Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1841-07-12 / 56. szám
hevétől félni nem tudnak, kik mindenért készek bukni ’s halni, még veszedelmes tendentiájokért is, csak épen a’ religioért, erényért ’s a’ haza nyugalmáért nem! ’s kinek szótárában ez a’ szó félelem irva nincs, annak idegeibe és szivébe e’ kis szócskát vésni képes csak egy fernezelyi villám is! — A’ pompás Rozsalyt (havast), melly Szatmárban legmagasb hegy, minden nap látjuk: e’ havas tiszta vagy ködös orma csalni nem szokott légmérőnk ’s kalendariomunk. Rozsalynak nagy szirtei ’s meredekei (kivált közelről) iszonyt ’s borzadást okoznak a’ gyengébb szivü emberben; tavaszkor pedig tökéletes meleget ki sem remél addig, mig e’ havas ormán hó látható. Ez idén Rozsalyon az utósó hófölt jun. 2-dikán enyészett el. Rozsaly a’ juhoknak igen bő ’s igen jó legelőt nyújt, alanlabbi részein pedig kir. favágások vannak; a’ fernezelyi hegyeken nagyobb részint csak büks nyirfa terem. — Felnezelyen mező és szántóföld nincs, mi minden élelmi czikket igen drágán a’ nagy-bányai piaczon veszünk, sőt még a’ rétek dolgában is olly szűkén vagyunk, hogy azt joggal boldognak mondhatjuk, ki egy tehén kitelelésére szükséges takarmánnyal magát képes ellátni, az itteni kis rissa nevezet alatt ismeretes tehenek a hegyek meredékein mint kecskék mászkálnak ’s legelnek, és más idegen tehenek nem a’ mi éghajlatunkhoz valók. A’ fernezelyi kir. munkások nyelvökre nézve magyarok, németek ’s oláhok, találtatik nehány tót is; vallási tekintetben pedig rom. és gör. catholicusok, csak épen a’ mészáros, molnár és kovács református, az első jó húst vág, a’ második szép lisztet nyújt, a’ harmadik igen sokat keres. A’ pályinka a’ közembernél itt is igen divatos és becses ital, minek okát tán a’nehéz munkáknak’s tűz körüli foglalkozásnak tulajdoníthatni. Fernezelyen a’ szegényebbeknél nagy az ínség ’s nyomor, bár aranynyal ’s ezüsttel foglalkoznak. — Felfelé az égtartó Rozsaly alatt fekszik Firiza helysége, Nagy-Bánya városa birtoka és sajátja. A firizai nőket ’s lányokat szépségi normáknak nevezhetni ugyan, de amilly szomort és fájdalmat érez mindannyiszor szivem, valahányszor e szép oláh nőket ’s lánykákat fel ’s alá mámorosan szédelgni látom, mi leginkább fizetéskor történni szokott. „Ki belül fut, kivül sem szép.“ Tíz ezer égő forintnál többet keresnek a’ firizaiak csak a’ kir. munkában, de ez összegnek felét bizonyosan a’ szerencsétlen ’s kora sírba döntő pályinkának áldozzák; kié’ szerencsétlen lakosok neveletlenségére , tudatlanságára, vadságára s tbire csak felülegesen tekint is valóban okot talál e’ fohászra fakadhatni: „Teremtő Istenben nagyon hátra vagyunk még!“ Van Fernezelyen jól elrendezett iskola, ügyes tanító ’s 80 magyar iskolás gyermek; van két tisztségi osztály, a’ tisztek száma tetemes, van t. i. tisztségi elnök, vannak ellenőrök érez- és szénmérők, írnokok ’s több felvigyázók; itt lakik a’ szász gróf Brezler kir. tanácsos felügyelőségi ülnök ’s főerdőmester, több kisebb ’s nagyobb rangú erdőtisztekkel; a’ tisztek többnyire németek ugyan, de a’ magyar nyelv megtanulására igen nagy készséget mutatok. Fernezelyen van elég részünk gombában, cseresnyében, szederben, veres és havasi eperben , gesztenyében ’stb.; priszniczezni szoktunk ’s ki is ne lenne testestül lelkestül Prisznicz illy felséges sor (108) Eladás. Nyitra vármegye rendeinek máj. 24én költ határozatánál fogva, ugyanazon megyében kebelezett, Sándor Mihály árváit illető Galgócz ’s V. Ujhely mezővárosok közt fekvő Brunócz, Osi- Luka ’s Temelvényi uradalom, Modrovka nevű részjószágok folyó évi augustus 21 -én tartandó árverés utján a’ többet ígérőnek törvényes 32 esztendőre eladatni fognak, olly feltétellel, miszerint az eladatási levél folyó évi September 6- kán tartandó közgyűlés jóváhagyásától egyedül erejét venni fogja; a’ közpénzbeli fizetés főfeltételnek tekintve; a’ venni szándékozók közelebb értesítést a’ megyei első alispányi hivatalnál, szóval, vagy bérmentett levelekre vehetnek; a’ fenérintett részjószágok összes állományát 1282 frt. 312 kr. esztendei rendes bevétel, 25 nemesi telek, 64 jobbágy, 2208/4z igás, ’s 701 kézimunka, l,3183/4 pozs. mérő vetöföld, 19% pozs. m. káposzta ’s kender föld, 22% pozs. m. alá kertek, 40% kaszás rét, 21. pozs. m. ur dolgáért adott föld, ’s 62 öt esztendei fa teszi. Mind az eladás, mind pedig a’ haszonbér szágán reggeli órákban történni fog. Költ Nyitrán 1841 évi május 24-én. V9. Eladandó juhok .) A rásoknál ! Jó savanyu vizet is ihatunk, mellynek forrása Fernezelytől csak fél órányi távolságra esik, ’s pedig olly rejtek ’s keskeny völgyben, hogy azt soha sem melegítheti a’ napsugár. Sem lelkész, II. Fridrik és Gründel lelkész. Mint tudva, a’ nagy királynak figyelmét nem kerülhette el semmi, a’ mi népe egyes rendes boldogsága öregbítésére befolyt. Erre nézve azt óhajtotta nevezetesen, hogy a földművelők szántóföldeiknek együvé tételére határoznák el magokat, mivel ezáltal némelly tetemes földdarab nyerethetik a’ művelésre és a’ munkánál sok idő megkiméltethetik. Azonban e’ jótékony szándék majd nem mindenütt előítélet vagy haszonlesés vezette akadályra bukkant. De a’ király még sem hagyott fel tervével, hanem minden annak valósítására alkalmatos eszközt megkisérte. — Évenkinti utazásainak egyike alkalmával Szleziában Neiszeből Briegbe vezető úton, ez utóbbi várostól egy mérföldnyire fekvő Kreisewicz falura érkezett. Itt egy pillanatig lova patkoltatása marasztalta. A’ kovács műhely elébe hajtatott, ’s ülve maradott a’ hintóban. Innen a’ helybirtokosával nehány szavat váltott; ’s midőn Gründel helybeli lelkészt megpillantá, tüstint megszólította ekképen: „Ön a’ helység papja? Jöjjön közelebb. Hallja csak: én nagyon óhajtom, hogy a’ földművelők együvé tegyék földeiket, de az emberek nem hajtanak szavamra. Gondolnám, ön prédikálhatna erről. De tud e ön erre vonatkozó szentirási mondatot? Majd mondok egyet.“ A’ király, mint a’ bibliában jártas, kijelölt abból egy mondatot a’ megrendelt beszédhez. A’ lelkész igére mindjárt következő vasárnapok egyikén használni a’ mondatot ’s a’ fejedelem őt igen kegyesen bocsátá el. Gründel lelkész nem sokára tartott is egészen a’ király értelmében beszédet, ’s ennek másolatát megküldé neki Potsdamba. Nehány hét múlva Hoym gróf sléziai tartományministertől Gründel lelkész következő tartalmú levelet von: „Ő Felsége a’ király megparancsolta a’ Sléziában legközelebb megürülendő kir. védurasági plébániát önnek adatni, ha ön állapotja ezáltal tetemesben javulandna. Önnek tehát ezennel meghagyatik, mihelyt illy megürülésről tudomása leend , magát azonnal jelenteni.“ E’ levélre a’ lelkész így válaszolt: „Nagy királyomnak e’ rendkívüli kegyelme által igen boldogítva érzem magamat. Azonban, hivén, hogy a’ község és lelkésze közt kötött kapocsnak feloldhatatlannak kell lennie, kivált ha, mint nálunk is úgy van, a’ község és papja közt teljes az egyetértés, illy kötelék, legkevesbbé pedig külső állapot javítása végett, teljességgel nem szakasztható félben. Ennél fogva, a’ részemre szánt kegyelmes ajánlatot alázatosan köszönöm, de soha nem élendek vele.“ E’ valóban papi viselet Gründel lelkésznek a’ községnél kettős szeretet és tiszteletet szerze ’s noha jövedelme épen nem volt tetemes, népének körében megmaradt ’s korának nyolczvanötödik évét érte el. Haszonbér. (1) Ugyanazon megyében szinte Sándor Mihály árváinak Szentkereszt, Vieszka, Mossócz, Huonka, Hradek, szerzett Luka, Hubína, Ó-Lehota és Csejtkei helységben lévő részjószágaik fent kitüzött folyó évi augustus 21-dik napján folytonos 6 évre haszonbérbe bocsátandók lesznek. A’ bánat pénz 1000 p. p. frt.; a’ körlevél szinte egyedül a’ megyei jóváhagyástól kötelező erővel birni fog; a’ bérleni szándékozók közelebbi értesítést hasonlóul az első alispányi hivatalnál szóval vagy bérmentett levelekre kaphatnak ; a’ részjószágok összes állománya 3831 frt. 46 kr. rendes esztendei bevétel, 30 nemesi lelek, 174 jobbágy, 2120 igás, 1973 kézi nap, 15557/8 pozs. mérő vetöföld, 10% káposzta- é s kenderföld, 37 pozs. m. alá kenek, 125 kapás szőlő, 60% kaszáló rét, 321 öt esztendei fából áll. az árváknak Nyitra megyei Szentkereszt nevű jó(3) Főmért, regéczi herczeg Bretzenheim Ferdinánd urodalmi igazgatósága részéről közhírré tetetik, hogy a’ Zemplén -------------és Abauj vmegyékben kebelezett pataki és regéczi uradalmakban nagyobb számú tenyésztésre alkalmas spanyol eredetű anyabirkák, 300 darab hágó-kosok, úgy szinte 4—500 darab ürült eladásra kitűzvék , ’s a’ feltételek Tállyán az igazgatói hivatalnál, vagy Sáros-Patakon az uradalmi tisztségnél megtudhatók. (3) (195) Vászon szállítási és ruhamosatási(1) árverés. Folyó észt. jul. 31-én délutáni 3 órakor Pesten az orvosi kar épületében (Hatvani-utczában) nyilványos árverés utján , a’ magyar tud. egyetem kórházai számára megkivántató vászon- és bárdiét szállítása , annak fog átadatni, ki azokat legjobb minőségben és legolcsóbban szolgáltatni magára vállalja. Kívántatik 975 röf fejér, öl szélességű házi vászon, 97/3 röfkéknyomatu vászon, 48 röf fejér és 105 röf hamuszinti, 1/6 szélességű bárdiét és 243 röf 4/4 széllességü szalmazsák vászon. A’ szükséges megválasztás végett, megkerestetnek az alvosók, hogy mustrákat magokkal hozni ne terheltessenek. Ugyanaz nap és helyen, délutáni 4 órakor az egyetemi kórház ruhái mosása, mellynek száma hetenkint a«., magas« ---------------— „ ■ árveréshez bocsáttatni akarnak, még ezelőtt bizonyítványt köteleztetnek hozni erkölcsös magok viselete felől, valamint 60 pengő ftnyi bánatpénzt letenni, vagy e’ helyett elfogadható kezest állítani. Pesten, jul. lén 1841. Szoblahai Pálma Elek s. k. (3) a’ m. tud. Figyetem jegyzője. (190) (1) Nemes-fajú juhok eladása. A’ rm. magyar kir. udv. Kamara rendeléséből ezennel közhírré tétetik, hogy a’ Buda ,||ff | fővárostól 3/4 órányira fekvő " ' szomszéd Buda-Örs koronás helységben mintegy 150, csaknem mind kétéves, nemes spanyol származású hágókos, mintegy 2—300 ürü és szinte mintegy 2—300 merino anyajuh, i. e. aug. 27. és 28. napjain tartandó nyilványos árverés utján készpénzzeli fizetés mellett el fognak adótni. (3) (197) (1) Somljai borok árverése»S Fensőbb rendelések következtében Somló- Vásárhelyi örök alapítványi uradalom részérül is Veszprém megyében helyheztetett tüskevári pinczében 7222/4 akó 1834. 1838. 1839. 1840. évi termés jó minemüségü somlyai borok folyó évi augustus 4ik és 5ik napjain a’ nevezett pinczénél tartandó árverés utján hordónkint, mindazáltal hordó nélkül, felsőbb jóváhagyást fent nem tartva, a’ többet ígérőknek kész pénzfizetés mellett eladatnak és a' kerületi kormányzói hivatalnak az általadásban megegyezése mellett nyomban el is vitethetnek. (3) (187) Bor-eladási árverések. ^9 A’ rm. magyar kir. udv. Kamara részéről ezennel közzététetik , hogy ezen év folytában, és pedig július 27. és 28. napjain a’ buda-örsi urasági pinezében mintegy 1000 akó ó- és uj borok, Budakeszin 400 akó ó vörös , az ó-budai urasági pinezében 400 akó fehér , a’ zsámbéki pinezében 800 akó uj borok; július 29-kén a’ tahii és bogdányi urasági pinezében szinte 1000 akó uj borok ; július 30-kán a’ visegrádi és nagy-marosi urasági pinezében 1000— 1500 akó ó- és uj borok — bordó nélkül, nyilványos árverés utján, készpénzzeli fizetés mellett, el fognak adatni. • (3) 1192) Juhok eladási árverése. Ő herczegsége Erdödi Pálffy Antal Detreköi urodalma részéről ezennel tudtul adatik, hogy i. e. august. 3án Malaczkán tartandó nyilványos árverés utján 30 darab nemesített nevelésre való kos, 300 darab 2 esztendős tenyésztésre való anyák és 300 darab tenyésztő ürült készpénzért a’ legtöbbet ígérőnek eladatni fognak. (*3*) ›17›) DOHÁNY-BEVÁLTÁS. ‹3‹ A’ nagyméltóságú magyar kir. Helytartó-Tanácsnak folyó évi junius 1-jén 19696. szám alatti rendelése következtében közhírül tétetik, hogy azon át, melly a’ császári királyi dohánygyári igazgatóság által 1842 esztendőben a’ magyar dohányért fizettetik, olly módon állapíttatott meg, hogy azon dohánynak mázsájáért, melly az első boraimat már kiállotta, a’ gyártásra használható, kellőleg csomózva vagyon ’s mellyből a’ levelek még ki nem válogattattak, úgy hogy legalább '/3 része jobb minemüségü légyen, a’ szegedi és tolnai állomásoknál 5 fr. 24 kr., a’ debreczeni állomásnál pedig 5 fr. 45 kr. p. Azon levelekért továbbá , mellyeknek java már kiválogattatott, vagy ha ez nem történt volna is , de ezek mégis csak a’ közönséges termesztményhez tartoznak, mázsánkint a’ szegedi és tolnai állomásoknál 4 fr. 24 kr. p. és Debreczenben 4 fr. 45 kr. Jégcsapta és silány levelekért, nem különben haszonvehető kocsányért — a’ mennyiben ennek beváltása lehetséges, ha szoros vizsgálat után használhatóknak ismertetnek, és a’ menynyire hiba nélküli elegendő mennyiségben találtatnék — az első osztályban szabott árnak fele fizettetik. Továbbá a’ döbrői és váczi dohány a’ debreczenyivel, a’ károlyi pedig szegedivel egy áron fog általvétetni. Az 1842. esztendő lefolyta alatt a’ pesti császári királyi tárba hozott debreczeni és ezzel egy áru döbrői és váczi vagy károlyi dohányért pedig a’ fenebb meghatározott beváltási sommán kívül 1 pgő forintnyi ráadás fog fizettetni. Végtére nedves, töredezett, rothadt, penészes, vagy párlott asszu levelek nem váltathatnak be. (3) °91) Lovak eladása. Ca) Méltóságos Erdődy gr. Pálffy Ferencz ur ő nagysága pozsonyi uradalmai kormánya részéről ezennel hirdeltetik, hogy a’ i. e.jul. 29-én a’ Csallóközi szigetben fekvő Alsó- Nyárasd mezővárosában tartandó barom vásár alkalmával az uradalmi béléi ménesből különféle korú 24 kancza ’s 6 heréit számfeletti lovak a’ szokott délelőtti órákban árverés utján el fognak adatni. Szultán, jul. 1841. (3) (1931 Csődület (*) mathesistanító-székre. A’ am. magyar kir. Helytartó-Tanács kegyes rendeléséből ezennel közhírré tétetik, hogy a’ zágrábi főiskolánál a’ mathesistanító-szék megürülvén , ennek betöltése végett a’ pesti kir. tud. egyetem bölcselkedési kara előtt tartandó csődület határnapjául f. é. november Ildik napja tűzetett ki. (3) (19°) Előfizetés-jelentés (3) Az egyetlen magyar divatlapra. A’ „Híszlemények“ és társuk „Interaturul lapok 11 a’ „Regélő“ megszűntével pályatárs nélkül sietendnek kitűzött czéljukhoz, melly a ’jót a’ széppel párosítni. A’ szerkesztőség uj erővel fog törekedni, hogy e’ lapok mind tartalmukra, mind külsejükre megfeleljenek minden követeleteknek. Áruk postán küldve borítékkal 6 fr., helyben 5 fr. 12 fr. ezüst pénzben. Előfizethetni Pesten a’ szerkesztőségnél (3) hatvani utcza 578. sz. alatt, első emelet. c.73) Otrof Széchenyi István 00 legújabb munkája: A KELET NÉPE 1841. (Testen, nyomatott Trattner Károlyi betűivel nagy 8-rét, 24% iv) kapható JP esteniKecleenist ára 3 frt »O kr. p. p. (3) POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal. Függelék. Halljuk! Lamemais abbé St. Pelagie börtönéből egyuj munkát bocsátott ki, mellynek irányáról azonban még a’ különben szabadelvű Courier Francais is kedvezőtlenül ítél: „Szerencsétlenségre — úgy mond — ezen olly hatalmas lélek terméketlen munkára adta magát, vallási és politicai erőszak ellen újra kezdi a’ 18ik század művét ; de a’ tizennyolczadik század, mellynek hivatása volt szétrontani, romokat hagyott maga után, mellyek még most is környeznek. Az értelmi valamint anyagi világrend e’ romjai közt Lamennais abbé most újólag rombolni akar. Óhajtanok, bár természeti tehetségeit arra használná, hogy a’ világnak jobb rend elemeit, valamelly lehető rendszerítés elvét találná fel; óhajtanok, hogy jajveszékléseit ’s átkozódásait a’ teremtő gondolattal ’s a’ vigasztaló szóval váltaná fel. A’ társaság szenvedéseit mindenki ismeri ; de a’ gyógyszerre várakozunk még.“ Legrövidebb leveleknek, mellyek valaha írattak , szerzői voltak Voltaire és Píron. Voltaire levele igy hangzott: Borus (falura menek), mire Piro azt felelte: I (menj). Hivatalos levelezés: 54) Alig hogy a’ vegyes házasságokat tárgyaló czikkek gyérülnek , ime most a’ Pesti hírlap ’s egyéb lapok elleni czáfolatokkal árasztatunk el, mellyeknek nagy része egyes kifejezések ’s félreértések ellen is irányoztatnak. Midőn általánosan azon elvet fejeztük ki, hogy egyenesen más lapokat cáfoló és közönségünkre nézve semmi felvilágosítást magában nem foglaló czikkeket nem közlünk, azon nézet által vezéreltetünk, miszerint igen kedvetlen dolgot tennénk. olvasóink előtt, ha olly tárgyak czófoltatnának elüttök, mellyek a’ legnagyobb rész előtt ismeretlenek. Saját lapunkban megjelent czikkek ellen a’ megtámadott mindig felléphet, ’s ezt, úgy hisszük, eléggé bebizonyítottuk ; de szinte erkölcsi kötelességnek tartjuk, hogy ezen irány használtassák a’ lehetőségig más lapoknál is, mit ha az illető szerkesztőségek meg nem engednének, ám lássák magok. Mi tehát ezentúl a’ más hírlapokat czáfolókra nézve csak olly czikkeket veszünk fel, mellyeknek szerzője biztosít a’ felől, hogy ott, hol sajátkép meg kelle vala jelennie, világosan vissza utasíttatott, így a’ Győrből vett parabola, B. urnák athenaeumi kocsis parabola elleni parabolája, P. urnák Pestről, Nyugalmynak Rozsnyóról, r. k. g. t. Rosnyóról, B. urnák Ballassa-Gyarmatról, K-nak Komáromból, g. h.-nak Fejérvárról ’stb. ’stb. a’ Pesti hírlap elleni czikkjeiket a’ fenebbi okoknál fogva nem közölhetjük, mivel magok a’ t. olvasók is látják, hogy ezáltal minden egyebek közlésétől kizáratnánk. ( 55) Zemplénynek „nyilványos felelete“ saját neve alatt, mivel olly czikke támadtatott meg, melly lapjainkban jelent meg, ’s mivel a’ Pesti hírlap szerkesztősége kertévé előbbi czikkét sem közölte — legközelebb adni fogjuk. — 56) „Pozsony napi ’s éji újságai“ visszavehetők.