Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-12-03 / 97. szám

gondoljuk a’ ros­­ szokásu nyelvet kormányozni, ehhez há­zai májd egyesületek kellenének, valamint mindenhez mi az ember’ nemesítést előmozdíthatná; ha hason egyesü­letek más honokban sikerrel fenállhatnak, nálunk mi­ért nem alakulhatnak. De alakulandnak, e’ Pontban re­ményemnek szebb kör nyílik, ’s erősen hiszem, hogy reményem nem marad puszta remény, esznek a ha­zában számos férj fiak, kik nemes gondolkodású püspö kinket értendik és az embernemesités’ ügyeben vele ke­nt fognak, lécnek férjfiak egyél,kint le, kik ‘ gondja*alatti lelkészekkel gyermeknevelés által mi iparkodandják a’ közönségét, honnan általa hazánk biztos, jólét, szebb haladás, állandóbb boldogság haru­­land, mint bár mi más által. Püspökünk és lelkészein nemes példája ébresztőül szolgáland azoknak, kik a­­ velési ’s embernemesítési tárgyban eddig sok szépet ’s ott beszélőnek, szép ’s jó szavaikat tettlegesem; ösz­tön­ül szolgáland némelly megyéknek, mellyek a’nevelés mellett buzgókodva erre ügyelő depu­atiokat rendeknek, ’s alapítványokat is tevének, mellyekből a gyermekek számára ösztönszerek folyjanak, hogy a’ deputatiokat én köreikbeni munkára szorítsak, es az alapitvanyok a csel­lóknak megfelelni útba igazítsák ,­mert fajdalom, sok helyen illyetén alapítványok, nem akarom mondani mire, de egeszen másra mint czéljokra forditvak! ’s ezt tenni szabad e?! sőt szabade ezt így tétetni megengedni?! Lelkes hazafiak! minden jónak baráti! legyetek baráti az embernemesites­­nek és szerezzetek általa magatoknak barátokat a’ síron tóbra kik bennetek, midőn lenni megszűntök, áldva dicső­íteni tudjanak is, akarjanak is. Legyetek baráti a’ hazá­nak ez által, melly jó és szelíd , igaz, nemes , hozzá hív polgárokat ’s illetőleg mint édes anya gyermekeket kér és vár tőletek, ő sokat adott nektek, sőt mindentek mit bir­tok tőle van, ’s ő ezekért méltán kevésbe kerülendő sokat kíván tőletek. Ő jó polgárok által akar élni és mig utá­­natok is igen sokáig fönmaradni, ajándékozzátok őt meg ezekkel, ’s ha ezekkel bir, ő örökre ’s következőleg álta­latok neki adott jó polgárok is vel, örökre fönmarandand­­nak. Tollamat azon meggyőződéssel teszem le, hogy egy üdvös dolgot nem híjála irtára le, és lesznek elegen, kik so­raimat sziveikbe rakják le és szívből tettekre varázsoland­­ják. Máskor többet. (­ Nagyszombat, nov. 27. Az itteni papnevelő in­tézet hatalmas léptekkel követi az esztergomit szellemi elhaladásában. Említést érdemel főkép azon, főtisztelendő Krautmann esztergomi kanonok ur’ bölcs igazgatósága alatt szépen sarjadozó rendszer, mellynél fogva a’ szónoklati próbák a’ nagy hallgató- teremben történnek, minekelőt­­te mindegyik nevendék tanulmányi előjárója és tanulótár­sai előtt a’ szónoklandó darabot betanulta volna. Látni is már ezen rendszer’ sikerét. November’ elején kezdődvén a’ próbatétek az egész előjáróság’jelenlétében, ünnepélye­sen minden vasárnap kedden és csütörtökön folytattak. Több dús reményű, nem sokára pályáját végzendő szó­nok lépett fel ez idő alatt, ’s nem egynek sikerült szi­vünket mélyen illetni ’s szemünkből édes könnyeket csal­ni. Áldja őket az ég az erősség’, a’ tanács, az értelem’ és a’ bölcseség’ lelkével! — De nemcsak egyházi ifjúságu­nk­ban, hanem a’ bölcselkedés’ világi hallgatóiban is legjobb szellem mutatkozik. Ők, ámbár rendes tanulmányokkal terhelvék, tanítójok’ felszólítására készek voltak, minden kedden és csütörtökön pihenésre szánt idejekből egy órát szónoklati próbákra szentelni. Ennél joga a’ felemlített na­pokon a’ hallgató-teremben egybegyülendnek ’s a’ szava­lásban gyakorlandják magokat. Vezérfonalul szolgáland nekik­­. tudós Mészáros Imre lyceumunkbeli természet­­tani professor urnak Wächter Bódog könyvárusnál nemrég megjelent szavalástana. Ifjaink, ámbár többnyire tót vidé­kiek, mindnyájan jártasak a’ magyar nyelvben, főkép azok, kik a’ nagyszombati gymnasiumból jöttek át hozzánk, mi a’ nagyszombati sz. Benedek rendű tanító urak’ érdeme.__ A’ nagyszombati egyházi hangász-egyesület november’ 22- két, mint Cziczelle védszent’ napját’ fényesen ünnepté meg, n. t. Czierner Miklós egyházi jogtanító ur’ szónoklata és főtisztelendő Bartakovics Béla apát esztergomi kanonok ’s nagyszombati kerületi egyházi helytartó urnák teljes szer­tartási­ szent miseáldozata mellett. Ki a­ nagyszombati egyházi hangászatot hat év előtt ismerte, ’s most Albrecht ludasokat azon lapokban, hol ezek napi­renden vannak. A’ Hír­nök szerkesztősége óvatos volt azok közlésében , ’s azért talán itt még szólhatni egyet kettőt felőle, a’nélkül hogy előfizetői zúgolódnának az illy féle viták’ haszontalansága ’s az olly czik­­kelyekre szánt hasábok eltékozlása miatt. Az opera-ellenség’ dandárának fővezére, mint tudja olvasó közönségünk, Bajza historicus ur, ki, hogy a’ bábom’ fo­lyamat ’s kimenetét annál hűségesebben krónikába foglalhassa minden rohanást személyesen vitéz­, szárnysegédei Egress?­ur ’s legújabban­­ ad­ottur. Minthogy egyébiránt Bajza ur kissé bele fáradt a’ kardforgatásba, vagy talán lélekismeretesb dolognak találta valaha,a história-olvasáshoz fogni, hogy a’ historicus nevet ne kelljen csúfolódás gyanánt hallgatnia ’s tűrnie a’ két szárnysegéd vitézkedik, mondhatni az elkeseredettség’ kétség­­beeső vadságával, de egyszersmind a’ legnevetségesb fölfuval­­kodottsággal. ’S ha kérdezzük e vadonatokat, mit akarnak tehát valósággal a’színészet’ körében? Egyik se fog határozottan felelhetni, mi oket mindenesetre gyanúsakká teszi: e gyanút én alább világosan kifejezendem. Ok, aia ünnepélyesen nyilatkozott drámabarátok, ’s mint a dráma’ ügyében harczosok csak kettőt akarhatnak. Vagy azt hogy a’ színházban az opera alárendelt szerepet viseljen , vagy hogy onnan végkép kiküszöböltessék. Minthogy azonban ez utóbbit maga a’ mester sem tanította, vagy tanítását későb­ben visszavonta, igazán csak az elsőt akarhatják Egressy és Vachott urak is.­­ . A’ színház, úgy mondják ők, az erkölcs, nemzetiség és nemzeti nyelv’ iskolája, hová tanulni járunk vagy kellene jár­ulnak dicsérettel említendő igazgatósága alatt az egyesület’ műkedvelőitől ’s rendes hangászaitól az Ur’ dicséretét zen­­gedeztetni hallja, áldani fogja az egyetértést ’s szeretetet, melly a’ nagyszombati hangászatot rövid idő alatt a töké­­letesbülés’ nagy fokára emelte. Csak a’meghasonlásnak min­dent megemésztő férgétől mentse az Ég e’ szépre törekedő testületet. —Sz. , , a Pest, nov. 28. Maria-Dorothea Nádornenk­o cs. kir. Fegsége magas pártfogása alatt napról napra üdvösebb ha­tást kitüntető gyermek-kórházunk’ javára díszes pompával ment véghez f. hó 25ikén a’ városi tánczteremben azon nyeremények’ sorshúzásával összekapcsolt tánczvigalom, mellyből, a’ czélszerű intézkedések’ következtében, előre is szép segélypénzt lehete reménytem­. A’ várakozást azon­ban jóval meghaladó a’ valódi siker, mert a’ mulatozók’ száma mintegy másfél ezerre mehetett, a’ nyeremény­­tár­gyak pedig 2 száz darabnál többre szaporodtak. Nádor­­nénk ő cs. kir. Fegsége, kinek már annyi jótékony intézet virágzását köszönik Budapest’ lakosi, valamint minden ha­sonló esetben, úgy itt is magas személye’ hozzájárultával ’s kegyes buzdítása által a’ magasb családokat versenyző adakozásra lelkesítő, ’s a’ fens, nádori ház magzati is siet­tek becses ajándékikkal a’ szenvedő kis gyermekek’ sajnos sorsát enyhíteni. Méltán megemlítendő még e’ hasznos inté­zetre ügyelő választmány’ eln­öke Havas József,Pest volt fő­bírójának példás buzgalma, ki Flumm nyugalm. őrnagyot, és Frankenburg Adolfot, mint e’ jótékony mulatság’ intézőjit, semmi személyes fáradságot nem kimélve, minden szükséges intézkedésben tanácsolni ’s vezérleni szíveskedett. A’ nyeremények’ sorshúzása éjféli szünóra alatt ment véghez. Diszesité még e’ vigalmat a’pesti színházak’ személyzetének álarczos díszmenete is, szóval, minden olly jól sikerült, hogy a’ nagyszámú közönség bi­zonyosan elégü­lten távozhatott a’ táncztermekből. Kisfaludy-társaság. I. A’ Kisfaludy Társaság ál­tal 1840-re kitűzött következő aestheticai kérdésre: „Mi különbség van a’ dráma és regény közt tárgy, mese, szerke­zet, személyek, characterkifejtés, és helyzetekre nézve? ’s az utóbbiak változatossága, meglepő fordulatai, mennyi­re ’s hol használhatók inkább? melly és mennyi helyet fog­lalhat, ’s miféle módosításokat szenved az elbeszélői elem a’ drámában’s viszont a’drámai az elbeszélőben?“ nov. 20- áig, mint a’ beküldés’ határnapjáig, 3 pályamunka érkezett következő jelszavakkal: 1) Pictoribus atque Poetis quidli­­bet audendi semper fuit aequa potestas. 2) Libi quivis spe­­ret idem, sudet múltam, frustraque laboret. 3) Versenpá­­lyától az uj magyar se rettegjen vissza ’stb. II. A’ Kisfalu­­dy-Társaság által 1840re kitűzött következő költői feladás­ra: „Kívántatik egy, a’ történetekből merített, vagy azok­kal összeszőtt tárgynak helyképen, szabadon alkotott vers­alakban kidolgoztatása. A’ lyrai és didacticai elemnek is hely engedtetik, nov. 20ig, mint határnapig, 27 pályavers érkezett be következő jeligékkel: 1) Békehon. Árpádnak honját Salamonnál sok baj emészté (Vörösmarty). 2) A’ ki­rály és a’ pár. Bár kicsi, charactert, embert ismertető e’ történet. 3) Pálffy Miklós Győrnél. Anna virumque cano. 4) Csák és a’ királyleány. Szerte nézett ’s nem lelé honját a’ hazában (Kölcsey). 5) Pontusparti sir. Si tentemus te adloqui, an aegre laturus es? ut cohibere sermones quis valent! (H­b). 6) Dugovich Titus. A’ hazáért halni szép halál nekem (Garay). 6) Imre és András. Zengj tet­teket, a’ haza szebb idejét a’ régi csatákat (Vörösmarty). 8) Nagy Lajos. Oh szentek! oh dicsők a’ nemes utókor aj­kain dal kél fölöttetek (Bajza). 9) Nagy Lajos. Ó, ’s ki le­hetne egyéb a’ hármas bérezek uránál (Vörösmarty). 10) Csala tornya. Vizsgáld és látandod, hogy csak születés és halál teszen gazdagot úgy mint szegényt történeti személy­­lyé. (Gibbon után) 11) A’ madefalvi sirdomb. Sicolicidium. 12) A’ bajnok és neje Galambocz váránál. Az egybeolvadt nemzet izmosodva nő. (Kisfaludy K.) 13) Emre király. Felduzzad dobogó keblem , visszanézek az ős korba. (Os­­sián). 14) Marius Carthago romjain. Miért térjen vissza szemem a’ bus korba, melly eltűnne, mielőtt hal ömledeznék hirtelen kelő viharkint? (Ossián) 15) A’ honáldozat. Vér­zettek és elhaltak ők de győzedelmesen , tettök sugára át­ragyog időn, enyészeten. (Bajza). 16) Gyulay. Omne tú­lit... 17) Elemér és Jolánta. Örömnek könnyei folytak el sze­memet, midőn virágozni látom nemzetemet. (Barcsai). 18) Mohácsi temetés. *hvou ©«4'co (Antigone). 19) Marti­­nuzi. A’ férfiú, mikor fogadást fogadand az urnák, avvagy esküvéssel kötelezi­k magát, meg ne szegje az ő beszédét (Móz. IV. k. XXX. r.) 20) Imre király. Király a’ legfőbb tiszt, kit Hunia hiv kara tisztelve emel fel. (Gr. Teles­g Fe­­rencz). 21) Mátyás’ választása. Vox populi vox Dei. 22) Negyedik Béla. Élete ártatlan, keserűség tárgya halála (Pé­czely Ford.) 23) Salamon. Mindene tépve vagyon, tete­mén nincs semmi királyi (Vörösmarty). 24) Mohács. Hős­­vértől pirosult gyásztér! sóhajtva köszöntlek (Kisfaludy Károly). 25) Negyedik Béla. Jer Béla! mondd meg, hány ezer’ hősöket öltek Ázsia szörnyei? R. Gy.26) Fibán. Most csak tükör ’s talány által látunk, de majd színről színre ? Sz. Pál Korinth 1. L. 13 r. 12 v. 27) Gizella első király­nénkról. Mi volt jutalmad, jó hölgy, mindezért? (Vörös­marty). A’ jeligés levélkék, a’ jelenvolt tagok’ pecséteivel lepecsételtetve, a’ jegyzőnél őriztetnek, a’ pályázó munkák pedig bírálat végett, az e’ végre választott tagoknak adat­tak ki. Az eredmény 1841 iki febr. 6kán a’ Kisfaludy-társa­­ság közülésében fog közhírré tétetni. Pesten a’ Kisfaludy­­társaság üléséből nov. 22. 1840. Tóth Lőrincz jegyző s. k. Kisfaludy-társaság. A’ Kisfaludy-társaság által 1840re kitűzött költői feladásra, november’ 20-án ’s így határidőn túl még 2 pályamunka érkezett, úgymint: Nán­­dor-fehérvár ostroma e’jelmondattal: Magnum iter ascendo, seddat mihi gloria vires; nil valet ex fa­­cili lecta corona iugo; és Rózsa e’ jeligével, ket­ten m­enének kérni a’ leányt (Kisfaludy K.), mellyek mint határidőn túl érkezettek, pályázásra nem bocsáttat­hatván, szerzőik által alulirt jegyzőnél visszavétethetnek. Tóth Lőrincz m. k. Pesti leopoldvásár felőli tudósítás. Az általán­osan kedvezőtlen kereskedői összeköttetések a’ jelen pesti leo­­poldi sokadalom’termesztményi és kézműgyári czikkelyei­­re is ártalmas befolyást gyakoroltak, egyébiránt jelentő eladások történtek: méz, gubacs, dohány és gyapjúban. A’ részletenkinti eladás középszerű volt, mire nézve egy rész­ből a’ jó időjárat segédelmül szolgált. A’ magyarhoni ter­­mesztmények’ árjegyzéke pesti leopoldi vásárkor p. p. — 1840. Fehértimsó mázsája 6 f. 30 kr. ánizs mázsája 14 fr. 30 kr. — 16 fr.; gabonapálinka, közöns. egy akó 6 fr. 24 kr. — 6 fr. 36 kr., bánáti szilvapálinka 7—8 fr., syrmiai 8—12 fr.; kőrösbogár, természetes, 1 fr. — 1 fr. 30 kr. Ágyitoll fosztatlanul mázs. 15—20 fr. fosztva 30—140 fr., pehely m. 110—160 fr. k­ótoll 1000 darab 1 fr. 12 kr. — 1 fr. 24 kr.; borjúbőr egy pár 2 fr. — 3 fr. 36 kr., juhbőr 1 f. 20 kr. — 1 fr. 30 kr., borrbőr 3 fr. 36 kr. — 3 fr. 43 kr., rókab. 4—4 fr. 15 kr., nyestb. nemes 6 f. 24 kr. — 6 f. 30 kr., másodrangu 4 fr. 30 kr. — 4 fr. 36 kr., vadmacs­­kab. 1 fr. 24 kr., nyulbor 100 darab 36 fr. 24 kr., kömény’ mázsája 14 fr. 30 kr. — 17 fr. tapló, foltokban 20—36 fr. mázsája, sárgaszemörcze mázs. 3 f. 30 kr., bánáti búza’ pozsonyi mérője 2 fr. 4 kr. — 2 fr. 12 kr., magyar b. p. m. 1 f. 56 kr. — 2 fr. 20 kr., kétszeres 1 fr. 40 kr. — 1 fr. 41 kr., rozs p. m. 1 fr. 36 kr. — 1 fr. 40 kr., árpa 1 f. 20 kr. — 1 f. 24 kr., zab 1 f. 4 kr. — 1 fr. 6 kr., köles 1 fr. 4 kr. — 1 f. 12 kr., főzött lószőr mázs. 42—54 f., csup­­pokban 42—54 fr., nyers hosza, 60—80 fr., rövid 37—38 fr., rongyok mázs. finom 6—6 fr. 30 kr., középszerű 3 fr., 30 kr. — 4 f. 30 kr., közönséges 2—2 f. 30 kr., len­tilok­­­ban 7 fr. 30 kr. — 10 fr., ökörből egy pár 20—28 fr., te­­hénb. 14—19 fr., lob. 6 fr. 30 kr. — 7 fr., méz, bánáti, fehér, mázs. 16—16 fr. 30 kr., sárga 15—15 fr. 30 kr., barna 14—14 fr. 30 kr., durva 13 fr. 45 kr. — 15 fr., rozsnyai 17—20 fr., szarvak: szarvastülök 100 font 36— 44 fr., ökörsz. 100 darab 25 fr., tehénsz. 9—12 fr., szaru­hegyek 6—7 fr., gubacs: régi, első rangú 120 font 10 fr. 52 kr. — 11 fr., másodr. 9—10 fr., harmadr. 8 fr., uj első rangú 10 forint 30 kr., másodrangu 8 fr. 30 kr., bengebo­­gyó mázsája 15 fr., asztalos enyv, finom mázsája 26—27 fr., repereolaj, vadmagokból mázsája 13 fr. 45 kr. — 14 fr. 30 kr., vetett m. 15 for. 7 kr. — 15 fr. 45 kr., finomí­tott 17—17 fr. 30 kr., lenolaji15—17 fr., paprika 9—12 fr., ha­m­zsir magyar, fehér mázs. 9 fr. 30 kr. — 9 fr. 45 kr., kékes 8 fr. 30 kr. — 8 fr. 36 kr., kék közönséges 8—8 f. 12 kr., reperemag, vad, pozsonyi mező, 1 fr. 12 kr. — 1 fr. 15 kr., vetett, nyári 2 fr. 12 kr. — 2 fr. 15 kr., téli 3 —3 fr. 12 kr., gyapjú, egynyiretű, tulfinom mázs. 115 fr. mink, nem pedig mulatni. Igazuk van a’ két elsőre nézve. A színház az erkölcs’ és nemzetiség’ iskolája. Legalább ennek kellene lenni, a’ színházi előadásoknak t. i. minden szépre, jóra kellene bennünket buzdítani. Ez áll. Azonban nyelvet alkalma­sint hamarább és könnyebben tanul az ember otthon, könyvből, ’s ha azok, kik mindegyre csak színház által akarták tanítani magyar nyelvre a’ pesti közönséget, a’ rövidebb egyszersmind biztosabb utat választották , ’s a’ tömérdek pletyka és czivako­­dás helyett egy czélszerű magyar-német nyelvtudományt írtak volna, kétségkívül tizszerte több sikerét látnák kívánságuknak, melly egyébiránt nem csak az övék, hanem minden velök nem czimboráskodó hazafié is. Tudnék példát mondani rá, mikép a’ Bajzapárt által híresztelt ama’ nézetnél fogva, miszerint a’ szín­ház nyelviskola, el hagyták magokat eleinte ámlttatni többen ’s huzamosan bejártak színházunkba olly hiedelemben, hogy meg­­tanulandanak magyarul. Ez természetesen nem történt, nem is történhetett, ’s igy csalatkozva látván magukat, némi ellenér­­zettel a’ nyelv iránt vőnek búcsút színházunk’ látogatásától, ’s alig ha veendenek már most kezökbe nyelvtudományt, mellyet különben kedvvel és jó sükerrel tanultak volna, így jár az em­ber a’ hamiskodással; mindig többet árt az ügynek mint vele talán használni remény lett. Legyünk tehát mindenben őszinték’s igazságosak. Ne tagadjuk cselekedetinket, ha hibásak volnának is, hanem iparkodjunk úgy cselekedni, hogy eszünkbe se kell­jen jutni a’ tagadás’ szükséges voltának. Ugyan miért nem kö­vetik a’ mondott vitézek, ezen úgy hiszem minden becsületes ember által tisztelt és követett elvet, ’s miért akarják eltagadni, mit tetteik bizonyítunk, hogy ők is mulatni mennek a’ színházba, ’s hogy a’ színház’ fenállásának legközelebbi czélja kétségen kívül a’ mulatság. Jaj azon nemzetnek, mellynél a’ nyelv és er­­kölcsiség olly gyenge alapon nyugszik, hogy azt színházi elő­adások által kell támogatni, ’s ezek nélkül biztos fönállását nem reménylhetni. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az is nem szükség, ’s hogy talán a’ színi előadások bármilly erkölcsrontók, izlésfordítók ’stb. lehetnek, hanem csak azt, hogy a’ színházat valami lényeges dolognak tekinteni nem szükség. Igenis, mu­latság az, mit a’ színházban keresünk ’s találni óhajtunk. Csak­hogy érteni kell mi a’ mulatság! Hisz okos ember oktalanságok­ban , mivelt lélek durvaságokban, erkölcsös szív fajtalansá­gokban mulatságát nem lelheti. A’ mulatság tehát (értem min­denkor a’ most jellemzett nemes mulatságot) egyszersmind tanulással, tudomány-, erkölcs- és izlésbeni gyarapulással jár. A’ néző közönség tehát a’ színházban mulat és okul. Csak ott lehet tehát most már a’ különbség, mi által eszközöltetik in­kább a’ mulatság, operák e vagy drámák által? ’S ez ismét azon kérdés, melly iránt az elmék egyetérteni ’s megnyugodni nem tudnak. Sokkal nehezebb is itt elhatárzót mondani, kivált úgy, hogy benne mindenki megnyughassék, sőt megnyugodni kénytelenittessék; mert ha p. o. valakinek rész belalkatu fü­le van, úgy hogy a’ legtisztább legpontosabb öszhangzást is dis­­harraoniának hallja, vagy a’ gőg és fölfuvalkodottság annyira raegaczélozá szivét, hogy őt semmi sem indíthatja meg, annak hiában fogja valaki magasztalni az ének’és hányászat’ kellemeit és hatékonyságát, ő mindörökké esküdt ellensége marad, mert őt kellemetlenül érinti, nyomoru egyénisége pedig sokkal inkább el­foglalja eszét, ha­gysem az általán­os eszme’ tisztaságához föl.

Next