Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-04-27 / 33. szám

33. szám. Április 27. 1843. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és min­denféle hirdetmények minél gyorsabb közlésé­vel; — a Századunk terjedelmesb politicai s ro­kon tudományu értekezésekkel, a Kis futár litera­túrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Ilalásfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boriték nélkül 4 p. fr. borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni hely­ben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok átellené­­ben a 245. sz. ház t-ső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmé­nyek s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartató m. Magyarország. Kinevezések , halálozások; gömör-, esz­­tergom-, bih­ar-, zala- és zágrábmegyei tudósítások. Vegyes közlések. Pannonhalmáról, Esztergomról és Pestről. Ausztria. Hadseregi változások. Nagybritannia. F­ran­cz­iaország. A hajósereg leszállíttatik, Lyon mellett erősített tábor építtetik. Belgium. Miniszerváltozás. Spanyolország. Don Francisco és a régens. Olaszország. Poroszország. Törökország. Haiti. Hirdetések. Magyaro­rszág. A nm. m. kir. udv. Kamara Frenreisz Mihály és Kesz­­lerffy János titoknokokká előléptetése által megürült két fogalmazói hivatalra Lengyel Péter és Slandtner Ferdinánd fogalmazói gyakornokokat, jó tulajdonságaik és több évi buzgó szolgálat jók tekintetéből kinevezni méltoztatott. A nm. m. kir. udv. Kamara jegyzőkönyvi hivatalában Disztinger István igtatóvá előléptetése által megüt­ült jegy­zőkönyvi kis elnökségre Furcsik Mihály kiadóhivatali írno­kot, sok évi buzgó szolgála­tjának és jó tulajdonságinak te­kintetéből alkalmazni méltoztatott. A nm. m. k. udv. Kamara a Theodori Tivadar meghatá­­rozása által megürült zimonyi sómázsáló hivatalra Wachtel Ferencz zenggi ideiglenes mázsálót alkalmazd. A nm. m. k. udv. Kamara az ellenőrködő irnokhivatalt az óbudai kam­.­szedői hivatalnál Fekete Károly ottani i­ász­­ra és az ekkép megürült i­ászságra Radler András óbudai kam. igazgatási gyakornokot alkalmazni méltoztatott. A nm. m. k. udv. kamara a Galtendorfban megürült harminczadi hivatallal Sauer László eddigi landsei har­­minczadost ruházá fel. Zapf Vilmos szigeti sószállitási írnok nagybányai só­­mázsamesterré neveztetett. Soóvárott a sószállitási mázsáló állomása megürült. Halászovics Fridrik nagybecskereki sómázsamester mart. 11. meghalt. Römisch Ferencz barcsi sómázsamester mart. 23. meg­halt. Schmidt Lénárd, turdossini sómázsamester f. e. mart. 28. meghalt. Követeknek választattak: Nógrádmegyében Huszár Károly és Kubinyi Ferencz több. A gömörm­egyei zavaros követválasztásról legkö­zelebb a következő tudósítást vettük s azt előbbi közlemé­nyünk kiegészítése végett adjuk. Ki jövendölhette volna a mart. 1­­5ki gyönyörű gyűlés után az apr. 12-ki legnagyobb botrányt. De mit nem remény lettünk, megtörtént. Voltak és vannak mindenkor és mindenütt olly emberek, kik saját czél­­jaikat a hazának, barátságnak, igazságnak, szóval minden­nek elébe teszik, mit más ember szentnek tart. Gömör di­csőségére mondhatjuk, hogy illy egyén itt csak vagy három találkozott, ahol van tiszta búza , mellyben egynéhány szem konkoly ne akadjon? de a három közül is csak egyik állt ki a gyepre, a legveszedelmesebb kárpit mögött maradt. — Ha Szatmár Tyúkoddal, Borsod Szentpéterrel, Pest Aporká­­val dicsekszik, úgy Gömör Hahóval és Szuhóval büszkél­­kedhetik, mert ezek voltak a nap hősei, a hozzájuk csatla­kozott egynéhány zádorfalusiakkal, mindössze mintegy két­százan, holott a csendes részt bizonyosan ezerre lehetett tenni, de ezen utolsók a megye határozata szerint botok nélkül, az elsők azonban mindnyájan nagy ólmos bunkók­kal ellátva alig jelentek meg, már is verekedni kezdettek. Éjszaka a tanyákra rablás végett reá törni akarván, kemé­nyen visszaverettek , úgy hogy két ember bele is Halt, nem számlálván a betört fejeket és orrokat. Ez le is csilapitolta a dühöt annyira, hogy a gyűlés rendesen és minden zavar nél­kül véghez mehetett, az elnöklő­lső alispány által előhozott három egyén közül csak a két elsőnek Szt-----nyi és N. K-nak neveket volt hallani, úgy hogy azokat bízvást ki le­hetett volna ugyan jelenteni, de az elnök, nagyobb biztosság végett szavazatot rendelt, melly nálunk három szakaszban szokott végbemenni. Az egyik biztosságnak elnöke Sz­áy A—t­rik alispán, nehány condepulatusaival lemenvén a ga­­rádicson, két orgyilkos által minden szóváltás nélkül egy­szerre megtámadhatott, egyik által késsel, a már olaszok is leszünk !) másik által bunkóval, és csak az ütésnek sebes felfogása s a szúrás ellen vastag ruházata mentette meg a haláltól; tudni való pedig, hogy e megyében nincs talán egy ember, ki a közszeretet és bizodalma), mind a szegény mind a kardos rend között, olly mértékben bírná, mint Sz. A. alis­pán. A más két küldöttség egyike össze sem állhatott, a má­sik pedig a kapu alatt foglalatoskodni akarván, egyszerre a felemelt bunkókkal pokoli lármával előrohanó dühösök által, miután előbb minden ajtókat, asztalokat a megye házánál összetörtek volna , a világ mind négy része felé szétüzetett. „Üsselek agyon valamennyi urat“ s „éljen a szabadság“ volt a jelszó, melly az épen elhiresedett gyilkosi próbatétellel párosulván, minden embert maga megmentéséről­ gondosko­dásra indított. A bizottság elnöke gr. A. K. nem szaladt ugyan, mert, a­mint később kijelentette, a vadászok tapasz­talása szerint biztosabb még a vadállatoknak is inkább bátran és nyugodtan szemekbe nézni, mint elöltök szaladni, s itt ő ebben nem is csalatkozott, mert ámbár jobbra balra a bun­kók feje felett elég közel forogtak, de hántása nem volt, mi­vel mind az imitt amott elszórt s futásnak eredett kardos statusokat vették űzőbe, nagy köveket, bunkókat hajigálván utánok, s többeket meg is vervén. Ezen dicsőséges győzede- lem után betörtek a tettes bunkós KK. és RR. a közel lévő ta­nyákra és korcsmákra, hol azon eledeleket és italokat, mel­­lyek a csendes nemességnek voksolás utáni megvendéglésére felhalmozva voltak, részint elvitték, részint elrontották vagy a Sajóba ve­tet­ték. Nem eggyel történt az is, hogy megtámad lát­ván, tőle mint ellenségtől szokás, erőszakosan pénz zsarolta­­tott ki.­ Figyelemre méltó az, hogy mikor az említett voks­­szedő bizottság elnöke gr. A. K. magánosan a megyeház előtti téren állott, a közellévő nagy zavart tekintve, szomo­rúan Lengyelországra gondolt, több öreg kortesektől megis­mertetvén és körülvétetvén, e szavakkal szólittatott meg: „mi­nek hoznak be már az urak, minek itatnak? Így romlik el az egész ifjúság, legnagyobb munka idején el kell házunkat hagyni, nem volna-e elég egy faluból egy vagy két embert megbízni és ide küldeni? Gr. A. K. úr tökéletes igazságot adott nekik , és örülve vette észre, hogy már több körülötte álló bunkós statusok sem emeltek ezen vélemény ellen egy szót is. Míg ez az udvaron történt, addig egy más bunkós csapat az­lső alispán szobájába menekedett, a kardos státu­sokat ostromolta, az ajtókat berontotta és közéjük betörni igyekezett, a­mi azonban nem sikerült; a kardos urak a te­endőkről tanácskoztak, és többen azon vélekedésben voltak, hogy meztelen kardokkal el kell hajtani a garázda rablócsa­patot a megye házából, mi könnyű lett volna, mert számuk nem nagy volt, de a többség nem hajlott reá, a felelet terhe miatt, ha ismét emberhalál történt volna, továbbá a megye­ház és levéltár biztosítása tekintetéből is, többen az urak közt állítván, hogy hallották, mikor a rabok erőszakos ki­szabadításáról azon rokon érzésű statusok tanácskoztak , mi annál is hihetőbb, mert egyik vezérök ezen szavakkal biz­tatta őket: csak utánam jejelek, ismerem én a járást ebben a házban, mellyel elég sokáig laktam (bizonyosan nem mint várnagy); de a legnagyobb ok az volt, hogy a csendes, és a kardos status mellett volt korteseknek hirtelen elillanása illy csekély számú rablók elöl, nemcsak az ólmos botoknak hanem az adó miatti sympathiának tulajdonittatott. Az első alispány ezeknek következésében kinyilatkoztatta a nála még jelenvolt uraknak, hogy magok látván erőszakos álla­potát, sőt életveszedelmét és a megyeház bátorságának ve­szélyeztetését, rész néven ne vegyék, ha mindenre reáál­­lani kénytelen, a­mit tőle a zenebonáskodók kívánni fognak. Ez meg is történt. írásban pecsét alatt kiadatván nektek, hogy már nem lesz adó. Ezzel hosszú ellenvetések után utoljára megelégedvén, egy követség jött, melly kijelentette, hogy N. K. főjegyzőben mint diaetalis követben mindnyájan meg­egyeznek, ki azonban tüszint oda nyilatkozott, hogy ő ugyan legnagyobb szerencséjének tartotta volna Gömör ügye ré­széről követnek választatni, de nem illy módon, nem illy fa­­ctio által. Ismét kérdést tévén tehát, hogy kit küldjenek, fe­lelesül kapták, hogy „akárkit“, arra lementek, M. J. surrogatio által lett főhadiadószedet, vagy száz részeg bunkós ember, a már egészen üres udvaron lovagoltatták vállaikon, második­nak pedig egy zugprókátort, ki a közelebbi tiszt választáson tiszti ügyészi hivatalából kimaradt D. P.t választották s har­­czolgatták ; ámbár ő is eleinte vonakodott, utoljára mégis illy szép dicsőségnek ellen nem állhatott. — Minden méregben meg van annak orvossága is, mint a homoeopaták állítják; sok ultrának felnyílt a szeme, sok szép iheária a Sajóba fűlt, és azt lehet mondani: közvélekedéssé lett a vgye coor­­dinatiojának nagy s továbbra nem halasztható szüksége. S­aj­óm e 11 é ki. Esztergom megye utolsó közgyűlése f. h. 4 én kez­detett s­o­kán végződött. A rendek számosan voltak jelen ; a tanácskozást m. Uzovics főispáni helyettes ur vezeté, s az jobbára csendesen és dicséretes szellemben folyt. Az elnök üdvözlése után az országgyűlésre meghivó levél olvastatott, s azután tu­szint az utasításokkal foglalkozott választmány munkálata vétetett tárgyalás alá; ennek nyomán legelöl a városok szerkezetéről­ javaslat vétetett fel. A rendek kö­vetkező főpontokban állapodtak meg. A sz. kir. városok a kir. kincstár befolyásától egészen szakadhassanak meg s egyedül a Hló-Tanács kormánya alá vettessenek; ügyeik­ben egy ő­felsége által választandó királybíró által igaz­­gattassanak, s illy királybíró több kisebb várost is kormá­nyozhasson, hatásköre hasonló legyen a megyei főispánok­éhoz ; a választott polgárság száma aránylagos legyen a város terjedelméhez ; e polgárság, valamint minden tisztvi­selő minden harmadik évben újításnak legyen alája vetve ; amaz minden kijelölés nélkül, ezek pedig a királybíró kijelö­lése után választassanak, amaz az összes, ez pedig a vá­lasztott polgárság által; a hongyű­lésre küldendő követek szinte az egész polgárság által választandók; ezeknek az országgyűlésen olly szavazatjog adassék, hogy a megyei követek ellenében tulnyomossággal ne bírjanak ; a törvény­kezés és közügyek tárgyalása nyilvánosan történjék s az ülésekben mindenki megjelenhessen; a polgári jog senkitől, ki arra képességgel bir, meg ne tagadtassék. — Mint rokon tárgy ezután a káptalanok szavazatjoga került szőnyegre, s a követek oda fognak utasittatni, hogy a káptalanok e jog kö­vetelése esetében az 1608. t. ez. erejébe visszahelyezését sürgessék.­­ A kereskedés a teendők közt a legelső hely­re állíttatott; a gyárvédegyletek törvény által is pártoltatni rendeltettek; a követek, a harminczadok s határvámok meg­váltására alkudozni utasittattak, s a megye e czél elérhetése végett tetemes áldozatokra kész, de csak a szabad ajánlat utján, melly az összes nemességre később meghatározandó sommában állapíttatnék meg. A kereskedés szövevényes tárgyának feszegetése a bank felállítására is vezette az esz­méket, de olly kevés ismerettség- és jártasságot találtak magukban a rendek , hogy azt szerényen azon időre halasz­tották, midőn magoknak a szükséges ismereteket bővebb ol­vasgatás és a követek értesítései által megszerzendették. A kereskedés főfeltételezői jó közlekedési eszközök lévén, az utak jobb karba hozatni, a pestfiumei vasút s egy Fiumétól Sziszekig közköltségeken épittetni sürgettessenek. — Ho­nunk védelmének kérdése iránt határoztatott, hogy követ urak a nemesség fegyverbeni gyakoroltatását létrehozni s a Ludoviceum már díszesen fenálló hadiskolát már valahára megnyittatni s abban a tanítást magyar nyelven sikeresitni sürgessék. — Tolnának az orosz birodalomban szenvedő katholikusok pártolására felszólító körlevele pártoltatott s a felírás teljes tartalmában gyámolittatni rendeltetett. — A praeferentialis sérelmeket a követek szorgalmazni, a XVI szepes város kérelmét pártolni, a széhekben elharapózott visszaélések megszüntetésére szót emelni fognak. — To­­rontál levele folytában végeztetett, hogy az országos hiva­talok választásába a követek közelebbről nyert utasítás nél­kül ne ereszkedjenek, azonban az ő­felsége által ideiglen kinevezett Ürményi koronaőr , úmának választásához járul­janak. — A követek szállása fizettetni fog, de az illetékek a fölovászmesteri hivatal által szabassanak ki. — Végre a népnevelés tárgyában utasítássá lett, hogy a földesur az is­kolának és tanítóknak alkalmas helyet adni tartozzék ; a ta­nításért a helység minden lakosa aránylag fizetni köteles, a tanítók legkisebb fizetése 14 lelkes föld és 150 p. for. le­gyen, a segédeké 50 p. sz.; az előadandó tanulmányok a követek utasításában felsoroltatnak; jó, olcsó s minden Előfizetés az országgyűlés kezdetével. A Hírnök és Századunk ikerlapok az országgyűlés kezdetével a status-ügyelet középontjában jelenvén meg, a szerkesztőség e kö­rülményt törvényes korlátokban használni törekvendik, ennélfogva czélirányosnak tartotta új előfizetést nyitni mindazok számára, kik az országgyűlés folyamáról hív, gyors, kimerítő s részrehajlóikal tudósításokat nyerni kívánnak, megtartván e lapok eddigi szellemüket és minden párton kívüli állásukat. Minthogy pedig a megyei dolgokról, valamint a külső politikáról s­ az azt illető minden közérdekű s jellem­ző küleseményekről, oklevelekről, hírlapi okoskodásokról, mint eddig, úgy ezentúl is hiv s körülményes tudósítások fognak közöltetni, és e lapok mostani kiterjedése illy­eús tartalomnak megfelelhetni nem fogna, azokból a Századunkon kívül, melly tovább is leginkább közjogi értekezéseknek s okleveleknek lesz szentelve, a Hírnök mindenik száma félfél ívvel, s a szükséghez képest többel is, fog bővíttetni, megmaradván többnyire e lapok eddigi külalakja s csinossága. Előfizetési ár e nyolczadfél hónapra helyben 7 pengő forint, postán borítékkal 7 for. 48 kr. Eddigi t. ez. előfizetőink a második fél­évi előfizetés feltéteiről annak idején fognak tudósittatni. A Hírnök és Századunk szerkesztősége.

Next