Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1842-10-20 / 83. szám
lekezetedből számosabban gondolkodandnak s cselekvendenek így, ime mint fog emelkedni állásunk, mint nemesül önérzetünk, mint növekszik hírünk s becsületünk, hányat fogunk vonzani utánunk, hányat az erkölcsi s tudományi tökélyre fölsegélni, mi által a magyar névnek is meg lészen szerezve az illő tekintet, s a többi nagy nemzetekkel közös méltóság. — Ezeket illik, ezeket kell a magyar statuspolgárnak szivére vennie, ezekről ésnap elmélkednie, ezek szerint magának tennie, s minden hozzátartozójit munkálkodtatnia, biztatnia. Kit isten magyar honfivá teremte, legyen az szívvel, lélekkel, s nyelvvel is magyar: itt vonakodásnak helye nincs, ha korcsok lenni s maradni nem akarunk. Eélre tehát amaz idétlen külföldieskedéssel mit elménk ért s megismer, hogy t. i. magyarok vagyunk, érezze azt keblünk, vallja szózatunk. Nem vagyunk többé éretlen gyermekek; ha fejünk lágya már benőtt, illik önállásra törekednünk; a külföld majmolásából kevés, vagy épen semmi becsület sem hárul ránk magyarokra. Távol legyen ugyan megvetnünk a külföldet, s gyűlölnünk a tőlünk különböző népfajokat; ami jó, ami hasznos náluk találtatik, azt nekünk is illik becsülnünk, s ha ránk nézve is czélirányos, megtanulnunk, de becsüljük minden idegen dolgok fölött saját nemzetiségünket, magyarságunkat; a mi ennek díszéül, s különböztető jelleméül szolgál, azt semminemű haszonnak, s hiú tekintetnek föláldozni ne merészeljük. Dixi F. Szatmár, oct. 14. A haladás korszaka fejlesztvén bimbóját, hatályos szaga elterülő honunk láthatárán, mellynek varázserejétől meghatva, fölébredtünk, szakadatlan régiséget ihlető álmaink hosszú szendergéséböl. Ez ébresztő szellő elvonult Bükkaljunk svábjai felett is, és fölvilágitván őket, eszmét támasztott bensejökben, megválthatásuk üdvhozó eszméjét; de ne véljék uraim, hogy Bezerédjféle Kakasd helységi megváltásról akarok írni; nem, csak annak messze árnyáról; t.i.Erdődön, Szatmár megyében (gr. Károlyi Lajos birtoka) egynéhány sváb 20 évre váltotta meg magát egyedül az úrbéri munkák teljesítése alól. Valeat, quantum valere potest.— Talán e kezdet idővel többet szülend. Eddig csak elméletileg haladtunk, az örök megváltás tárgyában és ebbeli törvényünk teljesítése nagy pangásban sinlik. Két havi szunnyadozásából ébredez városunk, deákok, katonák vándordiáikról megérkezvén, élénkséget árasztanak mindenütt zsibongásaikkal éldelve a viszonlátás édes perczeit, emlékeztetnek mindnyájunkat hasonló múltúnkra. Termékeink általánosan szólva elégültséggel töltik be kebleinket; szüretet türhetőt remélünk, ha augustus havában többet harmatoz az ég szőlőinkre, jó borunk leendett; de hiszen a bor, ha kenyér és szallonna van, nélkülözhető Prisznitzet lövető borunkban; már pedig a tiszta búzának ára jelenben Szatmár 8 fr. , a rozsé 6 fr. utóban. Az idő kedvezően gyakorolja sorsunkat határzó uralkodását, azért remélhetjük az említett élelmi árak további megmaradását, vajha csökkenését. Pótlékul előbbi közlésemhez : Zárdánk szüzei, kiknek lakjákba a lánygyermekek nemzeti oskolája áthelyeztetvén, tanításukkal megbizattak és ezen lisztek gyakorlatba vételével tegnap. Minden női munkák, vallás, nyelvtan, zongora stb. tanulmányokban adnak oktatást; városiak minden fizetés nélkül, házukhoz járó idegenek 2 sz., kik pedig a zárdában lakni is fognak 8 fr. 20 kr. p.p. havi díjért részesülhetnek e kedvezményekben. L. •*** Nógrádból, oct. 12. Szüretünket bevégezték; rothadt szőlő, sok bor, kevés hordó jellemzik azt, s féldusan sóhajtott a palócz, — bár az Isten minden siromkát (göbrét) változtatna lugzó dézsává. Általános számítás szerint négyötöd annyi a mennyiség mint tavaly, a minőség pedig gyenge. Mennyiben igaz ez állítás: Ítéljék meg, kik ez undor zagyvalékot Ízlelni nem álulják; mi csak azt mondhatjuk, hogy a pinczék felé jó az út, a templomba pedig akár begyöpösödhetik, s hogy a csípős idő daczára is sok jámbor divánt képzel az útfélen, ráilleszti a haladásnak ellenszegült testét és az álom karjain föllebeg a megelégedés honába. — Vácz táján 35—45 váltó garas az uj borakója. A sopronyvasi szederegylet alkotó szabályai 1) A jelen Egylet olly személyek társulata, kik a magyarhoni selyemtenyésztés sikereltetése végett mindenek előtt a szederfa czélszerű ültetését, ápolását és terjesztését tűzték ki magoknak czélul, úgy mindazonáltal, hogy midőn illykép a közjót mozdítják elő, magok is részesüljenek a lehető legnagyobb pénznyereségben. 2) Egyleti taggá Sopron és Vas megyéknek minden becsületében tiszta lakosa vagy birtokosa lehet, s ekkép a némberek is. — Más megyeiek és külhoniak ezen Egylet tagjai semmi ürügy alatt nem lehetnek , valamint senki sem lehet a társaság tiszteleti tagja. — Ha azonban a társaságban bevett tagokból egyik vagy másik az aláírás alatt ezen megyékből kiköltözik, azaz Egyletben megmarad. 3) Az Egylet előlegesen 12 évre alakul, s ugyanis 1841től 1853ig, mikor a társaság a körülményekhez képest vagy a jelen szabályok szerint folytatja működéseit, vagy máskép alakul, vagy kisebb társaságokra szakadozik, vagy egészen el is oszlik, valamint t. i. az akkori tagok fognak rendelkezni akarni, mikép a jelen szabályok ereje a tagokat csak 12 év leforgása alatt kötelezi, az érintett időszak lefolyása után ellenben minden további kötelezés megszűnik. 4) A társaságban 5, 10, 25, 50, és 100 pgcft. járulékkal, sem több, sem kevesebbel, s csak ezen kerék summákkal léphetni. 5) Az egyleti tagok száma nincs meghatározva. 6) A választmányi tagok, kik minden három évben választatnak, és ismét választhatók, ezek: Elnök, két alelnök, 40 választmányi tag, jegyző, pénztárnok, ügyész és igazgató. 7) Az egyleti tagok járulékaikhoz képest e következő arányban bírnak szavazati joggal: a 100 forintosok négygyel, az 50 ftosok hárommal, a 25 ftosok kettővel, a 10 ftosok egygyel, az 5 ftosok pedig csak úgy, ha kettő áll össze, és közülük egyik képviseli a másikat s egyszersmind magát is. ■— Az elnök egyedül a 100 fiúsokból választható, az alelnökök, kik közül egyiknek a vasvármegyei tagokból kell lenni, az igazgató, pénztárnok, jegyző és ügyész azonban a testület akármelly járuléka tagjaiból.A választmányi tagok pedig a fentebbi öt osztályból azon arány szerint választatnak, amelly arányban állanak egymáshoz azon öt osztálynak befizetési összes járuléki: például ha 6000 ftból áll az egész jövedelem, s 3000 ft. a 10 ftosok után kerekednék, fele választmányi tagnak kell választatni a 10 ftosokból és igy tovább; magából értetődvén, hogy ha az aranyszabály számításából törött számok is keletkeznek, a még hiányzó választmányi tag azon osztályból leszen választandó, mellyre esett a törött számok legnagyobbika. 8) Az egylet működési körét Sopronban kezdi meg, s e czélra — mennyire tehetsége engedi — egy kisebb vagy nagyobb telket veszen bérbe, vagy vásárol meg, hogy mindenek elött szederfa-telepet és tanodát alkothasson. 9) A társaság minden évben két közgyűlést tart. 10) A közgyűlésekben , mellyeknek határnapját a Rendeletek mutatják, s mellyekben az elnök, vagy ha az nem volna jelen, az alelnökök egyike, ezeknek jelen nem létében pedig a legidősb választmányi tag viseli az elnökséget, minden tag megjelenhet és szólhat, szavazata azonban úgy áll, mint azt a 7dik szakasz tartja, csak hogy az eljáró elnök szükség esetén, ha t. i. a szavazatok egyenlősége miatt valami tárgy el nem döntethetnék, saját szavazata vagy szavazatin túl még egy eldöntő szavazattal bír. Némberek azonban egyedül képviselőik által vehetnek részt a tanácskozásokban. 11) A közgyűlésekben egyedül a jelen levők határoznak, de minden tagnak joga van magát egy ugyanezen egylet tagja által képviseltetni, mi mindig hitelesen bebizonyítandó ; egynél több megbízást azonban elválalni tilos. 12) A közgyűléseknek működései ezek: a) A választottsági jelentések, b) Az ügyrőli tanácskozás, c) A számadások és pénztár megvizsgálása, d) A becsületükben netalán csorbát szenvedett tagoknak az egyletből kitörlése, e) A rendeletek netaláni megváltoztatása, eltörlése, vagy új rendeletek alkotása, f) A választmány minden három évbeni elválasztása, vagy az időközben kimúlt választmányi tagok pótlása, g) Minden pénzbeli s egyátalában minden fontos kérdésnek eldöntése. 13) A választmány minden hónapban ül össze, és ha szükséges még többször is. Minden tagja egyenlő szavazattal bír, és csak az elnökséget viselő — ki mindig az elnökök egyike, vagy a jelenvaló legidősb választmányi tag — szavazhat eldöntő alkalommal kétszerre. 14) Ki járulékjának befizetésével, mellynek határnapját a rendeletek mutatják, saját hibája által egy éven túl elkésnek, mint a társaságot meg nem becsülő, és az egylet sikerét szívén nem hordó tag a társaságból kiesik, mikép nevet a közgyűlés alkalmával a tagok névsorából kitöröltetik, ha csak őt a többség kímélni nem kívánná. — Az illy módon kitörlött tag a már előbb általa befizetett summát vissza nem követelheti, hanem az a társaság pénztárában megmarad. 15) Miután a társaság czélja: a közjónak előmozdítása mellett, a lehető legnagyobb pénzbeli nyereségben részesíttetni a tagokat, az egylet működéseit nemcsak a legnagyobb takarékossággal fogja vinni, de azon is lesz, hogy a szederfák eladásából, és szelyemtenyésztésből minél több nyereség valósíttassék. 16) Azon ürügy alatt, mivel valaki a társaságnak tagja, nem kaphat szederfákat a társaság csemete iskolából olcsóbb áron, mint akárki más, minthogy az igen egybe bonyolítná az egylet pénzbeli dolgait, hanem minden tag azon elsőségi jogban részesül, hogy migyen a társaság tagjainak szederfaszüksége, mellyel előlegesen bejelenteni kell — a járulékok arányához mérsékelve fedezve nem leend, addig idegenek illynemű lakra nem számolhatnak. A pénzbeli tiszta nyereség is szinte a járulékok arányában osztatik ki, és ezen kívül minden tag egyenlően jogosíttatik arra, hogy valami emberét — ha kívánja — a társaság szederfa- és selyemtenyésző tanodájában a tanításért legkisebb költség követelése nélkül mindenben kitanítathassa, mit a szederfa és selyem sikeres tenyésztése végett tudni kell. 17) Minden közgyűlés alkalmával egy közebéd tartatik a rendeletekben foglalt szabályok szerint. 18) Ha hihetőség ellenére roszul mennének a társaság dolgai, s azért vagy akármi mások miatt annak eloszlatása sürgettetnék, az még a 12 év leforgása előtt is végbe mehet, csak hogy abban a tagok legalább is kétharmadának meg kell egyeznie. Illyés esetben, valamint akkor is, ha a kitűzött 12 év lefolyta után a társaság működéseit nem akarná többé folytatni, mi a szavazatok többsége által döntetik el, az egyletnek minden vagyona pénzzé tétetik, és az a tagok közt járulékaik arányában elosztatik. Ha ellenben egy harmadánál több gátolná az egylet 12 év előtti eloszlását, vagy a többség a 12 év lefolyta után is kívánná folytatni az ügyet, akkor sem az egyik, sem a másik esetben nincs helye az eloszlatásnak, és az egyletnek vagyona azokra száll örökségül, kik a társaságban megmaradnak, úgyhogy azok, kik a társaságból netalán kilépnének, legkisebb jogot sem követelhetnek azon pénzekre, mellyeket tagdíjut a társaság pénztárába évenkint befizetének. Ha a társaságnak valamellyik tagja halál által kimúlna, ezen egylet részvényesi joga törvényes vérségi örökösére, vagy hagyományosig, ezeknek nem létében pedig a társaságra száll. Ha a megholtnak örököse, ezen örökségének megnyílása előtt is már tagja volt az egyletnek, tulajdon járuléka az öröklött járulékkal egybe vettetik, melly összes somma, ha a 4ik §-ban megállapított járulékok kerek sommáitól különböznek, az, az örökös által teendő reá fizetéssel a legközelebb felső kerek sommára kiegyenlítendő — és ezen kiegészített járulék arányában részesül a társaság minden jogai s hasznaiban. — Ha azonban az illy módoni kiegyenlítést tenni nem akarná, a hagyományi járulék után szavazati joggal nem bir, minthogy egyes, két tagnak szavazati jogában nem részesülhet, s ekkép hagyománya után az egyletnek csak pénzbeli kedvezéseiben osztozik. 19) Miután a társaság czélja nem egyéb, mint a selyem-ügyet emelni s terjeszteni a hazában szederfatenyésztés által, magától következik, hogy az egylet pénzét semmi egyébre fordítni nem szabad, mint a selyemtenyésztést előmozdító de egyszersmind a társaságnak hasznot is ígérő czélokra. 20) Jóllehet a selyemtenyésztés közönségessé tétele mellett a szederfaeladásból egyes tagokra háramló pénzbeli nyereség a társaság fő feladata, azért mégsem fog az egylet a későbbi nagyobb haszonnak fejében hat év leforgása előtt legkisebb pénzbeli elosztást is eszközleni tagjai közt, hanem minden netaláni nyereséget, melly természetesen illy rövid idő alatt nem lehet tetemes, vagy vállalata öregbítésére forditat, vagy tökére verni. A hat év leforgása után pedig a tagok többsége határozza el, hogy a támadható haszon egyátalában elosztassék-e, vagy milly része szolgáljon a tagoknak osztalékul, s milly része tartalék-tőkéül. 21) A társaság a selyemtenyésztés alapját szederfák ültetése által kívánja megvetni, mikép főfoglalatossága mindig a szederfák nemesítése és terjesztése fog lenni. Miután azonban a selyemtenyésztés a szederfatenyésztéssel kapcsolatban van, s egyik a másikból foly, a társaság többsége fogja eldönteni, mikor és mennyiben vegye a jelen egylet a selyemtenyésztés ügyét is figyelme alá. Az E. Híradó következendő borzasztó híreket közöl: Kolozsvárt oétitkán nagyon szerencsétlen jelenetnek valónk tanúi. Egy bival végig felkullogott a magyar utczán. A piaczra érkezve csak nekifordult egy nőnek, a fejével elhasította a koponyáját, akkor hátra vonult, hidegen végig nézte az asszonyt, másodszor mellybe döfte, ismét csendesen vizsgálta, aztán a mellére állott és úgy taposta, hogy másnap meghalt. Onnan csendesen tovább ment a piaczon, ismét egy öreg nőre találván, azt is borzasztólag összetörte. Ez történt egy leánnyal is. Végre haza rohant az elvadult állat a postaházhoz. Némellyek dühösségéről beszélnek. Az eset mindenkép szomorú Mindenki tudja, hogy Kolozsvárt életveszély nélkül nem lehet járni csordahajtáskor a bivalok miatt, de ez a szerencsétlenség délfelé történt. Kolozsvárt 13 egymástól független (törvényes) törvényhatóság van. És a tizenhárom törvényhatóság közül valljon mellyiknek lenne kötelessége életben tartani azon rendelményt, miszerint nem is szabad bivalt tartani a várban? Mintegy 18 éves ifjú ember jelent meg Zilahon. Oskolai tanárához tért be elsőbben a szerencsétlen. Látogatása okául azon vonzalmát adá, mellyel minden tudós iránt viseltetik, ő is barátja lévén a tudományoknak. A tanár úr meggyőződvén az ifjú őrültségéről, megajándékozta és menekülni kívánt tőle. Elsőbben semmit sem akart elfogadni, sőt büszkén kezdett kérkedni nemes és előkelő születésével, sok vagyonával stb. Estve ügyvéd D. házához tért be. D. otthon nem lévén édes anyja nyájason bánt a bódult vendéggel. Az ifjúnak tetszék a szives fogadtatás és használván az alkalmat vacsorát rendelt magának. Midőn D. haza érkezett már vacsoráit a vendég. Szóváltás után az ügyvéd szállást ajánlott neki egy fogadóban ingyen, de az ifjú nem fogadta el, hanem a háziúrtól gorombán, az édesanyjától igen szives hálálkodások közt búcsúzódván elindult. A nekie kaput nyitó szakácsnőt felszólította, hogy kisérje ötét a fogadóig, biztatván hogy ne féljen tőle, mert ő „nem eszik emberhúst.“ Azonban kezét ragadván, azt össze akarta rágni. A szakácsnő sikoltolt s kitépvén magát összerogyott alig életre hozható. Az ifjú Bagosi K. Lajosnak mondja magát, útlevele van, sőt egy paptól ajánló levele is. Mindkét levél említi az őrültséget és szabad bocsátást ajánl. Nagybritannia, London, octob. 7. Victoria királyné jövő esztendőre izlandi alattvalóit is látogatással szándékozik örvendeztetni, még pedig hihetőleg már tavaszkor, minthogy, mint a M. Post jelenti, a Powerscourt Houseban már is ékesítések történnek ő felségének illendő fogadtatására. London, octob. 6. Ma a parlament királyi rendelet által pro forma novelőig halasztatott el. A valóságos megnyitás, mint minap emlittetett, februárius végén történendik. — A hírlapok ujdonságüresek. A jövedelmi adó kellemetlen következményeként jelenti a Globe, hogy számos glasgowi és paysley tisztes gyárnokok részint Amerikába részint a continensre kivándoroltak, ott gyáraikkal újra megtelepedendők s amaz adótól menekülendők. A Globe állítja, hogy különösen az olly terhesen nyomott pamutgyámokoknak lehetetlen a sir Robert Peel által reájuk rovott terhet elviselni, melly még sok tőkéket és sok műipart hajtana ki az országból. Hús, liszt és egyéb élelemszerek szállítása London különféle plebánia-kerületek s egyletek számára a jövő félévre most tetemesben olcsóbb árért vállaltatott fel mint évek óta történt. London, octob. 6. Az éhségi lázadás, mint előre látható vala, természetes végét a gyomorkorlátozásban éré , — öt hétig állott fen, tovább nem. A munkások most ismét örvendeznek, hogy kenyérre pénzt szolgálhatnak meg. A társaság győzött, ha győzelemnek nevezhetni nagy áldozatokat, mellyek által semmi egyéb nem nyeretelt a régi állapotnak ideiglenes visszatérésénél. Egy tartománylap a 6 — 7000 lakosnyi Stockport mezőváros részéröli pénzbeli kárt 70,000 ft sfgnél többre számítja következő rovatok szerint: 1) A munkások részéröli dijvesztés; 2) a kis kézművesek tiszta keresetének vesztessége, kik az előbbeniekből élnek; 3) a gyámokoké malmaik állása óta tőkéik kamatjából vagy is tiszta jövedelemből. Ebbe nem foglalvák a tulajdonnak erőszakos feldúlása s a zavargások elnyomására szükséges fegyverhatalom költségei. Ha a kiterjedést tekintjük, mellyen ezen dijszivódások történtek, úgy az egyesek és az egész károsodása bizonyosan 2 millió ftstre állítható. Manchester talán legtöbbet veszített, minthogy a veszteglés alatt sürgős megrendelések Birminghamba s különösen Hullba intéztettek. Igen is meg kell engedni, hogy a repressiós költségek kivételével, azaz magányosok részére, kárpótlás történt s tulajdonkép csak az elsőbbek vesztessége vézethetik közvesztességnek. Azonban mindemellett nem kell szem elöl elvesztenünk azon meggyökeresedett változatlan állapotot, mellyel ezen nyugtalanságok föllepleztek. A munkások olly elkeseredést mutattak az elégtelen bér által okozottal, melly szintúgy főnökeik mint a status ellen volt