Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-01-27 / 8. szám

annak tartósságára’s virágzóbb állapotra juthatására is fordíttatván, a’ színészek’ kiképezésére és illendő tartására állandó tőkepénzek is biztosíttassanak. Zemplény. Pest, jan. 23. F. évi januar. 12ként. ns. Pest megye’ tanácskozási nagyobb termében Simoncsics János másod alispány mint ideigleni elnök’ előfülte alatt a honi szobrászat’ ügyében k. m.évi october hónapban összeállott társaság legelső nagygyűlését tartatván, mindenek előtt magát alakultnak nyilatkoztatá; ezután hoszas vita után elhatározás, hogy ezúttal leginkább azon körülményt tekintve , miszerint a’ felszólítás azokhoz, kiket a’ társaság czéljainak előmozdítására az aláírási ív’ közlése mellett megkért volt csak most, vagy talán még ez ideig mind el sem is juthatván, azok a’ felszólítás’ eredménye felől tudósításaikat meg nem küldhették, csupán elnököt, jegyzőt és pénztárnokot válasszon. Minek következtében a’ jelenvolt 58 részvényes tag titkos szavazattal elnökké Fáy András, pénztárnokká Ilkey Sándor táblaidról, jegyzővé Nyáry Pál Pest megyei főjegyzőt választván , az igazgató választottságnak szinte titkos szavazat általi kinevezendését a’ f. évi martius’ 15-kén délelőtti 9 órakor ugyane’ helyt tartandó nagy gyűlésig elhalászta. Ugyanezen martiusi 15. közgyűlésen fogván végképen elhatároztatni a’ szándékba vett emlékszobornak mind felállítási helye , mind alakja, az addig magokat adakozásaikkal aláirandók megjelenésre felszóllítatni rendeltettek, azon nyilványos kijelentéssel, hogy a’ jelenlévők fognak határozni, ’s megbízásoknak hely nem adatik. Egyébiránt nem kételkedvén a’ társaság, hogy a’ czélba vett emlékszobor’ felállításával a’ honi művészetnek ’s a’ nagy Király’ hamvainak hozandó önkénytes áldozat honunk lelkes fiainál ’s kőkeblű leányainál olly tárt szivekre találand, minek, illy rövid idő alatt is, már többen utánzásra méltó példáit adák ; a’ már felszólítottakon kívül a’ következőket, u. m.: báró Mészáros Johanna özvegy' gr. Teleki Lászlóné, gróf Seiler Crescentia, gróf Széchenyi Istvánná, gróf Herényi Erzsébet, báró Orczy Györgyné, gróf Keglevich Éva Semseyné, báró Hellenbach Zsuzsánna, gróf Steinleinné, báró Kemény Simonná , gróf Belliién Leopoldné, Géczy-Palástny Sarolta, Szepessy özvegy, Mariássy Mária, Szili László Jozefa, Rácz özv., Gorövé Mária, Orest Kerényi Erzsébet grófnő, Geymüller-Vay Katalin bárónő, Barlakovits özv. Majthényi Marianna csil, kereszt, dáma, Justh-Brunszvick Sidonia grófnő , Benyitzky özv. Majthényi Mária, Bercsényi Pál báró, Bercsényi János báró k. u. kam. ref. Pécsben, nemkülönben báró Kemény Dénes és gróf Nádasdy Ferencz ő méltóságokat, ugyszinte Golda Emanuel ügyvéd, Zsivora György ügyvéd, Kappel Fridrik, Faggyas Pál tb., Gencsy Farkas tb., Vér Farkas tb., Bornemisza János tb., Kiss Károly tb., Ugrón István tb., Torma József tb., gróf Toldalagi Ferencz , Begins József tb., Esterházy Pál herczeg n. k., Helmeczy Mihály m. t. t. p., Konkoli Thege László tb., Máriássy Béla, Hajnik Pál ügyv., Külkey Henrik ügyv., Sárossy Gyula, Skeller János losonczi professor, Havas József tb., Szathmáry József tb., Szikszay György tb., Brevenyák Ferencz tb., Plathy Zsigmond tb., báró Buleuni József, Lovassy Ferencz és Vissy Kristóf tbiró urakat a’ felszólítási és aláírási ív’ közlése mellett megkéretni rendelte , hogy aláírókat gyűjteni, ’s mind a’ most megkértek, mint általában azok, kiknél aláírási ivek vannak, a’ közelebbi nagygyűlésig az iveiken aláírtak’neveit hirlapokbani közzé tétel végett az elnökhöz, az addig beszedendett summákat pedig biztos alkalommal a’ pénztárnokhoz küldeni szíveskednének. Végezetre hogy ezen ügy annál nagyobb hatású legyen, minél többek’nézeteivel hozathatók összehangzásba, a’ társaság ezennel felszólít mindent, kit e’ szóba hozott tárgy érdekel, hogy a’ felállítandó emlékszobornak mind helye, mint alakja iránt nagyobb dolog kifejtési szempontból is szükséges és minden esetre tekintetbe veendő véleményét a’ társaság elnökéhez írásban megküldeni szíveskedjék.— Nyárig Fái egyesületi jegyző. Pesten f. h. 16 án a’ dunaparton öt megfagyott személy találtatott. — Esztergomból írják, hogy a’ szerencsétlenül kimúlt primást építő Fuck P. eltűnt drágaságaiból , amellyeket a’ gyilkos’ vallomása szerint egy másik személy vett volna magához, két arany szelenczét egy szemétdombon sertések túrtak fel. Két molnárinas ezt látván , a’ feltúrt szelenczéket a’ törvény hatóságnak átadák. és Zala vmegyében keblezett Nagy- és Kis-Kanizsa szabadítékos egyesült városok’mintegy 13 ezer lakosiból álló közönsége régtől divatozó szokásához és törvényesült jogához képest , a’ beköszöntött 1840dik évi janunkán tartotta tisztválasztását, melly végre választott 100 polgári tagból álló képviselői a’ nagy-kanizsai község’ díszes teremében összegyűlvén, több érdemes vendég’ jelenlétében, e’ két testvérváros’ birájának, összesített közakarattal és nyilványított megegyezéssel, nemes Szép Károly gyógyszerárust fölkiáltva választották, ki is ennek megtörténte után a’ helybeli régi szertartáshoz képest a’ községtől a’ pléb. templomba kísértetvén, ott előleg szolgált sz. mise-áldozat, és a’ sz. lélek’ buzgó meghízta után, az oltár előtt a’ szokott bírói hitet letette, innen mindnyájan a’ község’ teremébe visszatérvén, a’ nép képviselőihez tartott nyájas beszédében a’ benne helyzeti közbizodalmát forró érzéssel megköszönte, ’s a’ város’ közboldogságának minden esetben kettős iparral előmozdítását ígérvén, bírószékét elfoglalta. Másnap, úgymint jan. 3kán, a’ városi 12 rendes tanácsos-választást eszközlék, ’s azokká hasonló közhatározattal n. Tubáiy Ferencz, n. Vizlindvay József, n. Horváth Mihály, n. Kozáry Imre, Topler Ferencz, Bedl Leopold, Fielder Henrik, Turkovics György, Háry János, Háry István, Szokoll János és Davidovics György választattak meg, kik szokott esküjök’ lététe után hivatalokba iktattattak. Tisztujítás alá nem esvén főjegyző Farkas Antal tbiró, alj egy. Vajay Lajos; szószólókul Chinorányi Boldizsár és Nagy Dániel tbirák maradtak meg; közpénzadószedőnek Gaszner János, házi pénztárnoknak Markovics György, árvái pénztárnoknak Vaszil Aloit választattak meg. Az egész ünnepély a’ várakozásnak minden részről megfelelt példás renddel jutott véghez. (.1— r.) Kassa, jan. 12. Van az emberi kebelben egy érzés, egy isteni, melly az erőtlen halandót múlandó örömei felett egy magasabb létbe hajolván által, százszor boldoggá teremti; mindenkivel születik ugyan az, de csak magasb műveltség által fejül olly tiszta lelki erővel, mellynek hatásit érdemi inkább, mint gyenge szavak által lehetünk kiemelni képesek; ’s ezen fenséges erkölcsi tulajdon, sors sújtotta embertársaink’boldogításában áll. Ezen magas czélt tűzte ki magának Kassán az annyira tisztelt nemeslelkü Forgách Zsigmond’ grófnő’ elnöksége alatt létesült, ’s a’ nagy közönség előtt is mindig hálás méltánylattal említett jótevő nőegyesület, melly fáradhatlan buzgalommal ápolván szegényeit, sajátszerü tisztaság, rend és munkásságot teve az intézet’ elemeivé, mellynek szükségei fedezésére eszközölt f. hó’dikén is a’ városi nagy tánczteremben egy jeles tánczmulatságot, mindenki sietvén részt venni ebben, szép jövedelme, minden nemes érzéssel dús szívek által kormányzott olly tiszta kezek közt, fölös biztosítást nyújt annak további fenállására is, mert mi is ne tenyészne női kebel’ boldogító hevénél? éled a“ lankadt virág, len dobog a’ szív is!— A’ belépti jegyek honi nyelven irvák, nemzeti darab’játszásán kezdődik a’ vigalom is; örömittas levék az éj’ dicsőségére, gondolván, hogy e’teremből csaknem száműzött magyar táncz’láthatását ez uj év ismét meghozza. A’ vigalom hajnali negyedfél óráig tartott, mellyben a’ magas erényü elnök grófnő ’s az osztályos tábornok báró Belii köztiszteletben álló neje született Zichy grófnő mind végig jelen voltak. — Ez év’ első napjaiban nyomtatásban megjelent a’számadási kivonat ezen intézet’ dec. 16 án tartatott közgyűlésében az igazgató választmány által számbavett kegyes ajánlatokból, mellyből kitetszik, hogy m. e. volt az összes bevétel 20,082 ft. 42 ’/4 kr., a’ valóságos kiadás pedig 14,230 ft. 4672 kr., és igy ez évre marad a’ pénztárban, még pedig alapítványi kötelezvényekben, 3080 frt, készpénzben 2701 ft. 561/4 kr., egy beváltandó kötelezvényben 150 ft., összesen 5851 ft. 561/4 kr. váltóban. A’ tisztelt nőegyesület azon csalhatlan elvtől vezettetve, hogy a’koldulás jövendőben lényegesen megelőzhető, hahogy a’ vallásos és erkölcsi érzés, ’s a’ természetes szellemtehetség, főkép szegényebb sorsú szülők’ gyermekeinél korán czélirányosan ki fog fejlődni, kívánsága, a’ felső és közép külváros’ számára egy kisdedóvó-intézetet mindjárt jövő tavaszkor alapítni, hol azon szegények’ gyermekei, kik kezük’ munkájából élve, egész nap lakjaikból távollevén, ollykor még ápolást kívánó gyermekeiket magokra hagyni kénytelenek, — egy czélirányosan elrendezett épületbe összegyűjtve, egy óvónak ’s óvónőnek felügyelése alatt, játszva, testben és lélekben műveltessenek, és már első gyermekségükben az ország’ jó és hasznos polgárnaivá neveltessenek. Egy illy intézetnek áldástele következményei sokkal szembetünőbbek, mintsem hogy azt szükség volna szóval ajánlani; azért reményijük, hogy az igaz emberbarátok, egy illy intézet’ jótékony áldásainak mély érzetében, bizonyosan el nem mulasztandják, részökről annak minél előbbi valósítását elősegíteni. Az ahhoz megkívánt tőkének alapításában, mellynek kamatjából az intézet’ költségei mindenkorra fedeztessenek, a’ vezérlő választmány semmi czélhoz vezetőt el nem mulasztott, e’ végre több arra határzott segédforrások közt egy sorsjátékkal összekötött tánczvigalom is fog adatni; ’s ez okból minden emberbarát, főkép asszonyságok és kisasszonyok egész tisztelettel felszólíttatnak és megkéretnek, méltóztassanak mű- és kézimunkákkal, valamint más illy diszárukkal, mellyek Kassán Sandros Erneszt könyvárus’ boltjában nyugtatvány mellett elfogadtatnak, egy olly hasznos vállalatot kegyesen elősegíteni. (Raj.) Új- Nyitra, jan. elején. A’ múlt évi december’ utolsó napjai csaknem gyásznapokat írattak volna fel az itteni piarista collegium’ évkönyveiben, ha a’kegyes gondviselés a’ dolgokat máskép nem intézte volna. A’ jelenleg elég számos tolvajseregből egy fiatal semmirekellő az ájtatos atyák’ nyitrai conventjét tűzte ki éjjeli kalandjai’ láthelyéül, és szándéka volt, mig a’ palotaszerű épületben mindenki aludnék, a’ nagyérdemű rector’, Wur’ szobájába lopózni, azt megölni ’s a’nála lenni vélt tetemes summa pénzzel elosonni. E’ végre a’ mi ifjú Macaire Robertünk senkitől, tehát a’ kapustól sem láttatva, vacsora’ idején a’ kolostor’ tág folyosóiba zárata magát, ’s itt egy biztos zugolyba vonulva, várakozott, mig az egész házi személyzet aludnék, ’s merényét akadálytalanul kivihetné. Csakugyan mintegy éjfél tájban utánzott kulcsokkal ’s egy hevenyében meggyujtott tolvajlámpával a’rector’ ajtajához sompolyodott,’s már vígan motozni kezdett annak zárjában, midőn a’ csörtetésre felébredt t. atya fölkelt ágyrából, ’s a’ mellékszobában levő inasa által e’ szokatlan háborgatás’ okát tudakoltatá. A’ siheder nem hagyá magát e’ kérdés által megzavartatni, hanem azt felelé, hogy neki a’ház’ elöljárójával fölötte fontos dolgok iránt van szólása, azért is kéreti őt, jőne ki. Természetes, hogy e’ mélységes titkokat senki sem akarta tudni, hanem inkább a’ két megszállott helyretolá ismét a’már félremozdított rekeszt, torlaszt emelt az ajtó’ elébe,’s igy az erőszakos betörés’ szándékát meghiúsította. Csakhamar teljes csend állott be, de midőn másnap reggel a’ csalódott tolvaj egy templomoldalból kifelé osonna, a’szerzet’több tagjaitól észrevétetett, mint gyanús elfogatott ’s az illető hatóságnak átadatott. Az Úr őszi. (Elkésett.) Vácz püspöki város alatt nem rég több utazón elkövetett kegyetlen orgyilkosság foglalkoztatja jelenleg is a’vidék’lakosit, ’s minden emberi keblet eltölt borzadással. Jelesül egy már messze haladt viselős asszony a’ rablók’ kínzása’ következtében csakhamar azután kimondhatatlan kínok közt egy holt gyermeket szült, ’s alig jutott, minden szorgalom és ápolás mellett is, lakhelyére, siró kisdedei’ közepette kiadá lelkét. Kiskorú árvák vevék ínost körül a’ még fiatal anya’ holttestét, és kesergésök mintegy az ég’ boszuló karját hivá le a’ szívtelen gyilkosokra. A’ 49dik század’ emberbarátisága, melly a’ szükséget látó’ üres fazekába erősítő Rumford-levest tuda varázsolni, melly annak hidegtől dermedő tagjait részvényekre alapított fűtéssel melegíti fel, melly a’ megbotlott erénynek mrs. FrP bűnbánó menekhelyében nyújt vigasztalást, foglyokat javítva ad ismét az emberi társaságnak vissza, özvegyeket és árvákat táplál, ’s a’ szegény’ megtakarított garasát biztos helyre teszi ’stb. — bizonyára az utazó emberséget is védő szárnyai alá vehetné ’s a’ vak Themis’ szigorú szolgáit arra nógathatná, hogy különben és gyéren macadamisált ’s az életet már magokban is eléggé veszélyeztető országijainkat legalább a’ rablóktól és gyilkosoktól tartsák tisztán. Segesvárról két uj intézet’ alapítását tudatják, minél kedvesebb újévi hirt valóban nem vehettünk volna. Az első egy falusi iskola-tanítókat képző intézet, melly még a’ múlt év’ utónapjaiban alapítatott. Az alapítvány’ alapszabályai’ értelme szerint, kik magokat iskolamestereknek szánják , négy évig hallgatják a’ szükséges tudományokat, ’s csak ezen négy évek alatti szorgalom és szükséges műveltség után bocsáttatnak ki a’ falusi iskolákba. Azonban az iskolamesterré leendő főegyházi szoros megvizsgáltatást tartozik kiállani, mellyet ha dicséretesen kiállott, csak úgy nyer tanítói diplomát, az ellenkező esetben repetál, vagy elbocsáttatik.— A’második intézet, melly Segesvárit csak most jőve létre, ’s e’folyó hó’ okán ünnepélyesen ki is nyittatott, egy felsőbb leányiskola, egy académiákon tanult nevelőnek vezetése alatt, mellyben azon tudományok taníttatnak, mellyek fensőbb társasági körökben forgó, női hivatását betölteni kész, asszonynak mellőzhetlenül szükségesek , ha azon pályán, mellyre mint nő, anya és társas élet’ tagja hivatva vagyon, haszonnal és jövetőleg kíván munkálódni. Ez utóbbi iskolába máris 32 növendék jár és vesz oktatást. Áldás kisérje azon férfiak’ lépteit, kik a’ kor’ lelkéből folyó illy nagy érdekű kivánatok’létrehozásában fáradoznak, ’s ezek által egy szebb jövendőnek teszik le alapjait. Vajha a’ szép példa minél több követőkre találna ezen hazában! (Érd. Híradó.) Ausztria, Bécs, jan. 24. Párisi tudósítások szerint még eddig úgy látszik, a’ kamarai oppositio nem igen leend tetemes, noha Thiers ur mindenkép igyekezni fog zajt ütni; de az ő ideje elmúlt, ő már kiment a’ divatból, ’s a’ közvélemény előtt nem egyéb többé mint egy political Bosco. Különben is korábbi apródi és politicai kísérete rég elhagyók. Mi néhány legitimista’ oppositióját illeti, az sem találand viszhangra, mert a’ St.-Germain külváros’ e’ férjfiai igen is messze elmaradtak koruktól’s egészen rococokká lettek; ezenkívül egyenkint állanak, önmagok közt meghasonlottak, és szintolly kevéssé képeznek egy nagyszerű omladékot, mint a’ ledőlt aristocrata Hôtel d’ Havré’ romjai Párisban, mellyek még csak egyes sírkövekül használhatók. — A’ követkamarábani bonapartisták sem különös fontosságúak, mert egész törekvésük és ezélzásuk csak oda megy, hogy hivatalokat kapjanak, mit bizonyára néhány jeleslejeik kapni is fognak, kik aztán, mint e’ párt’ embereinél már többször megtörtént, a’ legengedékenyebb szolgákul, az alkotmányi rendszer’ legnagyobb ellenségiül ’s a’ kormány’ erőteljes, átható rendszabályinak legforróbb barátjal viselendik magokat. Ennél fogvást ezen urak’ „függetlenségétől“ nem sokat tarthatni. Mi a’respublicai pártot illeti, ez alig van a’ kamarában képviselve, mert a’ választásjoggal bíró, műveit franczia ma már igen jól átlátja, hogy igazi respublica nem létezett soha most, sem létezik, ’s mindaddig nem létezendik, mig az emberek mindnyájan erényesek és szenvedélytelenek ’s a’ világ tökéletes nem leend. Szóval valamint egy választási reform által valamelly új elem nem vitetik a’ követkamarába, addig oppositionak semmi színezete sem jelent sokat; am a’választási reform pedig aligha fog egyhamar megtörténni, mert a’ megyékre jelenleg befolyással biró személyek ’s a’ követkamarai tagok’ többsége a’ polgárrendhez tartoznak ’s érdekük fekszik benne, hogy minden a’ réginél maradjon. Minden hihetőség szerint tehát a’ kamarában újólag szépen hangzó beszédek fognak tartatni a’ választásreformról, az ember’jogairól ’stb. eff.; de maga a’ választási reform olly határtalan kiterjedésben fog kivántatni, hogy épen ezen túlzottsága miatt esendik el, mi sajátképen titkos czélja soknak ezen szintett liberálisok közül, kik általában véve gőggel tekintenek le az alattuk álló osztályokra, ’s a’ legnagyobb szeretetlenséggel gondolkodnak és szólanak a’ gyárbeli munkásról ’s más nemű proletariusokról, kikkel, a’ hol csak alkalmuk, esik a’ legszívtelenebb keménységgel bánnak; mert önzés, rangszellem és önhittség szintúgy uralkodók mai nap a’ franczia közép polgári osztályban , mint hajdan a’franczia nemességnél. Attól tartanak, hogy a’ kamara’ mostani jelenségénél ismét nem fog törvény hozatai a’ megyei pénztárak’ jobb kezeléséről, sem a’ visszaélések el nem töröltetnek; valamint kételkednek abban is, hogy a’ községi igazgatást illető törvénynek olly igen szükséges átvizsgálása véghezmenend, ámbár a’ franczia törvényhozásnak egyik ága sem áll olly kiáltó ellentétben a’ természeti jogelvekkel, mint épen ez, miután a’ VIII évi alkotmány’ értelmében a’ végrehajtó hatalom és a’ ministerium neveznek ki és tesznek le kényük szerint a’ megyékben minden hivatalbelit, a’ megyei kormányzótól (praefect) kezdve az utolsó csőszig., Későbbi változások, mellyek e’ rendszerben történtek, igen csekélyek, úgy hogy Elevenek még most is igaza van, ki a’ franczia helyhatósági rendszert következőleg characterizálja: „Au roi les supériorités politiques et morales des villes, aux préfets les aristocraties des Villages, aux ministrés les attributions aux com muines -rien.“ A’ két kamarában eddig tartott beszédek közül különösb hatással voltak : Envergier de Hauranne urnák, januar. 10én tartott beszéde a’ követkamarai tagok közt létező visszavonásokról.