Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-04-20 / 31. szám

Tolnam­egyének mult havi közgyűlésén az országgyű­lési követek utasításába határozottan felveendő tárgyak még szőnyegre nem kerültek, az egyéni közérdekű dolgok ezek voltak. Olvastatott a nm. udvari cancellaria feddő leirata, mellyben a polgári pörök lajstromának mindeddig nem tör­tént felküldése roszaltatott. A BB. ö Felsége felügyelési jo­­g­át e részben elismerék ugyan, de a levélben foglalt feddő kifejezésekben, mellyek törvényen nem alapult parancs késő teljesítéséért tétettek, sérelmet láttak s ez értelemben felí­rást határoztak. — A dohánytermesztésről kívánt tudósítás iránti körlevélre megiratni határoztatott, hogy a megyében annyi dohány nem termesztetik , hogy kereskedés tárgyává válhassék. — Érzékeny megilletődéssel vették a rendek a sok költséggel és nagy erőmegfeszítéssel készített szoros­kői útra kért vámszedhetési engedelem megtagadását, a vámszedés megállapítását megyei jognak ismervén, s más­részt azt is tudván, hogy hasonló intézkedés nélkül az uta­kat jó karban tartani lehetetlen.­­ A rablajstromra tett ész­revételek megfejtése a nm. httanács által tudomásul vétet­vén, a botbüntetések félévenkint 30 botra csökkentetni ren­deltettek. A rendek e főhely illy korlátozási jogát el nem ismervén, azt tudósittatni rendelék, hogy az uj büntetőtör­­vénykönyv behozataláig az eddigi gyakorlatnál maradand­­nak. — Aggodalmat szült a Ruben nádor ő Fensége levele is, mellyben tudtokra adja, hogy az országos pénztár kiü­rülvén már 446 ezer for. kölcsönt vett fel, mellynek föde­­­zése iránt intézkedést ajánl; erre annak nyilvánításával, hogy a közigazgatás költségei az országos jövedelmekből, minek a bányák, só, harminczad, posta, koronás jószágok stb., mint mellyek a kormány rendelkezése alá a végett adattak, fö­­döztessenek, a levél az állandó választmánynak adatott utasításba veendő feljegyzés végett. Hasonló történt Nógrád és Liptónak az orosz hatalom terjeszkedése, Gömörnek a bandériumok iránti leveleikkel. — Kraszna abbeli válaszára, hogy tettleges visszakapcsoltatása előtt a levelek tárgyalá­sába bocsátkozni nem fog, e visszakapcsolás sürgettenül határoztatott. — Hornnak kösajtója eltiltásából eredt sérel­me pártoltatok, Zabolcs országos, biztosságok munkálati­nak szakaszonkir­ti közöltetését eszközleni kívánó levele, mivel már a megye részéről történt felírás, tudomásul véte­tett. Biharnak a borlized-megtagadástul eredt perek miatti sérelme pártoltatni, marasd latin levele visszaküldetni, Sz.­­Fejérvár és Debreczen városok a kir. városok elrendezése iránti felszólításaik, ugyszinte Pozsony városnak a követi szállások fizetését kívánó felszólítása, Tolnának az orosz birodalombeli katholikusok elnyomása és az aldunai tar­tományok sorsának Ő Felsége figyelmébe ajánlása iránti le­vele, Veszprémnek az országgyűlési csend és rend fentar­­tása s a nemesi felkelés állandósítása, úgy szinte a nemzeti színház iránti javaslata az országos tárgyakkal foglalkozó választmányhoz utasi­tattak. Az adó behajtása katonai erő­vel is megkisértetvén, kevés sikert mutatott, azért csak a sürgetés maradt fen , de a bírói számadások szigorú meg­vizsgálása rendeltetett. A N­y­i­t­r­a megyei mart. 29. tartott közgyűlésre a rendek nagy számmal jelentek meg. Mindjárt az elnök alispán üd­vözlete után olvastattak azon megyék körlevelei, mellyek az északon mindinkább fejlődő óriás hatalomra s a nyugati szomszédtartományok mostani bonyolódott állapotira aggo­dalmasan tekintvén, a hazát éberségre és létünk s állomá­nyunk iránti előrelátó gondoskodásra szólítják fel; olvas­tattak ugyanis Nógrádnak az orosz hatalom által kifejtett túlnyomó befolyás, Liptónak Szerbia jövendőjét biztosítása, Tolnának pedig az orosz birodalombani több millió katholi­­kus elnyomása, az aldunai tartományok és a machói bánság­nak, mint hajdant a magyar koronához tartozó kiegészítő ré­szeknek, a nemzet által méltán igényelhető visszaszerzése végetti leveleik. Remélvén, hogy a jövő országgyűlésen honvédelmi rendszerünk elintézése egyike leend a legel­­sőbb tanácskozási tárgyaknak, és mélyen érezvén az elől érintett hatalom terjedéséből eredhető veszélyes eredmények valószínűségét, méltányolák a BR. a felszólító testvérható­ságok figyelmetességét, s annak idején hatalmas szót eme­­lendnek ; az aldunai részek visszakapcsolása és az orosz katholikusok pártoltatása végett pedig Ő Felségéhez a tolnai felírás értelmében felírni fognak. — Szabolcs levele, melly szerint a büntetőtörvénykönyv kidolgozásán munkálódó or­szágos választmány minden munkálatai a sajtó útján nyil­­vánítandók volnának, mivel már utóbbi közgyűlésünkből felírtunk, tudomásul vétetett, úgy szinte Heves és Verőcze megyéké az előfogatok tárgyában. Az utóbbinak latin leve­lére többen azt jegyzék meg, hogy hasonló szerkezetűek ezentúl el ne fogadtassanak, ez azonban határozattá nem emelkedett. — Gömörnek a nemesi bandériumok rendszer­be hozását sürgető levele s Biharnak egy szóbeli pörnek hatalomkar általi végrehajtatásából eredt sérelme a választ­mányhoz utasittattak. — Veszprémnek az országgyűlés tartása körüli rend és csend megóvása s a karzatok törvé­nyes szabályozása iránt tett észrevételei pártolta­ttak , azon felszólítása pedig, hogy az országos költségeken emelt nemzeti színház a czélnak meg nem felelvén, az ne csak belszerkezeti­­elemes változtatásokon essék át, hanem más­hova, alkalmas a helyre egy út állíttassák, tudomásul vételed, s a BR. az ez iránti országos választmány jelentését akar­ják előbb bevárni, mielőtt magukat valamire határoznák. — Székesfejérvár levele , mellyben e megyét felszólítja , hogy már jövő országgyűlésre az összes polgárság által szaba­don választandott és utasitandott követeit a törvényes szava­zat gyakorlatában pártolják, úgy szinte Debreczené, melly a szabadkai elveken a szab. kir. városok országgyűlési sza­vazatjogát tárgyazó, örömmel fogadtattak s az utasító vá­lasztmánynak adattak ki. — Az országgyűlési utasítások nem fognak, mint eddig, a követválasztás alkalmával, hanem egy különös közgyűlésen megrostáltatni, nehogy azoknak minden pontjai hirtelenkedve megerősiltessenek. — A sze­pesi 16 város körlevele, mellyben municipális jogaikat beczik­­kelyeztetni kérik, az első napi vitatkozások legfontosabbja volt. A vélemények két felé oszlanak, némellyek valamennyi városnak az országgyűlésen egy szavazatot kívántak, mint különös kerületnek, adni, mások azokat Szepes megyébe kebelezni kívánták, úgy hogy ennek közgyűlésein egyen­­kint egy szavazattal, bírhassanak; ez utóbbi nézet pártolta­ tott s az utasító választmány annak értelmében fogja az utasítást kidolgozni. A Második napon egy főbírónak or­szággyűlési költségek fejében begyűjtött 4000 poszton elkö­vetett hirtelensége, s mivel az elsikkasztott mennyiséget pótolni nem képes, azon kérdés került szőnyegre, ki fize­­tendi a felebbi összeget? Hosszas vita után az a felkelési pénztárból határoztatott helyre ültetni. A harmadik s ne­gyedik napon semmi közérdekű nem történt. A követutasí­­tások még szőnyegre nem kerülhettek, mivel még készülő­félben vannak. Bácsmegye m. h. 13. az első alispán elnöklete alatt megnyitott gyűlésének nevezetes­ tárgyai következők vol­­tak. Előleges tárgyalásra azon tárgyak tűzettek ki, mellyek a kisgyűlésekből e közgyűlésre halasztottak. Ezeknek elin­tézte után az országos pénztár üressége iránti nádori levél mély csendességet hozott teremünkbe, mert úgy lásták töb­ben, hogy ismét fizetni kell, mit nálunk is sokan nem igen szeretnek. — Nógrád és Liptó megyéknek azon hivatalos leveleik, mellyekben az orosz hatalomnak szűnni nem akaró terjeszkedése s az aldunai tartományokba legújabban gya­korlott túlnyomó befolyása és hazánkhoz hovatovábbi köze­ledése iránt aggodalmukat fejezék ki, tudomásul vétettek s az országos tárgyakban munkálódó választmány a hon ren­des és rendkívüli véderejének rendszerezését követulasitá­­sul följegyezé. — Varasdnak az illirismus törekvése ellen, mennyiből a tisztán literatúrai irányt átlépné, tett nyilatko­zata örömmel fogadtatott, fentartván a BR. abbeli reményü­ket, hogy e megye Szerém példájára szabad akaratából is magyar nyelven fog a magyar törvényhatóságokkal levelezni. — Kraszna megyének abbeli nyilatkozata, hogy a Bács me­gye részéről pártoltatni kívánt tárgyakat előbb, mielőtt tett­­leg Magyarországhoz visszakapcsoltatnék, tárgyalás alá nem veendi, kiadatott az utasításkészítő választmánynak, úgy szinte Székesfejérvár abbeli megkeresése is, hogy az összes polgárság által választott követei a szavazat gyakorlatának jogában fentartassanak. — A Nógrád által megküldött Sré­­terféle könyvet nemcsak szívesen fogadá a megye, hanem köszönetét is íratni, s abból az üdvös s e megyében is alkal­maztatást nyerendő beligazgatási elveket kiszemelni hatá­rozd. — Zsoldos Ignácznak a mezei rendőrség főbb szabá­lyairól irt népkönyve ezer példányban megszereztetvén, járásonkint fog kiosztatni. — Heves megyének azon hivata­los levele, mellyben jelenti, hogy az adózók sorsán könnyitni akarván f. é. apr. 1. napjától az úgynevezett vendégi előfo­­gatokat egészen eltörölte, tudomásul szolgált — Baranya a Kandica sziget iránti határkérdési pörre nézve b. Vay Miklós ő méltósága bíráskodásában megegyezett. — A BR. azon kívánságának következtében, miszerint gr. Vay Ábrahám ur ő excja személyében e megye kebelében működött kir. biz­tosság munkálatainak azon egyénekre nézve, kik hibájukért a hivataltóli több éves „felfüggesztéssel eléggé bűnhődtek, leendő megszüntetése . Felségétől keressék, a főjegyző e tárgyban ügyesen készült felirata felolvastatok s elfogadta­tott. — A jövő közgyűlés jun. 19, a fenyitőtörvényszék máj. 1. a polgári máj. 29re tűzettek. — A marhahús fontja apr. 1 napjától 10 kr. Marm­aro­s -s­z­ige­t, april 1. Múlt közgyűlésünkön az utasítás készítő választmánynak mart. 27-e határidőré szabatott, mellyen munkálatját e napra beadni köteles le­gyen. E napon tanácskozási teremünk megtelt a szokottnál sokkal nagyobb számmal megjelent nemességgel. Elnök első alispánunk gyűlésnyitó beszéde után előterjesztő , hogy a­mennyiben ezen gyűlés első napjai az országos tárgyak feletti tanácskozásra tűzettek ki, jónak látná, hogy a vá­lasztmány munkái közül előlegesen azok, mellyek a közne­mességet közelebbről érdeklik t. i. a szatmári 12 pontok vé­tetnének tanácskozás alá. Az előterjesztés helyeslést nyert, s az érintett szatmári pontok előbb, azután pedig a választ­mány véleménye olvastatott fel, azok közül az 1-ső az ősi­­ség eltörlése vétetvén vitatkozás alá, miután mind ellene, mind mellette több szónokok felszólaltak, elnök ur oláh nyelven tudatá a jelen volt oláh ajkú nemesekkel a gyűlés kívánsága szerint a szőnyegen forgott tárgy feletti tanács­kozást, mellyre azon egyszerű felkiáltás: „maradjon az ősi­­ség“­len határozattá, s e szerint nálunk az ősiség továbbra is fenmarad. 2) A nemzeti bank iránti indítvány nálunk is elfogadtatott. — 3) Az úrbéri kényszerűést megváltás — mert ez a földes urra nézve terhes — el nem fogadtatott. — 4} A birhatási jog egész kiterjedésben pártoltatni határozta­tok — 5) A hivatalviseleti képesség minden honpolgárral kiterjesztése — a birói hivatalokat kivévén — elfogadtatott — 6) A házi adó elvállalása. Még csak egyetlen egy szó sem emelkedett mellette; egy „maradjon“ szó, melly a választmány véleményére felkiáltatott, temeté el teremü­nk­­ben az adó kérdését. — 7) A széhek határozatunk szerint továbbra is maradnak. Az utivám ellenben pártoltatok 8) A népnevelés s ezzel kapcsolatban levő borsodi körlevél a papi javak secularisatiója iránt el nem fogadtatott, hanem határoztatott, hogy a káptalanok jövedelmének harmadrésze a törvény értelmében népnevelésre fordíttassék.­­ Más­nap ismét szép számmal jöttek össze a rendek, a köznemesek mindazáltal kevesebben voltak mint első nap. A jegyző­könyv kiteltetésekor indítvány létetett, hogy a mennyiben a házi adót a nemesség el nem fogadta, részesítsük annak vi­selésében az úgynevezett conventionalusokat, minthogy megyénkben, kivált a királyi tisztségeknél, oily nagy szám­mal vannak ezen osztálybeliek, kik semmi közterhet nem vi­selnek, hogy ha ők is adó alá jönnének, aligha egy nyol­­czadrész adóval az adózó népen nem könyistetnek. Ezen indítvány azonban félre ve­zetet­t: „nem lehet — úgy­mond az elnök — a tegnapi határozatot az adóra nézve felforgat­ni, mert ha a conventionalisokat megadóztatnék, akkor in­direct, a nemességet adóztatjuk meg, minthogy a nemesnek többet kellene fizetnie béres cselédeinek, s igy a nemesség terhévé válnék. 9) A nyomtatást megelőző vizsgálat a vá­lasztmány által meghagyatni vételelt, úgy azonban, hogy a könyvvizsgálók számára rendszabályok törvény által hozas­sanak. Ezen vélemény nem fogadtatott­­el, és a nyomtatást megelőző vizsgálat eltöröltetni rendeltetett azon hozzáadás­sal hogy sajtótörvény alkottassék. 103 A városok rendezé­se iránt a küldöttség véleményét alább, a­hol Szabadka s több királyi városok megkeresései fordulnak elő — ezekre figyelmezőleg kívánja előterjeszteni. 11} A törvényszéki eljárás módja iránti javaslat a büntetőtörvény fölvételének idejére halasz­ta­tott. 12} A népképviselet nem pártol­hatott. — E képen keresztül menvén a gyűlés a szatmári pontokon, a tanácskozások alatt indítvány létetett, hogy a­mennyiben a honoratiorok minden nemesi terhekben részesülnek, mégis állapotjuk alábbvaló talán az adózókénál is, mert az adó­zók is maguk választanak maguknak bírót, a nemes szint­úgy maga választja bíráit; a honoratior ellenben bírót nem választhat, adassék tehát nektek a tiszt- és közelválaszt­­tásokon szavazati jog; ezen indítvány, melly már ezelőtt is előterjesztett, de akkor megbukott, he pártolókra, de ellen­­­zékre is talált; élénken folyt fölötte a vitatkozás ; megmon­­datott egy részről, hogy itt az idő, hogy a 9 millió nép vi­lágát a honoratiorokat, kik értelmi műveltetésük által a köz­­nép állapotján felülemelkedtek, magunkhoz közelebb vonjuk ; az indítvány ellen felhozatott, hogy nemesi jogokat csak a Felség s nem a törvényhozás adhat, és hogy törvényesen csak a nemes választhat megyei birót. A tárgy a jelen volt oláh nemességnek is megmagyaráztatott, kik azonban az indít­vány ellen nyilatkozván, a kérdés szavazatra bocsáttatott s 84 szavazattal 52 ellen a honorarioroknak, kik a nemesi ter­hek viselésében részt vesznek, szavazati jog alkotandó tör­vény által adatni rendeltetett.­­• Kimondatván a végzés az elnök által, innen is amonnan is a teremben zúgás hallatott, hogy majd másnap meg lesz változtatva ezen határozat. Min­denki feszülten várta tehát másnap a történendőket. A szo­kott órában 8-kor a tanácskozási teremben ismét megjele­nünk, a gyűlés folytattab­b s az előbbi nap végzései meghi­­telesittettek; köznemesek nem voltak jelen. Komoly ta­nácskozásaik közepette egyszerre csak megnyílnak a terem ajtai s tódul befelé a köznemesség nagy számmal, mint első nap , s kétség és aggály szok­tá keblünket, mig végre a cso­port egyik vezére felszólalt, hogy indítványát nem azon szándékból teszi ugyan, mintha a hozott végzést megváltoz­tatni kívánná, hanem csak meghatároztatni óhajtaná, hogy a honoratiorok közül kiknek adassák szavazati jog, minthogy azt minden adót­ nemfizetőre kiterjeszteni nem lehet. Ezen indítvány a köznemesség által helyeseltetvén, miután meg­­állapottak a Rendek abban, hogy határozottan mondassák ki, kik legyenek a honoratiorok? —javasoltatott, hogy n­ Pest megye által elhatározott osztály szerint soroztassanak a ho­noratiorok, s igy a Pest megyei határozathoz alkalmazólag a honoratioroknak illy osztályzattal rendeltetett szavazati jog adatai: 13 minden rendű papoknak; 23 professoroknak, ká­plánoknak, segédeknek; 33 diplomaticusoknak; 43 a magyar tudós társaság tagjainak; 63 a kebelbeli kir. kam. igazgató­ság elnökének, valamint az alsóbb királyi hivatalok elnöke­inek is; és 73 minden kiváltságos mezővárosnak összesen egy szavazat. — Ezekután a köznemesség a teremből las­­san kint eltávozott. — Olvastatott annakutána s tárgyalás alá vétetett a választmányi munkálat hátra levő része, a­mennyire a jelen közgyűlésre elkészülhetett. A választmány azon vé­leménye, hogy addig a kir. előadások tárgyalásába bele ne ereszkedjenek követeink, míg az előleges sérelmekre kir. válasz nem érkezendik, és hogy sürgessék követeink tör­vénybe iktatni, miszerint jövendőre a meghívó kir. levélbe a kir. előadások is befoglalva legyenek, elfogadtatott. — Már­­maros sem országgyűlési költségeket, sem pedig szálláso­kat ön határozata szerint nem üzetend, mert utasításában megállapított elve, hogy követel semmi terhet a nemességre fel ne vállaljank. Lip­tóm­egye, martius 20. kezdeti közgyűlésének befejezése. — és Csongrád megye Bauer Márk Hermanféle héber-magyar zsebszótárral előfizetés iránt felszólító kör­levele következtében S. J., a magyar nyelv mellett hőn buz­gó másod aljegyzőnk bízatott meg előfizetők szedésével. Bár fáradozásai sikeretlenek ne lennének ! mert hiedelmünk szerint a liptói zsidók közt alig találkozandik egy előfizető, másokat pedig a zsidó nyelv nem igen érdekel. — A nagy­­méltóságu magyar kir. Helytartó tanács egy kegyes intéz­ménye felvételénél a katholika és evangelika vallásunk közti néhány idő óta mutatkozó harmónia majd fölbomlott, de elnök első alispány ezt elhárítá, a dolgot vegyes küldöttségre utasíttatni javasolván, mi el is fogadtatott. Egy 20 esztendő előtt kiadott térítvény forog a kérdésben, a térítvény több alázatos felírásaink s­lán legfelsőbb helyen jóváhagyatott; erre i­ Kiptó megye újra felirt, közöltetni kérvén magával az okokat, mellyeknél fogva az érintett téritvény jóváhagyatik. Most ezen okok közöltétnek a megyével.— A többi tárgyal­tattok közül érdekes még az is, hogy ezen közgyűlésen a belszerkezetteli választmányi javaslat nyomán a törvényke­zési napok a törvényszékek s a rendes évnegyedes közgyűlé­sek ez egész évre meghatároztattak, s igy törvénykezési na­pokat máj. 15., septem. 11. és novem. 27-dike — törvény­székek jun. 12., septem. 18., decem­. 11 —kére, második év­negyedes közgyűlés május 29. harmadik augustus 7. negye­dik novembert), scentralis közgyűlés pedig december 27kére tűzettek ki. — Midőn ezekkel foglalkoztunk, azon hirt vet­tük, hogy a cs. kir. Felsége az orsz.gyűlés kezdetét megha­tározni méltóztatott, mi örömmel töltött el bennünket, s azért azon kecsegtető reményben, hogy országgyűlésre meghívó kegyelmes kir. levél addig hozzánk is érkezendik, április Ildikóre rendkívüli közgyűlést rendelvén, eloszol­tunk. Azon körlevelek által értesittettünk, miszerint főis­­pányunk e méltósága az első alispányi hivatal útján a KK. és rendekkel tudatja, hogy ő május 11-én az anyautasítás

Next