Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-08-02 / 62. szám

ben olvasható, melly szerint e’ czim alatt: „nehány közgyűlési szónoklatok két olly beszédek foglaltatnak, mellyeket a’veszpré­mi gyűlésen elmondatni senki sem hallott.“ Szükségesnek véltem igazolásul ezen következő válasz czikknek felvételére ’s közlésére a t. szerkesztőséget bizodalmasan megkérni. *) Igen felesleges vala a’ Pesti Hirlap nagyszámú ’s tiszteletű olvasóit azon Jegy­zőkönyvileg tett nyilványítással,, untatni és a’ „vegyes házassá­gokon észrevételek“ íróját, mint „az igaznak hű barátját“ „a’ va­­lósággali ellenkezés“ gyanújába ejteni! Mert tekintse bár akárki részrehajlatlanul „a’ nehány közgyűlési szónoklatok“ czime alatt, milly gondosan ’s kitünőleg meg vannak különböztetve az elmon­­dottakat az el nem­mondottaktól, azonnal általlálandja, hogy semmi valósággali ellenkezés rejtezik az említett igen általán­os czim alatt; sőt azok is, mellyek el nem mondottaknak megkü­lönöztetvék, csakugyan közgyűlésre készülve és az elmondásra be is jegyezve valának és igy közgyűlési­­szónoklatok közzé számíthatók, ha mindjárt a’ veszprémi közgyűlésen elmondatni szerencsére nem találtak is; mit is többen a’ szólásszabadság korlátozásának ma­gyaráztak ;] nohaj ez jegyzőkönyvileg ki nem leve nyilványitva. Azért, ha olly egy pár beszédek foglaltatnak is a’ fentérintett ve­gyes házasságokról kinyomatott észrevételekben, mellyeket a’ veszprémi gyűlésen senki elmondatni nem hallott, kár azon fen­­akadni, ’s azt vélni, hogy ez a’ valósággal ellenkeznék. Különös­nek tetszhetik azt egy írótól kívánni, hogy mit vegyen föl, vagy hagyjon ki munkálatából, jegyzőkönyvileg megyei határozattal jelöltessék ki? vagy mielőtt valamit kinyomathasson, arról a’ ren­des könyvvizsgálói hivatalon kívül a’ megyei többség helybenha­gyását is kinyerni ’s kieszközleni ’s igy itt is, ott is magát fele­lőssé tenni köteleztessék azsgiró. Szomorú sorsa van ott akár a’ szólás­ akár a’ sajtószabadságnak, hol illy korlátok divatozhat­nak! hol az irat jegyzőkönyvileg, ’s mint ez esetben történt, actióval kell megróni ’s hallgatatlanul is a’ szégyenkőre állítani! kivált, ha mint itt is, történetileg valók, igazak, ’s tagadhatlanok a’ kitételek alapjai. Uraim ! Igazság, következetesség, nyilványos­­ság, viszonyos szólási szabadság, mérsékletes őszinteség légyen jelszavunk! „az észre ’s ne az idulatokra hallgassunk.“ Csak igy leszünk rendben magunkkal. A’ sajtó ügyét a’ maga körében hagyjuk meg; a’ könyvbirálatot a’ sokszor olvasni sem tanult többség határozatira ne bízzuk! ítéljen erről a’ nagy olvasó kö­zönség, és ha tetszik, ellenitéletével lépjen fel kiki a’ nagy síkra. Itt a’ kihívást mindenegy iró elfogadni köteles ’s pulyaság a’ toll­­harczot megyei határozattal vagy actióval eldönteni vagy kikerül­ni. Szívből örvend azonban az észrevételek szerzője azon, hogy csak ama’ kiemelt czikkely nyilvánítalván jegyzőkönyvileg a’ va­lósággal ellenkezőnek, a’ munka minden egyéb tartalma már csak azáltal is valónak, történeti tekintetben igaznak, ’s igy min­den adatai az igazsággal egyezőknek megismertettek,­ mire néz­­ve is a’ közgyűlési nyilatkozattal ennyiben megelégszik, ’s a’ vele történeteket ’s talán történendőket csak azért is szilárd vidámság­gal viseli ’s viselendi, hogy ezáltal munkálata a’ közfigyelemre méltóbbá tétethetett. Szalay Imre: J*Báttaszék. A’ kisdedek hő keblű barátja méltóságos Scitovszky János ur pécsi püspök hazája iránti érdemeinek ko­szorújába ismét egy bájos illatú virágszálat fűzni hozzánk sietett. Tudniillik ő méltósága iskolás gyermekeinkkel próbatételt tartat­ván, maga elé hivá mezővárosunk képviselőit, kiknek fontos okok­kal elő adván a’ helyes nevelés úgy a’ magyarosodás elkerül­­hetlen szükségét, nem különben a’ lakosoknak a’ nyelv végetti elkülönzése miatt támadó bizodalmatlanság általi hátramaradását a’ közjónak rendelni méltóztatott. s­ hogy az előbb elkülönözött iskolákban lévő magyar ’s német gyermekek összejárjanak, (mi már régen tárgyaltatott, de bizonyos környülmények mostanra hagyták teljesedését) ’s igy az országos czélhoz képest egész ki­­terjedtségben magyarosodjanak. Minthogy pedig ő méltóságának igen czélszerű iskolaterve úgy kívánja, a képen rendelkezett ,­ hogy három tanodaterem legyen, hol ugyan annyi tanító működ­jék fontos hivatásában. Kétség kívül megkivántatik e’ végre, hogy a’ tanító egyedeknek szaporodó számához legyen elég lakás és illendő fizetési járadék; méltóságos Scitovszky János úr tehát e’ czélhoz jutásra mezővárosunknak 1,500 pengő forintot ajánlott hogy annak kamatjából örök időkig segitessék a’ tanítóknak fize­tése. Itt még nem állapodott meg jótévénk, hanem a czélhoz szükséges épületek elkészítésére is különösen 200 váltó forintot küldeni ígért. A’ képviselők ő méltóságának előadott terve mellett megmaradni, a’ kívánt épitést elkezdeni, ’s a’ tanítók megalapított fizetésüket pontosan kiszolgáltatni hálás köszönetek közt meg­fogadván, az egész intézkedést írásba foglalva, megerősítették, mire ő méltósága az iskolák további elrendezését magára vállal­ván, azoknak ünnepélyes megnyitását folyó évi October hó elejé­re ígérte. Mohácson jul. 20 án Rosenfeld József sebész és hitvese sz. keresztvíz által a’ róm. kath. sz. egyház keblébe lépvén, a’ keresztatyai és keresztelő tisztet megyés püspök m. n. kéri Sci­tovszky János ur maga személyében volt véghez vinni szives. Női szorgalom. Sopron vármegyében egy 12 családból álló falucskának jövedelme vászon fejérítésből szépen emelkedik. Jelesen a’ 12 gazdasszony közül évenkint mindegyik 100 vég vásznat és így 4000 röföt fejérit meg, összesen tehát 480,000 röfot. Röfét 6 krjával fizetik, és így csupán vászon fejéritésből 2000 ft. p. p. kerül be. — Újabb bizonysága annak, hogy min­den iparág, melly nagyban és egyesült erővel űzetik, jövedelem forrást nyitván meg, a’ szorgalmat bőven jutalmazza. (Műipar.)­­ Nógrádi Vadkert, Jul. 23. Erdőnk legkiesebb völgyé­nek, m­ellyet a’ környék Forróka név alatt ismer, ’s ünnep, vagy vasárnaponkint fáradozva meg is látogat, hogy ott az Isten sza­bad ege alatti poros salonban éjfélig lejtsen a’ tánczvilág leg­szebb keringőinek paródiáin — ezen völgynek a’ napokban olly dísz jutott osztályrészül, melly élet a’ homályból méltán kiemeli, ’s nevét a’ haladás, és legújabb szellem intézetei fölött lebegő koszorúba fonja be. Ugyan is ez itt tanyázó huszárság százados kapitányának­­. Schönberger Adolf úrnak több izbeli fáradságos nyomozás után nem régen sikerült az eddigi forrástól mintegy 50 lépésnyire fölfelé ollyanra akadni, melly a’ legnagyobb szárazság­ban is megkívánt mennyiségben öntse ajándékát— ’s ezt vállak­­ra vezetvén 1­­/2 ölnyi magasságú zuhanyt teremte elő. A’ grae­­fenbergit nem láttam, de leírások után ennél alig czélszerűbb. Új, és nevezetes időszak nyílt meg ez által Vadkerten, mert légió azoknak neve, kik a’ balhit azon varázsköréből, miképpen meleg víz, és köpű nélkül non est salus — ámbár még most csak ólom lábakkal, kivánszorogni már megindultak. Sőt póraink is látni kezdik, hogy hidegvizet, egyéb ha a’ lábtübe szivárgott, gyűlöl­ni csakugyan nem kell. ’S ezen, sok bajba, és költségbe került zuhanyhoz szabad belépte van fizetés nélkül akárki­nek. — „Babért aratni vérmezőkön, ’s vihart, ha zúg, legyőzni hon fölött“ — szép dolog; de mennyivel szebb, midőn a’ kebel­nek „hős“ praedicatuma mellé a’ „nemes“ szót is oda leheljük, sőt oda tenni az erénynek elismerést parancsoló ereje által kény­­szerítetünk is? — El nem avul köztünk emléke a’ fentisztelt ka­pitány úrnak , kinek nagylelkűségét ez úttal köszönetünk, ’s há­lánk zálogaúl nyilvánossá tenni, szent kötelességnek tartottuk. Gömör vm. Julius. 9. 184­1. Nálunk a’ martiusi folytonos esőzés miatt a’ tavaszi csak későn juthatott a’ földbe, ’s mivel áprilistól kezdve ismét júniusig semmi esőnk nem volt, vetéseink, burgonyánk­­stb. csak erötetve hajtottak. A’ június és júliusban bekövetkezett esőkre azonban a’ tavasziak ujonan neki idültek, ’s középszerű termést ígérnek. Szénatakarításra kedvező időnk jutott ugyan, de a’tartós szárazság miatt takarmányunk kevesebb jön, mint tavai. A’ kender és len határunkban szép, valamint a’ jobbkori ültetésü burgonya is. Őszi vetéseink, mellyeknek nagy része télen kiázott, úgy hogy tavasszal sok helyütt újonnan kellett a’ földeket elvetni (de némelly szegényekéi vetettlenül is marad­tak) , középszerű termést sem ígérnek ’s nagy részben a’ magot sem fogják megtéríteni. (1u. 6.) Kaposvár, nyárhó 16. Kaposvárt’s vidéken is, beállott az aratás, ’s vele éves fáradalmai hasznát aratja, az olly sok te­kintetben függő földmivelő. — Az ősziek, középszerűségen fe­lüliek volnának ugyan; de ez az évben terjedten uralkodó üszög által, érezhetőleg leszállíttatik a’ haszonoság mérlege. — Láttam földeket, mellyeken egy ötöde e’ termésnek üszögös vala. Gyen­gék a’ tavasziak. Zab, árpa — mennyit láttam — mind szomo­rú külsőt ’s szomorú belsőt mutatott. Kukoricza meglehetősen áll; hajdinák szépen kikeltek, ’s az igérhetök módjára, Ígérnek. A’ szőlő áldott; széna izletesen díszlett. (i) Arad, julius 20. 1841. Őszi gabonánk átalánosan csak fél annyi, mint tavai, mert a’ nagy hó tavasszal hirtelen olvadván el, a’ mélyebb helyeken összegyűlt vizek kiáztatták, vagy megritkí­tották vetésinket, a’ rá következett áprilisi és májusi szárazság miatt pedig a’ föld elkeményülvén, a’ növényélet akadályoztatott, ’s innen van, hogy szalmánk rövid és kevés. Szénáról hasonlót mondhatni, mert csak fél annyi lett mint tavai, ’s azon biztató re­ményünket, hogy a’ sarja majd pótolandja e’ szükséget, a’ szá­razság elenyészté. Zabtermésünk meglehetős, az árpa középsze­rű; tengeri, burgonya, ’s egyéb kapált növényeink, de a’ köles és mohar is, noha eleinte igen szép reménnyel kecsegtettek, a’ mindent leforrázó két hét óta tartó nagy hőség miatt veszélyez­tetve vannak. A’ legelők mindenütt kopárok, ’s tarthatni, hogy a’ nem rég nálunk dühöngött láb- és szájfájás szarvasmarháinkon ismét erőt vesz, juhainkat és sertéseinket sem kimélendvén. Azon­ban bor sok és jó, ’s az 1811 dikihez hasonló leszen; mert — mi itt mégis ritkaság — a’ szöllő haja lágyulni ’s a’ fekete már pirulni kezd; csak az sajnos, hogy ez ága terményinknek mi nem meg­vetendő mennyiség és minőségben találtatik, jelenleg nem kelendő, ’s azért is pinczéink telihordókkal tömve lesik a’ vevőket. (M. G) Aradon legközelebb nőegyesület állott össze, mellynek szándéka, Főherczeg Nádorunk Ő Fensége itteni látogatásának örök emlékére kisdedóvó-intézetet alapítani ’s ezt már jövő is­kolai év kezdetével életbe léptetni. Ezen egyesület elnöknéje For­­ray báróné született Brunszvick grófné. 6 Balassa - Gyarmáth, Jul. 24. Az elmúlt szerda e’ csaknem mindent kiégető szárazságban városunkra nézve a’ rettegés napja volt, mert égést láttunk, nem mi ilyent a’ jótékony esőnek elmaradta földeken, hanem alacson fondorlat építményen okoz; ha egyébiránt azon gyanú nem alaptalan, melly ezen állítmányt azóta mind inkább terjedezve pártolja. Dávid zsidó csapszékének kürtője mellett tört ki az első láng, mellynek el­­harapódzását nyolcz hosszú ház sínyli. Segély gyorsan jött — az oltási intézkedés a’ város tanácsának becsületére válik —, de a’ mentő Deus ex machina csak az utcza által megszakasztott tűz­­vonal, egy húsvágó háza tetejének lerombolása, ’s főleg a’ szél nem izgatta csendes­ség — valának. A Ménesei, Veszprém megye egyik köznemesbirtoka véghelyéről jul. 25.­— Folyó julius 20-kán borzasztó tűzveszélyt állónk ki. Ugyan is ez nap reggeli 7 órakor helységünk közepén álló kovácsmühelyből tűz ütvén ki, magát a’ kovács ’s evvel szom­széd korcsma és ennek végében álló reform, imádságházat a’ rectori lakkal azonnal lángba boritotta, ’s a’ szél rémitőn süvöltve, hirtelen az utcza keleti részére röpült a’ tűzveszély; melly során végig futott délnek harapódzva azonban ismét a’ nyugoti sorra is, hol az evang. paplakot ’s több nagy kiterjedésű házakat földig pusztított, veszéllyel fenyegetve már az evang. egyházat is, és 3/4 óra lefolyta alatt 32 lakházat, sok tömött pajtákat és számos ga­­bonaasztagokat temetett hamuba. — Szives köszönetet nyilvání­tunk ezúttal a’ szomszéd nagy-vásonyi lek. urodalomnak és vá­rosnak, honnét tüstint siettek hozzánk 3 fecskendővel, menyek­nek, ’s a’ mi szinte gyorsan megjelent sok jó szomszédunknak se­gítsége nélkül e’ júliusi rendkívüli forró aszályban, és iszonyú szélfutásban egész helységünk, mellynek hátralevő részét, a’ há­zak épen itt legsűrűbb fekvése miatt különben menteni lehetetlen­ség lett volna, hamuban feltünnék. Végre hálás köszönettel em­lítjük tek. Molnár Dénes járásb. föszbiró urnak hivatalos készsé­gét, minél fogva másnap, a’ mikor a’ parázsban izzadó lappangól tűz több helyeken újra kigyuladt, segéd esküttjével segítségünk­re megjelent, 3 pandúrt is hozván, üdvös oltó rendeléseket, a' tűz eredetéről nyomozódást ’s a’ kárvallottak segítéséről intézke­­­­dést tévén. Az óta ma napig már szinte ötödnapra itt ott tűnik fel a’ parázsban fekütt izzó tűz, melly szü­ntelen­ rémülésben tart bennünket. — A’ kár még eddig felszámíthatatlan. Eperjeskén (Szabolcsban) május 28k án reggel egy pór­nőnek, ki tehenétől vért fejvén, annak tölgyét az istállóban ele­ven szén mellett kuruzsolta, vigyázatlansága miatt támadott tűz harmincz gazdának épületeit és sok egyéb holmijokat elhamvasztó, ’s hihetőleg az egész helység a’ pusztító elem martalékává lett volna, ha a’ szél hirtelen fordulva, a’ faluból kifelé nem vesz­­ irányt. A­ kár hiteles becsű szerint 18.000 v. fir. rúg. A’ veszély utáni bajt enyhitni sietett a’ földesuraság, rögtön gabonát ’s más élelmi­szereket osztogattatván ki a’ kárvallottak közt. Dicsérettel említendő még gr. Forgách Miklósnak azon emberbaráti szeretete mellynél fogva bár nem helybeli birtokos, minden károsult sze­génynek egy-egy ’s igy összesen 30 göböl gabonát magtárából méretni rendelt; ugyszinte ref. lelkész- és tanító-laknak fölépíté­sére mint nem hitsorsos 50 v. írttal járult. Pécs jul. 18án. A’ hévmérő mai napon déli 12­ és 1 óra közt, az árnyékban 323/4 szabad napon pedig 40 fokon állott; mi­­ hegyes tájunkon szokatlan hőség; mert a’ nálunk 1808 óta fel­jegyzett időjárás szerint árnyékban 29 fokot meghaladó hőség nem tapasztaltatok. Zágráb, julius 19. Tegnap délutáni 2 és 5 óra közt nálunk olly nagy volt a’ hőség, hogy a’ hévmérő állása árnyék­ban 31 Ream, fokra emelkedett; 3 és 5 óra közt pedig iszonyú meleg fojtószél fújt, melly az egyptomi tengerpartokon tapasztal­ható harmattanhoz hasonlított. Különös, hogy épen ez idő köz­ben részletes napfogyatkozás is volt. Zimony, jul. 20. Múlt napokban Belgrádhoz közel egy különös eset fordult elő. Egy a’ Dunában fördött töröknek holt­teste, bele veszte után két nap múlva iszonyú helyzetben találta­tott fel, t. i. egy parti bozótos helyen egy fatörzsökhez kapasz­kodva, testének fele pedig egy szörnyű nagy hal torkában, melly,, a’ törököt sem össze nem szaggathatván sem le nem nyelhet­vén , a’ szerencsétlennek iszonyú küzdése következtében, szin­te élet nélkül találtatott. E’ szörnyeteg hal mintegy 3 mázsás harcsa (siluris glanis) volt, idomtalan szélesfejű­ felette hosszú bajszokkal. Óva például szolgálhat ez esemény a’ Dunában für­dőknek. (Zágrábi ujs.) A’ két Torda nemes polgárai f. hó 12-k. tárták közgyülé­­söket, megyei főispán b. Józsika Lajos elnöklete alatt, mellynek főtárgyai, főhadnagy és egy tanácsos választása valának. Mind a’ két hivatalok rom. kath. atyánkfiait illetik ugyan, de szokás szerint még is mind a’ három kitfelekezetüek közzül, mind a’ két hivatalokra három három egyén candidáltatott. Mi rövidség oká­ért a’ rom. kath. köztülieket emlitjük meg, midőn hiszszük, hogy legkegyelmesebb cs. és k. Nagy Fejedelmünk, most is mint az elölt mindenkor, azon hitfelekezet közül valóknak adandja leg­kegyelmesebb megerősitését, kiknek ehez törvényszerű jogok van. Candidáltattak tehát a’ róm. kath. részéről főhadnagyságra: Bölöni D. Ferencz, Ferenczi János, és Felvinczi Márton, szótöbb­séget nyert Ferenczi János, tanácsosságra: Bölöni D. József, Roth Antal, és Nagy György, szótöbbséget nyert Roth Antal. (in. és is A’ Kolozs megy­ében eső k. uradalmi magurai és Feszter házi fenyvesek I. hó 17-ke óta égnek. *) A’ Pesti Hírlap szerkesztőjét már ezelőtt mintegy másfél hónapnal megkerestem ’s igazság szeretetére felszólítva megkértem e’ kisdér! de engem melyen érdeklő czikknek minél előbbi közlésére Azonban az igazság, nyilván­osság, részletlenség jellemeivel olly iCCit kér­kedő hírlapi szerkesztőségtől, noha szavát adta, mindeddig meg nem nyerhetem, hogy egy árjegyü ellenem beküldött és rögtön közlött c­ikk­re azonnali válaszomat, mellyért nevemnek kitételével kezeskedem­ felvenni és azon mezőn, mellyen megtámadva látom magamat fellén­­nem engedtetett volna. Itt irói ’s hírlapi önkényt, részrehajlást ’s le­­het mondani, pártszellemet kénytelen vagyok gyanítani a’ kihiresz­­tett hírlapnak felekezetességét és az abban uralkodó álnevüségnek pártolását látom az egyenességnek ’s a’ saját nevüséggeli fellépésnek ellentételében­­ látom ,,a’ tetszik ’s nem tetszik’ közti választását és e’ szerinti eljárását a’ nyilványosságot magának hangosan igénylő hírlapi szerkesztőségnek. Nem láthatok az ilyekben egyebet az igaz­sággal való kontárkodásnál, a visszaélésnél ’s némi részletességi me­­rénynél, melly a’ nyilványosságot sajátságos szövényü lepellel bebur­kolva bitorolja ; és igy tartózkodás nélkül osztozkodom a’ Kelet né­pei Írójának e’ hirlap iránti véleményében, t) ’’ Sx I­­) E’ kérelmet, hivatalos levelezésünkben nyilványitott igéretünk­­hez képest — a’ más hírlapokban megjelent közlemények czá­­folatát azon esetre lapjainkba felvennünk, ha ez az illető hirlap szerkesztőjétől m­egtagadtatnék — ezennel teljesítjük. A’ szerk. IV a­gy Sir­­­t­an­nia* Az Ausztria, Francziaország, Nagybritannia, Porosz, Orosz­ország és az ottomani porta felhatalmazottjai közt Londonban kö­tött ’s már általunk említett szerződés, tartalma következő. Az örök könyörületességü Isten nevében.­­ Felségük Ausztriai csá­szára, Magyar és Csehország királya, a’ francziák királya, Nagy­­britannia és Izland egyesült országok királynéja, Poroszország királya, a’ minden oroszok czárja meggy­őződve lévén, hogy egy­ségük ’s egyesülésökben Europa a’ közbéke fentartásának leg—­biztosb zálogát nyeri, a’miré pedig irányozva minden gondjok, ’s miután említett Felségek ez öszhangzásukat azáltal akarják ki­tüntetni, hogy a’ szultán ő fenségének nyilványos bizonyságát ki­­vánják adni azon tiszteletnek, mellyel felségi jogai sérthetlensége iránt viseltetnek, valamint őszinte kivánatukat birodalma nyugal­mát megerősítve látni; — e’ szerint említett ö felségük elhatáro­zók a’ szultán ő fensége meghívásának engedve, közösen ’s ün­nepélyes módon egyértelmű határozatukat kinyilatkoztatni, az o­­­tomani birodalom ősi szabályának magokat alávetni, miszerint i­ Dardannellák és Bosporus tengerszorosok idegen hadihajók előtt, valameddig a’ porta béke állapotban van, mindig zárva legyenek. — Miután említett koronás fejedelmek egy, az ottomani porta, más részről elhatározók magok közt e’ fölött szerződésre lépni, e’­végre felhatalmazottjaiknak kinevezték mint következik:­­ Felsé­ge ausztriai császár Magyar- és Csehország királya Galántai her­­czeg Esterházy Pál urat, Edelstett grófot, aranygyapjas vitézt,­ Szt. István m. kir. rend nagykeresztesét, kamarását, val. belső titkos tanácsosát és a’ nagybritanniai udvarnál rendkívüli követét; báró Neumann Fülöp urat, az ausztriai Leopold rend középke­­resztesét, udvari­­tanácsosát ’s a’ nagybritanniai udvarnál felha­talmazottját; — Ő felsége a’ francziák királya báró Romquenaxi Ferencz Adolf urat, a’ becsületlegio kir. rend kormányzóját, tit­­kostanácsosát, ’s londoni ügy viselőjét ’s felhatalmazottját; ő fel­sége Nagybritanniai és Irland egyesült országok királynéja az igen tisztelt viscount Palmerston Henrik Jánost, Temple bárót, Irland pairjét, a’nagybritanniai felség titkos tanácsa tagját, a­ báb­rend nagykeresztesét, az egyesült országok parlamentje tag­ját ’s a’ nagybritanniai felség első statustitoknokát a’ kü­lügyek­­ben. — Ő felsége Poroszország királya báró Billow Henrik Vil­most, a’ sasrend első osztályú lovagét, kamarását, val. de’ise ill. tanácsosát a’ nagybritanniai felség udvaránál rendkívüli követéi

Next