Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-04-22 / 32. szám

33. szám. A’ Ik­rnek kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honn­ok külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’ pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb köz­lésével ; — a’ Számadunk terjedelmesb political ’s rokon tudományú értekezésekkel, a’ kis futár lite­­ratri­ai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek’ , találmányok’ és intézetek’ ismertetésé­vel foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: ’Felsege szü­letésnapja’ ünnepeltetése Pozsonyban; István gőzös, Ung, Bereg, Arad és Turócz megyék’ közgyűlései, levél Szekszárdiél; m. gazdasági egyesület; sümegi, eszéki, szilágy-somlói tudósítások; magyar nyelv­­tanitószék Karloviczán. Nagybritannia, Francziaország. Pénzügyi állapot; kamrai tárgyalás. Belgium. Az uj ministerium. Olaszország. Schweiz. Görögország. Nemzeti bank’ fel­állítása. Törökország. Amerika. Kis futár. Szombathelyi gazdasági egyesület; kővé vált lest; függelék. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Ö cs. ’s ap. kir. Felsége Erdély országban a’ balásfalvai görög-katholikus székeskáptalannál Nemes János éneklő-kano­nok’ halála következtében fokozatos előléptetés által Alutan Kod­­slanlint éneklő-kanonokká, Boér Istvánt őrkanonokká, Alpini Izidort mesterkanonokká, Barna Jánost oktató-kanonokká, Fopo­­vics Arzént — a’ fogarasi görög-katholikus püspök’ (Temény János’) ebbéli alapítványlevelének legfelsőbb helybenhagyása mellett — utolsó kanonokká méltóztatott legkegyelmesebben kinevezni. Ö cs. ’s apost. kir. Felsége sóvári sóbánya-főfelügyelővé Rombauer Gotfrid bányatanácsnokot méltóztatokt legkegyelme­sebben kinevezni. (Privát tud.­ A’ rm. magyar kir. Helytartó-Tanácsnál Zelenay Imre le­véltári első lajstromzó nyugalmaztatván, Echlerling Mihály első lajstromzóvá, Vacsarcsi Balás Károly levéltári első írnok második lajstromzóvá, Újvári Károly első járulnok utolsó írnokká, Boldizs Jenő díjas járulnokká mozdíthatlak elő. Orvosi nagygyűlés. F. é. május’ 29, 30 és 31k én a’ magyar királyi Egyetem orvosi kara Pesten gyűléseket fog tartani, mellyekre az orvosi kar minden tagjai, Magyarország’ min­den orvosai és természet-vizsgálóji szívesen meghivatnak. Bern Ferencz s. k. , Pozsony, apr. 21. Tegnapelőtt városunk’ lakossága nagy pompával ülte meg Felséges Fejedelmünk V. Ferdinand’ dicső születésnapját. Korán reggel dobszó, zene és ü­dvlövések kötnének fel álmunkból; később a’ lisztelkedő polgárságot láttuk diszöl­­tözetében az utczákon szállongni. 9 óra tájban a’ Sándor császár’ helyben tanyázó gyalogezredének két zászlóalja Paccassi báró ezredes’ parancsnoksága mellett, és a’ növendék katonaság a’ Sétatér’ hosszában, a’ városi és szukermandlii polgárság pedig a’ Halpiaczon Pókateleki Kotulé Flórián őrnagy parancsnoksága alatt, valának felállítva. 10 órakor a’ városi plébánia-templomban ünnepélyes „Te Dcum“ tartatott. A’ nagy misét, az egész fő­tiszt. Káptalan jelenlétében, kir. tanácsos, pozsonyi nagy prépost és pozsony oskolakerületi főigazgató Adamkovics Mihály ur tartotta. A’ felállított katonák közt az ujonczokat csak koruknál fogva lehete megkülönböztetni. Tartásukat ’s a’ fordulatokban ügyességüket mindenki csodálta. Láttuk, milly hamar készíthetik csatakészekké ügyes parancsnokok a’ gyakorlatlan katonaságot. Nem kisebb ünnepéllyel tartotta meg e’ nagy napot a’ helybeli ev. közönség is, valamint a’ mintegy 3000re menő zsidóság. — A’ viruló tavasz új életet önt városunkba; nyilványos sétányaink élénkek ’s a’ szomszéd mulatóhelyeket szokottnál többen látogat­ják. Partjainkon is rendkívüli mozgást veszünk észre, terhelt ha­jók horgonyoznak ’s a’ gőzhajózás mindinkább emelkedik. Teg­napelőtt érkezett meg először István vas gőzös, melly a’ szaba­dalmazott társaság’ egyéb hajóit minden tekintetben felülmúlja. A’ többi hajók közönségesen délutáni 2—3 órakor szoknak meg­érkezni. E’ legújabb hajó, ámbár 5 óra hosszig vesztegelt Bodak­­nál fenakadva, még is már 1­4 órakor itt volt. Valóban nagysze­rű és gyönyörű hajó. Az utasok felette dicsérték a’ vendéglőt is, mi igen nagy nyereség, kivált a’ felurazókra nézve. Mintegy 3 órakor Bécsbe folytatta útját, honnan Linzbemenend; 22ig Nuss­­dorfnál marad, hol a’ legmagasb és magas uraságok megszemlé­­lendik. Visszatértében Bécset 27kén hagyandja el, egyenesen Or­­sovára vitorlázandó. (Ungmegyei közgyűlés határozatai). Tavaszelő 2zik ’s több napjain Ungvárott tartott megyei közgyűlés jeyzőkönyvének kivo­nata köv. C3221k szám) Beadván a’ megye mérnöke a’ múlt évi úti munkákróli jelentését ’s a’ f. évi munkálatok tervét több korszerű indítvány létetett, mellynek következményeirül: 1) egy küldöttség az utak készítéséről, ’s a’ készek jókarbani tartásáról véleményes javaslatát a’ legközelebbi évnegyedes közgyűlésre beadandó, neveztetett. 2) „kötelességül tétetett a’ m. alispánynak, hogy rendes ’s a’ megye által megállapítandó jutalom mellett egy ahoz értő útépitészt hozasson; ’s a’ mérnök által kimérendő tá­volságokra szinte a’ megye által fizetendő útkaparókról (utjaví­­rók) rendelkezzék.“ 3) „meghagyatott a’ szolgabiráknak hogy az úti munkákhoz tapasztalt utibiztosokat alkalmazzanak.“ (343dik szám.) A’ botrányos ’s többször rablásra alkalmat szolgáltató há­­zankiali koldulás eltörlesztését tárgyazó határozat megujíttatván, kötelességükbe tétetett a’ szolgabiráknak, hogy a’ járásaikban találtató munkatehetlen nyomorultakat pontosan összeírják, azok­nak tartásukra a’ helységeket, mellyekben születtek, vagy ha egy helységbeliek többen találtatnának, a’ szomszéd helységeket is szorítsák, meghagyván e’ végett a’ helységek biráinak, hogy mihelyt illy házaló koldusokat vennének észre, azonnal lak-és születéshelyükre kísértessék vissza. Különösen Ungmegyének központi városára nézve elhatároztatott, hogy az e’ tárgybani küldöttség kezet fogva a’ járásbeli szolgabiróval a’ keblebéli kol­dusokat irja össze, osztályozza ’s tehetlenségükhöz mért járan­dóságaikat a’szegél­yi pénztárból az illető pénztárnok által adas­sa ki ’s mennyiben a’ pénztár, legczélszerűbb kezelés mellett is, kielégítő nem lenne, szólítsa fel a’ helybeli lelkészeket, hogy hallgatóikat szószékeikből valláskülönbség nélkül adakozásra buz­dítsák, a’járás szolgabirája pedig jólelkű embereket választva adakozási iveket hordasson utczánkint, ’s a’pénztárnok mind­­ezekröli pontos számadását az árvák törvényszékének évenkint adja be.“­­ A’ nagy hó-tömeg, melly hegyeinket ’s téreinket nyomasztá, aggodalmat keltszté kebleinkben, hogy ismét vizár önti el határinkat, söpri el földmivelőink reményét; de a’ halkan fejledezö tavasz melege csak lassúdon oszlatván azt föl,­enyészni kezde az, mig a’ szomszéd Bereg vgyében még tavaly megron­gált töltéseken száguldozva kirohanó Tisza árjai megyénk vele határos részeit is elbob­ták. Azonban — bár a’ dúló elem, Szabolcs megyével összekötő útvonalunkat tetemesen megszaggatta ’s több hidat és házakat sodrott is el — pusztító hatalmát még sem érez­tető velünk annyira mint tavaly; minden esetre pedig újabb lecz­­két adott a’ vizek szabályozására. Munkács, tavaszbó­rkán. Tavaszelő­­nkén von kezdetet Beregszászban Beregmegye évnegyedes közgyűlése olly nagy kö­zönségjelenlétében, miilyent, tisztikar vagy követ-választási alkal­mat kivéve, ritkán fogad keblébe tanácstermünk, tanujeléül annak, hogy nemességünk, melly a’püspöki pásztorlevelek tartalmáról értesült, a’ közdolgok vitelében nem hanyag ’s nemzeti szabad­ságiak’féltékeny őre. Némelly intézvények olvastatása után, elnök másodalispánunk a’ vegyes házasság tárgyában érkezett levelek fölvételével közkivonatot vélvén teljesítni, a keletkezendő vitat­kozásoknál mérsékletet, a’ hely méltóságával ’s tárgy fontossá­gával öszhangzó komolyságot ajánlott vezérpontul. És Bereg ne­messége rendszeretést, szerénységet tanúsítva, az hiedelem ’s törvényszerűség határit nem hágta át, hanem miután az Eszter­gom , Heves, Abauj, Borsod, Gömör, Mármaros, Pest, Vass és Zólyom megyei körlevelek Ca’ zalai ide nem érkezett) felolvastat­ván , számos egyednek az áldás megtagadása elleni nyilatkozása iránt, kik közül többek beszédeinek azon részein, mellyekben az áldás-megtagadásnak társas éltünkre hatása, és a’ hazafiak nyu­galmának jövendőrei veszélyeztetése élénkül föstetett, meleg ér­­zemény terült el, részvétét, javulását örömhangokban tudatta volna, az áldás-megtagadásban sérelmet nem látó papság tagjait is, habár elveikben nem osztakozott, beszédeik azon helyein, hol a’ szónoklat fentebb tehetsége és erkölcsi szelíd tanok mutatkoz­tak, többszörözve megéljenezte. Nevezetes, hogy ámbár a’ ka­tolikusok és protestánsok megyénk Rendei közt majd egyenlő számuak, ’s mindkét felekezetből számos nyilatkozott, mégis Beregben egyetlen világi sem emelt védszót a’ püspöki körleve­lek mellett. Már a’ felszólamlott megyék levelei olvastánál is elég­gé nyilatkozott a’ közvélemény, midőn az áldás-megtagadást sérelemnek vevő megyék levelei több helyein élénk szavakban tört ki a’ helyeslés; az elnök mégis egyes szónokok vitatkozási­nak szabad tért engedvén, azokat a’ nagy közönség délutáni ne­gyedfélig, midőn határozás vete véget az előterjesztéseknek, ’s azonnali tanácskozásnak, feszült figyelemmel ’s részvéttel kisér­te. A’ határozatban az iránti nyilványos óvástétel mellett, hogy a’ Csanádi püspöknek Rómábani foglalkodása melly országos kül­detésből nem von eredetet, a’ római szék befolyása megismerésére soha ürügyül ne használtassák, ’s annak bármilly eredményeit, előre is, a’ magyar nemzet alkotványos szabadságai és törvényei ellenére semmi következést nem szülhetőknek kijelentvén — egyszersmind aggódva emlékezvén azon gyászos következésekre, miket múlt századokban a’ vallásbeli egyenetlenségek mind külföldön mind országunk keblében is okozának, ’s nem láthatván, mit rejtsen a’ kétes jövendő homálya, nem leginkább nyugtalan időszakunkban, midőn a’ világ több részeiben nemcsak véleményi forrongások küzdenek, de háborús mozgalmak is fenyegetnek, ’s midőn val­lási viszályok magvainak hazafiak közzé hintése, békés indulatok felingerlése, főként olly rend részéről, mellynek népnevelés, ha­zai törvények ’s azokat végrehajtó koronás Fejdelem iránti enge­delmességre vezérlés legszentebb, ’s nemesi hivatásául tüzelék ki, kellő figyelmet ébresztve. Ő felsége jobbágyi alázattal meg­kéretni rendeltetett, miszerint törvény-végrehajtói és ap. királyi hatalmánál fogva, a’ római kath. egyházi rendet az 1790: 26. törvényczikk pontos megtartására hathatósan szorítni, ’s annak erősen meghagyni méltóztassék, hogy mig törvényhozási után a’ vallás tárgyában további rendelések nem létesülnek, a’ haladó vi­­lágosodás szellemével ellenkező minden változtatástól óvakodva, pásztori leveleit haladék nélkül vonja vissza. Az iránt is megkéreték Ő felsége, hogy nyomasztó aggodalmiban trónjához járuló hűt magyarjait Pesten, az ország szivében, tartandó rend­kívüli országgyűlésre összehiván, az ország lakosit nyugtassa meg. Egyszersmind elhatároztatok, hogy a’ megye keblében eddig tör­ténhetett esetek, mikben vegyes házasságoktól az áldás megtagad­tatok járásbeli föszolgabirák által kinyomoztatván, az alispáni hiva­talnak jelentessenek be, melly a’ tisztügyészi hivatal közbejöttével az illető­ lelkészt az áldásnak pótlólagos kiszolgáltatására intse meg, minek nem sikerülése esetében , vagy netalán ezentúl elő­ fordulandókban az engedetlen, áldást kiszolgáltatni vonakodó egyházi személyek ellen, 1647: 14. törvényczikk rendelete fo­ganatosíttassák. Végre, hogy jövendőben a’házasságokból ke­letkező kedvetlen kérdések mellőztessenek, az egyházi rend is az ellenszegülésre azon ürügyet, mintha egyházi tanjai ’s lélek­­ismerete ellen a’ polgári hatóság intézkedéseinek teljesítése nem állana tehetségében, ne használhassa, jövő országgyűlésre utasí­tásul fog adatni, hogy, mivel különben is minden nemű házassági per többnyire olly szeméremsértő ’s botrányos kérdésekkel szö­vetkeznék , a’ házasságok általányosan minden vallásbeli feleke­zetre nézve elítélése, az iránt alkotandó törvény erejével polgár­itélőszékek hatóságára ruháztassék, ’s ez indítvány az ország minden megyéinek pártoltatás végett megküldetni, az ellen­véle­ményű Esztergom és Heves megyék pedig elveiknek ezen megye áll el nem fogadása felöl alapokkal támogatott levélben értesí­­tetni rendeltettek. Aradból. Megyénknek mart. 22—27ig tartott közgyűlésé­ről ezeket jegyzem meg. A’ felírásnak Zala megye’ értelmében és az 1647: 14. t. czikk alkalmazásának elhatározása mellett párto­lásra talált azon indítvány is, melly szerint sürgettetek, hogy „mi­után a’ papság, mentségére ’s másoknak megnyugtatására nyilván azt állítja, hogy az áldás nem lévén a’házasságnak lényeges része, ez a’ nélkül is érvényes, az elmék lecsendesitése végett, a’ papok ezen állításuknak cathedrábóli kihirdetésére végzés által szórhas­sanak , és az ezt nem teljesítők ügyvédi kereset alá vétessenek“; de a’többség, az 1647: 14­­. czikkelyt a’ czélra elegendőnek ta­lálván, ezen indítvány kivitelével önkint felhagyott. —A’ veszprémi püspökség jövedelmeinek rendeltetések helyére fordítását sürge­tő zalai felszólítás Aradban viszhangra nem talált, többek közt azon nézetből, mert az említett jövedelmek, egyházi személy birtokában lévén, jelenleg is rendeltetések helyén vannak, és ha rájuk püspök neveztetnék is ki, érdemesebb kézben akkor sem fognának lenni, mint most. — Az országgyűlési utasítások ki­dolgozására a’ rendek állandó választmányt neveztek ki, melly­­hez minden a’ megyei gyűlésekben előkerülendő törvényjavaslat megfontolás és véleményadás végett át fog tétetni. — Jövő köz­gyűlésünk határnapja junius 2kára van kitűzve. — Martius 25én az aradi olvasó társaság javára, Szalbek Jakab táblabiró ur ve­zetése alatt, a’ megyeház nagy teremében mindkét nemű egyes műkedvelők és a’ helybeli katonai hangászkar által hangverseny adatvan, ez után az egyesület pénztárába 200 pengő forintot meghaladó summa folyt be. — A’ Maros, hosszas áradása után, e’ hét elején annyira nőtt, hogy ha a’ várost védő gátakon Török Gábor megyei másod alispány folyvást legnagyobb szorgalommal nem dolgoztat, eddig az ár talán padlásainkat is elönté; most, szerencsére, csak pinezéinkbe talált rést magának. Illy nagy viz itt 22 év óta nem volt. Azonban a’ veszélyen már túl vagyunk, mert a’ Maros egy pár nap óta sebesebben apad, mint nőtt. A’ nagyváradi academia ’s gymnasium tanítói f. hó 2-kán ülést tartottak, a’ m. kir. helytartó-tanács ismeretes intézménye felett értekezendők. Értekezésük eredménye olly véleményadás jön, melly szerint a’ tudományok nagyobb részében jövő iskolai évben a’ magyar nyelveni tanítást már megkezdhetni. A’ gymnasium még a’ latin nyelv mellett marad. Túrócz-Szent-Mártonban tavaszelő 29-től tavasz­hé­tig évnegyedi gyűlés tartatott, mellynek közérdekübb ered­ményeit ezennel közöljük: 1) Tavaszelői kis gyűlésünkből, egy magányszemély kérelmére, B. ’s több helységben kiütött, de ak­kor még hivatalosan be nemtt jelentett, ’s mint gyanittatik, szánt­szándékos tűzveszély miatt,­­ cs. kir. Fensége országunk nádora rögtöni bíróság megadásáért kéretni határoztatok. — A’ ki ho­nunk helyhatósági éltének számtalan hézagait némileg is ismeri, ’s egy még csak fejlődési zsengében levő megyének állását mél­tányolni tudja, minden keserű érzete mellett is, melly a’ kis gyű­lési végzés olvasásakor kebelét lepi, fán nem mond­hatos ítéletet. — Ezen végzés megmásitása a’ jegyzőkönyvnek e’ gyűlésbeni hi­telesítésekor inditványoztatott; mert a’ rögtöni bíróság csak szo­káson alapszik; a’ törvényes bíróságot dönti; személyes bátorsá­got veszélyeztet; korunk szelidebb irányával ellenkezik; — ’s bár — törvényessége megállhatna, csak közgyűlésből kérethetnék, ’s annak csak tiszti nyomozás és jelentések után, nem pedig egyes magányosok kérelmére ’s csak akkor adathatnék hely, ha a’ tör­vényes bíróságok — a’ bűnök szerfeletti eláradása miatt — tisz­tükben eljárni nem győznének; de megyénk népének erköltsisé­­gét tekintve, kérésére alap nincs. — Mindezen okok ellenére a’ kisgyűlési végzést azon tekintet miatt megtartani tetszett, mivel az elnök azt már fölterjesztettnek jelentvén, nem engedhetni meg, hogy a’ megyének egy része méltatlanul jelenjen meg. — Azon­ban megyénk népének erkölcsisége is egyik gyám­oktul hozat­ván fel, tán nem czélszerű­tlen itt egy pillantást vetni börtöne­inkbe. Jelenleg Czavaszbó 4-ként 14 rabunk van, kik közül he­tet — mint még elitéletlent — tán inkább fogolynak mondhatni. Közülök tíz lúróczi, hét tolvaj, egy gyanús gyújtogató (ez azon­ban több év előtti szakba tartozik), két magzatgyilkos (egyik néhány hét előtt hozatott be), egy útonálló (ez nem lúróczi), egy nőgyilkos (ez ugyan vád alá vonatni határozatott, de a’ per még nem vétethetett folyamatba, mert megyénkben a’ tör­vényszék évenkint rendesen csak kétszer, rendkívül pedig igen ritkán tartatik), egy kicsapongó nemes és egy stelk­ónak mon­dott de csekély belátásom szerint inkább qualificatus tolvaj. — 2) Szőnyegre kerültek 13 megyének a’ vegyes-házassági ügyet tárgyazó körlevelei, ’s folyton azon tiszti nyomozás is, melly még múlt évi őszutói gyűlésünkből az e’ tárgybani panaszos esetek megvizsgálására rendeltetett, ’s melly az illető lelkipásztorok nyi­latkozásait is magában foglaló, minden oldalróli komoly ’s huza­­mos­ tanácskozás után abban állapodtak meg: a) Ő Felsége a’ zalai felírás szellemében megkéretik, hogy mint apostoli király a’ pásztori levelek visszahúzását megrendelni, — mint törvények fő­­őrse pedig honi intézkedéseink további fentartását eszközleni, — egyszersmind pedig a’ közaggodalom minél előbbi megszüntetése tekintetéből rendkívüli országgyűlést hirdetni méltóztassék. b) A’ megyében történt ’s történhetendő egyes esetekre az 1647: 14. t. sz. alkalmazása határoztatik. ^Szekszárdi, apr. 17. Nyilványosság a’gyüléstere­­mekben, nyilványosság a’politikában, mind közéletben jelszava ha­ Szerkeszti 's kiadja Balásfalvi Orosz József. Április c im-n. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordás­­sal 4 p. fr., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizet­­hetni helyben a' kiadó tulajdonosnál­­ sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozó­intézetben , kinél a’ hirdetmények 's a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik.

Next