Hirnök, 1842. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)

1842-10-24 / 84. szám

84. szám. HIRN mr JHl October 24. 1842. A Hírnök kinevezések , hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek , mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a Századunk terjedelmesb politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel, a Kis­­lufár litera­túrai , művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Italásfaki Orosz József. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön- Félévi előfizetés Pozsonyban boríték nélkül 4 p. fr., borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni hely­ben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok átellené­­ben a 245. sz. ház l-ső emeletében , Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben , kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország. Kinevezések: m­. t. társaság; pesti taka­rékpénztár; kisdedóvó orsz. egyesület; almanachtársaság; pest­budai hangászegyesület; közgyűlések: Bihar, Szepes és Abaúj megyékben; marmarosi, kassai, szekszárdi tudósítások; kőszegi árvaház. Ausztria. Nagybritannia. Fridrik félig Skócziába utazik. F­r­an­cz­i­a­o­r­sz­ág. A király foglalkozásai; a belga király és királyné megérkezése. Spanyolország. Németország. Kis futár. A magyar házi barát, függelék. Hirdetések. Magyarország. A nm. magyar kir. ndv. Kamara a beszterczebányai megürült első és második erdészi liszlim­okhivatalra Neu­­behler Pál és Melchiori Lajos fizetéses erdészgyakornoko­kat alkalmazd. Magyar tudós társaság. Az academiának idei, vagyis XIV-dik nagygyűlése, a fens, félig-nádor pártfogó helybenhagytával s az elnökség rendeletéből, f. évi nov. 21. az igazgató tanács ülései pedig nov. 25. veendik kezdetü­ket. Minél fogva a társaság tagjaira nézve a megjelenés napja nov. 20. az igazgató tagok részére pedig nov. 24. leszen. A közülés napja a gyűlés folyamatja alatt fog ki­­hirdettetni. Pesten oct. 16. 1842. dr. Schedel F. titoknok. Takarékpénztár. A Pestmegye pártfogása alatt ál­ló hazai első takarékpénztár-egyesületnek ez évi közgyű­lése folyó oct. 30 án délelőtti 9 órakor Pest vármegye nagy termében fog tartatni, mellyre minden t. ez. részvényes urak és asszonyságok ezennel tisztelettel meghivatnak. A kisdedovó i. m. t. egyesület i. e. nov. 13án d. e. 10 órakor Pesten a megyeház teremében rendkívüli közgyűlést fog tartani, mellyre a tárgy fontosságánál fogva minden r. tag megjelenése illő tisztelettel kéretik. A választottság ha­tározatából. Költ Pesten octob. 16-án 1842. Kacskovics Lajos, egyesületi titoknok. Almanachtársaság. Azon t. ez. irók, kik a Nemz. Almanachban megjelent dolgozataikért az illető tiszteletdíjt még nem vették föl, ezennel kéretnek, hogy követeléseik iránt magukat Csanády Ferencz társasági pénztárnok urnái Pesten, újvilág utczai Reisinger ház 2-dik emeletén, f. évi nov. 15-éig jelenteni szíveskedjenek, mivel azontúl e tisz­tel­etdíj­akról a társaság fog rendelkezni. Pest, octob. 18kán 1842. Közgyűlés meghagytából Nagy Ignácz, jegyző. A pest budai hangász-egyesület részéről az 1839dik évtől fogva e folyó évig nem közöltetett számadási jelentések, az egyesületi s énekiskolai alappénztár jelen­legi állapotával együtt, ezennel közhírré tételnek és pedig: 13 Az 1839/40dik évben a kiadási összesség.............................................. 1683 p.ft. 20 kr. a bevételi összesség pedig csak . . . 1283 p.ft. 20 kr. volt, mellyhez a Liszt Ferencz ur alappénzeiből köl­csön vett .... 400 p.ft. — kr. hozzá adatván, ezen összesség . . . 1683 p.ft. 20 kr. minthogy ez évben a fizető tagok száma kisebült, az egye­sület, Liszt F. ur által, 1840dik évi jan. 2kán az egyesület alappénze szaporítása végett adott Concertböl bejött 917 p.ft. 50 kr. pénz mennyiségből, az ezen évben volt költsé­gek fedezésére 400 p.ft. visszafizetés terhe alatt, kölcsö­nözni kénytelen vala. Továbbá Liszt F. ur által, 1840 ik évi jan. 11 k én a magyar színházban nemzeti Conservatorium felállítása végett adott műelőadásból 1377 p.ft. 12 kr. jött be; ennek, mint a ni Pest vmegye kezelése alá adott tő­kének kamatjai az énekiskola pénztárába, Liszt F. alapít­ványa szerint, folynak be. 2­­1840/fik évben a bevétel . . 2598 p.ft. 38 kr. a kiadás pedig csak 2165 p.ft. 11 kr. volt; a múlt évben tett adósság, tehát visszafizettetett . . 400 p.ft. 1 kr. a pénztári készpénz volt.................... 33 „ 27 „ ezen összesség ha­sonló a bevételhez 2598 „ 38 ., 2598 p.ft. 38 kr. E jelen évben az egyesület részint „Pál“ czimü Oratorium, részint pedig műkedvelők által a városi német színházban adatott operákból nyert jövedelmei által azon szerencsés állapotba helyeztetett, hogy nemcsak az alappénztárból múlt évben kölcsön felvett 400 p.ftnyi tartozását egészen visszafizethette, hanem azonkívül még a használatára olly igen szükséges klavirt­­ is 240 p.fton megszerezhette ma­gának. 33 Az 1841/* évben a bevétel volt 1838 p.ft. 27 kr. a kiadás csak . . 1479 p.ft. 13 kr. Tőke gyanánt kamat­ra kiadatott ... 150 p.ft. — kr. a pénztári készpénz 199 „ 14 „ és igy az összesség hasonló a bevételhez 1838 „ 27 „ 1838 p.ft. 27 kr. Az egyesületi alappénztár tehát e jelen 1842 évig kö­­vetkezőkbül áll: a 3 Status kötelezvényben van . . . . 300 p.ft.2 kr. b3 Az 1839ik évi sorsjegyekben . . . 517 5­ 58 „ c3 Kamatra kiadott tőkében.................... 550 55 55 Összesen 1367 55 58 „ Az énekiskolai alappénztár. b 3 Liszt Ferencz ur alapítványában van .1377 p.ft.12 kr. b3 Hasselt-Barth assz. alapítványában . 500 55 55 c3 Novák Dániel ur alapítványában . 60 55 55 d3 Barabás Antal ur alapítványában . . 40 55 55 e3Augusz Antal ur alapítványában . . 100 55 550 Kamatra kiadott tökében ..... 1850 )­ 55 Összesen 3927 p.fz.12 kr. Miután tehát 1836-ik évtöl fogva fenálló hangász­egyesület igazgató-választmánya a szabályok értelmében legnagyobb szorgalmát arra fordítá, hogy nagy remek­­hangművek méltó előadása által nemcsak a két testvérváros miveit lakosinak, hanem jeles bel- és külföldi hangművé­­szek részvétét s érdekét megnyerhesse , azoknak jótékony hozzájárultával annak jóvoltát sikerrel előmozdíthassa, s mind saját, mind pedig általa felállított, és kormányzása alatt lévő énekiskola (később leendő nemzeti conservatorium) alappénztárát szaporíthassa; — az pedig ezen most emlí­tett czél elérésében csak sok jeles résvényes és jótévék ál­tal segitetthetik hasznosan elő; — ennek következtében azon felérintett kormányzó biztosság most 7ik hangászati év kezdete alkalmával leköteleztetve érzi magát, ezen egyesület t. ez. részvényeseit, és a többi műbarátokat ezen­nel egész alázattal felszólítani, miszerint azok e jelen új hangászati éven is ezen jótékony egyesületben részt venni, amazok pedig hozzájárulásukkal annak czélját tettlegesen előmozdítani méltóztassanak. Az egyesületi t. ez. tagok és a hangmű­vészet kedvelői tehát illően kéretnek, méltóztas­­sanak minél előbb évi részvényüket s illetőleg a jelen évi november hónapban kezdendő 6ik műelőadásra előfszélé­süket letenni Pesten egyesületi pénztárnok Klausz A. L urnái, (színháztere, tükörtár, városi színház épületében). Az e. f. évi pct. 9ik napján Pesten tartatott közgyűlés ren­deletéből. Ritter Sándor h. ügyvéd, mint egyesületi ti­toknok. Óvás. Miután a pestbudai hangászegyesület igazga­tása alatti nyilványos énekiskola igazgatósága kötelessé­gének érzi az említett intézet jó hírének bármilly csonkí­tása ellen is figyelemmel őrködni, ezennel kényteleníttetik nyilványitni, hogy a nevezett énekiskolából az igazgatóság tudta s megegyezése nélkül kevés idő előtt kilépett lá­nyok, H. K., és S. M. az énektudomány első elveire ott in­gyen taníttattak ugyan, de az intézetet sokkal előbb hagy­ták el a meghatározott tanulási esztendők vége előtt, hogy­­sem sökélyes kiképzettséget nyerhettek volna;­­minélfogva őket énekiskolánk növendékeinek nevezni nem lehet annál kevésbbé, minthogy magukat ollyaknak nevezhetni az alap­szabályok szerinti bizonyítvány leírása nélkül jogosítva nin­csenek. Pesten 1842. oct. 14kén. Gróf Festetics Leo, egye­sületi elnök. Mátray Gábor, igazgató.­­ Biharból, oct. 10. Múlt hó 22ei közgyűlésünk ha­­tárzatainak utóhangjául még ezeket emelem ki­ Felsőbb helyről tudtul adatik, hogy sz. kir. Debreczen városa már sept. 1-jétől élhet hitelesen magyar köriratu pecsétjével. — Tolna megye felszólítása a magyar utilevelek tárgyában pártolásra talált ünnepélyes nyilvánítás mellett, hogy ha a megye fölterjesztése ki nem hallgattatik s a sérelem orvo­­soltatni nem fog, akkor e megye minden idegen nyelvű utilevelekkel utazókat visszautasitand. Alkalmul szolgált ez ügy más hasonszellemü tárgy megpenditésére. Meg­ütköztek t. i. a Rendek amaz uj eljáráson, melly egy idő óta a postamanipulatióknál honi nyelvünk rövidségével divatoz. Alig cseréltettek fel a német tértetvények magyarokkal, rö­vid használtatásuk után ismét németekkel váltattak fel. Egy lélekkel felírást határoztunk a nm. Helytartó­ Tanácshoz, mellyben kérjük, hogy törvényben gyökerezett főfelügyelési jogánál fogva a posták kezeléseinél nyelvünk használást méltóztassék kieszközölni. — Megyénkbeli Báránd helység választmányt nevezett ki tervet készítendőt a takarék mag­tárak felöl. A biztosság javalatát az egész község elfogad­ván, közgyűlésünk elé terjesztetett. A takarék magtárak szer­kezete ismeretes, az olvasó közönség előtt, semhogy egész leírását szükségesnek vélnék; a bárándi is csak némi cse­kély részletekben különbözik a többitől. A Rendek dicsére­tet szavaztak Báránd községnek. Vajha számos helység la­kosi követnék e dicséretes példát s letéve a könnyelműség pille­szárnyait óvatosabban nyúlnának jövendőjüket biztosí­tó vagyonukhoz. Legyen elég gyűlésünk nevezetesebb tár­gyairól. — Most még nehány szót egy szinte nem kis fon­tosságú ügyhez. Tolna megyében pendittetett s testesittetek­ meg, ha nem csalódunk, legelőször a védegyleteket terem­tő eszme s legott számos megyében viszhangra találta. Ko­márom, Fehér csakhamar követéli a szép példát, tanúságául, hogy iparunk emelése szivén fekszik nemzetünk számos tagjainak, kiknek törekvései, reményleni lehet, nem is ma­radnak sikeretlenek. Bihar is megérte e korkivonatot és szá­mosan nyilatkoztak egy védegylet életbe léptetése mellett.­­ A gyűlés második napjának délutánján tartá ez egylet első nagygyűlését a casinoi válaszmány vezérlete mellett, minthogy a casinóban pendittetett meg először a tárgy. A gyűlés élénken látogatott volt. A bihari védegylet a tolnai­tól — mellynek alapszabályai ismeretesek az olvasó közön­ség előtt — csak annyiban különbözik, hogy a biharinak aláírási kötelezetsége nem hat évig érvényes, mint a tolnaié, hanem mindaddig, mig maiparunk felvirágozhatása védvám vagy más törvényes intézkedés által kiszom­ltatni nem fog. Az egylet kiterjesztése négy tárgyra nézve indítványoztatott: posztóra, papírra, porczellánra és üvegre. Élénk vitatkozás után, mellyben gyáriparunk javára különös hével szólóit első alispányunk, az egylet a posztót és papirt fogadó véd­­szárnyai alá, a másik kettő ezúttal mellőzletelt, mert — mint mondatott — azok még nem állhatják ki a külföldivel a concurrentiát. Intézkedni kívánván az egylet tagjai arról is, hogy a csalások lehetőleg elkerültessenek, a gácsi gyár felszólu­lnak, megyénkben egy raktár felállítására, melly felszólítása a megyének ha sikeretlen maradna, csak akkor bízza a kezelést kereskedésre. Adja Isten, hogy a lelkese­dés, melly e gyűlésen mutatkozott, ne legyen szalmatűz, és óhajtjuk, hasson át hazánk többi megyéibe is. Lő­cse, oct. 8. F. hó 11 én kezdett és 5 napig folytatott szepesmegyei évnegyedes közgyűlésnek eredményeiről rö­vid tudósításomat ekkér mutatom be : az A nm. m. kir. Htó- Tanács az esküformát leküldvén, melly szerint a közpénz­­tárak kezelőit megeskedtetni rendeli, ezen a közjó iránti érdek s a jó rend fentartása tekintetéből eredet a legfelsőbb intézkedés hódoló tisztelettel elfogadtatván, a fő- és aladó­­szedők a leküldött esküforma szerint meghitellettek. b3 Ná­dor , cs. kir. Főhgségének nemzeti nyelven irt első kir. le­vele édes örömérzéssel fogadtatott, es Emlékezetbe hozat­ván, hogy az adózók által kiszolgáltatni szokott előfogatok tárgya kimerítőleg legyen tanácskozás alá veendő, miután ezen tárgy terjedelmes volta miatt bővebb előkészületet kí­vánna, de egyébiránt is az adózók által viselt többi terhek­kel, és a háziadó minden ágaival szoros kapcsolatban van, mindezen közterhekre nézve az adózókon leendő könnyí­tés és a takarékosság tekinteteiből kimerítő véleményadás végett egy számos tagokból álló küldöttség bízatott meg, mellynek teendői közé az is soroztatok, hogy a háziadó előleges kivetésében előforduló minden egyes pontokat át­vizsgálván, a lehető gazdálkodást és költségek megkímélé­­sét hozza javalatba­­­ Tekintetbe vévén a felveendő tör­vényszéki irományok lajstromát, ezeknek tömegéhez alkal­maztatva a jövő törvényszék csak egy tanácsban fog tartot­ni, és valamennyi tbirák, díszes tisztükhöz képest az igaz­ság kiszolgáltatásában részt vehetvén, sőt az eddig tapasz­talt készségtől a legbuzgóbb részvétel reménythelyén, a névszerinti kiküldetésnek mellőzésével valamennyi táblabi­­rák a jövő törvényszékre kiküldettek, hogy pedig az ugyan­azon egy időben tartatott törvényszékek alkalmával a legú­jabban behozott sorshúzásnál, vagy előbb divatozott kikülde­tésnél tapasztalt elégületlenség ürügyei számkivettessenek, a KK. és KR-dek abban állapodtak meg, hogy mind a négy törvénykezési időszakokban a törvényszék rendesen két hétre határoztassék és előbb ugyan a fenyitó perek, azután pedig a polgári ügyek vétessenek fel, szükség esetében pe­dig az elnök a törvényszéket a harmadik hétre is általtehes­­se és meghosszabbíthassa. Ezek szerint a két tanács és a sorshúzás ezúttal megbukott, de a diurnumok eltörlését ki­mondó végzés épségben maradott. e3A háziadónak 1842/31. évre szükséges előleges költségvetése felvétetvén az abban foglalt 37,588 fr. summának az adózó községekre leendő kivetése szokott módon fog eszközöltetni, ezenkívül pedig azon 4661 fr. 5535/40 kr. p. p., melly az 1840/b­k évi szám­adások szerint feleslegeztetvén, a számadások kiegyenlíté­sére szükséges ; miután ezen feleslegezés onnan eredt, hogy a hátralévő tartozások egészen be nem hajtattak, a pontos fizetőkre pedig e miatt uj tehert kivetni, s igy egy részről a restantiák végnélkül szaporítását, más részről pe­dig a tehetősnek­ és rendes fizetőknek a rendes adón túl még a felesleg való kiadások terhévek­ igazságtalan megra­­kodását tovább folytatni nem lehetne, ama feleslegezés azon adózó községekre, mellyek a házi pénztárba tartoznak, eme hátralévő tartozások aránya szerint a számvevő hivatal által fog kivétetni. f3 Gr. Haller horvátországi bán ő excájának e megye üdvözlőlevelére érkezett kir. válasza hangos él­jenzésekben nyilvánvult örömérzettel fogadtatott. g3 A tiszti főügyész sz. kir. Lőcse városának legfelsőbb helyre felter­jesztett abbeli folyamodása következésében, miszerint e me­gyének vámsági jogaira nézve hozott állítólag sérelmes ha­tározatát megsemmisiltetni, és az e tárgyban kiadandó k. kir. határozatnak kiadásáig, minden további határozatok ho­zatalától ezen megyét eltiltatni esedezik, kimerítő viszon­­nyilatkozását bemutatá, melly által nemcsak a sz. k. Lőcse városa folyamodásában előhozott okokat megczáfolja és a hazai törvényeken alapuló megyei végzéseket épségben tartatni kéri, hanem egyszersmind Lőcse városa tanácsát, melly folyamodásában a bírói minéműségben eljárt első al­­ispányt és birótársait méltatlan vádakkal illetni merészlet­­te, az illendőség, és tartozó engedelmesség korlátaiba visz­­szautasittatni, nem különben utalnak szorgalmatos készíté­sére szorittatni esedezik, melly viszonnyilatkozás minden tekintetben jóváhagyatván, ennek fonalán a nm. m. kir. Helytartó Tanács tudósittatni határoztatok. 13 a megyébeegy

Next