Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-12-07 / 98. szám

Ö­bb­ szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel­­mezb politicai­bb rokon tudományi értekezések­kel, a’ kun futár literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok’és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti ’s kiadja Balánfát Orosz József. Skecemb. 7. 1840. Megjelennek e­ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. s.­., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem-hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezések: pozsonyi különféle; Békés megyei tisztújítás; Zemplén és Hont megyék’ közgyű­lése; pesti és zsarnóczi tudósítások; tolnai, trencsini és erdődi levelezések. Ausztria. Nagybritannia. Francziaor­­szág. Követkamrai zajos ülések a’ felirati javallat felett; nyi­latkozások Soult marsai, Th­iers ’s Guizot urak részéről; La­­mennais’elitéltetése. Spanyolország. Krisztina királyné­ bu­­csunyilatkozványa ; benyomása a’fővárosban. Németország, Stotleck-J­. Olaszoszág. Besh­­emir Rómában. Belgium. Schive í­z. K­is Futár. Gáncs ellen gáncs ; függelék. Hir­detések. 1.Magyarors­ig. Ö cs. ’s apost. kir. Felsége a’ rézbányái ideiglenes bányabevezető hivatalra Neumann János, érnyitási gyakor­nokot alkalmazni, Alexievich János mehádiai kir. sóbesze­dőt és Kupucsinszky János szigeti kir. sószállítási ellenőrt pedig nyugalmazni méltóztatott. Pozsony, dec. 5. Az idő olly hirtelen fordulatot von, hogy nem csak a’ tavaszias napok váltak hidegekké, de egész környékünket egy lábnyi magasságú hó fedi; kocsik helyett már többnyire szának suhannak sima utczáinkon. — Hajóhidunk a’ kemény faery, sőtt az itt ott mutatkozó, bár csak havas zaj miatt Dunánkon, tegnapelőtt kisze­detett. A’ gőzösök még folyvást számos utazókat szállt­nak Mécs, Pozsony és Pest közt. — Most élénkebben, mint valaha, beszélnek városunkban a’ létesítendő, már sokszor említett, szárnyvasút felől ’s a’ résztvevők feszített re­ménnyel néznek a’ jövő tavasz elébe. — A’ Jetschan Sem­­si uradalmat a­ múlt hó 26 kán lett húzás alkalmával Mécs­ben, 31,117. szám sorsjegy nyerte meg, a’ jegy Pesten adatott el. 141,678. szám nyert 3000 részvényt ’s kész­pénzben 22,500 forintot, Mécsben adatott el, ’stb. Az in­gyen jegyek’ különös húzása alkalmával az első nyertes szám 52,736, melly 6000 részvényt és 25,000 forintot nyert, szinte Pesten adatott el.­­ Gyula, november’ 26. Tekintetes nemes Békés megye november’ 23 dik ’s folytatva 24-dik és 25 dik napjain tartá tiszujítószékét, m­ellynek eredményei követ­kezők: Első alispánynak szótöbbséggel (464) Novak An­tal ’s másod alispánynak sz­inte szótöbbséggel (703) Wenk­­heim József gróf választatott a’ kijelöltek közül, golyózás’ utján ; a’ szavazók’ összes száma 858. Továbbá — részint szavazás’, részint felkiáltás’részint pedig elnöki kinevezés’ utján­­— választattak : főadószedőnek Virágos Sándor, fő­ügyésznek Lengyel Márton, fizetéses táblabiráknak Lesioczky Lajos és Omuzsy Zsigmond, a’ békési járás’ főszolgabirájá­­nak Kis János, a’ csabai járási főszolgabírónak Kállay Ignácz, főjegyzőnek Vidovics Ferencz, számvevőnek Bogyó János, alügyésznek Farkas Gábor, szarvasi járási alszol­­gabirónak Tomcsányi József, középponti alszolgabirónak Stummer Imre, orosházi alszolgabirónak Tessedik Károly, úti és vízi biztosnak Simai Kajetán , aladószedőnek Omazta Lajos, középponti esküttnek Lakatos Károly, békési főszol­gabírói esküttnek Kis Péter, csabai főszolgabírói eskütt­nek Kalmár Mihály, orosházi alszolgabirói esküttnek dugo­­vics József, szarvasi alszolgabirói esküdnek Ambrus La­jos, csabai járási csendbiztosnak Kunos István, békési já­rásbeli csend­biztosnak Kálid Józs., békési élettári biztos­nak Birizdó And., csabai élettári biztosnak Lucsa Mózses, selyemfelügyelőnek Hahoti László, körös ladányi seborvos­nak Mayer/Joff­er Mih., tiszteletbeli seborvosnak Munkácsy Antal (a’ többi orvosok, valamint a’ mérnök, hivatalaikban megerősíttetvén), első aljegyzőnek Karassiay Istv., másod­­aljegyzőnek és levéltárnoknak Korisanczky Istv., tisztelet­beli aljegyzőknek Rudnyánszky Sándor báró, Csepcsányi Albert, Tormási János és Ormos János; megyei kiadónak (tiszteletbeli aljegyző-ranggal) Sipos Sándor, tiszteletbeli alügyészeknek Szakáll Lajos és Lengyel Gejza, várnagy-­ nak Budjacs András; napdíjas Írnokoknak Sipos Sándor, Nagy József, Káillay László és Bogár György; fizetéses Ír­nokoknak Betrovszky József és T­somka Alajos; a’ többi tiszt­viselők m­egerősíttettek hivatalaikban. — Az egész tiszt­ujítás a’ legszebb renddel ment végbe, mi a’ t. ns. megye’ nov. 17-ei közgyűlésében előre hozott ’s kihirdetett rend­szabályoknak is köszönhető némileg, noha az e’ megyei tisztujitó­ székek különben is mindig illő rendben szoktak történni. (A’ mondott rendszabályokat legközelebbi szá­munkban közlendjü­k.) ^ S. - A.-U­j­h­e­­­y, nov. 29. Folyó hónap’ 26, 27 és 28dik napjain a’ szokás szerint beállni kellő sz.-mártoni törvényszékek előtti napokon, ns. Zemplén vármegye’ ré­széről közgyűlések tartatván, nevezetesebb eredményei e’ következőkben pontosulnak : 1) A’amélt. magyar kir. Meg­tartó Tanács f. e. oct. 27-ik napjáról a’ 36098. sz. a. a’ kö­­zelébb múlt országgyűlés’2 dik t. czikkelyében ajánlott ka­­tonaujonczoknak kiállítására nézve alkotott’s azon törvény­ben érdeklett utasítást az ország’ törvényhatóságaival ki­számolt illetőségeknek lajstromával együtt addig is,míg az ujonczok’ elfogadhatásának ideje ’s helyei iránt a’ ka­tonai kormány’ részéről teendő intézkedések mellett leg­közelebb további utasítás következene, az e’ tárgybani elő­készületek’ alkalmazhatása végett ezennel megküldi. Már e’ tárgyban az eddigi közhatározat’ következésében a’ szükséges előkészületeknek elintézésére a’ megye’ alkor­mányzói ’s a’ szolgabirák kiküldetvén, az előkészületek nagyobb részben már meg is történtek, minthogy azonban a’ köztapasztalás azt mutatja, hogy az összeírások nem egyformán történtek ’s némelly helységek már eddig is kö­zös költségen ujonezokat fogadván, dorbézolásokat követnek el, ahhoz képest, hogy minden visszaélések megszüntes­senek ’s az egyformaság az egész megyében voltak és gya­­koroltassék, mindezekre nézve az első alispány’ elnöklete alatt a’ m. alispány ’s mindazon táblabirák , kik az ujabbi törvény’ alkalmaztatási terv’ kidolgozására kiküldettek, ’s a­ 17 sz. bírák ezennel kiküldetnek azon utasítással, hogy ha­ladék nélkül kidolgozván mindazt, mi ezen tárgyra tarto­zandó, a’ közelebbi közgyűlés’ eleibe terjesszék. Egyébi­ránt a’ megye’ mind a’ 17 szbi­óinak kötelességéül létetik addig’ is, mig a’ további rendelkezés következnék , hogy a’ helységeket a’ további ujonczok’ fogadásától és dorbézoló­­dásoktól tiltsa el. Végre a’ mennyiben ezen tisztelt hely­tartói rendelet mellett nem lennének csak a’ 6 járás’ részé­re utasítási példányok küldetve, a’jegyzői hivatal által a’ 11 alszbiráknak is leíratni ’s az egyformaság’ szoros meg­tartása’ tekintetéből nekik szinte kiadatni rendeltetik. ( 2) Felolvastatván szeretve tisztelt főkormányzónk ő­rságá­nak két rendbeli hivatalos levelei, mellyek közt az első o­kképen szól: „T. KK. és RR.­ Ki hazafi nagy kötelességeiről emlékezve, jutalmát a’közönség’java’előmozdításában, ha zajának szeretetében keresi, azt ön tettei’ érzetében fel is találja. Kedves azonban, ha illy tetteket polgártársai’ bizo­dalma kíséri; boldogító, ha ez nyilváníttatik. Ezen töreke­­dének a’ tek. Kir. és RM. midőn is Zala vmegye’ érdemes követének Beák Ferencznek megyebeli táblabirái’ sorában való számithatása iránt óhajtásukat i. e. aug. 26k án hoz­zám intézett nagybecsű levelekben kifejték, örömmel tel­jesítem a’ tek. Kir.’ és RR.’ kérelmét, mert kedves a’ tisz­teletet’s hazafiui érdem’elismerését részemről is előmozdít­tatni,’s ennélfogva őt tek. Zemplén vmegye’táblabirájának kinevezem. Ki egyébiránt nagybecsű jóvoltokban , szives hajlandóságukban ajánlottan megkülönböztetett tisztelettel vagyok Gödrén, nov. 8. 1840. T. Kir. és RR. alázatos szol­­gájok Siskovics József, főispányi helytartó.“­­ Örömtelve ’s szives érzéssel vévén a’ megye’ Rendei a’ főkormányzó­k nagyságának ebbeli kedves válaszát, mellynek másolat­ban való közlése mellett is Zala vm­egye által Deák Fe­rencz értesíttetni rendeltetett. Második hivatalos levele a’ főjegyzői kinevezést tárgyazza ekképen: „Tek. KK. és RR.! Minekutána érdemteljes eddigi megyei főjegyzőnek Szemerei Szemere Péter úrnak a’ t. Kir. és MM. által sajnált de általam is fájdalommal értett elhunytéval megs­resült a’ főjegyzői hivatal, számos évek’során közmegelégedéssel sőt dicsérettel viselt megyei hivatalokban szerzett érde­mei’ tekintetéből főjegyzővé Rhedei Rhedey László táblabi­­ró urat kinevezem, kinek szolgálatit a’ t. KK. és RR. ked­­vezőleg fogadók, kinek igyekezetét többszöri választásaik­kal megtisztelék, őt kegyességükbe ajánlván. Ki egyébiránt nagybecsű jóvoltokban, szives hajlandóságukban ajánlottan, megkülönböztető tisztelettel vagyok Gödrén nov. 8. 1840. eszt. A’ t. Kir. és RR. alázatos szolgájok Siskovics József főispányi helytartó ’stb.“ Melly főispányi helytartói ki­nevezés egybehangzó „éljen“ között fogadtatván, az érde­mes táblabiró főjegyzőnek lett kineveztetéséről a’ szüksé­ges hit letétel’ tekintetéből az első alispányi hivatal’ útján értesíttetni rendeltetett. 3) Vitézlő Zsolnay Dávid Endre, mint a’ terebesi uradalom’ kormányzója, eredetiben mutat­ta be, m. h. 19 ik napjáról T.­Terebesen költ azon kötelez­vényt ’s némileg vállalkozó társulati nyilatkozványt, mely­­lyet az Ondava és Toplya kártékony folyóvizek’ menté­ben birtokos földesurak közül számosan írtak alá, kérvén azt helybenhagyatni ’s a’ többi még hátralévő birtokosok­kal is illetőleg aláíratni ’s a’ javaslati egész munkálatot az adózó nép’ haszna’ tekintetéből is sikeresen előmozdíttatni. Es lévén már ezen kártékony vizek’ szükséges szabályozá­sa határozva, egyedül tehát annak módjáról lehetvén a’ to­vábbi intézkedés, miután ezen teher az adózónép’erejét különben is meghaladná, a’ földesurak azon igazságos nyilat­kozások és kötelezésök, miszerint az ebből háramló haszon­hoz mérve a’ teherben is részesek lenni kivánnak, a’ lek­­­ezélszerübbnek találtatik ugyan; dehogy a’ folyó 1840. évi Xdik törvényczikkely’ értelméhez képest annak rendje sze­rint vétethessék köztanácskozás alá, Fundanics György rendes mérnöknek tétetik kötelességéül, hogy mindazokat a’ helységeket, mellyek a’ kérdésben lévő szabályosat’ kö­rébe esnek, ’s ebből eredő haszonban részesülnek, a’ hely’ mennyisége’ kitételével, ugyszinte az illető földesurak’ és egyes birtokosok’neveit is jegyezze fel ’s a’ kivánt czélt a az illető szbbrák által szükséges felszólíttatásuk’ tekinteti­­­ből mutassa be. A’ mennyiben pedig a’ Bodrogközön és Hegyalján lakó földesurak és birtokosoknak is e’ részben szükséges felszólításuk megkivántatnék, ennek teljesítése a’ m. alispány’elnöksége alatt kirendelt küldöttség’jelenté­sének bevárása mellett olly utasítással biratik,hogy ezeket kihallgatván, a’ viz’ lecsapoltatása módja iránt egy tervet terjesszenek köz­elhatározás alá. Melly intézkedés a’ kárté­kony vizek’szabályozására kegyelmesen kirendelt kir. biz­tos ő nagyúriéit­ is kijelentetni határoztatok. Zemplény, Hont. Őszutó’ 16kán kezdett évnegyedi közgyűlésre egy a’ szokott törvényes idő eltelte előtt remélthető tiszt­választás ’s igy az előtanácskozások tartása miatt szokat­lan vágy és remény között jövének össze megyénk’ Rédei, ’s mondhatni , felizgatott kedéllyel is. De vágy és remény valamint a’ berzengő kedélyek csakhamar lecsilapultak, ki­­egyenlíttetvén azok egy nemes és dicső egyezés szövetke­zésében, mellynek gyümölcseit egykor, mikint bizton re­méljük, a’ haza is látni fogja. Szolgáljon e’ tárgy’ futólagos megérintése alapos czásul minden más szárnyaló hit’ ellené­re távol ismerősinknek , mert megyénket az egyetértés és barátság el nem hagyák, sőt általa még erősült. Jelen köz­gyűlésünk folyama alatt előfordult nevezetesb tárgyak ezek valának : 1) Felvétetett legelsőbb is Luka Sándor megyénk’ volt első alispányjának a’váltófeltörvényszék’ülnökévé lett kineveztetése miatt hivatalától ’s megyétőli, írásban kül­dött, bucsuvéte. E’ lemondás következtében Trszlyánszky Antal kir. tanácsnok’ indítványára megyénk nm. főispánya tisztválasztás végett megkéretni határoztatott. Továbbá elfogadtatott Zsembery Imre főbíró’azon indítványa : menjen Gáncs ellen gáncs. Nincs roszabb , mint egy oldalúnak, vagy a’ mi mindegy — valamelly dologhoz, mérték felett ragaszkodónak lenni. Di­­ecretio, a’ tárgynak minden oldalróli meghányása, józan és czélszerü különböztetés az, melly sokszor sőt legtöbbször kút­feje némelly áldásteli jobb eredményeknek. — Ki nem tudja, ki csak kevéssé is jártas a’ történetekben ’s ki nem tapasztalja ma is a’ felvilágosodás’idejében mennyi rosszat, mennyi ember­’s természetellenit szült és szül az indiseretio , az egyoldalú­ság ? Földesúr, jobbágyaihoz­ viszonyaiban, fejebbvaló alattva­lójának ellenében, ha indiseretus, egyoldalú eltéveszti hivatásá­nak magas czélját ’s nem az többé minek lennie kellene, az első nem földesúr többé kinek java, boldogsága, a’jobbágyival egy, hanem kényur, az másik nem fejebbvaló többé, kiben az alattvalónak atyát kellene tekinteni, hanem zsarnok. És így to­vább, áll ez mindenben ’s mindenütt, nagyban kicsinyben a’ tróntól kezdve, minden hatalmasokon törvényes testületeken, li­teratúrai világon, ’s minden intézeteken keresztül a’ legutolsó szegény paraszt de mégis cselédes gazdáig. Mindenek felett­­pedig a’ literatúrai világban, ’s nevezetesen ennek polemikai ágazatában, tűnik jobban ki a’ mondottak’ igazsága, innen van Kis Futár, gyakran, hogy értekezésre észrevétel, észrevételre ellenészre­vétel, vitáravita, ’s végre néha veszekedésre, ha szabad igy szólnom — veszekedés jön szőnyegre, és végtére is in fine finali csak ott vagyunk, a’­honnan kiindultunk; miért? mert nem voltunk discretusok, nem ismertük, vagy nem akartuk elismerni, hogy valóban vélemény ellenünknek is van és lehet némellyek­­ben igaza , és hogy mi is hibáztunk és hibázhattunk, nem­­ csak egyhez ragaszkodtunk, egyik oldalát feszegettük a’ dolognak, azt t. i. melly édes minmagunknak kedvező vala. ’S épen olly rut, olly visszataszító más részről, a’ mi egyéb­iránt az egyoldalúsággal némileg rokon — a’ végsőség a’ túly­ság; rendesen ki egy oldalú az túlzó is szokott lenni, ’s ennél nincs veszedelmesebb. Ne gondoljuk, hogy valamelly dolognak, melly egyébiránt magában igen jó, kizárólagos mértékfeletti megfeszítése minden másra tekintet nélkül hasznos, üdvös le­gyen. — Valamint nem okosság, egyedül szemlélődő, elméleti — vagy akár hogy nevezzük — életnek áldozni ’s a’ jó Is­tenre bízni holnapi kenyerünk’ eledelünk’ kiszolgáltatását, tett­legesen pedig semmit nem művelni, úgy ellenben oktalanság ’s kényelmü tudatlanság, az életet úgy tekinteni a’ mint van, min­dent úgy venni a’ mint jön, ésszel nem dolgozni semmit 's illy baronnemü mechanismusban tengetni éltünket. Mill­­ionák két extremum ez! Középet kell tartani, gondolkozni is, tenni is, mindeniket összehangzólag, ’s némi systemában. Ezekből kiindulva — igazságtalan volnék, ha őszintén meg nem vallanám — nekem igazán lapis offensionis volt, némelly a’ gáncsok’ írójától a’ f. é. Hírnök’ 89. számában, az az előtt köztudomás végett kihirdetett, programjából eléggé kiismerhető ’s nem sokára létre jövendő „Fasciculi Ecclesiastico-Literarii“ czimü latin, mint vélem egyedül egyházi lapok vagy inkább szerkesztőjük ellen, felhalmozott gáncsokat olvasni. — Azt mondja gáncsoló úr, hogy örült midőn a’ pozsonyi latin újság megszűnt, mert egy igen kártékony tüzkatlannak elpusztulását tekinté benne (?). Ugyan mért édes ura minő kártékony tüzkatlant ért itt, én meg nem foghatom; talán valamelly láza­dás, valamelly forradalom magvait látta benne lapangani és épen a’nyelv miatt? Az Istenért? hát olly veszedelmes, olly döglele­­tes dolog az a’ latin nyelv*) még eddig nem tudtam. — Aztán meg gáncsoló úr szánakozik — és pedig igazán jó szívből mint látszik — a’nagy érdemű szerkesztőn, „hogy nem csak hálátlan hanem sülyesztő munkát vállalt magára, mellynek sem a’ számított anyagi, sem a’reménylett szellemi haszna nem leend;“ és pedig *) Ezt a’ gáncsok’ írója ragjá­­usabbról sün m­ondá ’s ezt értekezé­séből nem is vehetni ki. A’

Next