Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-05-26 / 41. szám
mány ellenére behozott, törvényszerűnek el nem ismertetett, sőt annak, mint erőszak utján, az ország megegyezésén kívül keletkezettnek leszállítása és törvényes lábra visszaállítása minden országgyűlésen sürgettetett, s jelenleg is az 1838-as országgyűlés irányát követve fejeztessék ki: mikép a KK. és Rt. e sérelemnek orvoslását a törvényhozás kétes mezejére annyival is kevesebbé kívánják bocsátani, minthogy a törvényekhez tartozó kötelességek is azt, hogy a fenálló törvények ellen ejtett sérelmek megorvoslását a legközelebbi országgyűlésen eszközöljék, parancsolja. Továbbá nem titkolhatják el a Kir. és KR. az iránti aggodalmukat, mikép a kegyelmes kir. leirat, a szélbéli katonaságról általánosan szólván, annak ezen szavai: „Nobiles item possessionatos et lege immunes, in quantum nobilitatem suam praescripta via productionali edocuerunt, et altissimam etram approbationem regiam nacti, vel in posterum obtentum sunt,“ a székely nemzetre is alkalmazva lenni láttatnak, s mivel a fegyver alóli illyen módoni kiszabadulhass általánosan van említve, ebből azt lehetne következtetni, mintha azon székelyek, a kik czimeres levéllel bírnak, a lege immunisok sorába nem tartoznának, mit eddigelé még senki sem állított, sőt ezen nemzet eredeti nemességével, s azt biztositó törvényeinkkel merőben ellenkezik, s felséges fejedelmeink is kétség alá legkevésbbé sem hozták; ennélfogva meg is vagynak győződve a KK. és RR., hogy felséges Fejedelmünk ezen törvényellenes kitételt a székely nemzet jogai megcsonkítására használtatni engedni nem fogja. Egyébiránt ragaszkodnak ezúttal is az 1838. eszidő mart. 30-ról felterjesztett alázatos feliratokhoz, mellyben elég világosan és törvényekre alapított okokkal megmutattatok, hogy a szélbéli katonaság felállása, s annak mostanig való fentartása nemcsak alkotmányi állásunkkal és törvényeink rendelésével, de minden józan politicával ellenkezik, mit a következendők bizonyítanak: 1-er a Comp. Const. 2-dik része 1. tit. 5 art. 24-dik pontja azt rendeli, „hogy a fejedelem minden haza javára czélzó és megmaradó dolgokról az ország közönséges értelméből és tetszéséből discurráljon,aminek nyomán a leopolddali kötéslevél 16dik pontjában is ez áll: ,,annua comitia ad negotia publica tractanda promulganda committimns, ugyan a fenebb említett compilatalis törvény 16-dik pontja tisztán meghatározza, miszerint a fejedelem a katonáknak számáról az országgal együtt végezzen ; ugyan a Compilata 20-dik és 21-dik edictumait, mellyeknél fogva a fiscus jobbágyaiból puskási szolgálattételre kétszázan az ország egyezésével nemesmltettek meg, a katonaság felállítását érdeklő tárgynak országgyűlésén kellető folytattatását tisztán bizonyítják. 2-or Az Appr. Const. 3-dik r. 6 (it 3 art. azt mondja: nemes ember nomnisi legitime citatus et juridice convictus arestáltathassék, fogattathassék vagy károsittathassék meg javaiban, a 4-dik art. ezt: kényszerítésből a nemesség nem tartozik senkit szolgálni, mire nézve az 5-dik articulusban csak a hadi expeditióra felülés iránt létetik kivétel; a leopoldi kötéslevél 2-dik pontjában olly biztosítás mellett erősillettek meg a királyok és fejedelmek adományai és kiváltságai, hogy senki akkor bírt haszonvételei birtokában megháborittatni nem fog; a 14-dik pontban pedig ez iratik: „Siculi ab omni tributo et praestationibus ratione bonorum, quae cum onere insurgendi possident, velut hactenus, ita in posterum sint penilus exempli“ — s mindezeknek ellenére a székelyek, kik eredeti nemesek, régi szolgálatoktól merőben külömnböző teredviselésre kénszerittettek. 3-or A katonáskodásra szorított székelység között, mikép 1838-ban is felfestetett, olly feudális rendszer uralkodik, minő hazánkban a hajdan földhöz kötött jobbágyokra nézve sem létezett, melly rendszer szerint: a) a székely katonai szolgálatra terhesebb akármelly jobbágy robottájánál; ugyanis, ha több gyermeket vagynak, harmad, negyedmagával is tartozik előállani a nélkül, hogy a birtok mennyiségére tekintet fordittatnék, kiket mind magának kell formaruhákkal s egyéb megkívántatokkal ellátni, s mind a mellett, hogy az Approbáta 62dik edictuma szerint: gratuitus labornak praestálásától a székelység, mint az országnak egyéb státusai is, immunissá tétetett, azonkívül, hogy az esztendőnek egy jó részét fegyver alatt tölti, egyéb terhes praestatiokra is szorittatik, s nemcsak a tiszti gyártélyokhoz, lóoskolákhoz, és istálókhoz megkivántató minden munkára hajlalik, hanem az azokhoz szükséges matériáiért előállítására is kénszerűttelik; e felett azon katonák, kik ordináncz név alatt hétszámra a tisztek mellé szoktak rendeltetni, ezeknek kertjeik mivelésére s egyéb házi dolgaik igazítására szoktak alkalmaztatni, s jóllehet azon terhek, mellynélfogva Brassótól Csik-Szeredáig a posták kötelességeiteszszerint a gyalog, részszerint lovas székely katonák szokták vala teljesitni, a Brassótól Kézdi-Vásárhelyig postaállomások felállításával valamennyire könnyíttetett, de ellenben azáltal, hogy a törcsvári uradalomnak minden határszéli őrizet nélkül lévő több ezer lakós Oláhországba való szabad mehelések megakadályoztatására felállított határőrző vonalra a székely katonák rendeltettek nagy mértékben terheltetett. b) A székely katonának az 1825-ki szabályzat szerint, tisztjei hite nélkül jószágát eladni nem szabad, sőt arra pénzt sem kölcsönözhet, e felett a revindiált havashoz tartozó erdőségeket az ezred tulajdon birtokának nyilatkoztatta ki, azokat szabad tetszése szerint használja, de az igaz birtokosokat azoknak élésétől elzárja. c) A székely katonának személye felett is szélesebben kiterjedő jogot használ a katonai felsőbbség, mint a nemesség használt valaha jobbágyai felett; ugyanis habár a most tisztelt kegyelmes kir. leiratban biztosítás tétetett is az iránt, mikép az oskolába járásra nézve akadály nem fog tétetni, a székely katona lisztjei engedelme nélkül gyermekét az ezered keblén kívül sem oskolába, sem mesterségre nem adhatván, olly akadályok tétetnek közbe, mellyeket legyőzni szinte lehetetlen, holott az Approbáta is részesdik itt. is, azt, a jobbágy-gyermekekre nézve is megengedte ; továbbá a katonaság terhe alá szorittatott székely törvényhatósági hivatalra csak tisztjei engedelmével léphet, és a táblabirák száma általuk önkényüleg törvény ellenére korlátoltatván, a táblabiróságot nyert személyek sem mentek a katonai függéstől, sőt nemcsak a világi, hanem az egyházi hivatalokra lépett személyek is, a felségnek tiszta rendelete ellenére, gyakran reversalis adásra szoríttatnak. Mennyiben állhat fen a személyes bátorság ott, ahol a székely a törvényes teremekben a közgyűléseken tartott és a közönség által méltánylott beszédért letartoztatik, fogságra vettetik, könnyű állallátni, minek szomorú példáját igazolja Gergely Mihály nyugalmazott őrmesternek esete, a ki a ns. csik-széki közgyűlés megelégedésével nem régen tartott beszédjéért a katonai kormány által fogságra tétetett, és hadikereset alá vettetett. d) Az Appr. Const. 3 r. 6. 1 azt nyilván kifejezi, hogy a nemes ember csak coram suo competente judice tartozzék törvényt állani, a leopoldi kötös levéleik pontja pedig ezt mondja „morem usitatum in administrandae justitiae solito ordine et usu illaesum praecipimus observandum,“ mégis mindezeknek ellenére a katonákká erőltetett székelyek kivétettek a magok törvényes bírások hatósága alól, és egészen a hazai törvényekkel ellenkező elvek szerint katonai felsőség alá vettettek, mégpedig nemcsak a katonai szolgálatbéli, hanem az azzal semmi egybefüggésben nem lévő minden személyes tetteikre, és a katonai felsőségnek általánosan egyéb ügyekbeli perelhetésre nézve is, a székely katonákra nézve akkora befolyása van, hogy azt megakadályoztatni, vagy hosszasan hátráltatni képesek, ugyanis minden regiós kényteleníttetik az illető katonai elöljáróságnak bemutatni azon meghívó levelet, miszerint valamelly katonát törvénybe idézett, kinek jó kedvétől függ a szokott visit reá írni, vagy pedig magánál eltartóztatni, és minden per megindulása előtt a katonatiszt és szélbeli ügyvéd jelenlétükben a békesség elpróbáltatik, mire ezeknek nagy befolyásuk lévén, a szabad békesség útja gyakran hátráltatik, és a katonai tiszti felsőbbségnek béfolyása nemcsak a szolgálatban, hanem azon kívül lévő minden conscriptus személyekre , sőt még a nőnemre is kiterjesztetik, mig a férjhezmenetel sem történhetvén meg a katona tiszt engedelme nélkül, e felett a successio fonala is kettémetszelik, midőn katonai conscriptio alatt lévő nemes székely leány mentesített nemes székelyhez megyen férjhez s megfordítva. 4-szer A terheltetések legsúlyosabb nemei közé tartozik, hogy Comp. Const. 2 r. 1 tit. 4 art. 5-dik és 12-dik pontjai ellenére attól is el vagynak rekesztve, hogy katonaság alóli megszabadulhatásokra nézve törvényes lépéseket tehessenek, nemcsak, sőt az olyan is, ki illyetén kívánságát csak szóval kijelenti, kemény büntetés alá vettetik. Mindezekből önként következvén, hogy midőn hazánk alkotmánya a három nemzetek képviseleti szerkezetében befolyással lévő személyekörvényes szabadságain alapul; minden nemes embernek pedig, s ennélfogva az eredeti nemességgel biró székelységnek is egyforma jogait a Decret el -ső r. 2-dik és 9-dik titulussal, Appr. 3. r. 76 tit. 8-dik és 21-dik articulusai tisztán meghatározták, e felett a "csak most érdeklett 76-dik egész titulusnak, ugyan az Appr. 3 r. 19-dik egész titulusával való egybevetéséből is kitűnik, hogy nemzeti fejedelmek alatt hozott törvények is a közterhek bizonyos nemét nem szabták külön a nemességnek valamelly osztályára, hanem annak hordozásában a birtok mértéke szerinti igazságos arányt határozták meg, s a felséges Ausztriai ház uralkodása kezdetén a leopoldi kötéslevél 14-dik pontja is a székelyekről mind a jogokra, mind pedig a hordozandó terhekre nézve azt határozza meg, amit a Decretum 1-ső része , titulusa általánosan a nemesekre meghatározott; mindezen törvényeknek egybevetéséből nyilván kitűnik, hogy a szélbeli katonaság terhe alatt lévő nemes székelyeket kettős főbb sérelem nyomja, egyik az , hogy az országos terheknek egy ollyan nemét, tudniillik a közkatonáskodás terhét hordozzák , mellyel a törvények szerint nem kötelesek, másik az, hogy a székelységnek egyik szegényebb része a nemesi egyenlőség alkotmányi elve ellen nemes társai sorsán alól taszítva, sőt abból leszállítva hordoz ollyan terhet, mellyet nemes társai nem hordoznak, és tiszta törvényeink szerint egy nemes ember is hordozni nem tartozik. Mindezeknél fogva alattvalói hivséggel és tisztelettel s egyszersmind fiúi bizodalommal keressék meg ő Felsége, hogy ezen már 78 esztendőktől fogva létező terhet a székelységen fejedelmi és népeskükkel biztosított tiszta törvényeink szerint teljesleg megszüntetni, és a monarchia oltalmára netalán megkívántató szélbeli katonaság új terve felett a Karokkal és Rendekkel a végre tanácskozni méltóztassék, hogy ezen terv igazságosan és törvényeinkkel egyezőleg elintéztedhessék. Továbbá a másik része a nemes székely nemzetnek törvény ellenére adó alatt nyögvén, nem tehetjük, hogy e részben is alázatos kérésünket ne ismételjük, miszerint ezen része is a nj székely nemzetnek diplomaticus statusába viszszaállíttassék. (Vége köveik.) (M. és J.) Ausztria. Az „Osservatore Triestino“ Triestből máj. 14-kétől jelenti: „Ma a Pritchard T. úrtól mesterileg épített vontatógőzhajó, melly „Melánia principessa Metternich“ nevet nyerend, az itteni hajógyárból vizre bocsáttatott. E gőzhajó, mellyen már az Eichen A.úrtól Bécsben készített 16-10- erejü erőművek találtatnak, Dalmácziában a Kerka folyón s e tartomány és Istria különféle réveiben a készénhajók vontatására szánva. Az alsóház ülésében máj. 13. Lord Palmerston: „Kívánnék az igen érdemes baronetnek egy kérdést tenni, mely Syriát illeti. Mint hallom, 10 nap előtt hire jött, hogy Omer basa, kiről nem rég e házban szó vala, öt hat druzfönököt megrohant s Konstantinápolyim küldött. Van ez felsége kormányának e dologról hivatalos tudomása? A baronet úr nem fog erre határozott felelettel vonakodni. Azt sem hozhatom kétségbe, hogy az árulólag megragadtakat és hazájuktól elszakítottakat segítni fogja.“ Sir R. Peel: „Syriából hozzánk érkezett sürgönyök igenis jelentik, hogy öt druzfönök Omer basától elfogatott. Vendégségre hivattak megtőle, s a basa barátságos indulatjába bizakodva a meghívást elfogadák. De nem Konstantinápolyba hanem legközelebb Bejrutba vitettek. A keringő hir tehát nem alaptalan. Azonban ő felsége kormánya ezen eseményről csak tökéletlen részletekkel bír, de nem késenb ezen cselszövény áldozatjaiért a portánál sürgető előterjesztéseket tenni.“ Dr. Bowring: „Nekem úgy látszik, az igen érdemes baronet egy előbbi ülésben oda nyilatkozott, hogy a porta és az angol kormány között megegyezés létez Omer basa letételére.“ Sir R. Peel: „Megegyezésről nem szóltam, hanem előterjesztésekről, mellyek a portának arról tétettek, hogy Omer basa elmozdítása tanácsos. Az ez okozta nyilatkozás reménykető velünk, hogy az bekövetkezendik. Nem következett, de fenebbi utolsó események arról meggyőztek bennünket, hogy a basa kinevezése nem volt jól megfontolva.“ A londoni hírlapok között, amint látszik, a „Morning Advertiser“ volt az első, melly máj. 11. érzékeny szavakban szólalt fel a hamburgi leégettek gyámolítására. „Nemzeti aláírások — mondja — azonnal Európa minden státusaiban nyiltandók meg, s Angolországnak, büszke állásához illőleg, pillanatnyi várakozás nélkül kellene példájával elöljárni.“ A „M. Chronicle“ erre ezt felelé: „Bármint sajnáljuk is azon szerencsétlenséget, melly egy velünk régi rokonságú várost meglátogatott, az aláírás felszólításához mégsem csatlakozhatunk. A szükség saját országunkban, nevezetesen a gyárkerületekben, rettentő, a hon legközelebb érdekel bennünket (charity should begingt home), s mi az épen most megjelent királyi levélre emlékeztetünk, melly jótékony adakozások templombani gyűjtésére int szükséget szenvedőink javára.“ Ezen lebeszélés daczára is máj. 11. a londoni City kereskedőkörében aláírás nyittatott meg s kevés óra alatt már 2000 fontnál (24.000 for.) több volt aláírva. A „Courier“ megjegyzi, hogy egyetlen egy sem köz-, sem magánház sincs Hamburgból az angol tűzmentesítésekben biztosítva. Ez házakról áll, nem pedig árukról és más ingó vagyonról. A „Sun“ mondja: „Azt tartják, hogy az itteni (londoni) tűzmentesítő társaságok nagy károkat szenvedendnek, de azok végre is nem fognak talán ollyelemesek lenni, minő a félelem. Egyike p. o. 200,000 forintnyi árut biztosított Hamburgban és más városban, s szerencsére ezen javaknak csak csekély része volt Hamburgban lerakva. Azonban angolok rovására, kivált hulli kereskedők számára nagy tömegek voltak a szerencsétlen városban felhalmozva, s habár jobbadán biztosítva valának, mégsem eléggé heves vért senki elhinni, hogy a tulajdonosok az egész kiz— biztosított mennységet pótolva kapandják.“ Ugyanazon hírlap a tűzveszély körül ezt jegyzi meg: „A hamburgi kereskedők épen a kereskedési tarifánk ígért javításának örültek, most dúsan tömött záraik hamvait siratják.“ A brit pénzvásáron ezen csapás semmi befolyást nem okozott, a papirosok épen most gyorsan emelődnek. London, máj. 14. Ma reggel 3 órakor indultak el három itteni legnevezetesebb biztosító társaság igazgatói és titoknokai a Hamburgba vitorlázó gőzösön. A Sun tűzkerület előjárósága már Hamburgban van. Fölnevezett három biztosító társaság közel 12 millió font sterling készpénzt küldött Hamburgba, melly somma a hajó megérkezése után azonnal kifizetendő, hogy a leégetteknek a késedelmezés megkiméltessék, melly követeléseknek Londonbani előterjesztése által történnék. E hajóval küldetett el egyszersmind az aláirás által gyűjtött első szállítmány, t. i. 8450 font is. (101,400 for.) A gőzhajótársaság a pénzt ingyen szállítandja. Londonban már 10,000 font st. (120,000 frt) van aláírva. A Sun a veraillesi vasúti szerencsétlenség alkalmával fölhíja a parlamentet a még előtte folyó vasúti törvényjavaslatot, melly ekkori stádiumaiban igen könnyedén tárgyaltatott, szoros vitatkozás alá vonni, s nevezetesen a franczia tudományos academiának ama szerencsétlenség okai felöli tudósítását tekintve és használatba venni. Nagybritannia, London máj. 13. A sokszor említett udvari álarczos bal május 12. leirhatlan pompával hajtatott végre. Victoria királynő reggeli 3 óráig mulatott, a táncz azonban még egy órával tovább tartott. A M. Post Europa minden udvarait felszólitja, mutasson fel a nöszépség illy gyülekezetét, mint ezen estén gyémántpompában a fejedelemnét környező. Minthogy a M. Post elött a többi udvarok nöszépségei ismeretlenek, a felhívás igen nagy esztelenség. Francziaország. A „Gazette des Tribunaux“ szerint a nyomozás, melly azonnal a vetőlövetek, bombák stb. a violeti járásban s más helyeken kezdetett, szorgalmasan folytattatik, s eddig mintegy 10 személy fogatott be. A vetőlövetek egészen ujnemüileg készítvék. Egy nem igen vastag kőpalaczk szolgál tok gyanánt, melly kívül vastag kéreggel bevonva azon gyújtóanyagból , melly a chemiai dörzsgyujtacsokhoz (Streichhölzchen) használtatik. Belül nagymennyiségű puskapor és golyó erősen összenyomva, úgy hogy iszonyú durranásnak kellene támadnia, ha a palack takarója valamelly ellenálló testtel érintkezésbe jöne. Már számos tanú hallgattatott ki kik legközelebb a foglyokkal szembesítendők. A párisi érseknek a királyhoz tartott utóbbi beszéde alkalmából az „Alig. Ztg.“ egyik párisi levelezője a francziaországbani vallási tusákról következőleg nyilatkozik- A nyugtalankodók soha nem szúnyadnak, mindig kell valaminek lármára s hősködésre lenni, így az egész múlt héten a párisi érsek beszédével némi diversiót tettek más két pontról, melly komolyabban foglalkoztatta volna őket, t. i. a vasutak s a tengeri kereskedés és hajóhad ügyei. A „Journal des Débats kezdett csatára fúvni. Először illetlennek tekintetett, hogy olly homályos hírlap, a „T Univers“, az érsek beszédét kinyomatá, mielőtt a „Moniteur“ben hivatalosan közöltetett. Másodszor a „Journal des Débats“ tüzet és lángot hány, hogy az érsek kérte, adnának a kir. hatóságok példát.