Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-01-14 / 4. szám
lúg’ nyugalma’ ’s békéje’ kezessége leend. — Felette megörvendeztet , hogy nekem azon sors jutott, Francziaországnak Napoleon’ császár’ tetemeit visszaadhatni, ’s hogy fiaim’ egyike volt ki meghozta ’s agg bajnoktársai’ sz. kápolnájába ’s felvigyázata alá helyezte.“ — A’ köveskamara elnökének Savrel úrnak pedig így felelt: ,,A’ követkamara’ tetszését, azon szolgálatok által, mellyeket én és családom Francziaországnak tenni szerencsénk van, megérdemelni, a’ legédesb jutalom, mellyel érettek nyerhetünk. A’ háború csak akkor indítható, ha a’ nyilványos érdek szoros kötelességgé teszi. Jelenben, hála önök’ gyámolításának, reményünk van, hogy a’ béke’ ama’ hosszú pályája, melylyen eddig olly dicsően haladtunk, nem megszakasztalni, hanem inkább ellenkezőleg folytattatni fog, a’ nélkül hogy a’ haza kárt szenvedne akár becsületében akár méltóságában. Mindig büszke lehetend reá, hogy az emberi nemet ama’ veszélyektől és rész következésektől megóvta, mellyeket a’ közháboru szükségkép szült volna. (E’ szavak a’ tetszés’ élénk jeleivel fogadtattak. A’ történetet kimerünk’ elég emlékével ajándékozánk meg, hogy jogosítva legyünk, diadaljeleink mellé azon győzelmijeit is kitűzhetni, hogy a’ világ’ békéjének ’s az emberiség’ nyugalmának kezességei vagyunk.“ A’ párisi érseknek igy válaszolt a’ király: „Tudja ön, hogy hosszú idő óta óhajtom, ’s hogy buzgalommal ragadok minden alkalmat megmutatni, mikép gyámolítom a’ papságot ama’ magas tiszteletben, mellyet neki fentartanom annyira szivemen fekszik. Mi sem gyengirendi törekvéseimet, a’ vallás’ védelmezésében ’s az irántai tisztelet’ szerzésében. Minél nehezebb kormányom’ feladata, annál több erkölcsi segélyt kíván ’s mindazok együttmunkálását, kik a’ rend’ fen tartását ’s a’ törvények’ uralkodását akarják. Ezen erkölcsi gyámolítás ’s ezen öszszemunkálás azok, mellyek mindenek előtt, akadályozhatják amaz elvetemült merények’ ismétlését, mellyek felölön, engem’ olly élénken meghaló módon, szólott. Ezen erkölcsi gyámolítás, ezen minden igazságos férfiak’ összemunkálása azok, mik kormányomnak megadandják a’ kötelességeik’ teljesítésére megkivántató erőt, mellyek’ első sorába helyzem ama’ kötelességet, a’ vallásnak tekintetet szerezni, az erkölcstelenséggel megküzdeni,’s a’ világnak megmutatni, hogy bár mit mondjanak Francziaország’ rágalmazói , a’ vallás, erkölcsiség és erény iránti tisztelet nálunk még a’ felszámolhatlan többség’ értelme.“ Paris, jan. 4. Olozaga ur, a’ spanyol kormány’ rendkívüli követe és felhatalmazottja a’ franczia udvarnál, itt a’ királynak jan. 3. külön audientián nyújtotta át hitelesitő irományait; ezután a’ királyné ’s királyi herczegek és herczegnék által fogadtatott. A’pairkamara’ jan. 4kei ülésében kezdettek meg az idegen szökevényeket illető törvényjavaslat feletti tanácskozások. Guizot úr kinyilatkoztatá, hogy a’ franczia kormány a’ spanyol kérdés iránt határozott, de e’ határozatának mibenlétét nem nyilványítandja. Semmi esetre sem fog Spanyolország* belső ügyeibe avatkozni. Spanyolország’ jelen kormánya szinte kívánja a’ barátságos viszonyokat Francziaországgal fentartani. Paris, jan. 3. Az erősítési biztosság tegnap 1 órakor hatodszor gyűlt össze; öt óráig folyvást együttült ’s csupán az élelmezés’ kérdésével foglalkozott. Tudósításának főpontjait már megállapította , mellynek szerkesztése köztudomás szerint Thiers úrra van bízva; de a’ tanácskozás’ befejezése előtt azon pontokat, mellyek felett egyesség történt, Soult marsallal közölni akarja, hogy az a’ ministertanács’ elébe terjessze. E’ pontok: 1} A’ körfal’ ’s az egyes erősségek egy időbeli kivitele; 2) a’ munkának három évres feloszlása; 3} a’ körfal’ külső műveinek megállapítása. Ez utóbbi rész katonai szempontból alapos vizsgálatra adott alkalmat. A’ biztossság üléseit hétfőre halasztá, a’ katonai szolgálatok’ kérdésével foglalkozandó. Iránta Soult marsallal ’s a’ rendőrpraefectussal értekezni fog. A’ franczia academia’ dec. 30-ai ülése nagy érdekkel birt, mellyben Malé gróf vétetett fel, ’s néhai Quelen ur, párisi érsek ’s volt academiai tag felett emlékbeszéd tartatott, mellyre Dupin úrnak kelle válaszolnia. E’ három név’ összetalálkozása, mellyek viselői politicai ’s vallási véleményeikben olly nagy különbséget mutatnak elő, a’ köz kíváncsiságot nagy mértékben ingerlé fel, ’s a’ gyülekezet minden eddiginél számosabb volt. Lamennais ur a’ szajnai esküttszéktől rája kimondott ítélet ellen megsemmítésért nem folyamodott. A’ janikai Messager jelenti: Tegnap reggeli 11 órakor mintegy 100 egyénnek, többnyire kék inggel és sapkával, kik közt nehány egyenruhás nemzeti őr is vala látható — csoportozata képződött a’ börzepiaczon. A’ Michodiere- utczára érkezve, ezen csoportot képző egyének’ mindnyája azon ház előtt állottak fel, mellyben Lamennais ur lakik. Egy 14 személnyi biztosság, melly közt három egyenruhás, ment fel hozzá. Tiz perez múlva a’ biztosság lejött, ’s a’ csoport szétoszlott a’ legcsekélyebb lárma nélkül. Ezalatt 40—50 egyén, kik közt mintegy 25 nemzetiőr, a’ boulevárdokon összecsoportozott, ’s hármasával karon fogva a’ St Antoine piaczra tartott. Itt a’ marseillaise’ éneklése’ közben e’ kiáltással: „a bas Guizot! á bas la garde municipale!“ Cle Guizottal, le a’ hatósági őrséggel!) megkerülök a’júliusi oszlopot. E’ második csoportozat ezután különféle irányokban oszlott szét. — E pártnyilatkozványok büntetésreméltók *); az igazságkiszolgáltatás, és a’ törvények iránt tartozó tisztelet elleni sérelmekként. A’ hatóság a’ szükséges rendszabályokhoz nyúlt, illyféle még előfordulhatandó párt mutatványok’ elfojtására.“ Neufchatel, dec. 20. Kantonunkban a’ Darmes-féle merényre vonatkozó fontos befogadás történt. Bizonyos Borés Val de Traversből, ki az 1834-i zavargásokbani részvéte miatt azon vidékről száműzetett ’s legújabban felhatalmaztatott hazájába viszszatérhetn, a’ franczia rendőrség által hatóságunk előtt azon személynek fedeztetett föl, ki Daimesnak az oct. 15-dikei merény’ végrehajtására a’ karabélyt adá. Ennek következtében megparancsoltatott Boréi’ befogatása, ki a’ neufchateli börtönbe vitetett. A’ párisi hatóság’ kivonatára máris annak hatalma alá kiszolgáltatott. Lionból igy imák. Ha a’ franczia lapok (kevés kivétellel) gondosan óvakodnak is az utóbbi áradások’ leírásában az Isten’ nevet kimondani, nehogy szorultságba jöjjenek voltairismussokkal, ha szándékosan elhallgatják is az Isten’ kezét ’s a’ köz csapások rájok nézve semmi vallási jelentőséggel nem bírnak, más részről tartozunk legalább azon vigasztaló látványt kiemelni, hogy ugyanazok (a’ franczia hírlapok) meg nem tagadják elismerésöket a’ papságnak az aggodalom’ és szükség’ e’ napjaiban kitüntetett hős munkásságáért. Mindenféle szellemű hírlapok naponkint új tettdolgokat közlenek, mellyek közül egyik a’ másikat felül haladja; mindannyian megegyeznek abban, hogy a’ papság, mint a’ nép és isteni könyörületesség közti közbenjáró, mindenütt mentő védangyalként jelent meg ’s mint az isteni gondviselés, a’ rája bízott hívők felett őrködik. Sokan, kik már elcsüggedtek a’ habok közti tusájokban, papoknak köszönhetik éltöket; minden szegényt készséggel tápláltak övékből ’s gyűjteményökből; sok laknélküli szerencsétlennek adtak a’ templomokban és saját lakaikban ideigleni szállást. Minden párti hírlap megegyezik abban, hogy ezúttal is, mint a’ cholera’ kitörtekor, a’ papság bebizonyitotta, milly nagyfokú hős elszántság, feláldozás és szeretet fészkel egy derék pap’ szivében, így például a’ lyoni érsek azonnal kiürité palotáját ’s a’ viz által lakásaikból elűzetteknek engedé, e’ mellett legelső nyomasztóbb szükségeik’ fedezésére pénzt adott; az avignoni érsek fövicariusával egy nyomoru csolnakban naphosszaid evezett körül az utczákon ’s ön kezével oszta kenyeret a’ szűkölködő családoknak, mi itt annál szükségesebb vala, mert az árviz a’ sülökemenetéket többnyire haszonvehetlenekké tette. ’S mikint a’ felsőbbi példa magasztalólag vagy leverőleg hat mindenütt, úgy itt is, a’ plébánosok és káplánok valamennyien megtettek mindent, mi csak emberi erőtől telik: például Beauregardban a’ plébános már korán reggel csónakázott a’ legveszélyesb helyeken ’s a’ leomlás által fenyegetett házakból kimenté az embereket ’s mindent, mit lehetett; Pont-de-Vaurban, a’ plébános a’ nagy veszély közt is becsónakázá az utczákat, ’s élelmiszereket osztott ki; Thoisseyben a’ plébános lóra ült ’s mindenütt megjelent, hol a’szükség legnagyobb vala ’s csak e’ derék papnak köszönhető, hogy itt egy ember sem vesztette életét; mások elhagyatott öregeket és terhes asszonyokat mentettek ki felsőbb emeleteiből olly házaknak, mellyek’ alja a’ viz által már megrongáltatott. Strassburg, jan. 3. Egy magát Izrael’ uj prófétájának jelentő egyén tartózkodik nehány nap óta városunkban; neve Albrecht L. Ugyanez több röpiratokat bocsátott közre, mellyek isteni küldetésére vonatkoznak. Azok’ egyikében a’ Rotschild-ház is megemlittetik ’s bebizonyittatik Levi’ törzsekbeli származása. Azon művek közt, mellynek nem sokárai megjelenését az uj próféta ígéri, az emberi nemnek 100,000 évvel Ádám előtti története is találtatik. Toulon, dec. 29. Nyugtalanul váratik Ramier gőzhajó vissza, melly fontos utasításokkal küldetett a’ franczia consulhoz Tangerba. Minthogy e’ képviselőnk ott fel van hatalmazva Abderrahman császár ellen szilárd és erőteljes hangon szólani a’ franczia kormány’ nevében, ezen uralkodó alkalmasint engedni fog ’s igy nem leend szükséges hajóhadat a’ marokkói partokra küldeni. Van okunk hinni, hogy ez alkalommal ismét szóba hozalik azon fegyverek’ és hadiszerek’ küldése is, mellyeket Abd-el-Kader olly nagy mértékben nyer Marokkóból. Algír, dec. 22. Nehány sheik Bélidába jővén, Changarnier generálnak ajánlatott tettek Abd-el-Kader emirrel kötendő szerződés iránt; a’ general azt felelé, hogy mit sem akar Abd-el-Kaderről hallani, ha azonban a’ sheikek magok számára kívánnának szerződést, kész velek eziránt alkudozni. A főnökök jelenték, hogy ez ügyet még bővebben meg akarják fontolni ’s elutaztak. Oran tartományban az Abd-el-Kader elleni elégületlenség nagy fokra hágott, ’s a’ különben büszke és vakbuzgó törzsökök a’ béke mellett nyilatkoznak. Lissabon, dec. 16. Lesz e háború? ez most a’ kérdés minden kávéházban. A’ felelet nem igen bonyolódott. Spanyolország a’ Douro’ szabad hajózását kívánja, melly neki portugál részről megigértetett, de ez ígéret’ teljesítése mindenféle ürügy alatt késleltetik, mert az emberek itt még nem haladtak elő a’ statusgazdaságban annyira, hogy átlássák, miképen az eddigi elzárásrendszert felváltandó élénk közlekedés Spanyolországgal több hasznot mint kárt fogna Portugáliának hajtani. E’ kísérleti félelem annál nevetségesebb, minthogy a’ Douro folyam, mostani medrében, a’ spanyol határon belül, valamint azon egész határvonalon, melly a’ Tras-os-Montest a’ spanyol Leontól elválasztja ’s több mérföldnyire a’ portugál birtokon belül, a’ legkisebb csolnaknak sem hajózható, különösen azon ponttól kezdve, hol a’ portugál határt érinti. Spanyolországnak tehát, hogy a’ Dourot tengerbe ömléseig hajózhassa, gabonával (ez főleg az, mit ki akar vinni) megrakott hajóját ökrösszekereken kell legalább tiz-mérföldnyi távolságra hegyen- völgyön át a’ legroszabb utakon szállítania, mielőtt azt vízi útjára bocsáthassa. Illy mulatságot már csakugyan meglehetne Spanyolországak feltétlenül engednünk ’s a’ douroi portugál hajózás bizonyára nem fogna az állal károsulni. A’ tárgy épen nem olly fontos, hogy miatta Portugáliába háborús beütést kellene várni. A’ fenyegetés inkább spanyol hánykolódásnak tekinthető, különben az volna, hogy Espartero elbizottságában illy ürügy alatt Portugal’ meghódításáttervezné, II. Fülöp’ nyomára lépendő, Albát játszandó; akkor ugyan levegőbe épített volna. A’ portugáloknak spanyolok elleni gyűlölsége azon időtől fogva, midőn a’ nyomasztó jármot lerázták , még mindig ugyanaz; kiváltképen mutatkozik ez most, midőn a’ kormány, komolyan véve a’ fenyegetést, háborúra készül é s minden fegyverfogható emberhez felszólítást bocsátott. Ezek többnyire lelkesedve tódulnak szolgálatba állani, noha némelylyek erőszakos eszközök által is kényszerítetnek, így rövid idő alatt tetemes hadsereg álland talpon. Rendkívüli munkásság uralkodik a’ fegyvergyárak és tárakban; uj zászlóalok alkottatnak, régi megszűntek ismét létesíttetnek. Bízvást állíthatni, hogy Spanyolország soha sem fogja Portugáliát meghódítani idegen segítség nélkül, ’s Portugáliának nincs szüksége idegen segítségre, hogy magát Spanyolország ellen védhesse. Öregek, gyermekek és asszonyok mind fegyvert fognának ragadni, hogy e’ gyűlölt ellenség határinkból küzessék. A’ portugaloknak spanyolok iránti ellenszenve, ha elnyomatás forog kérdésben, talán még nagyobb mint a’ németeké a’ francziák iránt. A’ kormány tehát igen jól cselekszik , ha, bár csupán szinleg is, hadra készül, hogy megmutassa , mit éreznek Portugáliában, ha a’ fenyegetést végre akar Dánia. Kopenhága, dec. 22. A’jütlandi rendek is határoztak a’ sajtószabadság’ ügyében, ’s 42 szóval 2 ellen a’ censura ’s egyéb korlátozó rendelések’ eltörlése mellett nyilatkoztak. Törökország és Egyiptom. Miután a’ magas porta egyenesen Candiából vett tudósításokból meggyőződött arról, hogy e’ sziget’ lakosi semmit sem óhajtanának inkább, mint az egyiptomiak’ hatalmától, melly alatt több évig állottak, megmenekedni ’s törvényes fejedelmek’ uralkodása alá visszatérni, melly óhajtásban az ottani, Mehemed-Ali által kinevezett kormányzó (Mustapha basa) is osztozott, elhatárzá, biztosul Nuri beyt Candiába küldeni ’s e’ szigetet a’ szultán ő fensége’ nevében elfoglalni. Nuri bey, ki novemb. elején a’ Kudhaffsky hajós hadnagy’ parancsnoksága alatti Montecuccoli cs. kir. briggen útra kelt, Caneából érkezett tudósítások szerint dec. 13-kán estve a’ sudai révbe érkezett, ’s következő napon Ganeában kiszállott, hol küldetéséhez és rangjához illő megtiszteltetéssel fogadtatott. Miután a’ szükséges szólalkozások a’ szigetnek a’ szultán’ nevében átvétele iránt Mustapha basával, kis fensége’ parancsainak feltétlenül alájok vetette magát, megtörténtek volna, dec. 17-én az e’ végre kibocsátott nagyúri fermán kihirdettetett, melly által Mustapha basa dicséretes szolgálatinak tekintetéből, mellyeket igazgatása alatt a’ szigetnek tön, ugyanitt kormányzóul meghagyatik. A’ mondott nagyúri fermán’ kihirdetésének szertartása tömérdek ember’ összetódulása közben és legnagyobb pompával történt meg; a’ katonaság díszelgett, ’s valamennyi polgári és katonai tisztek, valamint az európai nagyhatalmaknak Ganeában lakó consulai megjelentek ez ünnepélyen. Mehemed-Ali körlevele, mellyet Felső- ’s Alsó- Egyiptom 7. tartományaiban, Sudanban ’s Nigsitienben közzététetett: „Minden uj ’s változékony e’ világon, így követik e’ földön gyakran a’ vad háborút a’ béke’ örömei. Ha a’ dolgok’ rendében e’ világ’ változásait a’ teremtés’ pillanatától kezdve mostanig egészben ’s egyesekben felkeresni ’s kimutatni akarnék, látandjuk, hogy minden általa igazgattatok, melly a’ Mindenható,—’s hogy teremtményei minden gondolkozásukkal ’s cselekedeteikkel mitsem változtathatnak meg azon, mi iránt az isteni akarat rendelkezett. Isten, a’ legfelsőbb lény, igazgat mindent, a’ rejtélyest úgy mint a’ láthatót. Mi sem történik e’ világon a’ dolgok’ természetének rendszerében, mit az Isten’ legfensőbb akaratja elő nem idézett volna. Semmi sem esik azon kör’ mérlegébe, a’ mi fenséges akaratja által a’ mindenség nyugalmára meg nem parancsoltatnék, mikint az most történt, hogy Napier commodore ur, az angol tengeri hajóerő’ kormányzója a’ középtengerre érkezett, ’s e k. magasságának értésére adá, hogy Egyiptom’ kormányának örökös birtoka ő magassága fiai ’s utódainak Europa nagyhatalmas akaratjának összhangzatában átengedtetik, ’s békekötésre szólítja fel őt. Jónak találtatott a’ muzulmánok’ vérének kímélése, ’s az alattvalók sziveinek sőt egész Európának a’ békéveli megörvendeztetése, hogy igy mindenki művészetének vagy életmódjának, a’ kereskedésnek vagy földművelésnek átengedhesse magát. Ennek következtében főparancsnokunknak, seraskierünknek, azon parancs adatott ki, hogy Syriát elhagyja ’s egyiptomi táborával térjen vissza, a’ miért is e’ jelen irat minden hivatalnokhoz ’s alattvalókhoz intéztetik. Mukib elrendi, ki Ibrahim kíséretében egyik legelőkelőbb tisztviselő vala ’s az első kedvező alkalmat használva tőle megszökött, dec. közepe felé Konstantinápolyba érkezett. Portugália. *) De egyszersmind most már nevetségesek is. A’ szerk. nak hajtani. Ifjú királyunk is a’ hadsereg’ élére fogna akkor állani, mint ezt határozottan kinyilatkoztatá. A’ tollharcz már nyilván kitört a’ madridi ’s a’ lissaboni kormányhirlap közt. A’ madridi nem átallott legszemtelenebb kifejezéseket a’ portugál nép ellen ejteni, mit maga az illető kormány is roszalni látszik, mert következő számában nyilatkoztatja a’ szerkesztőség, hogy czikkelyei a’ hivatalos jelentéseken kívül, hivatalos szint nem viselnek, hanem a’ szerkesztő’ személyes véleményei; azon buzgalomban, melylyel a’ kérdéses czikkely íratott, némelly szók ejtettek, melyeknek nem vala olly rész ezélzásuk ’s mellyeket csak hirtelenkedés okozott. — A’ milly engedékenynek látszik most ama’ hirlapiró, szintolly engedékeny leend Espartero is, ha látja, mikint fogadtatott fenyegetése nálunk. Olaszország. Az özvegy spanyol királyné, Mária Krisztina, dec. 24- kén délután Rómába érkezett. Róma, dec. 28. A’ spanyolországi régens-királyné még ő szentségétől nem fogadtatott el; egyébként hosszabb ideig szándékozik itt tartózkodni, miután, mint hallik, fontos családügyek fognának kiegyenlíttetni, melly végre Maria Izabella siciliai özvegy királyné is rövid idő múlva ide váratik. Roma, dec. 30. Tegnap történt a’ spanyolországi özvegykirálynénak a’ pápai teremekben ő szentsége általi legünnepélyesb elfogadtatása. Miután a’ pápa vele egyedül fél óráig mulatott volna, a’ szent széknéli franczia követ, Tour-Maubourg gróf és neje, kik a’ királynét kisérék, valamint kísérete is bebocsáttattak. Azóta máris több urak a’ diplomatiai testületből tevék nála tiszteletlátogatásukat. Itt tartózkodásának idejéről még semmi bizonyos nem tudatik, miután mai napig az iránt Nápolyból semmi tudósítás nem érkezett. Pénzkelet. Bécs, jan. 11. A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 peres p. p...................106'/, » n ii ii ii 4 „ „ . . . . 99'/, „ p ii n ii ® ii n . . . . 80'/4 Kölcsönvett 1834. évről, 500 frnt . . . . „ . . . . 697'/, „ 1839. „ 250 „ . . . . . . . . . . 286'/, „ 1839. „ 50 „ ....................... . . . . 577, Bécsi statusbank—kötelezvény 5 pdt. ........................................ 633/4 Bank-részvények darabonkint..................................................1700 Gabonaár. (Pozs. mérő váltó garasokban). Búza. Rozs Árpa. Zab. Kukor. Pozsony, jan. 8............ 105—122 86—92 65—71 57 — 64 70—72 Bécs, januar. 9............ 142—165 106—115 84—93 78—88 102 — 108 Pest, jan. 5. , 98—115 67—77 58 —60 50 58 55 — 63 Mosony, jan. 7 100—125 88—92 60—64 57—63 58 — 62 Besztercze, jan. 4. . . . 120—130 80—97 66 75 38—48 80 90 N.szombat, jan. 8. . . . 100—116 78—86 6368 52—57 60—65