Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-06-07 / 45. szám

45. szám. • Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi s külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai­datok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mi­­indenféle hirdetmények’ minél gyorsabb köz­ösével • — a’ Számadunk terjedelmest) politicai ’* ikon tudományu értekezésekkel, a’ kis futár lite­­aturai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésé­vel foglalkoznak főképen. hírnök Szerkeszt. ’s kiadja Halasfalvi Orosz József. Ju­uius 7. 1941. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordás­­sal 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizet­­hetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál­­ sétatéren 749. sz. a., Pesten Méter Józsefnél a’ Tudakozó­­intézetben , kinél a' hirdetmények 's a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: gr. Ráday Ge­­­Offleonné­­; pozsony-vidéki szomorú hírek; Gömör és Bereg megyei özgyülések ’s más megyékbeli tudósítások; az orvosok és természet­­izsgálók gyűlése Pesten, egyéb pesti hírek: fehérvári, kassai, egri,­­Szabadkai, szem­laki és kolozsvári tudósítások. Ausztria. Első gőz­hajó a’ Moldván. Nagybritannia. Sir R. Peel bizalmatlansági bill­enek jelentése. Francziaország. Merilhou jellemzi Thiers mi­­isteriumát. Spanyolország. Uj ministerium, angol hadihajók erő­szakoskodása a’ cartagenai révben. Törökország. — Hivata­­os levelezés. Hirdetések. Magyarország és Erdély. A’ am. magyar kir. udv. Kamara a’ kassai harminczad- és bécsi—értéki pénztár megürült ellenőri hivatalára Schrodt András emesvári só- és harminczad-ellenőrt alkalmazd; a’ borsobányai királyi bányakamarai sebész-hivatalban ennek eddigi ideiglenes s­­dlátóját Virág Károly sebész- és bábamestert rendesíté. Ráday Gedeon grófné, szül. Széki gr. Teleki Borbála f. évi avaszuló 29kén éltének 30dik ’s legboldogabb házassága 12dik ívében köztiszteletü férje, hét árváji, vérei, rokoni és számos lisz­­előji fájdalmára Péczelen tüdőszélhüdésböl jobb létre szenderült , s f. hó 1-jén ugyanott a’ Ráday gr. nemzetség sírboltjába laka­­tttatott. Sok szem könyezi a’ testi-, lelki- és szellemileg szép ’s itka magyar hölgyet, példás nőt és anyát, kellemes társalgót ’s 3 isszonyi erénykoszorúra nézve a’ két testvér hazának egyik va­ll­ódi gyöngyét a’ korán hamvadóban, de családja közöttesi’s alatt ősi legtovább ’s legméltóbban fogják lengetni sírfályolát sohajtás­­­u­kkal a’ felejthetlennek. *­* Pozsony, jun. 5. Tegnapelőtt délután a’ regényes fáju Dévényben kenyérsütésnél­ gondatlanságból tűz támadván, a’helység nagyobb része, mintegy 150 ház, egészen hamuba lölt; többi része is, mintegy 50 ház, nagyobb vagy kisebb kárt­­ szenvedett, ’s alig maradt 100 ház sértetlenül, ez utóbbiak közt i’ harminczad­ épület és duna­ melletti fogadó. Lángok prédájává jön a’ nagy és szép templom is, melly a’ legközelebbi Sz-Három­­ságvasárnapon búcsúját vala tartandó; midőn Pozsony vigalmas lépessége is oda szokott seregleni; a’ templom belsejében csak a’ főoltár ’s egyik oldali oltár maradt sértetlenül a’ Boldogságos Szűz kegyelemképével, melly előtt most a’ tönkrejutottak zokog­ja kérik az Isten Anyjának közbenjáró esedezését a’ Mindenható segedelméért ’s a’ könyörületes szívek megindulásáért. Irtózatos a látvány e’ helységben; a’ rom és pusztaság, a’ lak és élelem nélkül támolygó emberek zokogása, átjárják az érzékeny szivet; én, ki e’ sorokat írom, csak Baján Valék tavai még irtózatosabb­nak szemtanúja. — Ma reggel azon szomorú tudósítást hallottuk ii több hiteles szájból, hogy a’ derék stomfai alesperes és táblabiró Balogh Ferencz, ki ns. Pozsony megye gyűlésein sokszor olly jelesen szónokoskodott, tegnap, harmad magával a’ Morvában ietörődvén, a’ hullámok áldozatává lön. — Esőnk csak nem lehet; tegnap este egy kissé megeredt ugyan, de csakhamar elállótt, a’ a port sem öntözvén egészen föl. Gömörben május 24-én. Múlt héten évnegyedes gyűlés, elötte törvényszékek tartattak Pelsőczön.— Az érdemet méltány­ló vármegye rendei e’ gyűlésben, a’ költő ’se’ vármegyének egy­­­­­kori alispánya Gyöngyösi István, és az évek hosszú során alis­­pány ’s több országgyűlésen követ Máriássy István képeit, ta­nácskozó teremökbe ünnepélyesen kifüggesztették. Mind a’ két boldogult férfi hazaszerte ismert, és igy róluk itt röviden szólni (mert életirást érdemelnének) felesleges, csak azt jegyzem meg, mikép megütköztek sokan, hogy — ki nyomdokaiba lépni ezúttal is ösztönt nyerjen — Máriássy István írjai és unokái közül senki sem volt jelen. Nagy Károly főjegyzőnk ez alkalommal egy jeles beszédet mondott, melly ki is fog nyomatni. — A’ napi­renden levő vegyesházassági ügyben, számos megyei, tudomásul vett levelezéseken kívül, a’ nm. Ilelytartóság intézménye olvastatott föl, mellyel a’ dolog maga fekvésében hagyatni rendeltetvén, a’ csolti és csetneki plebánusok pörbe idéztetésérül felvilágosítás is kívántatik. Többen voltak, kik nem helyeslék, hogy az érintett plebánus urak még mind eddig nem idéztettek törvényszék elébe, a' és ez most újabban meghagyatván, a’ nm. Helytartóságnak a’ ki­ír­vánt felvilágosítás megadatni rendeltetett. —Fehér megye gyors­írók intézetének alapítására felszólító levele felolvasztván, elnök­lő első alispányunk maga négy aranyat ajánlván , a’ jelenlevőket névszerint szólította föl adakozásra, ’s ennek nálunk is jó sikere volt, mert tüskint mintegy h­armadfélszáz p.­srt gyűlt be, a’ szol­­gabiráknak pedig meghagyatott, hogy az aláírást továbbá is ki*­lelhetőleg sikeriteni igyekezzenek.— A’ törvényszékek szomoritó tekintetet nyújtottak. Büntettek növekedő arányban vannak, és ha a' bűnök első forrásait kutatjuk, ritka kivétellel, forrásul a’ nevelést nélkülöző butaságot és az iszákosságot nevezhetjük. Általányos gyógyszert tehát csak nevelés- és mér­tékletességben kereshetni. — Baring F. Th. angol kincstárnok az alsóház ápril. 30. ülésében, a’ budget előterjesztése alkalmával azt adta elő, hogy „Irhonban a’ szeszes italokluli vám több mint 300,000 font sterlinggel (3 millió p.­fit) kevesedett.“ — mennyi­vel kellett tehát a’ szeszes italok fogyasztásának kevesbülni? líraim, ez a’ mértékletességi egyesületeknek, ez Mathew atya fá­radozásainak sikere! ’s kétségtelen adat, mert az angol miniszter adatok helyett fabulákat a’ parlamentben nem beszélhet. Uraim, m­i (meggyőződésem szerint nem az 1840. 1. czikk értelmében, hanem annak ellenére) a’zsidókat kitiltottuk az egész vármegyé­tül, és mondok: ,,a’ nép erköltsisége tekintetébül tesszük;“ de az iszákosság, a’ mindig jobban eláradó pályinkaital ellen módokról gondolkozni, senkinek sem jut eszébe. Ismétlem (mint ama ro­mai , ki minden beszédét azzal végzé: denique censeo Carthagi­­nem esse delendam): vessetek adót minden iteze gyártott, minden iteze italul kimért pálinkára, ’s a’ béjövendő summát fordítsátok néptanítókat képző intézetek felállítására. (V.g.) Gömörbül, máj. tükén. Örömérzettel elragadtatva köz­löm azon édes hirt megyénk felsőbb vidékiről, hol két iskolai vizs­gálatnak valéktanúja, hogy már a’ szláv evang. atyafiak gyer­mekei is szorgalmasan oktattatnak honi nyelvben. Különösen meglepő volt, midőn a’ vizsgálat megnyitó beszédét egy 8 éves lyányka honi nyelven szavalá el; szögletesen lejtének ugyan aj­­kiról a’ szavak, de mégis magosan dagaszták a’ dobogó keblet. A’ nagyobb növendékek szavalás, a’ kisebbek pedig olvasás által mutaták be a’ honi nyelvben haladásukat. Üdv Liszkay János úrnak, ki megmutatá, miként lehetne elhárítani az aggályt a’ ho­nunk boldogságát munkáló férfiak fejéről, ’s miként létesíthetnék azt a’lelkészek buzditó beszédei, hogy hazánk minden vidéken egyenlő lelkesüléssel tanultassék nemzeti nyelvünk, mellynek vi­rágzásához életünk van kapcsoltatva. K. J. :Beregböl, május hó 24. Folyó hó 17kén megkezdett évszaki közgyűlésünk a’ közbejött tárgyak sokasága miatt még folyvást tart. Eddigelé következendő nevezetesebb tárgyak fordul­tak elő: 1) Elnök alispányunknak abbeli jelentését, hogy a’ ve­gyes házasság tárgyában ezen megye részéről költ felírást a’ könyvvizsgáló kinyomatni meg nem engedvén, az felsőbb vizsgá­lat végett Budára küldetett légyen által, annyival nagyobb aggo­dalommal vették a’ megye rendei, minthogy a’ sajtónak a’ me­gyék hivatalos levelezéseire való kiterjesztését megyéink tanács­kozásainak tulajdonított nyilványosság eszméjével ’s fogalmával ellenkezőnek lenni vélik, ugyanazért a’ nyomatási vizsgálat iránt sajnos sérelmüket a’jövő országgyűlésre felterjesztetni elhatároz­ván, egyszersmind az elnök alispányt megbízták, miszerint a’ nyomatás végett felküldött felírás példányát kérje vissza, a’ jegy­zői hivatalnak pedig meghagyatott, hogy az érintett felírást leírat­ván, az ország minden megyéinek azon körülmény megemlítésé­vel , miszerint annak megküldése eddig a’ miatt késett el, hogy azt a’ könyvvizsgáló kinyomatni nem engedte, ’s hogy az ebbeli sérelmet a’ többi megyék is a’ jövő országgyűlésen elhárítani igyekeznének, haladék nélkül küldje meg. ( 2) Szőnyegre ho­zatván némelly segédlelkészeknek abbeli nyilatkozása, miszerint tapasztalván, hogy nemcsak az idegen vallásuak hanem saját keblebeliek közt is találtatnának ollyanok, kik mind közgyűlések­ben mind magányos körökben az anyaszentegyház tagjaival el­lentétben látszanak lenni, e’ végre ezentúl különös imádságok fog­nának tartatni azoknak az anyaszentegyház keblébe leendő visz­­szatérésökért. Miután ennek, folytában a’ megye rendei előtt be­bizonyult, hogy a' segédlelkészek sem a’ püspöki körlevél sem a’ bemutatott imapéldány által semmi ollyasra nem szólittattak fel, mi a’ közegyetértést zavarhatná ’s csupán a’ körlevélben is ki­jelölt szelídséget mellőzték el akkor, midőn az idegen vallásuak ellen némi kellemetlenül hangzó kifejezésekkel éltek, ennek meg­vizsgálására biztosság neveztetett ki, mellynek gondja legyen egyszersmind, hogy az egyházi beszédekbe a’ német helyett e’ környéken is a’ magyar nyelv hozassák be. — 3) Desko András g. e. újólag folyamodott a’ megyéhez, hogy megyés püspöke öt, mivel a’megyéhez folyamodott, inlands név alatt a’papi növendé­kek sorából kicsapta ’s az egyházi küljelek viselésétől eltiltotta; ugyanazért esedezik, hogy ügyét a’ megye Rrdei pártfogásuk alá venni méltóztassanak. A’ megye rendei már Ő Felségéhez ez ügyben felírást tettek ’s a’ m. püspökét Ő Felsége által hivatalá­ból előmozditatni esedeztek , mire eddigelé válasz nem érkezett: ezúttal újólag határozattá vált a’ főpapot legfelsőbb helyen hiva­talától feloldoztatni, az üldözött ifjút infamin alól felmentetni kér­vén ; egyszersmind pedig a’ megye rendei őt polgárilag becsüle­tes személynek tekinteni elhatározták. — 4) A’ Munkácsi g. e. megyés püspök a’ am. magyar kir. Helytartó Tanácsnak még 1838-dik évben 30974. szám alatt kelt rendelmén­yhez ké­pest bizonyos bátyai lakos Czuri Máriának hat déli oktatás ki­állása végett az illető lelkészhez leendő utasíttatását sürget­vén , a’ megye vegyes küldöttséget nevezett ki olly utasítással, hogy ez az illető felet kihallgatván, ha ez vallását csakugyan másítani óhajtaná, az e’ részben felfedezett indító­ okainak kivé­tele mellett a’ nevezett küldöttség a’ legközelebbi közgyűlésre jelentést tegyen, melly a’ kívánt engedelmet kiadván, az eset fel­­terjesztése mellett , Felségének jelentés­­étessék , ’s ezen hatá­rozás jövendőre nézve is sinór mértékül szolgálandván, az az illető járásokban közhírré, egyszersmind a’ megyés püspöknek tudtára adatni rendeltetett. 2 5) Nádor Ő Fensége aziránt költ sürgető le­velére: „hogy az 1832/6 lezikkely által országosan megalapított m. nemzeti muzeum építése költsége fejében megyénk részéről ez ideig egy részben még fizetetlen hátralevő tartozások minél e­­lőbb beküldessenek“, azok beszedése sürgetve el határoztatok; ugyanez alkalommal szóba jövén a’ múlt országgyűlési költsé­gek beszedése is, minthogy mind ez ideig sem az összeírás sem a’ kivetés meg nem történt, ezek eszközlésére az illető tisztvise­lők figyelmeztettek­, minthogy pedig az eddigi előlegezések a’ házipénztárból történtek, az érintett költségek az adófizető nép­­osztály vállain feküsznek. — 6) A’ rm. magyar kir. Helytartó-Ta­nácsnak az 1839/40 évi törvényczikkely szerkezetében becsúszott némelly hibák kijavítását tárgyazó rendelete úgy 7) Somsits (volt somogyi követ) ismeretes óvása tudomásul vétettek. (Folyt.) Bátya, május 12-ikén: Nem kevésé csodálkoztam, pesti hírlapokban olvasván, hogy n. megyénk a’kaiból, plébánosokat azon nem-nemesek közé számítja, kiknek múlt hó 20iki közgyű­lésében tisztválasztási szavazatot adott, holott nemességük honi törvényeikből világos­, hogy sem felőle alaposan kétkedni lehet­ne, mit a’ megye maga is megismert saját cselekvénye által, mi­dőn a’ protestáns és n. e. görög lelkészeknek azon okból adott lisztválasztási szavazatot, mintha Werbőczy 1 r. 2 ez. szavai által „egyházak igazgatóji“, vagy „kormányzóji“ ők is értetnének. Mert miért adott nekik szavazatot azon okból, mivel ott említett egyházak igazgatóji alatt ők is értetnek? nem azért, mintha az idézett helyen szavazásjog adatnék az egyházak igazgatóinak, mert ott a’szóval nekik nem adatik; hanem azért, mert ott az egyházak igazgatóji egy rangba helyeztetnek a’ nemesekkel és nemességgel ruháztatnak föl, mellyel honunkban természetesen és elválhatlanul egyesülve van a’ szavazati jog. De e’ szavak ál­tal „egyházak igazgatóji“ nem értetnek a’ protestáns és n. e. gö­rög lelkészek, mert ezek vallása azon időben, midőn Yerböczy törvénykönyvét irta, ’s 2-dik Ulászló 1514 évben megerösíté, nemcsak bevettek nem voltak még, de nem is törettek el honunk­ban; minthogy Yerböczy törv. 1 r. 14 czikkében a’ kárhoztatott eretnekek hűtlenség jegyének büntetésével parancsoltatnak le­­nyittetni, 1523 évi 54-dik czikk által pedig halállal és minden birtokjok elvételével bűntetteim, végre 1525: 4-dik czikkben az országból kiirtatni ’s megégettetni rendeltetnek. De nemcsak a’ plebánusok valódi nemesek, hanem a’ segédlelkészek is, valamint minden egyéb kath. papok és egyházi személyek, minthogy 1463i 13, 1464ki 28, 1488ki 8, 1567ki 39, 1600ki 20, és 1662ki 2 czikkek mindezek lakjait is curiáknak nevezi. Sőt nemcsak ne­mesek ezek, de még előbbvalók ’s n­emesbek a’ világi nemesek­nél; mert Verbőczy 1 r. 2 czikkjében mondatik, hogy a’ lelki személyek érdemesbek, méltóbbak a’ világiaknál, f. i. nemesek­nél, mert ottan csak ezekrűl van szó. Melly szavait Verbőczynek minden jó latin csak úgy magyarázhatja, mintha mondta volna: „Ámbár a’ lelki, vagy egyházi személyek, papok, mint ollyanok, a’ világi nemeseknél érdemesbek, méltóbbak, előbbvalók, mind­­azáltal mégis némelly — ott elszámlált — jogaikra nézve a’ ne­mesekkel egyenlők.“ Azért is minden katholikus egyházi személy a’ szavazásjog nyilványos és békés gyakorlatával, melly honunk­ban a’ nemesség eredménye, mindenkor élt, nem valamelly tör­vényhatóság, hanem honi törvényink kegyéből és abban nem aka­dályoztattak, mit tőbb hatalom sem kárhoztatott. Koross Mihály, bátyai kath. lelkész. Pécs, máj. 16ikán. Honunk egyik üt­ere a’ Dráva me­gyénk széleit mosva, a’ végtelen munkák után is, mellyek szám­nélküli kanyarulatnak átvágásira a’ 3. szomszéd megye által ál­doztalak, sem szelídülvén annyira meg, hogy gyakori kiönté­sivel egész tájok lakosit kétségbeejtő ínséggel ne fenyegesse. Baranya idei elhatározták, hogy annak kártékonyságit a’ meny­nyire lehet, mesterséges töltésekkel akadályozzák. Illynemű töl­tésen munkálkodott most megyénk mintegy 30 ezer lakosa, melly a’ 10 ezer folyó öl hoszaságu és Itácsfalu helység határjában kezdődő roppant töltés felét ez alkalommal hozá létre. Hogy ezen munka szükséges és nagyszerű, azt ugyan senki kétségbe hozni nem fogja, de a’ teljesítés módjára nézve lehetetlen észre nem venni azt, hogy a’ megyei földmérőnek e’ részbeni előleges munkálatja a’ nm. H.-Tanács által nemcsak helyben nem hagya­tott, sőt mint értetlen munkálat hanyagsági bélyeggel rovatott meg, és épen azért, mivel a’ H. tanács az érintett előleges föld­mérői munkálat kijavítását meghagyólag javaslá, igen méltán ag­gódhatni, hogy miután illyes kívánt, és bizonyosan a’ foganato­sítás előtt ismét fölebb terjesztendő javítás nyomdokáról tudo­másunk nincs, ezen óriási és annyi szegény adózó verítékébe került munka valóban czélszerűvé váland­ó? —A’ pécsi püs­pöki lak, melly alkotására nézve a’ régi nagyszerűségnek szá­zadok viharival daczolt ritka rococo-példánya, tetemes kijavítási változásoknak néz el­be, eddig, azon, mintegy 40 öl hoszú és a’ beszállót confritióra intő sötét kapuboltozatnak szinte 21/2 öl széles fala, mindjárt a’ bémenetelnél keresztül töretvén ’s az ezen fekvő kápolnaszoba lebontatván, ennek helyén pompás felme­­netü márvány-lépcsőt készülnek építeni. — Megyénk baranyavári kerülete táját egy idő óta utonállások bátortalantják olly annyira, hogy a’ megye idei szükségesnek találták e’ részben az itt ta­nyázó katonaság főnökével ellenük rendes vadászatot rendelni; hihető, hogy az ujonczozás elöl megszökött kóborlók rettegtetik most a’ vidék jámbor utasít és lakosit. — Más veszedelmi aggó­dás nyugtalanítja a’ hegyháti járás népét, hol a’ dühös ebek megszaporodta már több házi állatot tön áldozatává; czélszerűen iparkodik a’ járásbeli tisztviselő ur a’ roszat kisebbíteni azzal, hogy a’ környékbeli falukban a’ kutyákat rendre lődözteti; innét származott azon pontos jelentése is a’ járásbeli pandur-kaptár­­nak, miszerint ez a’ szolgabiró urat tudósítja, hogy a’ kutyákat minden személyválogatás (?) nélkül agyon lövette!! — Időjárásunk beillenék a’ forró júliusra, a’ gazdát kicsinyhitüség fogja el, mert előre látja, hogy szénát ismét gyéren fog kaszálhatni, általjában a’ tavasziak igen silányak, ellenben bor- ’s búzában igazi isten­áldás vár reánk. Tisza álja elleni töltés-egyesület Hatrongyostul Szolnokig. Heves­ megyében hg Szász Coburg ő fensége hatrongyosi birto­kától kezdve lefelé, Szolnok mezővárosig, a’ Tiszából a’jobb ol­dalon több nevezetes helyen kirohanó árvíz, több helység és un. város határit, szénatermő réteit ’s öt nagy terjedelmű pusztát, többnyire akkor szokta végpusztulásra juttatni, midőn az azokon legszebb virágjában levő termések ’s termesztvények a’ birtoko­sokat ’s földmivelőket gazdag reménnyel biztatják, mi által min­­de­n remény meghiúsul; ember és barom ínséget, nyavalyát látnak melly baj kezdettől fogva alig néhány év elmaradtával, esztön­­denkint, sokszor kétszer is megújul. A’ dühöngő elem meggátlá­­sára, a’ hosszú alvás ’s lespedély után lehető józan fölébredés ’s

Next