Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-04-20 / 31. szám
Tolnamegyének mult havi közgyűlésén az országgyűlési követek utasításába határozottan felveendő tárgyak még szőnyegre nem kerültek, az egyéni közérdekű dolgok ezek voltak. Olvastatott a nm. udvari cancellaria feddő leirata, mellyben a polgári pörök lajstromának mindeddig nem történt felküldése roszaltatott. A BB. ö Felsége felügyelési jogát e részben elismerék ugyan, de a levélben foglalt feddő kifejezésekben, mellyek törvényen nem alapult parancs késő teljesítéséért tétettek, sérelmet láttak s ez értelemben felírást határoztak. — A dohánytermesztésről kívánt tudósítás iránti körlevélre megiratni határoztatott, hogy a megyében annyi dohány nem termesztetik , hogy kereskedés tárgyává válhassék. — Érzékeny megilletődéssel vették a rendek a sok költséggel és nagy erőmegfeszítéssel készített szoroskői útra kért vámszedhetési engedelem megtagadását, a vámszedés megállapítását megyei jognak ismervén, s másrészt azt is tudván, hogy hasonló intézkedés nélkül az utakat jó karban tartani lehetetlen. A rablajstromra tett észrevételek megfejtése a nm. httanács által tudomásul vétetvén, a botbüntetések félévenkint 30 botra csökkentetni rendeltettek. A rendek e főhely illy korlátozási jogát el nem ismervén, azt tudósittatni rendelék, hogy az uj büntetőtörvénykönyv behozataláig az eddigi gyakorlatnál maradandnak. — Aggodalmat szült a Ruben nádor ő Fensége levele is, mellyben tudtokra adja, hogy az országos pénztár kiürülvén már 446 ezer for. kölcsönt vett fel, mellynek födezése iránt intézkedést ajánl; erre annak nyilvánításával, hogy a közigazgatás költségei az országos jövedelmekből, minek a bányák, só, harminczad, posta, koronás jószágok stb., mint mellyek a kormány rendelkezése alá a végett adattak, födöztessenek, a levél az állandó választmánynak adatott utasításba veendő feljegyzés végett. Hasonló történt Nógrád és Liptónak az orosz hatalom terjeszkedése, Gömörnek a bandériumok iránti leveleikkel. — Kraszna abbeli válaszára, hogy tettleges visszakapcsoltatása előtt a levelek tárgyalásába bocsátkozni nem fog, e visszakapcsolás sürgettenül határoztatott. — Hornnak kösajtója eltiltásából eredt sérelme pártoltatok, Zabolcs országos, biztosságok munkálatinak szakaszonkirti közöltetését eszközleni kívánó levele, mivel már a megye részéről történt felírás, tudomásul vétetett. Biharnak a borlized-megtagadástul eredt perek miatti sérelme pártoltatni, marasd latin levele visszaküldetni, Sz.Fejérvár és Debreczen városok a kir. városok elrendezése iránti felszólításaik, ugyszinte Pozsony városnak a követi szállások fizetését kívánó felszólítása, Tolnának az orosz birodalombeli katholikusok elnyomása és az aldunai tartományok sorsának Ő Felsége figyelmébe ajánlása iránti levele, Veszprémnek az országgyűlési csend és rend fentartása s a nemesi felkelés állandósítása, úgy szinte a nemzeti színház iránti javaslata az országos tárgyakkal foglalkozó választmányhoz utasitattak. Az adó behajtása katonai erővel is megkisértetvén, kevés sikert mutatott, azért csak a sürgetés maradt fen , de a bírói számadások szigorú megvizsgálása rendeltetett. A Nyitra megyei mart. 29. tartott közgyűlésre a rendek nagy számmal jelentek meg. Mindjárt az elnök alispán üdvözlete után olvastattak azon megyék körlevelei, mellyek az északon mindinkább fejlődő óriás hatalomra s a nyugati szomszédtartományok mostani bonyolódott állapotira aggodalmasan tekintvén, a hazát éberségre és létünk s állományunk iránti előrelátó gondoskodásra szólítják fel; olvastattak ugyanis Nógrádnak az orosz hatalom által kifejtett túlnyomó befolyás, Liptónak Szerbia jövendőjét biztosítása, Tolnának pedig az orosz birodalombani több millió katholikus elnyomása, az aldunai tartományok és a machói bánságnak, mint hajdant a magyar koronához tartozó kiegészítő részeknek, a nemzet által méltán igényelhető visszaszerzése végetti leveleik. Remélvén, hogy a jövő országgyűlésen honvédelmi rendszerünk elintézése egyike leend a legelsőbb tanácskozási tárgyaknak, és mélyen érezvén az elől érintett hatalom terjedéséből eredhető veszélyes eredmények valószínűségét, méltányolák a BR. a felszólító testvérhatóságok figyelmetességét, s annak idején hatalmas szót emelendnek ; az aldunai részek visszakapcsolása és az orosz katholikusok pártoltatása végett pedig Ő Felségéhez a tolnai felírás értelmében felírni fognak. — Szabolcs levele, melly szerint a büntetőtörvénykönyv kidolgozásán munkálódó országos választmány minden munkálatai a sajtó útján nyilvánítandók volnának, mivel már utóbbi közgyűlésünkből felírtunk, tudomásul vétetett, úgy szinte Heves és Verőcze megyéké az előfogatok tárgyában. Az utóbbinak latin levelére többen azt jegyzék meg, hogy hasonló szerkezetűek ezentúl el ne fogadtassanak, ez azonban határozattá nem emelkedett. — Gömörnek a nemesi bandériumok rendszerbe hozását sürgető levele s Biharnak egy szóbeli pörnek hatalomkar általi végrehajtatásából eredt sérelme a választmányhoz utasittattak. — Veszprémnek az országgyűlés tartása körüli rend és csend megóvása s a karzatok törvényes szabályozása iránt tett észrevételei pártoltattak , azon felszólítása pedig, hogy az országos költségeken emelt nemzeti színház a czélnak meg nem felelvén, az ne csak belszerkezetielemes változtatásokon essék át, hanem máshova, alkalmas a helyre egy út állíttassák, tudomásul vételed, s a BR. az ez iránti országos választmány jelentését akarják előbb bevárni, mielőtt magukat valamire határoznák. — Székesfejérvár levele , mellyben e megyét felszólítja , hogy már jövő országgyűlésre az összes polgárság által szabadon választandott és utasitandott követeit a törvényes szavazat gyakorlatában pártolják, úgy szinte Debreczené, melly a szabadkai elveken a szab. kir. városok országgyűlési szavazatjogát tárgyazó, örömmel fogadtattak s az utasító választmánynak adattak ki. — Az országgyűlési utasítások nem fognak, mint eddig, a követválasztás alkalmával, hanem egy különös közgyűlésen megrostáltatni, nehogy azoknak minden pontjai hirtelenkedve megerősiltessenek. — A szepesi 16 város körlevele, mellyben municipális jogaikat beczikkelyeztetni kérik, az első napi vitatkozások legfontosabbja volt. A vélemények két felé oszlanak, némellyek valamennyi városnak az országgyűlésen egy szavazatot kívántak, mint különös kerületnek, adni, mások azokat Szepes megyébe kebelezni kívánták, úgy hogy ennek közgyűlésein egyenkint egy szavazattal, bírhassanak; ez utóbbi nézet pártolta tott s az utasító választmány annak értelmében fogja az utasítást kidolgozni. A Második napon egy főbírónak országgyűlési költségek fejében begyűjtött 4000 poszton elkövetett hirtelensége, s mivel az elsikkasztott mennyiséget pótolni nem képes, azon kérdés került szőnyegre, ki fizetendi a felebbi összeget? Hosszas vita után az a felkelési pénztárból határoztatott helyre ültetni. A harmadik s negyedik napon semmi közérdekű nem történt. A követutasítások még szőnyegre nem kerülhettek, mivel még készülőfélben vannak. Bácsmegye m. h. 13. az első alispán elnöklete alatt megnyitott gyűlésének nevezetes tárgyai következők voltak. Előleges tárgyalásra azon tárgyak tűzettek ki, mellyek a kisgyűlésekből e közgyűlésre halasztottak. Ezeknek elintézte után az országos pénztár üressége iránti nádori levél mély csendességet hozott teremünkbe, mert úgy lásták többen, hogy ismét fizetni kell, mit nálunk is sokan nem igen szeretnek. — Nógrád és Liptó megyéknek azon hivatalos leveleik, mellyekben az orosz hatalomnak szűnni nem akaró terjeszkedése s az aldunai tartományokba legújabban gyakorlott túlnyomó befolyása és hazánkhoz hovatovábbi közeledése iránt aggodalmukat fejezék ki, tudomásul vétettek s az országos tárgyakban munkálódó választmány a hon rendes és rendkívüli véderejének rendszerezését követulasitásul följegyezé. — Varasdnak az illirismus törekvése ellen, mennyiből a tisztán literatúrai irányt átlépné, tett nyilatkozata örömmel fogadtatott, fentartván a BR. abbeli reményüket, hogy e megye Szerém példájára szabad akaratából is magyar nyelven fog a magyar törvényhatóságokkal levelezni. — Kraszna megyének abbeli nyilatkozata, hogy a Bács megye részéről pártoltatni kívánt tárgyakat előbb, mielőtt tettleg Magyarországhoz visszakapcsoltatnék, tárgyalás alá nem veendi, kiadatott az utasításkészítő választmánynak, úgy szinte Székesfejérvár abbeli megkeresése is, hogy az összes polgárság által választott követei a szavazat gyakorlatának jogában fentartassanak. — A Nógrád által megküldött Sréterféle könyvet nemcsak szívesen fogadá a megye, hanem köszönetét is íratni, s abból az üdvös s e megyében is alkalmaztatást nyerendő beligazgatási elveket kiszemelni határozd. — Zsoldos Ignácznak a mezei rendőrség főbb szabályairól irt népkönyve ezer példányban megszereztetvén, járásonkint fog kiosztatni. — Heves megyének azon hivatalos levele, mellyben jelenti, hogy az adózók sorsán könnyitni akarván f. é. apr. 1. napjától az úgynevezett vendégi előfogatokat egészen eltörölte, tudomásul szolgált — Baranya a Kandica sziget iránti határkérdési pörre nézve b. Vay Miklós ő méltósága bíráskodásában megegyezett. — A BR. azon kívánságának következtében, miszerint gr. Vay Ábrahám ur ő excja személyében e megye kebelében működött kir. biztosság munkálatainak azon egyénekre nézve, kik hibájukért a hivataltóli több éves „felfüggesztéssel eléggé bűnhődtek, leendő megszüntetése . Felségétől keressék, a főjegyző e tárgyban ügyesen készült felirata felolvastatok s elfogadtatott. — A jövő közgyűlés jun. 19, a fenyitőtörvényszék máj. 1. a polgári máj. 29re tűzettek. — A marhahús fontja apr. 1 napjától 10 kr. Marmaros -sziget, april 1. Múlt közgyűlésünkön az utasítás készítő választmánynak mart. 27-e határidőré szabatott, mellyen munkálatját e napra beadni köteles legyen. E napon tanácskozási teremünk megtelt a szokottnál sokkal nagyobb számmal megjelent nemességgel. Elnök első alispánunk gyűlésnyitó beszéde után előterjesztő , hogy amennyiben ezen gyűlés első napjai az országos tárgyak feletti tanácskozásra tűzettek ki, jónak látná, hogy a választmány munkái közül előlegesen azok, mellyek a köznemességet közelebbről érdeklik t. i. a szatmári 12 pontok vétetnének tanácskozás alá. Az előterjesztés helyeslést nyert, s az érintett szatmári pontok előbb, azután pedig a választmány véleménye olvastatott fel, azok közül az 1-ső az ősiség eltörlése vétetvén vitatkozás alá, miután mind ellene, mind mellette több szónokok felszólaltak, elnök ur oláh nyelven tudatá a jelen volt oláh ajkú nemesekkel a gyűlés kívánsága szerint a szőnyegen forgott tárgy feletti tanácskozást, mellyre azon egyszerű felkiáltás: „maradjon az ősiség“len határozattá, s e szerint nálunk az ősiség továbbra is fenmarad. 2) A nemzeti bank iránti indítvány nálunk is elfogadtatott. — 3) Az úrbéri kényszerűést megváltás — mert ez a földes urra nézve terhes — el nem fogadtatott. — 4} A birhatási jog egész kiterjedésben pártoltatni határoztatok — 5) A hivatalviseleti képesség minden honpolgárral kiterjesztése — a birói hivatalokat kivévén — elfogadtatott — 6) A házi adó elvállalása. Még csak egyetlen egy szó sem emelkedett mellette; egy „maradjon“ szó, melly a választmány véleményére felkiáltatott, temeté el teremünkben az adó kérdését. — 7) A széhek határozatunk szerint továbbra is maradnak. Az utivám ellenben pártoltatok 8) A népnevelés s ezzel kapcsolatban levő borsodi körlevél a papi javak secularisatiója iránt el nem fogadtatott, hanem határoztatott, hogy a káptalanok jövedelmének harmadrésze a törvény értelmében népnevelésre fordíttassék. Másnap ismét szép számmal jöttek össze a rendek, a köznemesek mindazáltal kevesebben voltak mint első nap. A jegyzőkönyv kiteltetésekor indítvány létetett, hogy a mennyiben a házi adót a nemesség el nem fogadta, részesítsük annak viselésében az úgynevezett conventionalusokat, minthogy megyénkben, kivált a királyi tisztségeknél, oily nagy számmal vannak ezen osztálybeliek, kik semmi közterhet nem viselnek, hogy ha ők is adó alá jönnének, aligha egy nyolczadrész adóval az adózó népen nem könyistetnek. Ezen indítvány azonban félre vezetett: „nem lehet — úgymond az elnök — a tegnapi határozatot az adóra nézve felforgatni, mert ha a conventionalisokat megadóztatnék, akkor indirect, a nemességet adóztatjuk meg, minthogy a nemesnek többet kellene fizetnie béres cselédeinek, s igy a nemesség terhévé válnék. 9) A nyomtatást megelőző vizsgálat a választmány által meghagyatni vételelt, úgy azonban, hogy a könyvvizsgálók számára rendszabályok törvény által hozassanak. Ezen vélemény nem fogadtatottel, és a nyomtatást megelőző vizsgálat eltöröltetni rendeltetett azon hozzáadással hogy sajtótörvény alkottassék. 103 A városok rendezése iránt a küldöttség véleményét alább, ahol Szabadka s több királyi városok megkeresései fordulnak elő — ezekre figyelmezőleg kívánja előterjeszteni. 11} A törvényszéki eljárás módja iránti javaslat a büntetőtörvény fölvételének idejére halasztatott. 12} A népképviselet nem pártolhatott. — E képen keresztül menvén a gyűlés a szatmári pontokon, a tanácskozások alatt indítvány létetett, hogy amennyiben a honoratiorok minden nemesi terhekben részesülnek, mégis állapotjuk alábbvaló talán az adózókénál is, mert az adózók is maguk választanak maguknak bírót, a nemes szintúgy maga választja bíráit; a honoratior ellenben bírót nem választhat, adassék tehát nektek a tiszt- és közelválaszttásokon szavazati jog; ezen indítvány, melly már ezelőtt is előterjesztett, de akkor megbukott, he pártolókra, de ellenzékre is talált; élénken folyt fölötte a vitatkozás ; megmondatott egy részről, hogy itt az idő, hogy a 9 millió nép világát a honoratiorokat, kik értelmi műveltetésük által a köznép állapotján felülemelkedtek, magunkhoz közelebb vonjuk ; az indítvány ellen felhozatott, hogy nemesi jogokat csak a Felség s nem a törvényhozás adhat, és hogy törvényesen csak a nemes választhat megyei birót. A tárgy a jelen volt oláh nemességnek is megmagyaráztatott, kik azonban az indítvány ellen nyilatkozván, a kérdés szavazatra bocsáttatott s 84 szavazattal 52 ellen a honorarioroknak, kik a nemesi terhek viselésében részt vesznek, szavazati jog alkotandó törvény által adatni rendeltetett.• Kimondatván a végzés az elnök által, innen is amonnan is a teremben zúgás hallatott, hogy majd másnap meg lesz változtatva ezen határozat. Mindenki feszülten várta tehát másnap a történendőket. A szokott órában 8-kor a tanácskozási teremben ismét megjelenünk, a gyűlés folytattabb s az előbbi nap végzései meghitelesittettek; köznemesek nem voltak jelen. Komoly tanácskozásaik közepette egyszerre csak megnyílnak a terem ajtai s tódul befelé a köznemesség nagy számmal, mint első nap , s kétség és aggály szoktá keblünket, mig végre a csoport egyik vezére felszólalt, hogy indítványát nem azon szándékból teszi ugyan, mintha a hozott végzést megváltoztatni kívánná, hanem csak meghatároztatni óhajtaná, hogy a honoratiorok közül kiknek adassák szavazati jog, minthogy azt minden adót nemfizetőre kiterjeszteni nem lehet. Ezen indítvány a köznemesség által helyeseltetvén, miután megállapottak a Rendek abban, hogy határozottan mondassák ki, kik legyenek a honoratiorok? —javasoltatott, hogy n Pest megye által elhatározott osztály szerint soroztassanak a honoratiorok, s igy a Pest megyei határozathoz alkalmazólag a honoratioroknak illy osztályzattal rendeltetett szavazati jog adatai: 13 minden rendű papoknak; 23 professoroknak, káplánoknak, segédeknek; 33 diplomaticusoknak; 43 a magyar tudós társaság tagjainak; 63 a kebelbeli kir. kam. igazgatóság elnökének, valamint az alsóbb királyi hivatalok elnökeinek is; és 73 minden kiváltságos mezővárosnak összesen egy szavazat. — Ezekután a köznemesség a teremből lassan kint eltávozott. — Olvastatott annakutána s tárgyalás alá vétetett a választmányi munkálat hátra levő része, amennyire a jelen közgyűlésre elkészülhetett. A választmány azon véleménye, hogy addig a kir. előadások tárgyalásába bele ne ereszkedjenek követeink, míg az előleges sérelmekre kir. válasz nem érkezendik, és hogy sürgessék követeink törvénybe iktatni, miszerint jövendőre a meghívó kir. levélbe a kir. előadások is befoglalva legyenek, elfogadtatott. — Mármaros sem országgyűlési költségeket, sem pedig szállásokat ön határozata szerint nem üzetend, mert utasításában megállapított elve, hogy követel semmi terhet a nemességre fel ne vállaljank. Liptómegye, martius 20. kezdeti közgyűlésének befejezése. — és Csongrád megye Bauer Márk Hermanféle héber-magyar zsebszótárral előfizetés iránt felszólító körlevele következtében S. J., a magyar nyelv mellett hőn buzgó másod aljegyzőnk bízatott meg előfizetők szedésével. Bár fáradozásai sikeretlenek ne lennének ! mert hiedelmünk szerint a liptói zsidók közt alig találkozandik egy előfizető, másokat pedig a zsidó nyelv nem igen érdekel. — A nagyméltóságu magyar kir. Helytartó tanács egy kegyes intézménye felvételénél a katholika és evangelika vallásunk közti néhány idő óta mutatkozó harmónia majd fölbomlott, de elnök első alispány ezt elhárítá, a dolgot vegyes küldöttségre utasíttatni javasolván, mi el is fogadtatott. Egy 20 esztendő előtt kiadott térítvény forog a kérdésben, a térítvény több alázatos felírásaink slán legfelsőbb helyen jóváhagyatott; erre i Kiptó megye újra felirt, közöltetni kérvén magával az okokat, mellyeknél fogva az érintett téritvény jóváhagyatik. Most ezen okok közöltétnek a megyével.— A többi tárgyaltattok közül érdekes még az is, hogy ezen közgyűlésen a belszerkezetteli választmányi javaslat nyomán a törvénykezési napok a törvényszékek s a rendes évnegyedes közgyűlések ez egész évre meghatároztattak, s igy törvénykezési napokat máj. 15., septem. 11. és novem. 27-dike — törvényszékek jun. 12., septem. 18., decem. 11 —kére, második évnegyedes közgyűlés május 29. harmadik augustus 7. negyedik novembert), scentralis közgyűlés pedig december 27kére tűzettek ki. — Midőn ezekkel foglalkoztunk, azon hirt vettük, hogy a cs. kir. Felsége az orsz.gyűlés kezdetét meghatározni méltóztatott, mi örömmel töltött el bennünket, s azért azon kecsegtető reményben, hogy országgyűlésre meghívó kegyelmes kir. levél addig hozzánk is érkezendik, április Ildikóre rendkívüli közgyűlést rendelvén, eloszoltunk. Azon körlevelek által értesittettünk, miszerint főispányunk e méltósága az első alispányi hivatal útján a KK. és rendekkel tudatja, hogy ő május 11-én az anyautasítás