Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-11-22 / 94. szám

94. szám. A' Hirök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a’ Századunk terjedelmesb politicai ’s ro­kon tudományu értekezésekkel, a’ Kit futár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. HÍRNÖK Szerkeszti ’s kiadja Balás­falvi Orosz József. NovemberSd. 141. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordás­­sal 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Elöfizet­­hetni helyben a' szerkesztőségnél a’ „Zöldfa“ fogadó melletti 724. sz. ház lső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozó-intézetben, kinél a’hirdetmé­nyek ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közleményeké is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bém­entet beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország. Felszólítás protestáns tanulóifjakhoz; Ugo­­csa megyei tisztválasztás; Bihar, Somogy és Csanád megyék közgyű­lései; m. gazdasági és népkönyv-kiadó egyesület; hevesi bunkósko­­dás; vág­ujhelyi és pécsi tudósítások. Ausztria. Udvari gyász; hadseregi változások. Nagybri­tannia. Koronaherczeg szü­letése; az özvegy királyné aggasztó egészségállapotja’stb. Fran­­cziaország. Spanyolország. Quiroga y Frias agyonlövetése; ü­gyek állása Spanyolországban. Belgium. A’ törvényhozó ülés megnyittatása. Hollandia. Németország. A’ bajor özvegy ki­rályné és a’ pleszi herczeg is. Törökország. Hadseregi öszpon­­tositás. Kis futár. Utazási töredékek (folyt.)5 függelék; hivatalos levelezés. Hirdetések: Hagyaromág, Pozsony, november 18. A’ zalavidéki evang. esperest­­ségnek Kővágó Eörsön, Kereszthely és B. Füred közti középpon­ton, Sümegtől 3­­/2, a’ Balatontól pedig valamint annak szom­szédságában lévő kékuli savanyu viztöl fél órai távolságra fekvő Zala megyei népes nemes helységben felállítandó gymnasiuma iránt az 1840-i Jelenkor 72dik száma alatt kiadott és csakha­mar több honi magyar és német hírlapban is közlött hirdetmény folytában az alulirt, mint azon gymnasium építésére és fundusa megalapítása eszközlésére az illető consistorium által megbízott gondnok, lelkiismereti kötelességének tartja azon uj iskolák egyes pártfogóinak és barátinak, különösen pedig azon szülőknek, kik azt minél előbb használni kívánnák, alázatosan jelenteni, hogy azon még csak e’­t. 1841ki tavasz végén építtetni kezdett 122/6° hosszú, 62/g° széles és 6° magas két emeleti­ gymnasiumnak minden falai megrakatvák és az alsó egész osztály beboltoztat­­ván, miután mélt. gróf Esterházy Károly főispány ur által aján­dékozott cserépzsinder már helyrehordatott és Szabó János táb­­labiró ur által szinte ajándékban adott minden tetőfák kifaragtat­­tak, még ezen f. novemb. holnapban tető alá jövend és az 1842ki tavasz végéig egészen elkészítendő lévén, már azon évi septembe ise napján a’ tanítás az uj gymnasiumban el fog kezdetni; addig is azonban a’ helyben és vidékjében lakó ifjúságnak, de kivált az említett hirdetményre távolról jelentkezett német szak kedvéért a’ donatistákat a principistákat dicséretesen kiképző Mátis Samu helybeli tanító úr mellé a’ grammatisták és syntaxisták tanítására e’ f. évi nyáron a’ bécsi academiából visszatért és a’ főtiszteletes dinántuli superintendens ur által e’ végre hathatósan ajánlott Erdős Márton ur professornak meghivatván, grammal, és synt. tanítványival az e’ végre kibérlett alkalmas házban e’ f. évi sept. elején tanítói pályáját elkezdette, kik közt több messzebb helyek­ről jött német ifjak, és egy szinte Bécstől félórai távolságra lévő Sz.­Veitrel is, találkoznak. Az eddig összegyűjtött és részint bá­­torságos helyeken kiadott kötelezvényekben megajánlott alapít­ványi summák ugyan még csak az épület tökéletes elkészítésére és a’ gram. és synt. osztályok megalapítására elégségesek, de a’ kegyes adakozásokból naponkint növekedő fundus már is biztos reményt nyújt, hogy öt év múlva a’ rhet. és poet. osztály is meg­­alapittathatik. Kik tehát ezen uj iskolának akár az 1842ki febr. hónap elején kezdődő másod félévben, akár azon évi September első napján kezdődő második uj folyamában hasznát venni, kivált pedig a’ német ajkú ifjak ezen tiszta magyar helyen a’ tiszta magyar nyelvet megtanulni kivánnák, jutános dij melletti illendő szállásokról és tartásokról ezennel biztosíttatnak. Mezriczky Péter: Ugocsából, nov. 10. Folyó hó 8-dik napján Perényi b. Perényi Zsigmond főispány ur ő nagysága elnöksége alatt megyénk csekély terjedését tekintve roppant, mint­egy 2500— 3000 részint bel- részint külmegyei választók közbe jövetelével tartá tiszti székujítását, mellynek eredménye következendő. Első alispány Egry János, második Butykay Menyhért, amaz köz fel­kiáltással, ez szavazatok többségével; főjegyző főispányi kineve­zés utján Ferenczy Ignácz e­lső aljegyző Fekete Ferencz, 2-dik 'tör­ök István egyszersmind pertárnok; főügyész István, al Dienes Ferencz; föbeszedő Gersli Mihály; számvevő Tóth Ferencz; levéltárnok Gulácsy Sándor; úti főfelügyelő Zoltán Pál. Tiszán inneni járásban: föszbiró Újhelyi Ferencz, al Illosvai Borbély Bertalan; esküdtek: Újhelyi Rajmund és Újhelyi László. Tiszántúli járásban: fészbiró Fogarasy Sámuel; al Újhelyi József; esküdtek: Osváth István és Bátonyi Gergely. Megyei volt főorvos Sömböry György és kerületi seb­orvos Váczi János haláluk következésében megürült helyeket a’ megye KB. még sept. hó­nkén e’ czélra tartott csődületi közgyű­lésen az előbbenit Hanka János, az utóbbit Balogh Endre által szabad választás szerint szavazatok többségével kipótolván, azok hivatalaikban a’ főispány által is megerösittettek. Mérnöknek ki­­neveztetett Nagy Ambrus ; biztosnak Farkas György, várnagy­nak Orosz Katelán. — Szavazat honoratioroknak is adatott, kik diplomaticusok, ezeken kivül a’ prot. mindkét hiten levő lelki­­pásztoroknak. A’ tisztszékujítás folyamata, mind a’ mellett, hogy ember emlékezetet felülmúló roppant választótömeg gyűlt kis megyénkben,össze mondhatom példás renddel ment’s bár a’ kü­lön pártok több ízben közel egymással szembe állottak, egymás ellen ki nem térének ’s zászlóikat el nem hagyák, hanem csen­desen várták, mig a’ szavazás kezdetét véve; sajnosan kell azon­ban megemlítenünk, hogy a’ tisztszékujítás elött és utána több olly czégéres jeleneteknek valánk tanúi, mellyek századunk mi­­veltségével, bármilly kiméive akarnák is azokat megróni, össze nem lelhetnek; a’ pártfelek közül többeknek falusi lakjaik feldu­­lat­ak ’s felgyújtanak. Ma (20) vettük Bihar megyei (f) levelezőnk tudósítását a’ nov.­­kei közgyűlésről. A’ főispányi helyettes elleni határozatot már előbbi számunkban közlöttük ’s a’ vitatkozások menetét le­velezőnk olly szellemben érinti, mint azt a’ Világ tévé; miután te­hát az első határozat már tudva olvasóink előtt, halljuk levele­zőnket a’ megyének többi nevezetesebb végzései felöl is. Nov. 5kén két rendbeli nm. m. kir. helytartó-tanácsi intézmény került szőnyegre. Ez intézmények az orvosválasztási ügyről szólanak. Ezekben a’ megye lépései az orvosválasztás körül törvénytele­neknek ’s a’ hirdetett csőd érvénytelennek nyilatkoztattatik; a’ megye rendet intetnek, hogy minden további lépésektől óvakod­janak ; minthogy az orvosok kineveztetése a’ főispány kétségbe­­vonhatlan jogaihoz tartozik, mellyel csak az ellenkező szokás gyengíthetne meg; Zsugovics István kineveztetése e’ szerint he­lyeslőig fogadtatott a’ fels. kormány által. Hosszabb vitatkozás után határozottá vált újabb felterjesztést intézni Ő Felségéhez az adatok bővebb áttekintése végett. Kijelentik a’ megye idei, hogy orvosválasztási jogaikhoz továbbá is ragaszkodnak ’s most is csak az intézmény iránti tiszteletből állnak el a’ választástól. Az orvos fizetése újabb határozatig nem adatik ki. Ezzel vége lett e’ kellemet­len tárgynak, melly ismét mélyen gyökereztette meg megyénkben a’ viszálykodások maszlagát ’s bizalmatlanságot hintett el, melly sokáig fog újra meg újra ismét kihajtani, ’s nem kell látnoki tehet­ség előre megmondani, hogy rövid időn csírázni fog, mert csalat­koznék ki azt hinné, hogy itt a’ főispányi helyettes iránti szemé­lyes anti- vagy sympathia forgott volna fen, inkább szeretjük ezt az elvek ereje mérkőzéseinek nevezni, vagyis őszintén szólva ama’ két elemnek, melly megyénket lakja ’s mellynek egyike elött, minden jogtágító republicanusnak, minden conservativ ab­­solutistának bélyegeztetik. Mig e’ két elem egy bizonyos józa­nabb ponton nem egyesül, megyénk az élethalállal küzdelmek tere lesz. Meglátjuk, mennyire van igazunk mennyire nincs, a’ következmény tanusítandja. — Határoztatott e’ gyűlésen, misze­rint jövendőben a’ törvényszéki bírákat a’ megye választandja; a’ főispány helyettes úr ellenmondott, de később a’ többség ha­tározatát a’ választás mellett kimondotta. Felkiáltás utján bárom­orvos választatott, úgy szinte görög n. e. lelkész a’ rabok számára. ** Kaposvár, nov. 10. Somogy megye folyó havi köz­gyűlésén következő érdekes­ tárgyak fordultak elő: 1) A’ tiszti számvevőnek hoszú idő óta a’ megyétől való távol tartózko­dása miatt, nehogy ez a’ megyére kártékonyan hasson, a’ ren­dek főispánj­a exját megkérni rendelték az iránt, hogy e’ hivatal ideiglenes betöltéséről gondoskodni méltoztassék. 2) Több me­gyei körlevél olvastatott fel, nevezetesen: a) Borsodnak a’ papi­jószágok jövedelmei egy részének nevelésre forditása, b) Csa­­nádnak az esztergomi érsek által eddig a’ törvények nyomán gyakorlott kir. táblai közbirák kinevezése, c) Csanádnak az ura­­ságok mészárszéki joga törvény utján leendő megszüntetése; d) Turócznak a’ főpapok által viselt polgári hivataloknak azok személyestül elkülönitendése iránt: ezek az országgyűlési utasítá­sok készítésével foglalkozó küldöttségnek vélemény-előterjesztés végett adattak ki; e) Fejérnek azon javaslata, hogy az or­szággyűlési édeknek naplója is, a’ főrendi napló példájára, or­szágos pénztárbal fizetendő gyorsíró által vezettessék, valamint f) Pest és g) Bereg részérül magyar nyelven adandó utilevelek, és vándorkönyveknek az ausztriai és kültartományokban is illő tekintetbeni tartása és használhatása végett, elfogadtatván, a’ gyorsírók iránti javaslat országgyűlési utasításul följegyeztetett a’ magyar utilevelek és vándorkönyvek, úgy szinte h) Nógrádnak 1 megyéjebeli kath. ifjú a’ losonczi protestáns tanodábani tanulás­tul eltillatása iránt közlett sérelme következtében 0 Felségéhez fölirás határoztatott, valamint i) Tolna megye felszólalására, hogy honunk Erdéllyel egyesüljön, fölirást intéztünk Ő Felségéhez, hogy e’ tárgyat a’ most beálló erdélyi országgyűlésen megindítani méltóztassék és Erdély törvényhatósági is együttmunkálásra testvéri szeretettel fölszóliltatni rendeltettek ; k) Beregnek az esz­tendő hónapjai latin eredetű nevezeteinek magyarosítása végett közlött javaslata pártolásra nem talált, mert e’ megyei­edek nem tartották czélirányosnak ezen minden miveit nemzetnél gyakor­latban levő közhasználatú nevezeteket kiküszöbölni. 3) Szemere Bertalannak, a’ fogházak jelen állapotjávali megismerkedtetés te­kintetéből az általa kívánt erkölcs- statistikai adatok megszerzése elhatároztatván, utasításul adadott első alispán úrnak, hogy azo­kat derék hazánkfiának, buzgó ügyekezete iránti szives méltány­lás kijelentésével juttassa kezére. 4) Dráva medrének kitiszto­gatására fordított napszámok bérének a’ só fölemelt árából leendő megtérítése a’ Helytartótanácsnál olly kéréssel rendeltetett szor­galmazóim, hogy ezen munka nemcsak Barcsig, mint a’ sókirakás helyéig, hanem a’ hazai kereskedés elősegéllése tekintetébül feljebb Stájerország felé is mind két parti törvényhatóságok hozzájáru­lásával eszközöltessék. 5) A’ Balaton rendezését illetőleg sajno­san tapasztalák a’ megyei Adek, hogy ezen valóban nagy hasznú ’s törvény által is megrendelt szabályozás, ezen és szomszéd Zalamegyének ismételt sürgetésire sem vétetett mindeddig foga­natba , kb­. biztos ur exja ugyan e’ tárgy körüli tanácskozások végett szükséges biztossági ülések tartását ígérte, de azokat, minth­a, mérnök úrnak a’ Körösek körüli foglalatossági mi­att meg nem tartotta, ’s hihetőleg a’ beálló téli időben megtart­hatni sem fogja, és igy múlik egy év a’ másik után­ újabban megkövetelt tehát kir. biztos ö kegyssége, hogy ezen munka kö­rüli intézkedések végett minél elöbb biztossági üléseket tartani méltóztassék.­­ H. M. Vásárhely. Csanád megye közgyűléséről kül­döm rövid tudósításom­at, melly f. novem. 2ára rendkivülileg volt összehiva a’ husárszabás tekintetéből, minthogy a’ mészárosok kinyilatkoztatták, miszerint a’múlt közgyűlésen a’ marhahús fent­vitatkozás után a’ megye rendei a’ marhahús árát 8 kron meg­hagyták, mert nemcsak elég marha van, hanem olcsó is, a’ juh­húsét pedig 4röl­dra emelték, meghagyván a’ járásbeli szolgabi­­ráknak, hogy azon esetre, ha netán a’ mészárosok ez ár mellett húst nem mérnének, a’ vágást szabadítsák fel; ha pedig később a’ mészárszék-bérlők készek lennének ismét húst mérni, a’ letiltás ne rögtön tétessék, hanem 15 nap utánra, hogy a’ magányos vál­lalkozók netán beszerzett marháikat kivághassák. Határoztatott továbbá, hogy a’ királyi kisebb haszonvételek sorába nem tartozó bárminemű árúczikkek, p. o. fagyu, gyertya, ezentúl soha sem fognak árszabályozás alá esni. — Egyéb előfordult tárgyak kö­zül, mellyek a’nagy közönséget alig érdekelhetnék, csak egyet hozok fel. T. i. Ő Felségének a’ nm. udvari tanács utján a’ ve­gyes-házassági ügyben küldött k. leiratát, mellyben megyénknek újólag komolyan meghagyatik, hogy az e’ tárgyban már több íz­ben sürgetett tudósítást — a’ pörbeli eredeti irományokkal, ha­ladéktalanul fölterjessze.. Az erre keletkezett végzemény értelme szerint a’ Kir. és RR.­­ cs. kir. Felségének kegyes leirata által teljesen meg lévén nyugtatva, minthogy a’ per felkéretett, ugyan­azért Biró Imre főügyvéd urnak meghagyatik, miszerint az érin­tett pert olly alakban, mint az ma fekszik, holnapi napra mutassa be, melly,is a’ tisztelt kir. parancs értelmében, kívánt tudósítás gyanánt Öcs. kir. Felségének felküldetvén, Öcs. kir. Felsége jobbágyi alázattal egyszersmind arra is megkéretni rendeltetik, miképen igazságszeretetéhez képest eme’ port hova hamarabb, a’ teljesitendők teljesítése végett, ismét visszaküldeni, egyszersmind pedig megyés püspöknek legfelsőbb helyre beadott folyamod­ványát is, olly végre, hogy annak kitételei iránt magokat a’ fejedelmi szék előtt bővebben is igazolhassák, közölni méltóztas­sék. — E’ határzatnak másnapi meghitelesitésekor szóba hoza­tott, miszerint szélszerű volna nyomára jöni, valljon mi okozza ezen, a’ haza közfigyelmével kisért pör lassú haladását? mert mint az előterjesztésekből előbbi napon világosságra jött, a’ pör még most is azon helyzetben áll, mellyben az a’ mult sept. 7km­ tartott törvényszéki ülés alkalmával hagyatott: az ítélet végrehaj­tása felfüggesztve, az akkor leküldött kir. letiltó parancs az ügy­felek vitatására bocsátva; szóváltás azonban mindekkorig semmi — Erre főügyvéd úr jelenté, hogy ő az irományokat a’ per-XKk­­­rí kön 1/ procfo A Ck o ’ rxnrf nH nem folólván kain c»»A­ sem.­tárban több ízben kereste, de a’ pert ott nem találván, belé szó­váltást nem iktathatott. — Ezután ismét N. L. főszolgabíró úr szólalt föl, mondván, hogy a’ mint a’ pör neki végrehajtás végett kiadatott, azóta az, mivel senki el nem kérte, mindig nála hever. Melly nyilatkozat jegyzőkönyvbe vétetett. Magyar Gazdagsági Egyesület. A’szőllőmivelési szakosztály’ ülése nov. 10. Mit Schams, az országos szöllőiskola’ derék alapitója magának egyik feladásul kitűzött, azt a’ m. gaz­­das. Egyesület’ fáradhatatlan szölőfelügyelője a’ vállalat’ első évé­ben e’ megfejtéshez közelítői láta, midőn a’ szakosztály mai ülé­sében az idén szüretelt ’s külön vegyületekben szűrt borpróbák bemutattatának. Valóban meglepő volt a’ madarkafurmintból ké­szült aszúbor’ tokaji zamatja, a’ burgundinak már a’ félig forrott mustban rejtező tüze ’s kelleme, a’ tramininak pezsgőre emlékez­tető szénsavanyos illata, ’s igy a’ többi fajoknak is egészen az eredetükre ütött sajátsága, melly szerencsés kezdet nem kis mér­tékben erősíté a’ jelenlévőkben azon reményt, hogy ezen külön­féle boroknak illő felügyelés alatt folytatott czélszerű kezelése, ’s az abból eredő tapasztalások egykoron összes bortermesztőinknek a’ legbecsesb útmutatásokat fogják nyújtani. — Ennek tekintetéből, noha az Egyesület szűk körülményei miatt mindeddig nem épít­hetvén , az idei 93 akóra menő termésének (ne hogy azt a’ tőkén elvesztegetni legyen kénytelen) bérben kellett pinczét fogadni, azon természetes kérdés támadt, valljon a’ fennt érintett termés az Egyesület’ jelen szűk körülményei közt, ’s miután arra 10 ftjával akójáért vevő is találkozott, eladassék e vagy nem ? — Meghányatván minden oldalól a’ tárgy, ’s megfontolván azt, hogy az Egyesület’ érdekében fekszik saját szőllőiben termett borok’ minőségéről annál is inkább meggyőződni, minthogy az intézet által megindított szőllöveszszék’ eladásánál csak akkor fogja az Egyesület e’ vagy ama’ faj jelességét ’s hasznosságát ajánlhatni, ha a’ belőle szűrt bornak minőségét valóságosan ismeri, mi még most, midőn a’ termés a’ must és bor küzötti tökéletlen állapot­ban van, lehetetlen (mint is ez az ugyan ezúttal bemutatott kü­lönféle mustpróbákból látható vala), a’ szakaszosztály tehát a’ fennforgó tárgyban teendő tapasztalások’ fontosságától áthatva, elfogadá­­. Havas ülnök urnak azon indítványát, hogy : az idén szüretelt borok’ azon része, melly a’ jelesebb szöllőfajokból van készítve, a’ jövő szüretig rendesen kezelve hagyassék meg a’ pinczében, ’s akkor megvizsgálván tulajdonságait, ’s meghagy­ván mindenféléből próbamutatványokat az Egyesület számára, — egyesületi tagok ’s tárgykedvelök között árverés útján 's részenkint adassák el. Azon része e’boroknak pedig, mellyek alábbvalók és közönségesek, adassanak el tavaszszal a’ tökéletes megtisztulás után a’ lehető legjobb áron. A’ pinczériek ’s borok­nak kezelését a’ szakosztály megkeresésére t. Kajdacsy úr to­vábbá is magára venni hálára érdemes szívességes igére. Bemu­­tattatván a’ szőllösiskolai felügyelő által öszzeirt’s a’ szakosztályi jegyző által nyomtatás alá bocsátott jegyzéke a’ f. évben eladan­dó gyökeres és mezítelen szöllőveszeknek, — az azokban meg­állapított eladási rendszabályok olly megjegyzéssel hagyattak a’ szakosztály által helyben, hogy mindaddig, mig mind a’ gyöke­res mind a’ mezítelen veszszők kiszedve, levágva, megolvasva ’s biztos helyre hozva nincsenek, felügyelő ura’ részletes ela­dásba ne bocsátkozék, nehogy a’ közben a’ betakarításra ked­­­vező idő elszalasztassék. Nehogy egyébiránt felügyelő úr megren­­dit'6zan hivot­ta kitolt árrn nem mérhetik. Hosszas kelések és kiszolgáltatások által szorongattassék , hirdettessék ki

Next