Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-01-20 / 6. szám

molással 1,044,941 frt 18 kr. summára tétetnek ezüst pénz­ben, távol sem elegendő, minden alkalmas, nyilványos törvény által megrendelendő mind készpénz-mind napszám­­beli segedelmekkel siettessék 5 Ő Felsége kegyelmesen meggyőződvén a’ felől, mikép ama’ szabályozás’­­bevégez­téből a’műipar és nemzeti gazdagság nem középszerű gya­rapítást nyerendenek , a’ rá fordítandó költség a’legbő­vebb gyümölccsel fog megtérülni, továbbá is kegyel­mesen kívánja, hogy mind a’ czélra vezető segedelmek­ tekintetében, mind pedig azon akadályok’ elhárítására néz­ve, mellyek révpénz’ ’s más e’ nemű, régibb szokásnál fogva divatozó fizetendőségek’ czíme alatt itt ott a’hajózást késleltetik, vagy különben ártalmára vannak, az ország Rendei tanácskozzanak, ’s az ezek iránt hozandó törvény javaslatát ’ Felsége’ elébe terjesszék. Egyébiránt ’stb. , cs. ’s ap. kir. Felsége által. Bécsben, januar. 4én 1840. Barius György s. k. A’ Pest megyei takarékpénztári intézet harmadik közgyűlését f. hó’­öikén tartá délelőtt és délután, mellyben az alapszabályok vizsgáltattak át és állapíttattak meg, nem sokára a’ név­könyvvel együtt nyomtatásban megjelenen­­dők. Ezek közt az intézetnek eddigi czímje helyett ez fo­gadtatott el: „hazai első takarékpénztár, Pest vmegyének pártfogása alatt.“— Az intézet hiva­tala­­a’ megyeház’ teljes felépüléséig, most ideiglen annak udvarában, a’ terem alatti kapunál) a’folyó év és hónap’ Ildikón vagyis szombaton valósággal meg is nyittatott, ’s hetenkint három napon, úgymint: kedden, pénteken és szombaton délelőtti 9 órától kezdve 12ig, és kedden, pénte­ken délutáni 3 órától 6ig, szombaton délután pedig később, úgymint télen 4 órától 7ig, nyárban 5tól 8ig nyitva áll. Ezen­­napokon és órákon minden rangú és állapotú em­ber beteheti pénzét, az intézettől veendő betéteti köny­vecske mellett, 20 pengő krtól kezdve 150 pengő ítig, mellyet mindaddig benhagyhat, m­ig az kamatok és ka­matok’ kamatjai által 300 pengő ftra szaporodik. Azok, kik az intézettől pénzt kívánnak kölcsön felvenni, mago­kat Simoncsics János alispány és intézeti igazgatónál jelent­hetik: kik e’ részben a’ szükséges és szabályos kimutatások iránt utasítást óhajtanának, azt addig is, m­ig az alapszabályok kinyomatnak, intézeti titoknok és ügyvéd Szalut­ József (Trattner-Károlyi-ház­uik udvar­odik emelet) fogja biztosan adhatni. Minden esetre kijelentetik, hogy a­ személyes és vagyoni bátorsággal bíró pontos kölcsönvevő urakat az in­tézet mindenkor jótevőinek ismerendi, mire nézve i­lye­neknek , a’ kölcsönvételekben az intézet’ czéljaihoz képest, olly kedvezéseket nyújt, millyeket semmi más intézet nem nyújthat. A’takarékpénztár csakugyan megnyittatott szom­baton jan. t­kén, mégpedig Sikerrel; első napon ugyan­is már 384 pengő ft. tétetett be, ’s ezek közt 30 ftos, 1 ftos, 2 ftos, 5 ftos számos betétes történt , leginkább cse­léd és szegényebb művesek által. 2dik napon 853 fr. 30 kr. pengő, ’s igy összesen: 1237 fr. 30 kr. ezüst. — Ezután kiteendő táblák jelentik a’magyar és német játékszíneknél, város és megye-háznál, és Király-utcza’ szegletén a’nyi­tott napokat. Magyar nyugpénzintézet. A’ legf. helybenhagyást nyert magyar nyugpénzintézeti választmány f. hóv okén Lovász András magy. kir. hely­tartósági tanácsos’és cancellaria-igaz­­gató’ elnöklete alatt szokott félévi gyűlését tartván, az alapszabályok’ értelminél fogva köztudomásul és az intézeti tagoknak alkalmazkodásul nyilványossá teszi az 1839ki másod­­félévi munkálatit és az intézet’ jelen pénzállapotját. A’ beiktatási tőkéket, mellyek múlt 1839. junius’ végével 1065 tag’ részéről............................. állottak, 14 új tag............................. ,szaporítá; ha mindazáltal ez összes 289,589 ,, 21 ,, mennyiségből 14 tag’ halála, ti „ kilépte és 16 „ kizáratása, ’s igy összesen 36 tag’ kimaradása’ kö­vetkeztében ....................................... 10,870 „ 15 „ lerovatik, úgy 1839. dec. végével a’ tagok’ tőkéje össz............................... 278,719 ti „ a’ valóságos tagok’ száma pedig je­lenleg 1043ra megy. A’ tartaléktő­két ellenben, melly 1839. junius’ végével.............................................. 463,459 fr. 37 % kr.­állott, c’ 2dik félév’ folytában szapo­­ríták: meghalt, kilépett, vagy kizá­ratott tagok’ benmaradt pénzei .­­ . az évenkinti járadékok’ alapszabály­­szerűleg elválasztott és tőkésített harmada............................................. Házassági illeték-fizetés .... végre hat peres kamatja az előadott kincstári kötelezvényekből nyert azon tőkének, melly a’ kincstárihoz képest nagyobb kamatból származott, és e’ félév’ tőkealapjának maradványa, minden intézeti költség-födezés után, 5,84277 40, 77 4,4977, 25%­ ., 23877 28 ,, 2,80177 ,1,8 ’ 3 ,, minek következtében a’ tartalékalap 476,840 ,, 14% ,, tőkével birt 1839diki december’ vé­gén. Az említett félévben mind a’ két tőke következőleg gyümölcsözött: 557,833 fr. 12 kr. 6 péttel . . . 16,735 fr. — kr. 193,426 „ 22% „ melly mennyiség a’ kincstári köte­lezvények’ elada­­tásából szárma­zott, és 1.497 .. 48% ,, melly mint kamat­­fölösleg 1838 diki julius’ 1 tő 11839ki julius’ 1 jéig tőké­sítteték, végre 5,847 fr. 43­8 kr. •2,801 .. 58% „ melly hasonló ka­matfölöslegből származott, 1839. első felé­ben, ’s me­llynek kamat, csak 1840. januar. btől jövend számadás­ba. 755,559 „ 20% „ tehát összesen gyümölcsözött ...•­•• 22,582 ,, 43­­8 Ezenkívül hozott még 1032 első osz­tályú tag e’ félévben 12 forintjával . . 12,384 fz. — kb. 11 másod 6 forint 66 ,, — ,, Összesen 12,450 ,, — ,, Vagyis a’ gy ism­ol eső­zés­ül tőkésítendő egy harmad.......................4.150 ,, — „ lerovása után tulajdonkép tisztán csak . .­­........................................8.300 „ — E’ rendszeres jövedelmeken kívül ide sorozandó még: befizetett késkedés­k­am­atok’ fejében............................. eladatott alapszabály-könyvecskékből az időközi nyugdijakból .... azon tagok’ évilletékéből, kik az érintett félév’ folytában meghaltak, nyugalmaztalak vagy kiléptek ’s kö­vetkezőleg szám­olatba nem jöttek, a’ tőkésítendő harmad’ lerovása után végre a’ költségek ’s jövedelmek’ összehasonlítása és az intézeti terhek’ lerovása után a’ kimutatott jövede­lem-fölösleg . . .­....................... 3,379 ,, 16 ,, az egész félévi jövedelem tehát . . 35.089 ,. 31 % ,, (Vége következik.) A’ m. gazdasági egyesület által múlt évre ki­hirdetett jutalomkérdés’megfejtéséül, december’végéig kö­vetkező jeligékkel ellátott 16pályairat küldetett be: I. „Az idő legjobb mester.“ II. „Érezve kell gondolkodni, ’s gon­dolkodva érezni, ha semmiféle felebarátunk’ sorsát roszab­­bá tenni nem, sőt mindenkinek állapotját javítani akarjuk.“ III. „A’ czélszerű mezei gazdálkodás legdrágább aranybá­nya.“ IV. „Sapere aude.“ V. „Labor assiduus omnia Vin­cit.“ VI. „Nobis pleraque digna cognita obvenere , quam­­quam ab aliis incelebrata. Thucyd. ann. VI. 7.“ A­ II. „Mé­lyen meríts, vagy ne is ízlelj.“ Vili. „Cuique suum.“ IX. Salus publica suprema lex esto.“ X. „Csupán hasznos czif­­raságot szeret a’ földművelő.“ XI. „Az idő int minket, hogy szükség neki kezdenünk, munkásoknak lennünk ’s hátra nem maradnunk. J. H.“ XII. „Saját birtokot szerez­­h­etési jog nélkül lehetlen nemzeti ipart ébreszteni ’s józan földművelési magas fokra emelkedni.“ XIII. „Allgemeine Grundsätze können wir uns wohl durch die Erfahrung er­werben, auch die Erfahrungen Anderer insoweit benutzen, dass wir in den Stand gesetzt werden ’stb.“ XIV. „Hiszen meg van mondva még Ádám apádnak, hogy verítékkel fogsz keresni a’ szádnak.“ XV. „Nihil perfecti sub sole.“ XVI. „Systema variandum.“ (A’ XVII-et „Concordia res parvae crescunt“ jeligével szerzője időközben visszavevén, Tagosztálykulcs czím alatt már közre is bocsátá.) Ezen pá­lyairatok a’ kormányzó választottság’ ölésiben egyenkint előmutattatván, a’ megbízott bírósághoz utasíttattak, a’ jeli­gés névrejtő levélkék pedig a’ jelenvolt választottsági tagok’ pecsétei alatt a’ levéltárba tétettek. Költ Pesten, ja­nuar. 6án 1840. Kacskovi­cs Lajos s. k., m­. gazdaság­egyesületi titoknok. A’ Hunyadi Mátyás’ szobrászati ügyében Fáy András tbró választatott elnökül; pénztárnokul Ilkey Sándor tbró ’s jegyzőül Nyári­ Pál főjegyző. ’"‘Fiume, dec. utóján 1839. Folyó esztendei novem­ber hónapban a’ magyar tengermellék’ főbb kikötőiben, úgymint: Fiume, Buccari és Portorében következő volt a’ kereskedés’ és hajózás’ eredménye : Üresen érkezett el­sőbb rangú nagy hajó 6, tonnaterhek 1317 ; nagyobb hajó­zási 53, tt. 3303; kisebb hajózási 268, tt. 933 ; és így üresen összesen érkezett 327 hajó, tt. 5553. Üresen pedig távozott: elsőbb rangú nagy hajó — —; nagyobb hajózási 30, tt. 1281; kisebb hajózási 371, tt. 1283 ; és igy üresen távozott összesen 401 hajó, tt. 2564. Terhelve érkezett el­sőbb rangú nagy hajó­­, tt. 131, a’ rajtok behordott áruk’ értéke 1754 ft.; nagyobb hajózási 69, t. 2416, az árúk’ értéke 77,858, kisebb hajózási 183, tt. 916, az árúk’ ér­téke 22,999. És így terhelve érkezett összesen 253 hajó, tt. 3463, a’ behordott árúk’ értéke 102,611 ft. Terhelve pedig távozott elsőbb rangú nagy hajó 15, tt. 3756, a’ raj­tuk kihordott árúk’ értéke 126,107 ft. Nagyobb hajózási 70, tt. 3065, az árúk’ értéke 137,503 ft. Kisebb hajózási 67, tt. 383, az árúk’ értéke 8416 ft. És igy terhelve tá­vozott összesen 152 hajó, tt. 7204, a’ kihordott árúk’ ér­téke 272,026 ft. E’ szerint lehúzván a’ behordott árúk’ ér­téket a’ kivittekéből, kiviláglik, hogy a’ kereskedési mér­leg az említettem hónapban 169,415 forintig é. p. volt ránk nézve nyereséges, mit a’ szokott árúnemek’ kivitelé­nek köszönhetni. 285,639 fr. 26 kr. 3,949 55 „ 287 •,­­S7 „ 122 77 ' 77 4 69 ., 34% ,, 248 „ 10 „ Vagy Britannia. (Y Connell Dublinban élénk izgatásokra használja a’ parlament’ összeülése előtti utolsó heteket. Alig múlik el egy nap, mellyben vagy választóival vagy a’ politicai ipar­­egyesülettel ne gyűléskednék. Az utóbbinak egyik gyűlé­sében egy társulat’ alakítását indítványozá e’ czim alatt: „A’ királyné barátai ’s Izland’ megatalm­azói.“ Egyszers­mind erős rendszabályt hirdete , megmutat­ól­a­g a’ toryk­­nak, milly akadályok vannak előttük a’ kormányra vissza­térésben. Közelebbről ugyan nem nyilatkozott még terve le­lól, de elég világosan értésül adá, hogy néphatalombeli demonstrationak szükség történni, habár nem egész rend­­szerűséggel is. Az izlandi szabadelműeknek jan. lükére határozott gyűlésén kétségkívül közelebbi határozatok fog­nak történni. A’ M. Chronicle azt mondja e’ gyűlésről, hogy alkalmasint egyike lesz a’ legnyomobb eredményüeknek, mellyek Izlandban valaha tartatának. Az erre szóló meg­­hívás több hasábot tölt be az ellenorangistai lapokban. A’ benne részesülendők közt megneveztetnek: Adresen, Mil­ton, Clement, Brabazon és Shelburne lordok; 16 baronet, 35 parlamenttag, 2 lordhelyettes és 37 lord-alhelyettes a’ grófságokból. Mint a’ Tanulón Courier jelenti, karácsoneste 6 óra táj­­ban Lyme-Regis’partlakosi (a’szép Dorsetshire tengeri tar­tományban, „Anglia’ kertjében“) Seatonig földrengés által félelembe ej­tétének. Másnap úgy találták, hogy" a’tengertő egy angol mérföldnyire fekvő partvidéken, melly Do­wl­ans nevet visel, egy nagy darab föld, a’ rajta lévő gyümölcsös­­kertekkel, házakkal és kunyhókkal együtt, elsülyedt, úgy ,, hogy az utóbbiak közül csak a’ födelek és kürtők látszot­tak ki a’földből. E’rombolásokat négy angol mérföldnyi té­ren, a’ tengerrel párhuzamosan, nagy nyílások jelelik. A’ földrengések dec. 24. éjszakától fogva 27ig különféle idő­közökben folyvást tartottak, ’s még több, igen erős épüle­tek dőltek össze. A’ vagyonbeli kár 6,000 font sterlingre számíttatik. Szerencsére egy emberélet sem veszett el, mivel a’ cottageok’ (szószerint: kunyhók, de valósággal csinos, igen egyszerű külsejű mezei házak) lakosi többnyi­re elhagyták azokat, az estet a’ szárazföldön befelé fekvő helyeken ü­nneplendők. Mindazáltal bizonyos Chugyel bir­tokához tartozó négy kunyhó’ 28 lakosa csak nagy bajjal mentetheték meg, vagyonuk’ legnagyobb részével együtt. A’ Charmouthból Lymebe vivő uj ut egészen elromlott. Sa­­játszerü tünemény volt, melly a’ földrengést kiséré, egy nagy 50 lábnyi magas sziklának hirtelen képeztetése a’ tengeren, Culverhole’ átellenében, egy angol mérföldnyire a’ hely’ színétől, hol a’ legnagyobb rombolások történtek, mig ugyanakkor a’part’sziklasorán legkisebb változást sem vettek észre. A’ vidék’ lakosai nagy rémülésben vannak. Természetvizsgálók, névszerint Buckingham, ki ezelőtt né­hány évvel Lymeben leczkéket tartott, már huzamosb idő­ előtt jósoltak egy lassan működő természetfolyamot, melly a’brit partot a’ csatorna’ koszában, kivált a’ délnyugati részt Cornwallnak lefelé, jobban aláveti illy tünemé­nyeknek. Érintették egy ízben már lapjaink azon csudahatást, mellyet Mulhew Domonkos­ szerzetbeli hitszónoknak az it­tasság ellen intézett beszédei szülnek Izlandban , mellyek­­nek eredem­ényéhez képest mindaz elenyészik, mit addig­­elé az úgynevezett mérsékleti egyesületek eszközölhet­tek. Tudva levő dolog, mennyire átadák magokat az al­sóbb osztályok, de nem csupán ezek, az ivásbeli megrög­zött véteknek , úgy annyira, hogy a’ whiskyt (pálinkát) méltán Izland’ ördögének lehete nevezni, mellynek kísére­tében mindennemű vétek találtaték, ’s bízvást elmondhatni, hogy a’ vétségek’ felét egyenesen annak kell tulajdonítni. A’ legcsekélyebb faluban is találhatni gyakran 20 pálinka­mérő házat, mellyek’ mindenikének saját bizonyos vendé­gei vannak, ’s kivált vásári napokon tömvék ivókkal. Az ittas férfiaknak ’s asszonyoknak tetemes száma, kiket az ut­­czákon mindenfelé találhatni, eléggé tanúsítja e’vétek’ nagy terjedettségét. A’ szeszes italoknak szerfölötti adóval ter­helése igen keveset használ az ittasság ellen, mert mégis még mindig elég olcsó marad, majdnem minden faluban vagy egyéb zugban találtatván egy egy csempész pálinka­égető, az erre kiszabott tetemes büntetés’ daczára. Vannak emberek, kik e’ mesterséget évekig űzték, a’­nélkül hogy fölfödöztettek volna. A’ mérsékleti egyesületek, mellyeket némelly emberszerető keblüek a’ vidéken fölállítani igye­­keztek, igen csekély visz hangra találtak a’ népnél, melly azt jobbadán csak tréfának, különczködésnek keresztelő. De most csudahatásává lön egyszerre a’ corki Domonkos­­szerzetbeli atyának térítő munkálkod­sa, ki mintegy ke­resztes­ háborút indított ama’ gyűlöletes vétek ellen, még pedig a legmeglepőbb diadallal. Erről következőleg érte­sít egy d­­án mell­i levél: „A’ tisztes Mathew atya tegnap reggeli két órakor érkezett ide Limerickbe egy bérkocsin, mellyre Cahierben ült föl, mivel attól tartott, hogy vala­­melly köz­mozgás támadand, ha érkezésének ideje előre megtudatik. Azonban daczára fárasztó utazásának­­s az ezt megelőzött, majdnem emberi erőt fölülmúló erőködéseinek azon ügyben, mellynek apostola gyanánt tekintetik, már reggeli 9 órakor megkezdő Istentől áldott munkáját. E’ czélra a’ törvényszéki terem, hogy úgy mondjam, mintegy mérsékleti templommá változtattaték át, ’s a’ rendőrség előre okos intézkedéseket ten a’ nagy tolongásnak ’s ebből, mint máshol történt, származható szerencsétlenségnek megaka­dályozása végett. Leírhatatlan azon behatás, mellyet a’ jelenvoltakra a’ megtörténtek’ szemlélete gyakorolt. Min­den rendű nép seregenkint tódult össze, a’ tisztes lelkész előtt fogadást teendő, ’s annak áldását elfogadandó. Eleinte 200­–400 főnyi csoportokban jött a’ nép,’s délig negyven felv csapat véteté föl magát a’ vallási alapon nyugvó mér­sékleti egyesületbe. Mathew atya mintegy három lábnyi emelkedettségű magaslaton állva, következő ígéretet mon­dott el a’ körülötte térdelő csoportoknak: „„ígérem Isten’

Next