Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)
1843-06-01 / 43. szám
ság fölállitása szándékoltatik, melly intézményiek szellemével össze nem fér, s mert a tárgy a sajtókérdéssel lévén összefoglalva, nem elkülönzötten, hanem azzal kapcsolatosan volna elintézendő, nehogy kivonatosan elintézve, a reménylett sok haszon helyett sok kár legyen annak következése. Miután pedig a múlt országgyűlés óta a nyilvánosság tekintetében kitűnő lépések történtek, s különösen a hírlapoknak tárgyalási tév és mező nyittatott, miután azok most is sokkal részletesebben közölhetik az országgyűlési tanácskozások tárgyait s eredményeit, miután végre a ttes KK. és RR. naplójának gyorsíró által szerkesztve és sajtó útján közölve mindenki által megszerezhesse eszközöltetett, az országgyűlési újságnak kiadása valóban sokkal kevésbé szükséges, sőt fölösleges; különben is félni kell, hogy majd országos hírlapok kiadása által a közönség, melly most az országos ülések naplójára előfizetvén ezt föntartja, akkor a vevők megoszlása miatt sem egyik sem másik nem állhatandóon; ennélfogva kéri a KKrat és RRet, az előadott okok tekintetébül álljanak el az országgy. újság létrehozatalának szándékaiul.— Egy n. követ nyilatkoztató, miszerint küldői országgyűlési lapokat igenis óhajtanak, azt egyébiránt nem akarják, hogy azok pártszint öltsenek magukra, s igy előleges vizsgálatot kiván, máskép nem pártolhatja. Hasonló értelemben szólalt föl más követ, s miután mind azon eszközöket elsorold, mellyek részint sajtó utján részint magánlag használtatnak nem csak helybeliekre nézve a nyilvánosság fentartására, hanem az ország minden részeiben is terjesztésére, s mellyeknél fogva jelenleg nem annyira látja azok szükségét, nyilatkoztató, hogy azon elferdítések s félrecsavarások meggátlása végett, miszerint némellyek mindenkor saját pártjukat emelik, s egyoldalú előterjesztések által a tényeket mindig ámítólag tüntetik elő; hacsak ugyan elhatároztatnék az országos lapok kiadása, ezeket épen úgy, mint a KK. és Rt. országos üléseinek naplóját, cenzuráltatni kívánja. Mi pedig a szabad újságok szabályzatát magában foglaló törvényjavaslat pontjait illeti, ezeknek másodikéban foglalt azon kifejezésből: „a szerkesztő által fogalmazott rágalmazás, becstelenités........ vagy egyes személynek szántszándékos hazug tudósítás által gyűlöletessé tétele“ stb. a „szántszándékas“ szót, mint a szerkesztőre soha rá nem bizonyithatót s igy az ellenkezőnek, a szándéktalanságnak ürügye alatt számtalan visszaélésekre okul szolgálandót kihagyatni kérte. Utána egyik káptalan követe a vallásnak sérthetlensége iránt biztositékul a vallás ellen intézendő gúnynak vagy rágalomnak országgyűlési lapokba iktatása elleni tilalmát is kívánta a második pontban kifejeztetni. Kifejtő nézeteit még két másik szónok, egyik vizsgálat nélkül, másik csak vizsgálat mellett pártolván az orsz.gyűlési lapok ügyét. — Ekkor tért vissza a terembe, a Fő-Rknél megbízatásában eljárt küldöttség, válaszul hozva, mikép ő csak. Fige a Nádor s a magos Fö-Rk az üzenetet kedvesen véve, általa megörvendeztettek. Folyt ezentúl ismét a tárgy fölötti vitatkozás a megoszlott véleményüek között, kiknek egy része a már kerületiig megállapított határozat pontjai szerint minden más felügyelet nélkül, másik része pedig csupán a KK. és RR. kebelébül nevezendő választmány előzetes vizsgálata mellett kívánta kiadhatónak, mikép ez az országos naplóra nézve is fonál. Különös térre vitetett át a vitatkozás egy szónok azon kifejezése következtében, miszerint az ember inkább a roszra hajlandó hogy sem a jóra, mibol a szónok azon következtetést vonó, hogy sajtó utján is inkább kevesilni kell a roszra sikamolhatás vagy benne gyarapodhatás alkalmát, hogysem szaporítani. E szavakat egy másik szónok akkér fogá föl, mintha az ember eredetileg azaz természeti alkata s hajlandósága szerint volna inkább rosz mint jó , s e vélemény ellenében czáfolólag lépvén föl, könnyen kitalálhatónak mondá, miért rosszak az emberek, irányzatosan tévén hozzá, hogy járjanak csak el azok híven kötelességükben, kik az erkölcs fölötti őrködésre hivatvák, nem leend annyi rosz ember. — A vitatkozás fonalát a magos Főrendeknek Lonovics őrszága vezérlete alatti küldöttség szakasztá félben, mellynek távoztával, újabb nyilatkozatok tétettek, s az erkölcsi őrködést illetőleg különösen, válaszul adaték, mikép ez nem csak egy bizonyos polgári osztálynak, hanem minden honfinak és hatóságnak egyiránt kötelessége, s föl hivá a szónok a Khat és RRet, hogy jobb kezét, mellyet ő végre oda nyújt, méltóztassanak balkezükkel gyámolitni sigy rokonait erővel, együtt, többet lehetendnek. Elnök önmaga a philosophusoknak fejtegetése alá tartozónak jelentvén a kérdést, az emberek javulását vagyis a nevelés ügyét az egyháziak és világiaktól egyiránt függeni mondá, s a mennyiben egyik vagy másik nem teljesitné kötelességeit, iparkodjék ezeknek megfelelni; egyébiránt a KKat és RRet rövid nyilatkozásra szólítja föl. Némellyeknek tárgyhoz szólása után Elnök ő nmlga a nm. Főrendek teremébe hivá meg a KKat és RRet az ő Felségéhez intézendő üdvözlő irat fölterjesztése végett. Onnan visszatérvén a KK. és RR. egy szónok beszéde után, a megegyezés hamaritása végett Elnök ő nmlga a „vallásgúnyoló vagy sértő“ kifejezést a szerkezetbeoldatni több nyilatkozat nyomán is sürgeté, s ezt annyival inkább, mert hiszi, hogy nincs ki azt mondaná, hogy vallást sérteni szabad; ha tehát ennek világos szavakkal e helyen is biztosítása másoknak megnyugtatásul szolgá, járuljanak e módosításhoz a KK. és RR. mint olly változtatáshoz , melly az ügyet a magos Főrendeknél is inkább elfogadhatóvá teszi. A többség egyébiránt mindezen inditóokok s az újabban javaslott „bármelly vallás“ kifejezésbeli módosítás ellenére is a szerkezet mellett maradt. Ez után előadó elnök őnmaga, mikép már az országos napló négy ülsig terjedésig szerkesztve van, mellynek hitelesítésére a bíráló küldöttség tagjait az úgynevezett consuiumházba mellhivja. Alkalmul szolgált ez arra, hogy több megyék követei a naplókiadási költségek ellen, a mennyiben ezek küldőikre teher gyanánt háromolhatnának, óvásukat jelentették, mire a nm. Elnök m megnyugtatólag válaszoló, mikép a tudva levő végzés szerint a költségek az országos pénztárból lesznek fizetendők. — Olvastaték azután a kerületi napló iránti határozat, mellyre nézve elnökileg kimondatott, mikép az , nem az országos ülés intézkedése alá való. Ugyan Elnök önmaga másnapi ünnepélyes istentiszteletre a Kirat és Réket meghiván, az ülést befejezte. A magos Főrendek táblájának tárgyalási kédése nem levéli, az üdvözlő fölirat fölolvastatása és helybenhagyása után, a képviselő tábla Ilkinak és RReinek vegyes ülésre gyülekeztével szokott módon aláírva és lepecsételve útnak indíttatott. VII kerületi ülés, máj. 30 kán. 0 cs. kir. Felségének névnapja lévén, az ünnepélyesen tartóttisteni tisztelet után kerületi tanácskozóra gyűltek össze a KK. és RR., déli 112 órakor. Napirendre kitűzött tárgy a kiegészítési kérdés volt. Mielőtt azonban ez szőnyegre hozatott, három rendbeli előterjesztést lön az elnökség, először t. i., hogy a városok ügyében választmányilag munkálkodandó tagok a megyék részéről elválasztvák, sigy felszólitá a kir. városokat is, mikép a választást még ma megtenni szíveskedjenek, hogy holnap a választmányi tagok névjegyzéke bemutathassák; 2) kérdést lön aziránt, hogy az országos ülések naplója nyomtatására nézve szerződés lévén kötendő, önmagán a Személynökön kívül a kerületi elnökség is aláírja-e az alkulevelet; mire nézve igenlő határozat jön, javasló időnyereség végett, hogy az eddigi szokástól eltérőleg a jegyzőkönyv azonnal kéziratra bocsáttathassák, mihelyt szerkesztve van, de nem várván a másnap következni szokott hitelesítést, mi egyértelműig elfogadtatott. — Bekéretvén akkor a névjegyzék készítésével megbízott választmány jelentése, felolvasott tartalmából kiviláglék, mikép némelly törvényhatóságok s testületek részéről nem jelentek meg követek ; egy’megye részéről csak egy követ nevére van kiadva a megbízó levél; némelly városok többen választottak egy képviselőt; némelly megválasztott képviselők ellen óvások s illetőleg tiltakozások nyujtattak be; végre a jelen nem levők névjegyzékének készítésében a múlt országgyűlésen működött hasonló választmány eljárásának példája szerintz egyáltalán nem bocsátkozott. A felolvasás után azon új megye képviselője, mellynek részéről csak egy követ jelent meg, előterjesztetett, mikop az érintett hatóság annak idején két követet választott ugyan, de az egyik, megválasztatása után két vagy három nap múlva hivatásáról leköszönt, s igy újabb választás lön szükséges, mellynek határnapja már ki is van tűzve. E nyilatkozat után felolvastaték a hatóságok és testületek jelenlevő tagjainak névjegyzéke, minek megtörténtével egy m. követe szót emelt, különösen a Részek követei megnem jelenésének sz. m. képviselői meg nem választhatásának okait fejtegetve, melly utóbbira indítványt tön, hogy a legközelebb országos ülésben a BB-nek afelöli mély sajnálkozása jegyzőkönyvbe felvétessék, hogy e megyének érdemkoszorus követe alacsony cselszövények által a törvényhozásbani részvététől elidegeniltetett, s e nyilatkozás még a késő maradéknak is bizonyságul szolgáljon e legtisztább honfi jelleméről. Ama szemtelen egyének pedig zaboláztassanak meg, mert illyenek által dulatik fel municipális rendszerünk, polgári létünknek e legerősebb támasza. Iítváná tovább, hogy a Főrendiekhez üzenet intéztessék a követeik által meg nem jelenteknek a kir. ügyek főigazgatója által leendő kereset alá vétele végett, a részekre nézve pedig, minthogy ezek a visszakapcsolást rendelő törvénynek teljes itlen kil maradta miatt nem jelenhettek meg, felírással járuljanak a KK. és RR. ő Felségéhez, a törvény végrehajtásának eszközlése végett. Az elnök felszólítása után, miszerint pontonkint történjék a tárgyalás, először is a káptalanokat illető jelentés olvastaték fel, mellynek a rozsnyói káptalant illető része, egy káptalani követ előterjesztése, egyszersmind pedig a megbízólevélnek bemutatása után, megszűnt; többnyire pedig több vármegyék követeinek összehangzó azon előadása következtében, hogy azok, kik meg nem jelentek— vizsgálatlanul hagyva itt a különben is per folyamára tartozó s kifejtendő okokat — megidéztessenek ; azok pedig, mik a megjelent képviselőkre nézve előadatnak, külön tárgyaltassanak. Néhány abbeli nyilatkozat ellenére, hogy előbb a Részek visszacsatolása sürgettessék, határozatta lön: mikép az egy követ által képviselt megye részéről adott felvilágosítás után minden nehézség megszűnik; azon hatóságok pedig, mellyek képviselők által meg nem jelentek, pörbe vonandók lesznek. — A jelen nem levők követeit illetőleg az előbbi országgyűlés gyakorlatának nyomán kifejezett azon vélemény, miszerint a személyképviselőkről a Karok és Rendek most sem kívánnak rendelkezni, határozattalön; csupán arra nézve nyilvánultak eltérő nézetek, valljon olly esetben — mint a mi. országgyűlés alkalmával is történt — midőn valamelly meghivatási joggal bíró egyén ebbeli mellőztetését a KKnak és RRnek maga utján feljelentené, — fognának-e a Karok és Rendek iránta intézkedni, s valljon kimondassék-e ezen akarás világosan végzésileg is? Az utóbbit ellenzették, különösen az országgyűlés méltóságán alul levőnek állítván, hogy nem létező esetre nézve rendelkezzék arról: így vagy amúgy fog-e intézkedni, valamelly eladandó esetben. Miután azonban más vn. követe kifejté, mikép itt nem arról van szó, mikor s hogyan intézkedjék az országgyűlés, hanem arról: akarja e tudni hogy ki vagyon-e egészítve, vagy nincs, s eszközölhesse, hogy ki legyen egészítve a másik tábla is ; mit pedig tudni s eszközölni kötelességében áll ; — az intézkedés iránti készségnek a végzésben is kimondása elfogadtatott. — Azon pontjára nézve a névjegyzékkészítő választmánynak, hogy több káptalan és város ugyanazon egyéneket választó képviselőül, kérdés támadt: helyeselhető s elfogadható-e ez ? egyik város követe előterjeszté erre vonatkozólag a városok eddigi szokását, melly szerint gyakrabban megtörtént, hogy több város ugyanazon követet választó képviselőül, mit ugyan ő most, midőn minden város külön szavazatot sürget, nem helyesel, s bárha egy második városi törvényhatóság bizodalma által ő is megtiszteltetett, azt elvállalni s igy több várost képviselni véteknek tartotta. S e törvényes szokásnál fogva javasoltatok, hogy a Karok és Rendek, most e kérdés tárgyalásába ne bocsátkozzanak, mire egy két eltérő vélemény daczára annyival hajlandóbbak valának a kér. Az, minthogy a városok belszerkezeti s országyűlési állása különben is most jövend elintézés alá. Illy értelemben jön kimondva a határozat, a káptalanokra nézve az eddigi gyakorlat továbbra is fönhagyatván. Következett a horvátországi követválasztást illető pont, melly alatt egyszersmind T. grófjának s követének beadott óvása s n ehez mellékelt csatolványai is foglaltattak. Minden iratok fölolvastatása után azok köziratra bocsáttatni kérettek, mire nézve röviden jelenté az érintett követ, hogy még némelly adatokat fog benyújtani s szóbeli előterjesztését más alkalomra tartja fen. Fölszólalt utána Horvátország egyik követe magyarul s a panaszt félre tétetni kérte, a mennyiben pedig abban sértő kifejezések foglaltatnának, ellene óvást tön. Az oklevelek kéziratra lévén bocsátandók a KK. és RR. nem bocsátkoztak a tárgy bővebb fejtegetésébe. Ugyanezen okból tárgyalatlan maradt ez alkalommal Pozsony városa választópolgárságának 63 aláírással kelt óvást tevő levele is, mellyben a csak 3 választótag szavazata által követségre emelt egyéneket követsikül el nem ismerhetőknek nyilatkoztaták. NVII Kerületi ülés, maj. 31 én 92 órakor. Közelebbi számunkra tartván fel ezen érdekes ülés tanácskozási folyamának részletes!) előadását, rövid vázlattal érintjük csak a szőnyegen forgott kérdéseket s ezekre költ határozatokat. A városok orsz.gy. szavazataránya s belszerkezete iránti javaslatkészítésben munkálkodandó választmányi tagok közé a városok részéről a tiszántúli kerületbeli városok követei közül senki nem választatván, ezek egyike a választást érvénytelennek nyilatkoztató s új szavazásnak megrendelése iránt ten indítványt. Ez ellen számos városi követ szólalt fel; a megyék legnagyobb része azonban méltányosnak, sőt igazságosnak látta a kimaradott kerületbeli városok kérelmét, s hosszabb vitatkozás után új választás határoztatott úgy, hogy minden kerületből szükségképen egy, a bányavárosok és horvátországiak közül szinte egyegy tag lesz választandó. Kérdés volt továbbá: valljon a kerületek rendezésének szüksége kimondassák s irántuk javaslatkészitő választmány neveztessék-e vagy se? Rendezésük szüksége kimondaték s a javaslatkészitésre annak idején külön választmány fog neveztetni, minthogy azt most a KK. és RR. előlegesen tárgyalandónak nem tartják. Átmentek azután a KK. és RR. egy szónok javaslata következtében a tárgysorozat kérdésére, melly iránt ez, mélyen átgondolt előadással nyilvánító nézeteit, miszerint az őfelségéhez intézendő felírást hazánk mostani állásának s szükségeinek festésével óhajtván kezdetni hálakifejezéssel kivárnia felemlittetni az előadások egyes pontjait, hozzájok csatolvi egyszersmind a nemzetnek tárgyrokonság szerint kapcsolatos kívánságait; ezeket pedig három főosztályban kívánta öszpontosittatni t. i. a fenálló törvények szentségében s igy már felterjesztett országos sérelmek orvoslásában ; továbbá az országnak kiegészítésében Erdélynek s a részeknek hozzákapcsolása által s végre a vallási meghasonlottság kiegyenlítésében, befejezésül pedig a múlt országgyűlési hasonló felírásnak azon tételét kívánja használtatni: vannak ugyan még más tárgyak is, mellyek előleges orvoslás kívánnak, de azoknak felterjesztését a két tábla közti egyesség utánra tartják fen. Az illy módon történt javaslatban még azon követ urak legnagyobb része is megnyughaték, kiknek utasítása az országos sérelmek előleges tárgyalását teszi kötelességükké, s igy jön, hogy ámbár a tervezett felirati javaslatra nézve némelly módosítások terjesztettek elő, szavazati kérdéssé (űzetvén az valljon elfogadtassék e javaslata— a többség kevés szavazat hiával, általánosan mellette nyilatkozott, s az ülésnek 21/i órakor vége jön. Helybeli újdonságok. Május 30-.kán a polgári ünnepek legmagasbikát, dicsően országló Urunk Királyunk Névnapját ülte városunk. — Féltékenyen vártuk e nap viradását, mellyet egy idő óta kellemetlen esős napok, mondhatnók hetek előzvén meg, habár a helybeli egyenruhás polgároknak már jókor reggel szerte feltűnő egyes tagjai az ég folytonosan borongó fellegeivel daczolásra szállni mutatkozának is, a beállandó ünnepély pompájához csatlakozó reményeink mindegyre vonaglottak, mig végre a menny homályos kárpitja alatt esőmentesen érkezhetve a Sz. Mártonról nevezett főtemplomba, tanúi, s résztvevői lehetünk ama példás buzgóságnak, mellyel a jó Fejedelem — vajha még meszire kinyúlandó jótékony élete felnártásáért keresztényi imát intézett az Egek urához a nagy közönség. — A mise áldozatot az ország Prímása mutatá be Istenek a lelket magasztos keresztényi érzelmek buzdító egyházi pompával — nevelték, s diszesiték az ajtatos sereget több püspökök, az ország legelőkelőbb tagyai, a helybeli tábornokság, s az egész katonai tisztikar, de nem hiányzottak igen számos káptalanok, megyék s városok országgyűlés követei is ezen utóbbiak pompás nemzeti öltözetekben; jelen voltak továbbá a helybelitörvényszék egész testülete, a városi elöjáróság, minden helybeli kir. hivatalok egyénei, a siketnéma növendékek és az academiai tanuló ifjúság is, melly bár reggeli 8 órakor részesült is már a főtiszteletű tanulmányi főigazgató Adamkovics Mihály nagyprépost úr által az academia templomában teljes egyházi szertartással bemutatott szeplőtlen mise áldozat malasztiban, 10 órakor mégis, az egész tanodai elöljáróság kíséretében a főtemplomban újra megjelent az ájtatos sereget kiegészítendők, s mindezeket ugyanazon közös czél vezérelvén az ájtatosság szent falai közé, a közös buzgóság az Isten és Fejedelem iránti igaz hódolatnak legténylegesb képét idézi elő. A miseáldozat jelentékenyebb részeit, a sétatér ellenében felállított rendes katonaság üdvözlő lövései s taraczk-durranások tudasák a néppel, ami az ünnepélynek az egyház falain kívül is fényt és , pompát kölcsönözvén, a katonai s polgári zene gyönyörének