszeríti, ’s azoknak terrorismusa alatt, kik az uj kormányt beiktaták, e’ kormány áldozatul esik, mivel a’ nagytanács most már engede az erőszaknak , ’s egyhangúlag elhatározá a’ pert.“ Eleny. Januar.8-án délelőtti 11 órakor nyittatott meg szokott módon a’ bajor országgyülés, melly alkalommal a’ király beszédet tarta. Rómából dec. 25dikéről következőt írnak franczia hírlapok: „Bordeaux herczeg’ elutazása Nápolyba dec. 30 vagy 31dikére határoztatok.— Wulsh úr, a„ La Mode hírlap’szerkesztője , ki legitimista ármányokba elegyedett, parancsot kapott a rendőrségtől, hogy a’ római birtokból takarodjék ki, és abba soha többé lábát vissza ne tegye. Ő is Nápolyba utazott. Berlin, dec. 31. A’ lengyel határszélekről érkezett tudósítások állítják, hogy Lengyelország már több év óta nem volt annyira katonaságtól ment mint jelenleg. Minden hadsereg dél felé indul, ’s máris rendkívül nagy haderő vonatik össze déli Oroszország’ kormánykeresleteiben a’ Feketetenger’ és Duna’ vidékén. Hír szerint roppant raktárak is temetnek meg minden felől összehordott gabonával, azon szmnleges okból, hogy az idei aratás igen silány volt; általában minden előkészület úgy létezik, mintha nagy háború fogna bekövetkezni. Az orosz diplomatiának egy igen szembetűnő elsőbbsége van a’ nyugat’ tengeri hatalmasságai fölött; neki nem kell a’ — külügyekre nézve gyakran igen is rövidlátó — sajtóval küzködnie,s ennélfogva nem kénytelen soha föláldozni az ügyet a' látszatnak, sőt ellenkezőleg mindaddig alárendelheti a’ puszta látszatot a’ dolognak, mig ezt jónak tartja. Hága, dec. 31. A generalstatusok’ második kamarájának tegnapi ülésében öt törvényjavaslat terjesztetek elő az alaptörvény’megváltoztatására vonatkozésig. De az indítványozott változtatások által csupán alakja nyer itt-ott más idomot, lényegére nézve az alaptörvény ugyanaz maradand. Az I. törvényjavaslat Németalföld’ felosztását tárgyazza ; a’ 11. a’ királynak ünnepélyes megesketését és a’ hódolatot; a’ Hl. a’ kormánytanács’ tagjainak kineveztetését; a’ IV. a’ generalstatusok’ kamarája’ tagjainak számát; a’ 2 dik kamarának 58 tagból kellend állania, ’s közülök háromnak Limburg herczegségből valónak lennie; az első kamarának ne legyen 20nál kevesebb ’s harmincznál több tagja, kik negyven évet meghaladottak legyenek, ’s a’ király által neveztessenek ki boltiglanosan; az V. törvényjavaslat megszünteti az alaptörvény’ 98dik czikkelyét, melly azt rendeli, hogy a’ generalstatusok fölváltva az ország’ éjszaki ’s déli részében tartsanak gyűlést. — E’ változtatások épenséggel meg nem felelnek a’ kamara’ várakozásának. Maga a’ király is azt nyilatkoztatja kisérő iratában, hogy ezek csak olly változtatások, mellyek a’ Belgiummal kötött végszerződés által tétettek szükségessé. Ő felsége nem találja Németalföld’ érdekeivel összeillőnek, még most több változtatást tenni, egyébiránt készségesnek nyilatkozik fontolóra venni mindazt, mi a’ nemzet’ boldogságát előmozdíthatja. A’fönebbi törvény,javaslatok az illető osztályok elébe utasíttattak. A’ kamara elhalasztó, üléseit tizennégy napra. Az elhalasztás bizonytalan időre indítványoztatok ugyan, de félrevettetett. A’ mai ülésben csak 37 tag volt jelen, minthogy már sokan elutaztak. Kereskedés és ipar. Tagadhatatlan, hogy" jelen korunknak törekvései főkép most, sokkal inkább mint bármikor ezelőtt, nem anynyira szellemi, mint anyagi ismereteink’ haladására irányozvák, és a’ kornak újabb ’s újabb szüleményeitől függő elvváltozásokban az látszik főczélul kitűzve, hogy az emberek’ minden osztásaiban éber és munkás élet fejlődvén ki, a’ jóllét és közboldogság biztosíttassák. — Az emberi tudomány’óriási előmenetele, ’s az ebből eredő szoros kapcsolat’s kölcsönös hatásnál fogva, mellyük által előbb egészen szétválasztott tudományágak egyesíttetnek, a’ mezei gazdaság is, különösen a’természettan’ és újabb korban a’ vegytan’ haladása által, olly tudományos érdeket nyert, hogy összehasonlítva a’ jelen kort egy nem rég múlttal, melly azonban még némelly tartományokban a’ jelent is avult szennyével tölti el, ezen tudomány az alsó fokról egyszerre a’ legfelsőbbre hágott fel, ’s ez által olly ellenkező irányt vett, hogy az, a’ mi ennekelőtte könnyűnek és egyszerűnek tetszett, most a’ felsőbb fokra törekvőnek egészen más alakban tűnik fel. — Minthogy a’ gyapjutenyésztő gazdának semmi sem lehet hasznosabb, mint gyapjuját már csak azért is, hogy a’szállítás-és vám költségek kevesedjenek, a’ mennyire csak lehet, fejérre és tisztára mosatni : az ujabb korban találkoztak némely iparos vállalkozók, kiknek jeles találmányai, mikint lehessen a’juhok’ gyapját ezen állatok’ testen, mellén megmosni, köz figyelemre méltattalak; de ezen módok az állatokra és emberekre nézve alkalmatlanok és gyötrők voltak. Pachter Ferencz úr Pesten egy" vegytani készítményt talált fel, mellyel a’gyapjút hidegen mosni lehessen; ez hideg vízben igen könnyen és hamar feloldozható. •— Ezen készítményből ő nekem először m. e. máj. hónapban , ’s hogy" a’ téli hideg mosásban is megpróbálhassam, nem régiben ismét egy mennyiséget küldött, és a’ tapasztaltakról azután véleményemet közhírré tétetni kérte. — Minélfogva igen örvendetes reám nézve is a’t. ez. közönséggel közölhetni, hogy Pachner urnák vállalata teljesen sikerült; mert ő egy igen olcsó, czélszerű, egyébként az előbbiektől egészen különböző találmányra akadt, miszerint a’ gyapjú vagy az állaton vagy a’ nyárés után , a nélkül hogy értéke és minősége legkevesebb kárt szenvedne, hidegen igen tisztása és fejérre mosható. — Ezen találmányával ő egy már régen érzett hiányt kipótolt, ’s úgy vélem, hogy minden gazdáknak igen kívánatos, ennek sikeréről értesítésemet, olvashatni. — Azon hasznok, mellyek ez uj találmány által a’ gyapjutenyésztésnek előmozdítására árasztatnak, sokfélék; mert azonkívül hogy a’ vám- és szállítás-, valamint munkabér igen leszállíttatik, még azon tekintetben is figyelmet érdemlő, hogy a’ hideg mosás az embereknek ’s álatoknak egészségesebb, továbbá hogy az igen drága üstök, valamint a’ költséges tüzelés és a’ fűtés körül foglalkozó személyek’ napszáma megkiméltetik; leginkább pedig jeles azért, hogy a’ gyapjúban minden mocskot is