Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-10-10 / 80. szám

eászi mulatság adatott; a szegények közt élelemszerek , ta­karók és ruhák oszlattak ki; a gyermekek, mintegy 900-an, játékhelyekre gyüjt­ek, süteményekkel s frisslökkel, egy­szersmind czédulákkal ajándékoztalak meg élelemszerek nyerésére bizonyos ideig; mintegy 75­3 munkás a majd 70 tagból álló hangászkar által mulattatott. „Marsh­al James G­­ur — mondja a nevezett lap — a munkás-tömeghez beszé­det tartott melly legnemesebb érzelmeket tanúsított; azon szándékát’ nyilatkoztatá, hogy illy ünnepélyt ezentul is minden hónapban legalább egyszer tartand. Ita valamennyi gyártulajdonosok illy szellemet tanúsítanának, bizonyára az eddigieknél kedvezőbb viszonyok fognának a gyárosok és munkásaik közt mutatkozni. Az idegen vágó marhának a Peelféle tariffában meg­engedtetett bevitele a hús árára nagyobb hatással látszik lenni mint váratott vagy a benföldi marhatenyésztőknek vi­gasztalására jósoltatott. Némelly angol városban a benföldi marhahús fontja 4­/2 és 3 V2 percen árultatik; Dublinban pedig a marha ára darabonkint általányosan 3 font sterling­gel csökkent. Amerikából folyvást sok besózott hús h­oza­­tik. Az admiralitásnak némelly angol házakkal a hajósereg jövő évre marha- és disznóhússali ellátására kötött szer­ződéséből azonban idegen hús kizáratott. „Mint halljuk — írja a Sun — hadi erőnk Canadában rögtön megkevesbítendő. Ha a háború Chinában tovább tar­taná, akkor több ezredeket azonnal Amerikából akarnak oda szállítani.­­ Az Examiner következendő furcsa tudó­sítást közöl: „A szerződés feletti viták alkalmával az ame­rikai senatusban az ajtók szorgosan bezárattak, mert min­dennek titokban kelle vala maradni. Minthogy azonban a hévség igen nagy volt, az ablakok nyitva maradtak. Allen az Ohioból visító, keresztü­lható szavával o­ly hangosan be­szélt, hogy a capitol előtti köz­sétatéren szavait mindenki megérthette, s minthogy az egész ügyet tárgyalta, a szer­ződés minden részletet csakhamar, mielőtt a senatuson ke­resztülmentek volna, közbeszéd tárgyai voltak Washing­tonban. Ez sorsa a titkos üléseknek.“ Francziaország, Paris, sept. 26. Aumale herczeg Afrikában közelgő elutazásánál a királynak azon terve, Algírt önálló hadi tar­­tományként herczeg- alkirály által kormányoztatni, ismét feltűnik a szaloni hírekben. Előbb Nemours herczeg volt e hivatalra kijelölve, de Bugeaudnak neki nem tetsző nyers és minden udvariságtól idegen magaviselete Algírt a her­­czeggel csakhamar meguntatá s Francziaországba visszaté­rítő. Mostan, mondják, Aumale-lal akarják megkísérleni, ki­nek, mihelyt a sokat lármázó és sokat firkáló Bugeaud mel­lőzhető, Algír kormánya adatnék s melléje Rumigny csatol­­tatnék. Egyébiránt Abd-el-Kader rögtöni hatalmas megje­lenése azon pillanatban, midőn Bugeaud bulletinjai s röp­­iratai megsemmisittetését hirdetik, felette kellemetlen be­nyomást okoz. A magasabb katonai körökben általán igen keveset reméllenek a nagy őszi táborzásról s azt vélik, hogy pénz- és emberáldozattal még­sem fognak sokkal tovább jutni mint eddig, valameddig Abd-el-Kader még módot ta­lál Maroccoban toborzani s pénzén angol fegyvereket s lő­szert venni, addig e kis háború meg nem szünend. A ma­­roccoi császár azon ígérete, hogy Abd-el-Kadert nem gyá­­molitandja, őszinte lehet, de birodalma határain sok olly törzsök lakik, mellyek vele szintolly keveset törődnek mint 12 év előtt az algíri hejjel, s mellyek rablásból és zsák­mányból élvén mindig a legtöbbet ígéret követendik. Csak az elfoglalás nagy kiterjedése és minden hegyi törzsökök meghódítása hozhat békét e vidékekre. Paris, sept. 28. Francziaország most jobbra balra, elül hátul kereskedési összeköttetéseket szeretne szőni; hanem a vakon lármázó s iró hirlapvilág s a követkamará­nak, melly kevés alaposan értesült s igen sok haszonleső tagokat számlál, szűkkeblű politikája, nehezen legyőzhető akadály. Azáltal, hogy idegen vas be nem hozathatik, a fran­­czia vasutak is olly sokba s kétszer annyiba kerülnek, mint a belga vasutak; s a kormány minden fölszólításai mellett is sem részvénytársaságok sem egyes tőkepénzesek a vaspá­lyák nagy részére, nevezetesen a paris-valenciennesbre, nem akarnak vállalkozni, csupán azért, mert e pályák bel­földi vassal építendők. Midőn a Ferdinánd-északpálya s a bécs-győri vasút magányos társaságok által alapittattak s a belföldi sínek sokba kerültek, az ausztriai kormány azonnal engedelmet adott a sínvasnak vámmentes behozatalára An­gliából és Belgiumból. De illy rendszabály ellen Franczia­­országban iszonyú lárma emeltetnék, minthogy itt a föld- és gyárbirtok olly aristocratiát képez, melly az országot és ipari kifejlését inkább nyomasztja, mint az egykori olly igen gáncsolt nemesi aristocratia. Ausztria statusvaspályái, Orosz­ország vasútjai s a többi Németországban napról napra sza­porodó vaspályák olly gyorsan haladnak, hogy nemsokára a levantei kereskedés útja gondolható Triestből Ostendelre. Oroszországban a 80 millióval bíró dús Stieglicz-kereske­­dőház a Szent-Pétervár és Moszkó közti vasútra vállalko­zik; Nápoly vasútjait Teracinán át Rómába akarja nyújtani; mindenütt élénk ipari élet mutatkozik: csak Francziaország marad hátra, mivel kereskedési nagy érdekei egyesek ma­gánérdekeinek hódolni kénytelenittetnek. Paris, sept. 29. A jobbparti versaillesi vasúton f. hó 22. olly esemény fordult elő, melly a májn­aki eseményekhez hasonló következményeket idézhetett volna elő. Villé d’Av­­ray és Asniéres közt a mozgony kemenezéjének feneke át­szakadt, s az egész iszonyú táztömeg a vaspályára zuhant. Szerencsére a kocsik sértetlenül haladtak el a tűz felett s az utasok tetemes ütödéssel, minthogy a mozgony és há­rom teherkocsi a vágásból kicsapott, néhány törődéssel és egy órai feltartóztatás után egy más mozgonnyal tovább mentek. Paris, sept. 29. Ha előbb a nagy szárazság ellen pa­naszkodtak, ugyanez az eset létez most a két hét óta majd szakadatlanul tartó eső ellen, melly által kiváltképen e bor­szüret Francziaország sok vidékein szenvedett, minthogy a fürtök rothadásnak eredtek, minek következtében a fiatal bor forrása fölötte hamarillntik; azonban más vidékeken a szü­ret e­rész időjárás előtt már bevégeztetett s a legszebb ered­ményt nyújtotta. Itt ott a folyók kiáradásaik által pusztításo­kat okoznak; Lyont is újra féltik, minthogy sept. 27-én a Rhona és Saona rögtöni földuzzadása állott be, melly a sür­göny elindultakor még mindegyre növekedett.­­ A tengeren zordon viharok dühöngtek. Calaistól néhány órányira Del­phine svéd hajó, melly Hullból szénnel terhelve Bernam­­bucoba menendett, elmerült. A kapitány elveszettnek mon­datik, a többi legénység pedig, mintegy tiz főből álló, nagy­­nehezen mentethetett meg. Alig remélhetni, hogy Anglia erőmű-kivitelét szabadon bocsátja, s máris a franczia erőműrgyártás szavát emeli be­hozatal-tilalom nyerésére, s egy vallási lap, az Univers, tolmácsául lép föl. S milly régen panaszkodtak az angol ki­vitel-tilalom ellen! Sőt az e két ország közti kereskedési szerződés fölötti alkudozások közben e kivitel - tilalom megszüntetése még föltételül is kifüzetelt. Az algíri tudósításokban szembetűnő bizonytalanság uralkodik. Míg egyenes tudósítások alig fejeznek ki két­séget, hogy az őszi táborzás a tartomány keleti részén történendik, a louloni és marseillei lapok nyugtalanító hí­reket terjesztenek Abd-el-Kader hatalmáról, a nagy eíita törzsek fellázadásáról s a Setif tábornak több törzsek általi megtámadásáról, mik ha igazoltatnának, az eredeti tervei bizonyosan megváltoztathatnák. Nevezetesen Arbouville general Mostaganemből a Ritákat megfenyíteni akarta, de tetemes kudarcczal tért volna vissza. Lamorid­ére general sept. 12. körül (eddig terjednek az oráni levelek) többé nem Tekedem mellett állt, hanem Mostaganembe tért volna vissza, honnan olly gyámolításokkal, hogy Bedeau és Ar­­houville tábornokokkal egyesülvén 10 ezer emberrel ren­delkezhetnek, ismét Maskarába indult. Abd-el-Kader se­rege legalább 4—5 ezer emberre becsültetik. Portugália, Lissabon, sept. 19. A portugál ministerium utánké­­pezve: Jose Maria de Souza ur az igazságügy, Falcao ur a tengerügy, Gomez de Castro a külügy miniszter­ ártalmassága felől. Esti 6 órakor a törvényjavaslat 115 szó­val 54 ellen félrevettetett; — ez olly többség, melly a pár­tok különbeni ingatagsága mellett tetemesnek mondható a mostani nagytanácsban. Belgium, Brüssel, sept. 24. Legkellemesebb idő kedvez a septemberi ünnepek megülésének, mellyek tegnap a szo­kásos Te Deum énekléssel kezdőttek. Belgium önállásá­nak 12ik éve forgott le. Ha egy pillanatot vetünk vissza a lefolyt korszakra, nem lehet azon megjegyzést elfojtanunk, hogy a politikai időjárás a belga forradalomnak szokatla­nul kedvezőleg mutatkozott. A septemberi lázadás nem olly heves napokat vont maga után mint a júliusi, nem olly der­mesztő hideget mint az octoberi zendülés a szerencsétlen Lengyelhonban. Midőn tegnap az agg Lelevelt sápadt ar­­czával, azon szegényes öltönyben, mellyre magát kárhoz­­tatá, a nagy vásárpiaczon a néptömeg közt halkkal és szo­morúan láttuk ballagni, sokféle eszmékre gerjedünk. Az 1830. évi minden mozgalmak közt egyedül a belga vitte ki szándékát. Olaszország. Udinében a halandóság nagy, s mondják, hogy beljebb Olaszországban még nagyobb. Illy tartós nyári hévség hallat­lan. Az aratási kilátások eleinte a legjobbak voltak, de csak az első, a búza aratása felelt meg azoknak; a második, a kuko­­riczáé, itt a föaratás, elég roszul fizetett, s ha a földmivelő­­nek polentája nincs, úgy éhezik s padronjánál, azaz földes­­uránál, adósságot kénytelen csinálni. Egy gyufácskával az egész wippachi völgyet meg lehetett volna gyújtani, egy má­sikkal Monfalcone határát, olly szárazon álltak a kukoricza­­földek, merő fél szárak csévék nélkül, naptól elhalványult összezsugorodott levelekkel. Csak ahhol a föld mély és zsíros, mint kivált Alsó-Fi­aulban, teremhetett nehány csö­vet e növény. A tatárka,­­hajdina­ melly itten a buzatar­­lókra vettetik, részint ki sem kelt, részint virágjában fon­nyadt el. Gyümölcs sok volt, de bár­milly jó izü legyen, úgy látszik, mégsem egésséges. Néhány nap előtt végre ismét volt esőnk, de egyszersmind olly heves szelekkel, hogy az­által a környéken kivált Kronberg körül, hol a hires cobedin terem, a szüretnek harmadánál többe veszett el; a szőlő­­vesszők szét voltak tépve, a fürtök szétzúzva vagy elmor­zsolva, a szőlőbogyók rakásonkint feküdtek a földön. Rend­kívül sikerül ez idén a finnhalászat Duino mellett és Istria tengerpartjain. Istriában is igen nagy meleg és szárazság volt (az olajsajtó ottan vékonyan cseppegett, míg Dalmát­­országban elég eső volt, úgy szinte Karintia és Karnioliában is, csak hogy az utóbbi országban jégeső is gyakran esett. Németország, München, sept. 30. Egy legfelsőbb királyi rendelet kereskedői kamarák behozatalát intézi azon városokba s a királyság azon kerületeibe, mellyeket a király idő­s körül­ményeknél fogva e czélra rendelend. Frankfurt, sept. 30. Holnap délelőtt hagyandja el városunkat az 1833. évi április hónap óta helyőrségül itt tanyázott cs. kir. seregosztály s két külön kocsivonalban szállittatandik Mainzba a Taunus-vasúton. E vitézek ki­­lencz évi tartózkodásuk alatt a szabad Majna melléki vá­rosban, a német szövetséggyűlés helyén, példás figyelem által tünteték ki magukat, a polgársággal legjobb egyetér­tésben éltek, úgy hogy elválásuk csak jól érdemlett elis­merés nyilványítására adhat alkalmat. Mint halljuk, a frank­furti sortestület az ausztriaiak eltávozását katonai tisztel­géssel kisérendi. Helvéczia, Zürich, sept. 29. A zürichi nagy tanács ma tárgyalta két hosszú ülésben a népvető behozatalának javaslatát. A vitatkozás csendes volt, eszmedús, meggyőző ez intézmény Oroszország. A Hamburger Correspondent szentpétervári tudósításai szerint a czár ő felsége azon sürgönnyel, ki a kazani tűz szomorú hírét hozá, útközben találkozott s miután irományait elolvasá, útját azonnal Kazannak venni elhatározá. A i. e. jan. okai legfelsőbb ukáz alapjánál fogva most minden fekvő jószágok, mellyek eddig az orosz-görög vagy római katholikus papsághoz a birodalom nyugati tartományai­ban tartoztak, az országos javak ministeriuma hatósága alá léptek. E tetemes vagyonbeszedés a ministérium munka­körét annyira tágítá, hogy e hivatal több osztályaiban a tisztviselőket szaporítani kelle. A kormány által legköze­lebb rendelt szerződési viszonyok a földbirtokos nemesség és parasztjai közt eddigelé a terjedelmes birodalomban se­hol sem szültek nyugtalanságokat. E viszonyok megalapítá­sa mindkét résznek teljesen szabad megegyezésén nyugszik s koránsem kényszeritőleg róva a nemességre. A parasztok sok helyütt, hol a földesurak ama viszonyokat behozni aka­­rák, nyilatkoztatták, hogy inkább szeretnének a régiek mellett megmaradni, sokkal jobb sorsuk lévén a földesúri gondviselés alatt mint ez uj fölszabadítás mellett, midőn a földesur velők mitsem gondolna többé. Svécsia és Norvégia. A norvég országgyűlés sept. 17-én következő beszéd­del fejez­tetetett be király­i felsége nevében Levenskjold or­­szághelytartó által: „Jó urak és norvég férfiak! Reménylem a jelen országgyűlést személyesen befejezhetni, de előre nem látott körülmények ellene szegültek e szándékomnak. Azonban hálát adok a gondviselésnek, mivel Önöknek és Magamnak szerencsét kívánhatok azon fontos tanácskozá­sok bevégeztéhez, mellyek Önökre bízva valának. Önök igényeket szereztek a nemzet hálás elismerésére, mert egyetértés és meggondolt szabadelműség vezérlő munkás­ságukat s hazafi érzelem tünteté ki dolgaikat. Önök, jó urak és norvég férfiak, átlátták, hogy a státushatalmak közti egyesség legjobb kezessége a haza szerencséjének, önál­lóságának és tekintetének, s hogy mindnyájuk egyesített törekvései legbiztosabban idéznek elő javításokat, mellyek, e módon kifejtve, most és jövendőben üdvös gyümölcsöket hozandnak. Bölcs előrelátással elkészülve a gondviselés által sikerrel fognak megoldatni, így a bank képviselményei czélszerű rendszbályok által, lassan kint, húsz év múltával, 120 procenttel határzott értékükön alul most emelkedtek s az ezüsttel egyenlőn vetekednek. Gondoskodás, az ország hitelét külföldön a tett kötelezettségek rövidség nélküli tel­jesítése által föntartani, Norvégiát azon szerencsés hely­zetbe hozá, hogy adóssága legnagyobb részét megfizette, s a státuspénztár állapotja ollyatén, hogy, különös áldozatok nélkül az egészet lefizethetné. Az országgyűlés megnyitása­kor­ beszédemben Önöket figyelmeztetem az aziránti vizs­gálódás fontosságára, vallján a kereskedés, földművelés és a többi iparágak kifejtése kívánná e­l mennyire a bankalap szaporítását. Az országgyűlés által e tekintetben hozott vég­zések várakozásaimnak megfeleltek. Szerencsés azáltal, hogy Önökkel ez eredményekhez járultam, nyugalommal és reménnyel nézek a norvég nép jövendőjének elébe. Alapítom e reményemet az egyesült két testvérnép önállóságára s a kölcsönös kötelességek lelkiismeretes teljesítésére. Magas koruságom nekem nem engedendi, tanúja lennem mindazon hasznoknak, mellyeket közös törekvéseink előidézni ipar­kodtak, a norvég nép fokonkint növekedő jóllétének elő­mozdítása végett; de érzem, hogy azon kivánatok, mellyek itt lelkemet eltölték, egy jobb világban is áldva fogják a scandinávi félszigetet körüllebegni. Az alaptörvény 80. §. erejénél fogva Norvégország tizedik rendes országgyűlését ezennel megszüntetettnek nyilatkoztatom. Kérem Istent, ve­gye Norvégiát, lakosait, Önöket mindnyájokat és családjai­kat hatalmas utalma alá, s maradok a norvég országgyűlés­hez minden királyi kegyelemmel hajlandó. — Költ a drotte­ningholni várban sept. 10. 1842.“ Törökország. Zimony, sept. 23. Az ideiglenes szerb kormány pa­rancsára elfogott protopopa öreg ember, kiről állittatik, hogy szerb lelkészekből álló titkos ligua alapitója. A belgrádi uralkodó párt honárulással vádolja őt, okkal e vagy nem, a következés mutatandja. A szerb papság Mihály herczeghez alalán igen hű s a történt változásokat rosz szemmel nézi. A népben magában egy azelőtt még nem ismert érzés mu­tatkozik önállósága iránt, és olly nehezen vetné magát va­lami keresztény nép urasága alá, valamint hogy a török jár­mot viselni nem akarja. — Micsicsről és bandájáról semmi bizonyosat nem hallani, hírlik azonban, hogy pénzzel el van látva s embereit rendesen fizeti. — A krimmi legújabb tudósítások hírét hozzák az oroszok a cserkeszektől szen­vedett egy újabb kudarczának és egy orosz erősség meg­­rohanásának, mellynél a cserkeszek némi lőszert zsák­mányoltak volna. — Rendkivüli utón épen megérkezett levél azon hírt hozza, hogy a porta a Libanon pacificatiojára a ha­talmasságoktól javaslott tervet félrevető s maga részéről egy török kormányzó és a maroniták és drúzok számára szinte két török alfőnök kinevezését tervezé. A hatalmasságok képviselői e terv ellen protestáltak. Mexico. Mindinkább valószínűvé válik, hogy Mexico köztársa­ság végéhez közelg és Santa­ Ana dictatorává leend, ki már is a féket szilárd kézzel tartja, nevezetesen kemény biztos­sági rendőrséget tart. Mióta az elfogott zsiványok nyom­ban agyonlöhetnek s levágott fejeik karókra tűzve óvásul az

Next