Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-10-19 / 84. szám
p. forinttal leszállíttatott ’s a’ vontató bér a’ megyebeliekre’ nézve 48 p. krra megállapittatott, meghagyatván a’ megyén kívül lakó más utasokra nézve az eddig 1 frt p. pénzben fenlévő állomány szerinti vontatóbér. ( 5) Nemes Szabolcs vármegye’ közönsége által a’ vallásos áttérések’ esetei iránt ezentúl állandó sinórmértékül szolgálandó, ezen megyével is körlevél által közlött végzése tudomásul vétetett. — 6) Nemes Zólyom vármegye’ közönségének az országgyűlés lefolyta alatt megürült hivatalok’ be nem töltése iránti aggodalmában bár nem osztoznának is Szepes megye’Rendei, mindazáltal ezen hivatalos közleménynek hasznát veendik akkor, midőn a’ jövő országgyűlésre utasításaikat kiadandják. F J. Pest, oct. 15. A’ septemberi hideg és gyakori esős napok késlelteték a’ budapesti szüreteket, annyira, hogy a’ közönséges szedetés csak oct. 5-kén kezdetett meg, habár némellyek, kivált a’magány-kertekben, már sept. 29-kén is kezdtek szedni. A’ termés középszerű , a’ későbben szedett szőlők mustja sokkal jobb, hogy sem reménytettük. Menynyiségre nézve több lehet vala, ha a’ tartós gyakori esők egész tőkéket össze nem rothasztottak volna. Oct. 6-iktol kezdve tiszta, de igen hűves, többnyire szeles idők járnak ugyan de a’ szüretre nézve elég kedvezők. Alsóhidunk partmelléki czölöpeit folyvást verik, ’s a’ parti munkák élénken folytattatnak. Már a’ Rúna közepe felé jövendő oszlop helyén is megkezdték a’ munkát, ’s itt oct. 9-ig 7 czölöpöt láttunk leverve. A’ szörnyű tölgyfa-gerendákat nagy számmal szállíták már fel hajókon ide, ’s azokon különös gépely segedelmével emelék fel a’ hid’ deszkázatára, innen pedig a’ hidfőhez tartozó udvarra vagy kerítése mellé szekeret vitettek. —A’ „Tigris“ vendégfogadó nem sokára megnyittatik. E’ nagyszerű kényelmi szükségről gondoskodott a’ bérlő, ’s olly pazar bőkezűséggel rendeli el, hogy alkalmasint pesti hoteleink közt első helyet foglaland. __A’ „hétválasztó“ hotel lerontásához már hozzá fogtak. Helyén a’ legszebb palotákkal vetélkedendő épület készült. (Regélő.) Az udvari főhaditanács több évi gondolkodás után az eddigi kováspuska helyett csappantyusakat kezd használni az osztrák hadseregnél. A’ vadászokon kívül már néhány sorezred is kapott csappantyus puskát. (t—r) Székes-Fehérvár, őszhó 10. E’ hó’ eleje az iskolák’ évszaki megnyitásának ideje lévén, városunk kebelébe is újólag összesereglett a’ mivelődésben részesülendő fiatalság, ’s a’ tanítóintézetnek ember- és tudományszeretettel munkálkodó tagjai, a’ cziszterczi szerzetes atyák és oktatók ujult erővel ’s azon buzgalommal fogtak a’ szent munkához , melly utál az ember a’ benne rejtező tulajdonoknak ismeretére ’s rendeltetésének fenségéhez képest a’ hon és emberiség’ java szerinti használására vezettetik. Nem csuda, hogy idegen országok, hol a’ nézetek, ha nem mindenben tisztultabbak is, de bizonyára általányosabbak, — a’ nevelés ügyét a’ nemzeti lét és közboldogság egyenes talpkövének tekintvén, annak nyomosságát minden lehető módon iparkodnak kitüntetni ’s az iskolák évszaki megnyitásának és befejezésének napjait egész jelentőséggel, szinte nemzeti ünnep gyanánt szokták megülni. Utalok ennek bizonyságául Francziaország példájára, mellynek e’ tárgy felőli nézetét következő szavakkal fejezi ki a’ Journ. des Debuts f. é. aug. 18diki száma, a’ díjosztásokról szóló czikkelyében : „Ce sera font dors dhe solennité touchante que celle qui, chaque annee, a pareille epoque , vient rammer pour un instant la vieille Sorbonne. C' est avant tout la fele des families qui accourent pour mélers eur joie a celles de Venfance ; joies pures et donces, auxquelles si pen de joies dans ce monde meritent d' être comparées; mais c’est encore la fête de l’Etat, qui a bien aussi quelques esperances a placer sur la let des jeunes vainqueurs. Utalok Cousin közoktatási ministernek ez alkalommal és Saint-Marc-Girardin közoktatási kir. tanácsnoknak aug. 19-ikén IV. Henrik collegiumában a’ díj-elosztáskor tartott beszédére , melly a mondott újságnak ugyan e’ napi számában közöltetik ’s melly igy a’ nyilványosság szárnyaira bocsátva kétszeres nyomosságot, hatást pedig százszorosát nyer. Olvasni kell továbbá Artaud egyetemi fő felügyelőnek a’ Bourbon-tanodában , Jouffroy közoktatási tanácsnoknaknak a’ Nagy-Károly tanodában és Aubé academiai tanácstagnak a Rollin tanodában elnöki székből mondott beszédét, hogy meggyőződhessék az ember, millyben so ragaszkodással csüggnek itt az elöljárók szintúgy mint ausztriai consul’tudósítása, melly az állam zsidók ártatlanságát tanulja, az ellenük használt kínzásokat meghatókig festi ’s Rati-Menton franczia követ’ vakbuzgó magaviseletét (melylyet a’ franczia ministerelnök , Thiers ur, a’ franczia kamarában nem pirult pártolás alá venni) kíméletlenül felfüdi, ’s melly tudósítás olly benyomást ten Metternich herczegre, hogy az Alexandriában levő ausztriai főconsul által közbenjárt az egyiptomi alkirálynál a' befogott és kínzott zsidókért. Nem is kellene most már senkinek , ki a’ megrögzött vakbuzgóság’ gyanújába esni nem akar, a’ damaskusi zsidók’ártatlanságáról kételkedni’"'), tanítók és szülők a’ közoktatás, a’ nevelés’ ügyén. ’S e’ beszédek olvasása után nem fogunk csudálkozni, hogy Francziaország olly végtelenül hátrahagy minden más európai nemzetet a’ tudományosságnak úgy szólván minden nemében , ’s hogy férfiakat nevel, minőket más országok alig. — Nálunk igen elhanyagolt állapotban volt eddig a’ közoktatás és nevelés ügye a’ közönség részérül, melly alig viselteték némi érdekkel a’ tanuló ifjúság pályakezdeti ’s végezési ünnepei iránt. E’ bajon segíteni kell. Maga az ifjúság is uj ösztönt nyerend általa. A’ nyilványosság itt is megtermendi maga üdvös gyümölcseit! Nálunk is vannak alapítványok, vannak jutalomdíjak különféle tanulóintézeteinknél. Miért nem hallunk mi soha semmit ezek kiosztásáról? Egyik okát tapasztalásból megtudnám mondani. Nem mindig azok nyerik, a’ kik érdemtették! De a’ nyilvánosság ezen is segítene. Szóljunk tehát jövendőben tanulóintézeteinkről kissé többször, kissé velősebben. Ne elégedjünk meg általányos beszédmódok ’s dicsérő kifejezések halmazával. Vágjuk bele néha fejszénket a’ szárazba is, ne csupán kérgét vakargassuk mindörökké a’ fának, melly részint elvénük részint fattyuágakat nevelt, de gondviselés és czélszerű nyesés által még jó és bő termésű teend. Még az oktatók is élénkebb munkássággal viendik dolgaikat, ha pályájokat őrszemekkel kisérendik lapjaink. Sokaknak ugyan nincs szükségük e’ sarkantyúra, ’s e’ kivételek közé bízvást számittandóknak hiszem a’ városunkbeli gymnasium lelkes tanítóit, kik nemes keblű ’s mivelt lelkű fő előjárójok Villax Ferdinánd zirczi apát ur gondos ügyelete’s a’ hivatalában serény igazgató ur’ érdemméltató buzdítása mellett semmi kivánandót nem hagynak fen a’ kezeikre bízott növendéksereg’ szív- és elmebeli kiképzése körül. Ezek f. h.l jén, a’ papnövendék intézetbeli tanítók pedig idikén nyiták meg a’ pályatért, ez utóbbiak ngl Farkas Ferencz nagyprépostnak, városunk szellemi haladása’egyik leghűbb bajnokának velős szónoklata mellett, mellyben igen korszerűleg ’s nyomatosan fejtegető a’ jó szellemszerű haladásnak azon oldalát, melly a’ józanságé, szelídségé ’s erényé egyszersmind, kiemelő’s kimutató azon módokat, melylyeknél fogva ez a’ félszeg haladást legyőzheti, melly csak állelküeknek tetszik, ’s melly sem nem boldogíthat senkit, sem nem biztosíthatja a’ közjót. A’ pestbudai hangászegyesület 5dik zeneéve f. észt. oct. 1 jén kezdődött. Az igazgató választmány ez intézet haladásának alapszabályi czélszerű módosítása, az énekiskola megalapítása (mellynek jótékonyságát többnyire szegény szülők, különösen pedig hangművészek gyermekei már tettleg élvezik), végre az egyesület tagjai számára felállítandó nyugintézet előmunkálati által, czéljának leglehetőbben megfelelő ’s különösen a’ hangművészetben nemesb izlés-képezésre legsikeresb irányt törekvők adni. A’ jó és hasznosnak széppel párosításában szünetnélküli igyekezete mellett reményű, hogy a’ t. közönség kívánatnak mindinkább megfelelhet, ’s hatását munkássága terjedésivel lehetségig gyümölcsözővé teheti, mihez azonban Buda és Pest rokonvárosok t. ez. zenekedvelőji ’s hangművészeinek szives pártolását a’ megkezdett zeneévre is illőleg kikéri. Az egyesületi módosított szabályoknak, valamint a’ nyugintézet’ alaptervének felsőbb helyen megerősittetése épen most váratik. Mihelyt ez megérkezik , azonnal köztudomásul adatik az e’ czélra különösen tartandó közgyűlésben, hol egyszersmind az egyesületi vezérügyek elrendezése is megtörténik, addig is az egyesület’ jelen évi műelőadásihoz (mellyek elsője a’ nevezett közgyűlés után minél előbb leszen) szükséges előtanulmányok és készületek történnek. Mivel pedig az igazgató választmány az egyesületi költségek’ leglehetőbb ’s biztos’ alapját óhajtaná megnyerni, szükségesnek tartá f. évi zeneelőadásbra már most megnyitni a’ bérletet ’s ennélfogva kéri a’ t. ez. egyesületi tagokat ’s azokat, kik mostantól kezdve az egyesületbe lépni kívánnak: méltóztassanak ez iránti szándékokat részint saját aláírásuk által azon íveken , mellyeket az egyesület néhány barátja bemutatásul elvállalni szives volt, részint tettleg befizetendő évi részvényük által, és pedig Pesten Klausz E. L. egyesületi pénztárnok, Budán Miletz I. urnái minél előbb nyilványítani. Klausz urnái megszemlélhetni több izbeli kívánatra a’ körben (cercle) leendő számjegyes székek tervét is, hol kiki tetszése szerint egész évre megtartandó székszámot választhat, vagy előre megrendelhet. A’ jelen évi részvények, minden előadásra egyetemben, következők: egy számjegyes székre miután Mehemed-Ali a’ damaskusi zsidóknak az angol és franczia zsidóság Montefiore londoni tózsér és Cremieux hires párisi ügyvéd általi védelmezését kihallgatván, ’s tekintetbe vévén az ausztriai és angol kormányok’ előadásait (a’ franczia kormány fájdalom ez ügyben türelmetlen maradt), külön ferman által a’ befogott damaskusi zsidók’ártatlanságát elismerte, kibocsátatásukat megparancsolta,’s a’ megszökésökből haza térendő zsidóknak utalmat biztosított. Az augsburgi Alig. Ztg. hasztalan erőködik c’ fermant csak puszta kegyelemtettnek keresztelni, a’ körben 5 ft., három számjegyes székre ugyanott 10 ft., egy belépti jegyre a’ terembe 3 ft., három belépti jegyre a’ terembe 6 ft. ezüst. Ujan belépő tagok az évi részvényen kívül 2 ezüst ftot fizetnek alappénz fejében. Pesten 1840. oct. 12-én a’pestbudai hangászegyesület igazgató válsztmánya. T. Keszi sept. Mikán. Négyesi Erzsébet nevű anya 7- ik éves leánykáját bőrbetegsége orvoslása végett fűtött kemenezébe dugta, ’s az életveszélyt azonnal érző szerencsétlen gyermeknek rimánykodásira’s orditozásira mitsem hajtva, a’kemencze’szájára előajtót nyomván, ott hagyta. Mire visszament, a’ szenvedőt már olly csöndben találta, hogy az még csak nem is szuszogott, azaz meghalt. Illy kuruzslások, kivált az itt közönségesen sülynek nevezett, de nem tudom, csak gyanítom, minemü dögleletességnek (lues) betegét czinóber-füstre hordóba vagy hordó alá borítással orvoslása körül nem ritkák. Tavasz’ derültével alig lehet a’ sok „füstön voltam“ koldulási okkal, hihetőleg kenőcsül használandó ó hájért kunyeráló, kék sebhelyek ’s gyanús varasság miatt sínylődő fonyadt lézengőket kielégítni. Valljon mikor terjed már honunkban az emberi szeretet’ országa annyira, hogy a’ veszendő emberiséget hóhérló illy gonosznak csak valamennyire is eleje vétessék.?! Besztercze, sept. 26. Egy nagy-demeteri lakos’ irtoványát szántogatván, egy korsó alakú kőedényben nagy számú, mint írják 15 fontot nyomó ezüst pénzt lett; a’ pénzek’ garas nagyságúak, többnyire 1537— 1545 évekről valók, egyik oldalirásuk ez: Ferdinand D. G. R. Ungariae, 1539.,a’másikon ez: Patrona Ungariae. A’ jámbor paraszt leleményét a’ beszterczei illető kir. kamarai hivatalhoz további rendelkezésig le is téve. — Újabb hírek szerint ezen f. hó’ 4. Beszterczén a’ belső városban 116 ház leve a’ lángok’martaléka. Körülményesebb tudósításunk a’ borzasztó eseményről még eddig nincsen. (Sttrg.) Azon szűkkeblű magyar keresztények’ megnyugtatására, kik ama ördögkoholta mesét hiszik, hogy a’ zsidók húsvéti ünnepük’ megölésére keresztény vért használnak, ’s kik ezért talán saját és gyermekeik’ életét féltik, a’ londoni főrabbinus’ Herschel Salamon’ iratát közlöm hiv fordításban, mellyet Montefiore Mózses’ tözsérhez intézett, mielőtt ez Alexandriába ment a’ damaskusi zsidók’ ügyében. (Vége következik.) szultán’ (per antiphrasim lucus a non lucentio) uralkodása alatt szerencsésbek lesznek ez az idő fogja tanusítni ••) —mg. *) Ha nehány damaskusi zsidó Tamás atya’ egyszerű meggyilkoltatásáról vádoltatott volna , ez nem lett volna feltűnő , ’s a’meggyilkolás’ lehetőségében könnyen megegyeztek volna Európában, minthogy keresztények is gyilkolnak meg keresztényeket és zsidókat; de a’középkor’ felmelegített hazugsága, hogy a’ zsidók húsvéti ünnepükre keresztény vért használnak ’s ezért ölnek meg keresztényeket, nemcsak a’ zsidókat, hanem Europa’ minden józanul gondolkodó minden hitfelekezetű keresztényeit szükségkép botránkoztatta. Némelly vakbuzgók azon nyomor ellenvetést tevék , miért pártfogoltatik olly buzgón ama kevés damaskusi zsidó s nem inkább a’ számos keresztények a’ libanoni hegységen, kikkel Ibrahim basa olly kegyetlenül bánik. Felelet, mert e’ keresztények lázadók voltak fejedelmek, az egyiptomi alkirály ellen; s a londoni jun. Idei szerződés után e’syriai keresztényeket a négy szövetséges hatalmasságok pártfogásukba veszik s ismét a szultai alattvalóinak akarják tenni és Stopford admiral egy proclamato által ismét fegyverfogásra hivta fel őket, fegyvert hozott nekik és segedelmet ígért. Valljon tv’ hatalmas •!) A’ libanoni keresztények mindig a szultán' jobbagyai voltak 's igy nem lehettek lázadók az alkirály ellen, ki soha fejedelmök nem volt, mit már Palmerston lord az angol parlamentben felvilágosított. Mi pedig a' libanoni keresztények' szenvedéseit illeti, azok már sok esztendő óta olly kegyetlenül nyomják hitfeleinket, hogy felszabadulásokat kívánni sem vakbuzgóság sem ábrándozás. A' szerk. lagibriannia. A’ londoni udvari lap oct. okán jelenté, hogy a’ parlament további (nov. 12keig tartó) elhalasztást nyert. October’ -án a’ london-belvárosi (citybeli) lordmayorválasztás befejeztetett ’s Pirié alderman választatott meg. A’ szavazatok’ többségei ekkint álltak: Pirié 2741, Johnson 2713, Farmer 2294. Míg a’ keletügyi értekezés Francziaországgal folyamatban volt, Nagybritannia és Oroszország közt külön alkudozás folytattatott, mellynek menetéről és körülményeiről azonban a’ franczia kormány rendszerint értesíttetett. A’ francziaországgali alkudozás a’ jelen év’ kezdetével egy darabig, előbb a’reménytett’s aztán a’ valóban meglett franczia kormány változás által felfüggesztetett. De május’ elején Neumann báró és Palmerston lord a’ franczia kormánynak Guizot által más ajánlatot tevének a’ szultán és Mehemed Ali közt létesítendett kiegyenlítéshez. A’ franczia kormánynak az utolsó brit ajánlat elleni kifogása abban állott, hogy az, noha Mehemed Unnak a’ Karmel hegytől a’ Táborig terjedő erős védelmi helyzetét biztosítja, őt mégis az acrei hasaságtól megfosztaná. Ezen ellenvetés’ elhárítására tehát Neumann báró és Palmerston lord Guizotnak ajánják, hogy Syria’ ama’ részének éjszaki határszéle, mellynek a’ basa által kellett volna kormányoztatnia, Nakhora hegyfoktól Tiberias tó’ éjszaki szélére vonassék olly formán, hogy Acre erőssége’ határon belől essék, ’s hogy a’ keleti határ Tiberias tó nyugati partja hoszában , ’s innen, mint előbb javaltatott, az akabai tengeröbölhöz vonassék. De azt tevék hozzá, hogy Syria’ ezen alsó részének kormányzása Mehemed Alinak csak élte fogytiglan engedtessék át, és sem Anglia sem Ausztria meg nem egyezhetnek, hogy Syria bármelly részének is Mehemed Alira örökségképi ruháztatása ajánltassék; ’s ezen felül nyilatkoztaták Guizotnak, hogy e’ javaslat, a’ legkiterjedtebb, mellyben az engedmények’ utján Francziaország’ közremunkálása végett megegyezhetnek; — ’s hogy ennek következtében ez leend utolsó ajánlatuk. — Neumann báró és Palmerston lord mindegyik külön e’ közleményt adta Guizot urnak; a’ báró egy nappal előbb mint Palmerston lord. Guizot ur azt válaszola, hogy ő majd a’ neki tett javaslatot, valamint az azt kisérő nyilatkozásokat, kormányának értésül adandja, ’s Palmerston lordot, mihelyt választ nyer, azonnal értesítendő Nem sokára ezután Palmerston lordnak kijelentették az ausztriai, porosz és orosz felhatalmazottak, hogy okuk van hinni, miszerint a’ franczia kormány, a’ helyett hogy Függelék. Az esküttszék’ szelidsége Francziaországban. Egy szolga háromszor próbálja asszonyát megetetni; az esküttszék kimondja rá a’ ,,vétkeset, de enyhítő körülményekkel. Természetesen, hogy a’ harmadik próbára jőjön, a’ két elsőnél kis adag mérget kellett alkalmaznia. — Herbert Róza megéteti férjét ’s e’ gyilkosságot megvallja; de a’ calvadosmegyei esküttszék mentséget talál a’ nő ifjúságában, holott ebben inkább terhelő körülményt kellett volna látnia, mivel az ifjúság minden más kor felett a’ nemesre és nagyra utaltatik ’s benne a’ csúnya szenvedélyek bizonyára legkisebb mentséget érdemlenek. Az esküttszék másképen gondolkodók: a’ gyilkosnőt vétkesnek nyilatkoztatá ugyan, de enyhítő körülményekkel. — Saone és Loire megye’ esküttszéke egy atya- és testvérgyilkosnál szinte enyhítő körülmények’ létét nyilatkoztatja, alkalmasint azért, hogy még anyját is agyon nem üté. — Az esküttszék ezen szatócsai és kézművesei végre a’ tizenharmadik vétket ráadásul adják annak, ki már tizenkettőt elkövetett. Syria mintegy 50,000 angol mérföldnyi nagyságú; lakossága nem egészen l’/g millió léleknyi. 1825 ben a’ bevételek belőle 6,400,000 p. f. számittottak; a’ kiadások azonban a’ bevételt évenkint mintegy 5,000,000 p. fial múlták felül. Ezen olly igen gazdag tartománynak az egyiptomi uralkodás alatti nyomatása rettenetes.