Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-14 / 4. szám

lúg’ nyugalma’ ’s békéje’ kezessége leend. — Felette meg­örvendeztet , hogy nekem azon sors jutott, Francziaországnak Napoleon’ császár’ tetemeit visszaadhatni, ’s hogy fiaim’ egyike volt ki meghozta ’s agg bajnoktársai’ sz. kápolnájába ’s felvigyá­zata alá helyezte.“ — A’ köveskamara elnökének Savrel úrnak pedig így felelt: ,,A’ követkamara’ tetszését, azon szolgálatok ál­tal, mellyeket én és családom Francziaországnak tenni szeren­csénk van, megérdemelni, a’ legédesb jutalom, mellyel érettek nyerhetünk. A’ háború csak akkor indítható, ha a’ nyilványos érdek szoros kötelességgé teszi. Jelenben, hála önök’ gyámolítá­­sának, reményünk van, hogy a’ béke’ ama’ hosszú pályája, mely­­lyen eddig olly dicsően haladtunk, nem megszakasztalni, hanem inkább ellenkezőleg folytattatni fog, a’ nélkül hogy a’ haza kárt szenvedne akár becsületében akár méltóságában. Mindig büszke lehetend reá, hogy az emberi nemet ama’ veszélyektől és rész következésektől megóvta, mellyeket a’ közháboru szükségkép szült volna. (E’ szavak a’ tetszés’ élénk jeleivel fogadtattak.­ A’ történetet kimerünk’ elég emlékével ajándékozánk meg, hogy jogosítva legyünk, diadaljeleink mellé azon győzelmijeit is kitűz­hetni, hogy a’ világ’ békéjének ’s az emberiség’ nyugalmának ke­zességei vagyunk.“ A’ párisi érseknek igy válaszolt a’ király: „Tudja ön, hogy hosszú idő óta óhajtom, ’s hogy buzgalommal ragadok minden alkalmat megmutatni, mikép gyámolítom a’ pap­ságot ama’ magas tiszteletben, mellyet neki fentartanom annyira szivemen fekszik. Mi sem gyengirendi törekvéseimet, a’ vallás’ védelmezésében ’s az irántai tisztelet’ szerzésében. Minél nehe­zebb kormányom’ feladata, annál több erkölcsi segélyt kíván ’s mindazok együttmunkálását, kik a’ rend’ fen tartását ’s a’ törvé­nyek’ uralkodását akarják. Ezen erkölcsi gyámolítás ’s ezen ösz­­szemunkálás azok, mellyek mindenek előtt, akadályozhatják amaz elvetemült merények’ ismétlését, mellyek felölön, engem’ olly élénken meghaló módon, szólott. Ezen erkölcsi gyámolítás, ezen minden igazságos férfiak’ összemunkálása azok, mik kormányom­nak megadandják a’ kötelességeik’ teljesítésére megkivántató erőt, mellyek’ első sorába helyzem ama’ kötelességet, a’ vallásnak te­kintetet szerezni, az erkölcstelenséggel megküzdeni,’s a’ világnak megmutatni, hogy bár mit mondjanak Francziaország’ rágalma­zói , a’ vallás, erkölcsiség és erény iránti tisztelet nálunk még a’ felszámolhatlan többség’ értelme.“ Paris, jan. 4. Olozaga ur, a’ spanyol kormány’ rendkívüli követe és felhatalmazottja a’ franczia udvarnál, itt a’ királynak jan. 3. külön audientián nyújtotta át hitelesitő irományait; ezután a’ királyné ’s királyi herczegek és herczegnék által fogadtatott. A’pairkamara’ jan. 4kei ülésében kezdettek meg az idegen szökevényeket illető törvényjavaslat feletti tanácskozások. Guizot úr kinyilatkoztatá, hogy a’ franczia kormány a’ spanyol kérdés iránt határozott, de e’ határozatának mibenlétét nem nyil­­ványítandja. Semmi esetre sem fog Spanyolország* belső ügyeibe avatkozni. Spanyolország’ jelen kormánya szinte kívánja a’ barátságos viszonyokat Francziaországgal fen­­tartani. Paris, jan. 3. Az erősítési biztosság tegnap 1 órakor ha­todszor gyűlt össze; öt óráig folyvást együttült ’s csupán az élel­mezés’ kérdésével foglalkozott. Tudósításának főpontjait már meg­állapította , mellynek szerkesztése köztudomás szerint Thiers úr­ra van bízva; de a’ tanácskozás’ befejezése előtt azon pontokat, mellyek felett egyesség történt, Soult marsallal közölni akarja, hogy az a’ ministertanács’ elébe terjessze. E’ pontok: 1} A’ kör­­fal’ ’s az egyes erősségek egy időbeli kivitele; 2) a’ munkának három évres feloszlása; 3} a’ körfal’ külső műveinek megállapí­tása. Ez utóbbi rész katonai szempontból alapos vizsgálatra adott alkalmat. A’ biztossság üléseit hétfőre halasztá, a’ katonai szol­gálatok’ kérdésével foglalkozandó. Iránta Soult marsallal ’s a’ rendőrpraefectussal értekezni fog. A’ franczia academia’ dec. 30-ai ülése nagy érdekkel birt, mellyben Malé gróf vétetett fel, ’s néhai Quelen ur, párisi érsek ’s volt academiai tag felett emlékbeszéd tartatott, mellyre Dupin úrnak kelle válaszolnia. E’ három név’ összetalálkozása, mellyek viselői politicai ’s vallási véleményeikben olly nagy különbséget mutatnak elő, a’ köz kíváncsiságot nagy mértékben ingerlé fel, ’s a’ gyülekezet minden eddiginél számosabb volt. Lamennais ur a’ szajnai esküttszéktől rája kimondott ítélet ellen megsemmítésért nem folyamodott. A’ jan­­ikai Messager jelenti: Tegnap reggeli 11 órakor mintegy 100 egyénnek, többnyire kék inggel és sapkával, kik közt nehány egyenruhás nemzeti őr is vala látható — csoporto­­zata képződött a’ börzepiaczon. A’ Michodiere- utczára érkezve, ezen csoportot képző egyének’ mindnyája azon ház előtt állottak fel, mellyben Lamennais ur lakik. Egy 14 személnyi biztosság, melly közt három egyenruhás, ment fel hozzá. Tiz perez múlva a’ biztosság lejött, ’s a’ csoport szétoszlott a’ legcsekélyebb lár­ma nélkül. Ezalatt 40—50 egyén, kik közt mintegy 25 nem­zetiőr, a’ boulevárdokon összecsoportozott, ’s hármasával karon fogva a’ St Antoine piaczra tartott. Itt a’ marseillaise’ éneklése’ közben e’ kiáltással: „a bas Guizot! á bas la garde municipale!“ Cle Guizottal, le a’ hatósági őrséggel!) megkerülök a’júliusi oszlopot. E’ második csoportozat ezután különféle irányokban oszlott szét. — E pártnyilatkozványok büntetésreméltók *); az igazságkiszolgáltatás, és a’ törvények iránt tartozó tisztelet elleni sérelmekként. A’ hatóság a’ szükséges rendszabályokhoz nyúlt, illyféle még előfordulhatandó párt mutatványok’ elfojtására.“ Neufchatel, dec. 20. Kantonunkban a’ Darmes-féle me­­rényre vonatkozó fontos befogadás történt. Bizonyos Borés Val de Traversből, ki az 1834-i zavargásokbani részvéte miatt azon vidékről száműzetett ’s legújabban felhatalmaztatott hazájába visz­­szatérhetn, a’ franczia rendőrség által hatóságunk előtt azon sze­mélynek fedeztetett föl, ki Daimesnak az oct. 15-dikei merény’ végrehajtására a’ karabélyt adá. Ennek következtében megpa­­rancsoltatott Boréi’ befogatása, ki a’ neufchateli börtönbe vitetett. A’ párisi hatóság’ kivonatára máris annak hatalma alá kiszol­gáltatott. Lionból igy imák. Ha a’ franczia lapok (kevés kivétellel) gondosan óvakodnak is az utóbbi áradások’ leírásában az Isten’ nevet kimondani, nehogy szorultságba jöjjenek voltairismussokkal, ha szándékosan elhallgatják is az Isten’ kezét ’s a’ köz csapások rájok nézve semmi vallási jelentőséggel nem bírnak, más részről tartozunk legalább azon vigasztaló látványt kiemelni, hogy ugyan­azok (a’ franczia hírlapok) meg nem tagadják elismerésöket a’ papságnak az aggodalom’ és szükség’ e’ napjaiban kitüntetett hős munkásságáért. Mindenféle szellemű hírlapok naponkint új tett­dolgokat közlenek, mellyek közül egyik a’ másikat felül haladja; mindannyian megegyeznek abban, hogy a’ papság, mint a’ nép és isteni könyörületesség közti közbenjáró, mindenütt mentő véd­­angyalként jelent meg ’s mint az isteni gondviselés, a’ rája bí­zott hívők felett őrködik. Sokan, kik már elcsüggedtek a’ habok közti tusájokban, papoknak köszönhetik éltöket; minden szegényt készséggel tápláltak övékből ’s gyű­jteményökből; sok laknélküli szerencsétlennek adtak a’ templomokban és saját lakaikban ide­­igleni szállást. Minden párti hírlap megegyezik abban, hogy ezút­tal is, mint a’ cholera’ kitörtekor, a’ papság bebizonyitotta, milly nagyfokú hős elszántság, feláldozás és szeretet fészkel egy derék pap’ szivében, így például a’ lyoni érsek azonnal kiürité palotáját ’s a’ viz által lakásaikból elűzetteknek engedé, e’ mellett legelső nyomasztóbb szükségeik’ fedezésére pénzt adott; az avignoni ér­sek fövicariusával egy nyomoru csolnakban naphosszaid evezett körül az utczákon ’s ön kezével oszta kenyeret a’ szűkölködő családoknak, mi itt annál szükségesebb vala, mert az árviz a’ sülökemenetéket többnyire haszonvehetlenekké tette. ’S mikint a’ felsőbbi példa magasztalólag vagy leverőleg hat mindenütt, úgy itt is, a’ plébánosok és káplánok valamennyien megtettek min­dent, mi csak emberi erőtől telik: például Beauregardban a’ plébá­nos már korán reggel csónakázott a’ legveszélyesb helyeken ’s a’ leomlás által fenyegetett házakból kimenté az embereket ’s mindent, mit lehetett; Pont-de-Vaurban, a’ plébános a’ nagy veszély közt is becsónakázá az utczákat, ’s élelmi­szereket osz­tott­ ki; Thoisseyben a’ plébános lóra ült ’s mindenütt megje­lent, hol a’szükség legnagyobb vala ’s csak e’ derék papnak köszönhető, hogy itt egy ember sem vesztette életét; mások el­hagyatott öregeket és terhes asszonyokat mentettek ki felsőbb emeleteiből olly házaknak, mellyek’ alja a’ viz által már megron­­gáltatott. Strassburg, jan. 3. Egy magát Izrael’ uj prófétájának jelentő egyén tartózkodik nehány nap óta városunkban; neve Albrecht L. Ugyanez több röpiratokat bocsátott közre, mellyek isteni küldetésére vonatkoznak. Azok’ egyikében a’ Rotschild-ház is megemlittetik ’s bebizonyittatik Levi’ törzsekbeli származása. Azon művek közt, mellynek nem sokárai megjelenését az uj pró­féta ígéri, az emberi nemnek 100,000 évvel Ádám előtti története is találtatik. Toulon, dec. 29. Nyugtalanul váratik Ramier gőzhajó vissza, melly fontos utasításokkal küldetett a’ franczia consulhoz Tangerba. Minthogy e’ képviselőnk ott fel van hatalmazva Abder­­rahm­an császár ellen szilárd és erőteljes hangon szólani a’ fran­czia kormány’ nevében, ezen uralkodó alkalmasint engedni fog ’s igy nem leend szükséges hajóhadat a’ marokkói partokra küldeni. Van okunk hinni, hogy ez alkalommal ismét szóba hozalik azon fegyverek’ és hadiszerek’ küldése is, mellyeket Abd-el-Kader olly nagy mértékben nyer Marokkóból. Algír, dec. 22. Nehány sheik Bélidába jővén, Changarnier generálnak ajánlatott tettek Abd-el-Kader emirrel kötendő szer­ződés iránt; a’ general azt felelé, hogy mit sem akar Abd-el-Ka­­derről hallani, ha azonban a’ sheikek magok számára kívánnának szerződést, kész velek eziránt alkudozni. A­ főnökök jelenték, hogy ez ügyet még bővebben meg akarják fontolni ’s elutaztak. Oran tartományban az Abd-el-Kader elleni elégületlenség nagy fokra hágott, ’s a’ különben büszke és vakbuzgó törzsökök a’ béke mellett nyilatkoznak. Lissabon, dec. 16. Lesz e háború? ez most a’ kérdés minden kávéházban. A’ felelet nem igen bonyolódott. Spanyol­­ország a’ Douro’ szabad hajózását kívánja, melly neki portugál részről megigértetett, de ez ígéret’ teljesítése mindenféle ürügy alatt késleltetik, mert az emberek itt még nem haladtak elő a’ statusgazdaságban annyira, hogy átlássák, miképen az eddigi elzárásrendszert felváltandó élénk közlekedés Spanyolországgal több hasznot mint kárt fogna Portugáliának hajtani. E’ kísérleti félelem annál nevetségesebb, minthogy a’ Douro folyam, mos­tani medrében, a’ spanyol határon belül, valamint azon egész határvonalon, melly a’ Tras-os-Montest a’ spanyol Leontól el­választja ’s több mérföldnyire a’ portugál birtokon belül, a’ legki­sebb csolnaknak sem hajózható, különösen azon ponttól kezdve, hol a’ portugál határt érinti. Spanyolországnak tehát, hogy a’ Dourot tengerbe ömléseig hajózhassa, gabonával (ez főleg az, mit ki akar vinni) megrakott hajóját ökrösszekereken kell legalább tiz-mérföldnyi távolságra hegyen- völgyön át a’ legroszabb uta­kon szállítania, mielőtt azt vízi útjára bocsáthassa. Illy mulatsá­got már csakugyan meglehetne Spanyolországak feltétlenül en­gednünk ’s a’ douroi portugál hajózás bizonyára nem fogna az állal károsulni. A’ tárgy épen nem olly fontos, hogy miatta Por­tugáliába háborús beütést kellene várni. A’ fenyegetés inkább spanyol hánykolódásnak tekinthető, különben az volna, hogy Espartero elbizottságában illy ürügy alatt Portugal’ meghódítását­­tervezné, II. Fülöp’ nyomára lépendő, Albát játszandó; akkor ugyan levegőbe épített volna. A’ portugáloknak spanyolok elleni gyűlölsége azon időtől fogva, midőn a’ nyomasztó jármot leráz­ták , még mindig ugyanaz; kiváltképen mutatkozik ez most, mi­­dőn a’ kormány, komolyan véve a’ fenyegetést, háborúra készül é s minden fegyverfogható emberhez felszólítást bocsátott. Ezek többnyire lelkesedve tódulnak szolgálatba állani, noha némely­­lyek erőszakos eszközök által is kényszerítetnek, így rövid idő alatt tetemes hadsereg álland talpon. Rendkívüli munkásság uralkodik a’ fegyvergyárak­ és tárakban; uj zászlóalok alkottatnak, régi megszűntek ismét létesíttetnek. Bízvást állíthatni, hogy Spa­nyolország soha sem fogja Portugáliát meghódítani idegen segít­ség nélkül, ’s Portugáliának nincs szüksége idegen segítségre, hogy magát Spanyolország ellen védhesse. Öregek, gyermekek és asszonyok mind fegyvert fognának ragadni, hogy e’ gyűlölt el­lenség határinkból küzessék. A’ portugaloknak spanyolok iránti ellenszenve, ha elnyomatás forog kérdésben, talán még nagyobb mint a’ németeké a’ francziák iránt. A’ kormány tehát igen jól cse­lekszik , ha, bár csupán szinleg is, hadra készül, hogy megmu­tassa , mit éreznek Portugáliában, ha a’ fenyegetést végre akar­ Dánia. Kopenhága, dec. 22. A’jütlandi rendek is határoztak a’ sajtószabadság’ ügyében, ’s 42 szóval 2 ellen a’ censura ’s egyéb korlátozó rendelések’ eltörlése mellett nyilatkoztak. Törökország és Egyiptom. Miután a’ magas porta egyenesen Candiából vett tudósítá­sokból meggyőződött arról, hogy e’ sziget’ lakosi semmit sem óhajtanának inkább, mint az egyiptomiak’ hatalmától, melly alatt több évig állottak, megmenekedni ’s törvényes fejedelmek’ ural­kodása alá visszatérni, melly óhajtásban az ottani, Mehem­ed-Ali által kinevezett kormányzó (Mustapha basa) is osztozott, elha­­tárzá, biztosul Nuri beyt Candiába küldeni ’s e’ szigetet a’ szul­tán ő fensége’ nevében elfoglalni. Nuri bey, ki novemb. elején a’ Kudh­affsky hajós hadnagy’ parancsnoksága alatti Montecuccoli cs. kir. briggen útra kelt, Caneából érkezett tudósítások szerint dec. 13-kán estve a’ sudai révbe érkezett, ’s következő napon Ganeában kiszállott, hol küldetéséhez és rangjához illő megtisz­teltetéssel fogadtatott. Miután a’ szükséges szólalkozások a’ szi­getnek a’ szultán’ nevében átvétele iránt Mustapha basával, ki­s fensége’ parancsainak feltétlenül alájok vetette magát, megtörtén­tek volna, dec. 17-én az e’ végre kibocsátott nagyúri fermán ki­­hirdettetett, melly által Mustapha basa dicséretes szolgálatinak tekintetéből, mellyeket igazgatása alatt a’ szigetnek tön, ugyanitt kormányzóul meghagyatik. A’ mondott nagyúri fermán’ kihirde­tésének szertartása tömérdek ember’ összetódulása közben és legnagyobb pompával történt meg; a’ katonaság díszelgett, ’s valamennyi polgári és katonai tisztek, valamint az európai nagy­hatalmaknak Ganeában lakó consulai megjelentek ez ünnepélyen. Mehem­ed-Ali körlevele, mellyet Felső- ’s Alsó- Egyiptom 7. tartományaiban, Sudanban ’s Nigsitienben közzététetett: „Minden uj ’s változékony e’ világon, így követik e’ földön gyakran a’ vad háborút a’ béke’ örömei. Ha a’ dolgok’ rendében e’ világ’ válto­zásait a’ teremtés’ pillanatától kezdve mostanig egészben ’s egye­sekben felkeresni ’s kimutatni akarnék, látandjuk, hogy minden ál­tala igazgattatok, melly a’ Mindenható,—’s hogy teremtményei min­den gondolkozásukkal ’s cselekedeteikkel mitsem változtathatnak meg azon, mi iránt az isteni akarat rendelkezett. Isten, a’ legfel­sőbb lény, igazgat mindent, a’ rejtélyest úgy mint a’ láthatót. Mi sem történik e’ világon a’ dolgok’ természetének rendszerében, mit az Isten’ legfensőbb akaratja elő nem idézett volna. Semmi sem esik azon kör’ mérlegébe, a’ mi fenséges akaratja által a’ mindenség nyugalmára meg nem parancsoltatnék, mikint az most történt, hogy Napier commodore ur, az angol tengeri hajóerő’ kormányzója a’ középtengerre érkezett, ’s e k. magasságának ér­tésére adá, hogy Egyiptom’ kormányának örökös birtoka ő ma­gassága­ fiai ’s utódainak Europa nagyhatalmas akaratjának össz­­hangzatában átengedtetik, ’s békekötésre szólítja fel őt. Jónak találtatott a’ muzulmánok’ vérének kímélése, ’s az alattvalók szi­veinek sőt egész Európának a’ békéveli megörvendeztetése, hogy igy mindenki művészetének vagy életmódjának, a’ kereskedésnek vagy földművelésnek átengedhesse magát. Ennek következtében főparancsnokunknak, seraskierünknek, azon parancs adatott ki, hogy Syriát elhagyja ’s egyiptomi táborával térjen vissza, a’ mi­ért is e’ jelen irat minden hivatalnokhoz ’s alattvalókhoz intéztetik. Mukib elrendi, ki Ibrahim kíséretében egyik legelőkelőbb tisztviselő vala ’s az első kedvező alkalmat használva tőle meg­szökött, dec. közepe felé Konstantinápolyba érkezett. Portugália. *) De egyszersmind most már nevetségesek is. A’ szerk. nak hajtani. Ifjú királyunk is a’ hadsereg’ élére fogna akkor álla­ni, mint ezt határozottan kinyilatkoztatá. A’ tollharcz már nyilván kitört a’ madridi ’s a’ lissaboni kormányhirlap közt. A’ madridi nem átallott legszemtelenebb kifejezéseket a’ portugál nép ellen ejteni, mit maga az illető kormány is roszalni látszik, mert kö­vetkező számában nyilatkoztatja a’ szerkesztőség, hogy czikkelyei a’ hivatalos jelentéseken kívül, hivatalos szint nem viselnek, hanem a’ szerkesztő’ személyes véleményei; azon buzgalomban, mely­­lyel a’ kérdéses czikkely íratott, némelly szók ejtettek, melyek­nek nem vala olly rész ezélzásuk ’s mellyeket csak hirtelenke­dés okozott. — A’ milly engedékenynek látszik most ama’ hir­­lapiró, szintolly engedékeny leend Espartero is, ha látja, mikint fogadtatott fenyegetése nálunk. Olaszország. Az özvegy spanyol királyné, Mária­ Krisztina, dec. 24- kén délután Rómába érkezett. Róma, dec. 28. A’ spanyolországi régens-királyné még ő szentségétől nem fogadtatott el; egyébként hosszabb ideig szán­dékozik itt tartózkodni, miután, mint hallik, fontos családügyek fognának kiegyenlíttetni, melly végre Maria Izabella siciliai öz­­vegy­ királyné is rövid idő múlva ide váratik. Roma, dec. 30. Tegnap történt a’ spanyolországi özvegy­­királynénak a’ pápai teremekben ő szentsége általi legünnepélyesb elfogadtatása. Miután a’ pápa vele egyedül fél óráig mulatott vol­na, a’ szent széknéli franczia követ, Tour-Maubourg gróf és ne­je, kik a’ királynét kisérék, valamint kísérete is bebocsáttattak. Azóta máris több urak a’ diplomatiai testületből tevék nála tisz­teletlátogatásukat. Itt tartózkodásának idejéről még semmi bizo­nyos nem tudatik, miután mai napig az iránt Nápolyból semmi tu­dósítás nem érkezett. Pénzkelet. Bécs, jan. 11. A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 peres p. p...................106'/, » n ii ii ii 4 „ „ . . . . 99'/, „ p ii n ii ® ii n . . . . 80'/4 Kölcsönvett 1834. évről, 500 frnt . . . . „ . . . . 697'/, „ 1839. „ 250 „ . . . . . . . . . . 286'/, „ 1839. „ 50 „ ....................... . . . . 577, Bécsi statusbank—kötelezvény 5 pdt. ........................................ 633/4 Bank-részvények darabonkint..................................................1700 Gabonaár. (Pozs. mérő váltó garasokban). Búza. Rozs Árpa. Zab. Kukor. Pozsony, jan. 8............ 105—122 86—92 65—71 57 — 64 70—72 Bécs, januar. 9............ 142—165 106—115 84—93 78—88 102 — 108 Pest, jan. 5. , 98—115 67—77 58 —60 50­ 58 55 — 63 Mosony, jan. 7 100—125 88—92 60—64 57—63 58 — 62 Besztercze, jan. 4. . . . 120—130 80—97 66 75 38—48 80 90 N.­szombat, jan. 8. . . . 100—116 78—86 63­­68 52—57 60—65

Next