Hirnök, 1843. január-december (7. évfolyam, 1-104. szám)

1843-02-09 / 12. szám

tási s országgyűlésre utasítás-adási jog gyakorlata pedig az egész polgárságra terjedjen. 173 A képviseleti képesség a nemnemeseknek is adassék meg, s az e jog gyakorlatábani részesülés módja és rendszere, különös tekintettel a nem­zetiség elővitelére nézve, országgyűlésileg állapítassék m­e­ Ti _­jg. A vallásbeli sérelmek és kivonatok tárgyában a múlt országgyűlésen kelt országos végzemény pártoltas­­sék és a felterjesztett felírásra a kir. válasz kiadása sür­gethessék. 1 193 A hazai kereskedés előmozdítása végett a vámrendszer országgyülésileg dolgoztassék ki; a dunai és magyar tenger-révparti kereskedés megnyitására figye­lem fordíttassék; a német vámszövetséghez állás pedig, minthogy ennek hasznos volta hazánkra nézve igen kétsé­ges, úgyszinte a bécs-triesti vasútnak Magyarország né­­melly megyéin keresztülvitele se pártolhassák. 203 Ország­gyűlési hírlapok létesítése, a naplóknak a követi táblán és gyorsírók általi íratása, s az erdély országgyű­lési napló mo­dora szerint leendő szerkesztése sür­­gethessék. 213 Ország­­gyűlési választástól függő hivatalnokok választásába a kö­vetek addig, mig a kijelöltek neveit küldőikkel nem tudatand­­ják, és török e részben utalványt nem nyerendenek, ne bo­csátkozzanak. 223 Az úgynevezett részek visszacsatolásá­ról szóló 1832/1.diki XXIdik t. ez. teljesítése szorgalmaztas­­sék. 233 Csanád megye azon indítványa, hogy a prímás jo­ga a k. táblához két bírót nevezhetni megszüntessék, pár­tolandó. 243 Túróczmegye ismeretes indítványa: mikép az érsekek és püspökök főispáni hivatalt ne viselhessenek, pár­­toltassék. 253 A nemzeti nyelv gyarapítására elhatározan­dó az hogy ő Felsége a magyarországi törvényhatóságokhoz úgy az országgyűléshez kötendő minden királyi rendelvé­nyeit a magyar udv. k. korlátszék (kanczellária) által ma­gyar nyelven szerkesztéssé, tve mind a k. helytartótanács­nál, mind pedig a m. k. udv. kincstárnál a tanácskönyv vite­le, és a rendelvények kiadása magyar nyelven történjék, éz iskolákban a tudományok magyarul taníttassanak. Buda-­pest, febr. 4. Ha még egy hétig tart e tava­­szos időnk, f. hó Iőkén a hajóhidat beteendik. Ilir szerint a dunai gőzhajózás jövő héten már megkezdetik. A nemzeti casino elnökeiül január 29-én tartatott elnökválasztásban Forgách Lajos, Károlyi György grófok és Hajnik úr megha­gyattak. — F. he­lén egy körülbelül 10 éves gyermek ját­szás közben a dunapartról a vízbe esett s már veszni indult, midőn egy nemeslelkűs ifjú (Wurm Káróly) köpenyét s ka­lapját elvetve, a vízbe ugrott, a gyermeket megragadd s szerencsésen meg is menté. — Bizonyos úri­ember regge­­lizés után főbe lőtte magát a Zrinyi-vendéglőben. — A far­sang igen élénk, s a tánczvigalmak egymást érik, a pénz szűkét fővárosiakban távolról sem vehetni észre, mert a legszegényebb ember is talál egy pár fillért mulatságra, és a zálogházi tisztek alig győzik a sok munkát. — Budán az éjjörök ez évben magyarul kezdettek énekelni. Mi ezt öröm­mel jelentjük s egyszersmind búsulunk, hogy még az effé­léken is örülnünk kell. — Pesten ideiglenes dolgozó és javitóház városi tanácsos Patachich ur indítványára létesült, mellyre valóban igen nagy szüksége volt e városnak. Az intézet ugyanezen tanácsos ur s egy, választott polgárokból alakított biztosság igazgatása alatt áll. — A nemzeti színház igazgatósága külföldre utazandó Veszter Sándor urat, a ma­gyar táncz körül kitüntetett érdemeiért a nemzeti színház tán­czostagjává fogadta föl, s igy ő, mint ezen intézet tagja, fogja műutazását megkezdeni. — Nagy-Kanizsa, január 10. A múlt nyáron újonan épült izraelita iskola, a földesúri tisztség, több tanácsbeliek, ugyszinte a gymnasiumbeli igazgató s oktató urak jelenlé­tében, m. évi december 31 -én ünnepélyesen megnyithatott. Az épület igen díszesen s czélirányosan építve, nyolcz (13 lábnyi magas) világos és száraz hanszobákra felosztva. A mindkét nemű iskolás gyermekek száma jelenleg 320. Ezek nyolcz tanító és két tanítónő által az elemi tanulmányokban s magyar nyelvben, a leányok ezenkívül asszonyi kézimun­kákban oktat­tatnak. A zsidóközség, valamint maga e tano­dának létesítésére tehetsége szerint áldozott, úgy a földes­­uraságtól főméltóságu herczeg Batthyányi úrtól is valóban herczegileg segedelmeztetett. Pécs, jan. 20. A vidékünkön újabb időkben olly nagy hírre kapott Szavics Milos, midőn a bácskai rónára sza­badulandó Bálánál átkelni készült, megfogaltatván, Tolna vármegyének átadatott s azonnal Szekszárdra el is külde­tett, hol büntetését várja. Ennek egyik nevezetesb Fajtársa Egyed pedig Nashicza vidékén megkapatván, Baranya vár­megyének azonnal átküldetért, hol jan. Okén rögtön ítélet által föl is akasztatott. Paks, január 10. T. Holovich Boldizsár ur a múlt év utolsó napjaiban 166 fr. 48 kr. p. p. olly kikötéssel lett le örök alapítványul a paksi elöjáróságnál, hogy annak halas kamatjaiból esztendőnkint iskolai könyvek, és írószerek szereztessenek, a szegényebb sorsú gyermekek közt in­gyen kiosz­ta­tandók. Székes-Fejérvár, jan. 26. A szedertenyésztési társulat két ülést tartott, mellyeknek fjében a társulat ügyeit képviselő s kezelő választmány neveztetvén ki, s az esőle­­gesen kidolgozott szabályok vizsgáltatván és állapíttatván meg, második nap a teendők sora intéztetett él, miszerint a közelebbi tavaszra szedermag hozatván, külön vidékeken veteményeztetni fog. E veteményzésre nagylelkűen ajánla­nak önkényeikben s telkeiken helyet gr. Győry, gr. Károlyi György, b. Luzsénszky Károly, amu­gy Ürményi Ferencz ö­sxcja és Zichy Aladár és Ödön grófok , fölszólittatott, továbbá sz. kir. Sz.-Fejérvár érd. tanácsa, hogy az úgynevezett - s hajdan volt — szedres kertet egészen, szinte az ilteni Gazdasági egyesület is, hogy telkén bizonyos terjedésű föl­det, bármilly föltételek alatt, átengedni szíveskedjenek. A választmány elnöke Zichy Ödön gr.; alelnöke Bajzáth György; tagjai: b. Barkóczy J­ászló sz. fejérvári püspök, gr. Cziráky János, Eischl János vár. főjegyző, Farkas Fe­rencz n­. prépost; Fiálli Ferencz m. alisp., Giridli Rudolf tbi­­ró, gr. Győry, gr. Károlyi György, Korizm­ics Antal kano­nok ; Kunoss Endre tbiró, b. Luzsénszky Károly, tiszt. Mi­­hálik György, Nagy Ignácz fő­adósz., Nedeczky Ferencz tbiró, Say István, városi tanácsnok; Szalay Imre kanonok, Ürményi Ferencz­­ exeja, gr. Zichy Domonkos, veszprémi püspök; Zlinszky István főjegyző. — Társulati pénztárnok: Hering Ignácz, jegyző Detrich K., ügyész Horváth Lajos. Illy jeles választmányi testület már magában is elég buz­dítás a társulathoz csatlakozásra és biztosíték a czél eléré­se iránt. A Magyar Gazdasági Egyesület kertészeti s gyümölcs­­tenyésztési szakosztálya i. é. január hava 13-kán m. Orczy György b. elnöksége alatt tartott gyűlésén a következő­ket tárgyald: (Vége.3­33 Értésére esvén a szakosztály­nak, hogy mélt. tolnai gróf Fesztetics László kam­­ur­á­ng a legválogatottabb s igen ritka franczia baraczkfajokkal bir, az intézet hazafiai szives megajándékozása végett elnöki­­leg tisztelettel megkeresni határoz­tatot­t. — 43 Nt. Ma­tusk­a József ur által beküldött jégkörtvély- mutatványok szives köszönettel fogadtattak. — 53 Az anyafák Urbanek Ferencz és Wölfel József uraktól szereztetni rendeltettek. — 63 Skubi­cs Károly th. ur gyümölcsjegyzéke becses tudomásul vétetett. — 73 Dr. Siegel hires osztrák gyümölcstermesztő igen jeles munkájával a szakosztálynak kedveskedvén, a közgyűlésnek lev. tagul ajánlhatni határoztatok. — 83 A stájer gazd. egyesület által beküldött eladási kerti jegyzék szívesen fogadtatván, használni kívánók állas alól irt­n­ál min­dig megtekinthető. — 93 Hogy a faiskolának s illetőleg gyü­mölcskertnek intézetében minél nagyobb egység uralkodjék, s gyakorlati intézkedések miatt a szakosztály minduntalan összeülni kénytelen ne legyen, — e czélra mint rendelkező választmány, Bezerédy István, Gömöry Károly, Havas Józs. k. t. b. n­. Dr. Havas, Heinrich N. János uy. és alólirt bízat­tak meg. — 103 Miután a jelenlevő tagok egyike azt is sző­nyegre hozá, hogy egy itteni ujságlap az intézet kertészé­nek magyartalanságát legközelebb nyilvánosan megrova; a szakosztály oda nyilatkozott, hogy miután azon időre, midőn az intézetben gyümölcstenyésztési előadások kezdethetnek s e czélra az Egyesületnek szükséges segédforrása leend, egy jeles miveltségű­ s most is gyakorlatban nagy kitünte­téssel működő magyar ifjú e czélra már­is kiszemelve va­gyon; addig is pedig bizonytalan sorsra, tisztán magyar ajkú tanult kertészt (noha azok az országban nem hiányoznak), a mostani csekély 30 pe­kinyi napi bérért nem kaphatni; de­ míg a mostani szükségben fogadott, ideiglenes, és magyar születésű s helybeli szükségeihez képest elég nyelvismeret­tel bíró segédkertész kötelességét teljesíti, nem is szüksé­ges; a vád mint a szakosztály őszinte hazafias törekvései­nek s tiszta szándékának irányában méltatlan és szerényte­len, azon megjegyzéssel határoztatok visszautasíthatni, hogy minden tiszta szándékú hazánkfiának hatalmában áll a szak­osztálynak nyilvános üléseiben részt venni, olt az Egye­sület eljárásáról meggyőződni, de különben is az 5 pfros részvény aláírása által magának jogot szerezni arra, hogy az intézet egyéneinek választására nézeteinek kifejtésével sze­mélyesen befolyjon. Pesten jan. 15én 1843. A szakosztály rendeletéből. Török János, egyes, előadó. Erdélyi országgyűlés. A jan. 9-k. tartott százhu­­szonhetedik országos ülésben a jegyzőkönyv megállítása után, elnök ő nagymlga jelenti, hogy a kir. kormányszék is a mai ülésben megtenni kívánván, várnák el a Rendek, mire a kir. kormányszék csakhamar be is jővén s szokott helyét elfoglalván, fökormányzó ő nagymlga előadja, miszerint napirenden lévén az ujonan kinevezett kormányszéki taná­csosok felesketése, és innepélyes beigtatása, jónak látja hogy a kinevező kegyelmes kir. leirat és collationálisok fel­olvasása után az újonan kinevezett kormányszéki tanácso­sok új hivatalaikra a szokott módon eskettessenek fel, kije­lentvén egyszersmind azt is, hogy a kinevezettek egyike b. Józsika Lajos betegsége miatt jelenleg fel nem eskettethelik, de mihelyt egéssége engedni fogja, azonnal a Kir. és KR. elött a szokott hitet leleendi. Miután újból felolvastalik a kinevező kegyelmes kir. leirat, ezután pedig kormányszéki tanácsosoknak kinevezett Földvári Farkasnak, b. Bornemi­sza Jánosnak és Szabó Lajosnak, ezen hivatalok iránti címes kir. megerősítő leveleik felolvastatván, az 1837/8-beli or­szággyűlési irományok 120-ik lapján az 52-ik szám alatt látható kormányszéki tanácsosi esküforma szerint a hiteit letették, s e szerint ujonan nyert hivatalaikba innepélyesen beigtattatták. Mellyek után a kir. főkormányszék az ülésből eltávozott. — Kormányszéki litoknokok Gébbel Károly és Istvánffi Pál megjelenvén, a kir. főkormányszék atyafiságos köszöntése mellett jelentik, hogy a 125­ k. ülés 552-k. szá­ma alatt közlöit s a Sláczeg városa kérését, és az 1810/11- beli törvényczikkeket tárgyazó két felirat tervét, az ezeket kisérő tudósításokkal együtt visszahozták, azok közül a kir. kormányszéknek csupán az 1810/11-beli törvényczik­­kek tárgyában készült felirat tervére lévén némelly szóbe­li megjegyzése. Mire a KK. és RR. a kir. fökormányszéket alyafilágosan köszöntvén visszaszenték, hogy észrevételeit vizsgálat alá veendik, a mint hogy vizsgálat alá is lévén, a KK. és RR. a kir. fökormányszéknek következő észrevéte­leit elfogadták: ezen sen­ten­tiába­n : ast pricipium sat. eo mi­nus stare potest, a potest helyett elunt igaziltassék: eo mi­nus stare posse censemus ; ezen szó helyett pedig vilipen­­dio, ez tétessék: laesione; meghatározván egyszersmind, hogy az itélőmesterek ezen feliratokat, az itt módosítások­kal és az azokat kísérő tudósításokkal együtt tisztába írat­ván hozzák fel! — Elnök­e nagymaga előterjeszti, hogy a mint értésére esett a 12­1­ k. ülés 543-k. száma alatt közi­ratra kivett, s a Földvári Farkas előlépésével ürességbe jött itélőmesteri hivatalra leendő választásra a KKat és RRet fel­szólító klmes kir. leirat felett az előleges tanácskozások már be lévén végezve, szólanának hozzá a KK. és RR. Mire azon kir. leirat újból is felolvastatván, az a feletti tanácsko­zás elkezdődik, s bevégeztetvén, határoztatott, hogy az üres­ségbe jött itélőmesteri hivatalra leendő választás, az e tárgy­ban gyakorlott mód szerint, a legközelebbi ülésben történ­jék meg ; egyszersmind pedig az itélőmestereknek köteles­ségévé tétetett, hogy a közelebbi itélőmesteri válaszkor fel­küldött alázatos felirat értelmében, a jelen választáshoz al­kalmaztatott feliratot elkészítvén, azt a közelebbi ülésre hozzák fel, minélfogva a KK. és RR. választása annál hama­rább kegyelmes kinevezés végett, ő Felsége szine elébe felé­terjesztethessék. — Elnök­e nagymaga jelenti, hogy a 1231k ülés 541 .k. száma alatti határozat következésében, az or­szágos múzeum, nemzeti színház és országos tanácskozási terem tárgyában készült törvényezik ki javaslatokat, s az ezek melletti alázatos felirat és kisérő tudósítás terveit, va­lamint szintén a 125­ k. ülés 551 .k. száma alatti határozat nyomán, a rendszeres biztosság tárgyában készül törvény­­czikkel, s az emellett felküldendő alázatos felirat tervét, a kísérő tudósítással együtt egyik itélőmester felhozta, mellyek felolvastatván, s kéziratra kéretvén, kiadatásuk meghatároz­­­atott. — Olvastatik a közigazgatási tárgyakban kinevezett biztosságnak a ns Doboka megye praetorialis házának Sza­­mosujvár szabad kir. városba leendő átszállittatása tárgyá­­bani kérelemre tett jelentése. A KK. és RR. osztoznak a közigazgatási bizottmány e tárgybeli azon nézetében, hogy a ns Doboka megye praetoriális házának Szamosujvárra, és ottan a ns megye által e végre megvásárolt, vagy vásárol­ható telekre leendő átszállítása és helyhezése semmi aka­dályt nem szenvedhet, és azt befogadni Szamosujvár városa, semmi törvényes okon nem ellenzhetvén, köteles, kivált mi­dőn ezáltal Szamosujvár városára semmi köteleztetés a me­gyeháza fentartására nézve nem ruháztatik és nem is köve­­teltethetik; azonban a biztosság vélekedésének azon részét, miszerint, ha ennek teljesedésbe vételét Szamosujvár erin­­tené, törvényc­ikk útján is rászorítandó, a Kir. és RR. el nem fogadhatják, mert a­hol tiszta és kétségbe legkevésbbé se hozható törvény létezik, ott nincs szükség annak elégté­telbe való vételére újabb fövényt alkotni; ugyanazért meg is határozták, miszerint a kir. főkormányszék szólíttassék fel az iránt, hogy a ns Doboka megye praetoriális házának Szamosujvárra leendő átszállítását, minden lehető akadályok elhárításával minél előbb kívánt czélra juttatni igyekezzék. Vlelly alkalommal Szamosujvár szabad kir. város követei Novák Márton és Jakab Bogdán óvásukat kívánják jegyző­könyvbe igtattatni, és azután indítványba hozák , miszerint városuk még az 1834-k. évi országgyűlésre egy kérelmet adott be az iránt, hogy a városnak adandó külső határ, az országútnak a városon keresztülvitele, a kiváltandó szabm­os­­ujvári uradalomnak részére való uj inscribáltatása, és a szabad kir. városokkal közös közterheknek kisebb mérték­­beni reászabatás iránt a felséges udvarhoz benyújtott folya­modása sikeres elhatározása tekintetéből az ország Rendei ajánló felírást tegyenek ő Felségéhez, ezen kérelem a jegy­zőkönyv 769-k. lapján a 616-k. szám alatti 6-k. pontban a közigazgatási rendszeres biztosságnak adatott által, de je­lenleg a bíráló s illetőleg sérelmi biztosság előtt áll, ugyan azért szólíiltassék fel, a sérelmi biztosság, ezen kérelem siető ellátása s jelentése beadása iránt. Mire és Thorda megye követe Veress József azt nyilvánítja, hogy azon ké­relem a sérelmi biztosság által neki referálás végett áta­datván, mihelyt ő végre­ sort nyerhet, azt megteendi. — Olvastalak kir. fökormányzó ő nagymagának, mint a közép­ponti rendszeres biztosság elnökének, a középponti rend­szeres biztosságnak a gazdasági rendőrségről készített tör­vényjavaslatát jegyzőkönyvi kivonatban közlő jelentése. .Vielly törvényezikk javaslat köziratra adatai határozatott. Olvastatik ugyancsak kir. főkormányzó ö nagymlgának, a középponti rendszeres biztosságnak a perek országgyűlés alatti folyásáról irt törvényjavaslatát közlő jelentése. Melly törvényezikkjavaslat szinte köziratra adatai határoztatott. — Elnök ö nagymlga előadja, miszerint a koloszvári ev. ref. f­őoskola elöljárói egy kérelmet nyújtottak be e nagymagához az iránt, hogy a nevezett oskola typographiája által a KKkal és RKkel teli egyezkedés nyomán 500 példányokban ki­nyomtatott országgyűlési jegyzőkönyv és irományok köny­vének megmaradott példányait az országos pénztár által át­vétetni eszközölje. Melly kérelmet ö nagymlga a KKnak és RRk az az iránti tanácskozás végett átadatni kíván. Mire az f­elolvastatván, átadatik a bíráló biztosságnak tárgyalás és véleményadás végett. — Elnök ő nagymlga előadja, misze­rint gyorsíró Hajnik Károly egy kérelmet adott be ő nagyma­gához az iránt, hogy a KKkal és RKkel teli egyezkedés kö­vetkezésében saját költségén 500 példányokban kinyomatott országgyűlési beszédek tára nagyobb része előfizetők hi­ánya miatt el nem kellvén, s e miatt már eddig is 3000 és egy néhány váltó ribrinsokig károsodván, a még hátralevő több száz ivek kinyomatását tetemes veszteség nélkül esz­közölni nem képes. Melly kérelem felolvastatván, a bíráló biztosságnak tárgyalás és véleményadás végett átadatik. — Elnök ö nagymlga felszólítja a Kirat és K­liket, hogy már fenebb az 564-k. szám alatt tett határozat nyomán az üres­ségben levő itélőmesteri hivatalra leendő választás, a köze­lebbi ülésre napirendre lévén kitűzve, a holnap tartandó ülésre szózataikat hozzák fel, s egyszersmind igyekezzenek az 565-k. szám alatt fenebb köziratra kivett irományok fe­letti előleges tanácskozásaikat úgy intézni, hogy bár a sys­tematica deputation, szóló alázatos felirati terv és törvény­­czikk a holnapi ülésben tárgyaltathassanak, s ezzel az ülés eloszlott. A jan. 10­­. tartott százhuszonnyolczadik országos ülésben jegyzőkönyv megállítása után, elnök ö nagymlga jelenti, hogy a kir. főkormányszék is a mai ülésben megje­lenni kívánván, várnák el a Rendek, mire a kir. fökormány­­szék csak hamar be is jővén s szokott helyét elfoglalván, fökormányzó ö nagymlga felszólítja a Kirat és K­liket, hogy a mull ülés 664-k. és 5­2­ k. számjai alatt az itélőmesteri választás napirendre kilévén tűzetve, ezen hivatal választás utjáni betöltésére szózataikat adnák be. Mire a szózatalás elkezdődvén, a szózatok az e végre készített ládában Hété­rt éln­ek, s ezután a kir. főkormányszék az ülésből eltávozott. — Elnök­e nagymaga előterjeszti, miszerint jónak látná.

Next