Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-04-27 / 33. szám
33. szám. Április 27. 1843. A Hírnök kinevezések, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek, mindennemű statisticai adatok, pénzkeret, piaczi árak, dunavizállás és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével; — a Századunk terjedelmesb politicai s rokon tudományu értekezésekkel, a Kis futár literatúrai művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények, találmányok és intézetek ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszti s kiadja Ilalásfalvi Orosz József. Megjelennek e lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban boriték nélkül 4 p. fr. borítékkal és postán 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a szerkesztőségnél az irgalmas barátok átellenében a 245. sz. ház t-ső emeletében, Pesten Wéber Józsefnél a Tudakozó intézetben, kinél a hirdetmények s a szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartató m. Magyarország. Kinevezések , halálozások; gömör-, esztergom-, bihar-, zala- és zágrábmegyei tudósítások. Vegyes közlések. Pannonhalmáról, Esztergomról és Pestről. Ausztria. Hadseregi változások. Nagybritannia. Francziaország. A hajósereg leszállíttatik, Lyon mellett erősített tábor építtetik. Belgium. Miniszerváltozás. Spanyolország. Don Francisco és a régens. Olaszország. Poroszország. Törökország. Haiti. Hirdetések. Magyarország. A nm. m. kir. udv. Kamara Frenreisz Mihály és Keszlerffy János titoknokokká előléptetése által megürült két fogalmazói hivatalra Lengyel Péter és Slandtner Ferdinánd fogalmazói gyakornokokat, jó tulajdonságaik és több évi buzgó szolgálat jók tekintetéből kinevezni méltoztatott. A nm. m. kir. udv. Kamara jegyzőkönyvi hivatalában Disztinger István igtatóvá előléptetése által megütült jegyzőkönyvi kis elnökségre Furcsik Mihály kiadóhivatali írnokot, sok évi buzgó szolgálatjának és jó tulajdonságinak tekintetéből alkalmazni méltoztatott. A nm. m. k. udv. Kamara a Theodori Tivadar meghatározása által megürült zimonyi sómázsáló hivatalra Wachtel Ferencz zenggi ideiglenes mázsálót alkalmazd. A nm. m. k. udv. Kamara az ellenőrködő irnokhivatalt az óbudai kam.szedői hivatalnál Fekete Károly ottani iászra és az ekkép megürült iászságra Radler András óbudai kam. igazgatási gyakornokot alkalmazni méltoztatott. A nm. m. k. udv. kamara a Galtendorfban megürült harminczadi hivatallal Sauer László eddigi landsei harminczadost ruházá fel. Zapf Vilmos szigeti sószállitási írnok nagybányai sómázsamesterré neveztetett. Soóvárott a sószállitási mázsáló állomása megürült. Halászovics Fridrik nagybecskereki sómázsamester mart. 11. meghalt. Römisch Ferencz barcsi sómázsamester mart. 23. meghalt. Schmidt Lénárd, turdossini sómázsamester f. e. mart. 28. meghalt. Követeknek választattak: Nógrádmegyében Huszár Károly és Kubinyi Ferencz több. A gömörmegyei zavaros követválasztásról legközelebb a következő tudósítást vettük s azt előbbi közleményünk kiegészítése végett adjuk. Ki jövendölhette volna a mart. 15ki gyönyörű gyűlés után az apr. 12-ki legnagyobb botrányt. De mit nem remény lettünk, megtörtént. Voltak és vannak mindenkor és mindenütt olly emberek, kik saját czéljaikat a hazának, barátságnak, igazságnak, szóval mindennek elébe teszik, mit más ember szentnek tart. Gömör dicsőségére mondhatjuk, hogy illy egyén itt csak vagy három találkozott, ahol van tiszta búza , mellyben egynéhány szem konkoly ne akadjon? de a három közül is csak egyik állt ki a gyepre, a legveszedelmesebb kárpit mögött maradt. — Ha Szatmár Tyúkoddal, Borsod Szentpéterrel, Pest Aporkával dicsekszik, úgy Gömör Hahóval és Szuhóval büszkélkedhetik, mert ezek voltak a nap hősei, a hozzájuk csatlakozott egynéhány zádorfalusiakkal, mindössze mintegy kétszázan, holott a csendes részt bizonyosan ezerre lehetett tenni, de ezen utolsók a megye határozata szerint botok nélkül, az elsők azonban mindnyájan nagy ólmos bunkókkal ellátva alig jelentek meg, már is verekedni kezdettek. Éjszaka a tanyákra rablás végett reá törni akarván, keményen visszaverettek , úgy hogy két ember bele is Halt, nem számlálván a betört fejeket és orrokat. Ez le is csilapitolta a dühöt annyira, hogy a gyűlés rendesen és minden zavar nélkül véghez mehetett, az elnöklőlső alispány által előhozott három egyén közül csak a két elsőnek Szt-----nyi és N. K-nak neveket volt hallani, úgy hogy azokat bízvást ki lehetett volna ugyan jelenteni, de az elnök, nagyobb biztosság végett szavazatot rendelt, melly nálunk három szakaszban szokott végbemenni. Az egyik biztosságnak elnöke Száy A—trik alispán, nehány condepulatusaival lemenvén a garádicson, két orgyilkos által minden szóváltás nélkül egyszerre megtámadhatott, egyik által késsel, a már olaszok is leszünk !) másik által bunkóval, és csak az ütésnek sebes felfogása s a szúrás ellen vastag ruházata mentette meg a haláltól; tudni való pedig, hogy e megyében nincs talán egy ember, ki a közszeretet és bizodalma), mind a szegény mind a kardos rend között, olly mértékben bírná, mint Sz. A. alispán. A más két küldöttség egyike össze sem állhatott, a másik pedig a kapu alatt foglalatoskodni akarván, egyszerre a felemelt bunkókkal pokoli lármával előrohanó dühösök által, miután előbb minden ajtókat, asztalokat a megye házánál összetörtek volna , a világ mind négy része felé szétüzetett. „Üsselek agyon valamennyi urat“ s „éljen a szabadság“ volt a jelszó, melly az épen elhiresedett gyilkosi próbatétellel párosulván, minden embert maga megmentéséről gondoskodásra indított. A bizottság elnöke gr. A. K. nem szaladt ugyan, mert, amint később kijelentette, a vadászok tapasztalása szerint biztosabb még a vadállatoknak is inkább bátran és nyugodtan szemekbe nézni, mint elöltök szaladni, s itt ő ebben nem is csalatkozott, mert ámbár jobbra balra a bunkók feje felett elég közel forogtak, de hántása nem volt, mivel mind az imitt amott elszórt s futásnak eredett kardos statusokat vették űzőbe, nagy köveket, bunkókat hajigálván utánok, s többeket meg is vervén. Ezen dicsőséges győzede- lem után betörtek a tettes bunkós KK. és RR. a közel lévő tanyákra és korcsmákra, hol azon eledeleket és italokat, mellyek a csendes nemességnek voksolás utáni megvendéglésére felhalmozva voltak, részint elvitték, részint elrontották vagy a Sajóba vetették. Nem eggyel történt az is, hogy megtámad látván, tőle mint ellenségtől szokás, erőszakosan pénz zsaroltatott ki. Figyelemre méltó az, hogy mikor az említett voksszedő bizottság elnöke gr. A. K. magánosan a megyeház előtti téren állott, a közellévő nagy zavart tekintve, szomorúan Lengyelországra gondolt, több öreg kortesektől megismertetvén és körülvétetvén, e szavakkal szólittatott meg: „minek hoznak be már az urak, minek itatnak? Így romlik el az egész ifjúság, legnagyobb munka idején el kell házunkat hagyni, nem volna-e elég egy faluból egy vagy két embert megbízni és ide küldeni? Gr. A. K. úr tökéletes igazságot adott nekik , és örülve vette észre, hogy már több körülötte álló bunkós statusok sem emeltek ezen vélemény ellen egy szót is. Míg ez az udvaron történt, addig egy más bunkós csapat azlső alispán szobájába menekedett, a kardos státusokat ostromolta, az ajtókat berontotta és közéjük betörni igyekezett, ami azonban nem sikerült; a kardos urak a teendőkről tanácskoztak, és többen azon vélekedésben voltak, hogy meztelen kardokkal el kell hajtani a garázda rablócsapatot a megye házából, mi könnyű lett volna, mert számuk nem nagy volt, de a többség nem hajlott reá, a felelet terhe miatt, ha ismét emberhalál történt volna, továbbá a megyeház és levéltár biztosítása tekintetéből is, többen az urak közt állítván, hogy hallották, mikor a rabok erőszakos kiszabadításáról azon rokon érzésű statusok tanácskoztak , mi annál is hihetőbb, mert egyik vezérök ezen szavakkal biztatta őket: csak utánam jejelek, ismerem én a járást ebben a házban, mellyel elég sokáig laktam (bizonyosan nem mint várnagy); de a legnagyobb ok az volt, hogy a csendes, és a kardos status mellett volt korteseknek hirtelen elillanása illy csekély számú rablók elöl, nemcsak az ólmos botoknak hanem az adó miatti sympathiának tulajdonittatott. Az első alispány ezeknek következésében kinyilatkoztatta a nála még jelenvolt uraknak, hogy magok látván erőszakos állapotát, sőt életveszedelmét és a megyeház bátorságának veszélyeztetését, rész néven ne vegyék, ha mindenre reáállani kénytelen, amit tőle a zenebonáskodók kívánni fognak. Ez meg is történt. írásban pecsét alatt kiadatván nektek, hogy már nem lesz adó. Ezzel hosszú ellenvetések után utoljára megelégedvén, egy követség jött, melly kijelentette, hogy N. K. főjegyzőben mint diaetalis követben mindnyájan megegyeznek, ki azonban tüszint oda nyilatkozott, hogy ő ugyan legnagyobb szerencséjének tartotta volna Gömör ügye részéről követnek választatni, de nem illy módon, nem illy factio által. Ismét kérdést tévén tehát, hogy kit küldjenek, felelesül kapták, hogy „akárkit“, arra lementek, M. J. surrogatio által lett főhadiadószedet, vagy száz részeg bunkós ember, a már egészen üres udvaron lovagoltatták vállaikon, másodiknak pedig egy zugprókátort, ki a közelebbi tiszt választáson tiszti ügyészi hivatalából kimaradt D. P.t választották s harczolgatták ; ámbár ő is eleinte vonakodott, utoljára mégis illy szép dicsőségnek ellen nem állhatott. — Minden méregben meg van annak orvossága is, mint a homoeopaták állítják; sok ultrának felnyílt a szeme, sok szép iheária a Sajóba fűlt, és azt lehet mondani: közvélekedéssé lett a vgye coordinatiojának nagy s továbbra nem halasztható szüksége. Sajóm e 11 é ki. Esztergom megye utolsó közgyűlése f. h. 4 én kezdetett sokán végződött. A rendek számosan voltak jelen ; a tanácskozást m. Uzovics főispáni helyettes ur vezeté, s az jobbára csendesen és dicséretes szellemben folyt. Az elnök üdvözlése után az országgyűlésre meghivó levél olvastatott, s azután tuszint az utasításokkal foglalkozott választmány munkálata vétetett tárgyalás alá; ennek nyomán legelöl a városok szerkezetéről javaslat vétetett fel. A rendek következő főpontokban állapodtak meg. A sz. kir. városok a kir. kincstár befolyásától egészen szakadhassanak meg s egyedül a Hló-Tanács kormánya alá vettessenek; ügyeikben egy őfelsége által választandó királybíró által igazgattassanak, s illy királybíró több kisebb várost is kormányozhasson, hatásköre hasonló legyen a megyei főispánokéhoz ; a választott polgárság száma aránylagos legyen a város terjedelméhez ; e polgárság, valamint minden tisztviselő minden harmadik évben újításnak legyen alája vetve ; amaz minden kijelölés nélkül, ezek pedig a királybíró kijelölése után választassanak, amaz az összes, ez pedig a választott polgárság által; a hongyűlésre küldendő követek szinte az egész polgárság által választandók; ezeknek az országgyűlésen olly szavazatjog adassék, hogy a megyei követek ellenében tulnyomossággal ne bírjanak ; a törvénykezés és közügyek tárgyalása nyilvánosan történjék s az ülésekben mindenki megjelenhessen; a polgári jog senkitől, ki arra képességgel bir, meg ne tagadtassék. — Mint rokon tárgy ezután a káptalanok szavazatjoga került szőnyegre, s a követek oda fognak utasittatni, hogy a káptalanok e jog követelése esetében az 1608. t. ez. erejébe visszahelyezését sürgessék. A kereskedés a teendők közt a legelső helyre állíttatott; a gyárvédegyletek törvény által is pártoltatni rendeltettek; a követek, a harminczadok s határvámok megváltására alkudozni utasittattak, s a megye e czél elérhetése végett tetemes áldozatokra kész, de csak a szabad ajánlat utján, melly az összes nemességre később meghatározandó sommában állapíttatnék meg. A kereskedés szövevényes tárgyának feszegetése a bank felállítására is vezette az eszméket, de olly kevés ismerettség- és jártasságot találtak magukban a rendek , hogy azt szerényen azon időre halasztották, midőn magoknak a szükséges ismereteket bővebb olvasgatás és a követek értesítései által megszerzendették. A kereskedés főfeltételezői jó közlekedési eszközök lévén, az utak jobb karba hozatni, a pestfiumei vasút s egy Fiumétól Sziszekig közköltségeken épittetni sürgettessenek. — Honunk védelmének kérdése iránt határoztatott, hogy követ urak a nemesség fegyverbeni gyakoroltatását létrehozni s a Ludoviceum már díszesen fenálló hadiskolát már valahára megnyittatni s abban a tanítást magyar nyelven sikeresitni sürgessék. — Tolnának az orosz birodalomban szenvedő katholikusok pártolására felszólító körlevele pártoltatott s a felírás teljes tartalmában gyámolittatni rendeltetett. — A praeferentialis sérelmeket a követek szorgalmazni, a XVI szepes város kérelmét pártolni, a széhekben elharapózott visszaélések megszüntetésére szót emelni fognak. — Torontál levele folytában végeztetett, hogy az országos hivatalok választásába a követek közelebbről nyert utasítás nélkül ne ereszkedjenek, azonban az őfelsége által ideiglen kinevezett Ürményi koronaőr , úmának választásához járuljanak. — A követek szállása fizettetni fog, de az illetékek a fölovászmesteri hivatal által szabassanak ki. — Végre a népnevelés tárgyában utasítássá lett, hogy a földesur az iskolának és tanítóknak alkalmas helyet adni tartozzék ; a tanításért a helység minden lakosa aránylag fizetni köteles, a tanítók legkisebb fizetése 14 lelkes föld és 150 p. for. legyen, a segédeké 50 p. sz.; az előadandó tanulmányok a követek utasításában felsoroltatnak; jó, olcsó s minden Előfizetés az országgyűlés kezdetével. A Hírnök és Századunk ikerlapok az országgyűlés kezdetével a status-ügyelet középontjában jelenvén meg, a szerkesztőség e körülményt törvényes korlátokban használni törekvendik, ennélfogva czélirányosnak tartotta új előfizetést nyitni mindazok számára, kik az országgyűlés folyamáról hív, gyors, kimerítő s részrehajlóikal tudósításokat nyerni kívánnak, megtartván e lapok eddigi szellemüket és minden párton kívüli állásukat. Minthogy pedig a megyei dolgokról, valamint a külső politikáról s az azt illető minden közérdekű s jellemző küleseményekről, oklevelekről, hírlapi okoskodásokról, mint eddig, úgy ezentúl is hiv s körülményes tudósítások fognak közöltetni, és e lapok mostani kiterjedése illyeús tartalomnak megfelelhetni nem fogna, azokból a Századunkon kívül, melly tovább is leginkább közjogi értekezéseknek s okleveleknek lesz szentelve, a Hírnök mindenik száma félfél ívvel, s a szükséghez képest többel is, fog bővíttetni, megmaradván többnyire e lapok eddigi külalakja s csinossága. Előfizetési ár e nyolczadfél hónapra helyben 7 pengő forint, postán borítékkal 7 for. 48 kr. Eddigi t. ez. előfizetőink a második félévi előfizetés feltéteiről annak idején fognak tudósittatni. A Hírnök és Századunk szerkesztősége.