Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-10-20 / 83. szám

lekezetedből számosabban gondolkodandnak s cselekven­­denek így, ime mint fog emelkedni állásunk, mint nemesül önérzetünk, mint növekszik hírünk s becsületünk, hányat fo­gunk vonzani utánunk, hányat az erkölcsi s tudományi tö­kélyre fölsegélni, mi által a magyar névnek is meg lészen szerezve az illő tekintet, s a többi nagy nemzetekkel közös méltóság. — Ezeket illik, ezeket kell a magyar statuspol­­gárnak szivére vennie, ezekről ésnap elmélkednie, ezek szerint magának tennie, s minden hozzátartozójit munkál­­kodtatnia, biztatnia. Kit isten magyar honfivá teremte, legyen az szívvel, lélekkel, s nyelvvel is magyar: itt vonakodásnak helye nincs, ha korcsok lenni s maradni nem akarunk. E­élre tehát amaz idétlen külföldieskedéssel­ mit elménk ért s meg­ismer, hogy t. i. magyarok vagyunk, érezze azt keblünk, vallja szózatunk. Nem vagyunk többé éretlen gyermekek; ha fejünk lágya már benőtt, illik önállásra törekednünk; a külföld majmolásából kevés, vagy épen semmi becsület sem hárul ránk magyarokra. Távol legyen ugyan megvetnünk a külföldet, s gyűlölnünk a tőlünk különböző népfajokat; a­mi jó, a­mi hasznos náluk találtatik, azt nekünk is illik becsül­nünk, s ha ránk nézve is czélirányos, megtanulnunk, de becsüljük minden idegen dolgok fölött saját nemzetiségün­ket, magyarságunkat; a mi ennek díszéül, s különböztető jelleméül szolgál, azt semminemű haszonnak, s hiú tekin­tetnek föláldozni ne merészeljük. Dixi F. Szatmár, oct. 14. A haladás korszaka fejlesztvén bimbóját, hatályos szaga elterülő honunk láthatárán, melly­­nek varázserejétől meghatva, fölébredtünk, szakadatlan ré­giséget ihlető álmaink hosszú szendergéséböl. Ez ébresztő szellő elvonult Bükkaljunk svábjai felett is, és fölvilágitván őket, eszmét támasztott bensejökben, megválthatásuk üdv­hozó eszméjét; de ne véljék uraim, hogy Bezerédjféle Ka­­kasd helységi megváltásról akarok írni; nem, csak annak messze árnyáról; t.i.Erdődön, Szatmár megyében (gr. Ká­rolyi Lajos birtoka) egynéhány sváb 20 évre váltotta meg magát egyedül az úrbéri munkák teljesítése alól. Valeat, quantum valere potest.— Talán e kezdet idővel többet szü­­lend. Eddig csak elméletileg haladtunk, az örök megváltás tárgyában és ebbeli törvényünk teljesítése nagy pangásban sinlik. Két havi szunnyadozásából ébredez városunk, deákok, katonák vándordiáikról megérkezvén, élénkséget áraszta­nak mindenütt zsibongásaikkal éldelve a viszonlátás édes perczeit, emlékeztetnek mindnyájunkat hasonló múltúnkra. Termékeink általán­osan szólva elégültséggel töltik be keb­leinket; szüretet türhetőt remélünk, ha augustus havában többet harmatoz az ég szőlőinkre, jó borunk leendett; de hiszen a bor, ha kenyér és szallonna van, nélkülözhető Prisznitzet lövető borunkban; már pedig a tiszta búzának ára jelenben Szatmár 8 fr. , a rozsé 6 fr. utóban. Az idő kedvezően gyakorolja sorsunkat határzó uralkodását, azért remélhetjük az említett élelmi árak további megmaradását, vajha csökkenését. Pótlékul előbbi közlésemhez : Zárdánk szüzei, kiknek lakjákba a lánygyermekek nemzeti oskolája áthelyeztetvén, tanításukkal megbizattak és ezen lisztek gya­korlatba vételével tegnap. Minden női munkák, vallás, nyelv­tan, zongora stb. tanulmányokban adnak oktatást; városiak minden fizetés nélkül, házukhoz járó idegenek 2 sz., kik pe­dig a zárdában lakni is fognak 8 fr. 20 kr. p.p. havi díjért részesülhetnek e kedvezményekben. L. •*** Nógrádból, oct. 12. Szüretünket bevégezték; rothadt szőlő, sok bor, kevés hordó jellemzik azt, s féldu­­san sóhajtott a palócz, — bár az Isten minden siromkát (göbrét) változtatna lugzó dézsává. Általán­os számítás szerint négy­ötöd annyi a mennyiség mint tavaly, a mi­nőség pedig gyenge. Mennyiben igaz ez állítás: Ítéljék meg, kik ez undor zagyvalékot Ízlelni nem álulják; mi csak azt mondhatjuk, hogy a pinczék felé jó az út, a templomba pedig akár begyöpösödhetik, s hogy a csípős idő daczára is sok jámbor divánt képzel az útfélen, ráilleszti a haladásnak ellenszegült testét és az álom karjain föllebeg a megelé­gedés honába. — Vácz táján 35—45 váltó garas az uj bor­akója. A sopronyvasi szederegylet alkotó szabályai 1) A jelen Egylet olly személyek társulata, kik a magyar­honi selyemtenyésztés sikereltetése végett mindenek előtt a szederfa czélszerű ültetését, ápolását és terjesztését tűzték ki magoknak czélul, úgy mindazonáltal, hogy midőn illykép a közjót mozdítják elő, magok is részesüljenek a lehető legnagyobb pénznyereségben. 2) Egyleti taggá Sopron és Vas megyéknek minden becsületében tiszta lakosa vagy birto­kosa lehet, s ekkép a némberek is. — Más megyeiek és külhoniak ezen Egylet tagjai semmi ürügy alatt nem lehet­nek , valamint senki sem lehet a társaság tiszteleti tagja. — Ha azonban a társaságban bevett tagokból egyik vagy má­sik az aláírás alatt ezen megyékből kiköltözik, azaz Egy­letben megmarad. 3) Az Egylet előlegesen 12 évre alakul, s ugyanis 1841től 1853ig, mikor a társaság a körülmények­­hez képest vagy a jelen szabályok szerint folytatja műkö­déseit, vagy máskép alakul, vagy kisebb társaságokra sza­kadozik, vagy egészen el is oszlik, valamint t. i. az akkori tagok fognak rendelkezni akarni, mikép a jelen szabályok ereje a tagokat csak 12 év leforgása alatt kötelezi, az érin­tett időszak lefolyása után ellenben minden további kötele­zés megszűnik. 4) A társaságban 5, 10, 25, 50, és 100 pgc­ft. járulékkal, sem több, sem kevesebbel, s csak ezen kerék summákkal léphetni. 5) Az egyleti tagok száma nincs meg­határozva. 6) A választmányi tagok, kik minden három év­ben választatnak, és ismét választhatók, ezek: Elnök, két alelnök, 40 választmányi tag, jegyző, pénztárnok, ügyész és igazgató. 7) Az egyleti tagok járulékaikhoz képest e kö­vetkező arányban bírnak szavazati joggal: a 100 forintosok négygyel, az 50 ftosok hárommal, a 25 ftosok kettővel, a 10 ftosok egygyel, az 5 ftosok pedig csak úgy, ha kettő áll össze, és közülük egyik képviseli a másikat s egyszersmind magát is. ■— Az elnök egyedül a 100 fiúsokból választható, az alelnökök, kik közül egyiknek a vasvármegyei tagokból kell lenni, az igazgató, pénztárnok, jegyző és ügyész azon­ban a testület akármelly járuléka tagjaiból.A választ­mányi tagok pedig a fentebbi öt osztályból azon arány sze­rint választatnak, a­melly arányban állanak egymáshoz azon öt osztálynak befizetési összes járuléki: például ha 6000 ftból áll az egész jövedelem, s 3000 ft. a 10 ftosok után ke­rekednék, fele választmányi tagnak kell választatni a 10 ftosokból és igy tovább; magából értetődvén, hogy ha az aranyszabály számításából törött számok is keletkeznek, a még hiányzó választmányi tag azon osztályból leszen vá­lasztandó, mellyre esett a törött számok legnagyobbika. 8) Az egylet működési körét Sopronban kezdi meg, s e czélra — mennyire tehetsége engedi — egy kisebb vagy nagyobb telket veszen bérbe, vagy vásárol meg, hogy min­denek elött szederfa-telepet és tanodát alkothasson. 9) A­ társaság minden évben két közgyűlést tart. 10) A közgyű­lésekben , mellyeknek határnapját a Rendeletek mutatják, s mellyekben az elnök, vagy ha az nem volna jelen, az al­elnökök egyike, ezeknek jelen nem létében pedig a legidősb választmányi tag viseli az elnökséget, minden tag megjelen­het és szólhat, szavazata azonban úgy áll, mint azt a 7dik szakasz tartja, csak hogy az eljáró elnök szükség esetén, ha t. i. a szavazatok egyenlősége miatt valami tárgy el nem döntethetnék, saját szavazata vagy szavazatin túl még egy eldöntő szavazattal bír. Némberek azonban egyedül képvise­lőik által vehetnek részt a tanácskozásokban. 11) A közgyű­lésekben egyedül a jelen levők határoznak, de minden tagnak joga van magát egy ugyanezen egylet tagja által képviseltetni, mi mindig hitelesen bebizonyítandó ; egynél több megbízást azonban elválalni tilos. 12) A közgyűléseknek működései ezek: a) A választottsági jelentések, b) Az ügyrőli tanácsko­zás, c) A számadások és pénztár megvizsgálása, d) A becsü­letükben ne­talán csorbát szenvedett tagoknak az egyletből kitörlése, e) A rendeletek netaláni megváltoztatása, eltörlése, vagy új rendeletek alkotása, f) A választmány minden három évbeni elválasztása, vagy az időközben kimúlt választmányi tagok pótlása, g) Minden pénzbeli s egyátalában minden fon­­tos­ kérdésnek eldöntése. 13) A választmány minden hónap­ban ül össze, és ha szükséges még többször is. Minden tagja egyenlő szavazattal bír, és csak az elnökséget viselő — ki mindig az elnökök egyike, vagy a jelenvaló legidősb választ­mányi tag — szavazhat eldöntő alkalommal kétszerre. 14) Ki járulékjának befizetésével, mellynek határnapját a ren­deletek mutatják, saját hibája által egy éven túl elkésnek, mint a társaságot meg nem becsülő, és az egylet sikerét szívén nem hordó tag a társaságból kiesik, mikép neve­t a közgyűlés alkalmával a tagok névsorából kitöröltetik, ha csak őt a többség kímélni nem kívánná. — Az illy módon kitörlött tag a már előbb általa befizetett summát vissza nem követelheti, hanem az a társaság pénztárában megmarad. 15) Miután a társaság czélja: a közjónak előmozdítása mellett, a lehető legnagyobb pénzbeli nyereségben részesíttetni a tagokat, az egylet működéseit nemcsak a legnagyobb taka­rékossággal fogja vinni, de azon is lesz, hogy a szederfák eladásából, és szelyemtenyésztésből minél több nyereség valósíttassék. 16) Azon ürügy alatt, mivel valaki a társa­ságnak tagja, nem kaphat szederfákat a társaság csemete iskolából olcsóbb áron, mint akárki más, minthogy az igen egybe bonyolítná az egylet pénzbeli dolgait, hanem minden tag azon elsőségi jogban részesül, hogy migyen a társaság tagjainak szederfaszüksége, mellyel előlegesen bejelenteni kell — a járulékok arányához mérsékelve fedezve nem le­­end, addig idegenek illynemű lakra nem számolhatnak. A pénzbeli tiszta nyereség is szinte a járulékok arányában osztatik ki, és ezen kívül minden tag egyenlően jogosíttatik arra, hogy valami emberét —­ ha kívánja — a társaság sze­derfa- és selyemtenyésző tanodájában a tanításért legki­sebb költség követelése nélkül mindenben kitanítathassa, mit a szederfa és selyem sikeres tenyésztése végett tudni kell. 17) Minden közgyűlés alkalmával egy közebéd tarta­­tik a rendeletekben foglalt szabályok szerint. 18) Ha hihe­tőség ellenére roszul mennének a társaság dolgai, s azért vagy akármi mások miatt annak eloszlatása sürgettetnék, az még a 12 év leforgása előtt is végbe mehet, csak hogy abban a tagok legalább is két­harmadának meg kell egyez­nie. Illyés esetben, valamint akkor is, ha a kitűzött 12 év lefolyta után a társaság működéseit nem akarná többé foly­tatni, mi a szavazatok többsége által döntetik el, az egylet­nek minden vagyona pénzzé tétetik, és az a tagok közt já­rulékaik arányában elosztatik. Ha ellenben egy harmadánál több gátolná az egylet 12 év előtti eloszlását, vagy a több­ség a 12 év lefolyta után is kívánná folytatni az ügyet, akkor sem az egyik, sem a másik esetben nincs helye az eloszla­tásnak, és az egyletnek vagyona azokra száll örökségül, kik a társaságban megmaradnak, úgy­hogy azok, kik a tár­saságból netalán kilépnének, legkisebb jogot sem követel­hetnek azon pénzekre, mellyeket tagdíjut a társaság pénz­tárába évenkint befizetének. Ha a társaságnak valamellyik tagja halál által kimúlna, ezen egylet részvényesi joga tör­vényes vérségi örökösére, vagy hagyományosig, ezeknek nem létében pedig a társaságra száll. Ha a megholtnak örö­köse, ezen örökségének megnyílása előtt is már tagja volt az egyletnek, tulajdon járuléka az öröklött járulékkal egybe vettetik, melly összes somma, ha a 4ik §-ban megállapított járulékok kerek sommáitól különböznek, az, az örökös által teendő reá fizetéssel a legközelebb felső kerek sommára kiegyenlítendő — és ezen kiegészített járulék arányában részesül a társaság minden jogai­ s hasznaiban. — Ha azonban az illy módoni kiegyenlítést tenni nem akarná, a hagyományi járulék után szavazati joggal nem bir, minthogy egyes, két tagnak szavazati jogában nem részesülhet, s ek­­kép hagyománya után az egyletnek csak pénzbeli kedvezé­seiben osztozik. 19) Miután a társaság czélja nem egyéb, mint a selyem-ügyet emelni s terjeszteni a hazában szeder­­fatenyésztés által, magától következik, hogy az egylet pén­zét semmi egyébre fordítni nem szabad, mint a selyemte­­nyésztést előmozdító de egyszersmind a társaságnak hasz­not is ígérő czélokra. 20) Jóllehet a selyemtenyésztés kö­zönségessé tétele mellett a szederfaeladásból egyes tagok­ra háramló pénzbeli nyereség a társaság fő feladata, azért még­sem fog az egylet a későbbi nagyobb haszonnak fejé­ben hat év leforgása előtt legkisebb pénzbeli elosztást is eszközleni tagjai közt, hanem minden netaláni nyereséget, melly természetesen illy rövid idő alatt nem lehet tetemes, vagy vállalata öregbítésére forditat, vagy tökére verni. A hat év leforgása után pedig a tagok többsége határozza el, hogy a támadható haszon egyátalában elosztassék-e, vagy milly része szolgáljon a tagoknak osztalékul, s milly része tartalék-tőkéül. 21) A társaság a selyemtenyésztés alapját szederfák ültetése által kívánja megvetni, mikép főfoglala­­tossága mindig a szederfák nemesítése és terjesztése fog lenni. Miután azonban a selyemtenyésztés a szederfate­­nyésztéssel kapcsolatban van, s egyik a másikból foly, a társaság többsége fogja eldönteni, mikor és mennyiben ve­gye a jelen egylet a selyemtenyésztés ügyét is figyelme alá. Az E. Híradó következendő borzasztó híreket közöl: Kolozsvárt oéti­tkán nagyon szerencsétlen jelenetnek va­lónk tanúi. Egy bival végig felkullogott a magyar utczán. A piaczra érkezve csak neki­fordult egy nőnek, a fejével elhasította a koponyáját, akkor hátra vonult, hidegen végig nézte az asszonyt, másodszor mellybe döfte, ismét csende­sen vizsgálta, aztán a mellére állott és úgy taposta, hogy másnap meghalt. Onnan csendesen tovább ment a piaczon, ismét egy öreg nőre találván, azt is borzasztólag össze­törte. Ez történt egy leánnyal is. Végre haza rohant az el­vadult állat a postaházhoz. Némellyek dühösségéről be­szélnek. Az eset mindenkép szomorú Mindenki tudja, hogy Kolozsvárt életveszély nélkül nem lehet járni csordahajtás­kor a bivalok miatt, de ez a szerencsétlenség délfelé történt. Kolozsvárt 13 egymástól független (törvényes) törvényha­tóság van. És a tizenhárom törvényhatóság közül valljon mellyiknek lenne kötelessége életben tartani azon rendel­­ményt, miszerint nem is szabad bivalt tartani a várban? Mintegy 18 éves ifjú ember jelent meg Zilahon. Oskolai tanár­á­hoz tért be elsőbben a szerencsétlen. Látogatása okául azon vonzalmát adá, mellyel minden tudós iránt viseltetik, ő is barátja lévén a tudományoknak. A tanár úr meggyő­ződvén az ifjú őrültségéről, megajándékozta és menekülni kívánt tőle. Elsőbben semmit sem akart elfogadni, sőt büsz­kén kezdett kérkedni nemes és előkelő születésével, sok vagyonával stb. Estve ügyvéd D. házához tért be. D. ott­hon nem lévén édes anyja nyájason bánt a bódult vendég­gel. Az ifjúnak tetszék a szives fogadtatás és használván az alkalmat vacsorát rendelt magának. Midőn D. haza ér­kezett már vacsoráit a vendég. Szóváltás után az ügyvéd szállást ajánlott neki egy fogadóban ingyen, de az ifjú nem fogadta el, hanem a háziúrtól gorombán, az édes­anyjától igen szives hálálkodások közt búcsúzódván elindult. A ne­­kie kaput nyitó szakácsnőt felszólította, hogy kisérje ötét a fogadóig, biztatván hogy ne féljen tőle, mert ő „nem eszik emberhúst.“ Azonban kezét ragadván, azt össze akarta rágni. A szakácsnő sikoltolt s kitépvén magát összerogyott alig életre hozható. Az ifjú Bagosi K. Lajosnak mondja ma­gát, útlevele van, sőt egy paptól ajánló levele is. Mindkét levél említi az őrültséget és szabad bocsátást ajánl. Nagybritannia, London, octob. 7. Victoria királyné jövő esztendőre izlandi alattvalóit is látogatással szándékozik örvendeztetni, még pedig hihetőleg már tavaszkor, minthogy, mint a M. Post jelenti, a Powerscourt­ Houseban már is ékesítések történ­nek ő felségének illendő fogadtatására. London, octob. 6. Ma a parlament királyi rendelet által pro forma nove­lőig halasztatott el. A valóságos meg­nyitás, mint minap emlittetett, februárius végén történendik. — A hírlapok ujdonságüresek. A jövedelmi adó kellemetlen következményeként je­lenti a Globe, hogy számos glasgowi és paysley tisztes gyárnokok részint Amerikába részint a continensre kiván­doroltak, ott gyáraikkal újra megtelepedendők s amaz adó­tól menekülendők. A Globe állítja, hogy különösen az olly terhesen nyomott pamutgyám­okoknak lehetetlen a sir Ro­bert Peel által reájuk rovott terhet elviselni, melly még sok tőkéket és sok műipart hajtana ki az országból. Hús, liszt és egyéb élelemszerek szállítása London különféle plebánia-kerületek s egyletek számára a jövő fél­évre most tetemesben olcsóbb árért vállaltatott fel mint é­­vek óta történt. London, octob. 6. Az éhségi lázadás, mint előre lát­ható vala, természetes végét a gyomorkorlátozásban éré , — öt hétig állott fen, tovább nem. A munkások most ismét örvendeznek, hogy kenyérre pénzt szolgálhatnak meg. A társaság győzött, ha győzelemnek nevezhetni nagy áldoza­tokat, mellyek által semmi egyéb nem nyeretelt a régi álla­potnak ideiglenes visszatérésénél. Egy tartománylap a 6 — 7000 lakosnyi Stockport mezőváros részéröli pénzbeli kárt 70,000 ft sfgnél többre számítja következő rovatok szerint: 1) A munkások részéröli dijvesztés; 2) a kis kézművesek tiszta keresetének vesztessége, kik az előbbeniekből élnek; 3) a gyám­okoké malmaik állása óta tőkéik kamatjából vagy is tiszta jövedelemből. Ebbe nem foglalvák a tulajdon­nak erőszakos feldúlása s a zavargások elnyomására szük­séges fegyverhatalom költségei. Ha a kiterjedést tekintjük, mellyen ezen dijszivódások történtek, úgy az egyesek és az egész károsodása bizonyosan 2 millió ft­­stre állítható. Manchester talán legtöbbet veszített, minthogy a veszteglés alatt sürgős megrendelések Birminghamba s különösen Hullba intéztettek. Igen is meg kell engedni, hogy a re­­pressiós költségek kivételével, azaz magányosok részére, kárpótlás történt s tulajdonkép csak az elsőbbek vesztessége vézethetik közvesztességnek. Azonban mindemellett nem kell szem elöl elvesztenünk azon meggyökeresedett változat­lan állapotot, mellyel ezen nyugtalanságok föllepleztek. A munkások olly elkeseredést mutattak az elégtelen bér által okozottal, melly szintúgy főnökeik mint a status ellen volt

Next