Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-01-14 / 4. szám
létik, és a megyei hatalom, egy — nagy semmi. A KK. és RR. a nemeseken kívül más polgárokat is akarnak alkotmányos életünk sánczaiba bevenni, tehát e tekintetben olly módot kötelesek követni, melly által ezen ezést nemcsak a követi, de a főrendi táblánál is, főleg pedig a kormánynál elérhetik. Már hogy ha a szólónak javaslata szerint a KK. és RR. azt mondanák p. o., ezen megyében 3000 nemes választó van, ezekhez még 2000 honoratiorokat adni akarunk, és ezen 5000 választó válasszon 250 képviselőt, ki az egész megyének tisztikarát választván, annak közigazgatásában is részt vegyen, nemde több reményünk lehetne-e ezen javaslat elfogadtatásához mintsem , hogy 3000 mostani nemes választóhoz, kik tetszésük szerint verekednek és gyilkolnak, még 2000 választót adjunk, és így 5000 választó a választás helyén megjelenvén az illető székvárosnak lakóit szünetlen rémülésben tartsák? A szóló azonban látja, az utasítások többségét, és igy e kérdést tovább nem feszegetvén, ha már nagyobb bajoknak és kicsapongásoknak beállása nélkül teljes kigyógyulást remélni nem lehet, s ha a köznemességet személyes tanácskozási befolyásából kizárni nem akarják, a választásokat legalább koordinálni kell, mert ha mi nem fogjuk, bizonyosan mások fogják coordinálni. Ketreczbe zárták a főispán hatalmát, és a durva tömeg önkényének, megvesztegetésének tág kaput nyitottak. A szóló pedig azt tartja, hogy olly gyűlés, mellyet senki sem fékezhet, minden hatalmak közül legelvakultabb mozgalmaiban, és legveszélyesebb eredményeiben; pedig hol vannak sorompói ezen gyűléseknek, miután a főispán hatalmát megsemmisítettük. Egy őrszékben? Boldog isten! annyi sanyarú tapasztalás után az illy durva tömeg túlcsapongásainak fékezésére az ellensúlyt egy illy őrszékben keresni! Olly szabályok, mikkel a közgyűlés önmagát korlátozza: csak álmok, puszta theoriák. Épen azon többség, mellyet formák által zabolázni akarunk, felhangolt szenvedélyeinek ostromával széttörendi a formákat, és sietni fog kivett hatalmát viszont kezébe ragadni. Feltartóztató erő csak a gyűlés körén kívül létezhet , t. i. a főispánban, és miután ennek hatalmát megsemmisítettük, egy állandó és független bíróban; de hogy ez szigorúan és törvényesen ítélhessen, mind a megvesztegetés, mind a többi kicsapongások iránt meghatározott törvényeket kell hozni. A büntetőtörvénykönyv a tisztviselők megvesztegetése ellen szigorú szabályokat javasol; több szónok a választók megvesztegetését ezekétől megkülönbözteti; igenis, van különbség, t. i.a megvesztegetett tisztviselő vagy bíró, egy embert, egy családot tehet szerencsétlenné; a megvesztegetett választók tömege egy rész alispánnak vagy szbbónak választása által egy egész megyét vagy egész járást; egy ügyetlen országos követnek választása által az egész országot szerencsétlenné teheti, és így még nagyobb büntetést érdemel, mint a megvesztegetett bíró. A szóló tudja, hogy a megvesztegetés egy alkotmányos ország organismusának majdnem kikerülhetlen következménye, és azért ellene nagy tapintattal hozott törvényekkel szükség fellépni; tudja, hogy Európának más alkotmányos országai sem látták el magukat még hathatós törvényekkel azoknak megbüntetésére, kik vagy mint gazdagok és hatalmasok proletariusokat pénzzel gyűjtenek, és a tömeg kegyének hízelegnek, vagy saját voksaikat áruba bocsátják. Francziaország példája azonban mutatja, hogy midőn ott csak 200 franknyi direct adót fizető polgárok bírnak választási joggal, a legsikeretlenebb kísérlet volna itatás vagy vesztegetés útján a kamarákba tolakodni akarni. Angliában szegényebb választók léteznek, és ezeket vesztegetni szokták, de mégis azon különbséggel, hogy az ottani választóknak egyedül választási, nem tanácskozási joguk van, és hogy ott a megvesztegetésre a szégyen bélyegét sütvén, olly botránnyal, olly szemtelenséggel nem fizetik, mint nálunk, hol a sülttel, kenyérrel és borral megrakott szekerek a faluknak templomai vagy korcsmái előtt megállanak, s az összeggyült nemesek közt elosztatik, a pénz pedig formális kötelezvények mellett szolgáltasdó ki azoknak, kik bérért szavazatukat lekötötték, és midőn olly állandó és szoros kapcsolatban a szegény választó a gazdagabb úrral sehol sincs, mint nálunk a colonicalis telken lakozó nemes ember, a vesztegetés könnyebben elérheti a szegény mezei gazda lakhelyét. A törvényhozásnak múlhatatlan kötelessége nem borzasztó vétek ellen, melly miatt múlt évben a gyűlések és választásoknál 140 ember esett el, szigorú szabályokat hozni, és a választmány által javaslott általános és semmit nem jelentő óvószer helyébe speciális törvényeket vagy azon a módon alkotni, mint azt a büntetőtörvénykönyv kidolgozására kiküldött választmány a megvesztegetett tisztviselők irányában javaslotta, vagy az angol törvények példáját követni. A megvesztegetés iránt, vonatkozva némelly előtte szólt tagok előadásaira, egy másik szónok következőleg nyilatkozik: Nem örömest szoktam, úgymond, minden megnevezésemmel történni szokott nyilatkozatokra felelni, mert capacitatív helyett alkalmasint átvinnék a tárgyat személyeskedésekre; nem azért tehát, mert megnevezve valók, hanem mivel az ügy támadtatott meg, mellyel védtem, érzem magamat kötelesnek felszólalni, nem magam, hanem az ügy érdekében. Sz. megye követe azt mutogatá, mennyivel üdvösebb a képviseleti rendszer a fenállónál, én erre nézve általános nézeteimet már előbb kifejtem, és ha az érd.követ ajánlatát azok ellenében akarta elfogadhatónak bebizonyítani: a szőnyegen forgó kérdésekhez képest nem azt kell vala bizonyítani : jobb-e a képviseleti rendszer vagy nem, hanem azt: valljon a képviseleti rendszer által ki lesz-e kerülve a megvesztegetés vagy nem? és ezt nem téve, s így cáfolatlanul hagyá azon kifejezett meggyőződésemet, hogy a képviseleti rendszer nem volt kigondolva a megvesztegetés elhárítására, hanem a tanácskozás könnyítésére, holott különben a megvesztegetés ott még könnyebben eszközölhető, ha a képviselet bázisát annyira nem növeljük, hogy a megvesztegetés lehetlenné váljék. Számba adta továbbá, mintha én azt állítottam volna, hogy mivel a kis nemesség hajdan hazáját védte, tehát most bűnei ellen nem akarunk tilalmazó törvényt hozni; ezt én nem mondhattam le, mert fogalmaim közt ezen eszjüre, kis nemesség,nem létezik,ép a határvonalt a kis és nagy nemesség közt nem ismerem; de nem mondtam azért sem,mert én a megvesztegetést nemcsak az alsóbbrendű, vagy ha úgy tetszik birtoktalan nemesek közt tudom divatosnak, keresztül megy ez a húszassal beérőtől fogva a forintosokra, vendéglőkön, aranykulcsosokon s consiliariusokon, s még tán fölebb is. Én azt mondom, hogy nem azért nem hozunk törvényt, mert nem akarunk, hanem mert kielégítő törvényt hozni nem lehet, és míg repressiv törvényekben akarjuk föllelni az orvoslás lehetőségét a megvesztegetések ellen, fáradságunk mindig hasztalan lez, s minden intézkedés papiroson maradand. T. érdemes követő fejtegető, milly gyöngék voltak municipiumaink a hajdan korban, s milly gyöngék most is, s,mint korcsosuland el ismét a megvesztegetés mérge által. És ez igaz, és én megtudnám mutatni, milly gyönge alapokon nyugszik maga az egész nemzeti alkotmány, ha ezeknek itt helye volna; előadó, hogy a városi törvények után a 16 városi követ nagyobb tekintéllyel bizand valamenynyi megyéknél, és ez ismét igaz, de a következtetés megfoghatatlan, mintha ez mind azért történendenék,mert a megvesztegetés ellen törvény nem hozatik. Igen gyengék municipiumaink, s a városok erősek lesznek, de csak azért, mert ők a polgárságot képviselik, mi pedig egy castát; és ők erősbek lesznek, ha megvesztegetési törvényt hozunk is; de mégis erősbek mi, ha a néppel meg akarjuk a képviseletet osztani, akár hozunk megvesztegetési törvényt akár nem. Ide kell tehát törekedni. B. megye követének beszéde igen tanuságos vala reáma nézve, de midőn azt választá indulópontul, hogy a mostani ingerült állapotban nem tanácsos e kérdésben törvényt alkotni, és mégis e javaslati legelsőbb törvényt, megvallom, nem tudom összeegyeztetni másként erős logicájával, minthogy kifejtett eszméi meggyőződésében gyökeredzenek, az ajánlat pedig ezzel homlokegyenest áll logicájával. Ami a tárgyat illeti, elmondom az általános nézeteket és elveket, mellyeknél fogva a megvesztegetés meggátlása tekintetében sükerre számolni nem lehet, elmondom, hol nyílik a gyökeres orvoslás lehetősége, és ebben úgy látszott a t. RR. nagyobb része velem kezet fogott, de kételkedni látszik azon, valljon ha egészben gátolhatlanok a megvesztegetés minden nemei, nem lehetne-e annak legalább botrányos nemeit megszüntetni, s igy kénytelen vagyok annak megmutatásába bocsátkozni, hogy amaz elvek olly természetűek, mellyek részletekbe való kitérést sem szenvednek, s itt mindaddig, mig a gyökeres orvoslás módjához, a népnek is az alkotmányos sánczokba leendő bevételéhez nem folyamodunk, repressiv törvényekben hiában keresünk menekvést, ez a törvényhozás philosophiája szerint lehetetlen, mert 1) a bűn felismeréséhez megkivántatik olly telt, mellyben egy harmadiknak ártani való szándék nyilván kitűnjék, már pedig abban, hogy én inkább Pétert mint Pált óhajtom, s e nézetre másokat is reá bírni törekszem, ki fogja megmutathatni, hogy nem épen a közjóra igyekeztem-e munkálni; de azon absurdum is elő áll, ha a tisztválasztás előtt vagy után tilalmas a szavazással materiális tekintetbeni viszonyban állani, hogy a tisztválasztási időszak megszünteti a szív nemesebb ösztöneit, magát az erényességet is gyakorolhatni. Kár, mert a tisztválasztás olly állapot, hol mindenki barátság, rokonság, szeretet, hiúság, boszos közjó tekintete, s ezerféle érdekeknél fogva maga nézeteinek előmozdítására kötelezve van, miszerint ki ezen közérdekeltség megsemmisítésére törvényt akarna alkotni, az, végokoskodásában magának a szabad választás megsemmisítésének ideájára jutna; ezért nem felejtkezett meg Deák Ferencz legméltatlanabb bántódásai közt is azon elvről, hogy nem a bűnt, hanem a bűnöst szükség keresni. Nor mert lehetlen a megvesztegetések ellen olly törvényt alkotni, melly épen megvesztegethetés által a szabadságot ne veszélyeztesse, hogy újabb, s a törvény nemlétében nem létezett erkölcstelenségeknek újabb forrását ne nyissa. Hozzuk meg — teszem — hogy ki veszteget, az hivatalt nem viselhet, s ha bele jutott, de vesztegetés által, elmozdíttatik, vagy ki vesztegetve volt, szavazati jogát veszti, gondolják meg a t. RR, az ármánynak milly megmérhetten tág mezeje nyílik, mindezt épen a megvesztegetés által a legártatlanabban is kivihetni.— És nem is tudom t. RR., csaknem közértelmű a vélemény, hogy a megvesztegetés meggátlása csak akkor lehetséges, ha a megvesztegetendők száma olly nagy, a választói hasis olly széles, hogy megvesztegetés sükerére senki nem számolhat, mert a megvesztegethetés a megvesztegetők vagyonát felmúlja, miért akarunk tehát illy palliatív óvszerekkel ezen egyedüleges és egyedül igazságos módnak útjába állani, ha igaz, a megvesztegetés meggátlására nézve a képviseletet a néppel meg kell osztani, s ennek alapja az örök megváltás, miért két országgyűlés olly kitöréssel küzdött, mitől a nemzet újjászületésének reményei valának felfüggesztve, és látjuk, hogy e törvény alkotásakor hézag van, miért nem fogunk ezen hiány fölfedezéséhez mindenekelőtt, itt nagy mulasztási teher fekszik rajtunk, mert csak valljuk meg, mindig mondjuk, hogy minden reményeink utolsó biztosítéka a nép , de a nép ügyének előmozdítására még ez országgyűlésen egy órát sem szántunk. Én, ha tehetségemnek Isten úgy kedvezem, mint akaratomnak, e részben rövid időn megteendem indítványomat, addig hadd maradjon a kicsapongások tárgyában, a megvesztegetések arányában a hézag inkább egész meztelenségében , mintsem ferde törvénnyel elpalástolva legyen ismét egy nagy tekintet, hogy a népet emelnünk kell, nem a demagogismus dicsőségébeni elragadtatás miatt, hanem saját felmaradásuk érdekében, és a nemzeti felvirágoztatás parancsoló szüksége tekintetéből. 21 Megyei tudósítások. Mar maros bó 1. Folyó hó 4-kén kezdett s ez évi utolsó közgyűlésünk tegnap, miután azt a bekövetkezett ünnepek miatt tovább folytatni nem lehetett, berekesztetett. — Első napjain bevett szokás szerint a kir. végzések s helytartói intézvények olvastattak s tárgyaltattak. Ezek után a megyei körlevelekre került a sor. Közülök Somogynak levele, melly szerint a nagyobb fontosságú tárgyakat előbb, semmint kerületileg fölvétetnének, a megyékkel közöltetni kívánja, pártoltatott, annyival is inkább, mert Győr megyének hasonló felszólítását a BR. már korábban magukévá tették. — Vasnak, az 1840.25. tcz. világositása és bővítése. — Tömésnek a Magyarországhoz tartozó részeknek valóságos visszacsatolása, Biharnak Magyar-és Erdélyben összekapcsoltatása, Csanádnak és Biharnak a levélczimek, Győr megyének a soproni váltótörvényszéknek Győr városába leendő áttétele iránti leveleik pártoltattak. — Arad megyének felszólítása Arad város beczikkelyeztetése iránt azon időre halasztatott, a mikor a királyi városok ügye országgyűlésileg elhatároztatni fog. Turócznak a jelen országyűlésnek iránya elleni kikelése e megyében sem talált pártolókra, sőt ellenében jegyzőkönyvileg megjegyeztetni rendeltetett, hogy a felszólító megyének azon kitételében, mintha a jelen hongúűlés folyama alatt az egybegyűlt országos RR. által felköltött elvek alkotmány felforgatására czéloznának, e megye ővei teljességgel nem osztozhatnak. A választmány beadá az országgyűlési tárgyak iráni véleményét, ezek közül kiemeltetett elsőben is követ uraknak azon tudósításuk, mellyben az országgyűlésnek minden évbeni tartása iránti indítványt közüik azon megjegyzéssel, hogy ezen indítványnak érdemleges tárgyalása folyó hó 15-kéig elhalasztatott, a megyeikei nem látták czélirányosoknak az illy rövid országgyűléseket főleg azért, mert attól tartanak, hogy az illy rövid tanácskozási idő az utasítási rendszer megszüntetését előbb utóbb bekövetkeztetné. — Fölvetettek ezután a jelen országgyűlésen előterjesztett indítványok, mellyekről külön tudósítást küldenek. — Végre felolvastatott követ uraknak a magyar nyelv tárgyában keletkezett üzenet fölötti megegyezést magában foglaló örvendetes tudósítása, melly alkalommal a követi táblának nádor ő fensége iránti lovagias végzése, s kijelentése többszöri éljen kiáltással helyeselteték. — A tiszti tudósítások halmaza miatt a gyűlés tárgyalása alá beadott minden jelentések idő rövidsége miatt nem intéztethetvén el, három hétig tartott közgyűlésünk folytatása 1844 —ki január. 29-ik napjára tétetett által; ezt azonban 22-kén nagy törvényszék tartása fogja megelőzni.— Az 1844-ki évnegyedes közgyűléseink mart. 11., jun. 10., sept. 9. és november. 25-ik napjaira tüzeltek ki. Aradból, dec. 24. Ez évi utolsó közgyűlésünk f. hó 11 -től 19-keig tartott. Tárgyainak halmazából említést érdemelnek a következők: 13 A felolvasott felsőbb kormányszéki rendeletek sorában különös részvéttel fogadtatott az, melly néhai Tököly kir. tanácsnok öszvegye, s a szerb Maticza intézet közt fenforgott visszahelyezési famosus kérdést, az özvegy javára döntötte el. ( 2 Az utasításkészítő választmány beadott véleménye után elhatároztatott, hogy a már országos tanácskozás alá került tárgyakra nézve részletes pótló utasítások ne adassanak, hanem illy tárgyaknál követelik az anyautasítás szellemét s abban megállapított elveket szem előtt tartva, magokat bölcs belátásuk szerint, a tanácskozások során kifejlődő körülményekhez alkalmazzák. Ugyanezen választmányi javaslat folytában a megyei indítványok közül pártolást nyertek: a) Trencsiné, a k. curia egy részének országgyűlés alatt Pesten bíráskodása; — b) Szepesé, az 1828-ban választmányilag készült bányásztörvényjavaslat elfogadása; — c) Torontálé, az egyházi udvar-grófok bíráskodásának, s innét, a megye mellőzésével, püspöki vagy káptalani székhez gyakorolt fölebbvitelnek megszüntetése; — d) Győré, a honfiusitási díjnak ezentúl csak különös nagy érdem tekintetéből leendő elengedése; ugyszinte a kormányszékek s törvényhatóságok közti kölcsönös czimezgetésnek megrövidítése; — ej Zempléné, a puszták benépesítése, és I. Honthé, a főispánok helyetteseik eskü formájának módosítása iránt. — Ellenben Csongrádinak évenkinti országgyűlést sürgető indítványa, egy részben már előbb kelt megyei végzésnél fogva, azon okból, minthogy ez az országgyűlés egész kiterjedésbeni rendezését feltételezi, ezúttal el nem fogadhatónak találtatott. 133 A megyei népiskolák évenkénti megszemlélésére állandóul kiküldve levő kerületi vizsgálók egyike ebeli eljárásáról kimerítő jelentést adván be, ezen jelentése, a népiskolák felemelésére irányzott javaslatával együtt, lelkes méltánylással vétetett, s alkalmid szolgált kinevezésére egy állandó középponti iskolai választmánynak, mellynek föladata leend az előadott s elfogadott javaslatot megyeszerte életbe hozni, és a népiskolák ügyét minden, a megyei hatóság körén túl nem eső módok és eszközök által előmozdítani. — [40 Egy hivatalos jelentésből szomorúan értvén a RR., hogy T — helységben az adóért elmarasztalt jobbágytelket bíró nemesek az ellenök kiküldött polgári hatalomkarnak vakmerően ellenszegültek; a bírói foglalás eszközlésére katonai hatalomkár alkalmazása, s egyszersmind az elkövetett botrány megvizsgálására, a helyszínen működendő nyomozó biztosság rendeltetett. — 53 Még szomorúbb behatást okoztak a megyében történt két rendbeli katonai kihágás vizsgálatáról szóló jelentések, minthogy azon szives vendégszeretet,mellyel Arad megyéje és városa a kebelében tanyázó katonaság iránt mindig viseltetni szokott, ha valahol, itt bizonyára eféle jelenetek előfordulását föltenni sem engedte. A marhahús ára a téli hónapokra 10 krról 12-re emelteti. Krassóból, dec. 24-kén. Közgyűlésünkön mindenek előtt az orsz.gyűlési tárgyakkal foglalkozó választmány jelentése olvastad föl, s ennek fonalán határoztatok. A káromkodók miképeni megfenyítése iránt indítványozott külön törvényezikk nem kell; a megyei kihágások érdemében kiküldve volt kerületi választmány jelentésében az 1-ső §ban említett 3 év helyett 6 évet kívánunk; a számvevői hivatalt is állandósítni óhajtjuk; a 24-dik §-ból a g) alatti szerkezetet kihagyandónak ítéltük; a káplánoknak szavazatjogot nem adunk. A II. szakasz 68. §ára kimondotta a választmány, hogy a nemességet nullifiálni nem akarja, hanem akarja, hogy a nemest önmaga által választott nemes képviselje a törvényhozás mezején, de akarja egyszersmind, hogy törvényhozási jogban nem kiváltságosított véreik is részesíttessenek, és e nézetben osztoznak megyénk rendei is, mihez képest a nemnemesek képviseltetését indítványoztatandják. Úgy vannak továbbá ,meggyőződve, hogy a fokonkinti haladás a legbiztosabb, és