Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-10-19 / 84. szám

p. forinttal leszállíttatott ’s a’ vontató­ bér a’ megyebeliekre’ nézve 48 p. krra m­egállapittatott, meghagyatván a’ me­gyén kívül lakó más utasokra nézve az eddig 1 frt p. pénz­ben fenlévő állomány szerinti vontatóbér. ( 5) Nemes Szabolcs vármegye’ közönsége által a’ vallásos áttérések’ esetei iránt ezentúl állandó sinórmértékül szolgálandó, ezen megyével is körlevél által közlött végzése tudomásul vétetett. — 6) Nemes Zólyom vármegye’ közönségének az országgyűlés lefolyta alatt megürült hivatalok’ be nem töl­tése iránti aggodalmában bár nem osztoznának is Szepes megye’Rendei, mindazáltal ezen hivatalos közleménynek hasznát veendik akkor, midőn a’ jövő országgyűlésre uta­sításaikat kiadandják. F J. Pest, oct. 15. A’ septemberi hideg és gyakori esős napok késlelteték a’ budapesti szüreteket, annyira, hogy a’ közönséges szedetés csak oct. 5-kén kezdetett meg, habár némellyek, kivált a’magány-kertekben, már sept. 29-kén is kezdtek szedni. A’ termés középszerű , a’ későbben szedett szőlők mustja sokkal jobb, hogy sem reménytettük. Meny­­nyiségre nézve több lehet vala, ha a’ tartós gyakori esők egész tőkéket össze nem rothasztottak volna. Oct. 6-iktol kezdve tiszta, de igen hű­ves, többnyire szeles idők járnak ugyan de a’ szüretre nézve elég kedvezők. Alsóhidunk partmelléki czölöpeit folyvást verik, ’s a’ parti munkák élénken folytattatnak. Már a’ Rúna közepe felé jövendő oszlop helyén is megkezdték a’ munkát, ’s itt oct. 9-ig 7 czölöpöt láttunk leverve. A’ szörnyű tölgyfa-gerendákat nagy számmal szállíták már fel hajókon ide, ’s azokon kü­lönös gépely segedelmével emelék fel a’ hid’ deszkázatára, innen pedig a’ hidfőhez tartozó udvarra vagy kerítése mel­lé szekeret­ vitettek. —A’ „Tigris“ vendégfogadó nem so­kára megnyittatik. E’ nagyszerű kényelmi szükségről gon­doskodott a’ bérlő, ’s olly pazar bőkezűséggel rendeli el, hogy alkalmasint pesti hoteleink közt első helyet foglaland. __A’ „hétválasztó“ hotel lerontásához már hozzá fogtak. Helyén a’ legszebb palotákkal vetélkedendő épület készü­lt. (Regélő.) Az udvari főhaditanács több évi gondolkodás után az eddigi kováspuska helyett csappantyusakat kezd használni az osztrák hadseregnél. A’ vadászokon kívül már néhány sorezred is kapott csappantyus puskát. (t—r) Székes-Fehérvár, őszhó 10. E’ hó’ eleje az iskolák’ évszaki megnyitásának ideje lévén, városunk ke­belébe is újólag összesereglett a’ mivelődésben részesü­lendő fiatalság, ’s a’ tanítóintézetnek ember- és tudomány­szeretettel munkálkodó tagjai, a’ cziszterczi szerzetes atyák és oktatók ujult erővel ’s azon buzgalommal fog­tak a’ szent munkához , melly u­tál az ember a’ benne rej­tező tulajdonoknak ismeretére ’s rendeltetésének fenségé­­hez képest a’ hon és emberiség’ java szerinti használására vezettetik. Nem csuda, hogy idegen országok, hol a’ néze­tek, ha nem mindenben tisztultabbak is, de bizonyára álta­­lányosabbak, — a’ nevelés ügyét a’ nemzeti lét és közbol­dogság egyenes talpkövének tekintvén, annak nyomossá­gát minden lehető módon iparkodnak kitüntetni ’s az iskolák évszaki megnyitásának és befejezésének napjait egész je­lentőséggel, szinte nemzeti ünnep gyanánt szokták megül­ni. Utalok ennek bizonyságául Francziaország példájára, mellynek e’ tárgy felőli nézetét következő szavakkal feje­zi ki a’ Journ. des Debuts f. é. aug. 18diki száma, a’ díj­­osztásokról szóló czikkelyében : „Ce sera font dors dhe so­le­n­n­i­t­é touchante que celle qui, chaque annee, a pare­­ille epoque , vient ram­mer pour un instant la vieille Sorbonne. C' est avant tout la fele des families qui accourent pour méler­s eur joie a celle­s de V­enfance ; joies pures et donces, aux­­quelles si pen de joies dans ce monde meritent d' être compa­­rées; mais c’est encore la fête de l’Etat, qui a bien aussi quelques esperances a placer sur la let des jeunes vain­­queurs. Utalok Cousin közoktatási ministernek ez alkalom­mal és Saint-Marc-Girardin közoktatási kir. tanácsnoknak aug. 19-ikén IV. Henrik collegiumában a’ díj-elosztáskor tartott beszédére , melly a­ mondott újságnak ugyan e’ na­pi számában közöltetik ’s melly igy a’ nyilványosság szár­nyaira bocsátva kétszeres nyomosságot, hatást pedig száz­szorosát nyer. Olvasni kell továbbá Artaud egyetemi fő felügyelőnek a’ Bourbon-tanodában , Jouffroy közoktatási tanácsnoknaknak a’ Nagy-Kár­oly tanodában és Aubé acade­­m­iai tanácstagnak a­ Rollin tanodában elnöki székből mon­dott beszédét, hogy meggyőződhessék az ember, milly­ben so ragaszkodással csüggnek itt az elöljárók szintúgy mint ausztriai consul’tudósítása, melly az állam zsidók ártatlan­ságát tanulja, az ellenük használt kínzásokat meghatókig festi ’s Rati-Menton franczia követ’ vakbuzgó magaviseletét (m­ely­­lyet a’ franczia minister­elnök , Thiers ur, a’ franczia kamará­ban nem pirult pártolás alá venni) kíméletlenül felfü­di, ’s melly tudósítás olly benyomást ten Metternich herczegre, hogy az Alexandriában levő ausztriai főconsul által közbenjárt az egyip­tomi alkirálynál a' befogott és kínzott zsidókért. Nem is kellene most már senkinek , ki a’ megrögzött vakbuzgóság’ gyanújába esni nem akar, a’ damaskusi zsidók’ártatlanságáról kételkedni’"'), tanítók és szülők a’ közoktatás, a’ nevelés’ ügyén. ’S e’ be­szédek olvasása után nem fogunk csudálkozni, hogy Fran­cziaország olly végtelenül hátrahagy minden más európai nemzetet a’ tudományosságnak úgy szólván minden nemé­ben , ’s hogy férfiakat nevel, minőket más országok alig. — Nálunk igen elhanyagolt állapotban volt eddig a’ köz­oktatás és nevelés ügye a’ közönség részérül, melly alig viselteték némi érdekkel a’ tanuló ifjúság pályakezdeti ’s végezési ünnepei iránt. E’ bajon segíteni kell. Maga az if­júság is uj ösztönt nyerend általa. A’ nyilványosság itt is megtermendi maga üdvös gyümölcseit! Nálunk is vannak alapítványok, vannak jutalomdíjak különféle tanulóintéze­teinknél. Miért nem hallunk mi soha semmit ezek kiosztá­sáról? Egyik okát tapasztalásból megtudnám mondani. Nem mindig azok nyerik, a’ kik érdemtették! De a’ nyilván­os­ság ezen is segítene. Szóljunk tehát jövendőben tanulóinté­zeteinkről kissé többször, kissé velősebben. Ne elégedjünk meg általányos beszédmódok ’s dicsérő kifejezések halma­zával. Vágjuk bele néha fejszénket a’ szárazba is, ne csu­pán kérgét vakargassuk mindörökké a’ fának, melly részint elvénük­ részint fattyuágakat nevelt, de gondviselés és czélszerű nyesés által még jó és bő termésű teend. Még az oktatók is élénkebb munkássággal viendik dolgaikat, ha pályájokat őrszemekkel kisérendik lapjaink. Sokaknak ugyan nincs szükségük e’ sarkantyúra, ’s e’ kivételek közé bízvást számittandóknak hiszem a’ városunkbeli gymna­sium lelkes tanítóit, kik nemes keblű ’s mivelt lelkű fő előjárójok Villax Ferdinánd zirczi apát ur­ gondos ügyelete’s a’ hivatalában serény igazgató ur’ érdemméltató buzdítása mellett semmi kivánandót nem hagynak fen a’ kezeikre bí­zott növendéksereg’ szív- és elmebeli kiképzése körül. Ezek f. h.­l jén, a’ papnövendék intézetbeli tanítók pedig idikén nyiták meg a’ pályatért, ez utóbbiak ngl Farkas Ferencz nagyprépostnak, városunk szellemi haladása’egyik leghűbb bajnokának velős szónoklata mellett, mellyben igen kor­­szerűleg ’s nyomatosan fejtegető a’ jó szellemszerű hala­dásnak azon oldalát, melly a’ józanságé, szelídségé ’s eré­nyé egyszersmind, kiemelő’s kimutató azon módokat, mely­­lyeknél fogva ez a’ félszeg haladást legyőzheti, melly csak állelküeknek tetszik, ’s melly sem nem boldogíthat senkit, sem nem biztosíthatja a’ közjót. A’ pestbudai han­gászegyesület 5dik zeneéve f. észt. oct. 1 jén kezdődött. Az igazgató választmány ez intézet haladásának alapszabályi czélszerű módosítása, az énekiskola megalapítása (mellynek jótékonyságát többnyi­re szegény szülők, különösen pedig hangművészek gyer­mekei már tettleg élvezik), végre az egyesület tagjai szá­mára felállítandó nyugintézet előmunkálati által, czéljának leglehetőbben megfelelő ’s különösen a’ hangművészetben nemesb izlés-képezésre legsikeresb irányt törekvők adni. A’ jó és hasznosnak széppel párosításában szünetnélküli igyekezete mellett reményű, hogy a’ t. közönség kívána­tnak mindinkább megfelelhet, ’s hatását munkássága terje­désivel lehetségig gyümölcsözővé teheti, mihez azonban Buda és Pest rokonvárosok t. ez. zenekedvelőji ’s hangmű­­vészeinek szives pártolását a’ megkezdett zeneévre is illő­­leg kikéri. Az egyesületi módosított szabályoknak, valamint a’ nyugintézet’ alaptervének felsőbb helyen megerősitteté­­se épen most váratik. Mihelyt ez megérkezik , azonnal köztudomásul adatik az e’ czélra különösen tartandó köz­gyűlésben, hol egyszersmind az egyesületi vezérügyek el­rendezése is megtörténik, addig is az egyesület’ jelen évi műelőadásihoz (mellyek elsője a’ nevezett közgyűlés után minél előbb leszen) szükséges előtanulmányok és készületek történnek. Mivel pedig az igazgató választmány az egye­sületi költségek’ leglehetőbb ’s biztos’ alapját óhajtaná megnyerni, szükségesnek tartá f. évi zeneelőadásbra már most megnyitni a’ bérletet­ ’s ennélfogva kéri a’ t. ez. egyesületi tagokat ’s azokat, kik mostantól kezdve az egyesületbe lépni kívánnak: méltóztassanak ez iránti szán­dékokat részint saját aláírásuk által azon íveken , mellye­­ket az egyesület néhány barátja bemutatásul elvállalni szi­ves volt, részint tettleg befizetendő évi részvényük által, és pedig Pesten Klausz E. L. egyesületi pénztárnok, Budán Miletz I. urnái minél előbb nyilványítani. Klausz urnái meg­szemlélhetni több izbeli kívánatra a’ körben (cercle) le­endő számjegyes székek tervét is, hol kiki tetszése szerint egész évre megtartandó székszámot választhat, vagy elő­re megrendelhet. A’ jelen évi részvények, minden elő­adásra egyetemben, következők: egy számjegyes székre miután Mehemed-Ali a’ damaskusi zsidóknak az angol és fran­czia zsidóság Montefiore londoni tózsér és Cremieux hires pári­si ügyvéd általi védelmezését kihallgatván, ’s tekintetbe vévén az ausztriai és angol kormányok’ előadásait (a’ franczia kor­mány fájdalom ez ügyben türelmetlen maradt), külön ferman által a’ befogott damaskusi zsidók’ártatlanságát elismerte, kibo­­csátatásukat megparancsolta,’s a’ megszökésökből haza térendő zsidóknak utalmat biztosított. Az augsburgi Alig. Ztg. haszta­lan erőködik c’ fermant csak puszta kegyelemtettnek keresztelni, a’ körben 5 ft., három számjegyes székre ugyanott 10 ft., egy belépti jegyre a’ terembe 3 ft., három belépti jegyre a’ terembe 6 ft. ezüst. Ujan belépő tagok az évi részvé­nyen kívül 2 ezüst ftot fizetnek alappénz fejében. Pesten 1840. oct. 12-én a’pestbudai hangászegyesület igazgató válsztmánya. T. Keszi sept. Mikán. Négyesi Erzsébet nevű anya 7- ik éves leánykáját bőrbetegsége orvoslása végett fűtött ke­­menezébe dugta, ’s az életveszélyt azonnal érző szerencsét­len gyermeknek rimánykodásira’s orditozásira mitsem hajt­va, a’kemencz­e’szájára előajtót nyomván, ott hagyta. Mire visszament, a’ szenvedőt már olly csöndben találta, hogy az még csak nem is szuszogott, azaz meghalt. Illy kuruzs­­lások, kivált az itt közönségesen sülynek nevezett, de nem tudom, csak gyanítom, minemü dögleletességnek (lues) be­tegét czinóber-füstre hordóba vagy hordó alá borítással orvoslása körül nem ritkák. Tavasz’ derültével alig lehet a’ sok „füstön voltam“ koldulási okkal, hihetőleg kenőcsül használandó ó hájért kunyeráló, kék sebhelyek ’s gyanús varasság miatt sínylődő fonyadt lézengőket kielégítni. Vall­jon mikor terjed már honunkban az emberi szeretet’ orszá­­ga annyira, hogy a’ veszendő emberiséget hóhérló illy go­nosznak csak valamennyire is eleje vétessék.?! Besztercze, sept. 26. Egy nagy-demeteri lakos’ ir­­toványát szántogatván, egy korsó alakú kőedényben nagy számú, mint írják 15 fontot nyomó ezüst pénzt lett; a’ pén­zek’ garas nagyságúak, többnyire 1537— 1545 évekről va­lók, egyik oldalirásuk ez: Ferdinand D. G. R. Unga­­riae, 1539.,a’másikon ez: Patrona Ungariae. A’ jám­bor paraszt leleményét a’ beszterczei illető kir. kamarai hi­vatalhoz további rendelkezésig le is téve. — Újabb hírek szerint ezen f. hó’ 4. Beszterczén a’ belső városban 116 ház leve a’ lángok’martaléka. Körülményesebb tudósításunk a’ borzasztó eseményről még eddig nincsen. (Sttrg.) Azon szűkkeblű magyar keresztények’ megnyugtatására, kik ama ördögkoholta mesét hiszik, hogy a’ zsidók húsvéti ün­nepük’ megölésére keresztény vért használnak, ’s kik ezért ta­lán saját és gyermekeik’ életét féltik, a’ londoni főrabbinus’ Her­­schel Salamon’ iratát közlöm hiv fordításban, mellyet Montefiore Mózses’ tözsérhez intézett, mielőtt ez Alexandriába ment a’ da­maskusi zsidók’ ügyében. (Vége következik.) szultán’ (per antiph­rasim lucus a non lucentio) uralkodása alatt szerencsésbek lesznek ez az idő fogja tanusítni •­•) —mg. *) Ha nehány damaskusi zsidó Tamás atya’ egyszerű meggyilkolta­tásáról vádoltatott volna , ez nem lett volna feltűnő , ’s a’meg­gyilkolás’ lehetőségében könnyen megegyeztek volna Európában, minthogy keresztények is gyilkolnak meg keresztényeket és zsi­dókat; de a’középkor’ felmelegített hazugsága, hogy a’ zsidók húsvéti ünnepükre keresztény vért használnak ’s ezért ölnek meg keresztényeket, nemcsak a’ zsidókat, hanem Europa’ minden józanul gondolkodó minden hitfelekezetű keresztényeit szükség­kép botránkoztatta. Némelly vakbuzgók azon nyomor ellenve­tést tevék , miért pártfogoltatik olly buzgón ama kevés damaskusi zsidó s nem inkább a’ számos keresztények a’ libanoni hegysé­gen, kikkel Ibrahim basa olly kegyetlenül bánik. Felelet, mert e’ keresztények lázadók voltak fejedelmek, az egyiptomi alkirály ellen; s a londoni jun. Idei szerződés után e’syriai kereszté­nyeket a négy szövetséges hatalmasságok pártfogásukba veszik s ismét a szulta­i alattvalóinak akarják tenni és Stopford admi­ral egy proclamat­o által ismét fegyverfogásra hivta fel őket, fegyvert hozott nekik és segedelmet ígért. Valljon tv’ hatalmas •!­) A’ libanoni keresztények mindig a­ szultán' jobbagyai voltak 's igy nem le­hettek lázadók az alkirály ellen, ki soha fejedelmök nem volt, mit már Palmerston lord az angol parlamentben felvilágosított. Mi pedig a' libanoni keresztények' szenvedéseit illeti, azok már sok esztendő óta olly kegyetlenül nyomják hitfeleinket, hogy felszabadulásokat kívánni sem vakbuzgóság sem ábrándozás. A' szerk. l­agibriannia. A’ londoni udvari lap oct. okán jelenté, hogy a’ par­lament további (nov. 12keig tartó) elhalasztást nyert. October’ -án a’ london-belvárosi (citybeli) lordmayor­­választás befejeztetett ’s Pirié alderman választatott meg. A’ szavazatok’ többségei ekkint álltak: Pirié 2741, Johnson 2713, Farmer 2294. Míg a’ keletügyi értekezés Francziaországgal folyamat­ban volt, Nagybritannia és Oroszország közt külön alkudozás folytattatott, mellynek menetéről és körülményeiről azon­ban a’ franczia kormány rendszerint értesíttetett. A’ fran­­cziaországgali alkudozás a’ jelen év’ kezdetével egy dara­big, előbb a’reménytett’s aztán a’ valóban meglett franczia kormány változás által felfüggesztetett. De május’ elején Neumann báró és Palmerston lord a’ franczia kormánynak Guizot által más ajánlatot tevének a’ szultán és Mehem­ed Ali közt létesítendett kiegyenlítéshez. A’ franczia kor­mánynak az utolsó brit ajánlat elleni kifogása abban állott, hogy az, noha Mehemed Unnak a’ Karmel hegytől a’ Tábo­rig terjedő erős védelmi helyzetét biztosítja, őt mégis az acrei hasaságtól megfosztaná. Ezen ellenvetés’ elhárítására tehát Neumann báró és Palmerston lord Guizotnak ajánják, hogy Syria’ ama’ részének éjszaki határszéle, mellynek a’ basa által kellett volna kormányoztatnia, Nakhora hegyfok­tól Tiberias tó’ éjszaki szélére vonassék olly formán, hogy Acre erősség­e’ határon belől essék, ’s hogy a’ keleti határ Tiberias tó nyugati partja hoszában , ’s innen, mint előbb javaltatott, az akabai tengeröbölhöz vonassék. De azt te­vék hozzá, hogy Syria’ ezen alsó részének kormányzása Mehemed Alinak csak élte fogytiglan engedtessék át, és sem Anglia sem Ausztria meg nem egyezhetnek, hogy Syria­ bármelly részének is Mehemed Alira örökségképi ruházta­­tása ajánltassék; ’s ezen felül nyilatkoztaták Guizotnak, hogy e’ javaslat, a’ legkiterjedtebb, mellyben az engedmé­nyek’ utján Francziaország’ közremunkálása végett meg­egyezhetnek; — ’s hogy ennek következtében ez leend utolsó ajánlatuk. — Neumann báró és Palmerston lord mindegyik külön e’ közleményt adta Guizot urnak; a’ báró egy nappal előbb mint Palmerston lord. Guizot ur azt vá­laszola, hogy ő majd a’ neki tett javaslatot, valamint az azt kisérő nyilatkozásokat, kormányának értésül adandja, ’s Palmerston lordot, mihelyt választ nyer, azonnal értesíten­dő Nem sokára ezután Palmerston lordnak kijelentették az ausztriai, porosz és orosz felhatalmazottak, hogy okuk van hinni, miszerint a’ franczia kormány, a’ helyett hogy Függelék. Az esküttszék’ szelidsége Francziaországban. Egy szolga háromszor próbálja asszonyát megetetni; az eskütt­szék kimondja rá a’ ,,vétkeset, de enyhítő körülmények­kel. Természetesen, hogy a’ harmadik próbára jőjön, a’ két elsőnél kis adag mérget kellett alkalmaznia. — Herbert Róza megéteti férjét ’s e’ gyilkosságot megvallja; de a’ calvados­­megyei esküttszék mentséget talál a’ nő ifjúságában, holott eb­ben inkább terhelő körülményt kellett volna látnia, mivel az if­júság minden más kor felett a’ nemesre és nagyra utaltatik ’s benne a’ csúnya szenvedélyek bizonyára legkisebb mentséget érdemlenek. Az esküttszék másképen gondolkodók: a’ gyilkos­nőt vétkesnek nyilatkoztatá ugyan, de enyhítő körülményekkel. — Saone és Loire megye’ esküttszéke egy atya- és testvér­­gyilkosnál szinte enyhítő körülmények’ létét nyilatkoztatja, al­kalmasint azért, hogy még anyját is agyon nem üté. — Az esküttszék ezen szatócsai és kézművesei végre a’ tizenharma­dik vétket ráadásul adják annak, ki már tizenkettőt elkövetett. Syria mintegy 50,000 angol mérföldnyi nagyságú; lakossága nem egészen l’/g millió léleknyi. 1825 ben a’ bevé­telek belőle 6,400,000 p. f. számittottak; a’ kiadások azonban a’ bevételt évenkint mintegy 5,000,000 p. fial múlták felül. Ezen olly igen gazdag tartománynak az egyiptomi uralkodás alatti nyomatása rettenetes.

Next