Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1844-08-16 / 65. szám

dunk e czélra szent miseáldozatot, mig csak drága szaba­diunk s honfitársai megváltása ki nem eszközöltetik.“ — A szász király skótiai utazását már bevégezte. Meglátogatá a Hebrydák némellyeit, Szaffát, Fingalbarlangot, Scombilt, Dunkeld, Invernest s több egyebeket. — Miklós czár leg­­közelbi londoni látogatásakor több lengyel menekvők k­onuk­­bai visszatérhetésért folyamodván nála, oda utasittattak, miszerint előbb Hollandon át Kownóba menvén, ott státus­elleni vétségek iránti vizsgálatot álljanak ki s csak aztán eresztetnek szabadon hazájokba. E feltételt sokan el nem fogadhatónak találták. Francziaország. A la Presse hírlap szerint a kormány egy sürgönyi hi­vatalos jelentést kapott, mellyben Joinville­ig sürgetve kér erősítéseket, mit a ministerium az angol hajócsapat napon­­kinti növekedése tekintetéből mint mondják mégis adott, így tehát egy második hajóosztály fog küldetni egy máso­dik ellenadmirál parancsai alatt, s mindkettőt Baudín alad­­mirál fogja kormányozni. Párisi levelek szerint a franczia kormány az afrikai ügyek jelen fordulata által legnagyobb zavarba helyezteték. A maroccoi háború nem fog siker nél­kül vezettetni, azonban elvégre mit lehet vele nyerni? Francziaország afrikai birtokainak szaporításáról a cabinet hon érdekében nem gondolkozhatik, s egy illynemű terv a többi státusok politicájában is minden bizonnyal komoly akadályokra találna. Előrelátható mindazáltal az is, hogy az ellenzék kiáltó vétkül fogja a kormánynak tulajdonítani,ha­­hogy az a maroccoi császártól elfoglalt helyekről lemondana , egy illy hátrálás eredményei annál komolybak leendőek, minél keményebb nyakú elszántsággal folytatandják a ma­­roccoiak a háborút mindaddig, míg csak kárukat emelhe­tik. Majdnem lehetlen végét beláthatni ezen szerencsétlen háborúnak. Tizennégy év nem volt elég Algír tökéletes meg­­zabolázására, mennyivel több idő kívántatik a fán nyolckor nagyobb népességű Marocco meghódítására. Hasonló vál­lalatot nem lehet félúton abbahagyni, végig vinni pedig azt, számos évek során át mérhetetlen erőködés és áldozatok kívántainak s mind ollyanok, mellyek semmi gyümölcsöt semmi hasznot nem hozandnak. Hogy a maroccoiak hadi­­lag véve nem épen olly megvetendők, mikép azt némellyek elhitetni szeretnék, kitetszik a múlt hónap 3-kai ütközetről, számos adatokról, mellyek ugyan Bugeaud marsal tudositá­­siban nem foglaltatnak. Az orani franczia és spanyol lapok­nak hitelt adván, az algíri kormányzó sergéből azon nap nem kevesebb mint 300 ember megöletett s egészben véve 900 fő hadakozásra képtelennek létetett. A maroccoiak vesztesége magában értetik, sokkal nagyobb volt. A Paris­ba Cadix s Gibraltárból egész jul. 29-kéig érkeztek a tudó­sítások. A franczia hajócsapat még folyvást a cadixi, az an­gol pedig a gibraltári kikötőben horgonyolt. A főconsul ul­timátuma 26- kán érkezett Laraschba s e városbeli pasának átadatott, ki azt tu­stint a császárnak küldötte. A határidő aug. 2káig terjed, mint el, sikerellen folyván el az alkudozás, Joinville hg egész hatalmával Larasch, Mogador és Rábától megtámadandja. Algesirasból a spanyolok folyvást ágyukat s egyéb hadiszereket szállítanak Ceutába; a hadmenet pa­rancsnokául Villalonga tábornok váraték. 24ke óta a maroccoi kikötők megszállása rendeltetvén, a franczia gőzhajók buz­­galmasan őrzik a partot. Bugeaud marsal ezalatt a partot vizsgáltatja, alkalmas horgonyvető helyet keresvén, melly a szárazföldi hadseregnek a tengeri hatalommali összeköt­tetés pontjául szolgáljon. Joinville herczeg egy segéde aug. 6-kán érkezett Parisba, s a kormány számára hozott tudósí­­tások szerint a maroccoi suitán fia Abdelkader megtáma­­madásával, üldözésével, s ha lehet elfogásával van megbíz­va. Ha a császár parancsai valóban így hangzanak, s kivite­lükre a suitán fia minden kitérés nélkül hajlandó, akkor a Frankhon és Marocco közti súrlódások csakhamar véget nyernek. Ellenben tekintetbe kell venni, mikép a Bugeaud marsallól jött s 7­kén közzétett sürgönyi jelentés e tekin­tetben kevesbbé nyugtató híreket foglal magában, s mikép Hamida kaid szavai nagyon is kétértelműek, ki a békét, va­lamint császárja is,óhaj­ja ugyan, mégis azt írja, hogy a császár fia jelentékeny számú hadsereggel készül az emzuni táborba szállani. Gibraltárban a Tangerből kivándorlott személyek ösz­­szegyűlése olly nagy számú volt, hogy az angol hatóság már többet nem akart bebocsátani. A 600 főből álló mór se­reg, mellynek érkezte előtt a Tangerben tartózkodó euró­paiak hajóra szálltak, a nevezett város zsidó negyedét fel­gyújtották; a laraschi bey is az európaiak elvonulását feje veszélyével engedé meg, s tette jóvá fordításául 600,000 fr. ajándékot küldött a sultánnak. — Algíri hírek nyomán Abdelkader egyezkedni akar; mint mondják abbeli kivona­­tát jelenté ki, hogy a nyugati törzseket Frankhon nevében kormányozná, ajánlatát azonban Bugeaud el nem fogadá, hanem Frankhonba akarja őt hozni, hol aztán illő eltartása legyen. A franczia országgyűlés 221 napig tartott; a követkamra működései minap már említtettek, a pairkamra százegy nyil­vános ülésben 10 törvényjavaslatot javall, ide nem értve szá­mos helyérdekű tárgyakat. A középtanítási törvény 29 ülést foglalt el. Négy új pair neveztetett: Joinville herczeg, Tes­te, Passy és Delisert Gábor urak, három ellenben meghalt: Gerandour, Voisins és Ricard grófok. Bonaparte József, Napo­leon legöregebb fivére, júl. 28-kan reggeli 9 órakor Flo­­renczben meghalálozott. 1768 ban Corsica szigetén Cortéban születvén, bátyját olaszhoni legelső hadmentében követte. A törvényhozó testület tagjává neveztetvén, nagy mérsékletet és józan értelmet kitüntetett, s nagyszivü elszántság tanú­ságát adá, midőn az akkor Aegyptusban tartózkodó testvérét a directorium által támasztott vádak ellen nyilvánosan kelle védnie. Consulatus alatt a státustanács tagja volt, s a lune­­villei béke aláíróinak egyike. Midőn Napoleon császárrá lön, József Lombardia koronájával kináltaték meg, de el nem fo­gadá. Nápolyi királysági kormánya rövid, de nem gyümölcs­lélén volt; két év alatt kiűzé onnan az angolokat,elrendezé az igazgatást, a hadserget, és tengerészetét, s a közmunká­­kat jelentősen emelé. ISOSban a spanyol trónt foglalván el,bát­ran megkü­zdött az őt környező feloszlás elemeivel, és Spa­nyolhont csak a legvégső szükségben hagyá oda. Franczia­­országba visszatérve, Paris hadikormányát véve át. A fon­­tainebleaui lemondás után Schweizba kivándorlóit, s csak 1815ben, épen a nap, mellyben Napoleon, tért Franczhonba vissza. A Waterlooi ütközet után Amerikába hajózván, előbb a jerseyi s később newyorki statusban jószágleirásra enge­­delmet kapott a nélkül, hogy amerikai polgárjoggal kellett felruháztatnia. A reformbill behozatala után Angolhonba lő­vén, több évekig ott tartózkodott. Egészsége azonban egy betegség által kegyetlenül megrongáltaték, s az idegen ha­talmak engedelmet adtak neki Florenczben családja köré­ben élhetni. Ott halt meg valódi harezsi és keresztény eltő­ Gabonaár. (Pozí.. m­ére váltó garasokban.) ■arra (152)(2) A magyar középponti vasút Pozsony-Genserndorfi, és Pozsony-Vágközli vonalának elczövekelésére szük­séges szálfák és czövekek szállítása az írásbeli ajánlatok által legkevesebbet követelőnek fog meghagyatni m. p. 100 darab egyenes fenyőfaszálak 3­/2 öl hosszuk , a vékony végben az átmérőnél 2 hüvelyknyi vastagok 1000 darab zsinór szerint mért (allignements) csövekek szárazfenyőkből 18 hüvelyknyi hosszuk, 2% hü­­velyknyiek a négyszögben, egyszegletüen körülvágva, alul hegyitve. 100 darab ugyan ollyanok , 2­/2 láb hosszuk, 5 hüvelyknyiek a négyszögben , egyszegletüen körülvágva 0 hüvelyk, alul egy keresztfa beillesztetvén és rászegeztetvén. 2000 darab sejtmérési (niveau) czövekek a fenebb meghatározott fából, 12 hüvelyk hosszuk, a négyszögben 1 hüvelyknyi vastag fejekkel, alul hegyitve. 53 darab rögezövekek (Fixirpfahle) száraz tölgyfából 3 láb hosszuk, 5 hüvelyknyiek a négyszögben, egy­szögletűen körülvágva 6 hüvelyknyiek, alul egy beillesztett és rászegezett keresztfával elázottan. Az ajánlatok minden egyes czöveknemekre különösen szóljanak, és f. 1844 év aug. 28-áig írásban és lepecsételten Rulota C. ur ín­szerkereskedésében a halászkapunál átadassanak, hol a mintaczövekek is meg­tekinthetők. Pozsony augustus 10-én 1844. A ma fp ip­or Középpont* rasot igaz­ (3) Ipatesiifpiinok nivtphizasáttól. (1619) Csőd-hirde­tés (1) A pesti czukor-gyáregyesület pénztárnoki hivatala, mellyel legalább kezdetben a könyvvivői is, 121­0 pgtf­­t. évek­k­énti fizetés szabad szállás, elegendő tűzifa s világí­tás mellett , összeköttetni fog , betöltendő lévén , ez olly végre hozatik köztudomásra , hogy az érintett hivatalt elnyerni kívánók , biztositékut leteendő 3000 pengő Zrt. öszvéggel ellátva, s follyámadásaikat erkölcsiségü­k s ké­pességükről szóló hiteles bizonyítványokkal támogatva, magokat a „pesti czukor-gyáregyesülethez“ király utcza 1396 sz. czim alatti levelekben, 1844. évi sept. 16 nap­jáig jelentsék. A folyamodók közül elsőség annak fog adatai, ki egyszersmind a magyar nyelvben jártasságot bizonyít. — Pesten aug. 15-én 1844. A pesti czukor­­gyáregyesü­let kormányválasztmánya megbízásából. Vereby József (3) egyesületi lilok­nok. 053) Bírói árverése. (1) T. és Pozsony vármegyében kebel­ezett belső , és külső kalápi pusztákban, nem különben Padány és Begellő nemes helységekben birói zár alá vett, és ösz­­vesen 493 holdakból álló szántóföldek rétek és belső telkek, azokon találtató épületekkel együtt árverés utján folyó évi sept. hónapnak 30-dik napján karápi pusztán épült ispáni lakháznál a törvény értelmében eladatni fog­nak. Költ Pozsonyban aug. hónapnak 13ik napján 1844. Vermes Vincze t. a Pozsony vmegye főszolga- (3*) bírája. (155) Birkák eladása. (1) A főmit. magyar kir. udv. kincstár kegyes rendelé­séből közhírré letezik , hogy a megürült kalocsai érseki uradalomhoz tartozó bácsi tisztarlósági kerületien az uradalmi birkanyájból 1844. évi sept. hó 4-én délelőtti szokott órákban, árverés utján, a többet ígérőknek, kész­pénzi azonnali fizetés mellett, Bács mezővárosában , a tisztartói lakban, kisebb részletekben is el fognak adatni 241 darab közönséges szőrű birkák. — Mellyre a vá­sáriani kívánok a szokott bánatpénzzel ellátva, illendően ezennel meghivatnak. (3) (154) Gubacs és makk-termés. (1) A főmagy magyar kir. udv. kincstár kegyes rende­léséből közhírré tétetik, hogy a megürült kalocsai ér­sekség uradalmához tartozó kalocsai és hajósi kerüle­tekben létező felső erdőkben találtató gubacs, és makk 1844. évi termés mindegyik erdőt külön, és külön a gu­bacs, külön a makk termést értve, Kalocsán az igazgató-Pénzkelet. Bécs aug. 17. Dunavizállás: aug. 20-kán 8 5'­ság i­óteremében folyó év sept. hó 12—ik napján, vala­mint a szent-istványi kerületben létező erdőkre nézve ugyan a gubacs, és makk termés azon septemb. hó 16ik napján, a tisztartói ivóteremben, a reggeli szokott órák­ban, kész­pénz fizetés mellett, a többet ígérőknek el fog adatni, mellyre a vásárlani kívánók a szükséges bánat­pénzzel ellátva ezennel illendően meghivatnak. (1) (157) Czukor-gyáregyesület. A pesti czukor-gyár egyesület kormányzó választ­mánya ezennel közhírré tétetik, hogy mostantól kezdve, addig is, míg az illető gyárhivatalok rendszeres betöl­tése eszközöltetnék, az egyesülethez intézendő minden levelek, részvényfizetések vagy aláírások, mindennemű tudakozások stb. nem — mint eddig — a m. kereske­delmi társaság hivatalában , hanem a „pesti czukor-gyár egyesület“ czime alatt, Jalits Ferencz választmányi tag által (Király utczai 1369 sz. alatti lakában) fognak elfo­gadtatni. Vereby József (3) egyesületi titoknok. (14°) Csődület. A marmarosi kir. kamarai igazgatóságnál egy szám­vevői állomás 500 ft. évi fizetései, 150 font sóval, 24 pors mérő buzával, és lakházzal rendszeritelel­, kik ezen állomást megnyerni óhajtják, folyamodásaikat az érintett kamarai igazgatóságnak folyó 18­­1. évi sept. 7-éig nyújtsák be, azt megjegyezvén, hogy azon egyé­nekre , kik a szükséges tudományok , eddigi szolgálat, nyelvek tudása , számolásbani jártasság , és jó viseletén kívül, még a bányászati, vagy erdészeti tudományokat végezték , és azt Bizonyítványokkal igazolandják , külö­nös tekintet vétetni fog. Budán julius 30-án 18­4. (8) Tisztabuza. Kétszeres. Rozs. Árpa. Zab. Kukoricza. Köles, Pozsonyban aug. 19. .... .. .. 80--102— 52—68 40—43 35—42 67— Pesten aug. 13...................................... .. 80--94 50—60 46-50 34—44 31—36 50—54— Nagyszombatban aug. 16. . . . . . . 84-96— 53—56 38—42 36— — Mosonyban aug. 14............................ . . . 64--105— 46—60 30—39 33—38 62—66— Baján aug. 3.......................................... .. 50--67 35—43 35 32 29 47— 5 peres statuskötelezmények középára 4 3 ” ” " 1834 kölcsön 506”fr.................." . . . 1839 „ 250 „ ................................ Bankrészvények darabja ...... peng. for no% 100% 77 751% 320 1600 384 FOZSONYBAN nyomtatja Schmid Antal, költséggel, Jérome­s Louis testvérei utólsó pillanatáig valá­nak körötte; halála mély gyászérzelmet gerjeszte a város­ban, mellyben lakott. Szelleme végperczeig fiatal és fris maradt, s mindenütt beteljesedett, mit róla Napoleon jöven­dője, hogy t. i. minden társaságnak dísze leend. Spanyolország. A spanyol lapokban azon hír kering, miszerint a fran­czia hadsereg, s Abdelkader vezérlete alatti mórok közt legutóbb történt ütközet az elsőbbek részére nem épen a legkedvezőbben ütött ki. Az elesett arabok száma ugyan 1000 főre létezik, de a francziák közül is állítólag 400an maradtak a csatatéren. A franczia consulnak Tangerből lett elutazta nevezetesen ezen oknak tulajdoniltatu­k. A többi európai consulok — az angolt kivéve — védetteikel együtt Tangert a 6000 főből álló maroccoi hadsereg közelgésének hírére hagyták el, miután előbb ez ellen erélyesen tiltakoz­­zanak. A tangeri helytartó azonban egy, mindazokat halál­­büntetéssel fenyegető parancsot bocsátott ki, a­kik, bármilly ürügy alatt, az európaiakat vagy keresztényeket megsérteni mernék. A nápolyi consul Cadixba megérkezett.­­ Pro­­gressistai levelek szerint , ezek hajlandók a moderációkat szavazataikkal gyámolítani, hahogy a választási téren car­­listák megjelennének. Ez igen hazafias gondolkozásmód volna : a­ki keblében szabadelmű elveket táplál, annak nem szabad ingadoznia az absolutismus hívei s azon férfiak közt, a­kik a képviseleti rendszert kevesebb több kiterjedéssel akarják. — A Clamor publico úgy hallá, mikép a barcellonai őrség egy része Saragossába áttértetik, s csodálkozik a nagy hadsergi mozgalom fölött, mellynek okát ő nem ismeri. Ke­serű panaszt emel a sok igaztalanság miatt, mi már annyi­ra ment, hogy ha Spanyolhan ismét föl kiránd éledni, a je­lennek hű rajza az utódok elött mese gyanánt fog hangzani. A Barcelonában köztiszteletben álló don Pedro Gil sze­mélye ellen intézett merény ennek világos tanúsága. Ezen polgár erőszakkal hurczoltatott ki labából s börtönbe vet­tetett, honnan 36 órai fogság után ismét szabadon bocsátta­tott azon egyszerű megjegyzéssel, mikép elfogatása téve­désen alapult. Első lépés a törvénytelenség és üldözés ut­ján a másikat vonja maga után, visszatérés lehetetlen — szerencsétlen Spanyolhon! Éjszakam­erika. Jul. 20-kai newyorki tudósítások szerint a texasi kér­dés még nagy lármát okoz az amerikai hírlapokban. Né­­melly „elnyomott“ okiratok lőnek általok felfedezve s közre­bocsátva: elnökjelentés a congressushoz egy titkos ülésben, két texasi levél, a mexicoi státustitkár egy levele minden külhoni diplomatákhoz, mellyben Texas bekeblezésének akadályozására közbejárásukat kéri stb. Louisianában a texas kérdési mozgalom kissé lecsillapult, s remélék, mikép az utan választandó elnöknek kormányra lépése előtt nem fog elhatárzó lépés létezni. A mexicóiak egyébiránt hevesen folytatják készületeiket. A veracruzi várerősség biztos táb­­lai állítása s a lőszerek szaporítása körül legszorgosb intéz­kedések vannak készülőben, a texasi foglyok szigorúbb bá­násmódban részesülnek. A ministérium az egyenes adónak 5 prtzett felebb emelését indítványozd. Philadelphiában a bé­ke tökéletesen helyreállíttatott. Számosabb elfogalások tör­téntek, s a legutóbbi zendületben ténykedett minden egyes személy elfogására 500 dollárnyi jutalom kitétetett.

Next