Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-11-05 / 88. szám

l­élektani rh­apsodiák. 1. Körülmények. A test és lélek kifejlődésére nagy hatást gyakorolnak a körül­mények. Azokat azonban, mellyek testünk kifejlődését gátolják, el­hárítani nagy részint hatalmunkban áll. — Mérsékelt és rendes táplákozással ép és erős leend­ő test, s életünk is hosszabb, ha Novaja-Zemlával válták fel a meleg hazát, mellyben kora tavasz s kora halál érendett. — Ha lelkünk önmaga által s önmagában léteznék, ha közvetlenül portak nélkül nevelődhetnék, sem térben, sem időben nem élne, — időn kívül nincs körülmény, — s igy mitől sem függene. Lelkünk azonban időben él, egyszerre csak egy gondolattal foglalkozhatik, s habár tért nem is ismer, mert nem áll részekből, de a tárgyakat csupán testünk érzékei által értelmez­hetvén, a körülmények reá is hatást gyakorolnak. — A gyermek képe után kap a tükörben, tükör felé terjeszti ki karjait, hogy meg­­fogózzék anyjába, ki háta mögött áll, s miért? mert fejletlen öntu­data; — s a milly tükröket teendenek eléje a körülmények, a sors, olly szinü lesz az élet, s irányú a pálya, mellyen haladand. — Mi­helyt testi érzékekkel bir, öntudata is van: a ki érez, él és fejlődik. Anyja első, legédesb szavait nem érti ugyan, de szemeibe néz, azokból olvassa az eszméket, mellyek öntudata, lelke fejlésének első szint adnak. Minél nyájasb s mosolygóbbak valónak az első pillan­tatok, mellyekkel az anya kisdedét nézdelé, annál gyöngédebbek lesznek annak első érzelmei. — Magból, melly kedvező időben vetteték, nagy és terebélyes tölgy növend, egyenes vagy ferde irányban a szerint, a mint vagy csendes volt első tavasza, vagy éjszaki szél hajlingatá; úgy ha kifejlék a kisded értelem, körülmé­nyek lesznek ismét a fő ok, hogy bünlanyává lön a kebel, melly gyöngéd körökben s ápolóbb kezek közt erkölcsös leendett. — Ki nem hiszi, hogy létünknek körülmények adnak irányt, az vagy elis­merte, hogy elevei teremtetés van, vagy mindent lelkünk énjéből eredményeztet. Az első nem áll, mert ha kell, hogy úgy éljünk, mint élendünk, ha működéseink, mielőtt születénk, kiszámitvák, úgy eszközök vagyunk csak s szabadtalan gépek, mozogva és működ­ve akaratunk s erőnkön kívül. Szabadságunk feltételezi már, hogy körülményektől függjünk, tehetségünk, alkalmunk legyen az időn­­kint változó körülményekkel vagy megküzdeni, ha nem kedvezők, vagy, ha igen, élvezni örömeiket. És jutalmat, gyümölcsöt ad min­dig az okszerű küzdés, ez forrása életörömeinknek, s alapja vá­gyainknak, mellyek — akarjunk bár, vagy nem — haladni kész­­tenek tökélyesbülésünkben. — A másik tétel sem áll, mert lel­künk nem tökélyes dülhét test nélkül; a tárgyak s ezek okozta esz­mék lelkünkre, hatása pedig ezerszinüi lévén, föl és alá hangolják azt; s ha igaz is, hogy nem körülmények tevék költővé a Fóti-dal szerzőjét, de hogy Fóti-dalt irt, az ép úgy lehetett a körülmények okozata, mint volt Napoleon dicsősége, ki szabadon hajtá vala fejét a sírba, ha mostohább körülmények közt, mint egyszerű polgára Corsicának, élendett. 2. Szerencse — boldogság. Szerencsés az, kinek történetesség elégíti ki kivánatait; bol­dog, ki mind azt el­nyerte, mit szellemi életének kívánt: szeren­csés mindenki lehet, boldog csak a jó, szerencsét tünékenysége, boldogságot a nyugalom jellemzi. Minden dolog érdeke helyzetünktől függ, — mondja Armand — s a szerencse végre nem más, mint az, mit annak gondolunk. — Természet törvénye azonban: ok nélkül mi sincs. A gondolat is okozat, okának kellett lenni, miért gondolok ezt, miért így, és nem másképen. A szerencse alkatelemei körülmények, minél öszhang­­zóbbak kívánatainkkal, annál alkalmas­ak arra, hogy magunkat álta­luk szerencséseknek érezhessük. Szellemi életünk szív és észbeli működéseken alapszik. Az ész véletlenül fog tökélyesbülni, azaz, nem lesz pont, mellyben megállapodjék s elmondhassa: eddig, nincs itt tovább ! Megközelitni fogjuk, de nem elérni a fölényt: istenek nem lehetnek. E részé­ben tehát szellemi életünknek mindig lesz mit kívánnunk, s elménk műveltségével soha sem lehetendünk teljesen megelégedve, mi fő­­ösztöne leen, egyszersmind nem ernyedendő törekvési vágyaink­nak. — Máskint van a szívvel, ennek nem sok kell, hogy boldo­gulhasson, s még kevesebb, hogy lassan s élettelenül dobogjon. Az ész nem érez; érzés a boldogság eleme. Minden ember érezhet, a boldogságra azonban háborútlan tiszta érezés kell. Szerelemnek is vannak boldog pillanatai, a pillanatok, mely­­lyekben több kést, több érvet nem lehet óhajtanunk; mi kár, hogy ezen boldogságrai képességünk földön földi korlátoltságu, tünékeny! Gabonaár. (Pozs. mérő váltó garasokban.) P­é­n­z­k­e­r­e­t. Tisztabuza. Kétszeres. Rozs. Árpa. Pozsonyban nov. 3­ .................... . . . 70—94 — 52—65 42-47 Pesten oct. 31................................. . . . 70—82 48-51 36-44 30-35 Nagyszombat oct. 31....................... . . . 84—90 — 56—58 38—40 Mosonyban oct. 19.......................... . . . 72—102 — 46—55 30—38 Soprony oct. 27............................... . . . 80—112 — 62—72 47—51 Győr oct. 28.................................... . . . 72—84 — 46—48 34-36 Haja oct. 23...................................... . . . 43-59 — 32—33 24—25 Beszterczebánya oct. 28. ... . . . 80—95 — 48—52 42—46 Becs n­ov. 2. Zab. Kukoricza. Köles. 5 peres statuskötelezmények középára noz/.« 35—41 40—52— 4 27—30 37-43— 3 „ „ „ .— — 27—30— — 1834 kölcsön 500 fr................................— — 30—36 52—64— 1839 „ 250 „ .............................. ._ _ 37—44 62—80— 1839 „ 50 „..............................— 33—35 44-47— Bankrészvények darabja........................— 21-22 25—27 43 65—68 ____ Dunavizállás: nov. 5-kén 33" 222 Kis Futár. És szerelmet a bűnös is ápolhat keblében, de az neki csak kint terem annál égetőbbet, minél hőbb az érzés, melly boldogságát vala alkotandó. Ki bűnt követe el, ha vannak is vezeklő perczei­­ben tiszta érzelmei, kínná fajulnak el, ha megújító ostromát az éber, a csak gyér és rövid álmu öntudat. Jó lehet csak a boldog, boldognak kell, hogy jó legyen. Létokai azon tudatnak, melly által boldogoknak érezzük ma­gunkat, viszonyosak, m­ert több, amazt kevesebb körülmény tesz azzá; de nem a tudat maga, melly mint reményt, kívánságot kizá­ró, mindenkiben egy­szerű s hatású. Közéletben boldog az, kinek kivánatai öszhangzanak körül­ményeivel. Remény és megelégedés, szoros észtanilag egymást kizáró fogalmak ugyan, de ő remél is, és meg is van elégedve. Olly mit, miért meg nem nyugtathatná magát, nem óhajt, a megelé­gedés pedig úgysem állhat egyébben, mint a kisebb kívánságok könnyű módoni korlátozhatásában. 3. Öröm és fájdalom. A szemnek erei s a megtört sugárok színezik a tárgyakat, ki­sebb nagyobb hatású fájdalommal, — de fájdalommal mindig, mert azon gyönyör, mellyet a tárgyak különszinü árnyéklataiban lel, ke­­resbedése csak az erősb, fájóbb hatásnak. Mig én fájva, ki a na­pot nézdelé, élvvel szemlélendi a holdat. Mint szem erei, úgy a lélek testünk öt érzékei által értelmezi a tárgyakat. Arról, miilyen a kapcsolat, az öszvefüggés közöttük, gondolkodni is nehéz, meg­fejteni lehetetlen. A tárgyak lelkünkrei hatása azonban itt is, úgy hisszük, fájdalom, s az öröm csak keveskedése annak. Sírva szü­letünk, a halál maga élv nem lehet. Első perczeink is a fájdalomé, hogy a következőben könny­eb ülést éreztessünk. S kinek keblét legtöbb leverő körülmény, legtöbb kellemetlen hatás érinté, az leg­fogékonyabb lesz az örömre, az azon helyzetben is örömet fog ta­lálni, mellyben más fájdalmat érezne, vagy legalább közönyös le­­endőne a tárgyak iránt. — Képzeljünk vonalt, koromsötétet felül, de b­ebb b­ebb fokonkint fogyó színben árnyékozottat, s ha túlvé­­gére jutunk, tételünk jelképezve van. A sötét szín hó fehérré vál­­tozandik, épen úgy, mint örömmé a fájdalom. Az ok, miért kell fájdalomtól mérnünk a fokozatot, jelképünkben van, mint a fehér vonalt szín-hozzáadás nélkül nem fogod feketévé árnyékozhatni, úgy örömeidet sem fájdalommá, sértő hatás-érintés nélkül. Nincs ember remény nélkül, mert ollyan sincs, kinek fájdal­ma ne volna, s ismét igaz, hogy a legsujtottabbnak , legtöbb s­­eg­édesb reménye van. — A remény gondolat, eszmeihlet, melly va­lamit történhetőnek hisz, s akarja is, hogy megtörténjék. Mit nem kívánunk, de sejtjük mégis, hogy megtörténendik, az nem remény, nem jóslat, számítás csupán, vagy jövendölés, ürömről nincs fáj­dalomra remény. Mondják, Isten is örömet teremte először, első szüleink nem ismertek fájdalmat; igaz, s kiknek halhatlanoknak kell vala lenniök, fájdalmat nem is ismerhettek, mert ez ront. Az élet, mellyet mi folytatunk , ott fogantatok, hol a vétek; az első perez , melly magá­ban foglaló az okot, létünk okát, a fájdalom vala. Mint kebelben a fájdalom, időben is sötétség a forrás. A „nem teremtett világon sötétség nyugovók“, a nap első sugarának küzdeni kell s ormokat foglalni, hogy tovább s tovább űzhesse az éjt, s az évnek is tél a kezdete. Fekete Lajos: M­­agyar régiség.*) Életben levő Sarczon ki­szabadulható Tatar Rabjainak nevek. Bihar Varmegyiek Kornis Ferencz úr ö Nága. Karolyi mihaly. Vér György. Bolday Gergely. Chek Ferencz. Szalay Ferencz. Veres Ambrus. Toldi miklos. Sáfár István. Nikodin László. Vajda miklos. Nadanyi István. Karandi István. Balogh Gabor. Komaromi Ferencz öczéstul. *­ Ponori Thewrewk József Pankotai László. Katona Janos Serényi Mihaly. Benyei Peter Vancza György és László. Ei­déliek Beldi Paal. Nikola Sigmond. Huszar Peter. Földvári Ferencz. Torma mihaly. Sebesi miklos. Ferenczi István. Fejer Varmegyiek. Nagy Boldizar. Koncz Paal. ,Utazás­ naplójából.“ Koncz András. Imes Tamas es Pal. Szabó Gergely. Kelemen az Lovasz mester. Fejervari moyzes. Ipo Lőrincz Szabó András. Kerekes Janos Karsai miklos. Tegzes Janos Kövér mihaly. Feluinczy Varadi Sigmond. Pambotay András. Szalanczi Gabor. Vész Gergely Csatári János. Ferencz László. Kövér Ferencz. Osvat György Seley István. Vsony Janos. Pálfi István Karolyi Gergely Ramocza David . Hadnagi. Jenkey Horvát György. Fekete Peter Kövér György. Szabó András. Hoszti Teleki Janos. Radak Imre. Aradaly Barczal András. Friszecz Racz György. Horvat István Kornis Peter. Bigyes Kraszna es Szolnok. Tövesi Dániel. Varmegyiek. majs András. Szegedi Peter. Vitéz Gabor. Király­fal­vi Gáspár. Kallós. Toot András. Sz. Andrási Sigmond. Czikoczai. Sarkozy György. Galfalvi. Jarczi György es Balint. Ferenczy István. Palaczkai. Kemény Janos úr . Naga. Szeles Janos fiastul. Nagy Tamas. Sándor Janos. Szilasi mattyas. Cziszar Gergely. Ajloni István. Truczki Ferencz. Ispán Ferencz. Apafi Boldisar es mihaly. Miko László. Danes. Konya György. Gyulaj Tamas. Itovacz Gergely. Boér György es Sándor. Sanlai István. Huszar Peter. Segesvári Polgar. Török István. Katona mihaly. Ladányi István. Raduly László. Szepan Ferencz. Tatároknak az kik meg saczoltak és menny tallérokba. Borseth az nemet officer Tall 150. Szilvasi mátyás tall 170. Aranyas Polyani Demjen Peter tall.------ 200. Bihar Varmegyei Racz Bogh mihaly tall. — — 70. Lengyel falvi Simon marton tall.------— 140. Haromszeki Benkő mihaly tall. 300. Almasi mihaly­ tall----------150. Görgeni Fejedelem fö szakasza tall.------ 200. Balasfalvi Velekei László tall.------ 200. Kallai nagy Pál tall.----------150. Kő­halomszeki Halmegyi István fia tall. 150. Telegdi László György es István tall. 1000. Zambert miklos deák István szolgaja tall. 200. Kis Berczeni Benkő János tall. — — 300. Harasztosi Demjen Gáspár tall.------ 240. Cziki Fodor Ferencz tall.------ 200. Belenesi Vajda miklos tall. —-------- 600. Sebesi miklos tall. tiz ezer. Kemény Janos úr . Naga sacza negyezerre való szász ezer tallérok. Aranyos széki Baganyi Peter tall. 300. Jenai Peter tall.---------- 200. Három széki Közép Aszaj szűcz György tall. 300. Vész Gergely tall.------ 300. Ferencz László tall. — — 300. Rakuczi tall.------ 200. Osvat György tall. — — 200. Szalanczi Gabor megh holt. Czisar elevenen vagyon. Szabó Gazi az bolond megh holt. Jármi miklos ^ Gellin Gergely ? az harezon estek el. Sandi Daniel y Bassa Tamást és Enyedi Jánost az Fejedelem Papjai nem ta­­lalhatjak. (211) (1) Magyar orvos-sebészi s természettudományi évkönyvek. Ezen folyóirat 1844-ki januártól kezdve, havi füzetekben, tökéletesen azon szellemben s alakban , mint a mult évben megjelent példány füzet) rendesen fog kiadatni. Minden füzet 3 ív, nagy medián-papiron, kéthasábo­­san nyomtatva 4'­, közönséges nyomtatású ívnek 1 elesend meg csinosan borítva. Az irány leginkább gyakorlati leend orvosok és sebészek számára, jól rendezett kivonatokban követvén a külföld orvos-sebészi tanulmányok előlépteit, e folyóirat a számos és nagy áru német, francz és angol lapokat pótolni igyekezendik. Valamint pedig szerencsés vagyok több jeles külföldi orvosoktól benne megjelenendő eredeti értekezéseket s érdekes tudósitá­­sokat ígérhetni, úgy kérem bizodalmasan honi ügyfeleinket, ne sajnáljanak egy kis időt olly — rövid s velős — tudósításokra szánni, mellyek által tudományunk s rendünk állása s dísze előmozdíthatok. Előfizethetni Pesten a gyermekkórházban, s minden k. postahivatalnál. Ára helyben házhozhordással félévre 3 ír. 20 kr. p. p. a posta utján 4 ír. p. p. Minthogy pedig a lap csak havankint jelenik meg, az itt előfizetni akarók könnyen találandnak módot azt távol fekvő helyekre magány alkalmakkal is elhozatni. Pest 1843-ki octob. 22-én. (*3) Dr. Sch­oepf. (21°) H i r d e t m é n y. A zombori kincstári középponti pénztárnál az el­lenőri hivatal megürülvén , kik ezen hivatalt, mellyel évenkint 400 p. ír. fizetés, 60 p. fr. lakbér, 18 p. m. kétszeres búza és 6 öl kemény tüzelő fa jár, megnyerni szándékoznak , oda utasittatnak, hogy a szükséges bizo­nyítványokkal ellátott ebbéli folyamodványaikat legfe­­ljebb nov. 20ig a zombori királyi kincstári igazgatóság­nak benyújtsák, és azokban egyszersmind kimutassák, hogy az ezen hivatallal összekötött 400 p. fr. óvó pénz azonnali letételére képesek-e. Zombor 1843. oct. 6. (208) Szederfa-eladás. (2 Pozsony megyében fekvő T a 1t­o­s helységben a selyemtenyésztésre kitűnőleg alkalmas több ezer fia­tal szederfa meghatározott jutányos áron eladandó. A venni szándékozók magukat az ottani u­r­a­d a 1 m . tisztartónál jelenteni sziveskezdjenek. (3) Ha POZSONYBAN, nyomtatja Schmid Antal.

Next