Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-01-27 / 8. szám

annak tartósságára’s virágzóbb állapotra juthatására is for­­díttatván, a’ színészek’ kiképezésére és illendő tartására állandó tőkepénzek is biztosíttassanak. Zemplény.­­ Pest, jan. 23. F. évi januar. 12kén­t. ns. Pest me­gye’ tanácskozási nagyobb termében Simoncsics János má­sod alispány mint ideigleni elnök’ előfülte alatt a honi szobrászat’ ügyében k. m.évi october hónapban összeállott társaság legelső nagygyűlését tartatván, mindenek előtt magát alakultnak nyilatkoztatá; ezután hoszas vita után elhatározás, hogy ez­úttal leginkább azon körülményt te­kintve , miszerint a’ felszólítás azokhoz, kiket a’ társaság czéljainak előmozdítására az aláírási ív’ közlése mellett megkért volt csak most, vagy talán még ez ideig mind el sem is juthatván, azok a’ felszólítás’ eredménye felől tudó­sításaikat meg nem küldhették, csupán elnököt, jegyzőt és pénztárnokot válasszon. Minek következtében a’ jelen­volt 58 részvényes tag titkos szavazattal elnökké Fáy An­drás, pénztárnokká Ilkey Sándor táblaidról, jegyzővé Nyá­­ry Pál Pest megyei főjegyzőt választván , az igazgató vá­­lasztottságnak szinte titkos szavazat általi kinevezendését a’ f. évi martius’ 15-kén délelőtti 9 órakor ugyane’ helyt tartandó nagy gyűlésig elhalászta. Ugyanezen martiusi 15. közgyűlésen fogván végképen elhatároztatni a’ szándék­ba vett emlékszobornak mind felállítási helye , mind alak­ja, az addig magokat adakozásaikkal aláirandók megjele­nésre felszóllítatni rendeltettek, azon nyilványos kijelentés­sel, hogy a’ jelenlévők fognak határozni, ’s megbízásoknak hely nem adatik. Egyébiránt nem kételkedvén a’ társaság, hogy a’ czélba vett emlékszobor’ felállításával a’ honi mű­vészetnek ’s a’ nagy Király’ hamvainak hozandó önkénytes áldozat honunk lelkes fiainál ’s kőkeblű leányainál olly tárt szivekre találand, minek, illy rövid idő alatt is, már többen utánzásra méltó példáit adák ; a’ már felszólítottakon kívül a’ következőket, u. m.: báró Mészáros Johanna özvegy' gr. Teleki Lászlóné, gróf Seiler Crescentia, gróf Széchenyi Istvánná, gróf Herényi Erzsébet, báró Orczy Györgyné, gróf Keglevich Éva Semseyné, báró Hellenbach Zsuzsánna, gróf Steinleinné, báró Kemény Simonná , gróf Belliién Leo­­pold­né, Géczy-Palástn­y Sarolta, Szepessy özvegy, Mariássy Mária, Sz­ili László Jozefa, Rácz özv., G­­or­övé Mária, Or­est­ Kerényi Erzsébet grófnő, Geymüller-Vay Katalin báró­nő, Bar­lakovi­ts özv. Majthényi Marianna csil, kereszt, dáma, Justh-Brunszvick Sidonia grófnő , Benyitzky özv. Majthényi Mária, Bercsényi Pál báró, Bercsényi János báró k. u. kam. ref. Pécsben, nemkülönben báró Kemény Dénes és gróf Nádasdy Ferencz ő méltóságokat, ugyszinte Golda Emanuel ügyvéd, Zsivora György ügyvéd, Kappel Fridrik, Faggyas Pál tb., Gencsy Farkas tb., Vér Farkas tb., Bornemisza Já­nos tb., Kiss Károly tb., Ugrón István tb., Torma József tb., gróf Toldalagi Ferencz , Begins József tb., Esterházy Pál herczeg n. k., Helmeczy Mihály m. t. t. p., Konkoli Thege László tb., Máriássy Béla, Hajnik Pál ü­gyv., Kü­lkey Henrik ügyv., Sárossy Gyula, Skeller János losonczi professor, Havas József tb., Szathmáry József tb., Szikszay György tb., Brevenyák Ferencz tb., Plathy Zsigmond tb., báró Buleuni József, Lovassy Ferencz és Vissy Kristóf tbiró ura­kat a’ felszólítási és aláírási ív’ közlése mellett megkéret­ni rendelte , hogy aláírókat gyűjteni, ’s mind a’ most meg­kértek, mint általában azok, kiknél aláírási ivek vannak, a’ közelebbi nagygyűlésig az iveiken aláírtak’neveit hirla­­pokbani közzé tétel végett az elnökhöz, az addig beszeden­­dett summákat pedig biztos alkalommal a’ pénztárnokhoz küldeni szíveskednének. Végezetre hogy ezen ügy annál nagyobb hatású legyen, minél többek’nézeteivel hozathatók összehangzásba, a’ társaság ezennel felszólít mindent, kit e’ szóba hozott tárgy érdekel, hogy a’ felállítandó emlék­szobornak mind helye, mint alakja iránt nagyobb dolog kifejtési szempontból is szükséges és minden esetre tekin­tetbe veendő véleményét a’ társaság­ elnökéhez írásban megküldeni szíveskedjék.— Nyárig Fái egyesületi jegyző. Pesten f. h. 16 án a’ dunaparton öt megfagyott sze­mély találtatott. — Esztergomból írják, hogy a’ szeren­csétlenül kimúlt primást építő Fuck P. eltűnt drágaságai­ból , amellyeket a’ gyilkos’ vallomása szerint egy másik személy vett volna magához, két arany szelenczét egy szemétdombon sertések túrtak fel. Két molnárinas ezt lát­ván , a’ feltúrt szelenczéket a’ törvény hatóságnak átadák. és Zala vmegyében keblezett Nagy- és Kis-Kani­­zsa szabadítékos egyesült városok’mintegy 13 ezer lakosi­ból álló közönsége régtől divatozó szokásához és törvénye­sült jogához képest , a’ beköszöntött 1840dik évi janu­nkán tartotta tisztválasztását, melly végre választott 100 polgá­ri tagból álló képviselői a’ nagy-kanizsai község’ díszes teremében összegyűlvén, több érdemes vendég’ jelenlété­ben, e’ két testvérváros’ birájának, összesített közakarat­tal és nyilványított megegyezéssel, nemes Szép Károly gyógyszerárust fölkiáltva választották, ki is ennek meg­történte után a’ helybeli régi szertartáshoz képest a’ köz­ségtől a’ pléb. templomba kísértetvén, ott előleg szolgált sz. mise-áldozat, és a’ sz. lélek’ buzgó meghízta után, az oltár előtt a’ szokott bírói hitet letette, innen mindnyájan a’ község’ teremébe visszatérvén, a’ nép képviselőihez tar­tott nyájas beszédében a’ benne helyzeti közbizodalmát forró érzéssel megköszönte, ’s a’ város’ közboldogságának minden esetben kettős iparral előmozdítását ígérvén, bíró­­székét elfoglalta. Más­nap, úgymint jan. 3kán, a’ városi 12 rendes tanácsos-választást eszközlék, ’s azokká hasonló köz­határozattal n. Tubáiy Ferencz, n. Vizlindvay József, n. Horváth Mihály, n. Kozáry Imre, Topler Ferencz, Be­dl Le­opold, Fielder Henrik, Turkovics György, Háry János, Háry István, Szokoll János és Davidovics György választat­tak meg, kik szokott esküjök’ lététe után hivatalokba ik­­tattattak. Tisztujítás alá nem esvén főjegyző Farkas Antal tbiró, alj egy. Vajay Lajos; szószólókul Chinorányi Boldi­zsár és Nagy Dániel tbirák maradtak meg; közpénzadósze­dőnek Gaszner János, házi pénztárnoknak Markovics György, árvái pénztárn­oknak Vaszil Aloit választattak meg. Az egész ünnepély a’ várakozásnak minden részről megfelelt példás renddel jutott véghez. (.1— r.) Kassa, jan. 12. Van az emberi kebelben egy érzés, egy isteni, melly az erőtlen halandót múlandó örömei felett egy magasabb létbe hajolván által, százszor boldoggá te­remti; mindenkivel születik ugyan az, de csak magasb mű­veltség által fejül olly tiszta lelki erővel, mellynek hatásit érdem­i inkább, mint gyenge szavak által lehetünk kiemel­ni képesek; ’s ezen fenséges erkölcsi tulajdon, sors sújtot­ta embertársaink’boldogításában áll. Ezen magas czélt tűz­te ki magának Kassán az annyira tisztelt nemeslelkü For­­gách­ Zsigmond’ grófnő’ elnöksége alatt létesült, ’s a’ nagy közönség előtt is mindig hálás méltánylattal említett jótevő nőegyesület, melly fáradhatlan buzgalommal ápolván sze­gényeit, sajátszerü tisztaság, rend és munkásságot teve az intézet’ elemeivé, mellynek szükségei­ fedezésére esz­közölt f. hó’­­dikén is a’ városi nagy tánczteremben egy jeles tánczmulatságot, mindenki sietvén részt venni ebben, szép jövedelme, minden nemes érzéssel dús szívek által kormányzott olly tiszta kezek közt, fölös biztosítást nyújt annak további fenállására is, mert mi is ne tenyész­ne női kebel’ boldogító hevénél? éled a“ lankadt virág, len dobog a’ szív is!— A’ belépti jegyek honi nyelven irvák, nemzeti darab’játszásán kezdődik a’ vigalom is; örömittas levék az éj’ dicsőségére, gondolván, hogy e’teremből csak­nem száműzött magyar táncz’láthatását ez uj év ismét meg­hozza. A’ vigalom hajnali negyedfél óráig tartott, mellyben a’ magas erényü elnök grófnő ’s az osztályos tábornok bá­ró Belii köztiszteletben álló neje született Zichy grófnő mind végig jelen voltak. — Ez év’ első napjaiban nyomtatásban megjelent a’számadási kivonat ezen intézet’ dec. 16 án tar­tatott közgyűlésében az igazgató választmány által számba­­vett kegyes ajánlatokból, mellyből kitetszik, hogy m. e. volt az összes bevétel 20,082 ft. 42 ’/4 kr., a’ valóságos ki­adás pedig 14,230 ft. 4672 kr., és igy ez évre marad a’ pénztárban, még pedig alapítványi kötelezvényekben, 3080 frt, kész­pénzben 2701 ft. 561/4 kr., egy beváltandó köte­lezvényben 150 ft., összesen 5851 ft. 561/4 kr. váltóban. A’ tisztelt nőegyesület azon csalhatlan elvtől vezettetve, hogy a’koldulás jövendőben lényegesen megelőzhető, hahogy a’ vallásos és erkölcsi érzés, ’s a’ természetes szellemte­hetség, főkép szegényebb sorsú szülők’ gyermekeinél ko­rán czélirányosan ki fog fejlődni, kívánsága, a’ felső és kö­zép külváros’ számára egy kisdedóvó-intézetet mindjárt jövő tavaszkor alapítni, hol azon szegények’ gyermekei, kik kezük’ munkájából élve, egész nap lakjaikból távollevén, ollykor még ápolást kívánó gyermekeiket magokra hagy­ni kénytelenek, — egy czélirányosan elrendezett épületbe összegyűjtve, egy óvónak ’s óvónőnek felügyelése alatt, játszva, testben és lélekben műveltessenek, és már első gyermekségükben az ország’ jó és hasznos polgárnaivá ne­veltessenek. Egy illy intézetnek áldástele következményei sokkal szembetünőbbek, mintsem hogy azt szükség volna szóval ajánlani; azért reményijük, hogy az igaz emberbará­tok, egy illy intézet’ jótékony áldásainak mély érzetében, bizonyosan el nem mulasztandják, részökről annak minél előbbi valósítását elősegíteni. Az ahhoz megkívánt tőkének alapításában, mellynek kamatjából az intézet’ költségei min­denkorra fedeztessenek, a’ vezérlő választmány semmi czél­­hoz vezetőt el nem mulasztott, e’ végre több arra határzott segédforrások közt egy sorsjátékkal összekötött tánczviga­­lom is fog adatni; ’s ez okból minden emberbarát, főkép asszonyságok és kisasszonyok egész tisztelettel felszólíttat­­nak és megkéretnek, méltóztassanak mű­- és kézimunkák­kal, valamint más illy diszárukkal, mellyek Kassán Sandros Erneszt könyvárus’ boltjában nyugtatvány mellett elfogadtat­nak, egy olly hasznos vállalatot kegy­esen elősegíteni. (Raj.) Új- Nyitra, jan. elején. A’ múlt évi december’ utolsó napjai csaknem gyásznapokat írattak volna fel az itteni piarista­ collegium’ évkönyveiben, ha a’kegyes gondvise­lés a’ dolgokat máskép nem intézte volna. A’ jelenleg elég számos tolvajseregből egy fiatal semmirekellő az áj­­tatos­ atyák’ nyitrai conventjét tűzte ki éjjeli kalandjai’ lát­­helyéül, és szándéka volt, m­ig a’ palotaszerű épületben mindenki aludnék, a’ nagyérdemű rector’, W­­ur’ szobá­jába lopózni, azt megölni ’s a’nála lenni vélt tetemes sum­ma pénzzel elosonni. E’ végre a’ mi ifjú Macaire Rober­­tünk senkitől, tehát a’ kapustól sem láttatva, vacsora’ ide­jén a’ kolostor’ tág folyosóiba zárata magát, ’s itt egy biz­tos zugolyba vonulva, várakozott, m­ig az egész házi sze­mélyzet aludnék, ’s merényét akadálytalanul kivihetné. Csakugyan mintegy éjfél tájban utánzott kulcsokkal ’s egy hevenyében meggyujtott tolvajlámpával a’rector’ ajtajához sompolyodott,’s már vígan motozni kezdett annak zárjában, midőn a’ csörtetésre felébredt t. atya fölkelt ágyrából, ’s a’ mellékszobában levő inasa által e’ szokatlan háborgatás’ okát tudakoltatá. A’ siheder nem h­agyá magát e’ kérdés által megzavartatni, hanem azt felelé, hogy neki a’ház’ elöljárójával fölötte fontos dolgok iránt van szólása, azért is kéreti őt, jőne ki. Természetes, hogy e’ mélységes tit­kokat senki sem akarta tudni, hanem inkább a’ két meg­szállott helyretolá ismét a’már félremozdított rekeszt, tor­laszt emelt az ajtó’ elébe,’s igy az erőszakos betörés’ szándékát meghiúsította. Csakhamar teljes csend állott be, de midőn másnap reggel a’ csalódott tolvaj egy templomol­dalból kifelé osonna, a’szerzet’több tagjaitól észrevétetett, mint gyanús elfogatott ’s az illető hatóságnak átadatott. Az Úr őszi. (Elkésett.) Vácz püspöki város alatt nem rég több utazón elkövetett kegyetlen orgyilkosság foglal­­koztatja jelenleg is a’vidék’lakosit, ’s minden emberi keblet eltölt borzadással. Jelesül egy már messze haladt viselős asszony a’ rablók’ kínzása’ következtében csakhamar azu­tán kimondhatatlan kínok közt egy holt gyermeket szült, ’s alig jutott, minden szorgalom és ápolás mellett is, lakhe­lyére, siró kisdedei’ közepette kiadá lelkét. Kiskorú árvák vevék ínost körül a’ még fiatal anya’ holttestét, és keser­­gésök mintegy az ég’ boszuló karját hivá le a’ szívtelen gyilkosokra. A’ 49dik század’ emberbarátisága, melly a’ szükséget látó’ üres fazekába erősítő Rumford-levest tuda varázsolni, melly annak hidegtől dermedő tagjait részvé­­ny­ekre alapított fűtéssel melegíti fel, melly a’ megbotlott erénynek mrs. FrP bűnbánó menekhelyében nyújt vi­gasztalást, foglyokat javítva ad ismét az emberi társaság­nak vissza, özvegyeket és árvákat táplál, ’s a’ szegény’ megtakarított garasát biztos helyre teszi ’stb. — bizonyá­ra az u­tazó emberséget is védő szárnyai alá vehetné ’s a’ vak Themis’ szigorú szolgáit arra nógathatná, hogy külön­ben és gyéren mac­adamisált ’s az életet már magokban is eléggé veszélyeztető országijainkat legalább a’ rablóktól és gyilkosoktól tartsák tisztán. Segesv­árról két uj intézet’ alapítását tudatják, mi­nél kedvesebb újévi hirt valóban nem vehettünk volna. Az első egy falusi iskola-tanítókat képző intézet, melly még a’ múlt év’ utónapjaiban alapítatott. Az alapítvány’ alapszabá­lyai’ értelme szerint, kik magokat iskolamestereknek szán­ják , négy évig hallgatják a’ szükséges tudományokat, ’s csak ezen négy évek alatti szorgalom és szükséges művelt­ség után bocsáttatnak ki a’ falusi iskolákba. Azonban az is­kolamesterré leendő főegyházi szoros megvizsgáltatást tar­tozik kiállani, mellyet ha dicséretesen kiállott, csak úgy nyer tanítói diplomát, az ellenkező esetben repetál, vagy elbocsáttatik.— A’második intézet, melly Segesvárit csak most jőve létre, ’s e’folyó hó’ okán ünnepélyesen ki is nyit­tatott, egy felsőbb leányiskola, egy académiákon ta­nult nevelőnek vezetése alatt, mellyben azon tudományok taníttatnak, mellyek fensőbb társasági körökben forgó, női hivatását betölteni kész, asszonynak mellőzhetlenül szük­ségesek , ha azon pályán, mellyre mint nő, anya és tár­sas élet’ tagja hivatva vagyon, haszonnal és jövetőleg kí­ván munkálódni. Ez utóbbi iskolába máris 32 növendék jár és vesz oktatást. Áldás kisérje azon fér­fiak’ lépteit, kik a’ kor’ lelkéből folyó illy nagy érdekű kivánatok’létrehozásá­ban fáradoznak, ’s ezek által egy szebb jövendőnek teszik le alapjait. Vajha a’ szép példa minél több követőkre ta­lálna ezen hazában! (Érd. Híradó.­) Ausztria, Bécs, jan. 24. Párisi tudósítások szerint még eddig úgy látszik, a’ kamarai oppositio nem igen leend tetemes, noha Thiers ur mindenkép igyekezni fog zajt ütni; de az ő ideje elmúlt, ő már kiment a’ divatból, ’s a’ közvélemény előtt nem egyéb többé mint egy political Bosco. Különben is korábbi apródi és politicai kísérete rég elhagyók. Mi né­hány legitimista’ oppositióját illeti, az sem találand visz­­hangra, mert a’ St.-Germain külváros’ e’ férjfiai igen is messze elmaradtak koruktól’s egészen rococokká lettek; ezenkívül egyenkint állanak, önmagok közt meghasonlot­­tak, és szintolly kevéssé képeznek egy nagyszerű omladé­­kot, mint a’ ledőlt aristocrata Hôtel d’ Havré’ romjai Pá­­risban, mellyek még csak egyes sírkövekül használhatók. — A’ követkamarábani bonapartisták sem különös fontosságúak, mert egész törekvésük és ezélzásuk csak oda megy, hogy hivatalokat kapjanak, mit bizonyára né­hány jeleslejeik kapni is fognak, kik aztán, mint e’ párt’ embereinél már többször megtörtént, a’ legengedékenyebb szolgákul, az alkotmányi rendszer’ legnagyobb ellenségiül ’s a’ kormány’ erőteljes, átható rendszabályinak legforróbb barátjal viselendik magokat. Ennél fogvást ezen urak’ „függetlenségétől“ nem sokat tarthatni. Mi a’respubli­­cai pártot illeti, ez alig van a’ kamarában képviselve, mert a’ választásjoggal bíró, műveit franczia ma már igen jól átlátja, hogy igazi respublica nem létezett soha most­, sem létezik, ’s mindaddig nem létezendik, mig az emberek mind­nyájan erényesek és szenvedélytelenek ’s a’ világ tökéle­tes nem leend. Szóval valamint egy választási reform ál­tal valamelly új elem nem vitetik a’ követkamarába, addig oppositionak semmi színezete sem jelent sokat; am a’vá­lasztási reform pedig aligha fog egyhamar megtörténni, mert a’ megyékre jelenleg befolyással biró személyek ’s a’ követkamarai tagok’ többsége a’ polgárrendhez tartoz­nak ’s érdekük fekszik benne, hogy minden a’ réginél ma­radjon. Minden hihetőség szerint tehát a’ kamarában újó­lag szépen hangzó beszédek fognak tartatni a’ választás­­reformról, az ember’jogairól ’stb. eff.; de maga a’ válasz­tási reform olly határtalan kiterjedésben fog kivántatni, hogy épen ezen túlzottsága miatt esendik el, mi sajátké­pen titkos czélja soknak ezen szintett liberálisok közül, kik általában véve gőggel tekintenek le az alattuk álló osztályokra, ’s a’ legnagyobb szeretetlenséggel gondolkod­nak és szólanak a’ gyárbeli munkásról ’s más nemű pro­­letariusokról, kikkel, a’ hol csak alkalmuk, esik a’ legszív­­telenebb keménységgel bánnak; mert önzés, rangszellem és önhittség szintúgy uralkodók mai nap a’ franczia közép polgári osztályban , mint hajdan a’franczia nemességnél. Attól tartanak, hogy a’ kamara’ mostani jelenségénél ismét nem fog törvény hozatai a’ megyei pénztárak’ jobb keze­léséről, sem a’ visszaélések el nem töröltetnek; valamint kételkednek abban is, hogy a’ községi igazgatást illető törvénynek olly igen szükséges átvizsgálása véghezme­­nend, ámbár a’ franczia törvényhozásnak egyik ága sem áll olly kiáltó ellentétben a’ természeti jogelvekkel, mint épen ez, miután a’ VIII évi alkotmány’ értelmében a’ vég­rehajtó hatalom és a’ ministerium neveznek ki és tesznek le kényük szerint a’ megyékben minden hivatalbelit, a’ megyei kormányzótól (praefect) kezdve az utolsó csőszig., Későbbi változások, mellyek e’ rendszerben történtek, igen csekélyek, úgy hogy Elevenek még most is igaza van, ki a’ franczia helyhatósági rendszert következőleg characte­­rizálja: „Au roi les supériorités politiques et morales des villes, aux préfets les aristocraties des Villages, aux minis­­trés les attributions aux c­o­m muines -­rien.“ A’ két kama­rában eddig tartott beszédek közül különösb hatással vol­tak : Envergier de Hauranne urnák, januar. 10én tartott be­széde a’ követkamarai tagok közt létező visszavonásokról.

Next