Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-09-21 / 76. szám

S'O'1111 szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, duna­­vízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel- lmesb politicai ’s rokon tudományú értekezések­kel, a’ kis futár literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok’ és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen.HIRATOK. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Septem­b. 31.­­§140. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. fr., postán borítékkal 4 fr.­­44 kr. Előfizethetni hely­ben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landere­­l Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­­­nak. Mimi a nem-hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalo­m. Magy­arország és Erdély. Szerém­, Tolna, Hont, Bi­har megyei közgyűlések; az ág. hitvallásunk bánya-kerületi, ’s négysuperintendentiáju gyűlései Pesten; budai jótékony’ nő­­egyesület; szerednyei magyar; adakozások Mátyás király emlé­kére ; köröndi fürdők. Nagybritannia. Francziaország. A’ Moniteur a’ sept.­zkei zendülésről. Spanyolország. A’ főváros a’ legnagyobb forrongásban, ’s egészen a’ várostanács’ hatalma alatt. Portugália. Újabb zavargások. Poroszor­szág. Dzinin érsek’ körlevele. Oroszország. Egyiptom. Napier commodore’ proclamatioja. Elegy. Kis futár. Lafar­ge asszony ügye; függelék. Hirdetések.­ ­­ngyi­ vor.Ni­áig és Erdély. Pozsony, sept. 19. Mai napot,mint Felséges Király­nénk Mária Anna , cs. kir. Felségének születésnapját a’ szokott fénnyel ünneplé városunk, a’ helybeli katonaság tiszti kara 's a’ polgári hatóság jelenlétében mutattatván be a’ nagyszertartásu szent miseáldozat, mialatt kívül a’ főegyház közelében felállított katonaság és fegyveres pol­gárság ropogtatá tisztelgő lövéseit, mozsarak’ döbörgéseitől kisértetve. Adja isten, hogy minél tovább kellemesíthesse Ő Felsége, nemes szivének gyengéd szeretetével, hazánkra annyi áldást árasztó kegyes Királyunk’ becses életét! ^1 Vukovár, sept. 10. Augustus 4-dikére vala t. n. Szerém­ vármegyének közgyűlése egyenesen a’ legutóbbi országgyűlésen alkotott törvényczikkelyek’ kihirdetésére kitűzve, ’s ugyanez nap szeretve tisztelt mizgos helyettes főispány Sárosfalvi és Nádasdi Bittó Albert cs. kir. taná­csos ur, 9 órakor aradi útjáról szerencsésen megérkezvén, szokott tisztelettel fogadtatott a’ t. kir. és RR. ’s a’ töb­bi egybesereglett nemességtől, mire azonnnal elnöki szé­két elfoglalván, fontos szavakkal a’ jóhatásu uj törvé­nyek’ magas czélját, melly a’ nemzeti erőnek mindennemű kifejlődését emelkedő jósággal elősegíti, előadván, az ülést megnyitotta, mire­nságos cs. kir. udvari kincstári taná­csos Poszavecz Zsigmond, ’s első alispány Zsitvay József urak megbízott képviselőji tisztükről számot adván, vala­mint minden tettökben, úgy itt is a’ törvények iránti igazán szivükön fekvő szigorú ragaszkodásukat bebizonyítván, a’ hon’ boldogságán eszközlött munkáikról jelentést tettek; er­re másod alispány Bossányi Bossány József ur velős beszéddel a’ megye’ nevében a’ két érdemes követ uraknak hazafias buzgósággal az országgyűlésen a’hazának tett szolgálatai­kért köszönetet mondott, mire a’ megnyitott közgyűlés’ fő­­czélja a’jegyzői hivatal által eszközöltetett; ’s igy befe­jeztetvén a’ törvények’ kihirdetése , melly után a’ megye’ főjegyzője Krujcsovics Ferencz úr indítványt teve , hogy ezen alkotmányos világ előtt magasztalást nyert törvények létesítése körül legkegyelmesebb megegyezéséért, melly boldog jövendőket igér, Ő Felségének, urunknak, jobbágyi hódolattal teljes felírásban buzgó köszönet mondassák, kü­lönösen azon királyi ’s atyai kegyelméért, mellynek ösz­tönéből dicső ’s bölcs kormánya alatt minden egyes polgár boldogsága ébredez. Hasonló közhála szivbeli érzetével je­lentetni rendeltetett Ő Fenségéhez az ország mélyen tisz­telt Nádorához ; továbbá azt is, hogy főhivatali befolyása által szerzett érdemei nem csak hazánkszerte de mindenek előtt ismeretes erényeinél fogva, alázatosan tisztelt Székhe­lyi Mailáth György hazánk Lírájának, valamint hasonló ma­gas és tündöklő érdemei gr. Majláth Antal udv. főcancel­­lárnak honi köz­méltánylásból hazafi hálairatot, egyetem­ben Szigeti Szerencsy István kir. személynök ő exójához is, javallott az említett főjegyző ur. ’S igy minekutána a’ Maj­­láth név több érdekes okoknál fogva igen magos becsű te­kintetben ’s hiv emlékben lenne, a’ hódoló-, hála- ’s köszö­nőlevelek azonnal pontosul teljesítettek. Végtére szolgabiró Jancsó István ur hazafias buzgóságból Beák Ferencz ’s a’­­ magyar kir. Helytartó-Tanács tanácsnokát Andrásy József urakat, múlt országgyűlési fényes ’s nagy érdemű követeket, a’ közjó’ legbuzgóbb felemelőit, valamint az előhaladás legjelesbb eszközlőit, ezen megye’ táblabiráivá nevezteté­­sök végett köz meggyőződésnél fogva indítványba hozta, mire a’ megye’ Rendes egész nyíltszivűséggel nem csak megegyezést, de a’köz hazának tett szolgálatjokért hálaira­­tott egy lélekkel ’s szívvel szavaztak. — Az utolsó tiszt­újító szék óta több hivatal, sok érdemes fér­fiak’ halála ál­tal megürülvén, azok a’m. hely­ettes főispány által betöltet­tek; t. i. elhuny Gurapy József másod alispány ur helyébe közmegegyezéssel Bossányi Bossány József ur alispány­­nyá levő, helyébe főjegyzővé Krujcsovics Ferencz , tiszte­letbelivé Dubravai Dubravay János, ki előbb mint herczeg Odesculchi újlaki uradalmának főügyvéde és megyei táblabi­­ró fényes érdemeket szerzett, továbbá Rogulics Demeter fizetéses táblabiróvá, Samp­nr Athanás csendbiztosnak ne­veztettek ki, az utóbbi tiszteletbeli eeküdti czimmel. A’ se­lyemtenyésztést nem kis csapás érte véletlen és közönsége­sen fájlalt nagy reménységű Szaicsevics Tódor selyem­tenyésztési biztosnak halálával, mivel a’ boldogult dicsé­retes fáradsága által a’ selyemtenyésztés, melly 1743. óta a’ hazában sehol sem virágozván jobban mint itt, az utolsó esztendőkben olly hathatós rugót nyert, hogy semmit ma­ga után kívánnivalót nem hagy. — A’ megye’ tisztviselői egyedül fizetésükből nyugpénzt határoztak kimaradások ’s aggságuk idejére alapítani; elveik a’ nm. kir. Ilelytartó­ Tanácsnak jóváhagyás végett általküldettek. Szekszár­d, sept. 12. (Folytatása a’ tolnai gyűlés­nek.) Az uj törvények Vik czikkelyének felolvasásakor ag­godalommal értették a’ t. Kir. és Rendek, hogy az említett törvénynek edik­ásában Megyesi báró Mednyánszky Alajos ő excellentiája mint közzépponti könyvvizsgáló col­­legiummnál egyesült tudományos biztosság elnöke“ czi­­meztetik, mert még törvényszerűkép felállított könyvvizs­gáló intézetet nem ismernek, ehhez képest, nehogy eb­ből valaha következtetés vonassék, ’s a’ könyvvizsgálás kérdése végkép eldöntve lenni látszassék, az iránt óvás tétetvén, egyébiránt pedig a’ törvényekbe irt szemé­lyes czímek magok után következést úgy sem vonhatván, a’ Kir. ’s Rendeknek eziránti aggodalma ő felségéhez aláza­tosan felterjesztetett. — Sept. 5én folytatólag tartott gyű­lés alkalmával a’ megyebeli mészárosok folyamodására, te­kintvén különösen azt, hogy szomszéd nemes Bács, de más vármegyékben is, a’ honnan szarvasmarháikat szokták haj­tani, a’ marhahús drágább volna, itt is 10 krel­lire emel­tetett.— Ekkor amirgy Vajai gróf Vay Ábrahám mármaro­­si főispány, úgymint a’ megyében elébb volt zavarok miatt két ízben munkálódott kir. biztos ő exejának f. é jul. 25én kelt hivatalos levele véteték elő, mellyben ő a’ f. e. jun. lső napján tartott közgyűlési határozatnál fogva első alis­pány ur által a’ kérdésben forgó ’s neki még a’ i. e. april. 7-kén tartott tisztujítószék’ alkalmával megajánlott disz­­kardra nézve megküldött megyei végzésre nyilatkozik, e’ tárgy felől sokáig forogván a’ vita, nem lehete nem látni ’s tapasztalni a’ nagy számmal jelen volt megyei KK. és Rendek majd­nem­­minden tagjai arczain, mikép mindenki e’ tárgy’ fontosságához illő komolysággal járulva, észrevé­teleit, véleményét, minden egyedül a’ megyének eddig megzavarva volt csend- és békéje vissza- ’s helyreállítását lehető czélzatait kifejteni vetélkedve törekedett. — A cs.k. Főherczegségének az ország Nádorának i. e. jul. 23-kán kelt levele, melly által a’ megyének i. e. jul. 13 dikán a' rögtön ítélő bíróság gyakorlatának engedelmeért hozzá küldött folyamadására válaszolni méltóztatik, hogy azon törvény’ gyakorlatának hatalmát különösen a’ gyujtogatók­­ra is megengedi, felolvastatott és az a’ megyében szokott módon nyilványíttatni rendeltetett. — A’ közgyűlési ta­nácskozás már igy a’ hivatalos értekezésekre kerülvén, a­zok során a’ megyei KK. és RR. örömére nemes Csongrád vármegyének i. e. jun. 22-kén kelt igen becses levele vé­tetett fel, mellyben tudósítja e’ megyét, hogy országgyűlé­si volt hazafi­ lelkületű ’s országos érdemű követe ifjabb Bezerédy István ur közkívánat’ következésében főispány­ helyettese által táblabirái közé kineveztetett légy­en, a’mit a’ gyűlésen jelen volt táblabiró Bezerédy István úr érzé­keny köszönettel véve, a’ KK. pedig érdemteljes tagok­nak ebbeli megtiszteltetését azzal viszonzák , hogy a’ fel­­dicsért megyének az utóbbi országgyűlés alatt volt szin­te olly hazafi érzetű jeles követeinek Klauzál Gábor és Kárász István uraknak e’ megyéhez leendő szorosabb összeköttetésük tekintetéből, a’ megyebeli táblabirák’ sorá­ba leendő kineveztetésükért a’ mirgos főispány urat köza­karattal megkéretni rendelők; a’miről egyszersmind ne­mes Csongrád vgye tudasíttatott is. Hont, sept. 10. Nyárutó végső napján kezdett ’s fo­lyó őszelő havában folytatva tartott évnegyed­ közgyűlé­sünk belső vagy külső intézkedéseit érdeklő határzatinak nevezetesbjei ezek valának: 1) Ilakabánya és Korpona kir. városok bizonyos tárgyban irt deák leveleik folytában ma­gyar nyelven írásra ’s a’ törvény’ megtartására utasíttattak. 2) Figyelmeztetvén a’ vármegye Rendet arra, hogy Mednyánszky Aloiz b. a’ legújabb törvényekben (5dik tcz.) egyéb czimei közt censurai biztossági elnöknek is czímez­­tetik; nehogy ebből jelen vagy jövőre bármiféle követke­zést hozni lehessen , e’ czím óvásul a’ jövő országgyűlésre följegyeztetett. 3) Nógrád’ közlésére, ennek azon intézke­dése, hogy az országos vásárok alatt is azonnal reggel ’s minden dobolás nélkül mindenki vehessen és adhasson, e’ megye’ körére nézve is elfogadtatott. 4) Minden tárgynak hitelesítése (kivéve azokat, mellyeket azonnal kívánnának hitelesítni a’ megye’ Rendet) indítványoztatván elnök-alis­­pányunk által, ezekre nézve bizonyos ’s ezután megtar­tandó napul, a’ közgyűlés 3dik hetének pénteke határozta­tok. Gyűlésünk egyik napján megyei régiségü-gyű­jtemé­­nyünket és honti nevezetes mammutb­árkunkat megszem­léléssel tisztelék meg, megyénk látogatói Kubinyi Fe­rencz és dr. Zip­ser urak. Ugyan e’ gyűlésünk folya­ma alatt ’s őszelő­­dik estvéjén nem kis testi és szellemi élvezetre nyújtottak alkalmat megyénk két közszeretetű egyedei, Boronkay Lajos főjegyző és Lejerváry Miklós­­biró urak, megyénk fiait ’s leányit egy, általok a’ szalatnyai fürdőben némelly hazafiak tiszteletére adott tánczvigalom­­ra barátilag meghívón. A’ megyebeli számos mindkét nem­beli társasági fénykoszorú közt a’ meghívott külső me­gyebeliek is megjelentek e’ nemzeti jellemű ünnepélyen. Az estvély benső elintézését, a’ lelkes házigazdák vendég­szeretetét, a’ hölgyek’ kellemeskedését, a’ napkeltig tar­tott tánczot ’s vigalmat csak említeni is elég. A’ bőségben folyó pezsgő melletti áldomások örömrivalgással fogadtat­tak, valamint az ezekre adott válaszok is. Debreczen, őszelő­­kán, Oszkó­­jén Nagyszőlősön a’ főispán elnöklete alatt tartott népes közgyűlésben hir­­dettettek ki Ugocsamegye közönségének az utolsó hongyű­­­lés nagy következményű törvényei. Illő méltánnyal hallga­tók végik azokat a’ megyei Rendek , bennök részint nagy­szerű következmények magvait elhintve, részint olly inté­zeteket megállapítva látván, mellyek a’ nálunk eddig igenis észrevehető kereskedési pangás megszüntetésére, a’ nem­zeti hitel fölemelésére ’s a’ haza anyagi érdekeit kifejtő vállalatok biztosítására ü­dves hatásúak leendnek. Meleg szavakkal fejté ki az elnök főispán , miképen mindazon jó­tékony eredményért a’legjobb fejedelem atyáskodásán felül, a’ haza szolgálatának magas érdemei közt megőszült Főrig Nádornak,kinek bölcs elnöksége olly czélszerűn vezető az országgyűlést, tartozik a’ nemzet forró hálával — ugyan­azért a’ R­ek­e Fenségének hálafelirást szavazónak. Utóbb a’ mezei rendőri czikkekbe foglalt szabályoknak a’ megye Lafarge asszony’ ügye. Alig gördült le a’ függöny Courvoisier esete felett, ime egy új, amannál még burkoltabb, szánakozásunkat, részvétün­ket ’s iszonyodásunkat még inkább felizgatóbb eset áll szemeink elébe, ’s ez Lafarge asszony’, Capelle Mari’ esete. Courvoi­­sierben csaknem minden szivére hallgató ember utolsó pillana­tig biz­ott; az egész londoni közönség felolvadt a’ jobb’ hiedel­mében; érezte a’ fogoly’ kinait ’s szenvedéseit, érezte a’ re­ménylett felmentetés’ örömeit.­­S mi rútul, mi hálátlanul csala­­tott meg. Ugyan e’ próbán kell a’ franczia közönségnek is át­mennie ; óhajtható, hogy a’ jobbani hiedelmét el ne veszítse; mert az illy csalódások gyakran a’ szív’ legszebb virágát, a’ bizalmat ölik ki. Ugyanazon személy, kinek arczáról a’jóság sugárzik, kinek szemei az ártatlanságot tükrözik, kinek vise­lete a’ méltatlan vád alatt egész méltóságát kifejti, ’s szavát és beszédét a’ meggyőződés’ hangja bélyegzi: ugyanazon sze­mély magában rejtse a’poklot, kiszámítva meggyilkolhassa sze­rető férjét, ’s et borzasztó tettét ügyesen palástolva az ártat­lanság álarcza alá rejthesse. Valóban keserves érzelem; ’s mind ezt olly nő tegye, ki élete’ virágában van, ki a’ sanyart csak távalról sem érzé. Ügye jelenleg a’ tulli esküttszék előtt van, ’e ítélet felette még nem hozatott. Mielőtt ez megtörténnék, há­nyassuk magunkat szinte át a’ remény’ ’s kétség’ érzelmein, MI m Futár. Hallassuk tulajdon indulatunkat; szánakozzunk ’s próbáljunk el­fogulatlanul ítélni, mielőtt gyűlölnénk vagy szeretnénk őt. Olvasóink emlékeznek még a’ rettenetes vádra, melly ez asszonyt érte, valamint ama gyémánt lopási perre, mellyben vétkessnek ítéltetett. Röviden előadjuk a’ szerint, mikint az je­lenleg a’ tulli esküttszék elébe terjesztetett. Alig lehet képzelni e’ város’ állapotját. Mindünnen tömérdek ember seregük össze, ’s minden zug el van foglalva. A’ terem, mellyben az ügy foly, ha ötvenezer nagyobb volna, nem foglalhatná be a’ betódulok’ összegét. September 3-án nyittatott meg az esküttszék első ülése. Jelen voltak a’ meggyilkolt’ anyja, testvére, mély gyász­ban, valamint a’vádlott’ családa. Most érkezik a’ vádlott, e’ pil­lanatban a’ legmagasbra csigázott kíváncsiság korlátin túlmenve fojtott lélekzetü bámulásra változik át. E’ lényen alig csi­gg már test, halálsápadt arcza ’s lélektelen ajkai különös ellenke­zőjét képezik hollófeketeségü hajának, melly amazok halvány­­ságát kétszeresen feltűnővé teszi; csak midőn szemei, eleinte levertek ’s bágyadtak , a’ beszédtől átmelegesznek ’s fölemel­kednek , látszik a’ kora holttesten az életerőd utolsó sugára át­­villani. Említsem e még egyszer a’ közönség’­­s hallgatóság’ ama rendkívüli részvétét, mellynek következtében et látva nem tudja érzelmeit elfojtani, ’s valóságos pártot képez, melly szen­vedélyesen nyilatkozik mellette. Ekkor a’ vádtétel olvastaték fel, melly röviden összevonva következőkben központosul: La­farge asszony azzal vádoltatik, hogy férjét méreggel megetet­te volna. E’ vádat a’ vádlott egyenesen hamisnak nyilatkoztatja. Hogy férjhez menete nem szerelemből történt, nyíltan meg­mondja. Esküvője’ napján, családa’ köréből kiszakasztva le Glan­­dierbe vitetett, hol az ígért kastély helyett félig romokba dőlt ház várakozott rá. E’ felett elkeseredve irt férjének, mellyben azon szándékát nyilatkoztatta, hogy tőle m­egvál ’s Smyrnába menend. Ekkor heves vita támadt köztök. Kevés nappal utána azonban egészen kibékülve látszanak lenni. Lafarge asszony kinyilatkoztatá, hogy férje ’s családja szives viselete valamint kötelességének öntudata által, férjét boldogítani, térittetett e’ jobb véleményére. A’ kibékülés után Lafarge nejével egy vál­lalatról szólott, mellyből sokat nyerni remény­st. Később hason­­bangu végintézetet tettek mindketten; Lafarge asszony azon­ban tagadja, hogy ő szólította volna rá fd férjét. Azon süte­ményt, mellyet férjének Parisba küldött, tulajdon anyja által készíttetnek mondja. Azt elismeri, hogy ama különféle italokba, mellyeket férjének anyja ’s testvére’ jelenlétében nyújtott, fe­jér port hinte, de azt mondja, hogy az arab gumi, mellyet ha­sonló italokba keverni szokott. Férje ezen italt nem szívesen fogadta, mivel egyáltaljában a­ kövér italokat nem szerette. Fér­jének terhes betegsége alatt többször vett egérkövet, mivel

Next