Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-09-16 / 75. szám

gam fentartani természetelleni, pártos szövetkezés által oly férfiakkal, kiknek, szívesen elhiszem becsületes de túlzó elveik vannak , mellyekkel saját nézeteim homlok egyenest összeütközők. Ha hivatalba lépek, mindenkor az alkotmány nyílt ’s egyenes útján haladandok. (Tetszés.) A’hatalom végrehajtásánál ugyan félreérlelhetem alkalmazásuk legjobb módja felöli nézeteimben; de én egyébkint magam fen nem tartatandom, mint saját nézeteim fentartásával; ’s küszint lelépek, mihelyt meggyőződöm, hogy a’ parlament és a’ nép bizalma által nem gyámol Itatom. (Beszédét valós tetszéssel fejezé be). A’ M. Herald Peelnek békés szellemü beszédjére vonatkozólag megjegyzi: „Sir Robertnek ezen mind szivére mind eszére becsületteljes nézetei nem sokára egész Európában et szintolly kedvessé teendik mint Angliában; e’ nézetek bölcsek és jótakarók , a’ nélkül hogy az időnek hódolnának vagy népszerűséget hajhásznának. Az európai nagy hatalmak fognak e most már olly véleményeket elfogadni, ’s azok szerint cselekedni, mellyek olly lényegesek érdekekteikre nézve? Felhagyaridnak e már a’ teljesen türhetlenné vált rendszerrel? Ezek azon fontos kérdések mellyeket Peel Európához intézett. Kedvező válasz Francziaországtól függ. Lajos Fülöp és ministerén Guizdon, jelenleg roppant felelőség fekszik, az emberiség haladása ’s a’ népek anyagi jólétének előmozdítása nagy részint jelenleg kezeikben van. Sir. B. Peelnek az angolok részéről általában Francziaország iránt táplált indulatainak ábrázolata minden mentséget kizár olly hadi készületek fentartására, mellyek, miután az ország állapotja azokat meg nem kívánja, egész Európát kifeszített szuronyokkal ’s fegyvercsörgéssel töltik be. Ha ezentúl fegyveres béke tartalandik fen, csak azért történik, mert Francziaország akarja. Ausztria, Poroszország ’s a’ többi Németország lefegyverzést óhajt, ’s Anglia hajóinak egyéb foglalatosságai vannak más tengereken mint a’ középtengeren. Valljon tehát Francziaország még elég korán bölcs leendő? Uralkodója ’s ministere még egyszer szemközt állandóak e egy tévútra vezetett népvéleménnyel? Ha ezt teszik, tán a pillanat népszerűségét áldozzák fel, de végre nemzeti hálát ’s történeti dicsőséget múlhatatlanul szerzendnek magoknak. Lajos Fülöp és Guizot Peel beszédét szivökre vegyék. Palmerston lordnak a’ Downingstreetbéli kiutasítása által a’ fegyveres békének utolsó alapos oka elenyészett.“ A’ Nationalnak Peel beszéde felett az véleménye: „Sir B. Peel nyilatkozványában nagy üreg található. A’ pillanat két legfontosb kérdései benne készakarva elhallgatnak. Szó sincs a’ keletről, szó sincs Spanyolországról. Feltűnő legalább, hogy a’ baronet gyönyörű beketheoriájában épen azon két országot, melylyek jelenleg halomra vezethetnek, érintetlenül hagyta.“ Olaszország. XVI. Gergely pápai szentsége aug. 12-én Hughes Henrik gibraltari apóst, helytartóhoz következő levelet bocsátott .••„Tisztelendő Henrik heliopolisi püspök és gibraltari apóst, helytartó atyánk fiához, XVI. Gergely papa. Tisztelendő atyánkfia! Régóta aggódtunk azon események felett, mellyek ott mint értésünkre esett, az egyházi joga ’s a’ tied ellen, Tisztelendő Atyánkfia, ’s méltóságod fealázására történtek. Mindez még nagyobb keserűséget okozott szivünknek, midőn megtudtuk, hogy a’ catholicus nép néhányai, kik a’rájok bízott hivatalok miatt másoknak a’kötelességteljesítésben példát mutatni tartoztak, a’ szent ügy kárára összeesküdtek. Némelly világiak t. i., kik soha sem bírtak más joggal, mint azzal, melly az egyházi elöjárókra, a’ püspök engedelmével ruháztatik, merészeltek, tekinteted ellen felkelni ’s azon rendeletet, mellyet aztán a’ szentség kiszolgáltatásért minden pénzkövetelés ellen kibocsátottál, megvetni, ’s igy az egyházi törvények rendeletei, sőt Krisztus Urunk rendszabása ellen, az,isteni dolgok feletti uraságot,magoknak tulajdonítani akarták. Ők továbbá, miután hiába hívták fel ellened „de propaganda fide“ gyülekezetünket, ennek tekintetét megvetve, nem irtóztak, legigazságtalanabbul világiakhoz ’s azon nem katholikus felsöségekhez folyamodni, kiknek közbejöttével aztán te, Tisztelendő Atyánkfia, tömlöczbe vettettél ’s a’ mai hónap kezdetéig abban fogva tartattál. Miután ez igy történt, minden egyház iránti gondoskodásunk és az általunk viselt legfőbb apostolság kötelességének hisszük, hogy mi e’ szent szék magasságáról szólalván le, a’ papi méltóságon é s a’ katholicus ügyön elkövetett gyalázat ellen ez irattal nyilván panaszt emelve fellépjünk. Azért, apostoli tekintetünk erejénél fogva, nyilatkoztatjuk ünnepélyesen, hogy az említett egyházelőljárók mind a’ szent hatalom szabadságát lábbal taposták , mindannak legszentebb jogait megsértették. ’S nyilatkoztatjuk továbbá , hogy ők, mint nyilványos vakmerőség vétkesei, igen is megérdemlettek, hogy az egyházi törvények rendelete szerint szigorúan megfenyíltessenek. Azonban még most intjük és kérjük őket az Urban, hogy azon lelki fenyítékek és büntetésekről megemlékezzenek, mellyek az apostoli intézmények ’s az öcumeni zsinat rendeletei által mindazokra, kik illyesmit merészelnek, akkép szabatnak, hogy azok ipso facto erőbe lépnek. ’S mivel mi a’ földön annak helyettese vagyunk, ki keresni ’s üdvezíteni jött, a’ mi elveszett vala; semmit nem óhajtunk forróbban , minthogy ők, vétkeket megutálván, egyenes szívvel visszatérnének kötelességökre irántad, Tisztelendő Atyánkfia ! — Mi pedig az ő hivatalukat illeti, akarjuk, senki előtt se maradjon ismeretlen, hogy ez egész teljesen a’ püspök tekintetétől függ, és soha semmi sem tétethetik az egyházelőljáróktól, mi rajok nem a’ püspöktől bizatott. Mi pedig a’szentségek kiszolgáltatását illeti, gondod lészen, a’ híveket, kik alattad vannak, szorgosan inteni, hogy illy isteni ajándékok semmi világi érték szerinti becsülést meg nem szenvednek, hanem az Isten szolgáitól, kik azokat ingyen nyerték, hasonló módon kiszolgáltatandók; ’s hogy itt az egyházi törvények (Cap. Ad Apostolicam 42. de Simonia) rendelete szerint semmi érvényes szokás nem védelmezhető valamelly szentség kiszolgáltatásáért bármelly czím alatt pénzt kivánni, midőn ez általad ’s a’ „de propaganda fide“ gyülekezet által a’ tőlünk adott hatalomnál foga, a’ szentségek méltósága megőrzése végett, teljes joggal megtiltatott. — Egyébiránt vigasztal minket azon gondolat , hogy Anglia legfenségesb és leghatalmasb királynéjának magas kormánya alatt bizonyára nem félhető, hogy rajtad ezentúl méltatlanság követtessék el 'sajnálatok az utrechti szerződés által régóta biztosított szabadsága a’ kath. vallásnak veszélyeztessék, és pedig annál kevésbbé, minthogy a’ nagybritanniai legvirágzóbb birodalomban is ő felsége méltányos érzelmei által a’ katholikusok és püspökeik szabad gyakorlatát élvezik legszentebb vallásunknak.— Végre tisztelendő Atyánkfia, vigyázatosságod, buzgalmad és bámulásra méltó erőslelküséged iránt a’ legmellőbb dicsérettel adózunk ’s intünk téged az Úrban, hogy továbbá is iparkodjál, a’ vallás ügyét, mint eddig hasonló gonddal és álhatatossággal védelmezni. Mi pedig, noha méltatlanok, nem szűnünk , Istent a’ mi Urunk Jézus Krisztus által legalázatosabban kérni, hogy kegyelme bőségében szüntelen veled legyen ’s szőleje ama részében, melly verítéked által öntöztetik, az igazság gyümölcseit szaporítsa ’s mindent békéssé tegyen. ’S zálogául azon leggyengédebb szeretetnek, mellyel irántad ’s alattad lévő hiv papság és nép iránt viseltetünk, adjuk apostoli áldásunkat, mellyet lelkünk legbensőbb mélyéből neked. Tisztelendő Atyánkfia, ’s nekik szeretettel osztunk. — Költ Romában a’ S. Maria Maggiorenál aug. 12. 1841., pápaságunk tizenegyedik évében. XVI Gergel pápa.“ Schweiz. A’ szövetséggyülés sept. 3- és 4-kei üléseiben az aargaui kolostorok ügye felett a’ biztossági előterjesztés veteték tanácskozás alá. Szavazásra kerülvén a’dolog, Zürich, Glarus, Freiburg, Basel- város, Schaffhausen, Appenzell, St. Gallen, Graubündten, Waadt, Wallis, Neuenburg és Genf statusok követei utasítások kérésére szavaztak. Lucern, Uri, Schwyz, Unterwalden és Zug a kolostorok visszaállítását Aargau statusnak azonnal megparancsoltatni kívánták ; ellenben Bern, Solothurn, Basel tartomány, Aargau, Thurgau és Tessin a’tárgyat egészen mellőztetni akarták. — Az ismért összegyűlés napjául 12 status October 25-ét határozta. Tájképek: 1V ég el Alig. 16. Tegnap előtt láttam Alsó-Ludányt, ’s lelkészében az esztergomi tömegyének Nesztorát; ma pedig a’ városi hídig igen jó, hanem azontúl nyaktörő, ’s mégis csak az Ipoly leapadtakor járható úton mentem Lükére — azon csinos faluba, melly a’ Losonczra vezető országúttal jobbra látszik. A’ városi híd óriási munka! — Egy kisebb és hat nagyobb iveken nyugszik, mellyeknek átmérője 9 —10 lépés és annál bámulatosabbak, hogy iszonyú négyszeg kövekből rézsűtt építvék Téglát itt híjába keresnél. Két száz hatvan két lépésnyi hosszán mind a’ két felől 21, tehát összesen 42 kőcsatorna vezeti le a’ hídon netán öszszegyülhető esővizet. Méltányolni kell az építésznek ezen előre látó gondoskodását, mert a’ kocsikat süppedéstől, a’ gyalog utast sártól, a’ híd iveit a’ pecsétok leszivárgó és igy kártékony nedvétől megóvta. Mind e’ mellett is a’ szélső iv Gömör felé nem rég megrepedezett, ’s tetemes javítást kívánt. Nógrád megtétele a’ szükségeseket és a’ költség 8000 vítra rúgott; — ez biztos kulcs ama pénzöszveghez, mellybe az egész kerülhetett. Közepén, fenállásától fogva, a’ folyamba vetett nepomuki szentnek szobra emeltetett; de némelly utazók mulatságot leltek abban, ha ezt carbonari pajkossággal elidomithaták. Levétetett tehát és helyébe mostul, pedig Rároson a’híd tövében készült, díszes műtétetett nagykéri Scitovszky János volt rozsnyói püspök költségén. Számtalan utas feszült figyelemmel halad el e’ híd fölött, ’s maga fölé. József császár annyira meglepve voltnak mondatik, hogy látván a’ roppant nagyságú híd alatti csekély vizet, így nyilatkoznék: „Aut plus de agya — aut minus de ponte /“ De tudtára adatott, hogy a’ számolás leginkább az évnek azon részére történt, midőn a’ szomszéd hegyekről iszonyú tömegekben omlanak le a’bólavinák. Litén templom és paplak csínja mint nagyságra jelesek; de jelesebb az uradalom elaggott szegény alattvalóinak nyugintézete, mellyben jelenleg mind a két nemből négyen ~yan nyernek ápolást, élelmet és helyet, hová a munkának terhe alatt lekonyult fejeiket végnapjaikban lehajtsák. Az emberbarátnak szive magasan ver, Mis Futár, midőn az urasági kényt a’ vallás nagy parancsolatának azon legszebb sugára által látja szelídítve, melly — Pálkint — a’ síron túl is fenmaradó szeretet. Az intézet alapítója, valamint a’ paplak és templom építője Koháry hg, kinek vallási buzgalmát máig is azon beszély tartja fen a’ litkeiek emlékében, hogy a’ mennyiszer e’ falvát látogatta, mindannyiszor előhozatván a’ templom kulcsait, abba nejével együtt bezárkozék, ’s a’ kandikáló kiváncsiak által az oltár előtt térdepelve ájtatosan imádkozni tapasztaltait. Midőn ezt a’ „haladás képviselője11 setét idők szellemének hajol tulajdonítani, engedje meg ezen egy kérdést: — miért mondatott olly régen, olly igazán „gyümölcseikről ismeritek meg őket?“ — Aug. 19. Tizenhetedikén legszebb esőben keltem útra Losoncz felé. Túl a’ városi hídon idvezítőnk szenvendésének emlékjele az út mellett sziklatornyozaton, — a Lőrinczi temploma és Vilkénküli pajtán a’ minapi szélviharnak borzasztó maradványi, — egyedüli tárgyak Losonczig , mellyeket említés nélkül nem hagyhatok. Békével haladtam el a’ vilkei publicanus sátora előtt, mert jobbágy — primatialis job-bágy nem vagyok, kit ő vámtól mentnek verbe et opere tagadni szójkott; és féltizenegyre előttem feküvék a’ magát megváltott szabadalmas Losoncz. E’ várost leginkább igen sok régi épületei, nagy — gabona és gyapjú vásárai, a’reform, főiskola, Kubinyi féle gyűjte- mény és fürdője tüntetik ki. Ez utósóban Prissnitz követőjü is figyelem- be vétették és számukra tetszés szerint változtatható zuhany alkottatott, hogy a’ viz akár egyes sugárban, akár számtalan apró lyukakon essék, mintha szitáltatnék. Igen, igen sajnálom, hogy erre csak akkor tétettem figyelmessé, midőn már elutazási szándékomat nem halaszthatom. Minden esetre fölötte, mint keletkeznek a’ honnak több tájain zuhany fürdők, mint növekszik a’ hideg viz becse, melly a’ kancsók régi hőseinek szánakozó mosolyuk mellett is mind inkább használtabb. Losonczon a’ régi vallásnak uj temploma van; ellenben az újnak régi. Amaz 1840ben kiírva ’s jobbítva a’ kath. hitnek ezen hitágazatát mutatja a’ portaién föliratul: Nulli Sanctorum, sed ipsi Deo Sanctorum, quamvis in memoriam Sanctorum constituimus Alaria. A' régit hétszáz és tizenhárom évek előtt Lampért Nádor építeté a’ hold, szűz tiszteletére, de a’ 16-dik század zavarában Reformátusoké lett ’s máig is fennáll, kicsinsége által az akkori Losoncznak nem nagy voltát tanúsítván. A’ városban Casino kettő; az elsőt az utóbbitól azon lényeges alapszabály különzi, miszerint tagai amabba minden becsületes ember fölvétethetik, emebbe pedig, hogy fölvétethessék, az említettem általános jellemen kivül, losonczi polgársága is megkivántatik. Vendégfogadó kettő; egyik tisztátalanabb a’ másiknál. Mi itten annál szembeszökőbb, mennél nagyobb a’ megyének évenkint egyszer itt tartatni szokott gyűlése, a’ vásárok, a’ beszterczei ,a kassai országút miatt megjelenő vendégszám. Losonczon nem rég nagy figyelmet gerjesztett egy politicai esemény, mellynek kisebb körülményeit ha feledtem is, a’ fő vonatoknak előadásában alig hibázok. Egy házbirtokos azon törvény támaszával, melly a’ zsidóknak a’ bányavárosokon kivül minden egyéb helyeken telepedést biztosit, boltját egy izraelitának haszonbérbe adja. A’ tanács pedig épen azon tekintetből, hogy Losoncz hajdan egyike volt a’ bányavárosoknak, ’s ismét sikerülhetne valakinek a’ határban érczerekre akadni, botrányt lel az említett egyezkedésben, ’s azt akadályozni rendelkezik. A’ haszonbérlő előbb megdöbbenve, de később többek által bizonyossá téve, miképen szándéklott lépésében a’ törvény védelme alatt áll, kereskedését megindítja. De mi történik? Egyik szombaton a’ város a’ boltot bezáratja és a’ zsidót nehézkes nejével együtt a’ panyidaróczi határig viteti. Ez rögtön az alispányhoz folyamodik, kitől a’ városhoz parancsot nyer, hogy ne háboritassék. A’ Losonczon tartott megyei közgyűlés végre teljesen biztosítja a’ honszerte adott engedményt, ’s ez esetben a’ város tettét, minthogy bányasága hiedelmén alapult, — átnézi. Többnyire az ügy befejezve nincsen. Mert azon sarkalatos kérdés eldöntésére, vájjon Losoncz bányaváros gyanánt tekinthető e vagy nem ? — ennek részéről felsőbb helyekre hivatkozás történt. — — Nekem az ezeket velem közlő urnák glossája inkább tetszik, mint az esemény különössége. „A’ zsidónak — így szóla Losonczoni lakása vagy káros, vagy nem. Ha igen, akkor tőszomszédságban Tugáron mind azon eszközök kezeiben vannak, mellyekkel magát károssá teheti. Ha pedig nem, akkor minek akadályt gördíteni a’ törvénynek világos engedelme ellen? Egyébiránt Luczerni lapok következő tudósítást közlenek Freiburgból: Nálunk is a’ radicalismus nagydolgot akar kivinni, sem többet sem kevesebbet, mint a’ kormányt ’s a’ jelenleg fenálló politicai rendszert felforgatni ’s a’ freiburgi népet némelly dicsvágyas úgynevezett szabadságférfiak járma alá hajtani. Bősz vezérek vagy népcsábítók, számos radical csőcselékkel, kik itt sem hiányzanak, a’ népet hazug ígéretekkel és pénzzel akarák ama szándékukat kivinni, melly azonban jókor kitudatott ’s a’ kormány részéről minden szükséges rendszabályok megtétettek a’ lázadásnak ciizájábani elnyomására. Már is több befogatás történt, ’s a’ nyomozás szigorán folytattatik. Éjszakamerika. Amerikai lapok most már körülményes tudósítást foglalnak magokban az Erie tón elégett gőzösről. Lényegére nézve következő: Erie gőzös ezelőtt öt évvel 90,000 dollárért épített, 600 tonna ’s 260 lóerejű hajó,bizonyos Reed ur tulajdona, aug. Okén este 230—240 személlyel, kik közt mintegy 200 utas ’s ezek közt 100 bevándorló Németországból és a’ Schweizból, Buffaloból Chicagóba indult. A’tűz hir szerint azáltal támadott, hogy egy terpetélyolajjal telt nagy palaczk, mellyet az utazók egyike, egy festő, a’ gőzkatlanra állított, a’ hőségtől szétvettetett — este kevéssel 8 óra előtt, Buffalotól mintegy 30 mérföldnyire, vételeit észre. A’ láng a’ legnagyobb hevességgel harapózott el, a’ mi a’ forró szesznek ’s azon körülménynek tulajdonítható, hogy a’ hajó csak nem rég festetett be olajszinnel. A’ köz zavarban egy csónak bocsáttatott le, ’s legelsöbben a’ nőket készültek biztosítani. De alig bocsáttatlak nehányan le, a’tömeg nyugtalansága továbbra nem vala fékezhető, mindenki a’ csónakba ugrott, úgy hogy az felfordult. Ez alkalommal többen a’ kerék alá jöttek ’s benfultak, mások a’ csónak szélein tartották fen magokat, ’s egyenkint megmentettek. Egy második ’s harmadik csónak szint azon páni félelem következtében segítséget nem nyújthatott. A’ kitörés után öt perezre a’ gépezet rendetlenségbe jött ’s többé szolgálatot nem tehete. A’ ’tűz olly gyorsan harapózott el, hogy az úszó készület, melly a’ nők teremében volt, elő nem hozathatott. Nusz perez múlva senki sem volt többé a’ hajón ’s a’ kevés még életben levők a’ vízben úszkáltak, az egyik egy evezővel, a’ másik deszkával segítve magán, mindegyik félelemből ’s gyengeségből minden pillanatban az elmerüléshez közel. 8 órán túl egy negyeddel „de Witt Clinton“ ’s a’ „Szűz“ mindkettő Dünkirchen előtt fekvő gőzös, megpillanták az égést ’s azonnal segítségre siettek; az általuk hátratett nevezetes távolság miatt azonban csak 29 személyt menthettek meg. A’ Clinton magával vontatá a’ hajótöredéket Buffalóba viendő, de miután 15 —20 mérföldnyire haladt volna vele, egyszerre elmerült. A’ megmentettek megrázkódtató ábrázolatát adják azon jeleneteknek, mellyeknek tanuji voltak. Egy férfi egy gerendán állt, lángoktól környeztetve, üngét feje fölé felhúzva, mig haltan a’ tűztengerbe esett. Egyik kormányos kötelessége teljesítésében égett el. Egy tizennégy éves fiú csaknem példátlan bátorsággal viselte volna magát. Midőn a’ kötélen lebocsátkozott, ez olly forró volt, hogy kezeiről a’ bőr rajta maradt. Ő a’ kormányevezőre bocsátkozott, dolmányát a’ vízbe ereszté ’s az azzal merített vízzel ruházatát ’s a’ hajó környebeli részét locsolá. Habár gonoszul megsértve, valószínűleg megmenthető. Az egyetlen megmentett nő Lynde asszony. Férjével épen a’ csónak elején állott ’s az úszó készületet akará felvenni, midőn a’ csónak alámerült ’s ő a’ vízbe esett. Férjét nem látta többet; ő maga a’viz felett tartá magát Clinton megérkeztéig. A’ schweiziak és a’ német utasok közül csak öten mentettek meg, ezek közt bizonyos Duller, a’ többi négynek nevei nem közölvék. Az uj-yorki esti lap azonban az elveszett schweiziak és németek lajstromát adja. Ez az ötödik gőzös, melly az utóbbi három évben az uj-yorki statusban elégett, kettő t. i. 1838ban szinte az Erie tón, múlt télen egy Uj-yorkból Boston felől útjában, ’s egy ezelőtt három hónappal az uj-yorki öböl bemeneténél. Dunaizállás September 15-kén 3' 2"