Hirnök, 1844. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1844-09-17 / 74. szám
szerződést már előre is tervezni, mellyben mindenek határozottan és világosan kiléte bennük ; illyet azonban legalkalmasabban terjeszthetne elő a társaság, már azért is, hogy szándéka és czéja annál világosabban tünjek ki, mit tőle már a közös érdeknél fogva ,s várni s remény sem lehet V. A. Gondolatok a fiumei vasútról. Bizonyos az, hogy mi magyarok kereskedési tárgyakról még nem rég gondolkozunk, s ennélfogva megfogható, hogy többségünk a trii lapok uján történt agilatioattal könnyen félrevezettethetik, fökrp akkor, midőn az anyagi érdek valamelly morális, szellemi vagy nemzeti kedvencz idea által támogatói. Bizonyos továbbá az, hogy a mai világban kiki maga érdekeit, nézeteit s hasznát, minden tőle kitelhető módon, és nem tekintve mást, vagy a közjó érdekét, úgy szokta hajbasőni és követni, valamint a fizetett prókátor gyakran az igazságtalan port is védeni szokta azon gondolattal: lássa a bíró miképtől, lássa az ellenfél mikép védi magát, így történt ez a fiumét vasúttal is. Nem czélom most, midőn az említett agitalio az országban már erőre kapott, ellene szólani, s azt tanácsolni, hogy ne legyen fiumei vasút, ám bár az ellen már a legfontosabb értekezések írottak és ahoz értő emberek szózatai emelkedtek, azt bebizonyíták, hogy egy Fiuméba vivő vasút a kereskedés kívánatait ki nem elégíti, hogy ezen vasút sokkal drágább lesz, mint az abból háromolható haszon, hogy a Szávám és Eszékbroodi csatornám vizint hasznos hatása a kereskedésre nézve sokkal olcsóbban elérhető és nagyobb is teendne. Én tehát ezeket újra nem említem, megadván magamat, s azt mondom, legyen hát vasút Fiuméba, legyen kikötő, csak azt tartom jónak, hogy a vasút ne Vukovárról, hanem egyenesen Pestről vitessék Fiuméba, két oknál fogva: 1) mert ezen vasútvonalnak sokkal nagyobb materiális avagy kereskedési haszna lesz, 2) megbecsülhetően szellemi és nemzeti érdeke fogna lenni. Az elsőre nézve: A kereskedést csak az teszi hasznossá, virágzóvá, a közlekedési eszközt vagy utal divatossá, ha ez utóbbin nem egy, hanem többféle portéka vagy kelme szállídalik ; továbbá, ha az után nemcsak kiviszünk, hanem be is hozunk. Márpedig a vukovár-fiumei vasúton egyet nem igen fogna vitetni, mint búza, legfeljebb dohány és kender, Fiuméból pedig vissza majd épen semmi, mert a colonialis czikkelyek Vukovárra, honnan az ország minden részeire szétoszlathatnának, bizonyosan nem fognak viselni, mert épen az ország alsó részeiről legnehezebben és legtávolabban esik a szállítás. Így, ha a vasúton csak búza megy Fiuméba, s onnan semmi sem fog hozatni. Fiumének kereskedése, keveset fog gyarapodni, a vasút keveset jövedelmezni; holott Ha Pestiül vitetik a vasút, azon nemcsak búza és az országnak mindennemű kivitelre alkalmatos portékái szállíttathatnak az adriai tengerig, hanem Fiuméból minden colonialis portékák bizonyosan a vasúton fognak Pestre szállítani, mint legrövidebb s legolcsóbb után. Ezt bizonyítanom kell, mert minden ember tudja, hogy ezek mindig Pesten szoktak összegyüjtetni s onnan az országba szétküldetni. De hogy a búza is Pestről fogna vitetni és vitethetni, kétségen kívüli dolog: 1) azért, mert most is elég olcsó a búza Pesten, hova a Dunán nagy mennyiségbenelérkezik. A gőzhajók a fuvart napról napra könnyítik s olcsóbbá teszik. Van az országnak több búzatermő megyéje s vidéke is, nemcsak a Bánát; ha ezekből Pestre gyűl a gabona, úgy Pesten nem lehet drágább mint Vukováron lesz (?) A Pestről Szolnokra vivő vasút, Heves megyét, a Kunságot, Csanádot, Csongrádot, Békést, Bihart és más megyéket rövid és olcsó mon kötendő össze Pesttel, s ha végtére a Dunának a Tiszával való csatornákkali összeköttetése sikerül, aminek minden esetre sikerülni kell, mert illy hasznos közlekedést az ország java okvezetten megkíván , akkor Pest ezen czikkre nézve is bizonyosan legalkalmatosabb kereskedési raktárrá fog válni. De, hogy Pest gabonaraktár is legyen, az országnak különös érdekében fekszik, mert úgy hiszem, hogy búzát csak úgy és akkor szándékozunk kivinni, mikor honi szükségeink már fedezve lesznek. Szükség tehát, hogy Pest legyen előbb ellátva, hol munkás népességünk összegyűlt és gyáraink is mindinkább szaporodni fognak; különben az történhetnék, hogy Pesten, a felföldön, a bányavárosokban éhség lenne, míg a bánási búza külföldre vitetnék. Hogy továbbá mindennemű colonialis és külöldi portékák egyenesen Pestre fognának a vasúton szállíttatni, felesleges bizonyítgatnom, ha illy rövid, egyenes és következőleg olcsó úton jöhet a portéka Pestre, ekkor a kereskedés bizonyosan minden más utat el fog hagyni, mert a fuvarbérletére leszállítva oly nagy inger leend , hogy annak semmi ellen nem állhat. Így tehát, ha Vukovártól vitetik a vasút Fiuméba, azon csak búza fog kivitetni, és ez sem mindig, hanem csak bőtermésű esztendőkben; ha pedig Pestről vitetik a vasut, úgy ezen a búza is kivitethetik alkalmatos időkre, de rajta a külföldeli kereskedés is rendesen fog folytatóni. Különös tekintetet érdeme a Pesttől egyenesen Fiuméba vivő vasút az ország belkereskedésére nézve is, s ezen tekintetből e vonal sokkal felülhaladja a vukovánt; mert mig ez a a b hídak hosszában nagy városok nem léteznek, s gyárak nem találtatnak, az iparűzés csekély, és igy nem is gorida haló, hogy nagy forgalom keletkezzék rajta a belkereskedésre rtve, már csak azért is, mert ezen it többnyire kényelmesen élő, dolgozni nem tudó s nem szerető népeket tiöl üsze egymással, amellyeknek kevés szükségeik, addig a pesti vonal földmivelés és ipar által virágzó megyéket kötne ÖASZe az ország fővárosával Zalát, Somogyot, Tolnát, Veszprémet, mellyeknek népessége bizonyosan minikji *) i’ersen a kiiza ojfisst ugyan, de rsak Pestet, tekintve, mert, hogy az innen meg vasúton szállított galiont az, orlessaival állhatná ki a versenyt, mellyel jelenleg a Haltaiból a Pereviz-csatornán és olcsó vízi után között is bajosan állja ki, gémipa rémülhető. A tzerk. 430 - sabb az alvidékieknél, többet adhat, s többet is vehet a vásáriján *) Ha pedg a pesti vonali a vukovárival személyek vagy is utazók számáig nézve hasonlójul össze, úgy a pesti vonalon nagy számu utazókat várhatunk, kik Fejérvárra, Füredre, Keprhelyre, Varasdra, Zágrábba, Fiuméba, Stájerországba s onnan Pestre utazhatnak, nem csak kereskedési ügyeikben, hanem egyéb foglalatosságok és az út kellemetessége miatt is; holott a vukovári vonalon a véghelyi katonatiszteket, és néhány búzakereskedőt kivéve, valóban kevés utazó fog akadni. De sokkal nagyobbak még a pesti vonalnak nemzeti és szellemi hasznai, sőt ezen tekintetben úgy vagyok meggyőződve, hogy az ország java okveletten megkívánja, miszerint a vasút egyenesen Pestről vitessék Fiuméba. A szellemi centralisatió, az ipar előmozdítása, a nemzet összeforrása azt követelvén, hogy az ország minden részeiből minél több intelligumin, akarat és tehetőség pontosakon össze az ország fővárosában, természetes az, hogy ha az út rész és hossza, s ha az embert valamelly anyagi érdek nem vonja, akkor biz ő sehová sem megy ; de mig Pestre az egész alföld s az egész tiszamelléke kénytelen elmenni, ha csak azért is, mert ott adhat és vehet is, addig Magyarország igen szép részének , nevezetesen annak, mellyen a pest-fiumei itt menne keresztül, semmi érdeke nem kívánja a Pestre menetelt, mert ha mit el akar adni, azt Stájerországba és Bécsbe könyebben viheti, mint Pestre, ott pedig még jutalmasabban vehet minden, mint Pesten; hogy tehát azon vidékek lakosai, Pestnek és a haza nagyobb részének érdekében, a fővárosban minél nagyobb számban összegyűlenek szükség azoknak vasutat építeni. Nyernének ők is azáltal, de az ország általában még többet. Ez már a magyar vármegyékre is igen fontos nézet, de annál fontosabb Horvátországot tekintve. Mondjuk ki az igazat kereken: sikerült a gonoszságnak és értelmetlenségnek két rokon nemzetet ok nélkül egymás ellen felingerelni, olly nemzeteket, mellyek ezer évek óta szoros barátságban békésen együtt éltenk, s melyeknek érdeke azt kívánja, hogy örökké barátságban s ügyességben együtt éljenek. Mit eddig a sok rágalom, pletyka, s éretlen firkálás elrontott, azt higgadt ésszel helyre hozni szükséges; ezt minden józanon gondolkozó magyar, úgy kell, hogy higgye. Nem tartom szükségesnek ezen eszmét bővebben fejtegetni, mert, ki ezt nem látja, nem hiszi, annak felvilágosításán hiában törekednénk; meglértése illy egyének, minthogy vagy iindulatosságtól elvakilva, vagy nem gondolkozó s következőleg lehessen lény, a hazára nézve közömbös. Azon idegenség pedig, melly a két nemzet közt támadt, csak úgy hozatnék leghamarabb helyre, ha a két nemzet egymással jobban megismerkednék, mire a vasút legjobb alkalmat nyújtana; mert ha a horvátok gyakran Pestre, a magyarok Zágrábba járnának , úgy hiszem, ez oly jótékonyan hatna a két derék nemzetre, hogy az idegenség könnyen barátságra változhatnék, mi által mind a két ország, mind a közjó valóban sokat nyerne; igy megismerkednék mindinkább a két nemzet, így tanulná a horvát a magyart, ez viszont a horvátot becsülni, s igy forradhatna a két nemzet jobban össze azon egyé, melly egyedül képes jövendőnket bitositani. Sapienti pauca. Vegyük még továbbá azt, hogy Pest mennyit nyerne kellemese nézve, ha onnan két óra alatt a regényes Balaton vidékét meg lehetne látogatni; valljon nem hozna már csak ez is számosakat Pestre azok közül, kik eddig azt kerülik, állítván, hogy ott homokbuczkák közt ül az ember, sehova sem mehet, legfelebb a Rákosra. Kérdés, Baden és a Brühl hajoló vidéke Bécs mellett, nem húzott-e szint annyi lakót Bécsbe, mint más akármelly körülmény. Még magyar büszkeségemből is meritek egy okot. Ha t. i. egy külföldi utazó Fiuméba a vukovári vasuda felül Magyarországot látandó, hol leli fel a rm gyárt? az egész átmenten, ha még Titelig menne is, egy magyart sem talál; visszamegy Parisba, vagy Londonba, s utazókönyvében kiadja, hogy 85 mértföldnyire letulazta az országot, s úgy látta, hogy azt mind rácz és horvát lakja. Még egyet szükség érintenem. Az úgynevezett pénzemberek, mihelyt tudják, hogy az ország kamatot garantiroz, mindenre reá állanak s pénzt eleget fógnak adni, a mérnökök pedig oda mérik az utat pénzért a hova kívántatik; ezen lezsérektől tehát tanácsot ne kérjünk, mert ők azon fognak örülni, minél jobb költségbe kerül a dolog, a mérnökök kik még abban is találják örömüket, ha valamelly rémilő akadályon tudnának diadalmaskodni. így olvastam nem rég egy nyomtatványt, mellyben az áll, hogy, ha kívántaim fog, a vasutat Posega vármegyén is keresztül lehetne vinni Igaz is, megengedem, egyedül azon megjegyzést teszem, hogy a vasút legsúlyosab helyezője mégis csak a Száva partja lenne ; ha pedig Pozsega igen hegyes vármegyén vinnénk keresztül, akkor semit sem nyernénk, csak hogy az itt hat vagy hét miliőm mar többe kerülne. Elég bizonyság ez ezen emberek csapodár állításaira nézve. De minekünk, kik a költséget fizetni fogjuk, az országnak és követeinknek, köteleségük azt vizsgálni, mit és milly drágán vásárlunk. Már most igy gondolkodom. A fiumei vasút legalább 30—40 millió fornt pengő pénzbe fog kerülni. Erről meggyőződhetik kiki; csak az éjszaki Ferdinand császár nevű és az úgy nevezed bécs-gloggnitzi vasut-társaság számadását nézze meg; pedig mind a két után egy negyedrész nehézség nics, mint a vukovár-fiumei vasútn fog lenni. (akép ha Pozsega megyén vitetik keresztül !) Ezen 30— 40 milliómért mit nyerünk? Két millió pozs. mérő búzának kivitelét ném ely bőleimö esztendőben 3) Mit nyerünk pedig, ha Pestről visszük Fiuméhoz az inni? a) Itt az ut annyiba nem fog kerülni; (?) mert ezen egész vonalon, a varasdi hegyeken kívül, mellyeket könyü kikerülni, nagyobb hegyek nincsenek, s következőleg az építés olcsó, b) Nyernénk nagy személyes közledést, és ezáltal szellemi s kereskedés élénkségét c) Élénk belkereskedést d) Pest városának emelkedését kereskededési fontosságban, e) Pest igen sokat nyerne kiességére nézve is. úgy gondolom, hogy, ha mindezekért fizetnénk is 30 milliomok kamatját, mégsem sllhatnánk utána, mi ha más vonalon csináltatnék az itt, könnyen megtörténhetnék, mert nekem a vukovári vonal ollyanak tetszik, hogy azon könnyen le is nőhetne használhatlansága miatt, akkor t. i. ha az országban az ipar és népesség növekednék, s ha a Dunán a vaskapunál levő akadályok elházidalhának, külömben sem állandó a sorsa egy útnak, mellynek létele csak egy kereskedési czikkelytől függ t. i. a búzától. Dixi et salvagi animam, v. *) Ezen paralella aligha áll a bánáti lakosok legnagyobb rászóra nézve. A 4*CiH. Országgyűlési közlés. Kétszázhuszonegyedik országos ülés a nm. FRR nél, sept. 13-án déli egyedfél órakor. Az ülés megnyitásakor hitelesitteték a tegnap felolvasod két főrendi válaszizenet az úrbéri czikkelyek némelly szakaszainak módosítása s a jobbágyok által gyakorlott szabad sóárulás tárgyában. Felolvastatlak s köziada utasittattak ezután a vallásbeli sérelmek és nehézségeknek a mult országgyűlésről hátramaradt némelly pontjai iránt átküldött negyedik, alurmezei gr. pansszos tárgyában szerkezteti harmadik rendi izenetek; végre a házasok iránti sérelem iránti felírásra a nm. FRR. megegyezésüket nyilatkoztaik. —Ezután a fenséges Elnök a t.RRet elegyesülésre meghivatván, ebben a harminczadok országgyűlési meghatározása s a somogyi sérelem felolvastatlak, megpecsételtetek s ő Felsége kegyes színe elébe küldettek. Az ülésnek már két óra elött vége jön. CCLXXXIV. kerületi ülés sept. 13-kán. Elnökök Bay Ferencz Szabolcs, és Sárközy Kázmér Fehér megyék követei; jegyzők Vukovics, Palóczy; naplóvivő Bischi. Mindenek elött a kér. elnökség a BRket azon eljárásról, mire őt a tegnapi titkos tanácskozmány megbízta, értesítette. A tárgyalás alá pedig először Somogy megyének a szekeres házalóknak a helytartótanács által lett eltiltásából eredeti sérelmére tett FRRdi válaszszenet vétetett, mellyre a FRR által javaslód, stylaris módosítások elfogadtattak s az erre adott izenetet, a kér.jegyző még az ülésben elkészítvén, azt a tanácskozás folytában felolvasta, mi a mai országos ülésbe be is vitetett. Ezután az országos sérelmek és kívánatok érdemében készíted 2-dik izenetre lett FRAdi észrevételek kerültek elő. Aztn pontokra, mellyek még FRRdi elfogadást nem nyertek, a RR. ez alkalommal is előbbi határozatukat tanodák meg. Továbbá Sz. megye követe figyelmeztetésére, az országos pénztár számadásainak megvizsáltatására választmány, és pedig a megyék részérül kerületenkint egy, a sz. kerytek, kir. városok, és káptalanik közül szinte egyegy választandó tagok küldettek ki. Végre a kiszemelt indítványok feledi tanácskozás folyaltatott. A 26. pontra nézve, melly szerint világos örökösödések eseteiben a verek közöl rövid utón végrehajtandó osztály, és a jobbágyok örökösödésének javítása addványoztatik, sokféle javaslatok lévenek. T. megye követe a vagyon biztosítása tekintetéből kívánta, hogy a rövid utón elintézendő örökösödésekre nézve a fellebbvitel bárokon belül engedtessék meg, s a fellebbviteli bíróság törvény által állapitassék meg; nelly oszlán bizonyos határidő alatt ítéletet hozni tartozzék. — Az utálnia szóbd megyei követ küldői pedig a hiányt leginkább abban tapasztalák , hogy abiák sokszor a kijelölt időie nem jelennek meg, s azzal,hogy a költséget szaporítják, meg az ügy elintézését is há láttatják; ennek orvoslására tehát a törvényt a kép kívánta módosittatni, hogy az osztályért folyamodó lel folyamodásét az alispánnak beadván, az 1836: 14. I. értelmében bírák választassanak, kik 15 nap alatt ítéletet hozni tartoznak; ha pedig a birák közül valamellyik meg nem jelenne, helyébe az alispán azonnal mást nevezhessen. — G. megye követe pedig úgymond: azon szokás, melly jelenleg az örökösödési pöröknél a bírák választására meg van állapítva, nem czélszerü, mert ha a felek neveznek ki két bírát, s ezek választanak elnököt, a birák a fél érdekét képviselve és ótalmazva, egymást paralysálják, az ítélet egyedül az elnök határozatától függ; mindezek elmellőzésére tellát küldőim azt kívánják, hogy a bírákat mindég a közgyűlés válassza; a felek pedig közösen az elnököt; és igy a kisebb értékű perekben, mellyek t. i. a 3000 forintot túl nem haladják 3, nagyobb summáju perekben pedig 5 bíró ítéljen. — Egy Kárpátvidéki követ megemlité, miképen az ősiség tárgyában kiküldött kerületi választmány a világos örökösödések iránt rendelkezett, és ha ezen munkálatot egészen a BR. tárgyalni nem akarnák, legalább a betáblázásról, telekkönyvvitelről és a világos örökösödésről szóló pontokat vennék tanácskozás alá, mert a vagyon csak úgy van biztosítva, ha anól a törvény világosan rendelkezik, illatnák választását bármikép elintézhetik, általa a birtokot legkevésbé sem biztosították, mivel a lejeknek, ha közülük valamellyik a választmányi biták ítéletével meg nem elégednék, a törvény útja fenhagyatik, s az ellen mindenkor megindíthatja keresetét; innen van az, hogy ha az ilyen választmány valamelly birtokot árul, a vevő őrizkedik annak megvételeiül, mivel vásárlóit vagyonában biztosítva soha sem lehet, ennélfogva a jelen tárgyat az ősiségi munkálat tárgyalásáig felfüggesztendőnek vélem ; felljebbvitelre nézve pedig a cancellaria bíróságát kívánom megállapittatni. — Egymás megyei követ úgymond: a világos örökösödési eljárás rendezése nem a birtok biztosítása tekintetéből, hanem a vérengezések elmellőzésére tétetik, mert az örökösödés tárgyában bármikép rendelkezzünk, meddig az ősiség eldöntve nem lesz, ezen kérdés bonyolódott állapotban marad. Miután tehát a sommás után elintézendő örökösödési eljárásra szükségünk van, szerettem volna, ha mindazon indítványok, mellyek ez érdemben létettek, a tanácskozás előtt köziratra adattak volna, azonban ez mellőztetett én két részre