Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-09-12 / 72. szám
mészet ezen veszedelmes játékát, bátran írhatom, már sz.György hava 18kától űzi nálunk gyakrabban, a felemlített napon szinte nagy rémülést és károkat is okozott (ez senki által akkor nem közöltetet, s majd egy hétig napjában többször is kisebb nagyobb mértékben éreztük a fenyegető veszedelmet, és mintegy sz.-György hava 21-kén megszűnni is látszatott e veszedelmes munkája a természetnek, de azon időtől kezdve is többen, különösen szobákban ülők hallották a föld alatti morajokat, éreztük a rengéseket, igy tehát sz.-György hava leától ősz előlső napjáig működtek a földalatti elemek. Kérjük és óhajtjuk, hogy a természet ura távoztassa tőlünk a fenyegető veszedelmet. Mátz János, segédlelkész. 5 S.-A.-Ujhely, sept. 3. Folyó hélső napján a megyeházánál a megyei kórház javára a szokott módon nagy tánczmulatság tartatván ugyanazon kórház javára adományozott ajándékok sorsjegyek általi kihúzásából s bementi díjból több mint 500 ezüstért tiszta haszon folyt be a kórház pénztárába. Adja az ég, hogy ezen jótékony intézetnek mindinkább növekedjenek pártfogói s nagylelkű előmozdítói, s különösen a megyebeli szépnemnek e jótékony czélra tett közremunkálásáért méltó köszönet szavaztatik. Az időjárás kiállhatatlan rekkenő meleg és száraz, úgy hogy még harmat is kevés hull, a kolompér még földben van, már is kezd fonnyadni; az aratás általán véve jó volt, a szőlőhegyek, némelly helyeket kivéve, szépen mutatkoznak; de ha eső rövid időn nem lesz, apró szeműek lesznek a gerezdek s több helyütt idő előtt fognak lehulladozni; gyümölcs, fökép alma, nagy mennyiségben, de a szárazság miatt az is apró és felette hull. Nálunk szántani már nem lehet; a veteményhiány tekintetéből aggodalommal tekint a gazda a jövendő felé. A sept. 3-kán Bécsben történt nagy sorshúzásnál Geyerau-uradalom és vöklabrucki házra 109,507 szám nyerte a Geyerau-uradalmi jószágot vagy 200,000 vftot., 109,676 sz. ny. 2400 sorsot és készpénzben 20,000 vftot., 134,452 sz. ny. 1200 sorsot és 10,000 vftot., 104,012 sz. ny. 400 sorsot és 5000 vftot. Az ingyensorsok közül 143,060 szám nyert 4000 sorsot vagy 50,000 vftot. Erdélyi országgyűlés.Az előbbi ,számunkban közlött úrbéri törvényjavalatnak vége. 6 §. A faluszéken rendszerint bíráskodó esküdteken kívül, minden száz, s azon felüli gazda számú községekben választatnak az irt módon évenkint nyolcz, kisebbekben négy hitesek; kik becsükre, s az esküdtek számhiánya pótlásául, bíráskodásra, s minden egyéb törvényes eljárásokra alkalmaztatnak. 6 7 §. Tollvivő mind faluszékén, mind falugyűlésén, mind becsült és elégtételek alkalmával, melyeken a falnagy mellett legalább két esküdtnek vagy hitesnek jelen kell lenni, mind minden más hivatalos eljárásokban, a jegyző, kinek egyébiránt eldöntő szava nincs. Kötelessége pedig a szóval folyó perfeladást és felelkezéseket lehető hűséggel szerkeszteni, az ítéletet megírni, kimondani és a felek kívánságára hitelesen ki is adni. 1 8 §. Falusi elöljáróság viselése, úrbéri tartozásoktól senkit mentté nem teszen; de azok személy szerinti teljesítése nem követeltethetik. 1 9 §. Falusi elöljárók fizetését, ahol elégséges közjövedelemmel bír a falu, abból, a törvényhatóság közgyűlése rendeli el. Hol pedig semmi közjövedelem nincs, a falu nagy adóját a falu többi adózói hordozzák arányosan felosztva , és ugyan az ő, valamint a jegyző számára is, köteles nemeseken kívül mindenki, ki közmunkával tartozik, külön egy egy tenyeres napszámot tenni, mellyeket ők el is adhatnak. Ezen felül ott, hol a határ osztatlan, vagy falu közhasználatára, vagy évenkinti felosztás szerint a közteredviselők használatára felhagyott úrbéri állományhoz nem tartozó helyek vagynak, a száz és azon felüli gazda számú községek elöljárósága számára tizenkét, kisebb községek elöljárósága számára pedig nyolcz (1600 öles) holdja használható föld szakasztatik fizetésül, mellyből a falnagy és jegyző két két hóidat, az esküdtek pedig egy egy hóidat kapnak. A törvényhatóságok gyűléseire bizatik egyébiránt, mihelyt valamelly helység körülményei engedik, az elöljáróság fizetését czélirányosan rendezni. — 10. §. A falu pénztárába folyó bírságok mindig kész pénzül szedetnek be; és a nagy esküdt kezelése és számadása alatt lesznek ; bevételeik és kiadásaik felöl a faluszéke jegyzőkönyvébe, a jegyző tulajdon felelet-terhe alatt, jegyzés létetik; és a falnagy, jegyző és esküdtek közt évnegyedenkint szinte kész pénzül osztatnak fel, mellyekből a falnagy és jegyzőkét annyi részt vesznek, mint az esküdtek. — 11. §. A falusi előljárárók hivatalaik folytatása ideje alatt testi fenyítéktől mentek, de ha kötelességeikben el nem járnának, 6 mftig büntettethetnek mindannyiszor a szólgabiró vagy dúló által, és 12. mftig az illető kerületi tisztek által, csak birtokon kívül felvihetőleg, és ezen büntetés foganatlansága esetében, ahol mérsékelt fogsággal illettethetnek; és hasonló büntetés terhével eszközölni fogják az illető törvényhatósági tisztek azt is, hogy a törvényes rend és hiedelem, mind a gyűlésekben, mind a faluszéki üléseken, minden tag által szorosan megtartassák. Ugyan ez okból szorosan liitatik, a tanácskozó szobát csapszékül vagy más lakoma és áruhelyül használni, sőt, tisztek ottani szálásolása idején kívül, oda akárminémű szeszes italt csak be is vinni. Mely elleni cselekvés, ha a falusi elöljárók rendeléséből, vagy elnézéséből, lenne, azok személyenként 24. mírtal, ha pedig falu végzéséből történnek, az egész község, azokat, kik netalán ellent mondottak, kivéve, egyetemben 200. magyar frtal büntettessék. Ezen pont alatti dijak egészben a falu pénztárába teendők, de nem a bírák közti osztalékul, hanem falu a közköltségére szolgálandók. — 12. §. A falusi elöljáróság közrenyiték alá eső ügyekben, hivatalos kötelességében ingyen köteles eljárni. He magánügyi személyes bántalmak és követelések körüli eljárásért, a faluszéki bíráskodást és a földesúri fenyitő itéletekeni tanulóiért, melyek minden cselre ingyen szolgáltattalak ki, kivéve, 12 kr. napibér illeti az elöljárók valamint hitesek mindenikét, ha pedig fél napon túl nem terjedt az elfoglaltatás, úgy, 6 kr. — 13. §. A földesurakat illeti az adó, élés, falu költségei, közmunkák s általában minden közterhek helybéli kiosztása, s a fölszedettek kezelése és a falu jövedelme vásároltatása körüli legközelebbi ellenőrködés. Azért minden ravatalok felől, a fölszedés megkezdése előtt a földesurnak vagy közbirtokosoknak, a falugyűlési végzés és kiosztási jegyzékek közlése mellett, értesíttetni kell. Valamint minden számadásoknak is, a bírságokról szólókat is ide értve, minden év végén közöltetni, melyek iránt, lehető észrevételeiket az átvételtől számlálva 30. napok alatt megtehetik, azontúl a falusi elöljáróságnak viszszaszolgáltatni, a következhető felelet és kár terhei alatt minden esetre tartoznak a törvényhatóságok, kötelesség, lévén egyébiránt pontos számvétel felöl czélszerűen intézkedni.— 14. §. Hol nemesek elégséges számmal laknak ugyan azon faluban vagy szomszéd helységekben , a többség kívánsága nyomán, a törvényhatóság közgyűlése helybehagyásával, állíthatnak föl magok közt, helybeli elöljáróságot, mellynek rájok nézve ugyanazon hatósága lesz, mint a faluszékének és gyűlésének a közlakosokra nézve. Egyébiránt nemeseknek a helybeli igazgatásra nézve, a közlakosokkal egyesülni, ezután is szabadságokban marad. Az aug. 23-án tartott 94-ik országos ülésben vizsgálat alá vételik a rendszeres bizottmánynak a közlegelő arányosítása és a birtokosok külön gazdálkodása iránti törvényjavaslata. Mellyel a KK. és RR. egyfelől azon terv gyakorlatba vétele nehézségét tekintvén, másfelől pedig általa igazságos arány mellett józanabb elvű mezeigazdaságra czélszerű utat nyitva nem látván, el nem fogadtak. — Ez alkalommal inditványoztatott. a) Hogy a szétdarabolt birtokok tagosztály (commassatio) utjáni öszvesitése felöli vélemény-adás bizattassék a rendszeres bizottmányra olly meghagyással, hogy ezen tárgyat, az urbér körül teendő javaslatával öszveköttetésbe fogva fel, dolgozza ki. — b) Addig pedig készíttessék egy törvényjavaslat, mellyben kimondatván az, hogy minden birtokosnak tulajdona iránti törvény által biztosított teljes jogából folyólag szabadságában áll saját heveit mások kirekesztésével használatára fordítni; legrövidebb uton felvehető büntetés határoztassék arra, ki mást saját helyei külön fogott használhatásában megháborít; a törvényhatóságok tiszte lévén azonban a kir. kormányszék felügyelete alatt arról gondoskodni, hogy a közlakosok igavonó marháik szükséges számában, a birtokosok legeltetési arányos joga tekintetben tartása mellett, a helybéli körülményekhez képest, meg ne szoríttassék. A KK. és RR. ezen indítvány első ágát, melly a tagosztály iránt tételeit, merőben és azon értelemben, a mint előadatott, elfogadták, az utóbbira nézve pedig, miután a fenálló törvények által a birtokosok saját helyeik mások kirekesztésének használhatására nézve, ha azokat bekerilni tetszik, eléggé biztosítva vannak; törvényt alkotni feleslegesnek találták. — Mellyek e szerint határoztatván el, kir. főkormányzó ő nagymaga előterjeszté, hogy miután már a középponti biztosság által kidolgozott úrbéri tárgyak vizsgálatát bevégezték a KK. és RR., jónak látná, miként várnák el, mig a közigazgatási rendszeres bizottmány a 89-dik ülés 352-dik és a 90-dik ülés 354-dik számlai alatt tett határozatok következtében munkálatát beadja, hogy azután kiegészítve soroztathassanak az ezen úrbéri tárgy iránt alkotott törvényczikki javaslatok. — Melly előterjesztést a KK. és RR. elfogadták. — Ezek folyta alatt következő óvásukat kívánták nemes Küköllő megye követei gr. Bethlen Farkas és Pálffy János jegyzőkönyvbe íratni: „Küldőink szoros kötelességünkké tették a commassatiónak minden alkalommal, midőn az előforduland, ellenemondani, és olly formán nyilatkozni, mikép ők azt a kissebb birtoku nemességre és általában a szegényebb sorsunkra nézve felette károsnak tartják, minthogy ezek legfőbb élelmi és kereskedési tárgyak a marhatartás, a commassatio által pedig a legelés megszükülvén, a marhatartásnak csökkenni kellenek.“ — Inditványoztatott, hogy bizassék rendszeres bizottmányra az, hogy a szemelvények (excerpták) közt kidolgozván, törvényjavaslatot adjon. ( 1) Arról, hogy ezután a törvényhatóságok első altisztei közül ne az idősebbik vegye által főtisztek nem léte vagy be nem folyhatása esetében, a kormányt, hanem aki arra választatik. 2) Törvényhatósági táblabírák czélszerűbb választásáról, és hatóságuk szabályozásáról. 3) A törvényhatóságokbeli alsó székek eltörléséről. 4) Esketések készülése körüli visszaélések megelőzéséről. 5) Bérfolyamatról, mellyben különösen a legrövidebb perek útja kijelöltessék; a folyamodás (recursus) és ügyvédvisszahivás (procuratoris revocatio) szabályoztassék; és a törvénykezésbéli szembetűnőbb visszaélések és anomáliák megigazíttassanak. 6) Gazdasági rendőrségről. 7) Közjövedelmek vásárlása körüli hűségtelenség, és hivatalnál fogva elkövetett megkárosítások esetei kitudhatása és megbüntetése felöl. 89 Alapítványi (fundationális) adósságok felvétele módjáról. A KK. és RR. ezen indítványt elfogadván, a rendszeres bizottmányra bízták, hogy ezen nyolc pont alatt elősorolt tárgyak felől hová hamarabb véleményt adjon be, az öt elsőbbet az eddig ellátott törvényjavaslatokkal öszszeköttetésbe hozva kívánván minél előbb megerősítés alá küldeni. Indítványba hozatott, hogy miután már a KK. és Rt. egyik országosan megállított törvényjavaslatukban, a haza minden rendű lakosait fekvő javak szerezhetése és birhalása teljes jogával ruházták fel, igen czélszerű volna azon ingatagság megszüntetésére nézve, melly az ősiségből vevés útján szerzett birtokokra háramlik, valamint a stálusgazdasági tekintetben innen eredő káros következmények elhárítására nézve is kiszemelőleg rendelkezni. Melly indítvány következésében a törvénykezési tárgyak kidolgozására kinevezett rendszeres bizottmány arra utasíttatik, hogy ezen tárgyat is munkálat alá vevőn, az adásvevés állandós biztosításáról kiszemelőleg dolgozzon ki tervet, melly a törvényhatóságokkal közöltessék. Miközben mondott következő óvásukat kivárnák nemes Küküllő megyei követek gróf Bethlen Farkas és Fálfry János Nagybritannia. London, aug. 29. Tegnapelőtt a királyné a windsori palotában státustanácsnál elnökösködött s udvari társkört tartott, mellyben az utan felszentelt gyarmati püspökök Stanley lord által bevezettettek, ő felségének kezét csókolák és elbúcsúzták. Ma reggel öt órakor a királyné és Albert herczeg kiséretökkel a great-westerni vasút közeliévé állomásáról Szlenghról Londonba jöttek s innen udvari kocsiban azonnal tovább Wolwichba, hol a magas pár Royal George gyorshajóra szállott, Edinburgba utazandó. Cambridge herczeg kir. unokahugát a hajóig kísérte. Az esős idő daczára a parton összegyűlt sokaság a Temsén lemenő hajóknak hangos éljent kiáltott. Közel száz nagyobb hajó czikázott itt a folyón és City of Boulogne gőzös a hasonnevű várostól 100 angollal különösen érkezett ide az elindulást látni. A gyorshajót királyi üdvlövéssel köszönte. Ez utóbbi minden leíráson túl pompásan és izlésteljesen felkészütettnek mondatik; a királyné számára a tengeri betegség elleni óvásul különös erre készült ágy rendeltetett a hajóra. London, aug. 30. Royal George gyorshajó, mellyen a királyné skócziai útját megkezdette, a Thomsén két gőzös által vonatott, úgy hogy a hajó csapat már déli 11 órakor Noréhez érkezett, hol Camperdown sorhajó, Pique és Daphne fregátok s több más hajók üdvlövései köszönték a királynét. Kevéssel dél után kedvező idő mellett a királyi hajó osztály a sík tengerre ért. Reid tanár, ki a királynét kiséri a Royal Georgeon ekkorig ismeretlen készületeket tett a hajó bensejében a léget mindekkor tisztán és frisen tartására. London, aug. 31. Utolsó telegraphi tudósítások szerint a királyné aug. 30. esti 10 órakor Yarmouth-nál hajózott tova. A hajócsapatba addig a partokhoz lehetőleg közel utazott; az időjárás szép volt, a tenger csendes. Az edinburgi polgármester kérdésére a belügyminister I. J. Graham azt feleli, hogy a királynénak skócziai látogatása csak rövid mulatóutazás, ennélfogva óhajtható lenne, ő felségének idejét tisztelkedésekkel és státusszertartásokkal mennyire csak lehet el nem foglalni. A Morning Post szerint Victoria királyné óhajtását fejezte volna ki a Walter Scott által leírt minden skót tájakot meglátogatni. Ez aligha közben nehéz nem volna. A felső skócziai nemesség közt különösen Glenkon lord, az Athol herczegi czím valószínű örököse, nagy fogadási készületeket tesz. Vadaskertje az egész országban legszebb, mi Albert herczegnek nagy vadászmulatságot igér. Az Atlas felszámítása szerint az utolsó gyűlésen 9119 beszély tartatott az angol alsóházban, mellyek 299 tagra osztatnak. S. R. Peel 287 beszédet tartott, Stanley lord 130, s. J. Graham 165, J. Russel lord 143, O’Connel Daniel 123, Shiel 167, Roebuck 109, Buller Károly 97, Dunconbe J. 143, Maculay J. 60, Labouchere 90, s. Ch. Napier 80, Libthorp ezredes 79, Bowring dr. 105, Hume 125. A gyárkerületekbeli tudósítások, írja a „Standard“, olly megnyugtatóig hangzanak, hogy megszűnnek érdekelni. A kérdés most még csak azon munkások részéről a kitartás körül forog, kik a gyárakat odahagyták, s minthogy az urak e szenvedőleges ijesztésmódra nem engedni eltökélvek s malmaikat ismét folyamatba tenni nem igen sietnek, könnyű előre látni, mellyik rész fog végre engedni. Olly sok demagóg becsukatása, kik a nyugtalanságokat éleszték s azoknak politikai fordulatot adni akartak, úgy látszik, igen üdvös hatást idézett elő, még Cobdens úr beszéde is Manchesterben, ki az izgatást éleszteni szándékla, e czélját egészen eltévesztette. Valóban, az első kitörés óta, s mióta a gabonatörvény elleni társaság által szolgáltatott falragasztványok és váltók elhasználtattak, a munkás néposztálynál minden hajlandóság enyészett ama lisztes társulat terveit elősegíteni. — Lancashire-, Staffordshire- és Yorksireban valamennyi börtön terve. A foglyok elitéltetése a legközelebbi esküttszéken történendik. A „Naval and Military Gazette“ írja epro domo sua): „Örömmel halljuk, hogy a katonaság türödelmes és mérsékelt magaviselete az utóbbi nyugtalanságok alatt minden néposztályt elismerés és dicséretre ragadott. Fájdalom, vitéz katonáink a közönségtől csak akkor méltányoltatnak illőleg, ha ez végre átlátja, hogy a polgár dicsőített szabadsága s a szabad alkotmány katonaság nélkül nemsokára dugába dűlne. Szegény John Bull I le mindig sopánkodol „a fönálló hadseregen“ s ennek veszélyességén ; de engedd azon palaczk bornál, mellynél épen ülsz , ezen kérdést füledbe súgni: mi történt volna az utóbbi hetekben veled, e fönálló hadsereg nélkül? heh, John barátom!“ A Bengal Hurkaru szerint Pollock general még mindig Csellalabadban van, keveset téve de sokat szenvedve. Az onnani hírek koránsem örvendeztetők. Seregei, mondauik, sem előre sem hátra nem mozdulhatnak. Úgy látszik, utóbbi volna a szándék, de a teherhordók legvégsőbb szüksége, az előhaladt évszak és más helybeli akadályok miatt a viszszavonulás kísérlete majd annyi veszedelemmel járna, mint Kabulbai előnyomulás. Szerencsétlenségre a tábor sok beteget számlál, az éghajlat kivált európaiakra nézve igen viszontagságos. E szép hadicsapat szerencsétlen tespedésének oka Csellalabadban részint azon körülményben rejlik, hogy nyugati Afghanistánban fegyvereink folyvást diadalmaskodnak. Nőtt general serege ismét ellenségi nagy csapatot vert meg. Május közepe táján erős dandár indult Wymer ezredes parancsa alatt Khelat i—Ghilzi megmentésére. Fő mozgalom hírére a szomszéd afghánok a várat megtámadák, de tetemes veszteséggel visszaverettek. Ez máj. 21. történt. jegyzőkönyvbe íratni: „Mennyibens Fogaras vidéke érdemes követjének a birtokbiztosítást illető indítványa az ősiségbe vágna, annak utasításunk nyomán ellene mondunk és kinyilatkoztatjuk, hogy küldőink az ősiséget a maga egész épségében fen akarják tartani, s annak csorbításában, annyival kevésbé pedig eltörlésében teljességgel meg nem egyeznek.“ CM. és JJ