Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-10-27 / 85. szám

85. szám. 90 Szerkeszti s kiadja Balásfalvi Orosz József. October 27. 1842.­ ­ Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel ; — a Századunk terjedelmes, politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel, a Kis /ntar litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni hely­ben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok átellené­­ben a 245. sz. ház l-ső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes bekü­ldetése kéretik. Tartalom. Magyarország. Hivatalos közlemények, közgyűlések: Fejérben (a választmányi jelentések s ezekre költ határozatok), Zemplényben (a szatmári pontok feletti választmányi jelentés, zsi­dók elleni szüret intézkedése; az érsekujvári gymnasium megnyi­tása; i­. gazd. egyesület. Ausztria. Kinevezés; a sz. Istvány­­torony gombjának föltétele. Nagybritannia. Statusjövedelem. Francziaország. Spanyolország. A királyné születésnapja. Hollandia. Bellona ausztriai fregat szerencsétlensége hírének c­áfolata. Németország. A Walhalla megnyitása; földrengés Koblencz környékén. Törökország. Czerni Sándor a porta ál­tal fejedelemnek ismertetik el. Délamerika. Béke Peru és Bo­livia közt. Elegy. Kis futár. Aggodalom és felfedezés, füg­gelék. Hirdetések. Pozsony, oct. 26. Az országgyűlési utasítások ki­dolgozásával foglalkozó választmány tegnapelőtt ült össze Pálffy József gr. elnöksége alatt. Első nap a tárgyak soro­zata felett folyt a vita; most a megyei tisztválasztások el­rendezése felett tanácskoznak, mellynek eredményét köz­leni el nem mulasztandjuk Haller Ferencz ö­axjának báni hivatalábai beiktatásáról vett érdekes tudósítását levelezőnknek az idő­­ rövidsége miatt csak jövő számunkban adhatjuk. Pesti gyermekkórház. Midőn a pesti szegény­­gyermekkórház igazgató választmánya hálás köszönetet mond azon szives részvétért, melly sorsjátéki vállalata iránt az egész hazában mutatkozik, szabadságot vesz egyszer­smind magának, azon — később sajtó utján megnevezendő — t. ez. egyházi és világi hatóságokat, mellyekhez sors­jegyeket küldeni bátorkodott, egész tisztelettel megkérni, méltóztatnának az említett sorsjegyek elkelését e szent ügy iránti ismeretes buzgóságuknál fogva eszközleni, s azok árát, a netaláni sorsokkal együtt, vásári vagy egyéb biztos alkalommal Pestre az egyesület pénztárnokához Nádasi Fe­rencz úrhoz Cváczi­ utcza, a „fehér oroszlán“-hoz) kegye­sen beküldeni, miután a f. é. nov. ladikéig meg nem érke­zett sorsok elkelteknek tudatni s mindenesetre játszani fog­nak. Pesten oct. Inkán 1842. Az igazgató választmány ne­vében F­rankenburg Adolf m. k. egyesületi titoknok. A hazai első takarékpénztár 1842. évi sept. hó­­napbani betéteiei és visszafizetései ekként állnak: sept. 2án visszafizettetett 2707 fr. 40 kr., 3kán betét. 5575 fr. 12 kr., 6kán 866 fr. 20 kr., 6kén visszaf. 765 fr. 19 kr., 1kén be­tét. 4066 fr. 22 kr., 13kán 3739 fr. 33 kr.; 16kán visszaf. 2926 fr. 40 kr.; 17kén betét. 1958 fr. 18 kr.; 20kán 1952 fr. 56 kr.; 23kán visszaf. 2695 fr. 4 kr.; 24kén betét. 2774 fr., 27kén 2329 fr. 35 kr.; 30kán visszaf. 2571 fr. 47 kr. — Összes betétei 23,272 fr. 16 kr.; visszafr. 11,666 fr. 30 kr. pengő pénzben. Költ Pesten, oct. 6kán 1842. Mátray József m. k. pénztárnok. Jótékonyság. Folyó hónapunk eszhé­­kén szen­teltetett föl a r. újlaki (Somogy megyében) helvet hitvallású leánygyülekezet szentegyháza. Nem czélom mondani mi­­kint? mert viszhangja lenne ez az ezerszer eléneklett ily­­lyesminek. Hanem czélom — mert ki ne emlitné örömmel a jóltevőket? megemlitni azon tiszteletreméltó férfiakat, kik­ről az 1841 dik évi Jelenkor 40dik számában szólottam. Ér­tem nagyméltóságu gróf Széchenyi Lajos urat e helység ke­gyes földesurát s föltevőjét, s uradalmai érdemteljes főigaz­gatóját­­. Muray József urat, kinek közbenjárására ő nmltga a gyülekezet tagjainak az építésben segítő kezeket nyújtani méltoztatott. Midőn ezt édes örömmel említem, nem állha­tom, hogy meg ne említsem Somogyvárott a tisztelt gróf sa­ját költségén épült s mintegy hatvanezer v. forintba került ékes szentegyházat; az őskorból történetdús s hajdan püspöki lakhely Kálmáncsehen Somogymegyében nehány év előtt készült szentegyházat; s ugyanott téglából rakott s cseréppel födött iskolát; s az iskolához hasonló anyagból készült lelkipásztori díszes lakott mint ő nagyméltósága vallásos buzgalma közjó iránti szeretete, s jótéteménye tiszteletre méltó jeleit. így terjeszt most a nemes érzelmű gróf vallásos buzgóságot s nevelési szent ügyet ott, hon­­nét Somogy hajdani hatalmas herczege (Kupa) annyira erő­södött a keresztény vallás jól tevő sugárait elzárni. Ezen soraimmal óhajtanám közleni, ha nem tartanék hogy sze­rénységet sértek és hosszas leszek: a t. főigazgató urnak, ki ezen ünnepélyen becses jelenlétével nevelé örömünket, a r. újlaki iskolatanitóhoz küldött levelét, mint vallásos érze­lem, közjóért buzgó szív, felekezetességen fölül emelke­dett értelem s azon fontos hivatal illő méltánylása jelét, mellynek Lord Brougham olly nagyhatást tulajdonit. A tisztelt gróf s t. főigazgató ur, maradandó emléket állítottak föl magoknak a r. újlakiak s számtalan mások hálás szivük­ben, kik buzgón esedeznek az egek urához, hogy e nemes érzelmű jóltevőket számos évekig szerencsésen éltesse! B. Sz. J. : S­zékes-Fejérvár Oszhó 20. Évnegyedes köz­­yülésünk szeretve tisztelt főispánunk gr. Cziráky Antal­­ excellentiája elnöklete alatt f. h. 17-én vette kezdetét. A számosan összegyűlt RR. harsány éljennel fogadták az ér­demdús főispánt, mint ollyant, kinek vezérlete alatt a köz­tanácskozások folyama ment leend a pártérdektől, az annyi­ra elközönségesült személysértegetéstől s egyébb alacsony szenvedélyektől. — Megnyitó beszédében érintő ő excel­­lentiája, miszerint a haza és kormány hű szolgálatiban őszülő le. Miske ő excellentiája, már több év előtt kinevez­tetvén e megye táblabirájául, esküjét óhajtaná letenni. Mi nagy csendben megtörténvén, rövid de velős beszéddel igéié, mikép meleg részvéttel s munkássággal kisérni ügye­inket legszentebb kötelességei egyikének tartandja. — Ez után következendett a tanácskozások rendes folyama; de vita keletkezők, minő tárgy legyen az első, s némelly urak, mind afféle, he oeconomusok, haladás és oppositio emberkék, harczolva annyi időt vesztegetnek semmire, mennyi elég volna egy két fontos tárgy szükséges megvitatására s be­végzésére. — Ha nem csalatkozunk, ezen jó urak, már jó ideje annak, megalapiták a rendet, de ám, mi mellett ma küzdenek, s mit ma küzdve megalapítnak, azt holnap saját maguk lerombolják, mondják: ordo est anima rerum, s ők a világ rendéből is ki szeretnék pusztítani az anima-t. Egyébiránt a rendet szerető nagy többség határozata jön , hogy a küldöttségi munkálatok, s mindenek előtt az ország­gyűlés e tárgyakkal foglalkozó választmányéi kerüljenek szőnyegre. Ezek: a vontatók, a husárszabás, a lisztválasz­tási kicsapongások fékezendése. Sör is tehát a vontatókról: a választmány beadott javaslata szerint, a megyei tisztvi­selőknek lótartást — melly sokkal gazdaságosabb volna — kellene adni, s a vontatókat megszüntetni. — .Nem emléke­zem már, de megmutatá a választmány, mennyit lehetne meggazdálkodni. A tárgy fölött hosszasan tartott a vita s nem is epéskedés nélkül. — Nehányan mutogatok, mennyi­re súlyos ez a szegény adózó népre, s mint juttatja tönkre a szegényt, sokszor kényteleníttetvén ön élete föntartását szükségesitő munkáját ott hagyni s vontatóba menni; — de uraim ha annyira szeretitek a népet, nem elég öt annyi szá­­natot tanúsító érzéssel csak szegénynek mondogatni, hanem forrásokat mutassatok kárpótlásokhoz vesztességiért; hogy a vontatók megszüntetésével veszt, annyi bizonyos, de a te­herrel járó veszteségért mit adtok neki? Vannak helységek, mellyeknek egyéb ujjok sincs pénzhez juthatni s adójokat leróhatni mint ez, hogy fizetendi adóját? Igaz, neki teher volt vontatóba járni, de még nagyobb teher leend, ha vánko­sait viszi el szegény feje alól az adószedő — mert nem fi­­zetendhet Hisz azt mondjátok uraim magatok is: nincs pénz , tehát miért zárjátok el az utat azon csekélységhez is, mije volt a szegénynek? Igaz, vannak helységek, hol te­hernek s nagy tehernek érezte az adózó nép a vontatót, de nincs e több helység, hol jótéteménynek ismeri, hisz néhány megyében ez már bebizonyult; olvastuk, hogy az adózók kérelemlevelekkel ostromolják a vontatókat megszüntetett megyéket, hogy azokat visszaállítsák. — Hogy jótéte­mény s nem teher az adózókra nézve a vontató, azt az op­posite ellen harczolók helységek s egyes adózók példájá­val mutatták meg. — Hosszas küzdés után abban állapo­dott meg a nevezetes többség, hogy a két elök egyedül Fe­­jérvárott meghagyatván mindenütt máshol elterültetnek, a vontatók úgy maradnak meg, hogy egy lótól egy állomásra 25 p. kr. fizettessék; hivatalos eljárásokra szükséges előfo­­gatok dija egy lótól 20 p. krra. határoztatván, a kiadandó nyugtatványokba a hivatalos utazásnak tárgya továbbá is bejegyeztetni rendeltetik. A privát utazóknak az eddigi mód szerint kiszolgálandó előfogatokra végeztetett, hogy 4 lovat két postalóba számítva egy állomásra 1 ft. 48 p. kr. fizettessék, s ezen végzés jövő hó első napjától lépjen fo­lyamba. Egyébiránt pedig hogy az előfogatokra nézve az egész hazában egyirányosság legyen, a követeknek utasí­tásul fog adatni, hogy a jövő országgyűlésen átalános ren­delkezést kívánjanak. Már Kolosváry Miklós táblabíró úr a múltkori gyűlésen előadá abbeli indítványát, miszerint a húsmérés joga szabad vállalkozóknak adassék át, bizonyos fizetés mellett, melly a pénztárba menjen, s a fizetés men­nyiségét az országgyűlés határozza meg. A küldöttség íté­letében megnyugodván a többség, ezen indítványra nézve határozatta jön, hogy ez indítvány a népség s fogyasztás csekély száma miatt valósíthatlan lévén az eddigi gyakorlat tovább is fönálljon. Már Tárgyaltatott a tisztújítások alkalmával gyakran történni szokott kicsapongások megszüntetése iránt benyújtott javaslat. Ez vitatkozásra adott alkalmat, határozta­­tok, utasítás fog adatni követeinknek, hogy a választók kora s erkölcse tekintetbe vételével törvényt eszközöljenek, melly jogaikat meghatározva mind a vádlott főispányi önkény, mind a pártoskodás, mint pedig egyesek rokonczatlankodásai el­len biztosítást nyújtson. E tárgy a tanácskozást későre nyujtá bár, de nem végezteték be, csak másnap lett befejez­ve, miután egy jeles szónok kifáradván siker nélküli beszé­dével oda vitte a dolgot, hogy maradjon mind határoztatott. —-4er Ugyan ez nap vagyis f. h. 18. a torontálmegyei körle­vélszülte véleménye fölött a küldöttségnek folyt eleven vita. A BR. igen bölcsen átlátták, hogy a megyei és országgyűlési rendezet új létreszületése előtt a szavazatos választásnak sürgetése az országgyűlésen a nádori és koronaőri hivatalokat tekintve valódi lehetetlenség, azért abban központosultak, hogy addig is, míg mind a két rendezet megtörténendik azt iparkodjanak jövő országgyűlésre küldendő követeink egész buzgalommal kivívni, hogy a kijelöltek nevei fölolvastassa­­nak, s a választás alkalmával azok, kiknek szavazniok jo­guk nincs, a teremből kiigazittassanak. Kör Vas megye sé­relme Erdődy gr. ellenében a választmány véleménye kö­vetkeztében nem pártoltatott, mert a népnevelési költségek kivetésének határozattá tétele sokak részéről kimondott ellenvélemény előterjesztésére s ennek daczára történt. — Gor Sopronymegye körlevele iránt előterjesztett véleményét a választmánynak a BR. helyeselvén, a vámoknak az ausz­triai birodalomban leendő megszűntével a kölcsönös sza­bad kereskedést szorgalmazni határozták, de a német vám­­szövetséghezi csatlakozást nem kívánták sőt inkább ellenez­ték. E­zer Varasd megye sérelme, a­mennyiben annak lenni találtatnék, pártol­jatok, egyszersmind az 1836. 14. törvényczikk értelmének határozottabb fölvilágositása ille­tőleg módosítás utasításul följegyezteti. Bár Sárközy Káz­­mér első alispánunk Fejérvárott létrehozandó gyapjú vásárt tervező benyujtványára adott választmányi vélemény elfo­gadtatott, ez abban áll, hogy szomszéd Tolna, Somogy, Zala és Veszprém megyék fölszállitalván pártolásra ivek köröz­tessenek, mellyekre a beszállítandó gyapjú mennyiség föl­jegyeztessék. Vásári időpontra legalkalmasbnak találtatott a Sz. Iványi vásár.­­ S.­A.-Ujhely, oct. 10. Folyó he­tén i­deig bezá­rólag rendkívüli közgyűlés tartatott; különösen a szatmári 12 pontokra tett küldöttségi munkálat felvétele volt kitűzve. Szétnéztünk a teremben, hogy a mostan divatozó demon­­strationális gyűlések példájára cortestömeget fogunk meg­pillantani, de díszére legyen Zemplény vmegyének mondva, csak értelmi erővel kíván működni ott, hol minden más erők­nek használása öngyilkolásra vezet. Szép is volt a gyűlés a szó teljes értelmében, mert bár energikus vitatásoknak va­­lánk tanúi, a nyomatékosabb okok mindazonáltal minden­kor kellő méltánylattal bírtak. A gyűlésen a főisp. helyettes elnök lett, ki is a kitűzött tárgyak fontosságához kellő ko­molysággal szób­ta fel a rendeket, hogy járuljanak el szük­séges óvatossággal a tanácskozások körében.­­ Az i-fő pont az ősiség eltörlése. Hosszas vitatások után az ősiség tovább is épségben fentartatni elvileg kijelentetvén, a­meny­nyiben azonban jelen körülményeinkben a hitel és ipar elő­­haladásának gátköve lenni tapasztaltatnék, a jövő ország­gyűlésen az ősiség czélirányosan módosíttassék; a 2ik, 3ik és 4ik pontok úgy nemkülönben az 5ik pont is általán visz­­hangra nem találván, a tervezett birtok- és hypotheka-bank iránt a jelentést tevő választmány véleménye fogadtatott el; a 6ik pont a nemeseknek közadóbank részvétele élénk vitatá­sokra szolgáltatott alkalmat, s mindamellett, hogy a nemes­ség adómentességének jogszerűsége elismertetett, és a tu­lajdonképen való háziadó fizetése a nemesi rend részéről egyáltalában el nem fogadtatott is mindazonáltal igényelte a megye rendes figyelmét a háziadónak napról napra növe­kedő terhe s e részben az adózó népen megkivántató sege­delemnek szükségét egyhangúlag érezvén, a jelentést tevő választmány oda utasittatott, hogy mindazok, mellyek a me­gye belfentartására megkivántatók szóval elővévén a házia­dófizetése rovatait, azokat egyenkint egybevetvén az adózó nép jobblétét eszközlő kimerítő jelentéseket további elhatá­rozás végett adják be, hogy a jövő országgyűlésen is a meg­kívántab orvoslás sikeresen eszközöltethessék , a­kik pont­ra nézve a széhek, mint nem a mai idők körülményeihez il­lő társulatok és az ipar­i mesterségekbeni előhaladásnak akadályai, országgyűlésileg eltörültetni rendeltettek; a­-dik pont a népnevelés, mint országos intézkedés után váró nagy tárgy, szatmári modorban nem lévén eszközölhető, eziránt használható módok előlegesen feljegyeztetnek; a­kik pont a sajtószabadság iránt a megye rendei az előző vizsgálatnak csak az újságlapokra és röpiratokra leendő kiterjesztését vélik szükségesnek, a többi tudományos könyvekre nézve pedig oda ment ki a közmegállapodás, hogy azok minden vizsgálat nélkül szabadon nyomtattassanak, hanem a kihá­gásokat a büntető rendszer szigorú sajtótörvények által kor­látozza ; Jódik pont a kir. városok elrendezése. Addig is mig az országos biztosság által kidolgozott és ezen megye 1832. évi sept. 5ik napján tartott közgyűlésében is az 1691. sz. a. némelly észrevételekkel jóváhagyott választmányi mun­kájában elősorolt javaslat törvénynek alkottathatnék szük­ségesnek találtatott kiemeltetni, a) Hogy a nölgy kir. udv. Kamara rendelkezése alól vonattatnának el s ettől független állásba tétetnének, s e szerint érdekök az ország érdekével szorosabb összefüggésbe hozassák, és úgymint más me­gyei hatóságok egyenesen a nm. m. kir. Helytartó­ Tanács intézkedése alá vettessenek, b) képviselőik az országgyű­lésre ne a rendes választottság által választassanak, hanem minden előforduló alkalommal minden polgár és mindazon lakosok, kik a város kebelében házat bírnak, e végre külö­nösen választótagokat elébb válasszanak akár felkiáltás akár szavazat útján, ezen választottság válassza a képviselőit és ez szerkessze az országgyűlési utasítást is, c) mindaddig, míg jövendő állásuk országgyűlésileg el nem rendeztetik, az országgyűlési befolyásra nézve csak az eddigi gyakorlat mellett hagyassanak, annál is inkább, hogy eddigi állásukból kibontakozniuk több ösztönök legyen, minő arányban vezes­senek pedig a megyei törvényhatóságok tekintetében az e feletti tanácskozás akkorára halasztatott, midőn az orszá­gos biztossági munkálat ez érdemben országgyűlési tárgya-

Next