Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-01-26 / 8. szám

Ezek után négy napig tartott közgyűlésünk eloszlott, a még hátralévő tárgyak felvételét f. hó 18an folytatandó, melly na­pon csak kevés számmal gyülünk össze, b elolvastatok gr. Károlyi Györgynek, mint a magyar gazdasági egyesület el­nökének uj részvények gyűjtésére felszólító levele, mi ja­rásbeli főbiráinknak lehető eszközlés végett kiadatni ren­deltetett. _ Végre egy sommás utáni visszahelyeztetési perben karhatalomért esedező levél olvastatott, melly majd­nem ingerültség tárgyává lön, a felek t. i. mielőtt a bíróság itéletet­ mondott volna, elötte megegyeztek, azonban az al­peres az egyességnek eleget nem tevén, az egyességlevél értelme szerint a törvényes bizonyság kiment, a visszahe­­lyeztetést sommás útán végrehajtandó, de ez tettében az al­peres által gátoltatott, most már azt vitatták, valljon a bíró­ság előtt kötött egyesség bir­ e ítélet erejével, némellyek ta­gadták, azonban a többség ezt kötelező erővel bíró délei gyanánt tekintő, az előbbennek az egyesség értelme magya­rázásába bocsátkozva s az eljáró törvényes bizonyságot né­­melly formalitások elmulasztásával vádolva, a karhatalom megadását helyén kívülinek lenni állították, de a töb­bség ezeket is megczáfolá, s a karhatalom adása elrendeltetett, mi­után gyűlésünk eloszlott. M.-Óvár, január 13. (Vége.) A megyéhez közelebb érkezett, s a közgyűlés második napján felolvastatott leve­lezések között Nyitrának B. s L. nemzetségek ügyében panasztott sérelmei, mint törvénykezési tárgyakat illetők, s távolról minden körülményire nézve kellőleg meg nem bírálhatók, pártolásra nem találtak. — Tolnának a most di­vatozó posta-rendszernek megváltoztatása iránti felszólí­tása pártoltatott, és sikeritésének eszközlése segíttetni ren­deltetett. — Torontáln­ak az országgyűlési jegyzőkönyv és az országgyűlésen alkalmazandó gyorsírók iránti indítványa, mint a megyének hason érdekben fenálló előbbi határoza­tával rokon értelmű, szinte elfogadtatott. Toroméinak indít­ványához képest továbbá a büntető törvénykönyvnek ter­vezetével foglalkozó választottság munkálatának előleges megyei tanácskozás alá bocsátása kérem­­ határoztatok; el­lenben Szabolcsnak azon indítványa, hogy az országos vá­­lasztottságnak tervezetei közrebocsátassanak, viszhangra nem talált. — Nógrádnak az éjszaki hatalom iránti aggodal­mai, bizodalmukat ő felsége bölcs és elegondos kormány­­intézkedéseiben helyező kendeinknél, rokon érzelmeket s kérelmeket nem gerjesztettek. — Szerémnek az Ilirium el­lenében és Varasdnak hasontartalmu latin levele, továbbá Brassónak az oraviczai bányász-törvényszék ellenszegülései elleni panasza; Pozsonynak az országgyűlési lakbér iránti felszólítása ; Szerémnek a száva-dunai csatorna iránti indít­ványa; Torontálnak a károlyvárosi tanács elleni panasza, és Szabadka városának a sz kk­. városoknak rendezetét il­lető felszólitása az országgyűlési ügyeknek előleges vizs­­gálásával megbízott választottsághoz utasitatott.­­ Ezek u­tán a kisgyűlési jegyzőkönyv hitelesíttetvén, ezzel a tanács­kozások félbenszakasztaltak. — Harmadnap a felsőbb ren­deléseken kívül magánügyeket illető törvényhatósági leve­lezések és tiszti jelentések tárgyaltatván, ma a folyamodá­soknak felvétele után a gyűlés, a holnapi jegyzőkönyvi hite­lesítésnek fennmaradásával bevégeztetett. A hús ára­­ krral fölemeltetett. Makó, jan. 12. Múlt évi dec. első napján kezded köz­gyűlésünk föeredményei ezen. Egyik szolgabiránk szóbeli bírósága alatt elitélt P. P. ur az Ítélet megsemmisítése vé­gett . Fölségéhez folyamodván, az ez ügyben érkezett kanczellariai parancs a többségtől törvénysértésnek tekinte­tett, mivel a szóbeli perek birtokon kívül a megye törvény­székére lennének apellálandók , ezért a szbb­ó a járásbe­­liektől kért hatalom-kárt az ellenszegülés miatt megadatni sürgető. A fölolvastatott folyamodás kitételei az új törvény­­könyv illető czikkének fölolvastatása után igazaknak talál­tatván ; hatalom­kal nem rendeltetett s a szóbeli per, az ügy meghagyatva állásában, fölküldetni határoz latott; mert a folyamodó Csanád megyében haszonbérlő ugyan, de mivel Aradon lakik, az aradi főszolgabíró szóbeli bírósága alá tartozik; ezenfölü­l Bécsben léte miatt az idézés sem adatott személyesen kezeibe.­­ A makói gyógyszertár megvásár­lója a nm. helytartó tanácshoz folyamodott a már megenge­dett második gyógyszertár eltörléséért; az erre érkezett intézmény a dolog mibenlétéről tudósítást kíván közgyű­lésünktől, minek következtében fölolvastatott az érin­tett gyógyszerárusnak megyénkhez beadott folyamodványa, mellyben 2—3 évi költségeinek beszerzése végett a második gyógyszertár kinyitását elhalasztatni kéri. Mivel már az engedelem érkezte után kezdette a régi gyógyszertárt újí­tani, a közönség érdekét pedig senki haszonvadászatának alárendelni nem lehet, a megye csődöt hirdetett, s mivel aján­lott is már egyént, a folyamodó kérésétől elesett, s megyénk a második gyógyszertárnak fölállítását a nm. htó tanácsnál sürgeti.­— A kör. n. egyesültek házaira kivetett 7 pkr. érsek választási költség, úgy a türelmi adó beszedésében érkezett újabb htói parancs foganat nélkül maradt, mert Csanád me­gye többsége politicus után azoknak beszedését kivihetőnek nem tartja. — A nm. htó tanácsnak egy más intézvénye, mellyben a kis gyűlések helyreállítását megyénknek meg­hagyja, szinte nem teljesitlelik. — Az ország Nádorának magyar leveleért öröm s köszönet, főispáni irtónknak pedig uj évi köszöntés íratni határoz latott. — Pozsony, Torontál s Tolna megyék levelei pártoltatinak, egyszersmind a magyar­­országi postáknak a bécsit­éli különválasztása végett fölirás határoztatott. — A népnevelés elösegélésére aláírási ivek nyittattak. — Egy megkezdett vegyes házassági fölkivánt per visszaküldetni kéret­te­ti­k. Túró­cz - Szent Márton, január 9. Más megyék példájára, itt is még 1841dik octob. -én tartott közgyűlés alkalmával egy számos tagból álló választmány neveztetett ki olly czélból, hogy az országgyűlési utasítást megkívánó tárgyakra nézve véleményét a közgyűlésnek beadja; azon­ban más megyék példáját szinte követve, eddig egy ülés sem tartatott. A megyének helyezése után ítélve, az utasí­tás jobbadán conservativ szellemű lesz , s ha némellyekben engedni kell, az alkalmasint hevesebb vitákat idézend elő. Az°adónak ismeretes kérdése nálunk bizonyosan megbukik. Megyénkben voltak egykor idők, hogy az országgyűlési kö­vetség elvállalására kérni s nógatni kelle az egyéneket, de most legalább 5 vagy 6 egyén találkozik, ki e kitüntetésben részesülni óhajtana. Hajdan e megyében azon szokás diva­tozott, hogy a követek egyike a katholikus, másika pedig prot. valláshoz tartozott, hanem múlt országgyűléskor mind a két követ protes. lévén, ez megváltozott; most azonban aligha a korábbi szokás ismét vissza nem állittatik.­ A kö­zelebbi törvényszék alkalmával, részint mint első, részint mint feljebb viteti bíróság előtt összesen 33 per volt folya­matban ; ezek közöl 10 polgári, 1 új felmérést és szabályo­zást tárgyazó úrbéri, másik pedig a curiának adólók­ fel­­mentesítésére törvényszék előtt lefolyó szinte úrbéri érde­mű, 10 ügyészi, 4 nemesedési, és 7 fenyítő; ezek közöl be­­fejeztetett 10 polgári, 6 fenyitő és 2 ügyészi. Halálos bün­tetésre senki sem ítéltetett, s fenyitő csak egy vitetett fel­jebb a kir. Kúriára.­ A hadi adónak szokott évi mennyisége megmaradt, ellenben házi adóképen most 20712 fr. 43 kr. vettetett ki, tavai pedig ezen czim alatt csak 18548 fr. fizet­tetett. S­z­ékes-F­ejérvár, jan. 16. Első alispán ar elnök­lete alatt megkezdett gyűlésünkön mindent előzőleg a tiszt­­választási előintézkedések jöttek indítvány útján szőnyegre, s a magát liberálisnak nevezni szerető párt nyers tömegre támaszkodva akart az elöintézkedések által maga számára jövendőt s hivatalnoki befolyásos felsőbbséget biztositni. Tervének egy része sükerü­lt, t. i. hogy a szabályok készíté­sére s a nemesi összeírás végbevitelére az „ő részükről“ (m­ikint több ízben mondatok) nevezteték ki majdnem min­den tag ; egy másik tervük azonban — az indítvánnyal együtt mellybe burkoltatok — elhaladt s alkalmasint el is marad.— A második napon ismét fordultak elő összeütközések s a cortescsapat ismét jó szolgálatot tön. Győr, jan. 9. Gyakoriak lévén e megyében a bű­nme­­rények, Nádor ő Fensége rögtön­ itélő bíróságért fog meg­kéretni. — A türelmi­ adó mellett történendel­ összeírás kö­vetkeztében a löbirák jelentésüket beadván, a zsidók érté­kének összeiratása szükségtelennek találtatott, s igy e tárgy további sürgetésig elhalasztatott. — A népnevelés dolgában szinte beadák főbíró urak kívánt tudósitásikat, mellyek a szü­lők s némelly lelkészek részérül nagy hanyagságot tüntet­nek ki. Szombathely, jan. 13. A jövő országgyűlésen sző­nyegre hozandó tárgyak előleges megvitatása s rostálása, s az ezek iránt adandó utasítások elkészítése országszerte a végre kiszemelt választmányokra bízatott. Nem csekély fon­tosságú tehát e választmányok állása az alkotandó törvé­nyekre, s így közvetve a haza jóllétére is , mert ezek véle­ménye s nézete többé kevésbé irányt adand a közönség vé­leményének s nézetének is. Azért igen óhajtható mind a haza közboldogságára, mind egyes polgárainak valódi jó­létére nézve, hogy illy választmányok tagjaiban a tiszta szándék, egyenes szív s igazságszeretet mellett a minden oldalú tárgyismeret, higgadt megfontolás s a közéletből me­rített tapasztalás ne hiányozzanak, mert a legtisztább szán­dék is eltévesztheti czélját tapasztalati tárgyismeret nélkül. Illy meggyőződéstől vezéreltetve Vas megye választmánya is tan. Ikén kezdé meg a tárgyak minden oldalróli megvita­tásával s felvilágosításával az országgyűlési utasítások ki­dolgozását, s miután három napig együttült, majd­nem min­den rábízott tárgyat meghaladott. Felszólítás a „M­e­z­e­i N­a­p­t­á­r“ ügyében. A m­. gazd. egyesület ismeret­terjesztő szakosztálya a mezei nap­tár jövő 1844dik évi folyamának tökéletesbitéseül, hogy an­nak tartalmát minél több s becsesebb gazdasági s egyéb közhasznú dolgozatok gazdagítsák, ezek beküldhetésének zárnapját a jövő józsef-napi pesti vásárra vette át; egyszer­smind az egyesület jóváhagyása fejében elhatározó, misze­rint a felveendő czikkek közöl a jelesbek és kitűnőbbek a megállapított ivenkinti 20 ponttal kétszeresen sőt háromszo­rosan is díjaztassanak. Midőn tehát a t­­iró közönség a Mezei Naptár tettleges elősegítésére ezennel is kéretik, egy­úttal a hivatást érezők tisztelettel figyelmeztetnek alulirthoz utasítva beküldendő czikkeik főkellékeire, mikép azok tárgy­ra nézve minél közhasznubbak, szerkezetre nézve pedig lehetőleg rövidek és népszerűek legyenek. Addig is pedig, mig a t. közönség a Mezei Naptár jövő évi folyamának tö­­kélyesbitése s terjesztése körül tett szakosztályi egyéb in­tézkedésekről bővebben fog értesíttetni, tisztelettel jelente­tik, hogy ason­tek, vármegyéknek, s egyes hazafiaknak, kik ezen Naptár terjesztésében pártfogólag részt venni óhajta­nak , az idei folyamból alulirt még szolgálhat példányokkal. Pest, január 18-kán 1843. Kacskovics Lajos egyesületi titoknok. A Pestmegye pártfogása alatt álló hazai első Takarék­pénztár-egyesület f. január 15-ikén tartott közgyűlésében 1843ik évre választmányi tagokká következő 40 t. ez. rész­vényes urakat választotta u. m.: Appiano József, Bertha Sándor, Boscovicz József L., Burgmann Károly, Csanády Ferencz, ifj. Dumcsa Döme, Ensel Sándor, Fröhlich Fridrik, Gál János, Gozsdu Manó, Hajnik Pál, Haibauer J. G., Hein­rich Sámuel, Hengelmüller Mihály, Ilkey Sándor, Jelenley Ágoston, Jurenák Pál, Papczy Tamás, Karczag Benjámin, Kasselik János, Kern Enoch S., Kiss Károly, Kovács János, Kovács József, Lukács Móricz, Máhr Antal, Manno István, Máhr Antal, Nagy István, Nagy József, Oesterreicher Dávid, Pajor Titusz, Polgár József, Pri­kler Ignácz, Robicsek Józs., Szekrényessé József, Teleki Sámuel gróf, Vogel Lajos, Walthier August, Zsivora György u.u.kat. Költ Pesten jan. 18. 1843. S­z­a­l­a­y József titoknok. Fölhívás a pesti testgyakorlati példánytanoda iránti részvétre. A gymnastikai példányiskola Pesten 1839-ben hat évre kötelező részvények utján alapittatott. Részvényes mindenki lehetett, ki vagy 12 pilot évenkint, vagy ennek tő­kéjét 200 pitot örök időre lefizetett, s ezért minden rész­vényesjogot nyert az intézetbe egy tanítványt fizetés nélkül beadhatni.­­ Az intézet czélja részint mindkét nemű ifjúság testi képeztetése, részint anyaiskola-alapítás mind azokra nézve, kik más helyekre testgyakorlat-tanítókat alkalmaz­tatni kívánnak. Az elsőre nézve nem lehet örömérzet nélkül hatásunkra vissza nem tekintenünk, mert 1839ki jul. kői 1842ki oct. végéig intézetünk növendékei számát 520ra t. i. 397 fiú- s 123 lányra tehetjük; de mint képzőintézet felöl is tudathatjuk, hogy abból eddig két férfi lépett ki mint tanító, egyik Pozsony, másik Eperjes számára. Így mutatkozék négy rövid évi fönállása alatt az intézet, s nyilvános próba­­tétek s tettleges hasznok által kitűnt, s iparkodott legyőzni azon félénk szülők aggályát, kik gyermekeik egészségét s ép tagjait gymnastika által veszélyeztetve lenni hivék, meg nem gondolván, hogy jórendű­ s vigyázatu gymnastika­ is­­kólában szerencsétlenség aránytalanul kevesebbszer for­dulhat elő, mint rend s vigyázat nélküli szabad romboló­ s játszó­helyeken. — Más részről az intézet azon meggyő­ződésében mindinkább s jobban erősü­lt s szilárdult, hogy a lélek kifejtésére és erősbülésére a test czélirányos kifejtése és erősítése szükséges, ha csak korán­ ért, beteges, halvány szoba-bölcseket inkább, mint erős, egészséges, s életképes­sé­g­ű utódokat akarunk nevelni. E meggyőződés újabb idő­ben mindenütt mélyen begyökeredzett. Némethonban a ta­nodák mellé testgyakorlati intézetek állíttattak­, s maguk a kormányok sem tartják méltóságuk alattinak, a test ezerirá­­nyos kifejlesztésére gondot fordítni, így egy porosz kir.­mi­nisten leiratban mondatik , hogy a nagy kivonatok mellett, mellyek az ifjúság képzése tekintetében a művelődés folya­mata és a műveltség jelen állásánál fogva léteznek, a testi épség föntartása­ s erősítésére a legnagyobb gondot kell fordítani, s a testi s lelki erők öszhangzatos kiképezése által a hazának derék fiakat nevelni; azért a király ő­rölsége 1842—ki jan. a­ki rendelete szerint meghagyni méltóztatott, hogy a testgyakorlat, mint szükséges s nélkülözhetlen nö­velési alkatrész elismertetvén, a népnevelési eszközök közé fölvétessék ; s azért a gymnastika a nevelési folyamatba so­­roztassék, s a gymnasiumok-, felsőbb tanodák-, s népokta­tókat képző intézetekkel gymnastikai gyakorlatok köttesse­nek össze. — Vegyük ezekhez a mondottakon alapuló ren­­dithetlen igazságot, hogy a lélek és test épsége hasonló lépcsőzeten halad, s hogy a gymnastikai intézetek képesek az ifjúban nemzetiséget, hazaszeretetet, önérzetet, önállósá­got s védszerüséget éleszteni, s kényteleníítetünk a gym­­nastikát, mint a hazai érdekek előmozdítására igen sikeres emeltyűt megismerni, mert a mint erő, bátorság, becsületes­ség, s hazaszeretet a népet szomszédinál tiszteletessé te­szik, úgy elveszti az e becsülhetlen tulajdont a test elpuhu­­lása által, mellyel mindig a lélek törpü­lése természeti kisé­ rökint követ, s melly rendszerint főoka az elkorcsulásnak s családok, népek és statusok tökéletes fölbomlásának; — igy tanít bennünket a csalhatlan világtörténet. — Ezek követ­keztében fölszólittatnak minden­ej hatóságok, a magas fő­­nemesség, a t. ez. tanodai ügyelők s igazgatók, szülők, gyá­mok, tanítók s az igen tisztelt tudós közönség, egy mind paedagogi, mind életrendszeri s orvosi, mind nemzeti tekin­tetben olly rendkívül nyomos intézet jövendőjének részvé­nyek vétele s szives adományok által biztosítására, s az intézet további virágoztatása előmozdítására. E végből alá­írási ívek adatnak ki mind a nemes vármegyének, mind az alább megnevezett gymnastikai részvényes intézet tisztelt tagjainak, azon szíves megkéréssel, legyenek szívesek mind a részvényesek gyűjtését magukra vállalni, mind pedig az ezen példánytanodára teendő segedelmezéseket beszedni. Az aláírási ivek következő t. ez. uraknál találtatnak: Fa­­bricius József (kereskedő a váczi utczában), Heckenast Gusztáv (könyvárus ugyanott), Kilián György (könyvárus ugyanott), Jurenák György (vasker. hatvani utczában), Fuchs Keresztély (dohányk. színházszöglet), Emich Guszt. (könyvárus úri utcza szöglet), Mitterdorfer János (fűszer­­árus úri-utcza), Wagner József (műárus a Szervita-téren), Felbermayer Ágoston (gyolcsárus, városház-utcza) , Clair Ignácz (tanítónál az intézetben), Prückler Ignácz (fűszer­­árus sebestény-piacz) és a pest-budai német hírlap szer­kesztőségénél. Pesten 1843-ki januárban. —A pesti test­­gyakorlati példánytanoda igazgató választmánya által. Ének is­kólai vizsgálat. A pestbudai hangász­egyesület igazgatása alatti énekiskola növendékeinek nyil­­ván­os vizsgálata folyó iskolai esztendő első felére jövő csü­törtökön (jan. 26.) tartatik Pesten a redutépületben és pedig reggel 9 órakor az ifjak, délutáni 2 órakor a leányok részé­ről, mellyre valamint általján a budapesti közönség, úgy különösen ez intézet­­­ ez. pártfogói és részvényesei tisztelettel hivatalosak. Vizsgálat tárgyai: elmélet , gyakor­latok, egy és több hangú dalok, karénekek. Mátray Gá­bor énekiskolai igazgató, Pest, jan. 21. Vieuxtempl­ur városunkba megérkezett, s első hangversenyét jövő hétfőn jan. 23kán adandja a nem­zeti színpadon. A helyek árát az igazgatóság fölebb emelni kénytelen, azon tekintetnél fogva természetesen, hogy a nagyhírű művésznek remek működéseihez méltó jutalom­­osztályt adhasson. •■f* Esztergom, jan. 23dikán. Nagyméltóságu her­­czeg-primás és esztergomi érsek Kopácsy József ur ke­gyeskedett az érseki várost, az éjjeli világositás végett lám­pásokkal ellátni. — Dec. 4-dikén meghatározott tisztelendő és tudós Végh­ István ur a bakácsi kápolnánál beneficiatus. Végh a keleti nyelvekben (nevezetesen a zsidó, káldai, syrus és arabs nyelvben) igen jártas volt. Nyomtatott írásai többnyire a szentirás magyar fordítása és magyarázásához tartoznak. A boldogult báró Szepessy által új magyar for­dításában a szent írásnak Végh­ is részt vett mint a nagyér­demű püspöknek forditótársa. Könyvtára kótyavetye útján igen csekély áron adatott el.­­ Az esztergomiak az utolsó budai leiterlehúzásban igen szerencsések voltak, mert 4 ambo lernót, 1 seco­­ernót és 46 (mondom negyvenhat)!

Next