Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-09-16 / 75. szám

gam fentartani természetelleni, pártos szövetkezés által oly fér­fiakkal, kiknek, szívesen elhiszem becsületes de túlzó elveik van­nak , mellyekkel­ saját nézeteim homlok egyenest összeütközők. Ha hivatalba lépek, mindenkor az alkotmány nyílt ’s egyenes út­ján haladandok. (Tetszés.) A’hatalom végrehajtásánál ugyan fél­reérlelhetem alkalmazásuk legjobb módja felöli nézeteimben; de én egyébkint magam fen nem tartatandom, mint saját nézeteim fentartásával; ’s küszint lelépek, mihelyt meggyőződöm, hogy a’ parlament és a’ nép bizalma által nem gyámol Itatom. (Beszédét va­lós tetszéssel fejezé be).­ A’ M. Herald Peelnek békés szellemü beszédjére vonatko­zólag megjegyzi: „Sir Robertnek ezen mind szivére mind eszére becsületteljes nézetei nem sokára egész Európában et szintolly kedvessé teendik mint Angliában; e’ nézetek bölcsek és jótaka­rók , a’ nélkül hogy az időnek hódolnának vagy népszerűséget hajhásznának. Az európai nagy hatalmak fognak e most már olly véleményeket elfogadni, ’s azok szerint cselekedni, mellyek olly lényegesek érdekekteikre nézve? Felhagyaridnak e már a’ teljesen türhetlenné vált rendszerrel? Ezek azon fontos kérdések mellye­­ket Peel Európához intézett. Kedvező válasz Francziaországtól függ. Lajos Fülöp és ministerén Guizd­on, jelenleg roppant fe­lelőség fekszik, az emberiség haladása ’s a’ népek anyagi jólé­tének előmozdítása nagy részint jelenleg kezeikben van. Sir. B. Peelnek az angolok részéről általában Francziaország iránt táp­lált indulatainak ábrázolata minden mentséget kizár olly hadi ké­születek fentartására, mellyek, miután az ország állapotja azokat meg nem kívánja, egész Európát kifeszített szuronyokkal ’s fegy­vercsörgéssel töltik be. Ha ezentúl fegyveres béke tartalandik fen, csak azért történik, mert Francziaország akarja. Ausztria, Poroszország ’s a’ többi Németország lefegyverzést óhajt, ’s Anglia hajóinak egyéb foglalatosságai vannak más tengereken mint a’ középtengeren. Valljon tehát Francziaország még elég korán bölcs leend­ő? Uralkodója ’s ministere még egyszer szem­közt állandóak e egy tévútra vezetett népvéleménnyel? Ha ezt teszik, tán a­ pillanat népszerűségét áldozzák fel, de végre nem­zeti hálát ’s történeti dicsőséget múlhatatlanul szerzendnek ma­goknak. Lajos Fülöp és Guizot Peel beszédét szivökre vegyék. Palmerston lordnak a’ Downingstreetbéli kiutasítása által a’ fegy­veres békének utolsó alapos oka elenyészett.“ A’ Nationalnak Peel beszéde felett az véleménye: „Sir B. Peel nyilatkozványában nagy üreg található. A’ pillanat két leg­­fontosb kérdései benne készakarva elhallgat­nak. Szó sincs a’ ke­letről, szó sincs Spanyolországról. Feltűnő legalább, hogy a’ ba­ronet gyönyörű beketheoriájában épen azon két országot, mely­­lyek jelenleg halomra vezethetnek, érintetlenül hagyta.“ Olaszország. XVI. Gergely pápa­i szentsége aug. 12-én Hughes Henrik gibraltari apóst, helytartóhoz következő levelet bocsátott .••„Tisz­telendő Henrik heliopolisi püspök és gibraltari apóst, helytartó atyánk fiához, XVI. Gergely papa. Tisztelendő atyánkfia! Régóta aggódtunk azon események felett, mellyek ott mint értésünkre esett, az egyházi joga ’s a’ tied ellen, Tisztelendő Atyánkfia, ’s mél­tóságod fealázására történtek. Mindez még nagyobb keserűséget okozott szivünknek, midőn megtudtuk, hogy a’ catholicus nép né­­hányai, kik a’rájok bízott hivatalok miatt másoknak a’kötelesség­­teljesítésben példát mutatni tartoztak, a’ szent ügy kárára össze­esküdtek. Némelly világiak t. i., kik soha sem bírtak más joggal, mint azzal, melly az egyházi elöjárókra, a’ püspök engedelmé­­vel ruháztatik, merészeltek, tekinteted ellen felkelni ’s azon ren­­deletet, mellyet aztán a’ szentség kiszolgáltatásért­ minden pénz­­követelés ellen kibocsátottál, megvetni, ’s igy az egyházi törvé­nyek rendeletei, sőt Krisztus Urunk rendszabása ellen, az,isteni dolgok feletti uraságot,magoknak tulajdonítani akarták. Ők to­vábbá, miután hiába hívták fel ellened „de propaganda fide“ gyü­lekezetünket, ennek tekintetét megvetve, nem irtóztak, legigaz­­ságtalanabbul világiakhoz ’s azon nem katholikus felsöségekhez folyamodni, kiknek közbejöttével aztán te, Tisztelendő Atyánkfia, tömlöczbe vettettél ’s a’ mai hónap kezdetéig abban fogva tar­tattál.­­ Miután ez igy történt, minden egyház iránti gondos­kodásunk és az általunk viselt legfőbb apostolság kötelességének hisszük, hogy mi e’ szent szék magasságáról szólalván le, a’ papi méltóságon é s a’ katholicus ügyön elkövetett gyalázat ellen ez irattal nyilván panaszt emelve fellépjünk. Azért, apostoli te­kintetünk erejénél fogva, nyilatkoztatjuk ünnepélyesen, hogy az említett egyházelőljárók mind a’ szent hatalom szabadságát láb­bal taposták , mindannak legszentebb jogait megsértették. ’S nyi­latkoztatjuk továbbá , hogy ők, mint nyilványos vakmerőség vét­kesei, igen is megérdemlettek, hogy az egyházi törvények ren­delete szerint szigorúan megfenyíltessenek. Azonban még most intjük és kérjük őket az Urban, hogy azon lelki fenyítékek­ és büntetésekről megemlékezzenek, mellyek az apostoli intézmé­nyek ’s az öcumeni zsinat rendeletei által mindazokra, kik illyesmit merészelnek, akkép szabatnak, hogy azok ipso facto erőbe lépnek. ’S mivel mi a’ földön annak helyettese vagyunk, ki keresni ’s üd­­vezíteni jött, a’ mi elveszett vala; semmit nem óhajtunk forrób­ban , minthogy ők, vétkeket megutálván, egyenes szívvel vissza­térnének kötelességökre irántad, Tisztelendő Atyánkfia ! — Mi pe­dig az ő hivatalukat illeti, akarjuk, senki előtt se maradjon isme­retlen, hogy ez egész teljesen a’ püspök tekintetétől függ, és soha semmi sem tétethetik az egyházelőljáróktól, mi rajok nem a’ püs­pöktől bizatott. Mi pedig a’szentségek kiszolgáltatását illeti, gon­dod lészen, a’ híveket, kik alattad vannak, szorgosan inteni, hogy illy isteni ajándékok semmi világi érték szerinti becsülést meg nem szenvednek, hanem az Isten szolgáitól, kik azokat ingyen nyerték, hasonló módon kiszolgáltatandók; ’s hogy itt az egyhá­zi törvények (Cap. Ad Apostolicam 42. de Simonia) rendelete szerint semmi érvényes szokás nem védelmezhető valamelly szentség kiszolgáltatásáért bármelly czím alatt pénzt kivánni, mi­dőn ez általad ’s a’ „de propaganda fide“ gyülekezet által a’ tő­lünk adott hatalomnál foga, a’ szentségek méltósága megőrzése végett, teljes joggal megtiltatott. — Egyébiránt vigasztal min­ket azon gondolat , hogy Anglia legfenségesb és leghatalmasb királynéjának magas kormánya alatt bizonyára nem félhető, hogy rajtad ezentúl méltatlanság követtessék el 's­aj­nálatok az utrechti szerződés­ által régóta biztosított szabadsága a’ kath. vallásnak veszélyeztessék, és pedig annál kevésbbé, minthogy a’ nagybri­­tanniai legvirágzóbb birodalomban is ő felsége méltányos érzelmei által a’ katholikusok és püspökeik szabad gyakorlatát élvezik legszentebb vallásunknak.— Végre tisztelendő Atyánkfia, vigyá­­zatosságod, buzgalmad és bámulásra méltó erőslelküséged iránt a’ legmellőbb dicsérettel adózunk ’s intünk téged az Úrban, hogy továbbá is iparkodjál, a’ vallás ügyét, mint eddig hasonló gond­dal és álhatatossággal védelmezni. Mi pedig, noha méltatlanok, nem szűnünk , Istent a’ mi Urunk Jézus Krisztus által legaláza­­tosabban kérni, hogy kegyelme bőségében szüntelen veled le­gyen ’s szőleje ama részében, melly verítéked által öntöztetik, az igazság gyümölcseit szaporítsa ’s mindent békéssé tegyen. ’S zá­logául azon leggyengédebb szeretetnek, mellyel irántad ’s alat­tad lévő hiv papság és nép iránt viseltetünk, adjuk apostoli áldá­sunkat, mellyet lelkünk legbensőbb mélyéből neked. Tisztelendő Atyánkfia, ’s nekik szeretettel osztunk. — Költ Romában a’ S. Maria Maggiorenál aug. 12. 1841., pápaságunk tizenegyedik évé­ben. XVI Gergel pápa.“ Schweiz. A’ szövetséggyülés sept. 3- és 4-kei üléseiben az aargaui kolostorok ügye felett a’ biztossági előterjesztés veteték tanács­kozás alá. Szavazásra kerülvén a’dolog, Zürich, Glarus, Frei­burg, Basel- város, Schaffhausen, Appenzell, St. Gallen, Grau­­bündten, Waadt, Wallis, Neuenburg és Genf statusok követei uta­sítások kérésére szavaztak. Lucern, Uri, Schwyz, Unterwalden és Zug a­ kolostorok visszaállítását Aargau statusnak azonnal megparancsoltatni kívánták ; ellenben Bern, Solothurn, Basel­ tar­­tomány, Aargau, Thurgau és Tessin a’tárgyat egészen mellőz­­tetni akarták. — Az ismért összegyűlés napjául 12 status Octo­ber 25-ét határozta. Tájképek: 1V ég el Alig. 16. Tegnap előtt láttam Alsó-Ludányt, ’s lelkészében az esztergo­mi tömegyének Nesztorát; ma pedig a’ városi hídig igen jó, hanem azontúl nyaktörő, ’s mégis csak az Ipoly leapadtakor járható úton mentem Lükére — azon csinos faluba, melly a’ Losonczra vezető or­szágúttal jobbra látszik. A’ városi híd óriási munka! — Egy kisebb és hat nagyobb ive­ken nyugszik, mellyeknek átmérője 9 —10 lépés és annál bámulato­sabbak, hogy iszonyú négyszeg kövekből rézsűtt építvék Téglát itt hí­jába keresnél. Két száz hatvan két lépésnyi hosszán mind a’ két felől 21, tehát összesen 42 kőcsatorna vezeti le a’ hídon netán ösz­­szegyülhető esővizet. Méltányolni kell az építésznek ezen előre látó gondoskodását, mert a’ kocsikat süppedéstől, a’ gyalog utast sártól, a’ híd iveit a’ pecsétok leszivárgó és igy kártékony nedvétől megóvta. Mind e’ mellett is a’ szélső iv Gömör felé nem rég megrepedezett, ’s tetemes javítást kívánt. Nógrád megtétele a’ szükségeseket és a’ költ­ség 8000 vítra rúgott; — ez biztos kulcs ama pénzöszveghez, melly­­be az egész kerülhetett. Közepén, fenállásától fogva, a’ folyamba vetett nepomuki szentnek szobra emeltetett; de némelly utazók mu­latságot leltek abban, ha ezt carbonari pajkossággal elidomithaták. Levétetett tehát és helyébe mostul, pedig Rároson a’híd tövében készült, díszes mű­­tétetett nagykéri Scitovszky János volt rozsnyói püspök költségén. Számtalan utas feszült figyelemmel halad el e’ híd fölött, ’s maga fölé. József császár annyira meglepve voltnak monda­tik, hogy látván a’ roppant nagyságú híd alatti csekély vizet, így nyi­latkoznék: „Aut plus de agya — aut minus de ponte /“ De tud­tára adatott, hogy a’ számolás leginkább az évnek azon részére tör­tént, midőn a’ szomszéd hegyekről iszonyú tömegekben omlanak le a’­bólavinák. Lit­én templom és paplak csínja mint nagyságra jelesek; de jelesebb az uradalom elaggott szegény alattvalóinak nyugintézete,­ mellyben jelenleg mind a két nemből négyen ~­yan nyernek ápo­lást, élelmet és helyet, hová a munkának terhe alatt lekonyult fejei­ket végnapjaikban lehajtsák. Az emberbarátnak szive magasan ver, Mis Futár, midőn az urasági kényt a’ vallás nagy parancsolatának azon legszebb sugára által látja szelídítve, melly — Pálkint — a’ síron túl is fenm­a­­radó szeretet. Az intézet alapítója, valamint a’ paplak és templom építője Koháry hg, kinek vallási buzgalmát máig is azon beszély tartja fen a’ litkeiek emlékében, hogy a’ mennyiszer e’ falvát látogatta, mindannyiszor előhozatván a’ templom kulcsait, abba nejével együtt bezárkozék, ’s a’ kandikáló kiváncsiak által az oltár előtt térdepelve ájtatosan imádkozni tapasztaltait. Midőn ezt a’ „haladás képvise­lője11 setét idők szellemének hajol tulajdonítani, engedje meg ezen egy kérdést: — miért mondatott olly régen, olly igazán „gyümöl­cseikről ismeritek meg őket?“ — Aug. 19. Tizenhetedikén legszebb esőben keltem útra Losoncz felé. Túl a’ városi hídon idvezítőnk szenvendésének emlékjele az út mellett sziklatornyozaton, — a Lőrinczi temploma és Vilkénküli pajtán a’ minapi szélviharnak borzasztó maradványi, — egyedüli tárgyak Lo­­sonczig , mellyeket említés nélkül nem hagyhatok. Békével haladtam el a’ vilkei publicanus sátora előtt, mert jobbágy — primatialis job-­­bágy nem vagyok, kit ő vámtól mentnek verbe et opere tagadni szó­­j­kott; és féltizenegyre előttem feküvék a’ magát megváltott szabadal­­­­mas Losoncz. E’ várost leginkább igen sok régi épületei, nagy — ga­­bona és gyapjú vásárai, a’reform, főiskola, Kubinyi féle gyű­jte-­ mény és fürdője tüntetik ki. Ez utósóban Prissnitz követőjü is figyelem-­­ be vétették és számukra tetszés szerint változtatható zuhany alkotta­tott, hogy a’ viz akár egyes sugárban, akár számtalan apró lyukakon essék, mintha szitáltatnék. Igen, igen sajnálom, hogy erre csak akkor tétettem figyelmessé, midőn már elutazási szándékomat nem halaszt­­hatom. Minden esetre fölötte, mint keletkeznek a’ honnak több tá­jain zuhany fürdők, mint növekszik a’ hideg viz becse, melly a’ kan­csók régi hőseinek szánakozó mosolyuk mellett is mind inkább hasz­náltabb. Losonczon a’ régi vallásnak uj temploma van; ellenben az újnak régi. Amaz 1840ben kiírva ’s jobbítva a’ kath. hitnek ezen hitága­zatát mutatja a’ portaién föliratul: Nulli Sanctorum, sed ipsi Deo Sanctorum, quamvis in memori­am Sanctorum constituimus Al­aria. A' régit hétszáz és tizenhárom évek előtt Lampért Nádor építeté a’ hold, szűz tiszteletére, de a’ 16-dik század zavarában Reformátu­soké lett ’s máig is fennáll, kicsinsége által az akkori Losoncznak nem nagy voltát tanúsítván. A’ városban Casino kettő; az elsőt az utóbbitól azon lényeges alapszabály különzi, miszerint tagai amabba minden becsületes ember fölvétethetik, emebbe pedig, hogy fölvétet­hessék, az említettem általán­os jellemen kivül, losonczi polgársága is megkivántatik. Vendégfogadó kettő; egyik tisztátalanabb a’ másiknál. Mi itten annál szembeszökőbb, mennél nagyobb a’ megyének éven­­kint egyszer itt tartatni szokott gyűlése, a’ vásárok, a’ beszterczei ,a kassai országút miatt megjelenő vendégszám. Losonczon nem rég nagy figyelmet gerjesztett egy politicai ese­mény, mellynek kisebb körülményeit ha feledtem is, a’ fő vonatoknak előadásában alig hibázok. Egy házbirtokos azon törvény támaszá­val, melly a’ zsidóknak a’ bányavárosokon kivül minden egyéb he­lyeken telepedést biztosit, boltját egy izraelitának haszonbérbe adja. A’ tanács pedig épen azon tekintetből, hogy Losoncz hajdan egyike volt a’ bányavárosoknak, ’s ismét sikerülhetne valakinek a’ határban érczerekre akadni, botrányt lel az említett egyezkedésben, ’s azt aka­dályozni rendelkezik. A’ haszonbérlő előbb megdöbbenve, de később többek által bizonyossá téve, miképen szándéklott lépésében a’ törvény védelme alatt áll, kereskedését megindítja. De mi történik? Egyik szombaton a’ város a’ boltot bezáratja és a’ zsidót nehézkes nejével együtt a’ panyidaróczi határig viteti. Ez rögtön az alispányhoz fo­lyamodik, kitől a’ városhoz parancsot nyer, hogy ne háboritassék. A’ Losonczon tartott megyei közgyűlés végre teljesen biztosítja a’ honszerte adott engedményt, ’s ez esetben a’ város tettét, minthogy bányasága hiedelmén alapult, — átnézi. Többnyire az ügy befejezve nincsen. Mert azon sarkalatos kérdés eldöntésére, vájjon Losoncz bá­nyaváros gyanánt tekinthető e vagy nem ? — ennek részéről felsőbb helyekre hivatkozás történt. — — Nekem az ezeket velem közlő ur­nák glossája inkább tetszik, mint az esemény különössége. „A’ zsidó­nak — így szóla Losonczoni lakása vagy káros, vagy nem. Ha igen, akkor tőszomszédságban Tugáron mind azon eszközök kezeiben van­nak, mellyekkel magát károssá teheti. Ha pedig nem, akkor minek akadályt gördíteni a’ törvénynek világos engedelme ellen? Egyébiránt Luczerni lapok következő tudósítást közlenek Frei­­burgból: Nálunk is a’ radicalismus nagydolgot akar kivinni, sem többet sem kevesebbet, mint a’ kormányt ’s a’ jelenleg fenálló politicai rendszert felforgatni ’s a’ freiburgi népet né­melly dicsvágyas úgynevezett szabadságférfiak járma alá hajtani. Bősz vezérek vagy népcsábítók, számos radical csőcselékkel, kik itt sem hiányzanak, a’ népet hazug ígéretekkel és pénzzel akarák ama szándékukat kivinni, melly azonban jókor kitudatott ’s a’ kormány részéről minden szükséges rendszabályok megté­tettek a’ lázadásnak ciizájábani elnyomására. Már is több befoga­­tás történt, ’s a’ nyomozás szigorán folytattatik. Éjszakamerika. Amerikai lapok most már körülményes tudósítást foglal­nak magokban az Erie tón elégett gőzösről. Lényegére nézve kö­vetkező: Erie gőzös ezelőtt öt évvel 90,000 dollárért épített, 600 tonna ’s 260 lóerejű­ hajó,bizonyos Reed ur tulajdona, aug. Okén este 230—240 személlyel, kik közt mintegy 200 utas ’s ezek közt 100 bevándorló Németországból és a’ Schweizból, Buffalo­­ból Chicagóba indult. A’tűz hir szerint azáltal támadott, hogy egy terpetélyolajjal telt nagy palaczk, mellyet az utazók egyike, egy festő, a’ gőzkatlanra állított, a’ hőségtől szétvettetett — este ke­véssel 8 óra előtt, Buffalotól mintegy 30 mérföldnyire, vételeit észre. A’ láng a’ legnagyobb hevességgel harapózott el, a’ mi a’ forró szesznek ’s azon körülménynek tulajdonítható, hogy a’ hajó csak nem rég festetett be olajszinnel. A’ köz zavarban egy csó­nak bocsáttatott le, ’s legelsöbben a’ nőket készültek biztosítani. De alig bocsáttatlak nehányan le, a’tömeg nyugtalansága tovább­ra nem vala fékezhető, mindenki a’ csónakba ugrott, úgy hogy az felfordult. Ez alkalommal többen a’ kerék alá jöttek ’s benful­­tak, mások a’ csónak szélein tartották fen magokat, ’s egyenkint megmentettek. Egy második ’s harmadik csónak szint azon páni félelem következtében segítséget nem nyújthatott. A’ kitörés után öt perezre a’ gépezet rendetlenségbe jött ’s többé szolgálatot nem tehete. A’ ’tűz olly gyorsan harapózott el, hogy az úszó készület, melly a’ nők teremében volt, elő nem hozathatott. N­usz perez múlva senki sem volt többé a’ hajón ’s a’ kevés még életben le­vők a’ vízben úszkáltak, az egyik egy evezővel, a’ másik desz­kával segítve magán, mindegyik félelemből ’s gyengeségből min­den pillanatban az elmerüléshez közel. 8 órán túl egy negyeddel „de Witt Clinton“ ’s a’ „Szűz“ mindkettő Dünkirchen előtt fekvő gőzös, megpillanták az égést ’s azonnal segítségre siettek; az ál­taluk hátratett nevezetes távolság miatt azonban csak 29 sze­mélyt menthettek meg. A’ Clinton magával vontatá a’ hajótöre­­déket Buffalóba viendő, de miután 15 —20 mérföldnyire haladt volna vele, egyszerre elmerült. A’ megmentettek megrázkódtató ábrázolatát adják azon jeleneteknek, mellyeknek tanuji voltak. Egy férfi egy gerendán állt, lángoktól környeztetve, üngét feje fölé felhúzva, mig haltan a’ tűztengerbe esett. Egyik kormányos kötelessége teljesítésében égett el. Egy tizennégy éves fiú csak­nem példátlan bátorsággal viselte volna magát. Midőn a’ kötélen lebocsátkozott, ez olly forró volt, hogy kezeiről a’ bőr rajta ma­radt. Ő a’ kormányevezőre bocsátkozott, dolmányát a’ vízbe e­­reszté ’s az azzal merített vízzel ruházatát ’s a’ hajó környebeli részét locsolá. Habár gonoszul megsértve, valószínűleg megment­hető. Az egyetlen megmentett nő Lynde asszony. Férjével épen a’ csónak elején állott ’s az úszó készületet akará felvenni, midőn a’ csónak alámerült ’s ő a’ vízbe esett. Férjét nem látta többet; ő maga a’viz felett tartá magát Clinton megérkeztéig. A’ schwei­­ziak és a’ német utasok közül csak öten mentettek meg, ezek közt bizonyos Duller, a’ többi négynek nevei nem közölvék. Az uj-yorki esti lap azonban az elveszett schweiziak és németek lajstromát adja. Ez az ötödik gőzös, melly az utóbbi három év­ben az uj-yorki statusban elégett, kettő t. i. 1838ban szinte az Erie tón, múlt télen egy Uj-yorkból Boston felől útjában, ’s egy ezelőtt három hónappal az uj-yorki öböl bemeneténél. Dunai­zállás September 15-kén 3' 2"

Next