Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-01-04 / 1. szám
immert péntekesek, ’s az uj év meleg kályha mellett pénteken köszönt rájok. Van ollyan is — de tán csak egy — az egész városban, ki minden köszöntés elöl bezárja magát, mert előítélete szerint, ha soha nem volt hazudság a’ köszöntés, most a’ legöszintébb is az, mert péntekre esik az uj év’ első napja. Igaz, én nem vagyok barátja a' köszöntéseknek, de miután szokásba jöttek legyenek — de ollyképen mint sok nemesi gondolkodású polgárokkal díszes városokban, míg szebb szokásba jött, váltassanak meg és a’ megváltás’ dija valami nemes czélra fordítassék, mint nálunk —kórházra! nyomom ember’ ápolására! ’stb., de aztán kivétel ne legyen, ’s olly kopasz, mint én egyet tudok, melly egyedül előítéleten alapszik; az én ismerőm minden szavaim’ daczára sem köszöntend senkit ez idén — ez hadján! sem meg nem váltja magát, mert úgy mond: „péntek! nem, Isten bocsa’, nem adok pénzt kórházra köszöntésektőli megváltásomul, pénzem, előérzem, a’kórház’ vészes jövendöjének előpostája lenne; szerencsétlen 1841. év, te leszel az, mellyre borzadással fog emlékezni a’ késő kor, halál, háború ! ’stb.; ám az előítéletes szerencsétlen. — De félre ezekkel, félre az előítélettel és hideggel! Nálunk meleg is van, belmeleg egy jobb magyarra nézve, ki szereti nyelvét, ’s illyetén szeretet hevíti őt. 1840 cikizik, nyelvünket érdeklő czikkely a’ püspöki szószéknél folyamatba jött, f. h. 22 én e méltósága Barkóczy László’ elnöksége alatt tartott sz-széki ülésben meghatároztatván, hogy e’ naptól fogva a’ sz.-széki jegyzőkönyv az uj törvény’ értelme szerint magyarul vitessék és a’ törvény minden oldalról folyamatba indíttassák. Örömmel hisz— szűk, e’ nemes példát mások is követendik, ’s azon lesznek, hogy ne csak három év’ elteltével kezdjék teljesíteni e’ szép törvényt, hanem három év múlva gyümölcsét is mutathassák. Vajha már egyszer hozatnék törvény, olly törvény, mellynek egyedüli tiszte lenne minden törvényt mindenütt és minden által teljesíttetni! Be sok szép törvényünk van, ’s de kevésnek látjuk üdvös gyümölcsét ! — Még valamit, mi télen is meleg érzésre gyújthatja a’ jobb embert. Ifjabb B... ur, fehérvári előkelő polgár múlt nyári Füreden voltakor 125 pengő forintban meglopaték, mindent elkövetett, hogy pénzének legalább egy részét visszakaphassa — felét szívesen annak engedendé, ki titkos nevét az orzónak rejtő—levélkében felét visszaadandá, de minden sikeretlen marada, ’s e pénzét örökre elveszettnek tudá; most nem rég azonban négy holnap’ elfolyta után tudtára adaték, hogy elorzott pénze a’ Somogy megyében kebelezett a... i szerzetes zárdnoknál lenne, menne értte ; befogatt. ur és pénzét 5 pengő forint’ díjával visszakapta, ’s kinek köszönheti ? kötelesnek érzi magát egyedül a’ vallás’ egy igen üdvös eszközének megköszönni, melly a’ bűnös öntudatot fölriasztja és gyakran a’ legnemesb útra téríti a’ tévedőt; általam nyilványítatja szives köszönetét az üdvöshatású hitvallásnak, mellynek egyik ágazata sokszor hatalmasb az igazságot kiszolgáltatni, mint bárminő polgári törvények; igen ám, a’ vallás’ szentsége belső emberünk’ mélyéig hat, a’ polgári törvény csak kiserküdése által biztosíthatja embernek embertársa elleni igazát. Füreden mindent elkövetetett a’ polgári hatóság, ’s hiába, a’ bűnös megvelé a’ szép ajánlatot is; de a’ vallás’ helyén lelke megrázkódott ’s késznek nyilatkozók még az elköltött öt pengő forintot is megtéríteni, ha kívánná az, kitől igaztalanul magának sajátítá. Az olvasó a’ vallás szülte szép történeten épülni fog annál is inkább, ha vele tudatom, hogy ez nem ritkán történik, magam is tudok esetet, hogy vallás’ jótékonyságából 700 egykor, 2000 pengő forinthoz jut a máskor az emberi gonoszság által megkárosult szerencsétlen szerencsés. és Vadkerten (Nógrád vmegye) december’ 19. esti 8 óra tájban hihetőleg vesszőből font és sárral borított kémény’ meggyuladása’ következtében egy jobbágyház hamvadott el. Sikerült akadályoztatását a’ pusztító elemnek, melly könnyen keresztülkasul járhatván egymást közelérő házainkat, lángtengerbe boríthatá az egész mezővárost, Isten után főkép az épen itt törvényt tartott uriszék’ tagjainak köszönhetni, kik, hallván a’ vészi-hirdető hangot, a’ nap’ fáradalmai után is készen voltak átmutatva, ’s példát adva a’ segedelemre, minek az lön örvendetes sikere, hogy az összetódult sokaság sem vesztvén lélekjelenlétét, mind a’ vizkórban ágynyomó gazdát, mind az oltásközben beszakadt gerendákról tüzbe omlott három embert a’ sebesen terjedt lángok közül szerencsésen kivonta. A’ benszorult hatéves gyermeket pedig a’ legnagyobb veszedelem’ ellenére is elszánt édes anyja, szeretetének legnagyobb diadalára, maga ragadá ki a’ mindenfelé nyaldosó tüzözönből. De az uriszék’ tisztelt tagjai a’ szeretet’ munkáját egészen be akarván fejezni, a’ károsodott jobbágy’ fölsegélésére következett napon laszint megnyiták erszényeiket is, mi által a’ kár nagy részint azonnal pótolva jön, miért nekik ezennel nyilványos köszönet mondalik. *Szekszárd, december 19. 1840. Első örökös szerződés Tolna vármegyében az úrbéri teljes megváltást engedő törvénynél fogva. Valamint igen nagy érdekkel viseltettek a’ legutóbbi dicső hongyülést képviselt országunk’ Rendei az adózó népre olly kedvesen ható úrbéri megváltást engedődik törvényczikk’ alkotásában; annál feszültebb figyelemmel leend most, úgy hiszem, mindenki annak örvendetes következményére is, melly szerint t. Tolna vmegyében jelesen Szekszárd és Bonyhád mezővárosok közt fekvő Kokasd helységünk’ egész községe, mellyel m. Tolnai Festetics Erneszt és Sándor grófoktól t. Bezerédi Bezerédj István ur nem rég megvett, de a’ minek az előbb nevezett gróftól megvett fele része mégis, ezen vételt közbeszegett törvényes ellenmondás’ következésében, mindazonáltal az úrbéri örökös megváltást engedő feltétel alatt m. Tolnai Festetics Rudolf grófra átszállód — minden néven nevezendő úri adózásokra nézve a’ Iontisztelt Bezerédi Bezerédj István táblabiró úrral következő teljes megváltást tárgyazó szerződést kötött légyen: „Örökös szerződés. Mellyet mi alulírottak, és ugyan egy részről én idősb Bezerédj István, mint a’ Kokasdi helység’ fele részének, mellyet gróf Festetics Sándor úrtól örökben megvettem, örökös földesura, más részről pedig mi, a’ nevezett tekintetes Tolna vármegyében kebelezett Kokasdi helységben azon tisztelt földesurunk által örökben megvett részhez tartozó jobbágyok, úgy is mint a’ többi ugyanazon részhez tartozó jobbágytársaink’ megbízott képviselői az úrbéri jobbágyi tartozások’, szolgálatok’ és adózások’ örökös megváltása iránt hosszabb megfontolás ’s egyezkedés utáni szabad ’s eltökéleti akarattal minden jövendőségre változhatlanul az 1839/40 kisik törvény czikkely’ engedelmével és értelmében egymással e’ következő módon kötöttünk és állapítottunk: lszer Noha az úrbéri illetőségek ’s járandóságok mint a’ szerződők közt pontos számolások tétettek, mellyek után a’ jobbágyság a szerszödésből rájok ’s utódikra áradni fogó tetemes haszonról meggyőződtek; hogy mindazáltal ezen megváltásból kétségtelenül fellessék az, hogy ezen szerződés által a’ kokasdi jobbágyok jövendő boldogságuk’ és jobblétük’ alapját megvetették; a’ megváltás’ tárgyául felvett jobbágyi tartozások azon mérték, menynyiség és némiség szerint felszámolva, minőkben mindezeket az 1832-dik évi ápril 9-dikén a’ 920-dik szám alatt legfelsőbb helyről az illetőleg lefolyt perben lebocsátott urbérileg szabályozó kegyelmes királyi rendelet, és az 1832/6-diki úrbéri törvény megalapítá, sommásan ekkép adatnak elő. a) Vagyon nekem Bezerédj Istvánnak a’ Kokasdi helységben az említett gróf Festetics Sándortól megvett részjószághoz tartozó huszonnégy egész, és egy öt nyolczados úrbéri sessióm, egy egész telkes jobbágy pedig köteles évenkint szolgálni a’ hosszú fuvar helyetti napszámmal együtt az úrbéri 7dik czikkely szerint 54. két marhás napot, és igy 245/8 sessiókra esik évenkint 1329% napi marhás szolgálat. Az említett szabályozási per szerint tartozik minden ados jobbágy a’ maradék földekből neki különösen kiosztatott földek és rétekért 2% napi két marhás robotot szolgálni, és igy 25, öt nyolczados 624/8 marhás napot; összesen tehát a’ 24% sessió 1392% marhás napot. Ugyanazon úrbéri per szerint a’ kokasdiak a’ 6 font kenderfonás helyett hat gyalog napot szolgálván, ad 24% sessió 144% gyalog napot. Zsellérház vagyon 19, mellyek 18 gyalognapjával számítva adnak 342 napot. Ezek felszámolása után, mi a’marhás és gyalog napszám’ bocsára’ megállapítását illeti, noha a’ szerződő kokasdiak is elismernék azt, hogy egy napi munkára magok szekerével , takarmányával és kenyerükkel, tekintve nem csak a’ náluk, de az egész vidékükben divatozó, ’s főleg a’ dohánytermesztés által nagyobb fókra emelt iparukat, melly a’ marhás és kézi munka’ becsét is tetemesen emeli, a’ nyárit és télit egybevetve, és jelesen vonóssal egy pengő forinton, gyalog pedig 14 kron alul nem állanának ki, mégis a’ vonós szolgálatot csak 48 a’ kézit pedig csak 12 ezüst krban számítva is felrúgna az összes marhás és kézi szolgálat évenkint 1211 fit. 9 kr. pp. A’ házat biró kokasdi jobbágyokon kívül vagynak másnál lakók is, vagy úgy nevezett házatlan zsellérek, kik évenkint 12 gyalog napot kötelesek szolgálni földesuroknak. Noha ezeknek szolgálati is évenkint nem megvethető ágát teszik az úrbéri jövedelemnek, még is ezek’ felszámolását elhagyván, az illy szolgálatok’ követelésétől szinte örökre elállók, és jobbágyim’ könnyebbségökre azokat az illető háztulajdonosoknak áll átengedem. Úrbéri ház vagyon összesen 62, mellyeknek mindegyike egyévi bérül egy ezüst forintot fizetvén , leszen ezen úri illetőség 62 fit. — b) Az úri kilenczedre nézve, melly nekem az úrbéri 7dik törvényczikk szerint a’ belső telkeket, réteket és ugarokat kivéve, minden földi és hegyi termésekből, és pedig természetben adatik, az 1837, 1838, és 1839iki bár köztudomásra nem jobbak közé tartozott termésekből egy közép termés a’ 9czed lajstromok szerint dolgoztatván ki, és ezen általányos mennyiség szinte három években divatozott folyó áraknak középszáma szerint vettetvén fel, megyen egy évi kilenczednek értéke ezüstben 715 frt. 20 kr., lészen tehát ezen előszámlált jobbágyi adózásoknak és szolgálatoknak egy évi értéke 1988 fr. 29 kr. pp. melly 6 petlis kamatul tekintetve felér 33.141 forint tőkepénzzel pengőben. Mint fenebb mondatott, áll a’ szerződés’ tárgyául felfogott földesúri úrbéri birtok 24% jobbágyi telkes ülésekből, és 19 házas zsellérekből, melylyekböl az úrbéri törvény’ értelmében nyolczat egy egész telkes ülésre számítva, tészen az összes úrbéri birtok 27 egész sessiót; melly számmal az úrbéri jövedelem’ tőkéjét, azaz a’ fenebb kiszámozott 33,141 pengő forintokat elosztván, esnék egy egész jobbágytelekre örökös váltságul tőkében fizetendő 1223 frt 44 % kr. pengő. Azonban bizonyságát akarván adni annak, mennyire szivemen hordozom jobbágyim’ előmenetelét, gyarapodását, és számos iparkodó földmivelő családnak jobb, feljebbvaló sorsra, karba emeltetését; nem különben azon üdvös törvényt, mellynek ólalma alatt köttetik e’jelen szerződés, lettel és valódilag is tehetségem szerint életbe, foganatba hozni óhajtván és igyekezvén a’ fenebb minden egy sessióra esendő váltságból 323 pengő forintokat 44 % krokat összesen mindannyira nézve 8841 forintokat pengőben nekik elengedek, és az egy egész jobbágyteleknek örökös váltságául jobbágyim által megajánlott kilencz száz pgő forintokat, következőleg a’27 egész sessiótól ezen megegyezés szerint esendő húszon négy ezer háromszáz ezüst forintokat, három olly húszast mellyből 60 darab egy finom kolóniás márkát teszen, egy forintba számlálva, elfogadom, és mint váltságárt megállapítom; sőt ezen felül c) Jobbágyim’ üdvös törekedésük’ könnyebb sikerülhetésére ezen megváltott telkekre nézve általengedem nekik minden pénzbeli felbecsülés nélkül a papi szerződés mellett leírt tizedszedés-jogomat, és ezen használat iránt az illető egyházi hatóságokkal s törvényes viszonyomat is ezentúl minden jövendőségre. d) Általengedem ezen kívül minden felszámolás nélkül nekik azon haszonvételt és részt, melly a’ közlegelőből, a’ mint arra nézve a’ közös haszonvételt az érintett úrbéri perben történt végrendelet is megállapítja, engem illet, és az úrbéri törvény’ értelmében leendő elválasztás’esetében illetni fogna; úgy, hogy ők az egész legelőt mint sajátjokat akármiként szabadon használhassák és egymás közt fel is oszthassák. Értetődvén az igaz arány és a’ törvényben meghatározott szabályok szerint, sőt nyilván kifejeztetvén, hogy a’ mostani zselléreknek az egész legelő’ felszámolt mennyiségéből az őket illető részt, ha kívánják, azon esetben is külön kiadni kell, ha netalán a’ község a’ legelőt feltörve használni akarná; miután máskülönben az egyéb föld nélkül szűkölködő zsellérek’ marhájukat tartani nem tudnák. Továbbá a’ plébánosnak, iskolamesternek és jegyzőnek az úrbéri illetőségeket a’ legelőből kívánságukra a’ község elkülönözve kiadni köteles leend, azon esetben is, ha a’ község a’ legelőt a’ mostani módon akarná tovább is használni; értetődvén, hogy a’ nevezett személyek akkor a’ közlegelőn marhát nem járathatnak. Megjeleltetik és kiköltetik továbbá, hogy a’ határbéli molnároknak, kik eddig is a’ közös legelő’ gyakorlatában voltak, ha a’ legelő’ jelen állapotra változnék, elkülönözve szinte kiadandó lészen, minden egy malomkerékre egy hold 1200 □ öllel számítva, a’ malomtelek szomszédságában. Értetődik továbbá, hogy lemondván ekkép az uraság minden közlegeltetési jussáról — az ő majorságbeli földjén ’s rétjén a’ lakosok semmi szin alatt legeltetést, vagy más haszonvételt nem követelhetnek és nem gyakorolhatnak. Mind ezen előszámlált és szerződő jobbágyimnak örökösen általengedett úrbéri tartozások, szolgálatok, és adózásoktól tehát úgymint minden néven nevezendő marhás és kézi robottól, házbértől (füstpénztől) és mindennemű földi és hegybéli termesztmények úri kilenczedétől, a’ papi dézmát illető jogomtól, és a’ közlegelői illetőségemtől örökösim’ nevében is, és mostantól fogva minden időre elállok, ’s azoktól szerződő jobbágyimat ,melly nevezet alatt a’ zselléreket is értem) közösen és egyenkint, nem különben utódjaikat örökre felmentem, feloldom, és feloldottaknak ünnepélyesen nyilatkoztatom; bizonyossá tévén őket ezen soraimmal, hogy sem én, sem örökösim, sem tőlük, sem utódiktól bármelly néven nevezhető úrbéri tartozást, szolgálatot, avagy adózást nem fogunk követelni, sem nem is követelhetünk; tiltván ezt az igazság és az 1839/40-ik 7-ik törvényezikk, és csak az úri törvényhatóság maradván fen a’ törvény’ értelmében. Végzetül a’ sokszor előszámláit , ’s tőlem szerződő jobbágyimra örökösen általszálló úrbéri haszonvételekért örök váltságul lekötelezett 24300 ezüst forintokat következő szakaszokban kívánom pontosan és hátramaradás nélkül áltatok ’s utódik által lefizettetni; és ugyan: 184nki julius’ í jén négy ezer nyolez száz huszonöt forintokat — a’ folyó esztendei September 29-ik napjától, mióta t. i. mindennemű úrbéri adózások, és szolgálatok reájok nézve elmúltak — számítandó 60/° kamattal, — ugyanennyit hasonlóul 6% kamattal 1842diki julius’ 1-jén 1843-diki julius’ 1-jén szinte 4825 forintokat 6 pcentes kamattal, — 1844ki julius 1-én ugyan enynyit hasonló kamattal, — végül az utolsó 5000 forintokat 6 procento kamattal, melly kamatok minden részenkinti fizetéskor — mint emlittetett — folyó esztendei September 29. napjától lesznek számítandók — 1845iki Julius 1én. Ha pedig a’ szerződő jobbágyok ezen pénzt még előbb is kívánnák lefizetni, én azt kamatjaival együtt előbb is felvenni fogom. 2or Mi a’ tisztelt uraság kokasdi jobbágyai, ’s jobbágytársaink’ megbízott képviselői mindenek előtt megismervén fent az a) és b) alatt előszámlált munka, készpénzbeli’ és termesztményekbeni tallózásaink, szolgálatink, és adózásiak’ törvényes helyességét; megismervén továbbá előttünk az uradalmi számadásokhoz csatolt kilenczed lajstromokból kivont számolások’ valóságát, és a’ termesztmények’ Folyó árának, melly előttünk különben is tudva vagyon, nem csak valóságát, hanem mérsékelt felvételét is; — ezzel ünnepélyesen nyilatkoztatjuk , hogy fáradhatatlan szorgalmunk által szerzett tehetségünkben méltán bizakodhatván, teljesen reményijük, hogy magunk, és utódink folytatott igyekezetével minden veszélyeztetésünk nélkül képesek leendünk azon fizetések’ teljesítésére, mellyeket örök megváltásunkért jelenleg kötelezünk; ’s bízunk ebben annyival inkább, mivel az igen kegyesen megállapíttatott váltságárban azon igen kedvező módot és alkalmat látjuk, miszerint eddigi szoros úrbéri állapotunknak egy reánk nézve hasonlíthatlanul könynyebb, és kivánatosbbal felcserélése által egy szebb és boldogabb jövendőt magunknak ’s késő maradékunknak biztosan ígérhetünk. Leghálább köszönettel fogadván tehát a’ többször tisztelt uraság’ velünk éreztetett kegyességét, melly szerint nem csak örök megvállhatási kérésünket elfogadni, hanem az úrbéri váltságbért is kiszámozott értékénél jóval is alábbszállitni, sőt még ezen felül a’ nevezett tizedszedés’ használatával is az illető törvényes tulajdonosok’ megegyezésükkel, úgy a’ közlegelői illetőségével bennünk’ megajándékozni kegyeskedett; mi magunkat, jobbágytársainkat , ’s általunk minden nemen lévő maradékunkat a’ törvény’ legszorosb értelmében arra kötelezzük le, ’s pedig egyikünket a’ másikért, ’s mindnyájunkat együnkért; hogy az előszámlált úrbéri tartozásunk, szolgálatunk, és adózásunk, jelesen minden vonás, és kézi munkáknak, házbérnek (műst pénznek) bármelly földi, és szőllőhegybeli 9-ed szedésnek — a’ papi tizedjusnak, és a’ közlegelőből a’ földesúri illetőségnek, szóval mind azoknak, melyekkel mi akár az 1832/6iki urbérik czikkje, akár pedig a’ legfelsőbb helyen is jóváhagyott úrbéri szabályozás’ rendeleteinél fogva úrbéri telkeinktől, ezeken kívül bírt mindennemű maradványoktól, (remanentiáktól) legelőinktől, és szőllőinkböl földes uraságunknak tartoztunk, a’ folyó esztendei September 29-el való örökös megszűnéséért ,csak a’ földes úri hatóság’ épségben maradásával) váltságul megállapított Huszonnégy ezer, háromszáz ezüst forintokat, három darab húszast egy forintba, és 60 darabot egy finom kolóniás márkára számítva, olly móddal és szakaszokban , valamint ezek már fenebb a’ tisztelt uraság által kiszabattak, neki és maradékinak lefizetni fogjuk, és utódink is lefizetni fogják; különben cselekedvénk teljes jogot és szabadságot adunk a’ tisztelt Uraságnak és maradékinak, hogy együnk, vagy mindnyájunk ingó vagy ingatlan javainkból szabad választása szerint szóbeli per’ utján nem csak a’ tőke, és kamatpénzre , hanem az okozandó költségekre nézve is magoknak teljes elégséget szerezhessenek. Költ a’ Hidjai pusztán November hónapján az 1840ik esztendőben — ifj .Bezerédj István s. k. mint édes atyámnak és Tolna vármegye előtt e’ Szerződés tételre különösen vallott meghatalmazottja CP. H.) (a’ szerződő jobbágyok’ aláírásai, és a’ törvényes bizonyság’ hitelesítése)“ És épen illy értelmű szerződésben egyezett meg m. Tolnai Festetics Rudolf gróf is, a’ mint legelöl is már cinklévi — azon részjószágra nézve, mellyet testvér bátyjától magos Tolnai Festetics Ernest gróftól ugyan T. Bezerédj István Táblabiró ur megvett; de a’ történt ellenmondás következtében vérségi jognál fogva birtokába esett. — Most már csak felsőbb helyre terjesztendök.“ Közli Kapocsy József. A’ pesti műegyesület azon t. ez. tagjai, kik az egyesület’ képnyomatait mindeddig kezűkhöz nem vették, illöleg felszólittatnak, méltóztassanak azoknak átvétele iránt részvényjegyeik’ előmutatása mellett, egyesületi pénztárnok Wagner József urnái (Szervita—tér, gr. Teleki ház) legfölebb jövő évi martius’ móltáig intézkedni, hol egyszersmind az egyesületi tagok’ névjegyzékei is átvehetők. Továbbá az eddigi t. ez. aláírók aziránt keretnek méltóztassanak szinte egyesületi pénztárnok Wagner József urnál legfölebb jövő évi január utoljáig aziránt nyilatkozni, valljon aláírásaikat 1 vagy 3 három évre kívánják e vétetni; hogy az újabbi alapszabályok’ rendeletéhez képest az egyesületben netalán 3 évre maradni kívánók azon kedvezményben, miszerint mindenik részvényük két számmal játszik, a’ megvásárlott képekre a’ sors