Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-07-12 / 56. szám

hevétől félni nem tudnak, kik mindenért készek bukni ’s halni, még veszedelmes tendentiájokért is, csak épen a’ religioért, erényért ’s a’ haza nyugalmáért nem! ’s kinek szótárában ez a’ szó félelem irva nincs, annak idegeibe és szivébe e’ kis szócskát vésni képes csak egy fernezelyi villám is! — A’ pompás Rozsalyt (havast), melly Szatmár­­ban legmagasb hegy, minden nap látjuk: e’ havas tiszta vagy ködös orma csalni nem szokott légmérőnk ’s kalendariomunk. Rozsalynak nagy szirtei ’s meredekei (kivált közelről) iszonyt ’s borzadást okoz­nak a’ gyengébb szivü emberben; tavaszkor pedig tökéletes meleget ki sem remél addig, mig e’ havas ormán hó látható. Ez idén Rozsa­­lyon az utósó hófölt jun. 2-dikán enyészett el. Rozsaly a’ juhoknak igen bő ’s igen jó legelőt nyújt, alanlabbi részein pedig kir. favágá­sok vannak; a’ fernezelyi hegyeken nagyobb részint csak bük­­s nyirfa terem. — Felnezelyen mező és szántóföld nincs, mi minden élelmi czikket igen drágán a’ nagy-bányai piaczon veszünk, sőt még a’ rétek dolgában is olly szűkén vagyunk, hogy azt joggal boldognak mondhatjuk, ki egy tehén kitelelésére szükséges takarmánnyal magát képes ellátni, az itteni kis rissa nevezet alatt ismeretes tehenek a hegyek meredékein mint kecskék mászkálnak ’s legelnek, és más ide­gen tehenek nem a’ mi éghajlatunkhoz valók. A’ fernezelyi kir. mun­kások nyelvökre nézve magyarok, németek ’s oláhok, találtatik ne­hány tót is; vallási tekintetben pedig rom. és gör. catholicusok, csak épen a’ mészáros, molnár és kovács református, az első jó húst vág, a’ második szép lisztet nyújt, a’ harmadik igen sokat keres. A’ pá­­lyinka a’ közembernél itt is igen divatos és becses ital, minek okát tán a’nehéz munkáknak’s tűz körüli foglalkozásnak tulajdoníthatni. Fernezelyen a’ szegényebbeknél nagy az ínség ’s nyomor, bár arany­nyal ’s ezüsttel foglalkoznak. — Felfelé az égtartó Rozsaly alatt fek­szik Firiza helysége, Nagy-Bánya városa birtoka és sajátja. A firizai nőket ’s lányokat szépségi normáknak nevezhetni ugyan, de a­milly szomort és fájdalmat érez mindannyiszor szivem, valahányszor e szép oláh nőket ’s lánykákat fel ’s alá mámorosan szédelgni látom, mi leginkább fizetéskor történni szokott. „Ki belül fut, kivül­ sem szép.“ Tíz ezer égő forintnál többet keresnek a’ firizaiak csak a’ kir. mun­kában, de ez összegnek felét bizonyosan a’ szerencsétlen ’s kora sír­ba döntő pályinkának áldozzák; kié’ szerencsétlen lakosok neveletlen­ségére , tudatlanságára, vadságára s tbire csak felülegesen tekint is valóban okot talál e’ fohászra fakadhatni: „Teremtő Isten­­ben nagyon hátra vagyunk még!“ Van Fernezelyen jól elrendezett iskola, ügyes tanító ’s 80 magyar iskolás gyermek; van két tisztségi osztály, a’ tisztek száma tetemes, van t. i. tisztségi elnök, vannak ellenőrök érez- és szénmérők, írnokok ’s több felvigyázók; itt lakik a’ szász gróf Brezler kir. tanácsos felü­gyelőségi ülnök ’s főerdőmester, több kisebb ’s nagyobb rangú erdőtisztekkel; a’ tisztek többnyire németek ugyan, de a’ magyar nyelv megtanulására igen nagy készséget muta­tok. Fernezelyen van elég részünk gombában, cseresnyében, sze­derben, veres és havasi eperben , gesztenyében ’stb.; priszniczezni szoktunk ’s ki is ne lenne testestül lelkestül Prisznicz illy felséges sor­ (108) Eladás. Nyitra vármegye rendeinek máj. 24én költ határozatánál fogva, ugyanazon megyében ke­belezett, Sándor Mihály árváit illető Galgócz ’s V. Ujhely mezővárosok közt fekvő Brunócz, Osi- Luka ’s Temelvényi uradalom, Modrovka nevű részjószágok folyó évi augustus 21 -én tartandó árverés utján a’ többet ígérőnek törvényes 32 esztendőre eladatni fognak, olly feltétellel, mi­szerint az eladatási levél folyó évi September 6- kán tartandó közgyűlés jóváhagyásától egyedül erejét venni fogja; a’ közpénzbeli fizetés főfelté­telnek tekintve; a’ venni szándékozók közelebb értesítést a’ megyei első alispányi hivatalnál, szó­val, vagy bérmentett levelekre vehetnek; a’ fen­­érintett részjószágok összes állományát 1282 frt. 312 kr. esztendei rendes bevétel, 25 nemesi te­lek, 64 jobbágy, 2208­/4z igás, ’s 701 kézimun­ka, l,3183/4 pozs. mérő vetöföld, 19% pozs. m. káposzta ’s kender­ föld, 22% pozs. m. alá ker­tek, 40% kaszás rét, 21. pozs. m. ur dolgáért adott föld, ’s 62 öt esztendei fa teszi. Mind az eladás, mind pedig a’ haszonbér szágán reggeli órákban történni fog. Költ Nyitrán 1841 évi május 24-én. V9.­ Eladandó juhok .) A­ rásoknál ! Jó savanyu vizet is ihatunk, mellynek forrása Fernezelytől csak fél órányi távolságra esik, ’s pedig olly rejtek ’s keskeny völgy­ben, hogy azt soha sem melegítheti a’ napsugár. Sem lelkész, II. Fridrik és Gründel lelkész. Mint tudva, a’ nagy királynak figyelmét nem kerülhette el sem­mi, a’ mi népe egyes rendes boldogsága öregbítésére befolyt. Erre nézve azt óhajtotta nevezetesen, hogy a földművelők szántóföldeiknek együvé tételére határoznák el magokat, mivel ezáltal némelly tetemes föld­darab nyerethetik a’ művelésre és a’ munkánál sok idő megkimél­­tethetik. Azonban e’ jótékony szándék majd nem mindenütt előítélet vagy haszonlesés vezette akadályra bukkant. De a’ király még sem ha­gyott fel tervével, hanem minden annak valósítására alkalmatos esz­közt megkisérte. — Évenkinti utazásainak egyike alkalmával Szle­­ziában Neiszeből Briegbe vezető úton, ez utóbbi várostól egy mér­­földnyire fekvő Kreisewicz falura érkezett. Itt egy pillanatig lova patkoltatása marasztalta. A’ kovács műhely elébe hajtatott, ’s ülve maradott a’ hintóban. Innen a’ helybirtokosával nehány szavat váltott; ’s midőn Gründel helybeli lelkészt megpillantá, tüstint megszólította ekképen: „Ön a’ helység papja? Jöjjön közelebb. Hallja csak: én nagyon óhajtom­, hogy a’ földművelők együvé tegyék földeiket, de az emberek nem hajtanak szavamra. Gondolnám, ön prédikálhatna erről. De tud e ön erre vonatkozó szentirási mondatot? Majd mondok egyet.“ A’ király, mint a’ bibliában jártas, kijelölt abból egy monda­tot a’ megrendelt beszédhez. A’ lelkész igére mindjárt következő vasárnapok egyikén használni a’ mondatot ’s a’ fejedelem őt igen ke­gyesen bocsátá el. Gründel lelkész nem sokára tartott is egészen a’ király értelmében beszédet, ’s ennek másolatát megküldé neki Potsdam­­ba. Nehány hét múlva Hoym gróf sléziai tartományministertől Grün­del lelkész következő tartalmú levelet von: „Ő Felsége a’ király meg­parancsolta a’ Sléziában legközelebb megürülendő kir. védurasági plé­bániát önnek adatni, ha ön állapotja ezáltal tetemesben javulandna. Önnek tehát ezennel meghagyatik, mihelyt illy megürü­lésről tudomása leend , magát azonnal jelenteni.“ E’ levélre a’ lelkész így válaszolt: „Nagy királyomnak e’ rendkívüli kegyelme által igen boldogítva ér­zem magamat. Azonban, hivén, hogy a’ község és lelkésze közt kö­tött kapocsnak feloldhatatlannak kell lennie, kivált ha, mint nálunk is úgy van, a’ község és papja közt teljes az egyetértés, illy kötelék, legkevesbbé pedig külső állapot javítása végett, teljességgel nem sza­­kasztható félben. Ennél fogva, a’ részemre szánt kegyelmes ajánlatot alázatosan köszönöm, de soha nem élendek vele.“ E’ valóban papi viselet Gründel lelkésznek a’ községnél kettős szeretet és tiszteletet szerze ’s noha jövedelme épen nem volt tetemes, népének körében megmaradt ’s korának nyolczvanötödik évét érte el. Haszonbér. (1) Ugyanazon megyében szinte Sándor Mi­hály árváinak Szentkereszt, Vieszka, Mossócz, Huonka, Hradek, szerzett Luka, Hubína, Ó-Le­­hota és Csejtkei helységben lévő részjószágaik fent­ kitüzött folyó évi augustus 21-dik napján folytonos 6 évre haszonbérbe bocsátandók lesz­nek. A’ bánat­ pénz 1000 p. p. frt.; a’ körlevél szinte egyedül a’ megyei jóváhagyástól kötelező erővel birni fog; a’ bérleni szándékozók köze­lebbi értesítést hasonlóul az első alispányi hiva­talnál szóval vagy bérmentett levelekre kaphat­nak ; a’ részjószágok összes állománya 3831 frt. 46 kr. rendes esztendei bevétel, 30 nemesi lelek, 174 jobbágy, 2120 igás, 1973 kézi nap, 15557/8 pozs. mérő vetöföld, 10% káposzta- é s kender­­föld, 37 pozs. m. alá kenek, 125 kapás szőlő, 60% kaszáló rét, 321 öt esztendei fából áll. az árváknak Nyitra megyei Szentkereszt nevű jó­(3) Főmért, regéczi herczeg Bre­tzenheim Ferdinánd urodalmi igazgatósága részéről közhír­ré tetetik, hogy a’ Zemplén -------------és Abauj vmegyékben kebelezett pataki és regéczi ura­­dalmakban nagyobb számú tenyésztésre alkalmas spa­nyol eredetű anyabirkák, 300 darab hágó-kosok, úgy szinte 4—500 darab ürült eladásra kitűzvék , ’s a’ felté­telek Tállyán az igazgatói hivatalnál, vagy Sáros-Patakon az uradalmi tisztségnél megtudhatók. (3) (195) Vászon szállítási és ruhamosatási(1) árverés. Folyó észt. jul. 31-én délutáni 3 órakor Pesten az orvosi kar épületében (Hatvani-utczában) nyilványos ár­verés utján , a’ magyar tud. egyetem kórházai számára megkivántató vászon-­ és bárdiét szállítása , annak fog átadatni, ki azokat legjobb minőségben és legolcsóbban szolgáltatni magára vállalja. Kívántatik 975 röf fejér, öl szélességű házi vászon, 97­/3 röfkéknyomatu vászon, 48 röf fejér és 105 röf hamuszinti, 1/6 szélességű bárdiét és 243 röf 4/4 széllességü szalmazsák vászon. A’ szük­séges megválasztás végett, megkerestetnek az alvosók, hogy mustrákat magokkal hozni ne terheltessenek. Ugyanaz nap és helyen, délutáni 4 órakor az egye­temi kórház ruhái mosása, mellynek száma hetenkint a«., magas« ---------------— „ ■ árveréshez bocsáttatni akarnak, még ezelőtt bizonyítványt köteleztetnek hozni erkölcsös magok viselete felől, va­lamint 60 pengő ftnyi bánatpénzt letenni, vagy e’ helyett elfogadható kezest állítani. Pesten, jul. lén 1841. Szoblahai Pálma Elek s. k. (3) a’ m. tud. Figyetem jegyzője. (190) (1) Nemes-fajú juhok eladása. A’ rm. magyar kir. udv. Kamara rendeléséből ezennel közhírré tétetik, hogy a’ Buda ,||ff | fővárostól 3/4 órányira fekvő " ' szomszéd Buda-Örs koronás helységben mintegy 150, csaknem mind kétéves, nemes spanyol származású hágó­­kos, mintegy 2—300 ürü és szinte mintegy 2—300 me­rino anyajuh, i. e. aug. 27. és 28. napjain tartandó nyil­ványos árverés utján készpénzzeli fizetés mellett el fog­nak adótni. (3) (197) (1) Somljai borok árverése»­S Fensőbb rendelések következtében Somló- Vásárhelyi örök alapítványi uradalom részérül is Veszprém megyében helyheztetett tüskevári pinczében 7222/4 akó 1834. 1838. 1839. 1840. évi ter­més jó minemüségü somlyai borok folyó évi augustus 4ik és 5ik napjain a’ nevezett pinczénél tartandó árverés utján hordónkint, mindazáltal hordó nélkül, felsőbb jóváha­gyást fent nem tartva, a’ többet ígérőknek kész pénz­fizetés mellett eladatnak és a' kerületi kormányzói hi­vatalnak az általadásban megegyezése mellett nyomban el is vitethetnek. (3) (187) Bor-eladási árverések. ^­9 A’ rm. magyar kir. udv. Kamara részéről ezennel közzététetik , hogy ezen év folytában, és pedig július 27. és 28. napjain a’ buda-örsi urasági pinezében mintegy 1000 akó ó- és uj borok, Budakeszin 400 akó ó vörös , az ó-budai ura­sági pinezében 400 akó fehér , a’ zsámbéki pinezében 800 akó uj borok; július 29-kén a’ tahii és bogdányi urasági pinezében szinte 1000 akó uj borok ; július 30-kán a’ visegrádi és nagy-marosi­ urasági pinezében 1000— 1500 akó ó- és uj borok — bordó nélkül, nyilványos árverés utján, készpénzzeli fizetés mellett, el fognak adatni. • (3) 1192) Juhok eladási ár­verése. Ő herczegsége Erdödi Pálffy Antal Detreköi urodalma ré­széről ezennel tudtul adatik, hogy i. e. august. 3án Malacz­­kán tartandó nyilványos árverés utján 30 darab nemesí­tett nevelésre való kos, 300 darab 2 esztendős tenyész­tésre való anyák és 300 darab tenyésztő ürült készpénz­ért a’ legtöbbet ígérőnek eladatni fognak. (*3*) ›17›) DOHÁNY-BEVÁLTÁS. ‹3‹ A’ nagyméltóságú magyar kir. Helytartó-Tanács­nak folyó évi junius 1-jén 19696. szám alatti rendelése következtében közhírül tétetik, hogy azon át, melly a’ császári királyi dohánygyári igazgatóság által 1842 esz­tendőben a’ magyar dohányért fizettetik, olly módon álla­píttatott meg, hogy azon dohánynak mázsájáért, melly az első boraimat már kiállotta, a’ gyártásra használható, kellőleg csomózva vagyon ’s mellyből a’ levelek még ki nem válogattattak, úgy hogy legalább '/3 része jobb minemüségü légyen, a’ szegedi és tolnai állomásoknál 5 fr. 24 kr., a’ debreczeni állomásnál pedig 5 fr. 45 kr. p. Azon levelekért továbbá , mellyeknek java már ki­­válogattatott, vagy ha ez nem történt volna is , de ezek mégis csak a’ közönséges termesztményhez tartoznak, mázsánkint a’ szegedi és tolnai állomásoknál 4 fr. 24 kr. p. és Debreczenben 4 fr. 45 kr. Jégcsapta és silány levelekért, nem különben haszonvehető kocsányért — a’ mennyiben ennek beváltása lehetséges, ha szoros vizsgálat után használhatóknak ismertetnek, és a’ meny­nyire hiba nélküli elegendő mennyiségben találtatnék — az első osztályban szabott árnak fele fizettetik. Továbbá a’ döbrői és váczi dohány a’ debreczenyi­­vel, a’ károlyi pedig szegedivel egy áron fog általvétetni. Az 1842. esztendő lefolyta alatt a’ pesti császári királyi tárba hozott debreczeni és ezzel egy áru döbrői és váczi vagy károlyi dohányért pedig a’ fenebb meghatá­rozott beváltási sommán kívül 1 pgő forintnyi ráadás fog fizettetni. Végtére nedves, töredezett, rothadt, penészes, vagy párlott asszu levelek nem váltathatnak be. (3) °91) Lovak eladása. Ca) Méltóságos Erdődy gr. Pálffy Ferencz ur­­ ő nagysága pozsonyi uradalmai kormánya­­­­ részéről ezennel hirdeltetik, hogy a’ i. e.jul. 29-én a’ Csallóközi szigetben fekvő Alsó- Nyárasd mezővárosában tartandó barom­ vásár alkalmá­val az uradalmi béléi ménesből különféle korú 24 kan­­cza ’s 6 heréit számfeletti lovak a’ szokott délelőtti órák­ban árverés utján el fognak adatni. Szultán, jul. 1841. (3) (1931 Csődület (*) mathesistaní­tó-székre. A’ am. magyar kir. Helytartó-Tanács kegyes ren­deléséből ezennel közhírré tétetik, hogy a’ zágrábi főis­kolánál a’ mathesistanító-szék megürülvén , ennek be­töltése végett a’ pesti kir. tud. egyetem bölcselkedési kara előtt tartandó csődület határnapjául f. é. november Ildik napja tűzetett ki. (3) (19°) Előfizetés-jelentés (3) Az egyetlen magyar divatlapra. A’ „Híszlemények“ és társuk „In­tera­­turul lapok 11 a’ „Regélő“ megszűntével pályatárs nélkül sietendnek kitűzött czéljukhoz, melly a ’jót a’ széppel párosítni. A’ szerkesztőség uj erővel fog töre­kedni, hogy e’ lapok mind tartalmukra, mind külsejükre megfeleljenek minden követeleteknek. Áruk postán küld­ve borítékkal 6 fr., helyben 5 fr. 12 fr. ezüst pénzben. Előfizethetni Pesten a’ szerkesztőségnél (3) hatvani utcza 578. sz. alatt, első emelet. c.73) Otrof Széchenyi István 00 legújabb mun­ká­j­a: A KELET NÉPE 1841. (Testen, nyomatott Trattner­ Károlyi betűivel nagy 8-rét, 24% iv) kapható JP esteniKecleenist ára 3 frt »O kr. p. p. (3) POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal. Függelék. Halljuk! Lamemais abbé St. Pelagie börtönéből egyuj mun­kát bocsátott ki, mellynek irányáról azonban még a’ különben sza­badelvű Courier Francais is kedvezőtlenül ítél: „Szerencsétlenségre — úgy mond — ezen olly hatalmas lélek terméketlen munkára adta magát, vallási és politicai erőszak ellen újra kezdi a’ 18ik század mű­vét ; de a’ tizennyolczadik század, mellynek hivatása volt szétrontani, romokat hagyott maga után, mellyek még most is környeznek. Az értelmi valamint anyagi világrend e’ romjai közt Lamennais abbé most újólag rombolni akar. Óhajtanok, bár természeti tehetségeit arra hasz­nálná, hogy a’ világnak jobb rend elemeit, valamelly lehető rend­­szerítés elvét találná fel; óhajtanok, hogy jajveszékléseit ’s átkozó­­dásait a’ teremtő gondolattal ’s a’ vigasztaló szóval váltaná fel. A’ társaság szenvedéseit mindenki ismeri ; de a’ gyógyszerre várako­zunk még.“ Legrövidebb leveleknek, mellyek valaha írattak , szerzői voltak Voltaire és Píron. Voltaire levele igy hangzott: Bo­rus (falura menek), mire Piro azt felelte: I (menj). Hivatalos levelezés: 54) Alig hogy a’ vegyes házasságokat tárgyaló czikkek gyé­rülnek , ime most a’ Pesti hírlap ’s egyéb lapok elleni czáfolatokkal árasztatunk el, mellyeknek nagy része egyes kifejezések ’s félreértések ellen is irányoztatnak. Midőn általán­osan azon elvet fejeztük ki, hogy egyenesen más lapokat c­áfoló és közönségünkre nézve semmi felvi­lágosítást magában nem foglaló czikkeket nem közlünk, azon nézet által vezéreltetünk, miszerint igen kedvetlen dolgot tennénk­­. olva­sóink előtt, ha olly tárgyak czófoltatnának elüttök, mellyek a’ leg­nagyobb rész előtt ismeretlenek. Saját lapunkban megjelent czikkek ellen a’ megtámadott mindig felléphet, ’s ezt, úgy hisszük, eléggé be­bizonyítottuk ; de szinte erkölcsi kötelességnek tartjuk, hogy ezen irány használtassák a’ lehetőségig más lapoknál is, mit ha az illető szer­kesztőségek meg nem engednének, ám lássák magok. Mi tehát ezen­túl a’ más hírlapokat czáfolókra nézve csak olly czikkeket veszünk fel, mellyeknek szerzője biztosít a’ felől, hogy ott, hol sajátkép meg kelle vala jelennie, világosan vissza utasíttatott, így a’ Győrből vett parabola, B. urnák athenaeumi kocsis­ parabola elleni parabolája, P. urnák Pestről, Nyugalmynak Rozsnyóról, r. k. g. t. Rosnyóról, B. urnák Ballassa-Gyarmatról, K-nak Komáromból, g. h.-nak Fejér­várról ’stb. ’stb. a’ Pesti hírlap elleni czikkjeiket a’ fenebbi okoknál fogva nem közölhetjük, mivel magok a’ t. olvasók is látják, hogy ez­által minden egyebek közlésétől kizáratnánk. ( 55) Zemplénynek „nyilványos felelete“ saját neve alatt, mivel olly czikke támadtatott meg, melly lapjainkban jelent meg, ’s mivel a’ Pesti hírlap szerkesztősége kertévé előbbi czikkét sem közölte — legközelebb adni fogjuk. — 56) „Pozsony napi ’s éji újságai“ visszavehetők.

Next